Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

DUNÁNTÚLI AI MDP BARANYAM ECYEI VíLAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Éljenek a munkás-, parasztlevelezők a közvélemény parancsnokai! IZOTTIACÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Alt A 3U fILLEK VASÁRNAP, 1952 JANUÁR 1« a magyar sa evelezöinek tó baranyamegyei A magyar sajtó baranyamegyei levelezői ma gyűlnek össze me­gyei konferenciára, A mai nap nagy ünnepe level ezömozgalmunknak, amikor értékeljük az elvégzett mun­kánkat, felvetjük a hiányosságokat és megszabjuk az elkövetkezendő feladatokat levelezőink részére. A mai nap a munkás-paraszt levele­zők harcos napja, „a proletár köz. vélemény parancsnokainak“ napja. A konferencián résztvesznek pár­unk központi lapjának, a Szabad Népnek, a megyei pártbizottság lap. iának, a Dunántúli Naplónak levele. *őí mellett a Néphadsereg, a Sza­kad Ifjúság, a Szabad Föld és a többi országos lap levelezői, akik segítik, hogy sajtónk betölthesse hivatását. Sztálin elvtárs figyelmez. tel bennünket arra, hogy levelező­inket „szervezett erővé kell tenni, 7J.erf Cs°k így képesek a sajtó fej- lödésében azt a hivatást betölteni, hogy a proletár közvélemény kije- jezői és közvetítői, a szovjet tár­sadalom fogyat ékosságainak lelep- lezőt, építő munkánk megjdvításá- nak Járadhatatlan harcosai legye- Megyénk üzemeiből, tszcsi- ből, állami gazdaságaiból, gépállo­másaiból — városokból és falvak­ból jönnek (jssze a munkás- és pa- rasztlevelezöink legjobbjai, akik nemcsak élenjárnak a termelésben az államunk iránti kötelezettségek -e!jesítésében, hanem tollal a ke­zükben js harcolnak azoknak a nagy feladatoknak a megvalósítása, ért, melyeket a II. pártkongresszus tűzött az egész dolgozó népünk elé. Ezeket a levelezőket nagyon meg kell becsülnünk. Lenin és Sztálin elvtársak tanításai szerint a párt ereje abban rejlik, hogv széles és elszakíthatatlan kapcsolatai van­nak a dolgozók millióival, hogy szakértelemmel figyeli hangjukat, niegérti szükségleteiket és nem- csak tanítja a tömegeket, hanem tanul jS tőlük- Ebben rejlik nem- esak a pártunk, hanem a sajtónk ereie is: állandó szoros kapcso’at a népnél, üzemeink, falvaink dolgo­zóival. nap, mint nan szakértelem­mel elbeszélgetni prlük az őket leg­lobban érdeklő problémákról és vá- •°*zt is adni kérdéseikre. Levelező­ink érzik a levelezőmozgalom ha­talmas jelentőségét és sokat várnak ettő! a konferenciától. Ezt bizo­nyítja az a lelkes készülődés, mely mfr hetek óta folyik levelezőink között. , Sárközt Gyula bezed'ki trakto- rista volt az első, aki lelkes válla­it tett a Magyar Sajtó Naptára, va’Ialta, hogy rendszeresen karhan. tartia a gépét és idő előtt felfcé. 5T*1 a tavaszi munkákra. Czárt Nándor elvtárs, újhegyi levelezőnk, a Pafronázs-csorort vezetője, fel_ Világosító munkát végez munkatár­sai között és ezzel azt akarja elér. ni, hogy azok közelebbről megis­merkedhessenek a munkás-paraszt levelező mozgalommal. Jakabovics István és Márkovics Márk, dél­szláv levelező elvtársaink közösen határozták el, hogy olyan becsüle­tes, derék embereket győznek meg a sajtóval va'ó levelezés fontossá­gáról, mint Harasztia Pálné dél­szláv dolgozó parasztasszony, vagy Pólyák Anna fiatal délszláv tanító­nő, akit az alsószentmártoni dél­szláv gvermekek nevelésével bíztak meg. Ezenkívül ígéretet tettek, hogy ezentúl rendszeresebben fog­nak írni, értesítik a pártsajtót min­den eseményről, ami Al sószent- mártonban történik. Szép példája a lelkes készülő­désnek Körösi János elvtárs, az Épületasztalosipari Vállalat levele­zőjének versenykihívása a 73/1. sz. Tröszt levelezői felé. Versenyre hívfa Nagy SchwaI Lajosnét, Pozs- gai Ervint, Horváth Jánost, Füredi Józsefet és Katies Andrást, hogy legalább minden héten írjanak egy levelet, azonkívül február 1-ig, a Magyar Sajtó Napjáig, legalább két olyan levelezőt szervezzenek, akik addig írnak is. Levelezőink érzik, hogy a mai napnak újabb és sokkal nagyobb eredmények kiindulópontjának kell lenni. Ezen a konferencián el­mondják a levelezőink tapasztala, taikat, nehézségeiket, elmondják, hogy mik a terveik a jövőre néz­ve, elmondják, hogyan akarnak még több és még jobb anyagot ad­ni a párt lapjának. Beszámolnak arról, hogy milyen éberen vigyáz­nak a határ mentén az aljas Tito- banda mesterkedéseire, a belső el­lenség aknamunkájának a leleple­zésére. Ezen a konferencián még obkan tudatosítani kell levelező­inkben, hogy nekik a munkahelyü­kön őrszemeknek kelt lenniök- Olyanoknak kell lenniök, akik meg. vesztegethetetlen vigyázói a mun­kásosztály hatalmának, akik át vannak hatva pártunk, Rákosi elv­társ iránti szeretettel. A konferen­cián résztvevő megyei levelezők választják meg soraik közül a leg­jobbakat az országos levelezőken, ferenciára, amely a Szabad Nép megjelenésének tizedik évforduló­jához, a Magyar Sajtó Naojához kapcsolódik. Azok képviselik me­gyénk levelezőit ezen az országos tanácskozáson, ak-k idáig a legjob­ban bebizonyították, hogv a mun­kásosztály szemei és fülei, akik legkeményebben harcoltak az el­lenség leleplezéséért. Ahhoz, hogy sajtónk maradéktalanul betölthesse fe'adatát, szükséges, hogy üzemi, falusi, városi pártszervezeteink fel­ismerjék a saltónak a jelentősé­gét, támogassák levelezőinket a munkájukban. így válik a helyi sajtó éles fegyverévé a pártnak, olyan fegyverévé, amely ielentősen hozzájárul a béke megvédéséért, a szocializmusért folytatott harchoz. Gerő Ernő elvtárs beszéde a Központi Vezetőség országos aktivaértekezletén az 1951. év gazdasági munkájának tanulságairól és ezek felhasználásáról ap 1952. évi népgazdasági Íptv sikeres teljesítése érdekében A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, szombatra, január 12 éré, országos értekezletei hívott ^ össze, amelyen állami gazdasági szervek vezetői, vállalatok igazgatói, párltunkcionáriusok vetlek részt Az értekezlet részvevői melegen ünpnepelték a megjelent Rákosi elv társat és a Magyar Do gozók Pártja Politika; Bizottságának többi tagját. Az értekezleten Gerő Ernő elvtárs mondott beszámolót „Az 1951. év gazdasági mun­kájának tanulságai és ezek íelhasználása az 1952. évi népgazdasági terv sikeres teljesítése érdekében" cím. met. Gerő e.vtárs beszédét vita követte, amelynek során felszólalt R................. Rákosi Mátyás elvtárs is. 1951-ben gyáriparunk teljes termelési tervét 103 4 százalékra teljesítette Körösi János levelezőnk méltóan akarta me» ünnepe! ni februári- ét, a Magyar Sajtó Napját ÍJP.9Y megjelent az Illegális Szabad Tröszt evelezőihez oep Nem o yan hdfeszú idő ez de ha redi Józsefet, a me Február elsején lesz tíz esztendeje,' vássaJ fordulok a 73/1. Építőipari és kihívom Fii meszest építkezésről,-------------------------------------------------------------------------a tröszt személyzeti fs akat, amelyeken hazánk ezalatt az oszta.yvezetöjét Nagy SchwaI Laios- do alatt keresztülment, akkor több nét, a meszesi építkezés dolgozóját, víZftHrv tnniV kraf’/*,c A nrlráal A.? Unrti 'aU ___i a r . 1 ^ W J Wli KJ Vtl UL iiw ‘ U ‘áíyelembevesszük azokat a váltó- Pozsgai Ervint, — Az 1951. évben elért eredmények, népgazdasági tervünk sikeres megvaló­sítása teljes mértékben igazolja pár­tunk II, kongresszusának irányvona­lát — mondotta. — Bizonyítja a kon­gresszus által meghatározott feladatok helyességét. Megmutatja, mennyire előrelátó volt pártunk legfőbb vezető, szerve, amikor az e'lsö év tapasztalata alapján igen jelentős mértékben fel­emelte ötéves tervünk célkitűzéseit. Elvtársak! 1951-ben gyáriparunk teljes ter­melési tervét 103.4 százalékra tel­jesítette, vagyis a gyáriparban a {elemeit termelési tervet nemcsak teljesítettük, hanem jelentősen túl­teljesítettük. (Nagy taps). Teljes termelési tervét kivétel nélkül minden termelő mi­nisztérium teljesítette. Egész gyáripa­runk 1951-ben 30.1 százalékkal ter­melt többet, mint 1950-ben. Ezen belül a nehézipar termelése 37,7 százalék­kal, a könnyűiparé 26.9 százalékúra!, az élelmiszeriparé 16.5 százalékkal emelkedett. Egész fejlődésünkre jellemző nehéz­iparunk termelésének alakulása. Ne­héziparunk nemcsak abszolút érték-* ben növekedett igen jelentős mérték­ben, hanem meggyorsult évről-évre nehéziparunk növekedésének üteme is. így 1949-ben a nehézipar terme lésének növekedése az előző évhez képest 33.7 százalék volt, 1950-ben 1949-hez képest 35.8 százalék, 1951- ben 1950-hez képest — amint már említettem, —■ 37.7 százalék. Nehéziparunk termelése 1951-ben elérte az 1938. évi termelés 310.9 százalékát, vagyis nehéziparunk 1951-ben a háború előttinek jó­val több, mint háromszorosát ter­melte! Ha tfváriparunkban a termelékenysé­gei 1938-ban száznak vesszük, akkor 1951-ben a termelékenység gyáripa runkban 150.6 volt. Vagyis az elmúlt évben gyáriparunkban a termelékeny ség a háború előttinek több, mint másfélszeresére emelkedett. Teljesítettük és tű’, 'iesítettük 1951 ben a tervet a népgazdaság többi ágai­ban is. Beruházásaink értéke az egész népgazdaságban az előzetes számítások szerint minfetfv 40 százalékkal volt magasabb 1951-ben, mint 1950-ben. Mindez azt jelenti, hogy az 1951. évi felemelt, feszített termelési terv, — amelyet a múlt év ele­jén egyes úgynevezett „szakembe­rek“ megvalósíthatatlanul ma­gasnak tartottak —, teljes mérték­ben reális volt. Mindez azt jelenti, hogy munkás- osztályunk, dolgozó parasztságunk, ér­telmiségünk, egész nénünk — pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével — becsü­letesen teljesítette hazafias kötelessé­gét. Mindez azt bizonyítja, hogy né­pi demokratikus országunk építésében mindjobban egybeforr az egész dol­gozó mart”arsá**. szilárd ességbe forr­nak népünk milliós tömegei. Mindez azt jelenti, hogy a szocialista iparosítás útján or­szágunk ú’ból nagy lépéssel jutott előre, hogy mezőgazdasági or­szágból ipari országgá lettünk, termelése több, országi frontszal; aszúnak megszilárdí­tásában komoly győzelmet arattunk, A terv sikeres el jesftésének lénye zöiről szólva Gerő elvtárs mindenek­előtt szólott arról, hogy- következe e sen harcoltunk pártunk II. kongresz­szusa határozatainak végre hallásáért. Beszél' ál ami szerveink jó munkájá­ról, a dolgozók olyan kezedménvezé. seiről, mini'. Gazda Gézáé, Röder Bé­láé, Deák Jánosé. — ..És liár enbfii a munkából a szakszervezetek és DlSZ-szerveze ek is kivették részüké. . ez a részvétel bizony aktívabb !« f* hetett volna“ mondotta. Tervünk sikeres megvalósítását és túlteljesítését köszönhetjük munkásnszfá yunknak. értelmiségünknek izednek tűnik. Katies Andrást és Horváth. Jánost. A VI városok nőttek kj felszabadulá- versenypontok a következők: 1. heten ®unk óta a földből, új ipartelepeket ként leoalább egy levél beküldése a'mert nehéziparunk _____— - ___ él esítettünk és olyan feladatokat haj- Dunántúli Nap ó szerkesztőségébe. 2. mint háromszorosa a háború előttinek, 0- tunk vég,re, ame'yek boldogulásun- Február 1-ig, legalább két új levele., hogy megerősítettük szeretett hazánk j ‘ szolgálják. Hogy ezeket megtud- ző beszervezése. 3. Az új levelezők is ’ védelmének sUniait. ho"~ metfszüníet­mk valósítani, nagyrészben annak a aktívan írjanak. A versenv k'értéke. tűk orsz ;unkban s9gitsérmek köszönhetjük amelyet lésére a szerkesztőséget kérjük meg. központi lapja, a tízéves fenn. j Körösi János fcve erő al|asát ünnep.ő Szabad Nép nyújtott. Szeretném ntó’ió-in merrün->enp'ni 73^7. Epü.etasztaloeipari *ebruár elsejét és ezért versenyfelhi­Válla at. a iegvrer.d'zert és újabo hatalm-s n- adtunk a szorinl-'sta épit^mimkánakl Mindez — E'vtársak —, összefogla­lóan azt íele-ntí. H-rfv to-* a - -o- cializmus építésében, a béke magyar­1951. évi tervünk sikeres megva lósílását és túlteljesítését — foly tatta — köszönhetjük inunkásosz tályunk lelkes, odaadó munkájá­nak, s nem utolsó sorban értei, miségiinknek, különösen műsznki értelmiségünknek, amely a fizikai dolgozókkal szoros egységben nagy mérőkben előrevitle a termelőmunka jobb megszervezését. Az eér! sikerekben szerepe vol. jz anyagtakarékosságról szóló miniszter tanácsi határozatnak, jelentős segítsé­get nyújtott a párt .;•* a mi’uisz-:e - .anács december l-i nagy jelen'ősegű határozata. A sikerben alapvető szerepe vol! annak, hogy a várható és az évköz ben tapasztalt nehézségeket, hibáivá., hiányosságokat, elmaradást nem ken­dőztük el, hanem bá- ran fel.árluk. hogy pártunk előre figyelmeztetett a várható nehézségekre, s megjelölte a nehézségek legyőzésének eszközeit, s hogy amikor év közben úgy tó la, hogy kezdünk elmaradni a terv telje­sí.ésében, akkor idejében nyil án teli vetet'.te a gazdasági vezetők előtt, part­bizottságaink, pártszerveze cink, mun­kásosztályunk előtt! a hiányosságok» s ezek felszámolásának módját. Ez* g szerepet játszót-1 a az 1951 augusz­tusában megártott gazdasági veze ő aktíva-értekezlet, az országos kohá­szati tanácskozás, a muY év novem­berében megtartót: tatabányaiAbányá- szati -tanácskozás, amelyen Ráfosi elv. társ is felszólalt és nagyfontosságú ú niu'a ásokat adott és Rákosi elv Ars figyelmeztetése a Központi Vezetőség legutóbbi novemberi ülésén. A terv sikeres teljesítéséhez komoly segí.s-éget nyujtotl a sa jó és mind-e- nekelő-i! pártunk nagy központi lapja, a Szabad Nép. mel­lett, amelyet a Szovjetuniótól kap tünk. 1951-hen minden eddiginél szervezetteb formát öltött a gaz dag szovjet tapasztalatok álvétele. Az a felbecsülhetetlen értékű tapasz­talat és 'anulság azonban, amelyet az 195t-l>en nagyszámban a Szovjetunió. Iia küldőt* delegációk hozták masuk­kal,- a népgazdaság legkülönfélébb if- rüli- virul, teljes mértékben még csak 1952-ben és az ezt követő években fogja hatását érez'ettF népgazdasa * gu okban. Nagy segítséget jelente'' tervünk teljest ésében a mind szorosabbá váló gazdasági, műszaki é-s tudománya* együttműködés nemcsak a Szovjet­unióval, hanem az európai népi de­mokráciákkal, továbbá a Német De. m-okratikus Köztársasággal és a gaz­dasági együ-’í működés a nagy távoiko- leti népi demokráciával, a Kínai Nép- köztársasággal, amellyel elsőfzbt > 195; ben bonyolí o-t'unk jelentős, áru csereforgaCmal. Ugyanakkor azonban, elvtársak- amikor elégtétellel állapítjuk meg. hogy az 1951. évi feszített nép­gazdasági tervet nemcsak teljesí­tettük, hanem túlteljesítettük, nem feledkezhetünk meg azokról n hl**, nyosságnkról sem. amelyek 1951 évi tervünk teljesítése során meg­mutatkoztak. Azzal sem törődünk, hogy az impe rtólista stjtó és rádió esahosai. szoká­suk szerint nyitván ismét ötéves -er vünk „csődjéről“ fognak iiv. ni. Hadd csaholjanak, hadd ugassanak, ezek az imperialista csábosok. V magyar nép a tényleges helyzetté., » tények alapján ítél. Ilyen módon Hé' fejlődésünkről, országunk felemelke­déséről, az imperialista Ti.o-fasiszt* és egyéb csábosokról pedig azt tartja hogy „a kutya uga-', a karaván meg haliad!“ A konkrét anyagi segítség Elmaradás az alapanyagok termelésénél mutatkozik Nézzük meg tehát, milyen főbb hiá­nyosságok voltak 195t évi gazdaság' munkánkban. Mindenekelőtt a terv egészében vaió teljesítése és túlteljesítése nem takar halja el, hogy egyes téridé- eken bár ezeken is jelentős tílőrehal-adást íe-'- 'iink, elmaradtunk felemelt - ter­vünk céiki.fizéseihez képest. És erről annál kevésbbé szabad inegfeledKcz- tiiink, meri az elmaradás részben ép­pen az alapanyagok termelésének terü­letén mu- átkozik. így, jóllehet szén­termelésünk 1951-ben — 1950-hez ké­pest — csaknem 15 szándékkal, ke­reken kélmi’Hó tonnával emelkedett, ami egyetlen esztendő i»la,‘t ilyen or szagban, min-: Magyarország, igen ko­moly emelkedés — mégis szénbányászatunk egészében 1951 évi felemelt tervét nem teljesítette és egyelőre, 1952 első napjaiban, széntermelésünk viszonylag gyen­gén indult* Pedig mind több és 'öbb szénre van szükségünk és minden körülmények közö.t biztosítanunk kell, hogy szén bányászatunk 1952-ben mintegy há­rommillió háromszázszer tonnával több szenté, adjon az országnak mint amennyi: 1951-hen ténylegesen adó t' Uem-aradás muta kozik n nyersolaj- termelésben is, bár az u.óbhi nóna pókban nyersolaj termelésünk mindin­kább emelkedő irányzatot mutat é* 195! IV. negyedévi operatív tervé: már túlteljesítette nyerso ajbányásza unk. Az év harmadik negyedében bekö­vetkezett javúlás és az 1951 évi terv egészében való teljesítése ellenére , a ováhbiakban különös figyelmet keli szentel­nünk vaskohászatunknak, mely előtt mind nagyobb és mind ne­hezebb feladatok állnak. Különösen ügyelnünk kell arra, hogy vaskohászatunk tervét teljesítse rész- le'eiben is. 1952.ben meg kell gyorsítanunk alumíniumiparunk fejlesz.ését, vala­min- vegyes és tarkaércbányásza unk és tarkaérckohásza- unk fejlődését is 1952. évi feszített népgazdasági tervünk sikéres megvalósítása dön­tő mértékben függ attól, hogy ma* radéktalamil teljesítsük 1952-ben a széntermelés, a vaskohászat, a nyersolajtermelés, az építőanyag ipar, az alumíniumipar, a villamos­energiatermelés tervelőirányzatát, Ez az alapvető feltétele annak, hogy gépgyártásunk is, amely egész iparosításunk motorja, to­vábbá fogyasztási cikkeket termelő könnyűiparunk és tömegeikkipa- runk is teljesíthesse az 1952 évi termelési tervét, hogy sikeresen (Folytatás a 3-ik oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom