Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-12 / 9. szám
A munkás és falusi levelezők üldözése barbársága burzsoá erkölcsök csökevénye. (Sztálin) PÁR 7 ÉS PÁR! épít ÉS A 73-as Építőipari Tröszt pártbizottsága szerezzen érvényt a pártoktatás megjavításáról hozott határozatának A 73-as Épfőipari Tröszt pártbi- rotsága december 17-én ülé«re hívta össze az alaipsaarvezetek Iá (kárai'1, és vezetőségi tagjai:!'. Az értekezleten fog alkioztak a pártépí és sei és megállapí- totók, hogy az oktatásban 36 százalékos a lemorzsolódás, amelynek oka, hogy nem foglalkoznak megfelelően az aCapszervezetek vezetői ezzel az igen fontos feladattal. A pártbizottság ülésén határozatot hoztak a munka megjavítására. — Ölérea tervünk harmadik éreben i* * nagy feladat hárul az építőipar dolgozóira. Rákosi elvárj pártunk II. kongresszusán az építőipar feladatáról is beszélt: «Város- és kfizségfejlesztésre 33 százalékkal többet irányoz elő a terv: 10 mUllárdot, amely Összeg- MI Ifibbek között 220.000 áj Lakás épül.“ Ltttöte/Juk azt, hogy hatalmas felad«! vár az építőmunkásokra, amelynek időbeni elvégzését csak úgy tudják megvalósítani az építőipar dolgozói, ha a szakmai képzés mellett poChíkailg is képzik magukat*. Erre asolgál a pártok)tatás, melyen keresztiül felismerhetik munkájuk nagyságát, szépségé*. Az 19Í52-es évben sokat keH építeni ». 73/1. Építőipari Vállalat dolgozói- fiaik is és éppen ezért a pártok'«1 ást nem válasz hatjuk eJ étről a munkától Pártunk gondoskodott arról, hogy az építőipar dolgozói tanulhassanak, képezhessék magukat. A 73-as Építőipari Tröszt alapszer- vezeOei is úgy igyekeztek, hogy minél több pár.tagot és párton kívüli dolgozóit vonjamak be az oktatásba. A felvilágosító munkát azonban fsak kampányfeladatként kezeltek. Cé'ljuk az volt, hogy minél 'öbben iratkozzanak fel szemináriumra — és nem az, hogy alaposan meggyőzzék az oktatásba bevontakat a marxi-lenini ideológia elsajátításának fontosságáról Nem voíV meggyőző a munka, mert azt mutauják a példák is. Ezt mutatja *■ felelő« munkakörben dolgozó Schlégl József főmunkavezető esete, aki csak az első előadáson jelent meg, azóta többet nem (látták a szemináriumon. Nem ő azonban az egyedüli Magyar Is'ván számlázó is mindössze csak kétszer ment el szemináriumra, Egerszegi János raktáros is ritkán jelent meg az előadáson és így tovább. Nem véletlen tehát, hogy Mihalek János szemináriuma teljesen feloszlott, Schlégl Magyar és Egerszegi elv1 ársak kezdték meg a kimarado- *ásir és a 18 hallgatót számláló szeminárium végül teljesen feloszlott, így történt ez a másik alapfokú szemináriumnál is, melyeit Sipos Imre elv társ vezetett, A december 17-i pártbizottság! ülés határozata nem hozott semmi eredményt, nem javult meg december 21-re az oktatási munka, mert az alapszervezeti titkár elvtársak nem készítenék el december 21-re a válCalt munka.er- vet az oktatási munka megjaví ására. Az elvtársak mulasztást követtek el, nem törődtek azzal, hogy hány építőipari dolgozó ismerkedik meg Le- nin-Sztálin e'V.úrsak tanításával. A% építőipar területén szinte „szokássá lett“, hogy egyes e.v- társak könnyen „(lemondanak“ különböző feladatok elvégzéséről elhatároznak valamit, de megvalósí ósáért nem harcolnak szilárdan. Ez jellemző az oktatási munkára is, ahol ma már a rendszeres hiányzásokkal együót 45 50 százalékos a szemináriumok lemorzsolódása. Pedig lehet eredményes munkát végezn; az oktatási munkában, ki lehet javítani a hiányosságokat, mer! megvan az egységes mag. Horvátics AntaLné ©ívtársnő szemináriumába szívesen járnak a hallgatók. Horvátics elvtársnö szeretettel foglalkozik az elv társak kai. Pontosan eljár a propaganidstia szemináriumra, felkészül az előadásra és jó előadást is 'Járt, amit szívesen hallgatnak az elvtársak. Szívesen is szólnak az előadáshoz, mert lelkes a szellem és a vita során sokat fejlődnek az efvlársak. Mezei Emil, ifj. Pankász János. Páterma nm György elvtársak és a többiek is igen szépen fejlődnek. Molnár Anna eVórsnő szemináriu. mában sincs lemorzsolódás. Ezek a példák azt mutatják, hogy az építőiparban is lehet jó eredménnyel sxt tnináriurnát rexetni, csak foglalkozni kell rendesen a h»llgatókkal. A 73-as Építőipari Tröszt pártbizolt- ságáruvlj az a feltadata, hogy valóra vát’lsa az oktatása munka megjavításáról hozott határozatot és adjon az eddiginél sokkal nagyobb segítséget a pártbizottság veze.ősége az alap. szervezet titkárainak munkájához A bírálat nyomán A Dagydobszai tszcs tagjai kijavítják a munkafegyelemben mutatkozó hibákat Molnár Ferenc elvtárs, nagydobszai levelezőnk arról írt a napokban le- ye.et, hogy résztvett a termelőszövet, keáeti és gépállomási dolgozók or szágos tanácskozásán és az ott szerzett tapasztalatokat örömmel adja át dolgozó társainak. „Van még javítani való a mi csoportunkban“ — írta akkor Molnár elvtárs. A levél alapján megvizsgáltuk a nagydobszai termelőszövetkezeti csoport munkáját és megállapítottuk, hogy a munkafegyelem meglazulása a hibák főoka. A cikk megjelenése után Molnár elvtárs újból írt levelet. Levelének egy részében nagy örömmel ezeket írja: „A Dunántúli Napló cikke után csoportgyűlést hívtunk össze. Azt is meg ke’l mondani, hogy eddig még soha nem volt ilyen gyűlésünk, mert az összes csoporttag jelen volt.“ Molnár elvtárs beszámolt az országos tanácskozáson szerzett tapasztalatairól és azt javasolta, hogy szilárdítsák meg végre a munkafegyelmet és ebben a gazdasági évben szervezzék meg jól a munkákat „Legfontosabb feladatunk voH, a brigádok jó megszervezése“ — írja Molnár Ferenc. — „Megalakítottuk a brigádokat és ezekbe úgy osztottuk el a tagokat, hogy egyformán jusson mindbe öreg és fiatal, tapasztalt munkás és lelkes iíi.“ A pártszervezet- tagjait is arányosan osztották be a brigádokba. Ezeknek az lesz a feladatuk, hogy a brigádon belül példát mutassanak és fegyelmezett munkára neveljék a tszcs dolgozóit. A brigádokon belül megalakultok a munkacsapatok is és így, biztosít, va van a csoporton belül ebben a gazdasági évben a munkák gyors és helyes elvégzése. „Rákosi elvtárs beszéde nYomán a munkafegyelem szilárdulód mutatkozik nálunk, — írja befejezésül Molnár Ferenc elvtárs, — mert a brigádok és munkacsapatok megalakulása is annak az eredménye, hogy jól ismertet Ha nyílik a Doktor Sándor kultúrházban az ötéves Terv Kiállítás A Doktor Sándor kultúrbázban nagy volt a pénteki napon a sürgésforgás. Az udvaron, folyosókon hatalmas indák, csomagok akadályoz: ák a közlekedést, sok dolgozó bontogatta a ládákat, rakosgatta óvatosan kifele tartalmukat vagy éppen képekkel modelekkel megrakodva igyekezett az emeleti nagyterein felé. A két feljárati lépcső közé vörös drapériára felerősített félember nagyságú köz ársasági címer bocsátott to két elvtársnő, ez a címer köszönti majd az ötéves tervkiáljí'.ásra érkező dolgozókat. A teremben is kialakultak mar pénteken estére a kiállf-ús körvonaljai. Az első teremben Szuálin és Lenin elvtársak, valamint legjobb magyar tanítványuk, Rákosi Mátyás e,v- táns, az ötéves terv atyjának szobra fogadja majd * belépőket. Ugyanebben a -eremben a pártkongresszus képei és határozatai figyelmeztetik a látogatót: a t*rv rugója, mozgató, len dftő ereje a párt! A nagyteremben egy-egy falat beborító anyag egy-egy tervterü letet ölel fel így az építőiparral a nehéziparral, a közlekedéssel külön-külön kiállítási anyag foglalkozik Baranya tervberuházásait egy hatalmas térkép mutatja, ugyanígy külön, anyag foglalkozik Srtálinvárossal, a fiszatöki erőművei és hazánk több ehhez hasonló grandiózus létesítményével Az egyes í> rvcsoportokat, az ötéves terv hatalmas beruházásait nem csupán képpel és grafikonokkal hanem mode'ekkel, kicsinyített, plasztikus ábrázolással hozza közelebb a kiállítás a szemlélőhöz. Ilyen modell mulatja meg a felépült Sz> álinvárosí, a tiszaJöki erőművet, ugyancsak itt van a kiállítási anyag közölt a legújabb típusú villamos, autóbusz, a 42í-es hatalmas moz donv kicsinvitett mása is. A kiállítás legérdekesebb vésze at egész falat elfoglalóié ha alpias (érkép, mely hazánkat ábrázolja. Ezen a 'érképen világító pontok jelzik az 1949-ben meglévő ipartelepeket. Négy ilyen világí-ó pontja van a térképnél : Budapest, Győr, Miskolc, Salgótarján. Azután egyszerre felgyűl számtalan új lámpa a mappán. Ezek már az 1954. év ipartelepei''., újonnan épült városait és lakótelepeit jelzik. Megszámlálhatatlanul sok fényes pont világítja ilyenkor meg a különböző gyá. rak, ipartelepek, kórházak, kúltúrhá- zak rajzait, melyek benépesítik az egész térképet, melyek megmutatják, hogy az öéves terv után milyen lesz a szocialista Magyaror zÁg. Külön teremben foglalkozik a kiállítás mezőgazdaságunk és kultúránk fejlődésével, a szovjet tapasztalaink nyomán ki'áruló perspektívák a képekben, rajzóikban, modellekben világos kifejezést nyernek és arra leltke'í- !cinek majd minden dolgozót, hogy még nagyobb erővel, még több lenüii lejtel harcoljon azért, hogy a terv valósággá váljék. A népművelési minisztérium által rendezeti'. ötéves -■crvkiáMLás ma, szombaton délután négy órakor nyílik meg a Doktor Sándor kultúrházban. Az ünnepélye« megnyitóra a Legjobb üzemi dolgozók, a termelésben és a békéért folytatott harcban élenjárók kaptak meghívót, azok, akik leg.öbbet tettek Rákosi elv'árs szavainak megvalósításáért: „A módosított ötéves terv: a béke terve, út a vas és acél országához, a gépek országához, az erős. jómódú, művelt, szocialista Ma- gyarországhoz”. A kiállítás vasárnap tói kezdve egész napon át nyitva ál! és rendezéséi“ szeretette’ várja az érdeklődő dolgozókat Essévben tizenhat drávamenti községbe vezetik be a villanyt Baranyában a feínzsbadutás óta 47 fahl dolgozó parasztsága kapott villanyt. Emellett 12 állami gazdaságú1, ugyanennyi gépállomást és két termelőszövetkezetet is villamosítottak. Az idei tervévben újabb 16 drávamenti községbe vezetik be a villanyt. A közeli hetekben gyúl ki a terv ajántük azt az egyénileg dolgozó parasz-1 déka: a villanyfény a jugoszláv ha tokkal, de főleg a tszcs-tagokkal“ I társzéli Cunhan, Gerdán és Luzsokon. Tervberuháxások A PorceClángyárban hozzákezdenek a 2,700.000 forintos új kemencecsarnok építéséhez. Ebben a csarnokban már július elején megkezdi működését a második új kemence. Ebben az évben három millió forintot fordítanak a két új gázkeinence építésére. Az új gázkemence teljesítménye a jelenlegi 31 tonna helyet 140 tonna áru ége'ésére lesz alkalmas. Uj gépi be. ruházások is lesznek az idén, összesen 3,916.000 forrni értékben. * Megérkezett Komlóra a két új szovjet rakodógép, mely az egyik Legnene- zebb és legtöbb időt igénybevevő bányamunka, a rakodás munkájának meggyorsításában segíti « komlói bá nyászokat Ezek a gépek 12 ember munkáját végzik el egy műszakban, a meddő elővájásoik ütemét is harminc százalékkal meggyorsítják. Április 4-én isméi három baranyai falu népe: Drávakeresztur, Drávaiványi és Drávaszlára dolgozó parasztjai ün népük a villany bevezetésével felszabadulásunk évfordulóját. Villanyt Kap a tavasszal a határineirtén fekvő délszláv ’.lakosú F e Is ö szenem á rt o n is, amelynek dolgozó parasztjai a begyűjtés terén mutattak példát, a baranyai falvaknak. Villamosítják az országunktól, vasútvonaltól távollevő or. mánysági falvakat is az idén, így Pis- kóó, Kemsél, Zalátát és Sósverlikét. Ugyancsak az 1952-es tervévben vezetik be a villanyt a vajszlói és szent- lászlói gépállomásra, a kishárságyi, sáripusztai, kcdemenligeti és margit- niajori állami gazdaságba, valamint, az ivánhatfyám Ságvári Endre termelőszövetkezetbe, A nagyarányú villamosításhoz ez év. ben 85.000 méter vezetéket, 8.200 szigetelői és 1.680 villanyoszlopot használnak majd fel az ÁVESZ dotaozói. A magyarteleki tszcs élete 1949Kammerer Andor volt magyartele- ki nagybirtokos birtoka 1945-ben a felszabadulás után a dolgozó népé lett. A földet felosztották és megindult az új élei a nagy. uradalmi istállót deszkával és szálmakerítéssel kis boxokra választották szét, hogy biztosítsák a kevésszámú állatnak szükséges melegei a fö'deken bár hiányos igaerővel és kevés vetőmag- fiai, rossz szerszámokkal, de megindult a munka, R fkori elri&rs becsiemé!! be* szódé »tán az újgazdák vetették fel a közös nagyüzemi gazdálkodás lehetőségét. Lankovics, Gács- ligeti és Glavics elvtársak karolták fél elsösorban az új módszereket és megmagyarázták a gazdáknak hogy a kisüzemi termeléci mód elmaradott, « földet így nem lehet kihasználni. Az újonnan földhözjuttatottak csakhamar be is látták a közös munka helyességét. Tizenöt család kérte a tér. melőszövetkezet működésének engedélyezését. így alakult meg 1949-ben 15 családdal, 7 tehénnel, két pár lóval a magyartelek] termelőcsoport, melynek vagyona nem tett ki többet, mint 20 ezer forintot. Az első közös termelési év zárszámadása azonban már tisztán megmutatta a közös termelés hatalmas fö. lényét. A csoport osztatlan vagyona 230 ezer forintra emelkedett, ehhez tartozott a7 á latállomány és gépi felszerelés, az egy munkaegységre eső tiszta jövedelem pedig meghaladta a 27 forintot. A jó eredmények nyomá„ megindult az egyéni gazdálkodók áramlása a csoport felé a felvilágosító munka, a csoport eredményeinek ismertetése is jól haladt és ennek eredménye volt az, hogy 1951 tavaszára a község szövetkezel községgé lett, a dolgozóknak mintegy 90 szá. aa éka belépett a csoportba. A csoport taglétszámának növekedését nem követte a földterület sza porodása, mivel a csoportba tömörült igen sok földnélküli paraszt is. így az egy tagra eső földterület csak hat katasztrális hold szántó volt. a szövetkezet fejlődése érdekében a cso- portértekez et tagosítást kéri valamint az állami gazdaságok központ, jához fordult hogy a csoport szántóföldjei közé beékelődött mintegy 300 holdnyi szántót használatra adja át Az elmúlt év augusztusában megtartottuk a végleges tagosítást., összevontuk a földeket, réteket, legelőket a szövetkezet üzemközpontja köré. Az állami gazdaság is lemondott a kért szántóterületről a csoport javára. A csoport megnőtt, megerősödött a tagság érezte a párt segítő kezét. A munkakedv megjavult, látták, hogy az ellenség hírverése nem egyéb a rágalomnál, melynek célja a dolgozók nyugodt munkájának megzavarása. Az ellenség azt híresztelte, hogy a tér. melőszövetkezefek állami tulajdonba mennek át és a tagok mint gazdasági alkalmazottak fognak a jövőben dolgozni Mikor maga az élet megcá. fo ta ezeket a rémhíreket., fellendült a növényápolási munka, a cukorrépa átlagtermés öt és 'fél holdon elérte a 303 métermázsa átlagot, ígv nyerte el a csoport brigádvezetője, Nagy Gyula elvtárs, a munkaérdemrendet. A csoport földterülete 1951. évben elérte a közel ezer holdat. Az á lat- Ailomány takarmányozására biztosították az elegendő évelőt, 95 hold réti lucernát, 50 hold vörösherét és 30 hold rétet. A, őszi vetések így oszlottak meg: búza 232 hold, ösziárpa 100 hold, káposztán- e 20 hold. Termelési szerződést kötöttek 25 hold gyapotra 20 hold cukorrépára, négy hold dinnyére 50 hold kukoricára és 50 hold kenafra. így a szántóterület 19 százalékára kötöttek szorzödést. A megnöveltedéit földterület első követelménye az állatiét, szám szaporítása volt. Ennek beállításához állami kör önre volt szükség, a csoport egy sertéstörzset és mintegy 20 darab szarvasmarhát kapott kölcsön negyedévi természetbeni visszafizetésre. Az állatokkal a csoport a jó gazda gondosságával gazdálkodott. Az állatlétszám a szaporulattal együtt mintegy 75 darab szarvasmarha, 40 darab anyakoca (valamennyi vemhes), mintegy 400 darab juh, 110 hízó és 500 darab barom- ii. a-7 álíatlét3zám növekedése viszont megkövetelte az építkezést. A sötét, egészségtelen állatféröhelvek helyére korszerű, világos istállók és sertés- fiaztatók készü lék. A tehémstálló — amely mintegy 40 állat számára elegendő, — mellé egy 40 férőhelyes sertéselletőt épített a csoport, nagy. részt saját ereiéből. Ezenkívül silót épített és átalakított egy ezerféröhe- lyes baromfió'at. A kommunisták példát mutattak szorgalmas munkájukkal a felvilágosító munkában és a termelésben egyaránt. Vass Ferenc, Kämmerer föld- birtokos egykori cselédje most mint a csoport tagja és az üzemi pártszervezet népnevelője egyike a példamu. tató kommunistáknak. Vass Ferenc e'vtárs egyévi munkája után, mint kocsis. 431 munkaegységet szerzett. „Keményen dolgoztam ezért a munkaegységért — szokta mondani Vass elvtárs, — de sokszorta kevesebbet, mint Kämmerer idejében. Most köny. nyebb js a munka, jobb kedvvel dolgozom, mert tudom, hogy saját magamnak termelek Talán vannak, akik nem értik, hogy lehet 365 nap alatt 431 munkaegységet teliesíteni. Mikor a mezőgazdasági munkák zsúfoltak munkacsúcsok keletkeznek, így például a vetés és a növényápolás idetől napjainkig jén nem az egy napra előirt munka- mennyiséget, vagy annak dupláját, többszörösét végeztem. Például egy lógatta előirányzott vetés négy és fél hold, ezután a lóvezető 0.8 munkaegységet, a kormányos 1.4, a faros pedig 1 munkagységet kap. A három tag munkája összesen 3.2 munkaegység. Ezt a munkát én egyedül végeztem úgy, hogy a fogatot hátul kormányoztam Ezért a munkáért az egész 3.2 munkaegység az én javamra íródott. Sok esetben nem négy és fél holdat hanem 5—6 holdat is elvetettem és az egykét hold több'etet megint csak az én javamra írták. Persze a túlmunka nem ment és nem is mehet a minőség rovására. Ez nemcsak a vetés idején van így, hanem a növényápolás idején is. Deyl kapáláskor öt hold helyett 9—10 holdat is végeztem, tehát éppen ilyen arányban emelkedett munkaegységem is. / ó munkám n >> r- mepruli a* fr-dm*n\e. Kaptam 13 mázsa 79 kiló búzát, ezt pénzbe átszámítva 80 forintos áron 1103 forint és 10 fillér, kaptam hét mázsa 30 kiló árpát. en. nek szabadpiaci ára 70 iorinl mázsánként az összesen 511 forint, kaptam 20 mázsa 23 ki'ó csüvesknkoricát, en. nek ára szabadipaam 180 forint, ősz- szes értéke tehát 3741 forint és 40 fillér, kaptam még 12.93 mázsa szénát, ennek szabadpiaci ára 43 forint, értéke 555 forint és 99 fillér, továbbá kaptam 862 kiló burgonyát, 100 forintos árat számítva, ez 862 forint értékű, kaptam 21.5 mázsa takarmányrépát, melynek értéke 430 forint, 159.52 kiló cukrot értéke 1690 forint 91 fillér. 298 liter tejet 208 forint 60 fillér értékben, kaptam ezeken kívül még 9 kiló éto'ajat, ez kitesz 315 forintot, készpénzt kaptam 3.448 forintot, fia összeadjuk mindazt, amit munkaegységeim után kaptam terményben és készpénzben, összesen 12.866 forint és 10 fillért tesz ki. Mindezt azért m0ndcrm el, hogy bebizonyítsam, érdemes a termeíőcso. portban dolgozni, érdemes a kulákok ellen harcolni, akik szeretnék a közös gazdálkodást megakadályozni.“ \/annak természetesen olyanok * 1* a csoportban, akik még nem érzik át munkájuk fontosságát és jelentőségét és nemcsak hitelt adnak a kulákok rémmeséinek, hanem maguk is a kulák nótáját fütyülik,’ így tesz a magyarteleki csoportban ifj. Szekeres József, aki csak féllábbal mer belépni a csoportba: négy hold szántót, 650 négyszögöl szőlőt egy lovat és két tehenet tart még a mai napig is egyéni kezelésben. így saját föld- je elhanyago’t és a csoportba^ is fölmunkát végez: feleségével együtt mindössze 87 munkaegységet teljesí. tett. Szekeres József azt hajtogatta hogy egyénileg többet termel, mint a csoportban. Hát hol termel 5 303 mázsa cukorrépát?! Azt is mondja Szekeres József, hogy ő több iskolát végzett, semhogy a borjúk mellé álljon gondozónak, a csoporttagok viszont úgv látják, hogy inkább a tudás az, ami hiányzik Szekeres Jó z-sefnél aki úgylátszik nem hallotta, hogy az élenjáró mezőgazdaság hazájában. a Szovjetunió tehenészeteiben a tehenészek legtöbbje mezőgw- dasági akadémiái végez, ami lényege, sen magasabb végzettség. Vass Ferenc elvtárs és a többi jól dolciozó csoporttag feladata, hogy 3 párttagok, népnevelők vezetésével változtassák meg Szekeres József és még néhány ingadozó csoporttag munkáját és az egy munkaerrvséqre eső összeget emeljék még magasabbra az 1952. évben. Márton Lajos sellvei járási tanács, mezőgazd oszt. vez
