Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-09 / 33. szám

DUNÁNTÚLI NAPI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN-­Max Relmann «Ívtárs a bonni kormány aionnall lemon­dását követelte a parlamentben (2. o.) —-A koreai nép lelkesen ünnepli néphadseregét o.) — Változatlanul súlyos a Faure-knrmány helyzete i2. o.) — A vasút dol­gozói jobbnitnőségti szenet várnak a bányászoktól (3. o.) Két levél — két világ (3. o.) — Intézkedés a dolgozók jogos panasza nyomán (3. o.j — Megkedvelték és mások kai Is megszerettetik a traktort a sásdi női traktorvezető iskola hallgatói 4. o.j AI MDP B ARANYAM ECYEI PA’ RTBIIOTTJ ÁGÁNAK LAPJA jí«"i. rV, IX ÉVFOLYAM, 33. SZÁM aKA 3(J FILLLU SZOMBAT, 1952 FEBRUÁR 8 Több segítséget követel a dolgosók kesdeményesése Január 29-én indult el a Loy- mozgalom, ekkor jutott el híre az ország bányáiba, üzemeibe. A jel­szó: „Termelj ma többet, mint teg­nap" a dolgozók vérévé válik, mert világos és érthető minden bányász előtt: Ma több szenet kell termelni mint tegnap, hogy a tervet teljesít­hessék. Szénre ván szükség! Ez az alap. anyag, amivel működnek a kohók, a villanyáramot fejlesztő gépek, szenet fogyasztanak az üzemek, a gyárak, a gépek, Uj gyárakat, me­gyénkben egy új bányát építünk, új lakóházakat emelünk és ehhez szén kell. Ebben az évben minden, bői többet akarunk termelni, mint tavaly és a bányászok megtisztelő leiadata, hogy kitermeljék az ehhez szükséges szenet, az ipar ,.kenye­rét" Világosan látják ezt megyénk bá­nyászai is és éppen ezért csatlakoz­tak már az első napon Loy Árpád alberttelepi frontmester kezdemé. nyezéséhez. Január 30-án Ferenc, aknáról Garamvölgyi János föak- nász, Kincses József és Lelcvics Imre aknászok jelentették be: Csatlakozunk Loy Árpád kezdemé­nyezéséhez. A következő napon a komlói bányaüzem dolgozói jelen­tették csatlakozásukat, majd mint a legutóbbi napok jelentései mutat, ják a nagymányoki szénbányák dől. gozói is magukévá tették a nagy­szerű kezdeményezést. Sőt, Loy Árpád elvtárs kezde­ményezése eljutott az üzemekbe is, mert a „Termelj ma többet, mint tegnap" jelszó mozgató erő az üze­mekben is, alapját képezi a jobb munkának, a többtermelésnek. A pécsi Bőrgyárban a minőség meg­javítására alkalmazták Loy Árpád elvtárs kezdeményezését és úgy módosították üzemük adottságait figyelembe véve: „Termelj ma job­bat, mint tegnap". A napokban je. lent meg a Szabad Népben Bajor Rezső főmenetirányító kezdemé­nyezése a vonatok menetrendszerű közlekedéséért, a forgalmi akadá­lyok megszüntetéséért. Ehhez a kezdeményezéshez a pécsi MÁV vezetek, sem a pártszervezetek nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel meg. felelően. így például szinte lehe­tetlen kideríteni a Loy-mozgalom alkalmazásának eredményeit, mert ezeket nem tartják nyilván, mert ezt nem használják fel a politikai munkában. A Loy-mozgalom egyes területeken terjed, de csak rész­területeken, a megmozdulás nem elég átfogó, mert az alulról jövő kezdeményezések nincsenek eléggé felkarolva, segítve és népszerűsítve. Például egyetlen híradás sem jelent meg még egyik akna faliújságján, vagy versenyhíradóján sem, hogy a Loy-mozgalomban ilyen és ilyen eredményeket értek el az üzemben. Joggal kérdezhetik ezután a dolgo­zók, hogy milyen mozgalom az, amelynek nem látszanak meg az eredményei, amelynek eredményei nem kapnak nyilvánosságot é* az eredmények nem sarkalják a töb­bieket is a mozgalomhoz való csat. lakozásra, a tőbbtermelésre? így bizony nem mozgalom és ha így ma. radna csak szavakban merülne ki a Loy-mozgalom. Szavakból pedig soha nem lett több szén. Az sem helyes és nem segíti a mozgalmat, hogy egyik aknai szak- szervezet sem számoltatta be a moz­galomhoz csatlakozott aknászt és dolgozókat a módszerekről, az ered­ményekről. De nem is néznek leg­többször utána még „magánszorga. lomból“ sem, hogyan is áll a hely­zet. Igen gyenge a Loy-mozgalom- moi kapcsolatos politikai munka és a legtöbb helyen a Loy-mozgalom- mal való foglalkozást plusz mun­kának tekintik és nem látják azt, hogy a Loy-mozgalom segítése, az eredmények ismertetése, népszerű­sítése a terv teljesítéséért, a leg döntőbb feladatért folyó harcot je. lenti. Több segítséget kell tehát adni minden aknán a dolgozók lelkes kezdeményezésének és a pártszer­vezeteknek, szakszervezeteknek, üzemvezetőségeknek nem a dolgo. zók megmozdulásai mögött kell kul- logniok, hanem irányítani, széiesí­Az Istváu-aknai lejtési csapatok teljesítik adott szavukat igazgatóság dolgozói már a követ-1*“* ^ szervezni kell azt. Ne le- k<?ző napon csatlakoztak. • gyen olyan nap, hogy ne latnának így terjed, így szélesedik nap, napvilágot az elért eredmények, • - - vagy a napi munkában előfordult hibák, hogy azokból tanulhassanak a dolgozók, hogy azokon javíthas­sanak. A népnevelők beszéljenek ar. ról, hogy hol, milyen eredmények vannak, mondják el a módszereket, írják meg azokat a faliújságra, az üzemi sajtóba, mert csak így lehet, séges kiszélesíteni, továbbfejleszte­ni a dolgozók kezdeményezéseit. A Loy-mozgalom olyan kezdemé­nyezés. amely lehetővé teszi a mun. kaidő jobb kihasználását, a munka jó megszervezését, a munkásokkal való helyes foglalkozást és minde­nekelőtt a termelés folyamatos eme. lését. Több segítséget tehát a dol­gozóknak, hogy megyénk bányáiban is eredményes legyen a Loy-moz­galom, hogy győzelmes legyen a tervteljesítés! _ nap, mint nap a dolgozók körében a Loy Árpád által kezdeményezett moz­galom, amely egyre inkább hajtó­erővé válik a terv teljesítésében. Sok példa van arra, hogy a dolgo­zók mennyire megértik és magu­kévá jeszik a mozgalmat, hogyan igyekeznek ezt szélesíteni, alkal­mazni saját munkaterületükön. Kin­cses elvtárs Ferenc-aknai aknásza fejtési csapatokkal együtt megvitat, ta a mozgalom jelentőségét. A megbeszélésen vitatták meg a fa­adás, a fenntartócsaoatok, általá­ban a szervezés kérdéseit és a dol­gozók értékes javaslatait felhasz­nálva kezdtek a munkához. Terjed a Loy-mozgalom megyénk bányáiban, de az eddigi ered­mény még nem kielégítő. Nem ki­elégítő azért, mert sem a szakszer­As lstoáirnhnai bányászok közül sokan készülnek termelésük emelésével megünnepelni Rákosi elvtárs 60. szü Ülésnapját. Az év elején számos vál­lalás szüléiéit, melyekben a lejtési cser palok dolgozói — köztük a Joó. Bien, Szlavek és Amold-csapatoí — ígéretet tettek, hogy minden erejük meg!eszi lésével küzdenek ötéves tervünk dön­tő évi tervének sikeréért, A válla ások ól* eltelt egy hónap és az elért eredmények azt mutatják, hogy bányászaink lelkesen küzdenek a vállalásaik teljesítéséért, helytáll­nak adott