Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-24 / 19. szám

W P P f. o 195^ .IaM.AU 24 Lenin emlékünnepélyek a népi demokratikus országokban Varsó. A Lengyel Egyesült Murütás- pár! Köapon'i Bizottsága január 21 -én Vlamigyir ITjics Len-in háládnak 28 évfordulója a’-kaí-mávaC Varsóban űn. aepi gyászülést tartott. Az ünnepi beszédeit J. Cynankie sricz miniszterelnök mondata. Lengyelország városaiban és fal- -Madtban. a gyárakban, a hivatalokban, a mezőgazdasági termelőszövetkeze ék­ben és> az isko'óklban Lenin halálának 38. évfordulója aOkalimábó! ünnepi gyászülésekei lartottak, amelyeken a dolgozók százezrei nagy- figyelemmel hallgatták a nagy Lenin éleiéről és harcairól szóló beszámolókat. A pózna ni vajdaságban a Lengyel— Szóvje' Baráti Társaság :öbb, min 5000 köre tartott Lenin emlékünne pélyt. Prága. A Csehszlovák Kommunis'a Párt Központi Bizottsága. Prágában ünnepi emlékesten emlékéről; meg V. I. Lenin halálának 28. évforduló­járól A Csehszlovák Kommun ista Pár’ Központi Bizottsága nevében Ladislav Stoil, állami díjjal kitüntetett egve.e- tnii tanár mondott ünnepi beszédei. A Koreai Népi Drmoltraliliak K5zfár*as££ (ioljgoziói megőrzik V. I. Lenin emlékét Január 31-én Phenjaniban ünnepi gyászülést tartottak V. I. Lenim ha.á. Iának 28-ik évfordulója alkalmából. Január 20-án és 21-én a köztársa­ság minden városában és falujában, az üzemekben és az iskolákban gyász- üléseket szentellek V. I. Lenin emlé­kének. DlVSZ végrehajtó bizottságának kopenhágai ülésszaka SopentsAge (TASZSZ): A DÍVSZ «aógreh&jtó biaotitságiánaik ülésszakán Jacques Denis, a Világszövetség fő­titkára az ifjúság jogainak védelmé­ről tartott beszámolójában konkrét adatokkal biaoniyíto tita, hogy a fegy Szovjetunió és a népi demokráciák fiataljainak nyugodt és állandóan ja, vulo anyagi körülményeit. Denis Be­fejezésül hangsúlyozta, hogy az ifjú­ság jogait védelmező nemzetközi ér­tekezletet kel összehívni, ahoi a kü­Az egyiptomi helyzet Kairo: Legújabb jelentések szerint az angol katonák kegyetlen módon feldúlták Izmailia temetőjét Garáz­da kodásuk során egy embert roegöL tek. Izmailia arab negyedét körülzárták, a lakosokat kiűzték házaikból. A fér­fiakat, a szabad ég alatt zsúfolták ősz, I sze. Az angol vérengzések megkezdése óta körülbelüí 10.00 ember volt kény­telen Izma illából elmenekülni. Rabin bej, Egyiptom washingtoni sítsük erőinket a közös ellenség — az atheizmus ellen“ — mondotta a pápa. jifl ondamunk sem kell, hogy a ka- _ toikus egyház aitheizmus alatt „agvkövete Achesorana! folytaitólt tár-jmindig a kommunizmust érti. A pápa 4 Vatikán és az USA reakciós köreinek együttműködése Az USA imperialistái és a Vatikán ' Kkus egyház közvetítőd, szerepe, adott legszorosabb együttműködése nyom-! esetben, abban állt, hogy az összes ban a második vi ágháború befejez«-1 amerikai ügynökök ép utazók, Me­sekor indult meg, XII. Pius pápa már bükben Spellman bíboros ajánló'éve- 1939 ben ki jelen tel te hogy szovjetel­lenes koaüíciót kell a’akítiam: „Egye gvalása után kijelentette, hogy Egyiptom ,,barátság,tala„ lépésnek" minősítené a Szuezii-csatorna öveze­tében tartózkodó angol megszánok megsegítésére küldött erősítéseket. Szíriából érkezett jelentések sze­rint Horns városában hatalmas tünte­tésekét rendeztek az egyiptomi nép mellett. Iráni jegyzék Angliához Teherán (TASZSZ): Az iiárA angol a fasiszta Németországot tartotta leg­alkalmasabbnak a szovjet hatalom szétzúzására. Arra áhítozott a pápa, hogy ezzel megsemmisül a világ ösz- szes demokratikus erőinek bázisa — a Szovjetunió 'így aztán érthető, hogy a Vatikán mindén eszközével előre- mozdította Hitler hatolomrajutá-sá-t. Kezére játszott Hitlernek. Kémjeienté- seket küldött neki és á'dását adta rá, imádkozott érte és győzelméért. Míg Európai népei a fasiszta hordák eilen harcoltak — XII. Pius. szlvvel- lélekkel a fasiszta'Németország lével érkeztek Olaszországba. A Vatikán eladta az USA korm& nyának a Szuezi-csatörna 1000 darab részvényét. A7 olasz sajtó erről azt írta, hogy Taylor voll az, aki kierő­szakolta a Vatikántólrészvények átengedését. rT aylor és Sperma® közvetítésével * jött létre a Francoval folytatott tárgyalás, ameliy a madridi Prado- múzeumban őrzött fel b ecsü; hete1 len értékű műalkotások USA-ba számítá­sával végződött. Franco ezekkel a kincsekké ,,garantált«1' a Spanyolor­szágnak kifizetésre kerülő amerikai köl csön vis sza fizetéséi­verkezésd verseny következtében az löniböző országok, különböző politikai illetéktelenül beavatkoznak Irán belső konzulátusok betiltása elfen, tiltakozó Olaszország agresszor erőit támogatta. angol jegyzékre az iráni kormány /er-1 Soelilmam bíboros __ Mussolini en­nu dr 20-án válaszolt az angol nagy.' credélyéve! __ többízben ellátogatott a kö vetnek. A kormány vá'asz jegyzéke Vatikánba és az amerikai kormány leszögezi, hogy Intézkedése nem mond nevében folytatott tárgyalásokat a ellent a nemzetközi jog szabályainak. pápával. Spellman a pápa megbízású. Ezután okmányokkal bizonyítja, hogy ból ars európai, afrikai és ázsiai or­oz angol konzulátusi alkalmazottak szagok nagy részé; utazta be. Jutáimul mfioatuir Atlanti Tömb államaiban milyen nagy mértékben romlott a öatalok gazdaság) helyzete. Ugyanakkor Denis ismertette a ányzatú ifjúsági szervezetei és a nemzetközi ifjúságii szervezetek meg­tárgyalják az ifjúság jogainak védel­méért folytatott harc körülményeit. A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM HÍREI Teklából árkemtt jelenilés szerint 1951 december második telében tiz Mftj textilüzem 150.000 munkása OtrájWt A japán textUnmnkAsok bére csu­pán hatvanöt százaléka az ipari niun. káfrok átlagbérének. A textiliparban dolgozók kétharmada nő. akik a fér­fiak bérének csupán félét kapják. A japán dolgozók nemcsak maga aabb bérekért, nemcsak a munkásel- bocsátások «dien és a munkatörvé- ayek módosításáért harcolnak, hanoin igyekeznek szétzúzni azokui a bilin­cseket Is, amelyeket a küllinbékcszer- sódés éa az amerikai-japán „bizton­sági szerződés“ a japán népre rakoll. 1951 november 17-én a japán szak- •aerveseték tízezer tagja tüntetett a parlament előtt • A nyugatnémetorstógi bányászok Óssznémet értekezlet és a fémipari dolgozók konferenciája után január 35-án és 27-én, szombaton és vasár­nap Hamburgban értekeztetet 'artauak a nyuga németországi tengeri és fo­lyami kikötők dolgozódnak választó l küldöttei is. Az ér ek'ezleten megbeszélik azoka a módszerekéi, amelyekkel a kikötők dolgozói hozzájárulha nak a Schu. man-terv meghiúsításához és a had kötelezet «ég bevezetésének niegakadá lyozásához. * Salernoi jelentés szerint 400 dolgo­zó, aki eddig az Olasz Keresztény Demokrata Szakszervezett Szövetség (CISL) tagja volt, bejelentette átlépé­sét az Általános Olasz Szakszervezeti Szövetség (CGIL) kötelékébe. * San-Juami jelentések szeriní a por- toricoi ki kölömujukások szók.szerveze. lének elnöke bejelentene, hogy hat­ezer portoricoi kikö őmunkás sztrájk­ba lépett. A hajó ársaságok ugyanis nem voltak hajlandók foly atnj a tár­gyalásokat a kákölömunk ások béré­nek emeléséről. fiz USA Haladó Pártjának választási programmja Wowyoric (TASZSZ): Az USA Hala­dó Pártja országos bizottságának két napos tanácskozásán kidolgozták a közelgő választási kampánynak és • békehairc fokozásának terveit. Az elfogadott határozatok a követ, kező pontokban jelölik meg a párt programját: 1. A koreai háború megszüntetése és közvetlen tárgyalások a nagyhalai- mák között. 2. Visszatérés a béke-gazdasághoz. | sére. A fegyverkezési kiadások csökkenté­se. Valódi ár- és profitellenőrzés be­vezetése. A munkabérrögzítés felol­dása. 3. Teljes egyeniogúság és a polgári jogok biztosítása a néger nép szá­mára. 4. A reakciós törvények eltörlése. A párt országos bizottsága közölte, hogy aláírási kampányt indít a nagy­hatalmak tanácskozásainak követeié. ügyeibe. A kormány határozata érte'mében különben hétfőn már bezárták az Irán. ban működő kilenc angol konzulátust. R Ss-Qä kommunrsla Párt PoWilai B^o'tJá^ának lözfernénye az új be.ga kormány bemutatkozása aita!mabé! Pária (MTI) A Van Houtte kor­mány beimilakozásával kapcsolatban a Belga Kommunis'a Párt Poli irkái Bizottsága közlemény: adott ki. A Poli ikai Bizottság megállapítja, hogy az új kormány a lemondásra kény­szerüli Pholien-kormány politikája akarja folyta ni. E politika eredménye nem lehet más, mint az árak rohamos emelkedése, az inflációs veszély foko. zódása, a munkanélküliség növekedé­se és Belgium egyre szorosabb kap csolata az agresszív imperialistákkal. A közlemény befejezésül kiie.me.li, hogy a PhoMen-kormány bukása a tömegmegmozdulások eredményessé­gének újabb bizonyítéka. A kojnmu nisták felada'a, hogy a nép erői: egye­sítsék, hozzásegítve a belga népet, hogy saját kezébe vegye a béke ügyét. V .Szabad Német Ifjúság felhívása Németország (tataijaihoz Berlin (MTI); A Szabad Német If­júság központi tanácsa a nyugata,é- metországí véderő-törvénv ölteni tilta­kozásé felhívást intézett a német fia. falókhoz. A felhívás figyelmezteti a német ifjúságot, hogy halálos vesze­delem fenyegeti ami e«ten egysége­sen kell fellépnie és felszólítja őket: a okítsanak bizottságokat a hadköte­lezettség bevezetése ellen. Milyen következményekkel jár a dinár leértékelése? Moszkva. A jugoszláv po­litikai emigránsok „A szo­cialista Jugoszláviáért" cí­mű Moszkvában megjelenő lapjában Pavle Lukin, a di­nár leértékeléséről a többi között a következőket írja. Az amerikai monopohs fák megkövetelik a marshal- lizáli és függő országok bábkormányaitól, hogy pén­zükét. leértékeljék, ami le­hetővé teszi számukra a nyersanyagok olcsó áron történő beszerzését ezekben oz országokban. Ezenkívül lehetővé teszi számukra azt is, hogy könnyebben meg kaparinthassák az egyes függő országot bányáit. iize mert s/b. Az amerikai ma nopoUs'ák kő-‘i-te léseinek nem tudott ellenállni az angol font sem azonban a világon nem zuhan/ olyan nagyot a pénz értéke, mint most Jufoerláviábcn, ahol eddigi ét téliének .-gyhatoáá to esett. A dinár leértékelésének semmi köze sinrs értékének megszilárdulásához, amitől T:>a-k o'v sokat fecsegnek. EVeohp r.őleg, r hi-'n'nlos lefeték-lés csupán kezdete a dmór értéke tnv-’-'-h/ ztr havósfinok. Jugoszláv-nhnn 1 diner tényleges árfolya­ma már a hivatalos leérté­kelés előtt is állandóan esett és az utóbbi hónapok ban egy amerikai dollárért — mint ahogy azt a zágrábi Vjcsnik című titoista lap is beismerte — 1.700 dinárt kellett fizetni. A hivatalos leértékelés után a dinár tényleges árfolyama meg kevesebb lesz. Az amerikai monopolis­ták számára valóságos Cl dórádét jelent a dinár ú; árfolyama. Most már hat­szor olyan olcsón vásárol­hatják a jugoszláv nyers­anyagokat és termékeket, mint eddig. Hatszortn ke vesebb dollárért vásárolhat­ják majd meg a jugoszláv vállalatokat. Ezzel egyidc főleg az Amerikából és más országokból behozott árut a jugoszláv dolgozók­nak hatszor drágábban keil megfizetniük. A dinár le­értékelésének következtében nemcsak a külföldről beim Zott áru drágul meg hanen: az országban előállítóit iparcikkek is. mert a nyers- unvadof drág.a pénzért kell kii'lö’drő! mec-nrnroln/. Így tehát a leért-ht-lgs kétség­telenül a közszükségleti cikkek -érának emelkedéséi idézi «16 A dinár leértékelése nö­veli majd Jugoszlávia ke­reskedelmi mérlegének amúgyis erősen passzív vol­tát, ami pedig azzal jár majd hogy Jugoszlávia gaz dóságát még jobban aláren­delik az amerikai és egyéb tőkés bankoknak, zűrzavar áll be Jugoszlávia egyéb ként is megingott pénz és hitelrendszerében Mindez a jugoszláv üzemek bezárásé hoz és a munkanélküliség növekedésihez vezet. Éppen ezért a dinár leértékelése súlyosan érinti Jugoszlávia dolgozó tömegeit. Titoók még könyörtelenebből ki' zsákmányolják majd a mun kasokat, arra kénvszeri<ik őket, hogy még több slralé giai nyersanyagot termelje áefe az imperialisták szá mára. Még szemérmet!éncb bül és kiméietler-.ebbül ki" 1 oszt iák maid a dolgozó pa razrtságot is, hogy minél lijhb me:-ö«n:daságt tér ménvt szállíthassanak a ka­pitalista orszáeakba és ct láthassák felduzzasztott harln-reovhet. Jugosrláa-áhan azonban a titoista doVá-birenrr)/ ma roknyi rsnnort,‘át losrámit­un a do’«mák m’l’-á- lel­kűk mélyéből gyűlölik az amerikai imperialistákat es nem hajlandók a ncwyorki milliárdosok és a iitoisiák profitjait növelni. A nép tudatában van annak, hogy minden rossz, ami Jugo szláviát érte, így tehát a pénz leértékelése is. onnan ered. hogy Titoék etszakí totl.ák az országot a béke, a demokrácia és a szocia­lizmus táborától, megfosz­tották a felszabadító Szov­jetunió testvéri szövetsége töl és eladták az ameri kai imperialistáknak. Vilá­gosan látják, milyen boldo gan élnek a népi demokra likus országok nevei és a Szovjetunió önzetlen, test véri segítségével milyen si­keresen fejlesztik országuk gazdasága' és emelik a tö­megek jólétét. Látják azt is. hogy a népi demokrati­kus o'szágok Valutája szí Járd. Ez az összehasonü lás megmagyarázza a jugo­szláv dolgozók előtt, mi­lyen mélyre süllyedt az áruló Titokl'kk. Végül tud ják azt is. hogy csak a nép felszabadító harca ment! meg Jugoszláviát a végső bukástól és hozza meg a dolgozók főbb életét. Taylior — akárcsak a., amerikai ka­tolikus pápai prelátusok az USA egész Európára kiterjedő imperialista poli­tikájának egyik Legfőbb végrehajtóia. és Mindenütt a legsötétebb reakció kép­viselőivel tárgyal és bizalmas beszél­getéseket fo'ylat velük. A londoni Dalin,, Worker nem minden alap nél­kül állapította meg, hogy „TaYfor vatikáni hivatala, az USA Európában állomásozó ötödik hadoszlópdnük egyik fő szerve.“ Tayter volt az ősz szekötő XII. Pius és Truman kö'ört a még szélesebb mértéket féötelő együttműködési tárgvaliáfcok folyamán az európai területen lévő amerikai j fegyveres erők tábori főpapjának ne-, vezték ki. " Truman felhívta a Vatikánt, hogv fo. A pápa számítása nem vált be. A kozza a harcot a világ haladó erői e:- szovjet hatalom szétzúzásának terve len. Taylor elhozta a pápának „A füstbe ment. A Szovjet Hadsereg kommun,izanue elleni harc program ja" Sztálingrádnál! döntő csapás* mért. című művet, amelyet az amerikaiküi- Hitler hadseregére. Erre a pápa „ke-1 ügy-minisztérium politikai Osztálya do'.- resztényi könyörületrc“ szólította fel i.gozott ki. Ez a program nem más. a szövetségeseket. Azt kérte tőlük, mint a Szovjetunió és a népi demo­hogy ne álljanak bosszút a Hltler-fa- sisztákon. jp gyidejűleg hozzátett megkeresni ^ az új erőt, amelyre a Vatikán biztosan támaszkodhat a béke és a haladás elleni harcában Ezt az új erőt XIX. Pius az USA ura'kodóköreiben látta. Szükség lett gyors átcsoporto­sításra. A pápa tekintélye elhomályo­sult, a Vatikán politikai befolyása meggyengült, gazdasági helyzete le­romlott. A Vatikán kénytelen volt az amerikai pénzforrásokhoz fordulni. Az USA reakciós erői hasznosnak Iát. ták a Vatikán megsegítését, hiszen pénzügyi helyzete megszilárdulásával a Varikán hatalmas propagamdaanpa- rátusának felhasználását biztosíthatja a maga számára az USA és megerősíti európai gazdasági és politikai pozí­cióit. A Washington Post azzal okol­ta meg a Vatikánnal való együttmű­ködés szükségességét, hogy „. .az Egyesült Á’lamok és a Vatikán egyen. lő mértékben van érdekelve abban, hogy meggyorsítsák az európai kon­tinens politikai és gazdasági stabili­zálódását —“ Az európai népeket rabságba döntő Marshall-terv szemlél­tető példája annak a „stabilizáció­nak’1, amely az USA és a Vatikán együttműködésének egyik legfőbb jel­lemzője. Ilyenformán a világ két lieg- reakciósabb ereje között olyan alku jött létre amelynek mindkét fél véle­ménye szerint komoly hasznot kell hoznia Truman kormánya a Vatikán­hoz fűződő kapcsolatok megerősíté­sének politikáját az amerikai nép akarata ePenére hajtotta és hajtja végre. Truman a Vari kánnal diplomá­ciai kapcsolatait személyes meghí­zottja — a protestáns Myron Taylor útján tartja fenn Taylornak, éppúgy, mint Spellman kratikus országok elleni harc kiszé­lesítése Az USA és a Vatikán meg­egyezése az alapja a katolikus bíboro­sok. püspökök és az amerikai külügy­minisztérium még szorosabb összelő- gásának. Ezek a tények azt bizonvit ják, hogy Truman elnök, az USA „első protestáns polgára" és XII. Plus pápa — a világ „legelső katolikusa" közös cél elérésére együttműködnek Tgy érthető aztán, hogv eg-vre sfl­1 rűbben kerülnek a Vatikánban vezető állásba az amerikai klérus képviselői. A Vatikán diplomáciai ka­rába tucatnyi amerikai prel.átus tar­tozik. a legtöbb nemzetközi katolikus szervezet például a Fcrenc-rend, a La zariánusok rendje stb. é'én amerikai papok állanak. A Vatikán megszegte azt a hagyományt, hogy a bíborosok testületében abszolút többségben le­gyenek az olaszok. A bíborosok tes­tületébe — többek között — négy amerikai került be. Az amerikai je zsuiták nagyban segítségére vannak o pápának, ők a pápa főtanácsadói a ■Vatikán kémtevékenysége megszer­vezésében. A „Centra iníormazione pro Deo“ elnevezésű vatikáni kém- szervezet szoros kapcsolatban áll mdnd az amerikai felderítő szo-’gá'iattal, mind pedig az amerikai katolikus egvh ázzál A Vatikán szerepe az utóbbi időben az amerikai i nme rial,iz­mus oldalán mindinkább kidomboro­dik. A pápa pásziorlevelekkel fenve geti a katolikus híveket, azt hirdeti, hogy kiközöHti őket, az egyházból, ha tómoaatják a kommunista pártok politikúiát. A pápa azt akarja, hogv a katolikus do’oozó tömének mond jónak le a mindennani földi érdekei­kért indított harcról Ezek a dekrétu. mok nem a pána eredét tükrözik, ha­nem éppen ellenkezőleg, a Vatikán bíborosnak, diplomáciai tevékenysége politikai befolyásának gvenffü'ését és szorosé,, összefonódik a kereskedel-1 a pápa tekintélyének elhomályosulá mi tevékenységgel. A,, amerikai kato-Uát mutatják. Újabb francia terrorc-elekmenyek Tuqpz ábau Paris (MTI): Tunéziában álandóan fokozódik a feszültség. A francia ha­tóságok terrorja egvre nő. Nabeulban a rendőrség kézigránáttal három tün­tetőt megölt, húszat pedig megsebesí­tett. Hammametben barrikádokat ro­hamoztak meg a csendőrök és tüzel­tek a tüntetőkre. A londoni rádió Sousse-ben történ: súlyos összetűzésekről ad hírt. A fran­cia rendőrség itt kilenc tuniszi haza­fit ölt meg. A., Humanké erélvesen követeli, hogy „ennek a piszkos politikának“ vessenek véget. Az arab küldöMének közbeiárásá- nak eredménveként Padilla Nervo, az ENSZ közgyűlés elnöke tudomáséra hozita a francia kormánynak, hogy eljárása „megdöbbenést“ keltett.­Nehru, indiai miniszterelnök beje lentette, hogy hajlandó tárnogafn-f az ENSZ előtt Tunézia ügyét. _Az arab országok kommunista párt- jai, a Destour pártonkivüli hazafiak egyöntetűen kijelentették: vállvétve fogják folytatni a küzdelmet, hogv támogassák Tunéziának az ENSZ hez intézett beadványát. A trimcíu ii«*ni«e’£rYŰlés kedd délutáni nlénr Piris (MTI): Faure miniszterelnök megálapította, hogv az új kormánya kedden dé.utan mutatta be új kor. munkásosztály követeléseinek kielégí­tése helyett a gaulőeisták elnyomó ér-> háborús politikáját akarja folytatni. A miniszterelnök válaszában igye kezelt mentegetni a kormány intéz­kedéseit és semmitmondó ígéreteket tett további politikájára vonatkozólag A jobboldal szocialisták ennek él­ményét a francia nemzetgyűlésnek. Az elsőként felszólaló CaMavet ra- dikáJis képviselő követelte a kor­mánytól, hogy „nagyobb erélyt" tanu- sftJson a tunéziai kérdésben. A Kommunista Párt nevében Kric- gel.Vairimont, a párt szolidaritását fejezte ki, a függetlenségéért küzdő tunéziai nép iránt Patinaud kommunista képviselő lenére elhatározták hogy támogatják Faure kormányát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom