Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-05 / 29. szám
tSSa FEBRUÁR 5 N Ä P L O a Az 1952. évi !erv teljesítése elképzelhetetlen jól szervezett, harcos, céltudatos, az élettel szoros kapcsolatban álló po.itikai agitáció és propaganda nélkül Siom/baton délután a Pórtoktatók Kiiáiwn Balázs Adorján elvtárs, a város; pártbizottság agiL prop titkára „Az !952. tervéwel kapcsolatos agi- tációs feladatok'1 címm©1 előadást tartott. Az érlekez eten résztveüek üzemeink párititkárai, a területi part- titkárok, a pártszervezetek ágit. prop. felelősei, ezenkívül a népnevelőfelelő, söik és a műszaki dolgozók egy nesze. ti trrv végreíiaj'ísánal egyik lulcspoR’ja a répnneíö és propaganda ironka — Az 196® es terváv sikeres végrehajtásának egyik kulcspontja — mondotta Balázs elvtárs — az üzemekben folyó népnevelő és propaganda munka. Csak a tömegek mozgósításával lehet az állami terveket és egyéb más feladatokat végrehajtani, »inka. túlteljesíteni. Ez a munka azonban eSképzeliietetten jól szervezett, harcos, céltudatos, az élettel szorosan kapcsolatban álló politikai agitáció és propaganda oékül. Az ötéves terv eddigi eredményei. vek és feladatainak napról napra való ismertetésével tudjuk síérni, hogy dűl gozóink mindig lássák feladataikat, kötelességüket pártunkkal, államunkkal, egész dolgozó népünkkel szemben. Ismertetnünk kell az 1961. év eredményeit, sikereit. A tapasztalatokat fel kell használnunk az 1952.es tervév teljesítésében. Meg kell magyaráznunk, mit jelent az 1952. tervóv a szocia izmus építésének, a bélke meg védésének szempontjából. Meg kell magyarázni, hogy a harmadik és egyben döntő tervévben ismét hatalmas méretben emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Éppen ezért rá kel1 mutatnunk arra, hogy az eddiginél sokkal jobban ki kell szélesíteni a munkaversenyt a többtermelés eléré- eéért. Meg kell magyarázni, hogy a harmadik tervév sikeres megvalósításának egyik alapfeltéie’e a munka- és tervfegyelwm megszilárdítása. Rákosi elvtárs pártunk II. kongresz. szusán beszámo'ójában pártunk fel adatairól beszélve, munkánk középpontjába az ellőttünk álló esztendőkben gazdasági téren ötéves tervünk jo végrehajtását állította. Dolgozó népünk a kijelölt feladatokat győzelme, zen vívta meg az 195t évben Országon eredményeink megmutatták, hogy pártunk és a Szovjetunió baráti segítségére támaszkodva, milyen hatalma* eredményeket tudunk elérni. Nehéziparunk termelése 1951-ben elérte az 1938 évi termelés 310.9 százalékát, Így háromszorosát termelte a háború előttinek. Az elmúlt évben gyáriparunkban a termelékenység a háború előttinek több, mint másfél- szeresére emelkedett Eirt eredményeink Büszkék lehetünk arra, hogy ezekhez az eredményekhez a pécsi bányák és üzemeink jó tervteljesftései is hoz. zájárultak. A pécsi Dohánygyár 1950- ben 105-5 százalékra, 195Í-ben pedig I1I8.8 százalékra teljesítette tervét. Az igazolatlanul mulasztók száma 1950- ben 136 volt, ez a szám 1951-ben 49 főre csökkent. A pártszervezet harcot indított, hogy megszűnjenek az igazolatlan mu aortások. A pécsi Sörgyár 1950-ben 136 százalékra, 1951-ben pedig 146.5 százalékra teljesítette tervét. A beadott újításokból az elmúlt évben 35-őt elfogadtak, amelyből Sl.et be is vezettek. 1952-ben egész sor nagyjelentőségű üzem kezdi meg működését. Tovább épül Kom ó, az új szocialista város, bővül a pécsi Porcetlángyár egy új a Ingül kemence építésével, hárommillió forint beruházással. A Sopiana Gépgyárban új szerelőműhelyt építünk 800.000 forint értékben. Bővítjük az iskoláinkat, kórházainkat, cse. csemőott,hónainkat és bölcsődéinket. Mindez népünk békés, boldog alkotó munkáját tükrözi vissza. Iparunk termelékenysége 1952-ben előreláthatólag mintegy 25 százalékkal kell, hogy emelkedjék, az 1961 évi tényleges termeléshez képest. Ez igen nagy feladat, ebből következik, hogy munkánkhoz még fegye mezel- tehben, még tervszerűbben és lendületesebben kell hozzálátnunk. A munkafegyelem lazasága az, amely jelen leg a legnagyobb fékünk a termelésben. Bányáinkban és üzemeinkben eredményeink sokkal nagyobbak en nének, ha felszámolnák a fegyelmezetlenségei, az igazolatlan mulasztást. A proDagendát és agifre ót használ ok fel a muntafegyelem megszilárdításéban Szikra elvtárs, a megyei pártérie. kezleten mondotta: „Az elmúlt évben megyénkben igazolatlan műszakok és bwmlizók miatt 43.870 tonna széntől estünk el.“ Ez a hatalmas mennyisé gű szén *ok mozdonyt tudna hajtani, sok család otthonát látná el egész éven át tüzelőanyaggal Ezért fontos, hogy bányászaink kövessék Rákosi elvtárs tanácsát: „Én folyton ismétlem, bogy a legjobb fegyelmezés an nak a légkörnek a kialakítása, ameiy- ben a naplopás, a lógás, a fegyelme, zetlenség szégyen és gyalázat“. Jól alkalmazzák a fegyelmi rend szabá vokat Széchenvi-aknán, ahol 82 igazolatlan mulasztót büntettek meg 10 200 forintig. Agitátorainknak, szakszervezeti bizalmijainknak agitá- ciós munkájukkal el kell érniök, hogy a fegyelmezetlen dolgozók meg ássák, hogyan gátolják fegyelmezetlenségük, kel a termelést, dolgozó népünk életszín vonta árnak emelkedését. Tudatosítsák népnevelőink: ha bányáinkban jobban felkarolják a ciklusos mun kamódszert, a melegcsákányvá’tást, nagyban elősegítenék a termelés emel kedését. Szsmal a'r fel a írainpánvszerű^éget Számoljuk fel munkánkban a ksm- pányszerűséget. Népnevelőink, párt- csoportveztőink, agitátoraink tudatosítsák, hogy a fegyelmezetlenség és lazaság hátráltatja célkitűzéseink megvaósltását. Népnevelőértekezlete ken neosak a párltbtkár elvtársak, hanem a műszaki dolgozók, vagy az igazgató elvlirsalk is ismertessék az üzeim szűk keresztmetszetét. Az elv társak mindenegyes kommunistának adjanak munkát, feladatot. Pellengé- rezzék ki faliújságokon a fegyelmezet leneket. Használják a „Villámot“ azokba, azemben, akik azt kiérdemlik jó vagy rossz munkájukkal. A párt- szervezetek vezetői lássák el fél a da tokkal a DISZ fiatalokat, vegye ki részét ebből a munkából a szakszervezet is. Népnevelőink, pártcsoportveze tőink, állandóan ismertessék a párt- és kormányhatározatokat a dolgozók körében. Fogla'kozzanak a pártcso port értekezleten elvtársaink azzal mi a szerepe kommunistáinknak a munkafegyelem megjavításában. Vegyenek példát a mi dolgozóink a ha talmas Szovjetunótól, a szovjet emberektől. Sajátítsák el a szovjet agitátorok módszereit.. Dolgoziónk lelkesen fogadják meg Rákosi elvtársnak, hogy születése évfordulóját a többtermeléssel ünnepük Agitátoraink szélesítsék ki minden le- rületen a munkaversenyt és dolgozzanak azon, hogy Rákosi elvtárs 60 születésnapjára tett felajánlásaikat napról-napra túlteljesítsék. A mohácsi gépállomáson szégyen azr ha valamelyik traktorista fegyelmezetlenségével lazítja a munkafegyelmet A' én gépörjoroteok tegjobb áoögoaóinak országos értetoetziletén hozott ha'tóroza'tokajt megvitatták a mo- hácsszigeM gépállomás dologzód. A gépállomás tegpé 1 damutzut óbb tagjaiból megalakították » társadalmi bíróságot. A társadalmi bíróság azonnal umvYkábo'7 látott, mivel a gépállomáson eddig a laza munkafegyelem miatt nem a legjobban Alitok a terv teljesítésével. Elítélték Zsabuzkl János brigádveíelől A társadalmi bíróság fe'eWsaégTe %omta Zsabsfflki János brigád vezetőt, aki munkáját hanyagul végezte. A traktólisták által elvégzett munkát nem ellenőrizte, a brigádjára bízott munkaerőgépeket és taDajmunkagépe- kat hasonlóképpen hanyagul kezelte, elíiézt«, hogy azok a sárban szanaszét heverjenek. A do gozó parasztoktól télvett 150 forint szántási dijat, amit nem fizetett be a gépállomás pénztárába. A társadalmi bíróság megállapi- tóttá* hogy Zsabscki János felületes munkaieólenőrzése miatt, tehát Zsab- szki János hibájából a püspökpusztai Uj Alkotmány tsz-nők 20 ho dón minőségileg nem megfelelő téli mélyszántást végeztek, ezért a 20 holdat újból fel ke’Jl szántani. A gépállomásnak, a tszcs-nék^ is népgazdaságunknak súlyos kárt okozó tettéért a mohácsszigeti gépállomás társadalmi bírósága az a-ábbi ítéletet h°Zsabszfci Jánostól brigádvewrtöi megbízatását megvonta és a gépáu.o- «náson mint traktoros do.gozhat tovább. Kötelező számára a 150 tonnt azonnal befizetése, továbbá február és március hó folyamán 25 százalékkal csökkentett munkabérért köteles dolgozni. Az Uj Alkotmány tszcs nek újra felszántandó területre fe.haszrá.t mindennemű üzemanyagot köteles megtéríteni a gépá lomásnak. _ A társadalmi bíróság Ítéletét üzemi ér'okez'eten a gépállomás minden dolgozója helyes’téssel fogadta o■ N^icfyM vá'lrtozoöt a mohácssiiflCtí gépá lomásoon a munkafegyelem, mióta megalakult és do,go-’’k a társadalmi bíróság. Ma már széaye«, az, ba valamelyik traktorleta fegyehnezeflen- | megszilárdítását segítjük azzal is, ségével lazítja a munkafegyelmet. A hogv minden brigádon belül egytor munkafegye em megszilárdításában jó mán lesznek párttagok. Az 1952 évi munkát végzett a pártszervezet A . tervünk teljesítése érdekében mozgómohácsszigeti gépállomás pártszervezete még jobb munkája érdekében versenyre hívta a bólyj gépállomás. Versenyre hívják a bóSyi gépállomást ~Az ofctoftfs tovább/ menetét úgy szervezzük meg, hogy ne legyen lemorzsolódás. A műszaki oktatáson részvevőket Is részesítjük politikai oktatásban heti négy órában. A szakmai oktatáson résztveszünk és az oktatási napokon előadás előtt egy óra sajtóo'vasást és iél óra sajtóvitát tartunk. Gépállomásunk alapszer vezetén belül kialakítjuk a pártcso- portokat. A brigádon belüli munkaitgyelem ejtjük a gépállomás dolgozóit páros és hosszúlejáratú versenyszerződések megkötésére és a versenyt tlzncporként _ pontosan kiértékeljük. A megyeközpont által kitűzött nőt munkaerőlétszám beszervezését 30 százalékkal túlteljesítjük. Gépállomásunk alapszervezete biztosítja, hogy jó népnevelő munkával leivilágosii ja a dolgozókat, hogy a munkahelyről igazolatlanul való eltávozást február 28- tg teljesen megszüntesse. MAROS MENYHÉRT politikai helyettes, SÍROK ISTVÁN vezetőségi tag, GYALUS MIHÁLY ' vezetőségi tag. A ío'rozóí jogos ftövelefésére, ellávelftották a Pécsi Bőrgyártól Btccto Sander lil ától, a iákatosmüíie.y kariévá vezetőt A Pécsi Bőrgyárban januárban visszaesett a termelés, az üzem csak százszázalék alatt tudta a tervét teljesíteni. Többnyire nyers- anyaghiányról panaszkodtak, ezzel érveltek, ha a tervteljesítésről esett szó. Az utóbbi időben azonban már egyre jobban felfigyeltek a dolgozók a lakatosműhelyben folyó fegyelmezetlen munkára, amely ugyancsak akadályozta & termelést. A munkafegyelmet a lakatos- műhelyben sorozatosan megszegték, maga a műhely veze- . tője, Bencze Sándor járt elől „példával“. A la-katosmfihely az elmúlt év novemberében 17.000 forinttal túl- lénte a béralapot és ennek kivizsgálása során a dolgozók követelésére fegyelmit indítottak Bencze Sándor műhelyvezető mérnök ellen. A fegyelmi bizottság határozatot hozoít Bencze Sándor azonnali elbocsátására, mert a bizottság megállapította, hogy Bencze Sándor tudatos rombolómunkát végzett az üzemben. Mcglfirt* a fegyelmezetlenséget, lazította a ne mát A Bőrgyár dolgozói szombaton reggel a lakatosműhelyben rop gyűlést tartottak, ahol Bukovácz e-lvtárs, az üzemfenntartó alapszervezet titkára beszélt a lakatosműhelyben előforduló lazaságokról és azokról a hibákról, melyek ott az utóbbi időben sorozatosan előfordultak. Ezek a hibák nem vé letlenül történtek. Bencze Sándor, a műhely vezetője nagyon lazán mérte fel a karbantartási tervet, nem egy esetben olyan munkákra, melvet 2—5 óra alatt el lehetett végezni, 5—6 óra időt szabott ki, de még azt sem ellenőrizte, vájjon ennyi idő alatt elkészítették-e a munkát. A műhelyben, mivel javítómunkát végeznek, nem telje- sítniénynonma alapján dolgoznak “s így a műszaki vezetőtől függ kinek mennyi időt állapít meg egy. cgy munkának az elvégzésére. Bencze hamar felismerte, hogy ezen a téren tu3 a legkönnyebben és a legtöbbet ártani. Palotai elvtárs mondta el, hogy egy félórás munkára Bencze 20 forint bért állapított meg. Kettős célja volt ezzel Benczének. Az egyik, hogy a fegyelmezetlenségek eltűrésével, helvesekben a fegyelmezetlenségek elkövetésére való lehetőségnyujtás- sal a dolgozók között „népszerűséget" teremtsen magának, a másik minél nagvobb kárt okozni ezzel az üzemnek, — népgazdaságunknak. A munkaviszony rosszabbodott, de a „teljesítmény“ emelkedett A lakatosmöhelyben ennek következtében a dolgozók munkaviszonya egyre rosszabb lett, de a .teljesítmények“ állandóan emelkedtek. Nem egy esetben megcsinálták azt, mivel a munkát túlságosan .hamar“ végezték el és így feltűnően magas lett volna a százalék, hogy két-három órácskát elüldögéltek mellette. Nem sztahánovista munkamódszerrel végzett munka érdeményekén! keresett Gáli Lajos tíz nap alatt 657.10 forintot. Hosszú sora van még azoknak a hiányosságoknak, KÉT LEVÉL A HATÁRSZÉLRŐL Két hasonló tertataú levelet kaptunk a napokban. Az egyiket Zahor- zik Nándor elvtárs, a sátorhelyi állami gazdaság párttitkára, a másikat pedig Papp Mihály, Mard Antal és Tárnoki Imre elvtársaik irtéik, szintén közel a Tito-haitárhoz, — Bezedekröl. Lelkesen számolnak be arról, hogy milyen előkészületeket tettek Rákosi elvtárs születésnapjának méltó megünneplésére. >,A gazdaságunk dologzói lelkesen versenyeznek az ormánypusztaiakkal“ — olvassuk Zahorzik elvtárs levelében. „A munkai egyelem megszilárdításáért úgy harcolunk, hogy ismertetjük a dolgozókkal Rákosi elvtárs beszédét, (tme’yben a munkafegyelem megszilárdításától van szó“ — írja többek között, majd igy folytatja: „A mi dolgozóink is eltitélik a le- gvelmezetlen müszakmulasziókat, akárcsak az ipari üzemek munkásai fX:s^1,r,c,i. •< Például a sertéshizlaldában do'gwott Cseri János és Kiss Lajos, akik állandóan részegeskedtek. Többször is próbáltuk jobb belátásra bírni őket, de nem használt nekik. Később más munkakört adtunk számukra, de akkor sem javultak meg. Legutolsó munkahelyükről, a sertéshizlaldából már a dolgozók jogos követelésére kellett eltávolítani őket mert elhanyagolták a gondjaikra bízott állatokat és másnak kel'ett helyettük is elvégezni a munkát.“ Egy másik példáit is említ levelében Zahorzik elvtára, amelyből kitűnik, hogv a gazdaság dolgozói való ban nevelik és segítik egymást hibáik kijavításában, „Vészeli Dezső iejőgulyás a tehenészetben dolgozik. Egyszer ő is otthagyta a munkahelyét és a kocsmában lerészegedett. Másnap reggel sem jelent meg a munkahelyén és a társainak kellett kitejm az ő teheneit is. Vészeli Dezsőt megbírálták társai. Belátta, hogy fegye’mezetlen- ségével milyen kárt okoz és ma már egyike a legjobb eredményt elérő A sátorhelyi gazdaságban nemcsak a mi inkáién velem megszilárdításáért harcolnak, hanem azért is hogy megszüntessék a gazdaságban mutatkozó munkaerőhiányt. Ezért a dolgozók családtagjait is bevonják a termelő munkába. Pé'dául a gyapotgubószedő gép álltai leszedett garbókat a családtagok bontják ki. „Községünk dolgozói a Dunántúli Naplóból értesültek arról, hogy ebben az évben 110 ezer forint beruházást kapunk“ ~ Írják leve'ükben Marci Papp és Tárnoki elvtársak Beze- dekről. — „Ezért úgy szeretnénk kifejezni hálánkat és azeretetünlret Pártunk és Rálcos{ elvtárs iránt, hogv munkafelajánlást teszünk már cíus kilencedikére.“ „A község dolgozó parasztjainak bevonásával vállaltuk — írják továbbá, — hogy három krtosrtrális hold új erdőt telepítünk. Ebben a munkában Illés Ferenc, Kollár László és a többi DISZ-Hatal jó munkát végeznek. Megfogadjuk, hogy vállalásunkat 100 százalékig teljesítjük." melyet Bencze Sándor ellenséges munkájával előidézett. Egyuer már eltávolították a gyárból, de a minisztér utnből vulnki visszahelyez'e Február 2-án, a röpgyűlésen ismerték meg igazán a lakatosműhely dolgozóit, ki is volt az, aki náluk n munkát szabotálta, aki ár tort. «hogy csak tudott. Arról már tudtak, hogy Benczét egy évvel ezelőtt elbocsátották n gyárból, mert már akkor is akadályozta a munkát. Simontornyára került, de nem sokáig volt ott, mert a könnyűipari minisztérium egyik tisztviselője újból visszahelyezte a Pécsi Bőrgyárba. A Bőrgyár vállalatvezetője, de az akkori partvezetőség is csendben, bizonyos fokig kényszeredetten tudomásul vette ezt ahelyett, hogy a minisztériumnak felhívták volna -1 figyelmét a helytelen intézk»dé> sére. 1<0 hold föld, négy ház, hét cséplőgép tnhrdonosa volt Bwcm A vállalatvezetőség hallgatott és a pártszervezet sem figyelte elég éberen a lakatosműhelyben folyó munkát. Csak a dolgozók követelésére, hosszú kértevő munkája után leplezték le Bencze Sándort, aki még nemrég 110 hold földet, négy házat, két cséplőgépet és ehhez hasonló „apróságokat” vallhatott magáénak. Nem csoda tehát, hogy a dolgozó nép ellen tört. Hogy mennyire ádáz ellensége a dolgozó népnek, mutatja, hogy gyújtogatásért egyszer már kéthónapi elzárásra ítélték. Bencze Sándor annál eszeveszettebbül tört a dolgozó nép ellen, minél inkább érezte, hogy a dolgozó nép államában nincs helye a ki- zsákmányolóknak, hogy hiába várja vissza a „régi szép időket". Erről beszéli Krassó elvtárs a röpgyűlésen: „ómit Bencze tett, * azon nem is lehet csodálkozni, mert a nép ellenségétől, egy ku- láktól nem várhatjuk azt, hogy a szocializmust építse." Utána Nagy jános szólalt fel: „Nálunk van egy villanymotor, amelynek megjavítására Benczét iöbször figyelmeztettük, de ennek ellenére sem lett megjavítva.” Majd Petrovics elv- lárs vette át a szót: „Csak azon a* egyen csodálkozom, miért csak most jöttek rá arra, hogy Bencze kulák? Hogy engedhették meg azt hogy egy Knlák itt a gyárban dolgozhasson? Ezért a gyár vezetői a hibásak és nem utolsósorban azok, akik ismételten visszahelyezték a Pécsi Bőrgyárba. Előfordult Bencze ideje alatt az is, hogy két őrás munkát nyolc óra alatt készítettek el a lakatosműhclyber az egyes dolgozók. A munkát kiadták nekik 'és senki sem ellenőrizte annak elkészítését." „Az igazgató e’v'árénak látni kellett volna a hiányoaaégnkat* „Vájjon csak Bencze ennek az egésznek az oka — kérdezi Szilágyi elvtárs — hisz Túrós mérnök is tudott ezekről.” A gyár vezetőségének, elsősorban Péterfia igazgató elvtársnak látnia kellett volnn a lakatos- műhelyben előforduló hiányosságokat, ha az ott folyó munkát ellenőrizte volna, ö is felelős és elsősorban ő a felelős. hogv nem leplezte le Bencze. Sándor ellenséges munkáját, hogy hagyta, hogy a könnyűipari _ minisztérium egyik tisztviselője az ellenséget visszahelyezze az üzembe. Hogv Bencze Sándor ellenség, neki tudnia kellett, mert ezért bocsátották el már egyszer. De véletlen az, hogy a röpgyűlésen — amikor a dolgozók megbeszélték, milyen hibákat követtek el azzal, hogy csaik ilyen későn leplezték V 1 közéjük fnrakodott ellenséget — egvetlen műszaki vezető sem volt leien, valamennyinek sürgős dolga akadt? A röpgyűlésen n bőrgvnri dolgozók követelték, szigorúan vonják felolősségre Bencze Sándort. Ne forduljon elő az, hogv Bencze egy másik gvárban tovább folytathassa romboló munkáiét. Zima Ilona M^va fTAS7SZ) A Szovjetunió Leofel-ő Tanácsának elnökség«? ta- nuár 31-én elhatározta. hogv 1952 március 5-ére összehívta Moszkvába- a Szovíet Szocialista Köztársaságok Szövetséges Legfelső Tanácsának ha- madik ü’éssTnVA*
