Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-25 / 20. szám
\.#52 JANUAR 2S Togliatti elvtárs beszéde az Olasz Kommunista Párt megalapításának 31. évfordulója alkalmából II terme'őszövelkezsti rnozga'om a mi do gozó parasztságomban igen mély gyökerei vert JUrate (TASZSZ): Paimiro Togliattii (megosztására, háború szítására irá- «Vnárs január 20 án egy nápolyi gyű. I nyúl. Togliatti elv társ rávilágított, lés*, beszédet mondott az Olasz hogy azok a kormányok, amelyek tá Komnnmissa Párt megalapításának 31. fmogatják az „atlanti politikát“, íoko- évíordulója alkalmából. ' -a*-—- —>—■—„...a—tuunjzatosan meggyengülnek, országaíkban Beszéde elejón Togliatti elvtárs, az Ia válság egyre komolyabb felei mu- Olasz Kommunista Párt erejéről, egy- tatkoznak. Togliatti eávtárs megállapította feégéről. s a munkásosztályai, a lakosság széles rétegeivel való kapcsolatainak szilárdságáról beszélt. Ezután beszámolt a legutóbbi ön. kormányzati választások eredményei- ről, amelyek során az Ossz Kommuhogy ma tehetetlen klikk áll az olasz nemzet élén. amely a külföldi impe. | tessék meg az olyan állampolgárok denek fáié helyezzék a köztársaság alkotmányát amelyet minden állampolgár köteles betartani Követeljük mindazoknak a hazug kampányoknak megszüntetését, amelyekkel az olasz nép körében gyü'öletet akarnak szítani a Szovjetunió népei, a népi demokratikus országok, a kínai nép ellen. Követeljük, hogy mindenekelőtt szünria izmus támogatásával tartja fenn hatalmát. Ebből a helyréiből Olaszországnak feltét lenül ki kell kerülnie. a is ha. Pirt — testvéri szövetségben a | Éppen ezért mindenki számára lehe- ßzociaUsfca Párttal — nagy sikert ért tövé kell tenni annak fe ismerését, hogy a korábbi út megváltoztatásával új útra keK térni Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt követeléseit a következők, ben foglalta össze: Követel/ük. hogy mindenek fölé a nemzet érdekeit nem pedig a ku földi imperializmus érdekeit helyezzék. Követeljük, hogy minél. A dolgozók egyre szélesebb rétegei, a munkásosztálytól távolálló &1- lampo'górok is bizalommal íordulnak a párt leié, — mondotta Togliatti elv. társ, majd hangsúlyozta: A párt erősödése azt jelenti, hogy politikája helyes, ezért a nép tárno. gatja, állandóan segíti, erősíti és elő- reviszi u pártot. Az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt o'yan szövetségbe tömörült, amelyet már senki sem bonthat meg. ,JE szilárd szövetségben — folytatta —, a szocialistákkal együtt ki tudtuk vívni a munkásosztály egységét, a munkásosztály közvetlen érdekeiért, s a társadalom szocialista át alakításáért vívott harcban a reakciós tábor urai nem tagadhatják és meg sem semmisíthetik ezt a tényt1“ A továbbiakban Togliatti elvtárs rámutatott, hogy Olaszország méy gazdasági, pohtíkai és erkölcsi válságot él át. 4. válságok oka az, hogy a kormányt nem a nemzet érdekel vezérlik, hanem elsősorban külföldi hatalmak érdekei és a klerikális uralkodó k’íkk érdekei amely nem akarja kezéből a halaimat kiadni A kormány nem a dolgozók közös érdekeivel, hartem csak a szűk kiváltságos csoportok magánérdekével törődik. A kormányt, a nemzeti egység megbontására irányuló törekvés vezérli. Mindezeket a kormány féktelen ha* rugság kampánnyal és a közvélemény megtévesztésével igyekszik lep ezni. „A szovjet agresszióról“ terjesztett hazugsággal kapcsolatban Togliatti elvtárs feltett; a kérdést, hogyan lehet ilyesmiről beszélni, amikor a nem. veti szerencsétlenség — a legutóbbi nagyméretű árvíz __ idején a Szovje tunió haladéktalanul többszáz miihó líra értékű nagylelkű segítségben részesítette az országot. Ez Is bizonyítja, hogy a Szovjetuniót az olasz nép irányában a jóakarót és a rokon- szenv érzése vezeti. Beszéde további részében leleplezte az „atlanti politika“ valódi háttéréi amely tulajdonképpen Európa ellen irányuló hazugság-kamnányt és megkülönböztetést, akik felismerték, hog,, a dolgok rossza1 állanak és úf politikai irányvonalat követe’nek. Beszéde befejező részében Togliatti elvtárs egységre hívta fel az olasz népet és felszólította a párt tagjait, vessék latba minden erejüket és energia, inkát az ország minden demokratikus etemének tömörítése és megszervezése érdekében, hogy új politikai vezetést biztosítsanak Olaszország számára. Tiinrsiáb tn tovább súlynsodik n helyzet Párisi Az UFI j-eleaté&e szerint a » Sfax és Tunisz között elvágták a tunéziai városokban csupán kedden vasútvonalat és a telefonösszeköttetés 16 újabb haláleset és 25 sebesülés U megszakadt. történt. A .«gsúlyosabb incidensek gg kilométerre Moknin mezővárosban Sousse-ban voltaik ahol a dolgozók és összetűzésre került sor mintegy 5 000 a diákok tüntették a megtorló intéz- . főkéi álló tömeg és a karhatalom kö- kedések ellen. Az összetűzéseik során! zö*lt' a karhatalom fegyverét használta. AI k tunéziai helyzet változatlanul fe- halottak között van Durand, a város szült- A Ce Soir tudósítója szerint — katonai parancsnoka is. Az Humanité beszámol a tunéziai sztrájkokról és megállapítja: erősödik a népi mozgalom. Kedden Tuniszban 5 tüntetést tartottak. Több más városban ugyancsak hatalmas tüntetésekre került sor. Az Huminaté tudósítása közli, hogy Burgibát. az új Deszlur Párt vezetőiéi Tabarcába hurcoltak, a Kommunista Párt vezetőit és a tunéziai helyi Szakszervezti Szövetség titkárát, a tunéziai sivatag kellős közepére, Re- madába vitték. Tuniszban egymást érik a razziák, azokat az arabokat, akiknél akár csak egy zsebkést, vagy konzervdobozt találnak. azonnal szürőtáborba küldik. A Combat cimű francia lap a tuné. ziai eseményeket kommentálva többele között megállapítja: „Tunéziában és Marokkóban jól tudják, hogy az Igazi gazda Washingtonban van s ő csak megtűrj, — vájjon meddig? — Franciaország jelenlétét Casablancában és Bizertában “ lm man elnök a kongresszus elé terjesztette az amerikai költségvetést Washington (MTI): Truman a kongresszus elé terjesztette az 1952-53- as pénzügyi év költségvetésének tor. vezetet. A költségvetési kiadások meghaladják a 85 4 milliárd dollárt és ennek az összegnek hatvan százalékát kapja a hadsereg, 13 százalékát pedig a csallós államok felfegyverzésébe lordítják. Ez tehát azt jelenti, hogy az Egyesült Államok költségvetése csak nem háromnegyed részben a fegyverkezési hajsza céljait szolgálja. Az óriási fegyverkezési kiadások I úja be rendkívüli áldozatokat követel.' nek az amerikai dolgozóktól. A kiadások fedezése anmá: is nehezebb, mert az USA államadósságainak ősz- szege ma már eléri a 255 miBiárdot. Sohasem fordítjuk fegyvereinket a népünket felszabadító szovjet hadsereg ellen — mondják a jugoszláv nép legjobbjai Moszkva. A Szlavjanye közölte Leonyid Baranov nők. a Szovjetunió szláv bizottsága elnökségi tagja nak cikkét a jugoszláv n.ep harcáról a fasiszta Tito klikk ellen. A Tito—Rankovics—Kar deli-klikk — írja Baranov — miután az országot tel fésen függővé tette az amerikai-angol imperialistáktól t$ javait kiszolgáltatta a Wall-Street és a City üzletembereinek — kíméletlenül kizsákmányolja s a végsők ig kiszipolyozza Jugoszlá via dolgozóit, A Titvklikk aljas cselekedeteivel az lm perialisiák érdekeit és a Szovjetunió és a népi de mokratikvs országok ellen irányuló háború előkészítését szolgálja. A Tito—Rankomes— Kar delj-klikk fasiszta gyilkosul azonban nem tudják megvalósítani szennyes terveiket. Jugoszlávia dolgozói nem fognak harcolni fe. siabaditó testvéreik, a szotr fet nép ellen és nem eme > >k kezüket a szocializmus! építő népi demokratikus országok dolgozóira. A ju goszláv nép legjobbjai teljesítik hazafias kötelessé Síiket, s példátlan terror közepette, kemény harcol folytatnak a fasiszta fest apó rendszer és v-zetöt ellen. Ennek a szent harc nak első soraiban a munkásosztály halad. Macedóniában a katonai építkezési munkálatokra mozgósítottak 40 százaléka megszökött. Szerbia mnnká sgi tömegesen hagyják el naponta a hadiépitkezése- kct. Nem ritkán kerül sor a munkások nyílt ellenállására, Zenicában például a munkára mozgósított mun kasok és dolgozó parasztok abbahagyták egy katonai kombinát építését. „Mennél hevesebb moz donyl és vasúti kocsit gyártsatok! Akadályozzátok a vasúti közlekedést!" Ezzel a jelszóval harcolnak a jugoszláv vasutasok a békéset, a fasiszta TUo-Ran kovies banda ellen, Jugoszlávia fasiszta veze löi hajbókolva ígérik gaz /iáiknak a jugoszláv népei ágyút öllelékként, amiért cserében amerikai fegyvere két kapnak a Szovjetunió és a népi demokratikus or szagok elfen tervezett ká ború céljaira. A jugoszláv munkások azonban nem nézik közömbösen a vérük kel folytatott üzérkedést A legutóbbi hónapokban a jugoszláv vasutasok több amerikai hadianyagszálliT rnány szállítását hiusitotláii meg. D boj vasútállomáson a hazafiak felgyujto'ták a hadseregnek szánt kőolaj termék-szállítmányt és különböző egyéb hadifontos Sfígú anyagot. A belgrád1 antifasiszták felgyújtották a A apred nevű hadiüzemei és a levegőbe repítetlek egV másik, hadifont ossagu gyárat A fasiszta T’tn klikk es er. angol-amerikai gazdit allen hősiesen hciren’ó róna káposztái y meóé felsorakoznak Jugoszlávia matrózai és kikötőmunkásai is. Meg tagadják az amerikai 'egy verszállitmányokkal érkező hajók kirakását. Teherha jókat semmisítenek meg, A Május 3. nevű hajógyár épületeinek falán rendszeresen a köve kező monda tok tűnnek fel: ..Hald’ Ti- tora és bűnös bandájáraI" Éljen a Szovjetunió a pi lág békéjének bástyája.' Éljen Sztálin elvtárs, a ha ladó emberiség tanítója es vezérel" Jugoszlávia munkásifjú sága hűségesen kitart népe és a világ haladó ifjúsága mellett és harcra kél a Te toisfa-fasiszta rendszer cT 1 en. Megtagad ia a gyári és üzemi munkára irányuló mozgósítást, meghiúsítja a hadianyagtermelést és a stratégiai nyersanyagkiter me.lést. A jugoszláv nép legjobb fiai kijelentik, hogv soha sem fognak fegyvert hüte ges barátjuk és felszahadi tójak, a nagy Szow'efunió és a népi demokratikus országok ellen Jugoszláviában — folv tatja Baranov — nonról napra sokasodnak a fiatal forradalmárok illegális szer vezetet. Harcrok'dnek az ’mperia/ésfa zsoldosok Hio- ista bandáin eilen a hadsereg kölelóko'k.'ri lé,.ő fiatalok is A katonák fegyvert éhadianyagot semmi- 'i'enek meg. Az alsóbb vernnr-mki kor számos tagitT leszerel fsil kö-wicli. A hor’rereg kő' sínkéiben hj- knrád:k a höh-nte/fenes pron^eovdo. A aozsareváci kaszárnyák egyikének falán a következő szavak tűntek tel: „Elvtársak! Sohasem fordítjuk fegyvereinket a népünket felszabadító szovjet hadsereg ellen!" ,,Országunk militarizálása ellen kosi munkásosztályunkkal együtt harcol hűséges szövetségesként a szegény- és középparasztság is!" Lukicsevo község dolgozó parasztjai látva hogy a /«- toista fosztogatók a termést az ato'só szem gabonáig elrabolják. termésüket még a gabonaföldeken felgyújtották, Harkanovrf. Jetiszavac, Klokocsevac, Zrsnőul.ouac és főbb más szlavóniai falu dolgozó parasztsága harcba száll u litnis’a fosztogatok ellen Tőbh faluban nyűt összetűzésekre került sor. Az ovi,-náci körzethez tartozó Kioka, Be'oszavd és Trnfava községekben n dolgozó parasztok nf\> elszántan leniek fel a fosztogató titgisfák ellen, hogy meg az úgynevezett népfront helyi hhnllsága is kényte len vo't tá—ngninl a paras: tok követeléseit. A iogorrJáv hazafiak mén a börtönben sem szűn'cük meg a horgot. a gyűlölt t.ilnx*>a e-ndszer ellen — folytai,idik a, c1bb — hanem karéra szilit iák a úr go-r'óv neor-> Tito gyi.kcs rendszere ellen. A rrin hangin a szent es kimőlpfl ,,p bnreg eltö-l! a föTd s-jnéről T'te áruló bav.dztéi g a jugoszláv nén megjelöl in q szabadsághoz. 8 a bofüogváeh-'* vez-Iő utat — írja a cikkíró bír fejezésül. Ssikra Sándor elviár* fel*xólalá*a a gépállomások es tsxes-k megyei értekezletén A gépállomások és termelőssövetke. retek élenjáró dolgozóinak vasárnapi értekezletén felszólalt Szikra Sándor elvtárs, a megyei párlbizot ság titkára: — Ez a tanácskozás ugyanúgy, mint az országos tanácskozás, azt bizonyította, hogy a tertnelászüTCtkezeti mozgalom a mi dolgozó parasztságunkban igen mély gyökereket vert, azt bizonyította, hogy a ml szövetkezett mozgalmunk egészséges fejlődése biztosítva van — állapította meg bevezetőként Szikra elvtárs. — A mai tanácskozás az' iá bebizonyított», hogy Rákosi elvtársnak az országos tanácskozáson e - hangzott nagy útmutató beszédét csak úgy, mint a 'tanácskozás felhívását, tennelöszőveffkezeleink vezetői túlnyomó többségűikben behatóan tanutma. nyozták, sőt számos szövetkeze then hozzá is foglak annak végrehaj ásóhoz. Mindez azonban nem takarhatja el azt a fényt, hogy egyes helyeken, ahol a vezetés nem volt eléggé szilárd, ott passzívan zárt a csoport. Néhány helyen az ellenségnek sikerült a pasz- sziv zárást fe'liasznál'ni a csopor' egységének meglazftására, sőt egyes he Iveken 20—30 ember nem dolgozik, pedig munka ma is éppúgy van a csoportban, mint máskor. Ahol viszont a vezetés jól irányit, ott azok, aikiik a zárszámadás során nem kaplak kielégítő gazdasági eredményt. megértik, hogy n rossz eredményt a lombos fa árnyékának köszönhetik, aliol munka helyett hiisöltek. Szikra elvtárs ezután azokról a vállaltokról beszélt, melyeiknek vezetői femielőcsoport-tagokat alka'maznak anélkül, hogy a szövetkezetek veze tőit megkérdeznék. — Azt hiszem helyénvaló — mondotta Szikra elvtárs, — hogy a megve és a járások vezetői, a párt és állami funkcionáriusok ezzel a kérdéssel fog. la koznak és megtanítják az iűetékes vállalatok vezetői' arra, hogy a törvények, Rákosi elvtárs szavai rájuk is vonatkoznak. Szikra elvlárs ezután arra hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét, hogy a jutalmazás és büntetés rsak abban az e«efben hozza meg a fegyelmet, ha az ilyen intézkedések párosainak a vezetők, kom mnnisták és DISZ-tagok megfelelő felvilágosító munkájával. Ugyanekkor felvetette az állampolgári fegyelem kérdéséi is, melyet Rákosi elvtárs különösen kihangsúlyozott az országos tanácskozáson. Szikra elvtárs ezu án a termelőszövetkezetek megszilárdításának legfontosabb feladatairól beszélt. Első és legfontosabb kérdésként említette meg a fegyelem megszilár- ditásót, melyről már a hozzászólok nagy többsége részletesen megemié kezett. Második főkérdésként a veze tés megerősítéséről, a pártszervezetek és DISZ-szervezetek megerősítéséről beszélt. A szőve kezetek politikai és gazdasági vezetésének megszilárdításával loaipcsolatban a következőket javaslom: — mondatta — Az intézőbizott sági elnökök túlnyomó többsége mar rendelkezik bizonyos tapasztala tál. Öröm volt látni ezen az értekezleten, hogyan megnőttek a napi munka közben szövetkezeteink vezetői. Azonban még tapasztalható ezen a téren némi hiányosság. így példáu egyes esetekben az elnök elvtársakia nehezedik a munka egész terhe. Pedig a munkál fel kell ocriani. így például van szociális, politikai, kulturális, s-tib. munka. Ezeket nem végezheti egy személy, meg kel! aí.áaint a munkamegosztás helyes formáját. Az Intézőbizottság lúgjai legyenek felelősek egy-cgy reszortért, az elnök pedig' ellenőrizze a reszort- feladatok végrehajtását. Kevés helyen honost.o“.ák meg az egyszemélyi felelősséget. A prob éma ezen a téren ott van, hogy egyes csoportokban a vezetők átnyúlnak a brigádvezetők, sőt munkacsapatok feje fölött és utasí ásókat adnak. Ez pedig nem helyes. Aki az utasításokat adja, az felelős a munka elvégzéséért. Azonban ezek a vezetők rendszerint nincsenek jelen, mikor utasításaikat végrehajtják, a brigád veze ők és inun- kacsapatvezelők pedig a fejük fölött kiadott utasítások végrehajtásáért nem vállalhatják a fele'ősséget. — A veze és harmadik alapvető kérdése a tervezés olymódon való meg. szervezése, ahogy arról Nagy Gyula elvtárs beszéli. Az itt járt szovjet elvtársak a lelkünkre kötötték, hogy az e nőkök nap, mint nap Igei jük a napi ermeléki eredményeket. A szovjer ,,'v- társak megdicsérték a mágocsi Rákosi termelőszövetkezet jó munkáját, de megbírálták a vezetőke' azért, mart nem tudták megmondani az egy é- hénre e*ő napi, havi, sőt évi fejéé! átlagot sem. Megállapították, hogy a tsz vezetői nem elknőrizték, teljest tik-e a ^agok a tervet. Szikra elvtárs ezután a könyvelő munkájának foniosságáról és sz új értelmiség megjelenéséről beszélt. Kifejtette, hogy ahol az új értelmiség a népi demokráciához bfi rérl értelmiség gél karöltve dolgozik, ott igen szép eredmények születnek met* A politikai vezetésről szólva Szikra elvtárs a termetőszövetkezeti pártszervezetek számára fe adalu! jelölte meg, hogy a poliikai munkát a soronlévő gazdasági terveik és munkák alátámasztására használják fel és a DISZ-t lássák el komoly és jelentőségteljes feladatokkal, lássák el nehéz fe adatokkal és a fiatalok ezeket örömmel oldják majd meg. Mint a megszilárdítás harmadik ffl- feladatá! hangsúlyozta ki Szikra e:v- társ, hogy egyes típusú csoportjaink cgv részét január-febrtiárban átvigyük a tényleges közös gazdálkodásba, a többieknek pedig módot nyújtsunk, hogv megismerjék a második és harmadik típus előnyösebb voltát, öröm. mel üdvözöl e Szikra elvtárs azt a kezdeményezést, amely az értekezlet er, megmutatkozott: azt, hogv egves típusú csoportjaink egyrészr Rákosi elvtárs születésnapjára áf akar alakulni kettes, vagy bár- más típusúvá. Egyúttal azonban felhívta az egyes típusú csoporttagok vezetőinek és arjainak figyelmét, hogy nem mindenül! értek már meg az áfa'akulás feltétele; Hangsúlyozta Szikra elvtárs, hogv ahol az egyes típusú csoport tagja! kívánják az átalaku’ést, ott alakúijn nak át, de ne olvadjanak be az =vset leg már régebben működő hármas ti pusú csoportba, hanem saját magul is menjenek át az átalakulás nehéz ségein. szerezzék meg ezen az úton a harci tapasz.alatakat. A beolvadás azérl rum lenne mindenütt he yes, mert hirteJen nagyra növelné szövet kezeteinket és problémák elé áüfla ná a vezetőket. Szikra elvtárs az összeolvadást az ara .ás utáni időre javasolta. Ezután a gépállomások és termelőszövetkezetek új viszonyáról és az új helyzetből adódott új feladatokról' beszélt a megyei pártbizottság átkára. Szikra elvtárs felhívta ■ termelőcsoportok figyelmét, hogy ne elégedjenek meg az cal, hogy szívesen fogadják a J termelőszövetkezetbe lépő trak to rlslákal, de adják oda a legjobb fiatalokat, különösen a lányokat traktoristáknak. A gépáromésok és a termelőszövetke. zetek közötti szerződésről beszelve hangsúlyozta, hogy ez a szerződés kétoCdalu, közös érdeket véd és nemcsak az: köti ki, hogy mennyit kell végeznie á gépállomásnak, hanem azt is, mikor kell megkezdeni és befejezni a munkát, valamint meghatározza a szerződés a minőséget is. A szerződés megszegői 10 százalék büntetést fizetnek. Végűi a termelékenység kérdéséről beszélt Szikra edvtárs. Megbírálta » megyei tanácsot, hogy nem fogadta meg azt jtijárt szovjet eCviársak tanácsát: nem hívta össze hetenként tapasztala csere-értekezletre a termelőcsoportok legjobb dolgozóit és így nem is tudta közkinccsé tenni ezeket a tapavztaiatokat. Javasolta, hogy a megyei tanács rendszeresen hív. ja össze a legjobb gyapotszedft- ket, kukoricatermelőket, stb ét> a* ő segítségükkel másntt Is érje- el hasonlóan jó eredményeket Lesznek még nehézségeink, — mondotta Szikra elvtárs, — de ezeknek ■ eküzdése könnyeb lesz, mint eddig UAr a kulákok, minél Inkább szűkül körülöt.ük a kör, annál inkább támadnak majd a szövetkezetek és a gépállomások ellen. De a pártunk állandóan erősödik, á landóan nő. Nap, mint nap újabb gépek útinak rendelkezésünkre, vezetőink tapasztaltabbak lesznek és így dolgozó parasztságunk, mely már megszokta, hogy csak jó munka után várhat jó ara ást, bátran néz szemlve a nehézségekkel és bátran megállja majd a helyét. Szikra elvtárs Rákosi elvtárs szavalva! zárta be hozzászólását: „A nagy ütközet, a dolgozó parasztság zömének megnyerése még eiöl■ >nk áll. És az elv ársak jó munké jától függ, hogy milyen gyorsan fogjuk megnyerni az ütközetet. Mert. hogv megnyerjük, afelől semmi kétsog nincs!"
