Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-20 / 16. szám

nAPLO

ms ’ANTTAn a«

PARI ES PARI ERII ÉS *

Ad,on fokozottabb segítséget az alapszervezetekcek az Isiván-aknai pártbizottság

most is igyekszik segítséget adni az alapszervezetek munkájához. A hiányosság azonban a szervezés terén mutatkozik. A pártbizottság a. saját maga erejéből igyekszik megoldani a feladatok elvégzését, de nem támaszkodik kellőképen az alapszervezetek munkájára. Ez a módszer helytelen, mert egyedül nem képes ellátni a. hét alapszervezet munkáját.

Nem hívnak össze titkári értekezletet

Ahelyett, hogy az alapszerveze tek titkárait irányítaná, segítené ellenőrizné a feladatok végrehajtásában, azt teszi, hogy nem hív Ősz sze titkári értekezletet. A leg- utóbi titkári értekezletet december 27-én tartották meg. Annál gyakoribbak az aktíva-értekezletek, melyeket nem az alapszervezetek vezetői, hanem a pártbizottság vezető sége tart. Ezáltal az alapszervezetek vezetőséeétől megvonják az ön állóságot. Ebből adódik, hogy á feladatok elvégzésében az alapszervezetek titkárai nem érzik át eléggé az egyéni felelősségüket.

Szép kezdeményezés indult meg Ferenc-aknán Laki József elvtárs. az V-ös számú alapszervezet tit kára részéről, aki Rákosi elvtárs 60. születésnapjára tett felatáblásában vállalta, hogy üres esi lilékkel és bányafával ellátja a dolgozókat hogy ezzel is biztosítsa a termelés több menetét. Kertész György elv fárs, a TV. szint hetes telepén dói gozó vájár vállalta, hogy munka 'ársavai a januári tervüket 29-r 1 befejezik, az első negvedévi tér vüket' pedig március 25-re teljesítik Hasonló szép vállalásokat tettek a többi bányászok is.

A kommunisták és a párton- kíviili bányász dolgozók részérő' megvan a jó kezdeményezés, melynek kiszélesítéséhez szüksége- 'enne. hogy minden alapszervezet önállóan működjön. Ezért volna szükség arra, hogy rendszeresen is lehetne sorolni. [megtartsák a taggyűléseket. Itt a

Vz István-aknai pártbizottság I kommunisták a termelésnél mutat- rounknjábán ért el eredményeket, kozó hiányosságokat megtárgyalta tv in-aknán a pártbizottság irodájában csengett a telefon.

— Itt, a MESZHART pártbizottságtól Kárpáti Margit beszé’. Az a kérésünk Kurják elvtárs, hogy rr.onrlfátok meg, mennyi a párttagok száma alapszervezetek szerint.

—- Ezt most nem tudjuk megmondani elvtársnő — mondja válaszában Kurják János elvtárs, ágit. prop. felelős. — majd később visszahívunk benneteket Ezre' l«tette a hallgatót, majd nagyot sóhajtva mondta:

— Mindig akkor jut eszünkbe, hogy mit kellett volna megcsinálni, amikor adatokat kérnek tőlünk. Nincs meg erről a kimutatás.

Fúrják elvtárs kihúzza íróasztala fiókját, majd előszedi belőle. — hosszabb keresgélés után — azt a néhány papírt, amely tele van piros-ceruza jelékkel.

Nehéz megáltapí’ani, ki me’yik alapsz?rvezethez tartozik

— He), ebből aztán nehéz lesz megállapítani, hogy ki melyik alaps*er vezethez tartozik.

bizony, valóban ez nehéz. Nehéz azért, mert nem fordítottak kellő gondot arra, hogy megakadályozzák a párttagok többszöri áthelyezését egyik munkahelyről a másikra- Erről is beszél az első dekád tfznapi kiértékelése, melyben a Pécs-Szaboles kerület globális terv- teliesííése csak 96.71 százalék volt

De van ennek előzménye is, mégpedig az, hogy az alapszerver getek munkájához nem adta meg az István-aknai pártbizottság a kellő segítséget. Ezt mutatja a még fennálló „bumlizók“ száma is, mely megtalálható nemcsak István-, hanem az ide tartozó Ferenc-aknán is. Januárban Túrós György hét szer, Kiss János (58) hatszor. Kiss József (60) ötször, Molnár Mátyás notórius mulasztó, aki az •előző évben is mulasztott, ez évben kétszer nem ment műszakra De a bumlizók számát még tovább

nák, hogyan veszik fel a harcot a műszakmulasztókkal szemben. Helyes lenne, ha minden alapszerve /.éti párttitkár elvtárs ismertetné Rákosi .elvtárs felszólalását, mely« a gazdasági vezetők országos aktíva-értekezletén mondott. így segítséget tudna adni, minden párt ■szervezet tagja a pártonkívüliek munkájához is.

,Az Tstvun-aknai pártbizottság nem, fektetett súlyt arra, hogy mindkét akna alapszervezeteiben megtartsák a taggyűléseket. Ezért van az, hogy Laki elvtárs, aki az Új vezetőségválasztáe óta pártrit- kár — ami három hónappal ezelőtt volt — még eddig nem tartott az alapszervezete részéről taggyűlést Laki elvtárs a kezdeményezésben oéldál mutat a termelés területén, de elhanyagolja az alapszervezet irányítását.

Több segítséget és fokozottabb elíeröfzést

Az aknai pártbizottság munkáján múlik az, hogy az alapszervezeti titkár eivtarsak visszakapják teljes önállóságuk mellé a párt- hizottság fokozott segítségadását is Rajtuk múlik, hogy milyen hamar szilárdul meg a fegyelem. A párt- bizottság helyesen teszi, ha döntően támaszkodik az alapszervezetek munkájára.

Ehhez azonban szükséges a MESZHART pártbizottság segítsége, elenőrzése. Helyes lesz az, ha n felsőbb pártbizottság is felkeresi az aknai pártbizottság vezetőségén kívül, az alapszervezetek vezetőségét* tagságát és a pártonkívüli dolgozókat is. Ha kikéri azok vélemé nyét, akkor nem fordul majd elő az — aminek nem, lenne szabad előfordulni —. hogy telefon útján szerez értesüléseket a pártszervezetek munkájáról. Több segítségadással, jobb ellenőrzéssel megjavul a munka menete, megszűri nek a buTrilizasok, amelyek vészé Iveztétik népgazdaságunk eredményeit.

(Farkas—Ambrus)

Végezzen jó munkát a gépállomások és termelőcsoportok megyei értekezlete

Ma tartják értekezletüket megyénk gépállomásainak és termelő csoportjainak legjobb dolgozói, hogy megtárgyalják azokat a feladatokat. amelyek mezőgazdasá gunk szocialista átszervezéséhez szükségesek, hogy átadják egymásnak tapasztalataikat. A megyei értekezlet egyik legfontosabb fel adata_ bogy harcot hirdessen minden lazaság ellen, felszámolják a 'aza munkafegyelmet és megszi lárdítsák a gépállomások és 'termelőcsoportok közötti kapcsolatot, amit megyénk dolgozói már megkezdték és több helyen szép eredményeket értek el.

Akkor lesz teljes a megyei érbátran feltárja a hiányosságokat is, utat mutat azok kijavítására, megtárgyalja a pártszervezetek feladatait is. A párt a fejlődás, a termelés motorja, gépállomáson és termelőcsoportban egyaránt. Ott, ahol rossz, gyenge a pártszervezet, ott a termelés is csigalassúsággal halad.

Végezzen jó munkát a gépállomások és termelőcsoportok megyei értekezlete, erősítse, fejlessze a mezőgazdaság szocialista átszervezését és pártszervezeteket Legven a fermelőszöveifezetek és gépállomások munkaértekezlete határkő megyénkben a jó munkára, a hiátekezlet, ha az erdemények mellett nyosságok felszámolására,

FIGYELMEZTETŐ ÍTÉLET

Rendet kell teremteni a komlói női otthonban

A hafos szoba lakói

hegyesen tették, hogy nem tűrték meg szobájukban az erkölcstelen viselkedést, de ezt nem csak egy esetben kell megtenniük, hanem ezután se tűrjék meg, hogy este féríiak tartóttkod4 janak a női szálláson. 1 *

A nyolcas szobába ötöm belépni, mert a legnagyobb rend és tisztaság uralkodik. Tiszta fehér lepedőkkel terítik le az ágyakat, az asztalokon virág van, kellemes légkör fogadja á szobába belépőket és nyugodtan kipihenhetik napi munkájukat az ott lakók. Ebben a tzobában lakik Békl Irén, Szavai Gize'la és Sósdí Margit. Rendesen járnak műszakra, estenként szépirodalmat olvasnak. Szorgalmas munkájukért szeretik őket az idősebb bányászok, szívesen foglalkoznak velük, tanítják őket. Szavai Gizella mint csillés dolgozik lent a bá. nya mélyén és havonta megkeresi a 650—700 forintot.

Váci Mária &z ilyen jó példát nem tótja meg, meirt ő műszak után még mosakodni el „elfelejt.“ Amikor hazamegy, piszkosan fekszik a fehér ágyba. Amilyen rendetlen a magaviseleté, olyan a munkája is. Váci Mária sürgősen javítson ezen a magatartásán, mert viselkedésével róm- bo’ja a becsületes nődolgozó tekintélyét és ha nem változtat magaviseletén, a többi dolgozók kiteszik a lakásból.

A Kossuth-ak.mai pártszervezet és szakszervezet használja fel munkájában Rákosi elvtárs beszédét és ha a felvilágosító munka nem használ,

járjanak el velük szemben, a törvény erejével.

vissza, s mivel a portás most már j nem engedte be őket, majdnem vere-1 Olyan légkört kell teremteni a niun. kedés lett a dologból, | k ásszá Kasokon is hogy ott ne érezA városi tanács figyelmébe

Nem ez az első eset, hogy szóvá tesszük a komlói női szálláson burjánzó komoly hiányosságokat. December 13-án birátatot közölt lapunk a szálláson lévő tarthatatlan állapotokról, de ez nem használt, mert

azóta sem történt semmi változás,

azóta sem igyekezett sens a váltál at- vezetőségi, sem a pártszervezet, sem 'ft; szakszervezet aiz ott fennálló állapotokon változtatni.

Rákosi elvtárs a január 12-i beszédében döntő kérdésként említi meg a női munkásokkal va’ó foglalko-, zást, mely egyik biztosítéka a munka- erövándorlás megszüntetésének, a tér vek maradéktalan teljesítésének. — Nézzük meg, milyen ez a foglalkozás Komlón. Nyugodtan elmondhatjuk hogy se;milyen. Egykét női bányász fegyelmezetlen viselkedése de elsősorban a,z ellenség munkája — következtében olyan „rosszhírt“ lett a komiéi nőiotthon, hogy a becsülete, aebb női bányászok szinte szégyelnek mások Láttára bemenni az otthonba. Szinte naponta ismétlődnek a civa,- kodások, az igazolatlan müszakmu- ’«szitások, az éjjeli kimaradások. A Mélyépítő Vállalattól kedde„ este Csorba János beteglátogatás ürügyével kereste fel a női otthonban Vajda Máriát, a Mélyépítő dolgozóját, aki aznap nem ment dolgozni Csorba Jánost beengedték a női szállásra, de pora Vajda Máriát látogatta meg, hanem Csapó Máriához amit a

női szállás lakói észrevették. Mivel ott nem úgy viselkedett, ahogy egy „betegiátogahMól“ elvárták, azonnal ki is tették a szállásról. Egy óra múlva két társával részegen jött

feze jól magát egyetlen hanyag gyei mezét len miiszakmulasztó sem. ötéves teivünk hatalmas célkitűzéseit a bányászok áldozatos munkájával tudjuk csak megvalósítani. Ha a sorozatos műszakmu'asztások megszűnnek. a komlói bányászok tervüket nemcsak teljesíteni, hanem túl is tudják teljesíteni.

/Ima Ilona

Pénteken délelőtt a pécsi járás- bíróság nyolc notórius müszakmu- lasztó bűntettét tárgyalta, melyet a fegyelmezetlen munkájukkal a tervgazdá’kodás büntetőjogi védelméről szóló törvénv ellen vétettek. A müszalcmulasztók felett kimondott ítélet megyénk becsületes bányászainak a többszöri követelését juttatta kifejezésre, amely tigyel. meztetés a munkájukat gyakran igazolatlanul e’hagyó, fegyelmezel. len, lógós munkások leié. Amint a bizonyító eljárás tényként állapította meg. az igazolatlan műszak- mulasztások, fegyelmezetlenül, hanyagul végzett munkák az elmúlt évben sokmillió forintos kárt jelentettek népgazdaságunk számára.

Elsőízben ültettek megyénkben a vádlottak padjára olyanokat, akik a müszakmulasztásukkai veszélyeztették tervgazdaságunk megva. lósításál. A becsületes bányászok kérése volt ez, azoké a bányászoké, akik már maguk is megpróbálták — miután a szép szó a nevelő munkájuk nem járt eredménnyel, — keményebb eszközökkel bánni a tervük teljesítését akadályozó mü- szakmulasztókkal. Komlón, Pécs- bányate epen, István-aknán, Petőfi_ aknán, de majdnem kivétel nélkül valamennyi bányaüzemünkben izzó hangú gyűléseken távolították el maguk közül a fegyelmezetlen, lógós bányászokat. Ez a figyelmeztetés úgylátszik keveset használt, de becstfetes bányászaink

akarta elhárítani magáról a fefetósr séget, Helfer elvtárs, aki sok-sok évet töltött el a bánya mélyén, becsületes munkával, felháborodottan kiáltotta oda neki a hallgatók közül a véleményét. A vádlottak büntetését a javító-neve'ömunkát, a

10—25 százalékos fizetéscsökkentést a tárgyaláson résztvevő b& nyórrok Is helyesnek táléi tok. Farkas, Rusncri és Kenyeres elvtársak a komlói bányától elmondok Iák, hogy a tárgyalás tapasztalatait a munkafegyelem megszilárdítása. ért folytatott munkájukban is fel fogják használni. Elmondták a gyakran műszakot mulasztó dől. gozóknaJc, hogy tanuljanak Büki József, Czigler Géza, Szalonnás Géza és a többiek példájából, ne hogy ők ts erre a sorsra jussanakA nép állama különös figyelemmel a legnagyobb gondoskodással törődik a bányászokkal és minden tekintetben igyekszik a legtöbbet a legjobban nyújtani nekik Fényes bizonyítékai ennek a kök& nyösi, a meszestelepi bányászhá- zak, a hűségjutalom, a bányászni- ha és a többi. Azonban amilyen megbecsülésben részesíti a becsű letes bányászokat a nép iüama, ugyanolyan kemény kézzel suti le azokra, akik visszaé’nek a dolgozó nép bizalmával, akik akadályozzák a szocializmus építését, a bér kénk védelmét. Ezt egy pillanatra sem szabad elfelejteniük az Illés Mártonoknak, Pintér Kárótyoknak, akik Szászváron bontják a tegyel, met, a MESZHART és a komlói.

nem adták fel a harcot a Jegye-* de megyénk valamennyi dolgozólem megszilárdításáért.

A becsületes, tervüket teljesítő bányászok megvetik a fegyelmezett leneket. A bírósági tárgyaláson résztvevő sztahánovistákból és élenjáró munkásokból álló kü’dött. ség tagjainak gyakran hangos véleménynyilvánítása is ezt mutatta. Amikor az egyik vádlott, Pozsgat Amália a betegségére hivatkozva

jónak, — elsősorba „ azoknak, akik Igazolatlanul szoktak mulasztani, — hogy a törvény szigorával büntetjük azokat, akik a tervgazdálkodásunk, ötéves tervünk, a békénk ellen tőrnek mert ezt követelik a becsületes dolgozóit •rázós százezrei.

a mccseknádasd! tszrs-t a niuukakerülőbtoI9 a fegyelmezetlenektől

A mecseknádasdí Kossuth termelő- csoportban májusig nem volt laza a munkafegyelem, amíg Hegedűs József elvtárs, a csoport elnöke be nem vo miit katonának. Akkor éppen a do hánypajtál építették, mikor Hegedűs elvtárs elhagyta a csoportot, de eltávozásával megszűnt a dohánypajta épi tése és vele egyidőben a szilárd mun kafegyelem is. Ha valaki ebben az idő ben megkérdezte a csoport becsületesen dolgozó tagjait, hogy mi újság náluk a csoportban, első szavuk az volt:

„Sok a lusta." Ilyenkor nem az Igazi lustákról beszéltek, hanem azokról, akik fegyelmezetlenül máshová mentek dolgozni, vagy piacra járlak a legna gyobb munka idején. Előfordult, hogy annyi dolgozó sem volt, aki az álla tokát megetette' volna.

Ennek oka az is, hogy a pártszervezet gyenge volt és nem vonta idejé ben" felelősségre a fegyelmezetlen tagokat, hagyta, hogy felelőtlen munká jukkái kárt okozzanak a csoport minden tagjának. Nézzük csak a károkat:

208 ezer forint kárt okoztak a lófifósok

A Bdücsi iit és a Nagyszkókó környékéji lakó dolgozók többször fordultak már a városi tanácshoz azzal a kérésükkel, hogy a tanács járuljon hozzá egy Népbolt felülír fásához, annál is inkább, mivel az itt lakó családoknak több kilo métert kell naponta gyalogolni a napi tej-, kenyér- és élelmiszer szükségletért.

Most ismételten kérik a Bálicsi it és a Nagyszkókó környékén

lakó dolgozók, hogy kérelmükét vegye figyelembe a tanács, mivel ott megfelelő helyiség is van a bolt létesítésére, amit a tulajdonos szívesen rendelkezésére bocsá.jtnne a környék lakóinak addig, amíg p 'anács esrv úi, a körívek lakói ■' tál javasolt helyre .elépítené az új „Népboltot“.

A Bálicsi út és Nagyszkókó környék lakóinak nevében: Ágoston György,

A 10 hold kukoricái nem kapálták meg egyszer sem, ellepte a dudva. olyan mint az erdő. Ennek az lett a következménye, hogy csak hat, mázsa termést takaritottaík be egy holdról. Pedig ha rendesen megművelik, elvégzik rajta a pótbeporzást, legalább harminc mázsa átlagtermést takaríthattak volna be. Itt 720 mázsa kukorica val károsodott meg a csoport, ami pénzbe átszámítva 108.000 forintot je lent. így pedig 250 mázsa kukoricát még venniök is kell.

A nyolc hold burgonya is gyönvőrű volt, de hat holdat egyszer sem kar páltak meg így erről 30 mázsa átlagtermést takarítottak csak be. Az egy holdon, amit egyszer megkapáltak. 120 mázsa volt az átlagtermés. Ha csak minden holdon 120 mázsa termést ér tek volna cl, (ha megfelelően művelik, többet is elértek volna) akkor 960 mázsa krumpli került volna a csoport pincéjébe. így 48.000 forintot dobtak ki az ablakon.

Az öt hold cukorrépa ahogy kikeli úgy maradt, még csak ki sem egyelték, nem látszott ki a dudvából. Olyan is volt a termés! 125 mázsa répát szál líbottak le az öt hold földről, ami még

egy holdról Ss nagyon kevés volna. Ez 4.800 forint kárt jelent.

De ez még nem minden. A tiz hold napraforgóföldről egy mázsás átlagtermést takarítottak be mert az is úgy maradt, ahogyan k'kelt, mert nem volt aki kapáljon. Ahogy Hegedűs elvtárs, a csoport elnöke kiszámítja, itt 9.800 forint kár érte a csoportta- gokat.

A kár összesen 208.000 forintra rúg a „lusták", a fegyelmezetlenek miatt.

Kik dobták ki azab'akon ezt a sok pénzt?

Többek között Hégel Jánosné csoport- tag. Hegel Jánosné csak akkor jött a csoportba dolgozni, ha másutt nem kapott munkát, vagy nem volt mit piacra vinnie. Felelős Takács Józsefné is. aki mikor legjobban égett a munka, okkor csak kisétált a határba és ha kérdez- ték tőle, hova megy. nevetve mondta:

— Megnézem hogyan dolgoztok!

Felelős Szavai Imre, Körmendi Lajos, Nagy János és még jónéhányan mert nemhogy segítették a csoport munkáját, hanem kárt okoztak, elverték a becsületesen dolgozók munka kedvét

A csoport példaadó munkásai Lipi Ferenc, Faragó István Gróf István és a többiek nem egyszer szót emeltek már a fegyelmezetlenség ellen, többször követelték: „Távolítsák el a legyei cmbont ókat, nem akarjuk, hogy jövőre ismét ilyen kár érje a csopor>olf Miattuk kell most saját disznónknak kukoricát venni, mert a csoportban nem kaptunk annyit, hogy a hízót k> hizlalhatnánk!

Ki vették a többiek zsebéből a pénzt

De nemcsak a kukoricáról van szó, nézzük csak meg a pénzbeli elosztást! Számolj csak Lipi Ferenc! Ha mindenki rendesen dolgozik, akkor egy munkaegységre az éwégii elszámolásnál legalább 12 forinttal több jutott volna. Neked 398 munkaegységed van összesen. 4.776 forinttal kaptál volna többet! Hégelné, Tckácsné, Szavai meg a többiek vették ki ezt a pénzt a zsebedből, ük vették el a rádiókat, ingeket, kerékpárokat. Faragó Istvántól Gróf Istvántól és a többi lelkes, jó munkás csoporttagtól és saját maguktól is.

És ezt egyszerűen azért tették, hogy azonnal pénzt kapjanak munkájukért hogy piacra mehessenek. Megkárosították a dolgozó népet, a munkásosztályt, mely traktorokat, gépeket, mű trágyát, ruhát küld a dolgozó parasztoknak, a mecseknádasdí tszcs tagoknak is.

De jövőre már nem lesz így. A be csületes, lelkesen dolgozó tagok ítélkeztek a fegyelem megboutói felett, eltávolították őket a csoportból hogy jövőre több kukoricát, burgonyát, napraforgót meg cikorréoát termelhessenek a szövetkezeti földön, hogy még erősebbé tegyék hazánkat.

I fjpóozki József