Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-06 / 4. szám

1 N H P L O 1952 JANUAR 9 ISMERJÜK MEG A SZOVJET EMBEREK ÉLEIÉT A izoi jet ein bei* a békéért A szovjet embereik a Béke Vilaqta­nács felhívásának a sírásával újból kifejezésre juttatták rendíthetetlen békeakarat uk»l. Minden egyes aláírás vallomás a Szovjetunió békés törek­vései mellett. Ezeknek a vallomások­nak hitelük van, mert olyanok ír­ták alá nevüket, akik megszüntették a kizsákmányolást, olyan emberek, akik a Nagy Honvédő Háború évei ben szétzúznák a fasiszta hordákat, mos; pedig a kommunizmus nagy mü­vét építik, gyárakban, bányákban munikahőstettek'ke! keltenek csodála­tot és új, dús termőfölddé varázsol­ják a sztyeppék és sivatagok meddő földjeit. Nap-nap után érkeznek levelek a Szovjet Békevédelmi Bizottsághoz. — Ezekből a levelekből a szovjet embe­rek békeakarata tükröződik. .4 békén építés szene Olvassuk el Alakszandr Tyurenkov, a Donyec medence egyik vájárának keresetiem sorait: „Godovka. a mi Iris városunk 8 évvel ezelőtt, mini az egész Donyec- merlence, romokban heveri. Felépítőt lük. A vidéken csupán ebben az év­ben 500 többemeletes lakóház, ren­geteg családihoz épüli, meg iskolák, könyvtárak, klubok. Újjáépült a bá­nya is, amelyben, nagyszerű gépekkel termeljük ki a szenet. Ezek a gépek megkönnyítik munkánkat és megnö­velik termelésünket. Mindezt a békés életnek köszönhetjük. És mi jobb munkánkkal, több termelésünkkel szolgáljuk a békéi, amely ezeket a lehetőségeket biztosítja számunkra. Minden szerelvényünkön, amely a ki­bányászott szénnel elindul, ez a fel­irat áll: ,,a békés építés szene." A múlt esztendő őszén olt lehettem Varsóban, a második Béke Világkon­gresszuson A világ minden Iájáról összesereglettelc a béke hívei. Nem ismertük egvmás nyelvét, nem tud­tunk beszélgetni, de mégis megértet­tük egymást, mert mindannyian egyet akartunk, .5 ezt akarjuk ma is: bé. két!" Mit irttrl um a békéért? Ivan Borodulin, leningrádi munkás ígv ír: ..Minden este. amikor munka után hazatérek, leteszem u kérdést: mH tettél ma a hazádért, mit teltél a béke ügyéért? Es al.'kor elégedetten telelek önmagomnak: ma két normát teljesítettem és munkám minősége is kiváló volt. Ezzel, járultam hozzá a béke megvédéséhez . . üzemünk kollektíva ja most gyö­nyörű munkát végez: a moszkvai egyelem építésének megrendelésein dolgozik. Íme: amíg a másik o’dalon haditámaszpontok, új katonai beren­dezések, repülőterek építése folyik, mi a. nevelésnek, a tudománynak emelünk olyan gyönyörű hajlékot, amelynek nincs párja n világon. Ez a béke építkezése!“ !\nn tutin in. rfe érxem... Megrendítő az a levél, amelvet Pia- fon Scserba. a Nagy Honvédő Háború egyik hadirokkantja juttatott el a Bek r véd e mi Bízol Is ághoz: ..Tőlem nagy áldozatot követeli a háború, amelyet a hitleristák kény- szüntetlek ránk: elvesztettem a sze­mem világát. Hazám megvédéséért szívesen meghoztam minden áldoza menjenek más népeket ■ ■ ■ Mi nem l nyan zúg az alkotó szovjet nép neveljük gyűlöletre gyermekeinket más népek el en, mert más a bőrük színe és más nyelven beszélnek ■ . Mi: asszonyok, anyák, ieleségek. nő­vérek, és lányok, gyűlöljük a hábo­rút és békét akarunk . ..“ Jekatyerina Szekeres 42 esztendei értékes pedagógiai munkássága után ment nyugalomba. Megkauta a Le- nin-rendet és az OSzSzSzK Érdemes Tanárnője címet. Az aláírás alkalma val ígv írt: „Mi. pedagógusok és anyák nem maradhatunk tétlenek, amikor az ame­rikai ogresszorok Koreában folytatott á'/aliiis kegyetlenkedéséről olvasunk. Növeli cselekedeteik súlyosságát hogy az ENSZ zászlajával leplezik az emberiség ellen elkövetelt bűntettei­ket. A világ becsületes embereinek össze kell íogniok, hogy megakadá- iyozzák az új háború ki robbantását. Megálljt kiáltunk a háborúnak! A százmilliók roppant kórusában harsá­hangja". As tfjúsuí* szaru Sodr levelet kap a Szovjet Békevé­delmi Bizottság az ifjúság köréből is. Alekszandr Bicskov. a moszkvai ren- dezőpáiyaudvar ifjúmunkása levelé­ben e mondta, hogy az elmúlt háború megakadályozta tanulmányai befeje­zésében. A háború befejezése után a dolgozók esti iskolájában lan-ult to­vább, s az idén. amikor végzett, be­iratkozott a közlekedési főiskolára. „A szovjet iíjúság — írja levelé­ben —, szívéből köszönti minden kül­földi békeharcos barátját .. Bennün­ket az o vágy toll el, hogy' minden tudásunkat a nép javára /ordítsuk. Számunkra a béke mindent je'ent. ezért harcolunk a béke érdekében és ebben a harcban tegyvertársul hívjuk a világ valamennyi országi nak Fia talságát.. A levelek, amelyek a Békevédelmi Bizottsághoz érkeznek, mind egyel su gá.roznak: a szovjet nép békét akar! tol. de most fáj, hogy nem láthatom ! vezetésének megjavításáról. Ez a ha- " hatalmas építő munkát, ami szov­jet hazánkban a Nagy Honvédő Há­ború győzelmes befejezése óla totyik. Nem láthatom, de é hogy mit jelent a béke és érzem, hogy mi-yen nagyszerű eredményekkel gaz­dagít olt a már eddig is hazánkat . . M-,r„iezt a bélének köszönhetjük Amikor a békeivei letették elém, nem láttam rajta az aláírások sokaságát, csak megmutatták hova írjam a ne­vemet. De a kezem szilárdan, erős akarattal rótta oda aláírásomat...“ *!•. »sor/ff mtrált.,. Az anya a halál és rombolás S'ge — mondja Gorki\ A nagy megállapítása! igaz© iák a ma szov­jet asszonya: is. amikor élesen állást fog ainak a háború ellen és elszán­tan lelkesen kiállnak a béke me lett. , -Mi, szovjet anyák. írja a Hős Airy® érdemrenddel kitünteteti het­venéves Darja Nyemova —, szereiéi­re neveltük gyermekeinlzel és nem orra hogy kirabolni és legyiíkAtcoX A ciklikus ütemterv győzelme Irta: k KASSZA (.Y IN. a „Szkuratov ugolj" tröszt l es számú bányája szak- szervezcli bizottságának elnöke Bányánk kollektívája évi tervéi j maosztály dolgozói kiszámíiották immár ót év óta állandóan túlié jesíii.! ^ egyes « munka­Ma már egyetlen részleg sincs, amely lemaradna a termelésben s amely ne teljesítené feladatát. Idén már több. mint kétszeresen szárnyaltuk lúl < tervelőirányzatot. Hat év a att a bányászok munká jának termelékenysége és munkabé­re több, mint kétszeresére nőtt. a szén- termelési önköltség hónapról hónapra cssökkent és idén három évnegyed alatt több, mint 300.000 rubelt taka­rítottunk meg. Ez « Set n. ««kerekei természete­sen nem egyszerre értük e!. A teljes gépesítés és a ciklikus ütemterv alap­ján szívós harcot folytattunk a ma gasi érméi éken ys ég ü munkáért. Cik­likus üterniery a apján legelsőnek a Jackovszkij vezetése alatt álló leg­jobb részleg kezdett dolgozni, Ennél a részlegnél az előkészületek 8 óra hosszat tartanak s a szénpad egész hosszán 16 óra alatt emelik ki az áté­réséit szénmennyiséget. Mire a jö- vesatő vájárok megérkeznek a műn. kahe yre, a réselőgép kezelője már befejezte a szénpad aláréséését, a lő mesterek pedig elvégezték a robban tást, A vájárok két műszak alatt ki­termelik és futószalagon továbbítják a szent Nagy előnyei vannak a cik usos ütemtervnek. így például lehetővé tette a gépek teljes megterhelését. A s7.éopadokró! most már szünet nélküli áradatban szállítja a szenet a két mű­szak ideje a’att a futószalag. Ulemferv al»nj»n dolgoznak a gépészek és a lakatosak is. A gépek tervszerűid ellenőrző vizsgálatát, va­lamint a karbantartási munkálatokat tehát szintén ütemterv alapján vég­zik el, amivel megelőzik az üzemza­varokat é= a baleketeket. Gyatcsenko róselőfléokezelő. Szemin villanvmoz- donygépész és Harcson,ko technikus javas írtára a bányászok minden qé- pi felszerelést átvettek szocialista megőrzésre. A Szovjetunió Szakrzerveze'e'-'-k Központi Tanácsa VI. teües ülésén határozatot hozott a munkaverseny I bérrel és anyaggal kapcsolatos ha. tárnormát. Rendszeresen nyilvántart­ják a széntermelés minden egyes műveletének tényleges ráfordításait s minden bányász eredményét naponta rávezetik a személyes elszámolási la­pokra. Októberben terven felül több­száz tonna szenei termeltünk, a mun­ka termelékenysége 26 százalékkal emelkedett s mintegy 150 köbméter bányaiál és egyéb anyagot takarítot­tunk meg. A bánya üzemi bizottsága igen nagy jelentőséget tulajdonít az ön­költségcsökkentéssel kapcsolatos fel­világosító munkának. Mérnökeink előadásokat tartanak erről a kérdés­ről s az előadások után a bányászok rendszerint újabb javaslatokat tesz­nek. B ny ásza ink örömmel vették a hirt, hogy a szocialista munkaverseny során a mi bányánk kapta meg a Szovjetunió Minisztertanácsának ván­dor „Vörös Zászló"-ját. A bányászok ünnepélyesen megfogadták, hogy a haza érdekében végzett sztahánovista munkával erősitik meg eddigi győzel­meiket. 1ározHl a minőségi eredménvek to vábbi megjavítására mozgósította kol­lektívánkat ;s. Míg a múltban még akadtak, akik nem tudták, miből te- érzem... Érzem, vődik össze a szén öraköltséce addig ma már mindenki tisztában van ezze' a kérdéssel s a szón önköll-égének csökkantésérö minden bányász gon­doskodik. S 'énnjeHenrHwh b-e a nv bányá-k ko.lektíváfa elsőnek vette át a ..Bű­re vosztnviV'-n vár sziahánovi.s‘A!nak ke-rdeménvezésé* Jaekovszkii rész­legének tanjai termelés1 értekezletü- j kön a szén müve'e‘en.kén*t önki»'*- „n-! ‘;á'Tr'sökk«ntésévet kapc«o’atl>an igen frß I "re'-es '^vasiatokat ie'*pk s a iü- I vesz'övá'á-'ok. a h invaácsok. a ő­ITlft?'P** a QV3ikor' bH t,i­nácsiaikkaí meg. nvk^neri f^hcí tovább fokom! f* .-rón'n» megiavítaiM' szm) min^«écréü r«JV­Menteni a bAnvi»fa és robb^nóíínv^g í < s mÉ>nbo5«2«bbíiani n r^éoi felv-'rí»'é* A i«­gyu>hri>' minr? mo^valőcífOtlck. \ mények továbbá terv- ér nor­í mű- * MILLIÓK TANULNAK A Bolsevik Párt és a szovjet kormány határozata értelmében a kolhoz, falvakban 1950 október 1-én megindultak a kolhoz parasztok hároméves tanfolyamai. Ezeken a tanfolyamokon mintegy 4 milÚió ember tanú, anél­kül, hogy közben a termelő mun,kábé kikapcsolódna. ' A földművelés é- az á] lat tenyésztés alapismeretéi ima már nemcsak a kolhozvezetők, hanem minden kolhozparaszt számára nélkü.öz.hetetlenek. Ez azt jelenti, hogy a szovjet mezőgazdaság do gozó bak kötelessége a rendszeres tanulás és älAalÄnos műveltségük, müsziakyi tudásuk fejlesz­tése. 1950 0klóber 1 -töl kezdve új rendszert vezettek be .a kolhoztagok tö­megoktatásában. Az új oktatási terv évenként 200 órát ölel fel. Az órák felét gyakorlati foglalkozásokra fordítják. A hároméves tanfolyamok első oktatási évében a kjo.hozparasztok a földművelés technikai alapismeretéit sajátítják el. A következő oktatási évben szerzett ismeretek eqy-egy nözérívfa jt-a magasabb termelési ered­ményeinek elérésére, illőtől eg egyes állattenyésztési agaidban magasabb hozam elérésére nyújt kel ő szakismerete;. A harmadik év ©.végzése ubnn a hallgatók komoly szaktudással rendelkeznek a mezögazi\la.ság egy-egy ágában, a -zánlóföldi munkák, a konyhakertészet, a gyümölostormesztés, vagy az áÜattenyé-sztés terén. Megérkeztek az iskolához 11 kirovi mezőgazdasági inlézet mellell iiwiködő kolhozegyelem liallgalói. A lávolkeleli nttriáj nők is szorgalmasan készifik feladataikat. _ JCépek a szeviti eleiéből A háború utáni években hatalmas munkál végezték a Szovjetunió rnezögazdnsa gának villamosítása terén- A Nagy Honvédő Háború előtt iv.000 kolhozt és 251/6 gépállomást villamosítottak, itt5ü végére a villanyára mot mintegy 80.000 kolhcz- ba és több. mint 6000 trak­torállomásra vezették be A falusi villanyt elepek tel­jesítőképessége 11 háború előttihez képest 2.8-szere- sen megnövekedett. Ukrajna területén löbb. mint 1200 falusi vizierömu dolgozik, kétszer annyi, mini a háború előtt. A tér melt energiamennyiség a háború elöitinek 8.5-szerese. A falvakban sok hőerőmű 's működik. A Roszj fplyo menten az újjáépített korszuny sevesenkói vizierőmüvön ki vül még két nagy 3400 kilo wattos erőművet építettek és hamarosan megindul meg <’Sy nagy vízierömü-épii ke­lés. Uknajnában számos kői- hozközi vizicrömúvct épilel lek. A pollavai területen októberben helyezték üzem he a veliko bogácsain 450 k'towattos vizierömüvet és a rovnoi terüli ten az wa n.yevoi villanytelepet. Húrom én tett el azóta, gy a Bolsevik Párt es a szovjet kormány történel­mi jelentőségű határozatot hozott a Szovjetunió euró­pai sztyeppes területem végzendő természetálalaki- !á*i munkaiatokról. Azóta lTkmjntihan. a Baskír Au­tonom Köztársaságban, a szaratovi, rosztovi. cska'ovi és más területeken számos mesterséges tavat és viztu rolót létesítettek, amelyek területe meghaladja a 60.000 hektárt, vízmennyisé­gük pedig megközelíti az egymilliárd köbmétert. A középső, feketeföld- övezetben a tavak területe négyszeresére, víztároló ké­pessége pedig tízszeresére emelkedett. A cskulovi terű leien a ,.Kujbisev" és a . Zsdanov“ kolhozokban olyan mesterséges tavakat építettek, melyek vizlároio képessége egyenként 700.000 köbméter, területük ped’g több, mint 30 hektár. Számos sztyeppes bérű­iéiben a mesterséges tavak és víztárolók vizét öntö­zésre használják. Az itteni kolhozokban a háborúulani években 130,000 hektár le rületen létesítettek kisebb öntözési rendszereket. A sztyeppes kerületek s-nvhnzai három év alatt körülbelül ezer mestersé­ges tavat és víztárolót épí­tettek. * A Szovjetunióban évről- évre növekszik a gabonáié lék és az ipari növények terméshozama. Az utóbbi néhány év folyamán a ga­bonatermés meghaladt a az évi 1.2 milliárd mázsa* Az idei gyapot- és cukorreoa termés magasabb a tavalyi nál A szőriét tudósok és «: újító holhozpnrasztok ered­ményes munkát fejtenek ki a terméshozam lovábai emelése érdekében. A kvlhozföldck sokmillió hektárnyi területén a ke- resztsozos és a kcskenyso- rú vetéií módszereket al­kalmazták. Ez a termés­hozamot hektáronként 1— 3 mázsáéit! emelte. A élein területen az új vetési mód­szerek hektáronként 5 má­zsáig ier'rdö terméstöbbíe- let eredn\\'nyeztek. Ukrajna* Szibéria, Észak Kaukázus ás a Szovjetunió délkeleti 1*1 dékének fekete- földes lala.jin ugarszánlást és őszi szántást végeznek, amely a tói szánt ott rétég vastagságát .30 cm-ig nőve li és már az első évben hek táronként három-öt mázsas t er méstöbbl eilet eredmé­nyez. A szántási réteg mé­lyítését az it'én 14 millió hektár kolho:földön végez­ték el. * A micsurinti tudomány vívmányainak, .az élenjáró kolhozparasztok tapaszta­latainak terjesztésére a Szovjetunió ,kolhozaiban több mint háromezer me­zőgazdaságié jlesatő közpon­tot létesítettek. A voronyezsi terület Zsda­nov kolhozának mezőgazda ságfejleszlö központjában földművelési. áUnttenvesz- tesi cs szőlötermeiési tér meket és nagy könyvtárt rendeztek be. A kolhoz pa­raszt ok esténként előadó sokat hallgatnak k't A hrasznodar-vidéki „Vó'ös Lobogó' kolhoz m\‘Zögaz- daságfejleszlö köryontia gyönyörű laboratóriummal, könyvtárral és kísérteti földdel rendelkezik. Ve-e- tője, G Skoda kollit.>zpu­raszl olyan őszi búzát tér mcsztptt, amely hektáron ként 20—30 mázsás termest ad. Jelenleg G. Skoda olyan rizslajta termeszté­sén dolgozik, amelyet mo/d úgy lehet elvetni, mint a közönséges gabonát. * A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom elölt a tambovi terület Otjasszi fa­lujában a lakosság nagyob­bik fele írástudatlan volt. Ma a faluban számos olyan ember él és dolgozik aki nek közép- és főiskolai képzetsége van. Nagyon sok értelmiségi dolgozó Ke­rült ki a faluból. A paraszt gyermekek közül jelenleg többszázan tanulnak elemi és középiskolákban. har­mincon. pedig főiskolákon es technikumokban folytatták tanulmányaikat. A brigád- vezetők és az élenjáró kol­hozparasztok számára a kolhozban hároméves agro­technikai és zontrchnikai tanfolyamok működnek. Otjasszi faluban 5 elemi és 1 középiskola, kórház, gyógyszertár, klub, rádió- központ és számos kulturá­lis és jóléti intézmény van, amelyeket a szovjet hala­lom létesített. A klubban filmeket mutálnák be. be­számolókat és előadásokat tar innak. Több, mint 80 agitó'or tréaez politikai nevető és kulturális leívi- la inti tó munkát. Amikor leszáll az est. a falut villnn\támpáh fénve ragvogja be. messze h’rdel ne. hnflv o sroviet kolhoz- pnrmrinh l.„hurallak és jo módban élnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom