Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-10 / 7. szám

A napi terveh rendszeres túlteljesítésével készüljünk a megyei levelező értekezletrel PÁRT ÉS PÁRTÉ FII ÉS * A bőrgyár! meszesmfiheSy pártcsoporlja a napi tervek teljesítésére mozgósítja a műhely dolgozóit Á j&í dolgozó pártcsoport motorja, hajtóereje a műhelynek, vagy ÚBeiarésaaek.. A péosi Bőrgyár meszes- mfiäieäy dolgozói szép eredményeiket érnél, el, mert iá! de gszík a pártcseport. «Tői áoiigioznak a kommunisták, akik páMamirtatásu'kík al magukkal ragadják a páríottkivüM dolgozókat is, akik nyomon követik az élenjárókat. A Kis Károly brigádot a ineszesí műhelyben még 1948-ban alakí­totta Szilágyi József elvtárs, az alapszervezet párttitkára. Ez a Brigád azóta is együtt dolgozik és szép eredményként értek el. Ker­ner Gáspár, Gergely József, Pataki Gyula elvtársak sztahanovisták lettek, de sstahánovísta lett Csete János pár- tonkívüM dolgozó is, aki a szakszer­vezeti munkából jól kiveszi a részét. Szilágyi elvtárs ebben a brigádban dolgozik, jó munkájáért 1000 forint jutalomban részesült — hónapokkal ezelőtt. Hatan dolgoznak a brigád­ban egymás mellett, hatan hanoinak * „tőke" fölé, hogy éles „séroló" ke­zekkel hústalanitsák és szőrtelenltsék a nedves bőröket. Komoly és nem könnyű ez a mun­ka. Sok ügyességet és figyelmet kí­ván. December 21 előtt nem tudott * brigád több eredményt elérni, mint 114—116 százalékot Sztálin elvtárs 72. születésnapjá­nak tiszte'etére azonban, már el­érték a 170 százalékot. Olyan nagy voM ez az eredmény, hogy az őzem dolgozói napokon keresztül beszéltek róla. Hogyan is történt? A meszesmühely pártcsoportja moz­gósította a pártonkívüli dolgozókat is, az évi terv teljesítésére. Napról-napra emelkedett a termelés a Kis Károly brigádnál. Zengő Károly elvtárs, a pártcsoport bizalmija megmagyarázta a műhely dolgozóinak, hogy milyen nagy jelen­tősége v-an annak, hogy ipari országgá tettünk. Beszélt arról, hogy a jegy- rendsszer megszüntetése és a munka­t bérek emelkedése milyen nagy előnv- nyel járnak. Rákosi eivtárs beszéde 1 után még nagyobb volt a lelkesedés, ami nem szűnt meg, sőt fokozódott az új esztendőben. A meszes műhely dolgozód harcba indullak a mindennapi terv teüesitéséérf. Nincs a műhelyben olyan dolgozó, aki 100 százalék alatt teljesít. A mun­kafegyelem megszilárdult, nincs már késönjövő. A munka megkezdése előtt az üzem dolgozói előkészítik a szer­számokat és pontosan kezdik meg a munkát. A Kis Károly brigád tagjai 150 szá­zalékot teljesítenek. Minden nap teljesítik tervüket, azon dolgoznak, hogy ezt az ered­ményt még fokozzák, mert sztahá- novista brigádot akarnak alakí­tani. Zengő elvtárs pártcsoport bizalmi tanácsokkal látja eC munkatársait. — Papp Ferenc hasító csoportjának ja­vaslatot tett a munka jó megszerve- , zésére. Hetein dolgoznak a hasító gép­nél, mindannyian pártonkivü'ieik, akik követik a kommunistákat a termelés­ben. ök is ki akarják érdemelni, hogy tagjelöltek lehessenek. Mindössze ki­lencen vannak a műhelyben, akik nem párttagok, vagy nem tagjelöltéit. Ök is ezekhez tartoznak, ezért is dolgoz­nak olyan lelkesen. A hasító csoportból kiemelkedik leg­jobb munkájával Bagi Barnabásné, aki túltesz még a férfi dolgozókon is. A legutóbbi termelési értekezleten minőségi brigáddá alakultak. Átlagtel­jesítményük 150—160 százalék között mozog. Brüll Jenő elvtárs minőségi ellenőr leginkább a hasitokat segíti a politikai képzésben. Szilágyi eivtárs, az alap­szervezet titkára is sokat foglalkozik a p ár t o nk í vü’.i tsk nevelésével, politi­kai képzésükkel. Szilágyi elvtárs munkaidő után eb beszélget a politikai helyzetről, be­szédeiben bemutatja a béketábor ha­talmas erejét. Rávilágít arra, hogy a haza véde'me a munkapadok­nál, a munkahelyeken kezdődik. Ezeken a beszélgetéseken résztvesz- netk a pártonkívüli dolgozók is. Ez meglátszik mindennapi munkájukban, mert naponta teljesítik a tervüket. A párttitkár elvtárs beszél a külpoliti­káról is, ennél a kérdésnél felhívia a kommunistáik és pártonkiviilieik fi­gyelmét a legfontosabb cikkek kiérté­kelésére. A párt-titkár eivtárs külőn-külőo egyénileg is foglalkozik a pár:o!?kíviiiiekkef. Csete János sztahánovistával is so­kat beszélget nemcsak a munkáról, hanem a kül- és belpolitikáról is. Cse­te elvtárs nagv lendülettel dolgozik, — amint ő mondja: „Nem elég az, amit eddig elértem, még magasabb eredményt akarok elérni, hogy méltó lehessek a tagjelőltségre." Miért nem osztatták szét Komlón az ígéri grémiumát? Ötéves Terv Kiállítás nyílik Pécsett Az ötéves Terv Kiállítás, amely Budapesten a látogatók százezreit vonzotta, a közeljövőben Pécsett is megnyílik, A kiállítás rendkívül gaz­dag illusztrációs anyaga szem’éltetően mutatja be tervünk hatalmas létesít­ményeit és azokat » perspektívákat, melyeket a további tervevek jelente­nek számunkra. A napokban megnyíló Ötéves Terv Kiállítás olyan esemé­nye Pécs városának és egész Baranya megyének, amely a dolgozók tízezreit mozgatja majd meg és a látogatók a kiá'lítás megtekintése után még na­gyobb lendü’ettel, még nagyobb lelkesedéssel állnak majd munkába, hogy tervünket végrehajtsák, hogy életrekeltsék mindazokat a terveket, melye, két a kiállítás a jövőbepülantva már bemutat. A komlói Magas- és Mő'yépítő Vál­lalat dolgozói a Teherfuvar-garázs építésénél versenyben készültek Sztá. li-! elvtárs 72. születésnapjának meg­ünneplésére. Én a Mélyépítő Vállalat kubikosa vagyok és Kovács János brigádvezetőve! együtt harcolunk a magasabb teljesítményért. Most két­heti fizetett szabadságon vagyunk az egész brigáddal együtt. November 7 re tett felajánlásunkat 20 százalékkal túlteljesítettük ugyanígy december 21-i felajánlásunkat is. Egész évben átlagos teljesítményünk 200 százalék volt és már az 1953-as tervünket tel­jesítjük. Ezt csak azért mondom el, hogy lássák, nem most kezdtünk a prémi­um reményében jól dolgozni, mert nekünk december 14 én Varga főépí- tésvezető a Magasépítéstől és Szabó elvtárs a Tröszttől, valamint Mózsi szaktárs a Mélyépítőktől megígérték ha december 21-re befejezzük a mun­kánkat, akkor az összes do'gozók 20 ezer forint prémiumot kapnak. Dolgoztunk még ünnepnap te. Vál. lalásunk sikerült, habár a 20 ezer forint nem ihletett meq bennünket egészen, mert egyben a bölcsőde épít­kezést is be kellett volna fejezni, ak­kor járt volna ez az összeg., de az ott dolgozók ezt nem érték el. így is a Tröszt 12.500 forintot adott a Magasépítési Vállalatnak azzfli, hogy ezt osszák el az ott dolgozók között. Azért kapta a magasépítéssé; a7 összeget, mert az volt a fővállal­kozó. A Magasépítés el. is osztotta ugyan ezt a pénzt, bár azt sem tud­tuk, ki mennyit kapott belőle, mert elmulasztották ezt közölni!, ,de annyi bizonyos, hogy más vállalatoknál dek gozók, akik vál!-vátivetve küzdöttek a vállalás teljesítéséért a magasépítés embereivel, egy fillért sem kaptak Ez szerintünk helyiben, nem azért, mert rólunk van szó, hanem azért, , mert igazságtalan. A brigád nevében; Nu«szer Péter sztahanovista. Egv versenykihívás és a tervkönyv kálváriája Felsőmindszent és Csikóstőttős dolgozó parasztjai lelkes versenyben karcolnak járásuk becsületéért , Balánka KáioCy, a feisőmindszenti tanácselnök sokat goTKioCkozo't azon: hogyan lehetne' meggyorsí.ani a be­gyűjtés!, milyen módon hozzák be a lemaradást a felsőmindszen/i dolgozó parasztok. De bármit is gondolt, nem fildott zöldágra vergődni. Pedig a le- he őségé meg volt arra mindig, hogy községe a sásdi járás legjobbjai közé tartozzon, mert igen szép termést a hárították be a nyár folyamán. En­nek ellenére mégis a legutolsók kö­zött kullogok. Rákosi cívtárs beszéde * jegyrendszer meg&rünte‘éséröl és a mezőgazdasági termények szabad for malmáról —nagy változás! hozott a község dolgozói cetében. Ettől az idő tői kezdve a becsületesen teljesítő dolgozó parasztok már maguk követelték, hogy a tanács szigorúan járjon cl az állami fegyelem megszegői allen, tartsanak helyi elszámolta­tást és hajtsanak be minden hát­ralékot. Batáriba eivtárs mos’ti már látta, hol kezdjen a begyüj.és meggyorsításá­hoz. A januári tanácsülésen javasla o! tett a község dolgozóinak, hogy hív ják ki, beadási versenyre a csikóst»!- tösi dolgozó parasztokat, adjanak se- gf séget megyénknek, hogy elkeni je verseny tár sá.: ‘Békés »hegyét. Ezt ftrftnjrme! fogadta minden dől gőzé és nyó'lcailikán este teher autóval a község legjobban tel jesitő dolgozói — Balánka es Szarka István elvtársak át­mentek Csikóstüt'ösrc. Itt tették meg a versenykihívás’. Mi­kór Ma'.'ola György — csikóstöttösi ta­nácselnök elv.árs —* megkérdezte: e!- t'pgadják-e a versenykihívást, a gyű és résztvevői színié kórusban zúgtak fe! • El!... Nagyon helyest... Szabó Zsigmond dolgozó paraszt, aki 200 Mázainkban tett eleget be­gyűjtési tervének, a következő felhí vást teile meg: :— A versenykihívást nemcsak elfo­gadjuk, hanem egyúttal kihívjuk gyorsbeadási versenyre a sásdi járás minden községét! Ekkor emelkedett szólásra Hír Sán dór gyiimölcsényi dolgozó paraszt és ez*, mondta:-— Takarmánygabona beadási köte­Lezetbségeme! 20ő százalékban teljesí­tettem és egyéb kötelezettségemnek is száz százalékon felül tettem eleget. Beadási és adófizetési kötelezet’ ségem- nek a felszabadulás óta állandóan eleget tettem. Én tudom azt, hogy az ipari munkásság is elegei lesz vá - lalt kötelezettségének, sőt túlteljesl i azt legtöbb esetben, úgy nekünk dol­gozó parasztoknak is 100 százalék­ban, sőt azon felül is .eleget .kell -en­nünk. Hogy' a Békés megyével folyó versenyt megnyerjük, ezt én úgy aka­rom elősegíteni, hogy versenyre hívom Kontár Sándor csikóstöttösi dolgozó paraszt oi l Ha nem is ezekkel a szavakkal, de ugyanezeket mondták el ifjú Horváth József és Zen'ai István dolgozó pa­rasztok is, akik ugyancsak verseny ro hívták ki a csikóstöttösi dolgozó parasztokat. Község a községet, termelőcso­port a tcrinelöcsoporlot, egyéni dolgozó az egyéni dolgozó parasz­tot hívta ki versenyre, a begyűjtési terv teljesítésének meggyorsítása érdekében. A lelkes gyűlés csak késő este ért véget. Mindkét község ígérete! tett, hogy havonta ellá.oga'nak egymás­hoz, kicserélik tapasztalataikat, hogy a győzelem biztos legyen. Liget község tanácselnöke a megalkuvó magatartás helyeit álljon a begyűjtés élére Liget község a kukorica és napra­forgó begyűjtésben Baranya megye egyik legrosszabb községe. Ennek el­lenére Horváth Lajos elvtárs, tanács­elnök elhiteti magával, hogy Liget a jó begyűjtő községek közé tartó, zik. Ha versenykihívásról van szó, fölényesen vágja ki: Tudjuk mi jól. hogy mi a ver­senykihívás! ..Rendszerint mindig azok szoktak lemaradni, akik a ver­senykihívást teszik!..." Maradjunk csak mj magunknak... „jól van ez így-“ Liget község meg ezideig tényleg nem tett versenyfelhívást,, mégis Ba­ranya legrosszabb községe ami bizo­nyítja az elnök eivtárs véleményé­nek’ helytelenségét. A _ kukoricabe- gyüjtésnél 26 százaléknál .tartanak, a napraforgóból pedig mindössze 35 szá­zalékot értek eb Csupán bui-gouyábó! érték el a száz százalékot. Mi lehet ennek a szégyenteljes le­maradásnak az oka? Csak nem a fel- világosító munka hiánya? ^Vz ilyen kérdés után tiltakozik Horváth elvtárs. Vasárnap is folytat­tunk népnevelő munkát és körűibe ül 7—8 mázsa kukorica került raktárba. Csak később derül aztán ki. hogy eszük ágában sem volt vasárnap nép­nevelő munkát folytatni, kukorica vi. szont már hetek óta egy szem sem ke­rül a raktárba. Az, hogy Horváth eivtárs laza módon kezeli a begyűj­tést, abban is megmutatkozik hogy levegőből szedett érvekkel próbál ja ,.kimagyarázni'' hanyagságát, mint ahogy mondani szokta: — Minket erdő vesz körül minden­honnan, aztán a vadak nagyon sok kárt csináltak! Meg a7 árvíz is tönk­retette a termést! De azt elfelejti említeni, hogv az a kár mindössze öt százalékos. Horváth elvtárs vetkőzzön ki megalkuvó né­zeteiből és körültekintőbben, vizsgál­ja meg a község dolgozóinak teljesíté­sét és a lehetőségeket'. Ebben az eset­ben győzelmes les7 a begyűjtés. A héten, termelési értekezletet tar­tottunk az üzemben. Központi kérdés volt, hogy a dolgozók milyen felaján­lásokat tesznek a negyedévi terv mi­előbbi teljesítésére. Emel ett, senki—_ egy dolgozó sem tudja, hogy hol áll' a tervteljesítésben. Ennek oka az, hogy a tenüroda nem vezeti a könyvünket. Velem történt meg egy ehhez ha­sonló hiba. Mikor megkaptam a szta. hánovista jelvényt, és a „Szakma leg­jobbja“ címet, munkaversenyre akar­tam hívni a budapesti bőrgyárak dol­gozóit akik velem azonos munkát végeznek. Ennek mát két honapja van. Szóltam a vállalatvezető elvtársnak, mire azt a választ kaptam: „majd kelten megcsináljuk a versenyszerző, dést mert én is ott akaróié lenni, — holnap ieljövök.‘‘ Másnap hiába vártam, nem jött. Egy hét múlva, szóltam neki, hogy ne­kem Galyatetőre van neurarasom es mielőtt elmegyek, el akarom készite. ni a versenyfelhívást. A vállalatveze­tő elvtárs azt mondta, hogy a terv. könyvemet hagyjam a műhelyben, majd ő megnézi és mire visszajövök, készen lesz, mert, kiértékeli. En elmentem üdülni a könyvet leni hagytam a műhelyben és biztos vol­tam benne, hogy az ígéret meg is lesz tartva. Mire visszajöttem rí tervköny vem éppen úgy volt, ahogy leraktam — csak kissé porosabb volt. A ver senyielhivást pedig még mindig ve n csináltam meg mert még most sem tudom, hogy hol állok a tervemmel. Súlyos hiba, hogy ilyen is előfor­dul üzemünkben melyen sürgősen változtatni keli és nem szabad, hogy hanyagul kezeljék a dolgozók ügyét. HARVAN JÓZSEF levelező. Bőrgyár. Kinek kell fizetni ? Pécs város tanácsa mezőgazda- sági osztályához panasszal fordult az elmúlt év őszén Pállok István, a Szikra-nyomda dolgozója. Pana szóban elmondotta, hogy szőlőszoin szádja, Szegedi Márton kulák a kél szomszédos szőlőt elválasztó gyalogúira trágyagödröt épített, amely megváltoztatja az esővíz ter­mészetes lefolyását, A panasz má­sodik részében elmondotta Póhok István, hogy Szegedi Márton enge­dély nélkül, közterületen építette meg trágyagödrét és már ezzel is szabálytalanságot követett el. A panasz megérkezett a várost tanácshoz, eljutott dr. Szász Ká­roly előadóhoz. Az akta elkezdte álját a bürokrácia tengerén. Az ügyintézésnek azonban mutatkoz­tak látható „eredményei'* ts. Egy bizottság szállt ki egyik napon a helyszínre, megvizsgálni az ügyet, Páhok István panaszának jogosult­ságát A bürokrácia nyelvén ez unnyit jelent: „szakértői szemre­vételezés'*. A „szemrevételezés eredménye** az. lett, hogy Páhok Istvánt eluta­sították panaszéval A kultúrmér­nöki hivatal kiküldötte; Zakariás [.ászló ékeshangú szakérlől véle­ményében közölte a városi tanács- tsal, hogy egy árok csak úgy te­kinthető vízgazdálkodási szempont­ból vlzilétesítinénynek, hu abban víz folyik. A szakértő ugyan meg­állapítja, hogy a köz tulajdonában lévő úton, melyen a kntúk a trá gyagödrüt létesítette, víz szokott folyni, azonban éled logikával mind járt azt is hozzáteszi ehhez a meg­Keményen lesújtunk a Mi, a harkányi gépállomás dolgo­zói megelégedéssel olvastuk a Szabad Nép múlt csütörtöki számában a leg­felsőbb bíróság ítéletét, me voen mél­tó büntetéssé; sújtott két sikkasztok a nép vagyonát hűtlenül kezelő és a munkafegyelem ellen több ízben vétő traktorost. Mi Rákosi eivtárs beszéde után rá. döbbentünk arra, hogy fel kell ven­nünk a saját gőpál'oniásunkon is a harcot az üzemanyagot vétkes gon­datlansággal pocsékolók, a rendbon­tók e’Jen akik a munkaidőt nem használják ki megfelelően, késve ér­keznek, korábban mennek el és ezzel a magatartásukkal fékezik a terv tel­jesítését. a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Körülnéztünk és megái, lapítottuk, hogv bizony köztünk is vannak olyanok, akik nem értik meg hogy minden csepp elfogyasztott üzemanyag mögött termelésnek kell á.lnia, akik ahelyett, hogy felelősség- érzetük tudatában a melléjük beosz­fegyelem megbonlóira tott fiatal munkagépkeze őket, taníta­nák. oktatnák, szakmailag képeznék, egyedül hagyják őket a traktornál. Rákosi elvtárs beszéde nyomán öröm. mel állapíthatjuk mog, hogv dolgo­zóink fegyelmezettebbek, egyben- hangzólag elítélik hanyag munkatár­saikat és egyre jobban kialaku, az a szellem, amely a naplopást, lógást, fegyelmezetlenséget szégyennek és gyalázatnak bélyegzi. A legfelsőbb bíróság ítélete intő példa kell, legyen mindúozknak, akik eddig nem tartották be a tervfegyel­met, hanyag, gondatlan, lelkiismeret- le„ munkát végeztek és ezzel gyen­gítették eredményeinket, késleltették munkánkat. Vegyék hát e2ek végre tudomásul, hogy ezután keményen fog sújtani rájuk a dolgozók, a törvény keze, ha dolgozó népünket megkáro­sítják. A gépállomás do'gozói nevében: Knránvi l.istló Harkányi gépállomás». állapításához, hogy (tekintve a vizs­gálat idején fennálló száraz idő­járást) az út közepén díszelgő trágyagödör „nem befolyásolja • víz természetes lefolyását**. E ragyogó szakértői véleményből a legszebb részleteket dr. Szász közötte is az, „érdekelt felekkel**, azaz a panaszossal és a panasz t- tevővel. E mellett azonban azt is közölte velük — mégpedig írásban, — hogy „mivel a trúgyagödür en­gedély nélkül és közterületre épült, azt Szegedi Mártonnak saját terü­letére kell 15 napon belül ót,helyez­nie** Ezek szerint a kérdés lényegig ben véve meg is oldódott volna. A tTágyagüdür elkerül az útból, a víz folyik, ahogy megszokta és az utat nem éktelenül el a kulák által engedély nélkül épített „létcsíi- mény‘\ Szóval a kérdés megoldó­dott volna, de mégsem oldódott meg. Ugyanis Szász Károly még egy mondatocskát csatolt a „kiad­ványhoz“: „Az ügyben felmerült eljárási költség, Üii forint megfi­zetésére Páhok Istvánt kötelezzük!“ Páhok elvtárs először nem hitt a szemének: „Mi az? Nekem kell fi­zetnem, akinek igáim volt, aki egy visszaélésre hívtam fel a város fi­gyelmét?! A kulákot kötelezlek, hogy az engedély nélkül létesített, körterületre épített gödröt lemesse be és mégis én fizessek?!** Azután mégegyszer elolvasta a határozatot és természetesen fellebbezett. A megyei tanács Igazgatást osz­tálya vizsgálta a fellebbezést. Adat- kiegészítést kértek a várost tanács mezőgazdasági osztályától, amely azonban az adalkiegészltésbrn is egyoldalua»! mutatta be az ügyet, mindvégig elmulasztva megemlít« ni, hogy a bepanaszolt „fél“ égy raraszkodashan mégőszült kulák! így lett a fellebbezés elutasítva és ezért kell Páhok Istvánnak to­vábbmenni« igazáért. A városi ta­nács mezőgazdasági osztálya azon­ban több tanulságot is levonhat magának az esetből. Az első az, hogy alaposan meg kell vizsgálni azokat az ügyeket, melyekkel a dolgozók a tanácshoz fordulnák. Másodszor azt, hogy jogi kérdés­ben igényije kell venni a városi ügyész segítségét, aki a megyei tanács ügyészével együtt helytelen­nek találta dr. Szász Károly hatá­rozatát u szakértői díj kivetésével kapcsolatban. A harmadik tanulság az, hogy több harcossággal, több osztályharcos lendülettel kell aa ilyen egyszerűbb kérdéseket is ke­zelni és elintézni. Végül pedig; a kilencvenhat fo­rintot mégis a knlák Szegedi Már­tonnak kell megfizetnie!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom