Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-06 / 4. szám

DUNÁNTÚLI Vtilo PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK*. K -MAI SZAMBANi A bőlyj gépállomás pártszervezete kommunista példázni), tatásra neveli a* új trektoristákat. (2. o.) — A {apás nép lelkesen fogadta Sztálin elvtárs >'< -enetét. (3. o.) — M8* gyár Jegyiek az Amerikai Egyesi... Áramokhoz. (3. o.) — A szovjet ember a bikáért. (4. o,) — A harmadik terv- Óv adja Baranyának, (5. o.) — Határszélen. (6. o.) — A fcWcfasiszta irodalom mocsara. (6, o.) — Az országos ta­nácskozásról hozott tapasztalatéi erősíteni fogják ter- melöcsop«rt}aink«t. (7. o.l I A í MD P BAR ANYAN 1ECY El PA'RTBI ZOTTiÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM- .A A KA 5t}HLLfc.lx VASARNAf*. 1052 J AN LÁB « Dolgozóink tanácskoznak a tervről Megyénkben az ipari, közlckedé- M és kereskedelmi üzemekben, vál- alatainknál és bányáinkban, az építőiparhoz tartozó magas- és mélyépítő üzemekben, valamint hi. ■ atalokhan és intézményeknél ja­nuár 12-ig termelési értekezleteket tartanak. A termelési értekezletek tárgya az 1952-es tervév első ne­gyedének termelési feladatai és a munkafegyelem megszilárdításának kérdései lesznek. Az első negyed­évi terveket ismertető értekezletek alapvető célja, hogy a dolgozók megismerjék termelési egységük legfontosabb feladatait és lehetősé­geket kapjanak arra, hogy a szocia. Lista kötelezettségvállalásaikat meg 's tehessék. A termelési értekezletek előkészí­tése, megszervezése a szakszerve­zeteink feladata a párt üzemi szer. veivel és a vállalat igazgatóival tör. tént megtárgyalás alapján. A ter­melési értekezletek sikeres előké­szítésétől nagymértékben függ az 1952-es tervév első negyedévének eredményes munkája. A termelési értekezletek előkészítésével előkeli segíteni, hogy az 1952-es tervév el­ső napjaitól kezdve folytatódjék a szocialista, munkaverseny, amely eddigi kimagasló eredményeink, .érvünk teljesítésében elért sikere­ink egyik forrása. Törekednünk í-Jl az 1952-es tervév első negyed. ^®n®k túlteljesítésére irányuló vállalások megszervezésénél a Rő- ^er. és Deák-mozgalom további kiszélesítésére. Az iránymutató szocialista kö­telezettségvállalások biztosítása .rdekében a szakszervezeti aktívák és műszaki értelmiségi dolgozók, mühelybizottságok tagjai, bizalmi- ?a’i m^vezetök, fokozottabb mér­tekben szervezzék a munkaver. senyt és beszéljék meg a tervfel­adatok alapján a szocialista köte­lezet cségvállalásokat. Biztosítsák, lloŐy a vállalások reálisak legye- lek, szorosan kapcsolódjanak az Üzem, a jnüheiy előtt áUó legfon­tosabb feladatokhoz, terjedjenek f1 a minőségre, az anyagtakaré. •'Osságra és az. önköltség csökken 'esére is. A termelési értekezletnek egyil fontos feladata, h.ogv az első ne- SY®dévj tervünk sikeres teljesítésé oek bíztositására feltárják a mun ■ M kihasználásának kérdésé ’*• Megyénk bányáiban, üzemeibet }^en gyakoriak a panaszok a műn ae^ hiányra, az alacsony létszám ^'‘™í sokhelyütt a tervek telje Mteset a munkaerő rossz kihaszná laha. is akadályozza. Ehhez hozzá larul, hogy egyes helyeken a; w„f/“v*f^tés hiányos munkája kö sok a hiba a niunki m„«L..ésében-. nincs anyag, nine nvsgolifk’ ninCS szcrszám’ elha tartást M-*4 me!Í6ző gépkarban- íior kín Í6Íesieges gépállás hez^wef E^z pid1>Un"anflkÜi/8éÉ sádokat - pretllg növeli a laza Meg kefl J^-etiensége' kaszerVezést. Első ’aK,tanÍ 3 m“f vezptökneL- u ; s?sorban a műszak vezetőknek , kell biztosítaniok a fo 1 yarn afos munka feltételeit! A mun äi° aSre2ése rendkívül ÄÄ .* dS "™k* kadarabia e'készi ése után väria másik és nem kell hosszú idei acsorognia, akkor jobban kihasz n»H. r.Wd?«. f?»,aÄs ben dolgozik. Egy pillanatra wer szabad elfelednünk, hogy az 195- évi terv nagyobb feladatai mé nagyobb szervezettséget követelne a munkában i*­Az egyes dolgozók, főleg az jDar ba újonnan bekerült munkások kö" zül valóságos átjáróháznak tekin"- iíli a gyárat és a bányát, Visszaél r>ek azzal, hogy megszűnt a mun­kanélküliség és minden üzemünk­ben munkaerőhiány van. Ezek a dolgozók megkárosítják népgazda. Ságunkat, mert ahhoz, hogy valaki teljesértékű munkát fejtsen ki, hosszabb időre van szükség. Aki sűrűn váltogatja munkahelyét, az sehol sem tud teljesértékű munkái végezni. A munkából önkényesen kilépők gátolják az üzemet terve teljesítésében, ugyanakkor közvet lenül is súlyosan megkárosítják ön. magukat. Két éven át legfeljebbhat nap szabadságot kapnak és csak munkaközvetítés útján vállalhat­nak munkát. Betegség esetén átla. gos napi bérüknek csak 50 százaié, kát kapják. A munkaerővándorlásnak gyak­ran az is az oka, hogy a műszaki vezetők és az üzemi bizottságok, műhelybizottsági tagok és a bizal­miak. nem törődnek az új dolgo­zókkal, eltűrik, hogy egyes válla, lati vezetők, megrövidítsék a dol­gozókat, nem fizetik ki a nekik tör­vényesen járó béreket. Nem foglal­koznak a dolgozók panaszaival és nem biztosítanak számukra egész­séges és biztonságos munkafelféte. leket, A szakszervezetek feladata, hogy foglalkozzanak az úi dolgo­zókkal, neveljék, tanítsák őket szo- cia!ista munkafegyelemre, szerettes­sék meg velük a gyárat, a bányát, állítsák eléjük példaképnek a régi munkásokat, akik már hosszú ide­je fegyelmezetten dolgoznak. A termelési értekezleteken me­gyénk bányászainak, ipari dolgo­zóinak fel kell tárniok a tervük teljesítését akadályozó hiányossá­gokat. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a termelésben mutatkozó hiba mögött megtaláljuk a munka- ’ígyelem lazaságait. A laza mun. kafegyelem, a felelősség hiánya megkönnyíti az ellenség munkáját és az igazolatlan mulasztás igen sok kárt okoz. Sok üzemben az igazolatlan mulasztások megszűnte, tése egymagában is biztosítaná a terv teljesítését, Előfordul, hogy az igazolatlan mulasztás miatt ma­gas képzettségű szakmunkások se­gédmunkát kénytelenek végezni, vagy anyaghiány miatt állnak. Más esetben értékes, nagy teljesítőké­pességű gépek állnak, mert nincs, aki dolgozzék rajtuk. Az igazolat­lan mulasztás tehát súlyos kárt okoz a gyárnak, bányának, a nép­gazdaságnak, de magának a mu­lasztónak is. Az igazolatlan mulasztókkal szemben is az eddiginél jobban kell alkalmazni a fegyelmezési eszkö­zöket, a büntetést, de jtf is fő esz­közünk a nevelés. A mi dolgozóink nagy többségben a kapitalizmus, a Horthy-elnyomás körülményei kö. zött nőttek fel. Szívós nevelőraun. ka, állandó agitáció szükséges ah­hoz, hogy kialakuljon új, szocialis­ta viszonyuk a munkához, a mun­kásosztály államához. A szocialista munkafegyelem pedig csak ennek alapján alakulhat ki. Ezért alapve. tö feladatunk, hogy az üzemi szak­szervezeti, műhely, munkahelyi és UarmadbizoUségok tagjai, a bizal­miak minden mühelyrészben a mun­kafegyelem helyi problémáiról ké, szüljenek hozzászólásra. A termeié, si értekezleteken egészséges javas­lataikkal segítsék elő a dolgozók rendre és fej?,->3lemre való neve­léséért folyó munkát, A munkafegyelem megszilárdítá­sa győzelem az ellenség, az ameri. kai imperializmus, a kapitalista múlt maradványai felett. Lehetővö teszi új szervezési sikerek újabb kimagasló eredmények elérését, dolgozó népünk további feleme'ke. dését. A munkafegyelem megszilár­dítása tehát a szocialista építés győzelme a béketábor győzelme. Máy József SZOT term, felelős. Versenyben az ötéves terv harmadik éve első negyedének teljesítéséért A Porcéi iá ngyá r dolgozói megjavítják a többi üzemekkel oz együttműködést, hogy csökkenthessék a selejtez Több mint félévvel ezelőtt atlukuli meg az a komplex-brigád — « Pécsi Porcellángyár, a városi gázmű és a kokszmüvek dolgozóiból — amely ar­ra vállalkozott, hogy a Porcellángyár igen magas seCejjjét a megfelelő mű­szaki feltételek megterem1 ősé vei » megengedett mértékre leszorítja. A néhány hónap alatt a korábbi 30—>40 százalékos porcelláagyári seicj máris a megengeded alá csökkent: az el mű ti hónapokban 10 százalék körül mozgott. Különösen szép javulást mu­tat a selejtcsökk-enés az égetésnél. Míg azelőtt a »elejt áru háromne gyed része, must nem sokka] több, mint egynegyede származik ége­tési hibából. , A gázként ence dolgozói azonban nem akarnak megállni az eddig e..éri eredményeknél. Az új tervével új ter­vekkel kezdik. Szamáé Ferenc égető kezdeményezésére elhatározták, szer­ződés: kötnek a velük kapcsolatban álló üzemek dolgozóival: a műszakiak segítségével tegyenek meg ők Is miude.nl, bogy 1952-bfcn tovább csökkenjen a por- eellángyári selejt. Nagyon befolyásolja ugyanis a gáz­kemence égetési munkáját az, hogy a kokszmüvek kamrakezelői állandó­an azo no «.minőségű gázt szo'lgállat- nak-e, ha pedig a gázszolgáltatásban szünet következik he, azonnal érlesf- 'ik-e erről a Porcellángyár dolgozóit. A kemence átállítása, a nyomás áldan­dó változása nemcsak sokkal több gáz felhasználását jelenti, do hiba­lehetőségeket is rejt magában. Hason­ló nehézség az, amikor az ÁVESZ szerelőivel nem tudnak azonnal érint­kezésbe lépni áramszünet cselen s így fennakadás van a gázkemence folytonos működésében, sőt az a ve­szély is fenyeget, hogy a három mil­liós értékű nagy gáz kemence felrob- bau­„Kériink benneteket - írják a kokszmű és az AVESZ dolgozóihoz in­tézet leveliikben —- legyetek segítsé­günkre abban, hogy az eddigi — a gáz- és az áramszolgáltatási szünetek, ingadozások miatt havonta gyakran 20 110 ezer forintos kiesést, kiküszö­bölhessük és üzemünk selejíé! az ed­digi 10, részlegünkét pedig az eddigi 2—3 százalékról még lejjebb szorít­hassuk. Ha ez »ikerül, havonta mintegy A Sopian« Gépgyár o»ztorgályo* *. lakatos üzemrútzéiiek művezetői ol­vasták Deák János elv tár* MAVÁG - ban dolgozó művezető felhívását, ét. erre a következő levelet küldték a özerk esz.tőségnek: „Csatlakozunk DcáJi eívtárs felhí­vásához annál is inkább, mert azok a hiányosságok, amilyeket ö említett — a mi üzemünkben is megtalálha­tók és komoly károkat okoznak a termelésben. Atérez/tiik a Miniszter- tárnics határozatának jelentőségét a munkafegyelem megszilárdításáról és ezért a következő felajánlást tettük: 1. Vállaljuk, hogy a munkafegye- lem lazító ivat szemben felvilágosító munkával, ha az nem elégséges, a Minisztertanács határozata értelmé­ben szigorúan fogunk eljárni, llar. colul fogunk a munkaidő legteljesebb kihasználásáért, és bevezetjük rr tíz­perces mozgalmat. tő km-en szakaszra Mslikségeo szí gc tetővel liibet gyárthatunk Fogadjátok el felhívásunkat, kössws- ‘.«ek velünk együttműködési szerződést. Azzal, hogy a mi munkánkat segíti­tek, induljatok ti is még fokozo' .ibb harcba évi tervetek jó teljesítéséévi' A négyes számú gözkemence 28 dolgozója felhívta a továbbiakban versenytársán, hogy a* észlel! hibákat és eredményeket havonta tapasztulatesereértekezleien tár Sy«lják meg s így üzemüknek és az itt mű­ködő komplex-brigádoknak nyújtsanak még hathatósabb segítséget. 2. A hozzánk beosztott dolgozókkal már két héttel előbb közölni fogjuk, hogy abban a piühelyrészben, ahol majd dolgoznak, mennyit kell napon, la teljesíteniük, hogy műhelifrészük teljesíthesse tervelőirányzatát, 4 munka-adagolón keresztül biztosít jak, hogy az anyag, a munkalapok és rajzok, a munka megkezdésekor a dolgozók kezében lehessenek. A gyen­gébb tudású ssaktársaknak a munka megszervezéséhez segítséget nyúj­tunk olyanformán, hogy megbeszél­jük velük a munkadarab megmunká­lásának legegyszerűbb formáit. Tudjuk, hogy vállalásaink teljes»- tósóvol hazánk szocialista ópitósot gyorsítjuk é* a béketábor eriködéuót is eíő&egitjük. Deák József, Hauek Károly, Einer Miklós tszitörgályoá művezetők. Császár János lakatos művezető. A Sspiana művezetőinek csatlakozása a Deák-mozpalomlm VERSENYBEN BÉKÉS MEGYÉVEL £jaS»b lelke* csilla Iá «oluit mesryenlt dolggoasó parasztjai Báfoé* tuegyavei folyó versenyünk ben megyénk dolgozó parasztjai lel­kes felajánlásokat tesznek, verseny­re hívják egymást, vagy felújítják a régebbi versenyszerződéséket. Szá­mos levelet küldenek szerkesztősé­günkbe egyéni dolgozó parasztok, akik vállalást tesznek, vagy ver-e-ny ra hívják szomszédjukat. Egész, köz­ségek írják meg módszereiket, ver­senykihívásukat és vállalásaikat je­lezve, hogy saját és közös ügynek tekintik a versenyt. Kovács Márton az alábbi levelet írta 'szerkesztőségünkbe Kistótfalu- ról: „Mi,- Kistótfalu dolgozó parasztjai falugyűlésen elhatároztuk, hogy csat­lakozunk a mohácsi és villányi járás versenyfelhívásához olyan formában, ahogy azt a siklósi járás dolgozói ne­vében Dobszai elvtárs. járási pártlit. kár, Kovács István VB-elnök és a tömegszervezetek járási titkárai tet­ték annak érdekében, hogv megnyer­jük a versenyt q békésmcgyeiekkel szemben. Csakhogy mi túlteljesítjük azt a vállalási, amit járásunk tett, hogy Kistótfalu község járásunk köz­ségei között első legyen a békés, megyeiekkel vívott versenyben. Vállaljuk., hogy kukoricából 125, burgonyából, szántóföldi szénából, ré tiízémból, baromfiból, tojásból 120 százalékra teljesítjük január 15 ig be- udási tervünket Megértettük clrúga apánknak, Rákosi elvtársnak szavalt, melyben világosan rámutatott, hogy kötelezettségünk teljesítésével a bé­ketábort erősí tjük. Több aláírással küldtek be levelet Bogádmindszent dolgozói, amelyben elhatározták, bogv felújítják a Hogy. szentmárton község dolgozóival ví­vott versenyt. A népnevelők azonnal értesítették a község minden dolgo­zóját és falugyűlésen tettele vállalást, hogy január 15 iq baromfibói HO, to- jásbói 120 százalékra és a többi be. adási cikkekből is túlte jesítik köte­lességüket, Küldöttség ment Hegy- szentinártgnba és a hegyszentmárío. niak elfogadtak a bogádmind-zenüek verseny íchí vasit. I.ovászhetény község kommunistái éa népnevelői példám utalásának és fáradhatatlan munkájának köszönhe­tő, hogy a község tojás, és baromfi begyűjtési tervét százszázalókra tel­jesítette. Ma már nincs olyan dolgo zó paraszt, aki bálról ókban volna a beadással és nincs olyan terme’.őcso- porttag, aki 0 háztáji gazdasága után ne teljesítette volna beadási kötele zattsógót. A termelőcsoport gaboná­ból 233 százalékra és burgonyából 140 százalékra to’jesitottc Inxjyüjtáfj tervét. A község dolgozói százszáva é- kon felül teljesített beadási kötele­zettségük juta'mául két. nagy hatal­mas vüágvevö rádiót kaptak zene­géppé: együtt, bangoahíradót és a belügyminiszter elismerő díszeidévé, lét Érre pedig azzal akarnak válaszol­ni, hogy tojás- és baromfibegyCiltósf tervüket js száz százalékon felül »eV jcsífik, Ezt úgy érik el, hogy <t népneve ó- munkát tovább fokozzák. Rendszere­sen lyópneveiőértekezletekex tartanak ahol elmondják egymásnak a bevúU agitációs érvek*'; tapasztalatcserét tartanék. A falvi ágosltó tu unkát nem kampányszerűen folytatják, banana munkaközben és ahol találkoznak a dolgozókkal, beszélgetnek velük ■ a beadás fontpotnigájó1 Ezenkívül kisgyűlésoket szervejjnajc egyes dolgozók lakásán, meg tárgy*. * ják, hogy községükre nézve,Is meny­nyiig nagy jelentősége van a terviül, teljesítésnek annak érdekében hogy megyénk első legyen a Péké? megyével vívott versenyben. A járások begyűjtési eredményei Megyénk még mindig nem ludo't él­re törni a békés megyével folyó ver­senyben. A ieuisradáshoz. hozzájárul az, hogy egyes községek tanácsai fe- kdőtlenül elhanyagolják a gabona, ku­korica és napraforgó begyűjtését, gon­dolva: „A mi községünkben már ügy sincs olyan termény, amit a begyűjtő- helyre leltein.«- száüiiani*'. Erek u'.án az sem véletlen, hagy egyes községek naponta nem gyűjtenek be egy szem terményt sem, tie a járás is cyigalususággnl halad előre. A járások között folyó gabona- begyűjtési verseny sorrendben a következőképpeu alakul. 1. pécsi járás, •/. mohácsi, 3 vil­lányi, 4. pécsváradi. 5. siklósi. 6. szi­getvári, 7, komlói, 8. sásdi, 9. se.llvei. hűkorirubr gyűjtésben: első a virányi járás 116.5 százalék. (2.) szigetvári 112.8, (3.1 mohácsi UJ 8, 14.1 siklósi 108.2, (5.) »«Clyei 104.6, (6.) pécsváradi V2.fi, (7.1 pécsi Ü2.6, (8.) komlói 80.2, (9.1 Mtsdi K.9 hhi lékos leljesfiésével. A tiaprafíMgűbcgyiijlésbcn ugyancsak a villányi járás ttrr.js n első helyet: 117 százalékos ttrljrské- sével. (2.) pécsváradi 104.7, (3.) sik­lósi 93,4, (4.) mohácsi 92.8, (5,1 pécsi 82, (6.1 szigetvári 79.8, (7.1 scllve? 73, (8.1 sásdi W> 3. (9.1 komlói 00 2 százalék, Komlót járás, amely a napraforgobe- gyűjtésben az uloisó helyét foglalja * . 11 burgonyabegyiijlétben élre iör‘, 213.3 százalékos teljesítésével. 2. sásdi járás 143.9, 3. pécsváradi 139.4, 4. viHánjr* 1281. 5. sellyei 107, <». pécsi 103.2, 7. mohácsi 98.6. 8. szigetvári 88.1 9 siklósi 87.9 százalékos telj.esi éíév*l Január 1-ig596,302.298 békealáírás gyűlt össze Prága (TASZRZ) A Béke Világfa. I Béke Világtanácanak az & nagyba nács titkársága közölt«, hogy 1952.1 tojom békeegyezménye megkótévél sS- január l-ip 596,302.298-an írták alá a | vetető felhívó**:.

Next

/
Oldalképek
Tartalom