szavuknak. Az elmúlt hó­napban a vállalások teljesítéséért foly látott harcban az egyik legszebb eredményt a Bien-csapa! dolgozói ér­lék el vállalásuk 110.5 százalékos tel. jesítésével. Kitartó munkájuk eredményeként 324 csille szénnel több jutott a népgazdaságunknak a vállalt 260 csillén felit] és ez az eredmény tette lehetővé sza­mukra, hogy már február 10-énél tar­tanak a tervük teljesítésével. Hasonló kiváló eredményeket értek el a vállalásaik teljesítésében a Joó- csapat dolgozói, akik vállalásaikat ja­nuár hónapban 104.9 százalékra tel. jesltették és 167 csille szenet termeltek válla­lásukon felül, Szlavek Antal csapatának dolgozói is igyekeztek nap mint nap túlteljesíteni vállalásaikat és ennek eredményeként már a február 12-i tervük teljesíté­sénél tartanak. A Szlavek-csapat vál- ia'ása túlteljesítésével 518 csillével termelt többet az előirányzatánál, ami vállalásának 111 százalékos teljesítését jelenti. Arnold Ádám csapata 104.5 száza, ékra, Horváth György (6) csapata 115.5 szándékra teljesítette vállalását, de még náluk is szebb eredményt ért el Tavasz Lajos csapata, mely 593 csille szén terven felüli kiter­melésével 123.3 százalékra teljesítette Rákosi elvtárs 60. születésnapjának tiszlele-1 nek a csapatoknak a példájára ez téré tett január havi vállalását. I után még lelkesebben harcolnak szó. Az István-aknai bányászoknak ezek-1 ciaüsta kötelezettségeik teljesítésiéi U Élenjáró női báuyászok A pécsszabolcsi Istvánaknán 84 nö dolgozó segíti a bányászok munkáját és tanulja meg férfitársaitól a bá­nyászmesterséget Csaknem mindegyi­kük telt vereenyvállalást és lelkes munkájával hozzájárult ahhoz, hogy István aknán rövid egy hónap alatt csaknem felére csökkent a napi iga­zolatlan mulasztások száma. Horváth György (6) lejtési csapata ban nyolc nödolgozó van. Példámmá tássál, nevelő munkával elértik, hogy ebben a csapatban megszilárdult a munkafegyelem és ez a fejtés már 1952. február végén jár tervének tel­jesítésében. Az itt dolgozó bányásznők közül Kristály Mihályné a „legfiata­labb": októberben került a bányába. de máris oly szaporán továbbítja a fejtésből a szénkúszleteket. mintha mm dig őrt dóig zott volna. S így nemcsak a csapat teljesítménye emelkedik rend szeresen 120 százalék fölé, a szívesen, jól végzett munka megmutatkozik Krit tályné keresetében Is: legutóbb 822.30 forint volt a havi fizetése, A továbbtanulásra is megvan a lehe­tőségük az István aknai nödolgozók- nak. Bozáki Emerencia. aki elsőnek szerezte meg a MESZHART bányász női közül a sztahánovista oklevelet, most a vájártanfolyam szorgalmas hallgatója, hogy nemsokára necaak el­méletben. de gyakorlatban is felvegye a versenyt társaival. Segít a Duvanov-raórl'zer a több tégla égetésben A pacsi I es számú téglagyárban nagy lendülettel folyik az előkészítő munka. Neu Ernő sztahánovista rakó- munkás cs a vele dolgozó Perez József tanuló gyors léptékkel tólja be a nyers téglával megrakott csillét a ke­mencébe. ,Jfa jó az anyag, jobban megy a munka, többet tudunk egy nap berakni és hamarabb lehet az ége­tést megkezdeni — mondja Neu elv­társ. — Igaz, nemcsak az a tor.los, hogy az anyag jó-e vagy nem. Mert volt ugyan 1949 ben Is jó anyag, meg 1950-ben, de 100—105 százaléknál még sem tudtunk többet elérni. Sokat ol­vastam a szövjet téglarakók munkájá­ról. tanulmányoztam munkamódszerei­ket és bennem is megszületett a gon­dolat, hogyan tudnánk ml is annyi téglát berakni egy nap, mint ők. So kát töprengtem, számoltam, kísérletez­tem. Végül a Duvanov módszerrel is megpróbálkoztam. Eddig a nyers tég­lák lábánál négy füstcsatorna volt. A kemencék az égetésnél 60—70 száza­lékban voltak csak kihasználva. A Du­vanov szovjet rakási módszerrel hél füstcsatorna van a lábaknál is a ke mencék 100 százalékban ki vannak használva. A módszer bevált és ez m«j mutatkozott az eredményen is. Decem­berben 200 százalékon felül teljesítet­tük tervünket, januárban 170 százaié kot értünk el. Kissé visszaestünk, mert a két,-három éves nyers téglákat rak jak a kemencébe és sok köztük a töre­dezett, ezért lassan megy a munka"- Porcz József fiatal rakómunkás nagy figyelemmel kíséri Neu elvtárs munkáját, ö is sztahánovista akar len­ni. Neu elvtárs szívesen adja át mun­kamódszerét. állandóan segíti, neve!;. Gyakran mondogatja, hogy olvasson sokat a téglarakis mé.Jszereirői 6a ne húzódozzék egy egy könyv megvételé­től, mert munkájában nagy segítséget ad a könyv. A brigád keze alatt gyor­san kiürül a telt csille, emelkednek a téglarakások. Neu elvtárs büszkén mondja: ,,Segít a Duvanov rakás­módszer, mert 28 ezer téglát is bera­kok egy nap, ami 30 százalékkal 'öbb az eddigi napi teljesítményünknél. A baromfi- és toiósbegyüjtésben a siklósi járás vezet, a zsírbegyüjtésben első a sellyei járás 4 pécsváradi. pécsi és riilányi járások lemaradtak a versenyben a pécsváradi járás 68.7 Németi do'uczó paraszttá újból meggyőződlek arról, hogy érdrmes szerződést kötni Németi község délszláv dolgozóival az ősz folyamán sokat beszélgettünk a káposzta eladásáról, hogyan tör­ténjen, hiszen a beszolgáttatási ára 21 fillér volt, míg a'szabadpiacon 30 fillér. Németiben én vagyok a káposzta­felvásárló és említettem a dolgozók­nak a káposzla tárolását. Sokkal na­gyobb árat kapunk, ha a táró ásra szerződést kötünk és december, ja­nuár, februárban szállítjuk le. Többen kételkedtek szavaimban, hogy ráfize­tés lesz. De meggvőzlcm őket. I-gv január hónapra 656 mázsa ká­posztára kötöttünk tárolási szerző dést és januárban le is adtuk, még. hozzá 71 fillért fizetett érte a vál­lalat. És aki február 5-ig tárolta a káposztát, az 85 fii ért kapott kilón­ként. így a szerződéssel minden szer­ződtető gazda jól járt. Az idén is fogunk káposztát termel­ni és többféle zöldséget, amire sok­kal több tárolási szerződést kötünk, mert táljuk azt, hogy érdemes és egy­ben biztost!juk a városi dolgozók r* szére téli időben is a friss zöld. ségfélesegeket. Iveszles Márk délszláv dolgozó paraszt, Németh A barom fi beadás terén tett vál­lalások teljesítését sok járás­ban nem kísérik figyelemmel, de nem egy községben az állami fe gyelem megsértésével még csak nz •füzetes értesítést sem küldték ki a gazdáknak. Így például Kárászon és Vékényben, Perekeden, Lippón lloldogasszonyfán és Szulimánban a tanács íróasztalán porosodik az ér­tesítés és természetes, hogy a gaz­iák nem kezdték meg ezeken a he Iveken ezévi beadásukat. Az 1952. évi baromfibeadásban Wolvánv község jár az élen. ahol már az első negyedévi tervet ba­romfiban és tojásban is 120 száza­lék! >an teljesítették. A tszcs-k közül a mágocsi Rákosi tsz adla he el­sőnek baromfiját és ezzel negyed­évi tervét január első napjaiban téliesítetté. Példáját követték n dolgozó parasztok is. Élenjárnak Tormás Szentdénes dolgozó pa­rasztjai is. Az 1.951—52. évi baromfi- és to- jósbegyüjtés állása: Tojásbegyüjtésben első a siklósi 120.2, második a mohácsi 97.6, har madik a sellyei 91.2, negyedik a sásdi 90.6, ötödik a szigetvári 89.4 hatodik a komlói 89.1, hetedik a pécsi 82.4. nyolcadik a villányi 79. kilencedik a pécsváradi járás 76.5 százalékkal Líaromfibegyiijtésben első a sík lósi 135.2. második a szigetvári 93.5. harmadik a sásdi 89.3, negyedik a sellvei 89.2, ötödik a mohácsi 88.5. ha'odik a komlói 87, hetedik a pé­csi 83, nyolcadik a villányi 78.3, kilencedik százalék. A lemaradóit járásoknál súlyos hiányosság, bogy a kártérítések kivetését és behajtását, a politikai felvilágosító munkát lazán keze­lik és így természetes, hogy elmaradnak az eredmények. A dézsmarsir-begylljtés megyénkben gyorsult. Eddig megyei viszonylatban 97.8 százalékos ered­ményt értek el. Ha a pécsi, szigetvári és vitányi Járások napokon be,KF fel számolják néhány százalékos leraara dásukat, megyénk országosan az el. ső helyet érhetné el. A dézsmazsír begyűjtési verseny állása január 31-én: első a sellyei 99.8, második a siklósi 99.5, harmadik a komlói 98.7, negyedik a sásdi 98.6, ötödik a mohácsi 98.4, halódik a pécsváradi 97.6, hetedik a szigetvári járás 96.5, nyolcadik a pécsi 96.4. ki­lencedik a villányi járás 94.6 száza­lékkal. . Több állami gazdaságban sikerrel alkalmazzák a borjak mesterséges táplálását A sátorhelyi állami gazdaság dolgo­zói elsőnek alkalmazták megyénkben a borjúk mesterséges táplálását. A gazdaság tehenészei a Szovjet­unió állattenyésztési tapasztalatainak felhasználásúval már tavaly több, mint 150 egészséges növendéké latot ne­veltek így fel. Jó eredményeik lat­nán az ősz folyamán még három he- iyen: Bolyon, Uszögpusztán és Püs- pökbólyon bevezették a borjak új módszer szerint való nevelését. A négy állami gazdaságból az év­végéig közel féezer mesterségesen táplált és gondozott üszőt szállítottak el megyénk többi gazdaságába és ter- me.őcsoportjaiba. A szép eredményt úgy érték el, hogy a borjakat öt napig tejjel táplál­ták. majd áttértek a fölöző« tejjel va ó etetésre, • nyolcnapos korukban pedig már megkezdték a takarmányo­zást is, amely nagymértékben elősegí­tette a fiatal állattok növekedését. — Amíg azelőtt a napi súlygyarapodás alig volt 60—80 deka, most elérték a2 egy kilót, sóit Sátorhelyen és Bólyon a másfé kilót is. A mesterséges táp­lálás által nemcsak erősebb, ellenél- lóbb szervezetű üszőket tudtak felne­velni, de megakadályozták az is, hogy az esetleg fertőzött anyától, a szop­tatáson keresztül a borjú is elkao- has'sa a betegséget Emellett egy-egy állatná.! — a ko­rábban megkezdett takarmányozással a négy állami gazdaság már r.z elmúlt évben is csaknem 2Ö0 ezer literre, több tejet adott a városi dolgozók­nak. Az időn tovább bővítik a ui-ír meg lévő mesterséges borjúnevelőket és még újabb hat gazdaságban vezetik be a növendéké! la'ok szovjet módszer szerinti táplálását. A terv szerint me gyénk állami gazdaságai az év végé­ig 2250 tehenet nevelnek fel roeetersé ges úton-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom