Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-12 / 9. szám

DUNÁNTÚLI VUÄO PPOierAtáAiitVÉSSlíETWl- ^ „A munkás és falusi levelezők... társadalmunk fogyatékosságainak leleplezői, e hiányosságok kikü­szöbölésének harcosai, a proletár közvélemény parancsnokai“ (Sztálin) v _____________________________________________________________) AZ MDP B ARANYAM EGYEI PÁ RTB I Z OTTJÁGÁN A K L A IX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM >i\rt áll fILL SZOMBAT, 1952 JANUÁR «2 Az első foldművesszövetkezeti közgyűlések után Három hete zajlott le a földmű- vessző vetkezetek megyei küldött­f yűlése, melyen a földművesszövet- ezetek legjobb harcosai tárgyalták meg azokat a feladatokat, amelye­ket Rákosi elvtárs november 30-i beszédében tűzött a földművesszö. vetkezetek elé. Hogy ezeket a feladatokat a párt vezetésével, segítségével földmű­vesszövetkezeteink továbbra sike­resen megoldhassák, ahhoz feltétle­nül szükséges, hogy szövetkezeti vezetőségeink képesek legyenek a niegnövekedett feladatok megoldá­sára. Ezért határozott úgy a me­gyei küldöttgyűlés, hogy február 29-ig minden földművesszövetkezet tartsa meg közgyűlését, ott tár­gyalja meg a küldöttgyűlés határo­zatát, számoltassa be a földműves, szövetkezet igazgatóságát egész évi ©unkájáról és válasszák újjá ve­zetőségüket. Ezt a határozatot szükségessé tetfe, hogy népi demo­kráciánk és földművesszövetkezeti mozgalmunk egészséges fejlődése eredményeképpen a földművesszö- vetkezetek ma már a tanácsok után a falu legnagyobb falusi tömeg­szervezetei, akik a párt, a mun­kásosztály pénzügyi, gazdasági, kulturális támogatását vannak hi­vatva közvetíteni a dolgozó pa­rasztságunk felé. A szövetkezet a legszélesebb fa­lusi tömegszervezet, melynek ke­letén belül testvéri együttműködés, ben dolgoznak, értékesítenek, old. iák meg az áruellátás feladatát a termelőszövetkezeti csoportok, ál­lami gazdaságok, egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok és a lalusi kisiparosok, értelmiségiek. Lenin elvtárs szövetkezeti terve is arra tanít bennünket, hogv a szo­cialista átszervezés munkájában ••minél közelebb kell kezdeni a fejlődést a dolgozó parasztság szín. vonatához, kiindulni a legegysze. rűbb formából, a szövetkezetből és fokozatosan menni előre, ez a fe’- adat. Ezért kell először megtanulni művelten kereskedni.1' Ez a mi fel­adatunk is. Ez a földmüvesszövet- kezeti mozgalom alapvető feladata. A küldöttközgyűlés határozata szükségessé tette azt is, hogy pár­tunk vezette népi demokráciánk si. keres harcai következtében az osz­tályellenség elszánt védekezésében 6j módszerekhez folyamodott. Ma *«ár nem áll ki nyiltan a falun sem és nem puskásember alakjában je­lenik meg, mint ahogy azt Sztálin elvtárs mondotta, hanem aljasabb­nál aljasabb mesterkedésekkel igyekszik zavarni, építő munkán­kat. Ma már álcázza magát, jóem. bernek tünteti fel magát. Több Példa van arra, hogy a földműves­szövetkezei legjobb vezetőjének juutatta magát és közben a sötét­ben megbújva lopja, elrothaszt ja, szétszórja a koTektív szövetkezeti vagyonúnkat. Az osztályellenség a közős vagyon, a szövetkezeti va- 8yon elherdálásával, tönkretevésé- vel szeretné zavarni építő mun­kánkat, mert tudja, hogy a mi úi társadalmi rendünknek az épülő szocialista társadalmunknak az slap ja a közös vagyon. A kapitalis­ta társadalmi rend alapja a magán­tulajdon, mely n kizsákmányoláson a'anul. Az épülő szocialista tár­sadalmi rendünk alapla a szövetke. Zeti vagyon, a ko1 lek tív vagyon, uiely a dolgozó ném'ink, dolgozó Parasztságunk szebb, boldogabb lövőjét hivatott megalapozni, biz­tosítani, mely alapi a az ember em­ber által való k'zsákmánvolés meg­szüntetésének. Ezért vet:k rá ma­fiukat a letűnt világ minden rendű és rangú alakjai a mi szövetkezeti Vagyonúnkra, ezért történhet az ©eg, hogy egv hónap leforgása a'att megyénk területén több, mint 32.000 forinttal akariák megkáro­sítani a szövetkezeti vagyoninkat Ezért gazdálkodott úgy Horváth Pál grófi gazdatisztből lett kishár. ságyí ügyvezető „úr“, hogy egyma­ga 11.000 forinttal károsíthassa meg a föidművesszövetkezetet, amiért már meg is kapta méltó bünteté­sét. Ezért dolgoznak úgy egyes kocsmakezelők, mint Kárpáti Jó­zsef, csikóstőttősi kocsmakezel ö, aki egy havi működése alatt több, mint 13.000 forinttal lopta meg dolgozó parasztságunkat. Ezért kell bátran harcolnunk a földművesszö. vetkezeteinkben még megbúvó el­lenséges elemekkel szemben, min­den megalkuvóval szemben és min­den erőnket megfeszítve kiebru- dalni őket földmüvesszövetkezete. ink vezetőségiből, aonarátusából. i? most az egyik fő feladatunk. A küldöttgyűlés határozata igen helyesen még arra is utasítja föld. müvesszövetkezeteinket, hogy az eddiginél is jobban fejlesszék gaz­dasági tevékenységüket. Éppen ezért a földművesszövet­kezett közgyűléseken feltétlenül is­mertetni kell a tagsággal a szövet­kezet 1952. évi gazdasági fejleszté. si tervét, hogy hány új boltot, üze­met, étkezdét, üzemi mosodát, stb- kívánnak megszervezni. Hadd lás­sa a földművesszövetkezet tagsága, hogy 6 maga is a boldog jövőnk építőjévé vált. Ma még kevés föld­mű vesszövetkezeti közgyűlést tar­tottunk meg, de már vannak ta­pasztalataink. Az első és legdön­tőbb tanulság az, hogy a földmű- verszövetkezeti apparátusunk e döntő feladatokat csakis pártunk irányításával, hathatós segítségével kénes elvégezni. Ha a járási pártbizottságaink, fa­lusi pártszervezeteink vezetői ezt a segítséget úgy értékelik, úgy hajtják végre, mint ahogy ezt a magvarbólyi pártszervezet tette az. zal, hogy pártvezetőségi ülésen tár. gyalták meg a közgyűlés által fel­vetett feladatokat, kisgvűléseket tartottak a községben, a közgyűlés érdekében, összehívták az egységes népnevelő gárdát és azt kioktatás után nevelőmunkára osztották be a közgyűlés jelentőségének ismerteté­sére. mint ahogy azt a magyarbólyi földművesszövetkezeti közgyűlé­sen oldották meg, melyből az egész megye czövetkezeti apparátu. sa tanulhat. Ki vonhatná kétségbe olyan számadatok után, mint amilyen a magyarbólyí ügyvezető ismertetett — ezt a hatalmas fejlődést. Például 1950 decemberé, ben a bolti forgalmuk 84.000 forint volt, 1951 novemberében már 180 ezer forint, Rákosi elvtárs törté­nelmi beszéde után a december ha­vi forgalom 300 ezer forintra fej­lődött fel. Vagy a felvásárlásnál kenyérgabonából 113 százalékra, zabból 208, kukoricából 113. bur­gonyából 102, aprómagvakből 183 százalékra teljesítették tervüket. A kukoricaszál1 ítási szerződést pe. dig 207 százalékra teljesítették. Á helyi pártszervezet és ^ földműves- szövetkezet jó munkájának ered­ménye az is, hogy a vezetőség új- iá választásánál a földművesszövet, kezeti tagság egyhangúlag, ^ lelke­sen szavazta meg a jelölőbizottság átgondolt javaslatát, amely az igaz­gatóságba hat nőt és hat férfit, a felügyelöbizottságba három nőt és négy férfit választottak meg a leg­harcosabb, legbecsületesebb tagok­ból. Tapasztalataink még nem nagyok, le az már biztos, hogy járási párt. bizottságaink, falusi pártszerveze­teink irányításával, segítségével a fö'dmüvesszövetkezet harcos tagsá­gával sikeresen végre tudiuk haj. tani egész megvénkben a megvei kü'döttközgyülés által meghatáro­zott feladatokat és így földműves- szövetkezeteink biztos eszközei lesznek falun a szocialista építé­sünknek. S»,‘Veres László MB pol. munkatárs. Versenyben az első negyedév napi terveinek teljesítéséért A komlói bányaüzemnél javítsák meg a műszaki ellenőrzési, az egyszemélyi vezetési, hagy a bányászok teljesíthessék napi terveiket Versenyben Bélié* megyével Drávapafkonya és Rádfalva dolgozói teljesítik begyűjtési tervüket Január 4-én Drávapatkonya község | jásbegyüjtési tervüket január 15-ig dolgozó parasztsága falugyűlésre 120 százalékra teljesítik a baromfit gyűlt össze Itt tárgyalták meg közö- pedig 110 százalékra. guritóba bemenni életveszéllyel járt. A javítását nem végezték el és csütör­tökön a döntógurító feletti ablakáoso- lat támlája beleesett a gurítóba és több középszorítót magával sodort, melyek a döntőgurító közepe-táján el­akadtak és elzárták a szénkószlct to­vábbi útját. A huszas és a húszon egyes csapatokon megállt a munxa. nem tudtak tovább szállítani. Előrelát hatólag 900—1000 tonna szén kiesesét, jelenti ez, amellett, hogy a döntö- guritóban elakadt szénkészletet csak nagy nehézségek árán tudják majd új­ra elinditani. Ez a munka már egy napja folyik. Kísérleteztek már rob hántással, de nem használt. Most * robbanóanyagot alulról akarják az el­akadt támfa és közápszorítók közé el­helyezni, mely minden valószínűség szerint a robbantáskor a gurító ácso latát is megrongálja ás újból kell majd ácsolni. Komoly kár és termelési kiesés ke­letkezett a felelőtlen, hanyag munka következtében, melynek elkövetőit sür göson vonják felelősségre és hozzanak felettük méltó ítéletet, A döntögurítóban folyó munkák el­végzéséig — hogy a nagyobb terme­lési kiesést meggátolják — a Kossuth akna felsőbb üzemvezetés átcsoporlosl tásokat végzett és a kettes üzemből több bányászt áthelyeztek az egye* üzembe. Csütörtökön megindították a hetes csapati frontfejtésben is a mun­kát és innen naponta több, mint 200 tonna szenet várnak. A kettes csapati frontfejtés újra nyitási munkálatai is folynak és Bunden valószínűség szerint ezen a munkahelyen is 15—16-án már megindul a fejtési munka. A műszaki lehetőségek mellett a dolg:zóknak a terv túlteljesítésére tett felajánlása) azok a lehetőségek, amelyok helyes irányításával biztosítani lehet a kom lói Kossuth-akna napi tervének (ültet j etetését. Ehhez azonban szükség*-*, hogy minél jobban javítsák meg nz el­lenőrzés munkáját, szilárdítsák meg az egyszemélyi vezetést. Stéger Mihály, Szakács Mihály. Szila* Adolf, Farkas Károly és még többszáz komlói bä nyásznak a napi és az első negyed évi terveik túlteljesítésére tett válla lásai. a vállalásaik teljesítéséért folyta tott lelkes munkájuk lehetőséget nyuit az újabb lemaradás behozásához, de ezt a munkát segítsék elő a műszaki vezetők, a műszaki feltételek megjaví­tásával és a szakszervezeti aktívák a versenyszervező munkájukkal. A MÁV csziályntérnökségen Rscz Imre brigádja négy nappal elült fejezi be negyedévi tervéi A pécsj osztálymérnökség III-as pályamesteri szakaszán tartott terme, lesi értekezleten Rácz Imre előmun- kás brigádja nevében felajánlást tett és vállalta, hogy az első negyedévi tervét négy nappal a határidő előtt, az évi tervét december 10-rs befejezi. Ezenkívül a munkafegyelem megszi­lárdítása érdekében harcolnak a fe­gye! emlazítók ellen. Az elért eredmé­nyeket sztahanovista szinten fogják tartani, hogy a sztahanovista jelvényt is megszerezzék. Párosversenyre hív. A Hirdi Kőbánya Váltál at dolgozói lelkes munkát végeznek a napi terveik túlteljesítése érdekében. Szávai Lajos Lenkovics István. Ador. ján Andor sztahanovisták 160—ISO százalékra teljesítik napi terveiket é’s ezzel példamutatóan mozgósítják a többieket is kiemelkedő termelési ta ki a IX. pécsbányarendezöi pálya- mesteri szakasz sztahánovista brigád­jait. Felhívásához csatlakozott Nagv Géza brigádja és Koller Alfonz ko­vács azzal, hogy ő minőségi munkával járul hozzá a jó eredmények elérésé, hez. Olyan szerszámot biztosít részük­re hogv munka közben fennakadú* ne álljon elő. Rácz Imre eddig is ki­váló és jó munkát végzett, eddigi tel­jesítményei is 130 széza’ékon felül voltak. eredmények e’érésére. Ennek eredmé nyéül, valamint a műszaki vezetők jó munkájának következtében a köbó vya dolgozói évi tervüket kilencedi­kéig már tíz vagon kővel túltel jest tét. ték. Egyedül a komlói bányászok voltak azok, megyénk bányászai között, akik a múlt évi tervet nem teljesítették. Az 1952 es év elején elhatározták, hogy a lemaradást habozzák és napi terveik túlteljesítésével bebizonyítják, hogy lelkes harcosai ők is a szocializmus építésének. Az év első műszákján így is fogtak a munkához és amint me­gyénk minden dolgozója örömmel ér­tesült róla: a komlói bányászok első napi tervüket 100.4 százalékra teljesü­léit. Különösen a kettes üzem dolgo­zóira voltak büszkék, mert elsősorban az ö muiUájuk eredményének köszön­hették ezt a teljesítményt. A következő műszakon már ezt az eredményüket is túlszárnyalták 101.6 százalékkal, majd negyedikén 100,4 százalékos terv telje sítést ártek el. Nagyon örültek a szép eredmények­nek a komlói bányászok, és büszkén mondták üzemükről hogy teljesíti a napi tervet. Lendületet, lelkesedést adott ez a munkában is és a fejtesi brígádck, köztük a Vokó. a Preisen dőrfer, Tresch, Z&irman ós a többiek napopta emelték magasabbra a telje sítményüket- Az első napok eredményei úgy mutatták, hogy most már a kom­lói hányászok is teljesítik a tervet, sőt napról napra túlteljesítik, de ötödikén már csak 85.6 százalékos napi ered meny született. Mint ahogy azt már a múlt évben a komlóiaktól „megszok tok'", most is találták rá mrut6iget: „Az egyes üzem a hibás, mert azok nál nem megy a termelés, mert a mull évben kigyulladt az egyik fejtés a hár más csapati front ötödikén éjjel a mű­szakváltáskor ötméter hosszan ősze­men t sib.“ A hetedikéi műszak sem hozott sok kai jobb eredményt mindössze 86.6 szá zalékot. „Majd holnap behozzuk a 1c maradást" — igyekeztek egymást meg nyugtatni az üzem vezttői- A termelési értekezleteken a dolgo zik által feltárt hiányosságok meg­szüntetése terén értek is el eredmé­nyeket így elsősorban a fahiányt szüntették meg. mely december végén és január első hetében még igen gyak ran előfordult. Ennek fő oka az volt, hogy a termelés visszaesésének követ­keztében a csillék körforgása meglas- sull és így természetesen az ácsolatfát szállító kocsik is lasabban kerültek be a munkahelye.kre. Ezt a hányosságot már azóta megszüntették. A nyolcadikat termelés már valami vei jobb volt az előző napinál, de még mindig a száz százalék alatt, 95.2 szá­zalékot teljesítettek. Az egyes üzem ben is kezdett javulni a termelés és már előre számolgatták: „Holnap vagy holnap után behozzuk a lemaradást1' De ez som valósult meg, Tizedikén az egyes üzem majdnem hatvan vagon szenet termált, de agyarukkor a net tes üzemnél tömődött el a döntögurí tó és a huszas és huszonegyes csapat termelése, mely napi 270—300 tonna szenet jelent, ktesett a termelésoöl. Hogy kit terhel ezért a felelősség, nem tudták megállapítani — vagy talán nem is akarják? Amint a példák mutatják — a leg utóbbi tüzet nem számítva — minden ötödik napra már kétszer esett egy egy olyan termelési akadály, mely-k nek következtében 649 tonna szén ki termelésével maradtak el a tervtől. Nem véletlenek ezek az esetek és nem feledékenységből vagy kisebb hibák bál odódnak, hanem meg kell keresni mögöttük az ellenség kezét. A hármas csapati front összeomlásáért Kovács Dezső frontmestert felelősségre vonták és az elkövetett hibáért meg ic kapta méltó büntetését. De a sokkal súlyosabb hiba elköve­téséért is felelősségre kell vonni a tettest. A komlói bányában a felelőt lenségből igen komoly termelési h ba keletkezett. Az ötöd k és hatod k szint között lévő döntőguritó már igen rossz állapotban volt rnár egy hónappal ez előtt is és az akkori üzemvezetőnek. Rudo'f Mihálynak és a többi műszaki vezetőknek tudn:a kellett, hogv előbb vagy utóbb termelési kiesést rkozhat A megv’zsgáláat mégs a mn't vasár napra tűzték ki — melyet Weísz és Ropoli elvtársiknak kellett volna el végezni — de ekkor inár a döntő sen az éenjáró dolgozó parasztokkal, hogy begyűjtési versenyre hívják Drávacsehi község dolgozó paraszt, jait, hogv meggyorsíteák a begyűj­tés ütemét, seoksék. hogv megyénk élretörjön a Békés megyévé' folyó versenyben. Mohácsi Lajos elvtárs, a község párttitkára felolvasta a vállalás pont jait: A toiás- és baromfibegvüitési ter­vüket január 15-tg 110 százalékra tel- iesítlk. a hizottserlés beavliUés! ter- v'teef határidőre a szerződött serié seknél pedig a kötelező beadást ha­táridő élőn tíz nanpal teMesitik Az 1952 évi tofáshegvüttésl tervüket április 4 lg 50 százalékban te'jesítik. A gyűlésen részvevő dolgozók ezt a versenykihívást egyhangúlag elfo­gadták azzal a feltétellel, hogy a ki­értékelést mind“n hét szombatján egyszer Drávapalkonván, egvszer pe­dig Drávacsehi községben fogják el­végezni. * A rádfalva; doV-’zé parasztok 5-én tartottak falugyűlést, ahol a siklósi do'gozó parasztok versenykihívását tárgyalták meg és újabb vá’lalásokat tettek. Szerződéses kukoricabegvüitési íer. vüket 125 százalékra teljesítik. \ to­Az élőéi atbeadási kötelezettséget határidő előtt 120 százalékra teljesi. tik, szigorúan et’enőrzik. hogy feke­tevágás ne forduljon eM és harcot in. ditanak hogy -z engedélyre levágott sertés után három napon belül raiiu. den dolgozó paraszt teljesítse zsír- beadási kötelezettségét. A törvénY* szegő dolqozó parasztoknak a kártérí. lést idejében vetik ki, de arra töre­kedne1’- hoov kártérítés kivetésére ne legyen szükség, hanem népnevelő­munkával győzzenek meg minden do gozó parasztot a beadási kötelezett­ség teljesítésének fontosságáról. Az eredmény elérését a község kommunistái és népnevelőinek példa- mulatásáva! biztosítják. Már az 5-1 tanácsülésen Perzsa Gvcr - a nártszervezet titkára. — aki beadási kötelezettségét 200 százalékra taüesf- tette, — vállalta, hogv még 100 kiló búzái szállit n beavüjtőhelyre Czeiq. ler László VB-elnök 600 százalékra teliesítette beadási kötelezettségét és váéüa'ta. hogy még 50 kiló tengerit szállít a begyüjtőhelyre. Ezután sorra emelkedtek szólásra a község becsületeden teljesítő dolgo­zó) és tettek vállalást a begyűjt •’ meggyorsítása érdekében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom