Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-27 / 22. szám
2 ft n p i, A 1652 JANUÁR n Így fejlődik, erősödik a kátolyi December 21 termelőszövetkezet (046 december 81. Erre * napra gondott Katica György elvtáms, Kát oly délszláv község III-as típusú tsz-ének párttitkára, amikor a csoport tagjai a* 195l e* zárszámadást készítő lék. Ezen a napon alakúit meg a csoportjuk, melynek nevét Sztálin elvtárs születésnapjáról nevezték el. „December 31“ tsz nvegal avulásakor mindössze 27 család lépett be. Nagy feladat várt a 27 családra Be kellet bizonyítanioik a község egyé nileg dolgozó parasztjai előtt, hogy érdemes a társasgazdálkodás útjára lépni. Katie* elvtáa« az elsők között volt, aJri örömmel lépett a csoportba. Résrvrft a szervező munkáiban is, •mikor a pártszervezet népneve ői fel keres ék a dolgozó parasztokat ée el mondották: hasznos lenne, ha községünkben is megalakulna a tszcs, mind járt jobban menne a munka, több Jövedelembe* jutnának a dolgozók. Voltak olyan dolgozó paraazlok, mint fcfj. G'eies Mályás, aki úgy vélekedett: „Nem érdemes belépni, mert körős lónak túrós a háta.“ ifj. Gleies Má yás szomszédja, Mu- ftes Mihály délszláv dolgozó paraszt egy kukoricagórét épített a tszca alakulása előtt. Ifj. Gleies. amikor ezt látta, megkérdez'e Mufiosot: — Mitiék építed ért a góré*. ha be akarsz lépni a csoportba? Úgy sem tudsz bele rakni semmit. Majd meglátod, hogy estik az egerek fognak ' «incogni benne. — Hát majd meglátjuk — váCaszoI- I» Mufics Mihály. A harc megindult a csoport tagjai és a* egyénileg dolgozó paraszlok közöt: kinek lesz több a jövedelme. A csoport dolgozói, élükön a kommunistákkal, Katies Györggyel, a párl- vezeitöség tagjával, Kaszapovics András taz elnökkel és a többi kommunistákkal, hozzáfogtak a munkához. A csoport alakulásakor még nem lehetett beszélni a gépi erő $egi.ségé röl. Csoportlag is igen kevés volt. A dolgozók ennek e'lenére követték a kommunisták példáját, nem ijedtek meg a feladatoktól. Katica elvtárs a legnehezebb feladató' vállalta. A nagyobb időszaki mun kéknél, szívesen dolgozott éjszaka is, ha arra szükség volt. A jó példát követték Kiss János és a ‘öbbi párton- kívüti dolgozók is. „Érdemes itt dolgozni, hiszen már nem a kizsákmá- nyolóknak dolgozunk, — mint amilyen Szabó Márk 35 holdas kulak volt, akinél a felszabadulás előtt dolgoztam — hanem »a jé magunknak. Ami itt terem, az a sajátunk lesz“ — mondotta a dolgozóknak Katies elv társ. Az Idő mait. Elérkezett az 1950-es évi zárszámadás. Mufics Mihálynak a góréja megtelt kukoricával. Volt mit nézni ifj. Gleicsnek. A pártszervezet népnevelőt és • tszcs dolgozói örömmel és busxhén mondogatták a falut egyénileg dolgozó parasztságénak az elért eredményeket. Ifj. Gleies ée még jónéhány dolgozó paraszt, a’ig várták, hogy beléphessenek a csoportba. A December 21 csoport 1951 -ben önálló termelőszövetkezet lett. A belépő dolgozó parasztcsaládok száma 27-röl 66-ra, a tagok létszáma pedig 132 főre emelfkede t. Szaporodott a ló- állomány is. A megalakuláskor lévő ötpár helyett, tizenegypár lovuk van. Mindezek mellett évrő’-évre emelkedik a traktorok száma is, melyet államunk ad a csoport munkájának megkönnyítéséhez. Most a csoport közös tulajdonának értéke a kezdeti 390 ezer forint helyett 1,120.096 forintra emelkedett. A csoport dolgozói további harcra indultak az 1952-es év sikeres megvalósításáért. Most már gazdag tapasztalatuk is van, hisz olyan kitüntetésben részesü.t 1951 Jbem a csoport, hogy Kaszapovics elv árs, a tsz elnöke kimehetett a Szovjet unióba és az ott tapasztaltakat felhasználhatják a mun kájuikban. Ez te.te lehetővé azt is. hogy a szovjet fejési módszerrel 10.5 literre eme.ték tejhozamukat. Nagy megtakarítást ér el a csupor* azzal a szovjet módszerrel is, melyet a szén poros ‘.ég aégető alkalmazásé val érnek el. Olcsóbbá teszik a tsz építkezéseit. De így lehetne sorolni -azokat-az értékes szovjet módszereket, amit Kaszapovics elviére a Szovjetunióból hozott haza. Ez év január 25-ér. a csoportgyűlésen elhatározták a csoport tagjai, hogy baromfi'tenyészetet is létesítenek. Amikor elhangzott az a javaslat, hogy családonként adnak össze baromfit a tenyésztés cél iára, nagy lelkesedéssel fogadta a tsz tagsága a ja. vaslatot. Mont már baromfi- állományuk in tess. így erősödik évröl-évre a kátoCvi De comber 21 csoport. A tsz további erősödéséhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy ebben az évben a pártszervezet vezetősége a termelő munka irányítása mellett többet fog UtCkozzon a pártszervezet erősítésével. Figyeljen fel az olyan élenjáró dolgozókra, mint Kiss András, vagy Kleics Katalin DISZ-titkár, akiik a termelő munkában való példamutatásukkal er demet szereztek a párttagságba vaió felvételűikre. Különösen többet kedl fogla’kozni az alapfokú poli ikai és középfokú politikai iskolán tanuló elvtársikkal, párton kívüliekkel, DISZ fiatalokkal, hogy minél előbb jó harcos tagjeiöl tekké, párttagokká neveődjenek. így biztosítja a pártszervezet, a . csoport további sikerekkel, eiredmé nyekkel gazdag fejlődését, Leveleink nyomában így szabotálfa a szántást, a cséplést Boros Ferenc kulákesemete, aki megrongálta a traktort olajat lopott, munkalapot hamisított Veresy István eüvtárs, kékeséi levelezőnk nemrég levelet küldött szer kész tőségünkbe. Arról írt levelében, fcogry a pécsv Aradi gépállomássá1 a kékesdi tszcs 200 hold mélyszántásra kötött szerződést, de azok a traktorosok;' akiket kiküldtek Kékesdre szántani, több kárt csináltak, mint hasz- i oot, hanyag felelőtlen munkát végeztek és a 200 hold földből csak 26 holdat szántottak mog. „Kérem a szerkesztőséget, vizsgái- fák meg, kit terhel a telel ősség azért, hogy községünkben körülbelül 100 hold föM szántatlan maradt, ami azt Jelenti, hogy 200 mázsa terménnyel idén kevesebbet takarítanak be a kékesdi dolgozó parasztok“ — írta le- Wében Veresy elvtárs. Á vizsgálat során hamarosan kiderült, hogy a négy traktoros — Bobos Ferenc, Gyenis János, Merdli Cyörgy, Földvári János — nem szántott naponta többet, mint egy órát, eoert mikor szántani kellett volna, teljesein érthetetlenül mindig elromlott a traktor. Addin kínozták a Hámorokat, ?mg mind efromlo’t És amikor jó volt, akkor addig kínozták a traktorokat, amíg va'ameny- nyi be nem döglött. Ha egy kulcsra yblit szükségük, vagy ebéde!.nj kellett, otthagyták a szántást és mint a '. tankok, árkon bokron vetésen ké résziül betrakloroztak a faluba. Az Bem számított, hogy milyen utat tesznek meg egy-egy kulcsért. Borsos azt jnondta, ő „egy kulcsért nem strapái ja magát, mikor a traktor is ott van“ és ezt folytatták egy hónapon keresztül. Ha a dolgozó parasztok rájuk szóltak, hogy legalább a vetést ne tegyék íör.kre, erre azt a választ kapták: — „Mi ezzel csak jót csinálunk, mert Összetörjük a hantokat.“ ' -Mó, de nézzük tovább a felháborító tÉóeíótlénséget. '"Mikor bejutottak a faluba, nem (irkák már, mit csináljanak, mert műn- kát nem találtak, igv a traktor után kötöttek egy szekeret teeraktá-k gye- ekekkol és kocsiikáz tárták őket körül „ falun. A község dolgozói már vala- .neufiyi -n kiálltak a kapuba, mert Wi tüdMk elgondolni, mi történt. Mi- ,:or látták az esetet, csak csodálkozva hogy ilyet is meg lehet engedni -gy gépállomáson, többen pedig azon tXánkpztak. ha sokáig Kókesden ma- 'Jtíak a traktorosok kocsival már »m lehet végigmenni az úton. ^ De oros ilyenkor még jobban kihúzta .agát a traktor kormánykereke mel- tt’ mert látta ám ezt a menyasszo. yá is Később már ezt megúnták,— sorba állították a négy traktort, aztán neki a hegynek. Próbára tették va’a- mennyit. Egyik háttal ment fölfelé a hegynek, másik meg rendesen előre, és néha meg-meglökte az előtte lévőt, így folytatták, amíg a négy traktor be nem döglött, aztán, mikor kijuttatták, újra kezdték. Boros o arat topott, montd opot Irmisitoti. szabotálta a csápost Az üzemanyag fogyott, de munkateljesítmény nem volt. Ekkor Boros Ferenc kieszelte, hogy kér a tanácstól egy igazo ást, hogy az üzemanyagot ellopták. Persze igazolási nem kapott, de ezzel nem sokat törődött. Tovább pocsékolta az üzemanyagot. Ha egyszer tankolt, még az utcán is folyt a B. B -olaj, a megmaradó részt elvitte HosszuheténYbe egyik motoros kollégájának. Utána telefonáltatott a gépál omáera, hogy nincs üzemanyag, nem tud „szántaná." Márpedig, ha nem szánt, fizetést sem várhat amit 5 is nagyon jól tudott. Elhatározta, hogy munkalapot hamisít. Ez egyszerű volt. mert órabért kapott és nem egyszer azt írta a munkalápra: „hat óra próbaszántás“, ha mindjárt a gyerekeket kocsikáztatta is. Később úgy oldotta meg, hogy mint felelős vezető is ő írta alá és mint segéd- vezető is, bár segédvezető Zima Lajos volt és neki kellett volna aláírni a munkalapot, csakhogy akkor Zi. ma Lajosnak is járt volna a fizetésből. Ahogy a szántással, úgy a cséplés- sel sem nagyon igyekezett Boros Ferenc. Sorozatos géptörések fordultak elő, de Boros nem siettette a .gyors javítást, hanem leszerelte a jó csép- lőoép alkatrészeit. Mikor azzal akar. tok csépelni, nem lehetett mert az a ka* részek eltűntek. Mikor fenyemiagot csépelt, a csép- lési dijat azonnal fizették a dolgozó parasztok pénzben, amiről kimutatást — Uj kezdeményezést vezettek be a Pécsi Dohánygyárban, Kovács Nándor elvtárs középfokú politikai isko Iáján a hallgatók. A szeminárium megkezdése előtt tízperces sajtóvitái indí ottak. A szemináriumi tananyag mellett így fejlesztik külpolitikai ismereteiket a ihallgatók. Egyben fejlesztik előadóképességüket j®, mivel minden egyes alka'ommal más vezeii le a külpolitikai vitát. Kövessük a kéz deménveaéstl — Aki nem képezi magát, lemarad! Ezt látjuk Pfeiffer Tibor eivtársnál a Porce’lángyárban. Azzal kezdi a *zekellcti volna veszetni. De Boros Ferenc ezt sem csinálta. És az ő gépéről állandóan „elvesztek“ a szíjak. Ilyen súlyos károkat okoztak, de é hiba elkövetői közül egy sem lett felelősségre vonva pedig a gépállomás vezetősége tud az olajlopásról, a pénzsikkaszlásról, a munkalap hamisításról és tudja azt, hogy Boros Ferenc ku’ákcsemete, akinek az apját négy évre bezárták feketecsépJé- sért. A felszabadulás előtt traktoruk és cséplőgépük volt Hosszúhetényben, most pedig a kulákfióka mint „jó gyerek“ Igyekezett befurakodni a gépál lomásra, ahol bemutatta, mire képes egy kulák. Távolítsák el a Gépállomásról a ko'ákcsemetét Egyízben, miikor megtudta a gépállomás vezetősége alja« munkáját, az. zal „büntették“ meg, hogy egy hónapig megfigyelés alatt lesz. Egyszer már a gépállomásról el Is akarták távolítani, azonban addig könyörgött, amíg meg nem bocsájtottak neki. Ekkor megígérte, hogy bebizonyítja: ő jó munkát is tud végezni, csak az a kérése, hogy a menyaszonyához engedjék ki Kékesdre. Ki is engedték délután de azzal a feltétellel hogy összeszedi ott a hordókat és másnap reggel visszajön- De bizony három napig nem látták sehol. Többször fel. vetődött Boros felelőtlensége — ahogy Cseke elvtére, politikai he'yet- tes mondja, de „soha sem tudtak zöldágra vergődni.“ De nemcsak „lel. vetnV' hanem tenni kellett volna és tenni is kell. Boros Ferenc kimutatta foga fehérét. Megkárosította a gépállomást, lopott. csalt, rombo’t. Szabotálta a mély. szántást, hogv ötéves tervünket akadályozza. Boros Ferenc ellenség s az ilyeneknek nem a gépállomáson van a helyük... I.lpóczk! József minárium vezetését a politikai iskolán: „E vtársak, most nem tudiam jól felkészülni, majd legközelebb“. Ez már megszokottá vált a szeminárium hallgatói elő't. Az általános előadás azt eredményezte, hogy nem értik e'éggé az’ anyagot a hallgatók. Ezérl súlyosabb politikai tévedések is előfordulnak. Az előadó elvtárs inaga is hibákat követ el, mert nem jár el a propagandista szemináriumra. Helve sen ‘enné Pfeiffer elvtárs, ha többel foglalkoznék pártunk parasztpolitrká- jával is. Harcolunk a műszak mulasztások ellen Mindennap azzal az elhatározáséaJ szállunk le a bányába, hogy ma sok kai többet keil termelnünk, mint tegnap. Egvfőre eső előirányzatunk 5.3 csille. Rákosi elvtárs 60. szü'etésnap iára azt vállaltuk, hogy fejenként, naponta hat és fél csille szenet termelünk. Vállalásunkat már több eset ben túlteljesítettük, amit továbbra ‘■arta.ni. akarunk. Most már határozottabban mondhatjuk, nem mint ké* héttel ezelőtt, amikor még egy nóto hús mÜAzakmulasztó volt csapatunk, ban. Czéder István váiár bumliizása már nem most kezdődött. Sokszor, maidnem mindennap be zsélgettem vele és figvelmeztPttem- Czéder munkatárs! Nem lesz ez terv ió“ Hosszabban és bővebben is tárgyaltunk eevmással, sok esetben, de nem hal Ura tóét meg. csak nevetett és vállát rángatta, az+án továbbra is biánvzot a „megszokott“ szombaton és fizetések alkalmával. Azzal sem 'ürödött, hogv munkatársai tnár ezombatisfának“ bivták. Végül már Än sokaltam meg. ho<rv havonta R—6 műszakot mulaszt. Robi ittam magam mai a hánvameeter munkatárshoz. ak; »íbeszé’KTfttett vele. Igaz a heez^tge ♦és u+áni szombatom e1 iött munkára de két hét múlva újbél „csinált egy bumliit. Egyik nap rőpgyűiést tartottunk. A röpgyűlésen felszólaltam és kijelentettem, hogy az én osapatomban, bumCizót nem tűrök. Most, hogy műszakmuilias'Ztókat ítélt el a bíróság — amit valamennyi becsületes dolgozó helyesnek tart — sokan csodálkoznak izon. hogy Czéder Istvánt nem büntették meg, pedig megérdemelte vol. na. De, ha munkaviszonyán nem változtat, reméljük ő is hamar elnyeri méltó büntetését. Most már nincs a mi csapatunkban műszakmulasztó A munkatársak azért néha visszagondolnak arra. amikor még a mulasztások sorozatosak voltak és ea-v munkatársnak a kiesése nyolc csille szénnel kevesebb termelést jelentett. Mi. a csapat valamennyi tagja, küzdünk és harcolunk a mű«zaktna- 'asztok ellen — akik még sajnos at 'téletek után is elég sokan vannak- Meg kell mar-varáznunk bogv mit jelent számukra és a többi dolgazó számára az, ha műszakot mulasztanak. saiát megélhetésük is nehezebb te népünk államának is sokat ártar nak vele. Elmondta: Glock Imre (2) csapatvezető, Széchenyi-akna. A szentlorinci gépállomáson van még fegyelmezetlen dolgozó A szentlőrmci gépállomáson Rákosi elvtárs beszéde óta nagy javulás állt be a munkafegyelem terén. Dógozó- iaft megértették legnagyobb részben azt, hogy ötéves tervünket és a sízo- cializmust felépíteni csak fegyelmezett elvtársakkal lehet De meg kell írnunk azt is, hogy ezelőtt egy hónappal fegyelmi úton e'- bocsétott két munkatárson kívül még mindig akad gépállomásunkon hozzá juk hasonló. rendetle„ dolgozó, aki nem érti meg öléves tervünk jelenítő, ségét. Hornyák József már több. mint egv hete hiányzik munkahelyéről és többszöri felszó'ítás ellenére sem haj- iandó munkába állni, öntudatos dolgozóink követelik az üzemből való azonnali eltávolítását A fegyelmezetlenek e’távolítása után még nagyobb lendülettel fognak dolgozóink részi? venni a munkában. Ráko-si elvtárs 60. születésnapja tiszteletére felajánlást tettek dolgozóink, hogy február 18 ig a tavaszi kampány-munkára szükséges összes erőgépet és 15 cséplőgépet kijavítanak. • Eved! Kálmán levelező főgépész, szentlörinci gépállomás. AncIráeovJc« Ferenc fejési mód-zeréve) 9 literről 20.6 literre emelte a fejési átlagot Hét éves volt Andrásovics Ferenc, mikor éöfeíd^fa" meghalt. Ebben az időben Károlymajorban laktak édesanyjával. Hogy szűkösen meg tudjanak élni nyolc éves komban már ott kellett hagynia az iskolát és negyed bérért a tehenészetben do'go- zott. Az elemit úgy tudta befejezni, hogy este, mikor vógizett az etetéssel, elment a tanítónő lakására és ott különórát tartottak. Nem egyszer fordult elő, hogy Andrásovics elvtárs elaludt tanulás közben, de hajnali két órakor, mikor az öregbéres megverte a vasat már fel ke'lett kelnie. Mikor az iskolát elvégezte, ment egyik uradalomból * másikba abban a reményben, talán olyanra talál, ahol nem aegyedbétért keli dolgoznia. — Minden keresés hiábavaló volt, ilyen uradalomra nem akadt. A felszabadulás után gyapjúfonóüzembe került Itt már szépen tudott volna keresni, de minden vágya az volt, hogy tehenész lehessen és istállóban dolgozhasson. A vágya teljesült. Most a pécsi állami gazdaság legjobb fejő tehenésze. 20.6 literes fejési átlagot ért el ideáig. Mikor tavaily a gazdaságba kerüli 9 literes volt a fejési átlag. — Láttam, hogy megbecsülik a dolgozókat és igyekeztem fokozni a fejési átlagot... Ezt kötelességemnek is tartottam, mert párttag voltam, most pedig párttitkár __ mondja Andrásovi cs e'vtárs. Ez ösztönözte arra, hogy egvre nagyobb eredményeket érjen el. De milyen módszerrel érte el az eredményt? Andrásovics elvtárs szívesen elmagyarázza ezt is minden becsületes dolgozónak: — Ehhez először fe az szükséges, hogy szeresse a keze alatt lévő állatokat. Ha végzett az etetéssel, ne hagyja ott estig az istállót. amíg újra elkezd etetni. Legyen a, istállóban, ha olyan munkája van, amit ott is el tud végezni, de ha máshol dolgozik is, többször menjen be az istállóba, figyelje, kérődznek-e rendesen a tehenek nem akarnak-e üzdkedni. Mert, ha va'amelyik üzelkedni akar, az már nem ad annyi tejet. Fontos, hogy állandóan tisztán tart suk az állatokat, szellőztessük az istállót. Sokan úgy csinálják, ha egy kicsit hidegebb idő van, behúznak ajtót, ablakot, így nem kap friss levegőt az állat. Én rendszeresen friss levegőt engedek be, é3 minden héten kimosom a jászolt, amikor sót akarok nekik adni. Mi bevezettük már rég az egyedi takarmányozást is. A szovjet fejési módszerről csak uiságban olvastam. Sokan azt mond' ták, hogv azzal nem lehet emelni a fejési átlagot, de én mindjárt jónak láttam és alkalmaztam is. Ebben aí időben 17 liter volt a fejési átlagom- Rátértem c háromszorl fejősre Sokan úgy csinálják, ha látják, nem piszkos a tehén tőgye, meg sem mossák. minden fejős előtt melegvízzel elvégzem a togymasszázst, hogy a vérkeringés meginduljon a tőgymirigyek- ben és ha ezt elvégzem, nem keÖ 5— 6 percig húzgálni a tőgyeit, mire meg- indu1 a tej. A fejés elkezdésénél vigyázni keli- Többem kapkodnak egyszer az első két tőgynegyedhez, akkor a két hé- túlsóhoz, vagy össze-vissza. Az a helyes, ha addig húzzuk az első két tőgynegyedet, amíg csak jön belőle tej és utána fogjuk csak a két há- tulsó tőgynegyedet. Mikor már abból sem jön tej, akkor lehet csak váótoz- tatni egyszer a., egyik, máskor a másik togynegyedet és mindem csepp tejet ki kell fejni. Négyszer-ötször is változtatni, hogy minden tejet kifejjünk, mert különben a bentmaradt tej elzárja a mirigyeket, fel* apasztja a tőgyet, a felszáradt tőgybe pedig már nem fér annyi tej. one ,.ea^ a módszerrel értem el & 20.0 .iters fejési átlagot, de ennél még nem al ok meg. Ha leborjaznak a tehenek. elérem a 25—26 liier fejési át. tagot egy-egy tehéntől Erre ki is hívom versenyre Baranya megye ősz S-ZeS Jeiöiét párosversenyre, én pedig ugv igyekszem, hogy évi versenyben lí)52.ben legelső fejő legyek az országban. Elmondta: Andrásovics Ferenc _______ a pécsi állami gazdaság fejője El itéit feketevágók A siklósi járásbíróság újabb feketevágókat ítélt el. Kertész Lajos, turo- nyi lakos 1951 áprilisában egy üszőt vágott és a bőrt nem adta le. Ezért a járásbíróság három havi börtönre és 360 forint pénzbüntetésre ítélte. / Nagy János beremendi lakos, cementgyári munkás 1951 október hónapban egv darab 40 kilós sertést en- gedé,y nélkül vágott. Ezért a bíróság* nógv hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. ioKoar-^ fuvaros, siklósa lakos, oz januárban a siklósi községi ta- nacsnal fondorlattal eszközölt ki vé s' a fnge^ó.yt. Ezért a siklósi iárás- Dtróság három havi börtönre, 1000 fo- !?n* Pénzbüntetésre, három évi közügy ekfő. való eltiltásra és a sértőé elkobzására ítélte.
