Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-16 / 12. szám

DUNÁNTÚLI VtLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜL3ETIH! A MAI SZAMBÁN. A Szovjetunió az imperialisták agresszív politikájával a maga békepotiUká'ít állítja szembe. (2. o.) — A jugoszláv népet nem vezetik léire a Tílo-banda m®séí. (2. o.) —- Amerikai légikalózok ismét megsértették Kína légi hatá­rát, (2. o.) — A Dohánygyár pártcsoportjainak munkája nyomán szép eredmények születnek. (3. 0.) — Vezetékes rádiót kapott két dó’szláv község. (4. o 1 — Uj vállaláso­kat tesznek megyénk dolgozó parzsztjai a begyűjtési terv teljesítésére. (4. o.) I AI M D P B ARANYAM ECYEI PA' RTBI ZCjTT.S ÁGÁNAK LAPJ A IX. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM AHA 50 IILLLK SZERDA. (#52 JANUÁR IS A levelezők legyenek büszkék arra, hogy élharcosai annak a nagy ügynek, amelyet a mi drága Rákosi elvtársunk vezet Bankó János elrtárs beszámolója a magyar sajtó baranyamegyei levelezőinek konferenciáján segít — a levelezőnek új munkahe­lyekre való helyezése. Ezeket az in­tézkedéseket úgy hajtják végre, hogy a leve ezóket hallgatásra bírják. Ha pedig annyira öntudatos, hogy nem hallgat a jobb kereseti lehetőség ked­véért sem és nem hajlandó a levele­zési tevékenységét beszüntetni, akkor igen gyakran azt tapasztalja, hogy az velező ténykedését, a termelés érdes keit gátló ténykedésnek ál ítják be. Az ilyen visszaélések ellen keményen fel kell venni minden pártfunkcioná. riusnsk a harcot. * Ezután Hankó elvtárs a teveiezö- mozgalom előtt álló feladatokról a hiányosságok kijavításáról tlt. 7 asámap a SZOT székházában tartotta értekezletét a magyar sa/tó baranyamegyei levelezőinek konferenciája. A bolsevik sajtó példáját követte a Szabad Nép szerkesztősége, amikor az MDP Baranyamegyei Pártbizottsá­gával együtt összehívta értekezletre hazánk többi megyéjéhez hasonlóan az országos sajtó munkás paraszt levele zőit. Az értekezlet célja volt, hogy megbeszélje, hogyan fejlesszük, szervezzük és szélesítsük tovább a mun­kás-paraszt levelező mozgalmát, a kritika és önkritika kiterjesztésének p& tolhatatlan eszközét, sajtónk, szerkesztőségeink munkájának hatalmas erőtar­talékét és támaszát, A szocialiymns építésében nagy szerepe ran a leveiezőmozgaiomnak í A konferencia elnökségének megvá­lasztása után Hankó János elvtárs, az MDP Baranyamegyei Pártbizottság párt és tömegezervezeti osztály veze tője tartotta meg beszámolóját. Hankó elvtárs a konferencia jelentőséget hangsúlyozta bevezetőben, majd a be­számoló során többek között a kővet­kezőket mondotta A szocializmus építésében nagy sze­repe van a munkás-paraszt levelező mozgalomnak, amelynek lő célja, hogy segítséget nyújtson az ellenség elleni a béke védelméért folyó harcban, a szocializmus építésében, a hibák lei­fedésében és kiküszöbölésében, hogy felszínre hozza az új kezdeményezése kel, továbbadja, közkinccsé tegye a hasznos, másutt is alkalmazható la \pasztalatokal. Az egyre gyorsabb ütem­ben fejlődd levelező mozgalmunk c célokat jelentősen előrevitte. A dolgo zók leveleit a közösség, az ország ügye iránti ragaszkodás hatja ál, a levelezők kritikát gyakorolnak a hibák felett, nem kímélik ami bürokratikus, elmaradott, a haladás útjában álló- De saját hibáikat, mulasztásaikat, té­vedéseiket is feltárják a levelezők, hogy mások is okuljanak azokból. Sz'álin elvtárs sokat ir munkáiban a munkás paraszt levelezőkről és a közvélemény parancsnokinak nevezi okét. Lenin és Sztálin elvlársak leg jobb magyar tanítványa, Rákosi elv- társ is nagy figyelmet tanúsít a dol­gozók levelei iránt. A hozzáérkczelt evetek közül egy sem marad válaszo lattan, elintézetlen. A sajtó dolgozói történelmi jelentő ségű munkál végeznek, am kor segile nek népünknek felismerni igaz bará­taink mellett halálos ellenségeinket, A ml sajtónk bemutatja, hogy Magyar ország a béketábor egyik országa a békés építkezés országa de ha keli a bátor honvedelem országa is. A műm kás- és parasztlevelezök mint a sajtó munkatársai a sajtó történelmi mun kajában jelentős szerepet töltenek be, erősítik a sajtó és a tömegek közötti kapcsolatot. A levelezők sajtóban közölt levelei mutat ják, hogy egy egy politikai, gaz dasagi, kulturális feladatot hogyan oldanak meg helyileg. Ezzel segítik felismerni a helyi tennivalókat másutt is. így tehát a tapasztalatcsere közve­títésével segít k a párt és a kormány- határozatok megvalósítását. A levele­zők hírt adnak a tömegek között szü­lető számtalan kezdeményezésről, az élenjárók tapasztalatairól. így a szó cializmus ópítésémk újabb és újabb tartalékait tárják fel. A levelezés a tömegek ellenőrzésének fontos meg nyilvánulása. amely segíti a tömegek ellenőrzésének kiszélesítését. A fülűi­ről jövő ellenőrzéssel együtt két tűz ' közé szorítja a fejlődés útjában álló bürokratákat, esetleg ellenséges ele­meket. A levelező mozgalom nemcsak a párt polit (tájinak megvalósulásában nyújt segítséget de jelentősen hozzájárul ,i párt politikájának kialakításához is. A levelek felvethetnek olyan fontos kér dóseket, amelyekkel a megyei pártbi zottság, vagy énpen a párt országos vezető szervei foglalkoznak a levelek nyomán. • Az elmúlt évben a magyar sajtó és rádió sz -i kesztőségeit nagy számmal keresték tel leveleikkel a dobozok Megyénkben az országos állagnál tus dése. Mintegy három-négy hónappal ezelőtt még nem is leheteti levelező- mozgalomról beszélni. Kapott ugyan megyénkből a Szabad Nép, a Dunán túli Napló levelet, de ebben a mun­kában semmi tervszerűség nem volt. Több esetben előfordult, hogy a leve leket nem válaszolták meg, figyelmen kívül hagyták, nem értékelték azt a segítséget, amit a levélírók bírálata je­lenléti az egyes hiányosságok feltárá­sában. A beküldött levelek színvonalá­ban is komoly kívánnivalók voltak. Ma már közel 300 levelező van me gyénkben, akik rendszeresen írnak a sajtónak, úgy az országos, mint a he­lyi lapokban. A iejlődésre jellemző, hogy míg a Dunántúli Napló szerkesz tőségébe 1951 novemberében 174 leve­let küldtek a dolgozók, decemberre amikor már szervezetten ■ foglalkozott a szerkesztőség a levelező-hálózat ki­fejlesztésével — 210-re emelkedett. * A levelezek döntő többsége a tér melés megjavítása érdekében írja le veiét. így ifj. Török István Petőfi-ak nai dolgozó megírta a Szabad Nép szerkesztőségének, hogy a MESZHAR! bányákban a tatabányai tanácskozás óta megszilárdult a munkafegyelem hogy a logos okait felelősségre vonta a társadalmi bizottság. Török István le­velét a Szabad Nép leközölte, aki ez zel példát mutatott, segített a többi bányásznak is: hogyan harcoljanak a munkafegyelem megszilárdításáért, e szénbányászat tervének túlteljesítésé éri Levelezőink harcoljanak keményen a munkafegyelem megszilárdításáért A munkafegyelemmel kapcsolatos le velők nem eléggé hozzák felszínre azt a hangulatot, amely egyre szélesebb körben fejlődik a dolgozók közöri, hogy erélyes intézkedéseket követel nek a munkafegyelem megsértőivel szemben. Levelezőink nem harcolnak még elég keményen a müszakmulasz- tók, a selejtgyártók. az állami fegye­lem megsértői a munkásvándorlók el­len. Igen kevés levélben kapott még hangot a dolgozó parasztság körében kialakult hangulat, amely az állam polgári kötelezettség teljesítése elmu Lászlóival szemben erélyes rendszaba lyozást követel. Még ritka az a le­vél, — mint Gyulai Istváné — amely fellép a munkafegyelem terén lévő ia zaságokat elnéző vezetőkkel szemben. Gyulai István a pécsi Belsped Válla lat dolgozója így írt: „Vállalóiunk vezetője nem jár el kellő eréllyel a későnjövőkkel szemben, azt akarja, hogy helyette más végezze el a „nép szerűtlen" feladatot. Ezért laza a munkafegyelem." A levél nyomán vizs gálát indult. Fény derült a vállalat vezetőjének tőkés, kizsákmányoló múltjára. Mindjárt meglett a magya rázata hogy miért nézte el a fegyei mezetlenséget, a hanyagságot, ami csak az ellen.sig.nek kedves. Azóta a vállalatvezetőt már eltávolították. Ki kell emelni Sárosi Gyula trakto ros levelét, amely a Dunántúli Napló december 15 i számában jelent meg amelyben arról ir. hogy itt, Baranya megyében, a Tito banda szomszédsága ban népünk iránti kötelességünk fo­kozottabb erővel dolgozni. . Szántás közben álnéztem a határon Tito Ju gcszláviájába. ahol az UDB-ok, Tito janicsárjai puskatussal kényszerűik munkára az éhes, nyomorgó dolgozó­kat. Majd szétnéztem a mi földünkön, ahol dolgozom és az erős gépzúgás mellett arra gondoltam: eljön az az idő, amikor Jugoszláviában i* felsza­badulnak a dolgozók. Énhez járulok én is hozzá jobb munkámmal, ezerI dolgoznak ráég nagyobb lendülettel munkatársaim is" — írta Sárosi elv­társ levelében. • Levelezőink a külső ellenségeink igazi arcának megmutatása mellett fel­mérhetetlen segítséget nyújtanak pár tunknak a belső ellenségekkel vívott harcban is. Bokros Sándor elvtárs 1st ván-aknai csillés telhiv'a a figyelmet arra hogy Zóna István elvtárs he­lyettes üzemvezető kuláknak adott ia kast a meszesi új bányásznegyedben. A vizsgálat bebizonyította' hogy Bokros elvtársnak igaza volt, hogy Zóna e’ta­tár s eljárása teljesen indokolatlan, tgy segített Bokros Sándor elvlárs lelep­lezni egy olyan ellenséget, mint Hor váth János aki mnt huták furako- dott be a becsületes bányászok közé. De segített abban is, hogy Zóna elv- társ a jövőben nagyobb körültekintés sei végezze munkáját. De levelezőink írnak arról is, hogy m'lyen szép dolgozó népünk megvál­tozott élele. Fel lehetne sorolni Ga­bor Balázs, Várnai László Hárván József és a többi levelezők írását, amelyben az üdülésekről, a jó munka jutalmáról, a kitüntetésekről és más egyébről írnak. * A levelezőknek tudni kell. hogy nemcsak a laDban megjelenő levelek értékesek, értékes az is, amely a lap ban nem jelenk meg de eljut az i! letékes szervekhez, amelyek azt mun kájukban felhasználják. áthelyezést végrehajtó szervek a le- Többek között ezeket mondotta. A levele*őmozgalo*n hiányosságai és le adat-i megyénkben — Levelező-mozgalmunk egyik Wd. meg kell szilárdítanunk a begyüké*! nyossága, hogv nem fejlődött ki még kellően a levelezők politikai és szak­mai nevelése, pedig világos, hogy munkájuk csak akkor lesz eredmé­nyesebb, ha állandóan fejlesztjük tu­dásukat, ha rendszeresen tanulnak. A levelezők jogosan elvárják hogy a párt funkcionáriusai, a lapok munka, társai az eddiginél sokkal többet foglalkozzanak velük. Levelező-moz- gamunk fejlődéséi akadályozta az is, hogy nem minden esetben kapták meg a párttitkár elvtársaktól azt a segítséget, ami munkájuk színvonalát, eredményességét tokozta volna, sőt egyes helyeken azt is tapasztaljuk, hogy nemtörődömséggel akadályozták a levelezés munkáját. Pártbizottsága­ink és pártvezetőségeink gyakran fe­lesleges megterhelésnek, kényszerű feladatnak tekintik a do’gozók leve­leikkel való toglalkozást éppúgy, mint a levelezők nevelését, munkájuk állandó segítését. * Az előttünk álló feladatok, a leve- velezési mozgalomban meglévő hiá­nyosságok gyors kijavítását követe­lik. Az ötéves terv harmadik éve fokozott feladatokat állít elénk nem­csak országos, hanem megyei vi­szonylatban is. így például Komlónak legalább 75 száza ékkai kell növelnie termelését, a mezőgazdaságban egy traktor teljesítményét 950 holdra kell emelnünk, a termelőszövetkezeteket rendelet végrehajtásában az ál am- polgári kötelesség teljesítésével biz­tosítani kell a gyors ütemmel fejlődő iparunk nyersanyaggal, illetve ipari növénnyel, az ipari do gozók élel­miszerrel való ellátását. A feladatok végrehajtásáért szívós harcot kell folytatnunk, fokoznunk kell a munka termelékenységét, a munka- és állam, po gári fegyelmet, az új módszerek alkalmazását. * E feladatok végrehajtásában pár­tunk sokat vár az elvtársaktól és kü­lönösen azt várja, hogy harcos ke­ménységgel lépjenek fel minden olyan körülménnyel szemben amely akadá lyoznd békés építömunkánkat, ame’y gyengíteni próbálná békénk védel­mét. Hozzák felszínre a szocialista építésünk tapasztalatait és segítsék elő azok általánosításál leveleikben Levelezőink mutassanak példát a munka- és álampolgári tegyelem be­tartásában. a levelezők mélyítsék , el írásaikon keresztül is a Szovjetunió és Sztálin efvtárs iránti szeret ítél és legyenek büszkék arra, hogy élhar­cosai annak a nagy ügynek, a melyet a mi drága Rákosi elvtársunk vezet­et Hankó elvtárs beszámolója után szé. ’eskörű vita indult a konferencián. A hozzászólásokra lapunk legközelebbi számaiban még visszatérünk Megyénk termelőszövei kezetei jobb munkával, haláridő előtt elvégzett épíikezésekkel készülnek a meirvei érlekezlelre A párt nem lűri a levelezők bírálójának elnyomását, a lev lazok el endizését Előfordul még mindig, hogy egyesek I támadástól megvédi őket. igyekeznek elfojtani a kritikát, ame­lyeket leveleikben a munkás-paraszt levelezők írnak. Bár Rákosi elvtárs 1950 február 10 i beszéde óta a bírálat alkalmazása terén jelentős fejlődés van még mindig előfordul, hogy egyes vezetők a munkájukat megbí- rá ó levelezők felé megtorlással élnek. A Dunántúli Napló egyik számában olvashattuk: „A párt tdamajorban sem tűrj, hogy elnyomják a pártsajtó levelezőinek hangját“ — című cikket, amelyben arról is szó van, hogy mi­lyen súlyos hibát követ el az a veze­tő. aki a evelezés útjába áll aki el­lenőrizni akarja, hogv a dolgozók m:t írnak a sajtóba. Ez az ellenőrzés a kritika a bátor bírálat durva, párt. ebenes elnyomását jelent; és az ilyen jelenség ellen minden kommunistá­nak minden vezetőnek küzdeni kell. A levelezők, amikor igazságos ügyért szállnak síkra, mindig maguk mögött Helyenként a bírálat durva enyo- mása. a levelezők üldözése helyett ,,finomabb" módszereket alkalmaz­nak Igyekeznek lebeszélni a levele­zőt levele ,meqirásáró’. „Miért kell ország-világ előtt kiteregetni a szeny- nyesünket“ — mondják a levelezőnek — „persze helyes a bírálat, de ezt megtehelea szóbelileg, vagy taggyűlé­sen, vagy termelési értekezleten, eset­leg leírhatod levélben is de. küldd el hozzánk, végeredményben úgyis nekünk kell elintézni‘ Akik így be­szélnek azok nem akarnak tudni ar­ról hogy nem ők vannak egyedül a viláoon hogy a náluk felmerült ne­A termelőszövetkezetek és gépállo­mások vezetőinek és élenjáró dolgo­zóinak megyei tanácskozására, mely 19-én és 20-án lesz, lelkes munkafel. ajánlásokkal készülnek a tszcsk és gépá lomások dolgozói. A magyarmecskei Kossuth-lermelő- szövetkezet állattenyésztési brigádve. zetöje, Bárász Antal felajánlotta az értekezlet tiszteletére, hogy a tehén- állomány fejési átlagát 20 százalék­kal növeli, amit úgy ér el, hogy be­vezeti az egyedi takarmányozást és a tehenek háromszori fejését. A cso­port tagjai pedig vállalták, hogy az eddig túlteljesített sertésbeadási kö­telezettségüket még tíz százalékkal túlteljesítik. A sellyei Béke terme1 őszövetkezet- ben lelkes munka folyik a fiaztató építkezésén, amelynek felépítését a megyei értekezlet tiszteletére ígértek. Építkezési brigádot alapítottak, amely, nek vezetője Múzsái Károly, felaján­lotta, az építkezési brigád nevében, hogy a fiaztatót bontási anyagból építik fel ami 35 ezer forint megta­karítást jelent a csoport részére Teklatalun a Vörös Őrség csoport tagjai egy 40 férőhelyes tehénistálló saját erőből való felépítését vállalták a tavaszi munkák beindfl ása alőtt. Az építkezést saját munkaerővel és bontási anyagok felhasználásával va_ lósítják meg. ami több, mint 60—-70 ezer forint megtakarítást Jelent. Kaposszekcsőn a Táncsics csoport állattenyésztési brigádja vállalta, hogy 19-ig tejbegyüjtési kötelezettsé­güket 200 százalékra teljesítik. A fe - ajánlás teljesítése érdekében bevezetik az egyedi takarmányozást a napi háromszori fejést, az istállókat foko­zottan rendben tartják és a tehenek takarmányát gondosan készítik elő. A bárány aszentgyörgyi Vi Elet csoport tagjai hosszúlejáratú verseny­re hívták a gödrei József Attila ter­melőszövetkezeti csoport tagjait az 1952-es termelési évre A versenyfel­hívást a gödrei tsz csoport tagjai örömmel fogadták és a verseny már megkezdődött. A hetvehe'yi Sztálin termelőszövet­kezeti csoport nagy munkába kezdett. Az értekezlet tiszteletére vállalta egv ötszáza* típusú baromfié! felépítését Azonkívül az országos értekezlet ha tározatánek szeli erűében a megyei ér­tekezlet tiszteletére kiépítették a munkaszervezetet és a brigádokat. iüül-bffl a írezítgaztfasági munkálna: 61.7 százalékát végezték léppet a baranyai állami gazdaságok Baranya megye állami gazdaságai lakik az összes mezőgazdasági mun- 1951-ben a mezőgazdasági munkáknak kának körülbe ül 75 százalékát vé- 61.7 százalékát végezték géppel Legnagyobb mértékben a szántás­vetést gépesítették a tavaszi talajelö­vé­gezték gépekkel. A Jó eredményhez a gazdaság dolgozói újításukkal ia hozzájárultak 524 holdas gyapottáb ájukat — kilenc egysoros lókapa készítést, tarlóhántást, .keverőszántást összekapcsolásával — csaknem tel- mélyszántást 87.4 százalékban már-jes egészében traktorral tudták meg­traktorok hajtották végre. Az aratás­hésségek hibák másut is felmerülhet-! csépi és megkönnyítésére az elmúlt nek és a híré a! széleskörű megisme- évben a baranyai ál ami gazdaságok rése nyomán másutt is kijavíthatják, sőt csírájában megelőzhetik ezeket a súbb volt a levelezési mozgalom fe/lö- érezhetik a párt erejét, amely minden hibákat. A levelezők elhallgattatásának har. madik módszere —^ßtenfuir már sem a durva erőszak, síífti leSos^élés nem nyolc kombájnt és számos aratógépet kaptak. így a kél legnehezebb mező- gazdasági munkát is csaknem 50 szá­zalékban géppel végezték A gépi munka ki íaszná legkiválóbb eredményt a károlymajori j pedig 70 százalékát geppel végzik állam! gazdaság dolgozói érték el, I már megyénk állami gazdaságai. művelni Az ötéves terv sorén továbbgépesf. tik s gazdaságokat. A tervek szerint 1954-ben a szántás-vetésnek 93—95 száza ékát, a növényápolási munkák­nak 55—60 százalékát, a? aratásnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom