Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-25 / 300. szám
MSI DECEMBER 28 P» J* P t, o 5 Ejégi, megsárgtdt njsápköfetek fekszenek az asztalon. 1934, 1935, 1930, 1937 és az azt kövolő évekről -**■ szólnak, a feflszabadulás előtti évek keserűségét, nyomorát idézik az emlékezetbe. Nem volt kivétel. Akár munkás, akár értelmiség, vagy paraszt volt az illető — ,nyomorgoit, rabja volt a burzsoázia kénye kedvének. Szomorúságot, nélkülözést, szenvedést írnak a mcgsárgult újságok. Csak néhányat ragadtunk ki belőle. Nem kellőit sokat válogatni, minden oldalon megtalálható a nyomor cs szenvedés. Kivettük a rég! lapokból a mellékelt anyagokat, hogy összehasonlítsuk vele jelenünket, hogy még jobban tudjuk értékelni boldog életünket, napsugaras jövőnket. Közeledik az év vége. Ma boldog családi körök ni bemnek, meghitten, jólétben. Örülünk szép életünknek g. hogy világosabban lássuk a múlt és jelen közötti szinte összehasonlíthatatlan különbség et, hát beszéljen a mull és a jelen ... KAPITALISTA PROBLÉMA — KAPITALISTA „MEGOLDÁS“ Igaza var, a cikknek. A nyugati [nél'k üt iség, nyomor, az uszítás esz- „kultúra“ eléréséhez csak a munka-[közein keresztül 'ehet eljutni. „A gazdátlan értelmiség’1 cimű cikkhez szinte nem is kell kommentár. A cikkben sok igazság van. Az aikkori Magyarország „kultúmí- vójn“ csakúgy, mint a rendszer „áldásos“ működése valóban a nyugati Államok nívójához igazodott. Ebből adódhatott az a kapitalizmusra any- nyira jellemző anarchia, amelv nem képes „felhasználni" az iskolából kikerült érettségit végzettek „friss energiáit“ és álkétségbeeséssel keres megoldást, vagy kiutat a„ .erökomp’.exu- mok" érvényesülésére. A megoldás is jellemző és abban is hű követői a nyugati kultúrának, amikor így kiáltanak fel: „Lehetetlen díjazás, mellett cólnélküli munkán, tengődik a nemzet legértékes<' - energia-forrása, az ifjúság.“ A jajkdáltásna nyomban megjön a ,,megnyugtató" megoldás. Megállapítják, hogy a fiatal értelmiség „nagyobb mértékben szorul a szükség- munkára, a fizikai munkásság.“ Tehát: jtt a soha vissza nem térő alkalom hogy az „aránytalanul jobban fizetett“ fizikai munkássággal szem'oe- áilítsák az értelmiséget. A gazdátlan értelmiség A széltemi szükségmunkások részére napi 43 fül. keresetet biztosit a város P e o e, dec. 4- — Magyarország kul- turnivója rohamosan emtlkodik ás középiskoláink áldásos működése következtében közeledünk a nyugati államok kul- turnlvöjához, de az értelmiség, amint az iskolából kikeni!, gazdátlanná válik, felhasználni senki sem siat *zt a friss energiát, amit az érettségizettek tömegei hoznak magukkal., Ezek a hatalmas erókoatplexamok céltalanul széjjelhullanek, minden irányítás nélkül, ezerféle módon igyekeznek arra. hogy tudásukat kifejezésre juttathassák, hogy valahol érvényesüljenek. Az érvényesülésnek azonban más módja nincs, «Salt a uükság- munka. ■ Az állam nem használja fel az ifjúság energiáit, mert nem találnak módot ezeknek az erőknek értékesítésére, bár a munkába állításuk nemzeti érdek lenne. A gazdátlan értelmiség tehát a közigazgatáshoz lódul és mint szükség- munkás, elözönli a már úgyis tömött hi- valokat és eltölti éveinek legérlákeiabt- joit céltalanul. A közigazgatások sietnek rahgragadni az alkalmat és ezt a gezdáihut értelmdiiőget eafndés kötetaeettaég »011(31 azolgálatukba .állítják, mondván: szellemi szükség- munKa. Ennek a szónak bűvkörében keringettek ma a fiatal értelmiség ezrei az országban. A szellemi sz&kségtnnnkn légüres terében él Pécs ifjúságának jelentékeny rész* is. Ebbe a légüres térbe tartalmat nem vihet egy helyi adminisztráció, ezt a tártaimat csak az állam teremthetné meg, da a fiatal értelmiség életének tartalmasságával, ma senki sem törfidik. Az ország válságos napjaiban lehetetctlen díjazás mellett, cél nélküli munkán tengődik a nemzet legértékesebb energiaforrást: az A szellemi szükségmunkások «api filléres keresetével szemben egy h fizikai szükségmuekás 20—30 fillére* | órabér mellett dolgozik, tehát őtszörj' , díjazásban részesül J akkor, amikor a fizikai’ munBtsság' a nyár folyamán adódó napszámot munkák alkalmival is keresetre tettet szart, mig ogy szellemi munkásnak nincs módjában, hogy nyári munkaalkalmat le keressen magának. A fiatal értelmiség tehát nagyobb mértékiban szorul a szükségmunkára, mint a fizika! munkásság, mégis a fizikai munkások aránytalanul jobb díjazással dolgozhatnak, tófűt Ók. 24-3 millió forint pótlberafiázás az 1952-es év lakásépítkezéseire Megírta a klerikális „Dunántúl“ című lap: „Zsúfolva vámnak a pécsi városi szükséglakások“. 1935-51 Irt ebben az időben a napiár és nem azért jelen: meg a cikk, mert meg akarták oldani a szükséglakások problémájú1.. Dehogy! Szenzáció volt, kis „csemege" az újságot előfize ni, vagy megvenni tudók számára. A cikkben szereplő Slezák Pguiu már nem él. De esetéből megláiszik az a szívfacsaró nyomor, sírni ties’ és a többi ezreknek sorsa volt. Az irta többek közölt a cikk: „A szabad ég alatt lakik“... S miközben az urak jólfű.ött lakásukban, a Ilamer- ’.4ak, Visnvák, Zsolnavak tobzód ak a jólétben, Slezák Paula a szabad ég alatt lakott. Még a szegényházban sem juioíl hely számára, mert „nem volt fedezd“, de arra volt, hogy a Zsolnay- család fiakerrel vi.esse iskolába és haza gyermekei’. Erre volt külön kocsis, külön ló, külön kocsi, — vol< fedezet. A Slezák Pauláknak szegéin volt az ország, az urak kasszája, ki kásépitésro még csak nem is gondolt a sokat átkozott országgyűlés, amely nem az országé, hanem az urak, a burzsujok gyűlése volt. Ilyen volt a múlt.., © A napokban tárgy akta a dolgozó nép országgyűlése u minisztériumi tárcák költségvetését Itt Oroszi János elvtárs, a Zagyva! Szénbányák Igazgatója csak bányászlakások épité. sere az eredeti terven felül 24.3 millió újnhb beruházást javasolt. Ugyanakkor újuhb 10 millió pótberuházást javasolt uz országgyűlés az építőipar gépesítésére, liogy még gyorsabban épüljenek a búzák, a dolgozók palotái, iamelyekből már egész város épüli Komlón, Meszesen és az ország különböző vidékein. A fakómra különb ezekben a házakban, mint a mull szükséglakásul El la felejtjük lassan és esők n tőzs- gyökeres pécsiek emlékeznek még úrra, hogy milyenek voltak ezek a szükséglakások .Sokan vannak városunkban, akik tudnak erről mesélni De szeműit inár a boldog jelenbe cs jövőbe ncz, elnéz arra "Meszes felé. ahol büszkén állnak az új házak és mellé épülnek a többiek. Emlékezzünk a mull szükséglakásaira, nézzük meg a jelent, és dolgozzunk úgy, hogy a tervben előirányzottnál még több új lakás, palota épüljön a dolgozók számára. & wás*®&$ szükséglakások Nincs halva fcflakcsltatoit csaläslok alí-wiyosóaóra Pécs, máj. 24. — Tegnap dél-' után egy töpörödött, öreg néni állított be a szerkesztőségbe cs elmondotta, hogy már szombat óta a szabad ég alatt lakik. Az illető Slezák Paula, 75 éves és valamikor jobb napokat látott. Már évek óta a város segélyezi havi öt pengővel. Varrni is szokott járni, már amennyi' munkát ilvcn törődött testtel el lehet birA“ házigazda ügyvédje mindent megpróbált, hogy a szegény nőt a város gondjaiba beajánlja." Erre ígéretet is kapott, de -tegnap, amikor az ügyvéd az eredmény, után érdeklődött, azt a választ adták, hogy a városnak, nincs módjában a kilakoltatott családokat elhelyezni. Slezák Paula tehát még ma is a szabad" ég alatt lakik, volt lakásának az udíz 1938. évi U"2 srényszáiÉoz viszonyítva nyolc százalék alá csökken a lubarkulaz.s-äalä.essie't száma Az országgyűlésen Sárfi Rózsi elvtársiul, az Orvos-Egészségügyi Szak- szervezet főt utcára a hozzászólása so rán a következőket mondotta: A felszabadulással együtt gyökere sen megváltozott a dolgozók egész, ségiigyi helyzete is. Csecsemőhalandóságunk az 1938-as 13.1 százalékkal szemben jelenleg 8.4 százalék körül mozog, a tuberkulózis.halálozás — tízezer lélekre számítva — az 1938. évi 14.2 arányszámhoz viszonyítva, 8 alá csökkent. A „Dunánlúr" című újság vezéreik kében írja 19""'~ban: „Napon:a állag 6.ven ember esik Magyarországon a tüdővész áldozatául1*. „A napokban Horthy Miklós kor mányzóné emelte fel a szavát ez ellen a borzalmas pusztítás ellen” — ‘ria a „Dunántúl“. Felemelte? Ugyani Mondott egy üres dumát, de nrnden maradi a régiben, « hogy maradi azt világosan bizonyítja az 1938 évi tuber kulózis-balálozások száma is. Gyökeresen megváltozott eddig is a dolgozók egészségügyi helyzete és az országgyűlés az 1952.es évre a központi kezelésben lévő egészségügyi intézményekre 550 millió, ű tanácsok kezelésében lévőkre pedig 940 millió lorint költséget irányzott elő. Ezen kívül 65 új üzemorvosi rendelő nyí- «AtfátAkAi Duó adunk rima, Jf - lik, áj ren. dclöintézet létesül Mis kolcon, Szolnokon, Karcagon, a kórházi ágylétszám 54.G00.rc emelkedik. — nem szó mi'va ide a többi be ruházáso. kát. liven a jelen . . és a jövő... Naponta átlag ölvén ember Mik Maíyaroísaájon i tüááv’ész Olyan megdöbbentő T5K^*,ö'„t7:*Snii mellett nem lehat «Itrehol közönyösen sc az illámnak. *e * Ur6*dJomnak. A napokban Horthy Miklós korrcíny- .✓ioné emelte fel a szavát ez ellen 9 borzalmas purztítás ellen, amely f jmú, da bizton tempóban k tit-' jrllfa a magyarság sorait. Ha a statisztikát tekintjük, saégyentcljea - köpet kapunk Magyarországról, inevt az összes kullurállaraok körül Jvunkén* bénánkban pusztul c! a le;jtöbb ember tüJőyJszben,. Nemrö".‘lb«n még a szegények be* azt a 1952-ben 7000-rel több bányászra van szükség A DGT ural, az Ozanicsok, Fénye, sek és a többük tudatosan tették tönkre a bányászokat, üldözték ki az országból. Először lecsökkentették a bárt, majd a heti munkaidőt három napban szabták meg, majd amikor a bányászok sztrájkba léptek, szemforgató ígéreteiket tettek, hogy „javítanak helyzetükön." Mikor a sztrájk befejeződött, többé nem vették fel őket munkára, éhenhalásra ítélték őket. Az 1937—38-as években a pécsvidé. ki bányászok százai voltak kénytelen külföldre vándorolni, illetve szökni, az éhenhalás elől. Családjukat is kénytelenek voltak itthon hagyni, akik a legnagyobb nyomorban tengődve kénytelenek voltak küldöttségileg fel. keresni a hírhedt Esztergár akkori he. lyettes polgármestert, hogy valami segélyt kapjanak. ígéret itt is volt, de csak ígéret, maradt és a bányászcsaládok úgy szökdöstek ki az országból üldözve a bányabárók hatalmától, az éhségtől, nélkülözéstől. Neon volt munka, mert így köve. telte a bányabárók pénzérdeke. Nem volt szükség a munkásra, mert így diktálta a válság. Éhezésre volt ítélve a bányász, mert így akarták az urak. Munkanélküliség, nyomor volt a bányászok osztályrésze is. De minden, nál beszédesebben mutatja ezt a „Du. nántúlból” kivágott cikk: A Belgiumba kivándorolt pécskornyéki bányászok hozzátartozói támogatást kértek a főispántól és a város népjóléti ügyosztályától Pécs, okt. 14. A Dunántúl már több alkarommal foglalkozott a Belgiumba kivándorolt pécskornyéki bányászok^ itthonmaradottjainak ne- néz helyzeteveT A kivándóroltar családtagjai már a nyár folyamán geretet kaptak, hogy szeptemberben ők is követhetik férjüket a belga bányavidékre. Ez azonban még a mai napig sem következett be annak ellenére, hogy mintegy BO-MOO bányászasszony ismételten benyújtotta kérvényét a külügyminisztériumba a kiulazási j — Az 1952. évi terv szerint a bányaipari dolgozók létszáma 1951.hez viszonyítva mintegy 7000 fővel emel. kedik — mondta Oroszi elvtárs, az országgyűlés vitájában. Jövő évben hétezerrel több dolgozó kell a bányákba, mint az idén. Államunk sokmilldó forintot fordít a bányászok munkájának megkönnyítésére. — A jövő évben a bányászat általános gépesítése mellett célul tűztük ki egyes bányák teljes gépesítését — mondotta Czottner elvtárs beszámoló ja siorán. Fel sem lehetne egy ilyen rövid cikk keretéiben sorolni azt a sok |ut. A szeren esetién asszonyok, akik úgyszólván már mindenüket eladták, most *a főispántól és Pécs város népjóléti ügyosztályától kértek segítséget és - támogatást. Az asszonykái* dottség szónoka a városházán előadta Esztergár Lajos dr. helyettes polgármesternek, hogy helyzetük _egyre reménytelenebb lesz. Mindenüket eladták már, a holmijukért kapott összeget lassan felélték és most a legnagyobb nélkülözésnek néznek elébe, mert férjeiktől sem kapnak támogatást. ' tatást, az ingyen ruhát, bakancsot, a hűség és teljesítmény jutalmakat, a kitüntetéseket és egyéb más juttatásokat. Fürdőszobás lakások épülnek a bányászoknak. Csak Meszesen eddig 120 lakás épült és épül a többi is. Ilyen hatalmasat változott a felszabadulás óta a bányászok élete. A további fej. lődés, a bányászok további jó mun. káján múlik. Az szükséges, hio-gy az ötéves terv harmadik évét Is túltelj«» sitsék, túlszárnyalják az országos vL szonylatra tervezett 29.4 százalékos terroelésemelést. Ferfh Miklós kulák és a lakodalom Lippó község klsbírója, Bodnár György a tanácsvé'asztások előtt pár nappal a szokottnál is jobb kedvvel verte a dobot és olvasta fel a szöveget: — A multban hiába mentünk panaszra a bíróhoz, hiszen az mindig a falu legnagyobb kulák ja volt, leghosszabb ideig Ferth Miklós volt a bíró. Most azt választjuk a tanácsba, akit legméltóbbnak tartunk arra, hogy a dolgozók ügyét intézze... — fejezte be a dobolási szöveg „olvasását“, mert már fejből mondta Bodnár György a csoport előtt, ahol megállította pár szóra Mancll Teréz. — Emlékszik Gyuri bácsi, mikor a Perth volt a bíró és nála cselédked- tünk. A bérünket nem fizette meg és ne< volt hová menni panaszra. •— Nem lehet azt elfelejteni — szólt vissza Gyuri bácsi — amikor annyit dolgoztatott velünk! Este olyan késön fekhettünk le és reggel olyan korán keltünk, hogy még mozgott a nadrág a szegen, amit letettünk. De hiszen atic emlékszel te is! Lipnó község legnagyobb krasákmá- nyolója a Fert-cs-a’ád volt. öt-hat állandó cselédet tartottak, azonkívül ötven-hatvan napszámost, akik meg— „Esküvő Lippón. Szeptember 17- én vezette oltárhoz Szenk Juliskát Ferth Miklós, Lippó község bírójának egyetlen fia, Forth József. Az esküvőn 700 ember vett részt Az esketést Jung Adám plébános végezite s azon résztvett Tóth Dezső főszolgabíró. Gyimót Jenő dr., járúsorvo9, Peiszer Rudolf állampénztári tiszt és sokan mások. Az esküvőre hivatalos volt 614 személy. Elfogyasztottak egy tehenet. 2 üszőt, 3 borjút. 3 sertést. 20 hl bort, 2 hl sört, 67 üveg pezsgőt. A művelték a 130 hold földjét, gondozták 30—40 tehenét, 8—10 páT lovát, számtalan disznóját. Cselédek aikik ma már nem kizsákmányoltak, vissza sem szeretnek gondolni erre az idő. re. Ferth ku'ák, hogv cseléded többed dolgozzanak ú"** serkentette a gyorsabb munkára, hogy kitett a föld vé- gére egy deci pálinkát és azt mondta: — Aki a legtöbbet végzi, azé less Persze cselédeinek, akiknek nem volt módjukban máskép Ilyesmihez jutni, iovekeztek jobban a munkával és Ferfhék vaovona gyarnnodott. — Ugyanakkor a Ferth kulák egy-egy mulatozásánál többet költött el ku’ák cimboráival, mint az összes cselédjének egész évi bére. Bizonyítja ezt lányának esküvőién elköltött vagyonnak beillő összeg Is. Két házat építtetett, ahová azelőtt egv dolgozó sem tehette be a lábát, az egyikben ma kultúrház van beépített színpaddal, mozi, ahol szórakoznak a dolgozók, a ház másik félében pedig a Béke Ore tsz van. A Ferth-család még ma is Lippón él és úgy igyekeznek akarfál-wvznd munkánkat, hogy késlekedtek az őszí munkák ■'•'uzésével. nem te**-'!«: eleget a beadási kötelezettségűknek. lakodalom 3 rült mindent 73 fillérbe" — számol be i „Dunántúl“ a lakziról. — így élt Ferlh Miklós kulák a múltban és úgy pánt cselédeivel. mint a fi>r*i cikk megírja. napig tarlóit és béleke- számitva 7.465 pengő U&leios. » nhüsrtrrelnfikHíl «•W' •stt&Ir hp’veUc* (óailrt. r-TSOTH Upp6n. S/«p»«mbv { i7-ér vetett» oltérhoj SrenW Je* liekít Perth Mikló», Lippó kössljjt bír Aj ínak egyetlen Re. Ferth J«J. | í*ef. A* eiküvßn 700 ei*ber *#HI résrt. Ae eikeUit J u n g Adást p!á- * kinő« végezte e *xoa réeztvelt fóth Dezi5 Icizclgthlró, Gyl- míthy Jtefl' dr. láráeorvoa. Pel- ezer Gyula dr. kírervoe. Mozer íudoii illftmpéjutári tust é$ lekta náeolc. Ax eeka»öre hlveUlea veUj. áld nemély. r.lfoCY«»lotUk 1 teh«*|i űbi. 2 üszőt. 3 borját, 3 tertéet, 20 ' í lil. bort. 7 hl sört, 67 üveg peugőt.! • A Mod.-dom 3 rzpig tartott I» bele* J vü.U inifclcjst 7465 pívffl ii/äffr*-----------
