Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-18 / 294. szám

4351 DECEMBER 18 K Ä P L O B .PÍRT ÉS PÁ R TÉPI! ÉS Koíszisíi újjáválasztott pártvezefősége egy hónap jó munkájával isbb tagot és tagjelöltet vett fel, mint amennyit a régi vezetőség egy év alatt A Pécsi Kokszmü üzemi pártszerve­zetének újjáválasztott veze. őségé .jó munkamegosztással, tervszerű munka vaí javítja ki az eddig elkövetelt hi halkat a tagjelöltfelvétel '.erén is. A vezelcségváfaszlás e:őiti időiben . Csorbics eivtárs volt a pár'.titkár. A pártszervezet munkája kezdelt gyen­gülni az üzemben. A gyengeségek, eredménytelenségek, a rossz mimika- tue g ősz .fisból származtak. Nem ka­pott a párlveztőség, a tagság kon­krét feladatokat. Csorbics elvtárs ma-, ga akart elvégezni minden munkát. Ezért történ!'tik olyan hibák a tag jeiöltfelvételnél, hogy ebben az évbon a tagjelöltek közül négy elvtársaí vettek fel taggá és csak öt tagjel »Df el vétel volt. A vezetöségválasztó taggyűlés óta nagy javulás mutatkozik a pártszer­vezet munkájában. Megszűnt a szer­vize len munka. A vezetőségi ülése­ken napirendi pontként a határozati javaslat alapján megbeszélték a tag- jelöltfe".vételi munka megjavítását. A régi vezetőség rossz módszere .mial! sok tag- és tagjelöltfelvételi ja­vaslatot visszautasító.tak a felsőbb pártbizottságok, mert a javasoltak nem feleitek meg — -nagyrészt poll- tilsai tájékozatlanság, elméleti kép- zetlilenség . miatt,' de előfordult, hogy 'olyanokat . is javasollak, akik semmi­lyen társadalomi munkában eddig nem ve tek részt. Ezeket a hibákat elkerfil- he-t’ék volna, ha tervszerű a munka és nem a taggyűlések előtti napon keresik fel azokat a dolgozókat, aki­ket másnap a taggyűlés elé akarnak terjeszteni .-felvételre. Az ii.j vezetőség a munka jő meg­osztásával elérte, hogy egy hó­nap alatt nagyobb eredményeket ért el, mint a régi pártvezetőség egy év alatt. Zomi elvtárs minden vezetőségi ing­nak megadta a feladatát, amit határ­időre kell elvégezni és erről be keli számolni a vezetőség üléseken. Horváth Sándor eivtárs a pártszer­vezet elnöke. A pártnak 1945. óla tagja. Az üzemben a legrégibb dol­gozók közé tartozik, jól ismeri az üzem minden munkását. Eddig min den évben megválasztotta a tagság a párt vezetőségbe. Azonban, mint ahogy Ilorvá b elvtárs elmondja, hiába vol­tak tapasztalatai, ha nem kapott megfelelő irányítást és segítséget munkájában. Ezért fordult elő nála is, hogy nem tartott« állandó felada­tának a tagjelöl.felvételi munkát. Most, amióta szervezefíe telte ez ói vezetőség ezt az igen íon'os feladatot, már nála is van eredmény. A legiuób- bi taggyűlésen Engeszer M.irgitot ja­vasolta iagjelöltfelivételre. Engeszer elvtársnő 18 éves. Az üzem alsó labo­ratóriumában dolgozik, jó munkás. A DISZ-szervezetbe négy hónappal ez­előtt választották meg vezetőségi tag­nak. Mint szervező tikár, minden fiatalt beszervezett a DISZ-bc, vagyis négy hónap.alatt felkereste azokat' a fiatalokat, akik eddig nem voltak tag­jai a szervezetnek. Elbeszélgetett ve­lük, ennek eredménye, hogy az előb­bi hetven százalékos létszám helyett 100 százalékra emelkedett a DISZ tagok száma. Engeszer elvtársnő a jól végzett munkájával érdemelte ki, hogy Horváth eivtárs javasolta a tagjelölt felvételre, melyet a tagság elfogadott. Ezt a munkát minden párttag feladatául is kijelölte a vezelő- ségválasztó taggyűlés határozata. Id. Jámbor Károly és Móra Károiy elvlársak is nevellek tagjelölteket. A legutóbbi taggyűlésen-Zeniai Lajost, a lakatosüzem egyik kiváló dolgozóját, aki 120 125 százalékra teljesíti a napi normáját, javasolták felvételre, a párt lagjelölljei sorába. Igv érték el, hogy öt tagjelölt é.s három párttag felvételével ért végei a legutóbb megtartott rendkívüli taggyűlés. A munka megosztásával a" terme­lésben is nagy változás állott be. Be- reczki elvtárs, a vállalat vezetője el­mondja. hogy azelőtt nagy eredménv volt, ha a dolgozók 40 százaléka részt- velt a termelési értekezleteken. Most az üzem minden dolgozója megjele­nik. Így tették a felajánlási, hogy december 21 helyett 15-ig be­fejezik évi '.érvüket. Ennek a felaján­lásnak a teljesülése így is szép ered­mény, de a pártszervezet segítségéve’ ez még nagyobb lett. December hato­dikén 100. százalékra, 99.7 százalékos tervszerűséggel befejezték évi tervü­ké!. Már vannak, akik 1952. évi ter­vük negyedik hónapjába éftek. A Pécsi Kokszmű újjáválasztott pártvezetősége így teszi szervezet többé, eredményesebbé a pártszer­vezet munkáját. Most minden párttag elsőrendű fel­adatának lantja a dolgozók nevelé­sét. A komiéi lKtiayás25oS4 vontaik « nmlaiszfőkat > Valamivel korábban a megszokott időpontnál már gyülekezni kezdtek a Kossuth-aknai bánvá-szok a felolva­sóteremben. Fél kettő volt pontosan, amikor Papn János eivtárs a. párt­bizottság titkára megnyitotta a röp- gyűlóst. .— Meg kell vizsgálnunk, hogy mi volt a elöntő oka annak, hogy ezer­ben ű lemaradásunk kilencvenezer tonna. Kilencezer vagon szénnel ká­rosítottuk meg államunkat, a dolgozó nép államát. Pedig értünk el szép eredményeket is. Ezt igazolják Sza­kács István 320 százalékos, Pintér Mihály 2ß0 százalékos, Czukor Ist­ván 160 százalékos, Gieb Sándor 300 százalékos, Szedeti, Bődő, Drescher elvtársak 185 százalékos eredményei. Ezek az eredmények azonban nem voltak elegendők ahhoz, hogy ki­egyensúlyozzák a ..bumlizók“ mulasz­tásait, mert a kilencven ezer tonnás lemaradás c zyharntada. a 36 934 igazolatlan műszakmulas^tá- sokból ered. Ez a szénmennyiség 3090 olyan is­kolának az egész évi fűtésére lett volna elegendő, mint a komlói 500 ta­nulót befogadó iskola. A műSzaltmu- iasztók egyike Kővágó Péter kettes esan-ati csillés, akinek ebben a ,hó­napba,, már hat hiánya van. Novem­berben kettői, októberben öt műsza­kot mulasztott igazolatlanul. Több, mint egy vagon szén kitermelését ' akadályozta meg. Ugyanez vonatkozik Greska Lajos csillésre is, aki ebben a hónapban már három -műszakot mulasztott iga- . zoiatlanui, Magyar Istvánra, akinek ebben, a-hónapban már két hiánya Van. Ä kettes üzemnél Péti Lajos 23- as csapati csillésnek decemberben öt hiánya, Hajdú Györgynek három hiá­nya, Strub Jenő 26-os csapati csillés­nek két hiánya, Fish Gyula 32-es csa­pati csillésnek két hiánya van. De le­hetne még sorolni a műszakmul osztók neveit sokáig, hisz a napi mulasztá­sok 100-nál többet .tesznek ki. \ A párt- és a szakszervezet, vál-.alat és üzemvezetőség röpgy üléseken, nép­nevelő és bizalmiak munkájával a hangoshiradón keresztül igyekezett felhívni a fegyelmezetlen dolgozók figyelmét, hogv milyen kárt okoznak népgazdaságunknak. A fenti példák mulatják. hogy'ez a módszer nem ele­gendő ahhoz, hogy megfelelő ered­ményt. lehessen elérni. A tatabányái bánvász.érlekezlet utá„ egy esetben a felelősségrevonás meg­történt és Bánusz Rezső komlói torz-- doioozót, Snanvó Ferenc ifj. új dol­gozót, a bányászok javaslatára el­bocsátották az üzemből, kitiltották és kilakoltatták Komló területéről. De a gyakorlat azt igazolja, hogy . gyen­ge kezdés volt. A röpgyűlésen elhangzott hozzászó- ’ások is nagyrészfoan ennek adtak ki­fejezést. Bot’ik Imre váiár izzó han­gon mondta el, hogy azok a bányá­szok, akik munkáinkat nem végzik el becsülettel, Kossuth-akna minden dol­gozóját megkárosítják. Követelte hogy álljanak ki a műszak mulasztók a bányászok elé és mondják el, mi­ért mulasztottak, miért akadályozták a több tw munkáját. KoDcrtv I.aios is ugyanezt kérte és elmondotta, hogy a locénwl»káson az ö szobáinkban is van e<jv állandó ..bumlizó“, nrve Tra­dios Márton. Figvelm^ztették már «•závrüaTan esetben, hogv .menjen munkára de a ió szóra legtöbbször fenyegetéssel válaszolt. ilyen emberek nem rolók klisénk, el kell­őket távolítani“ — mondta. A bumlizók igyekeztek' eltűnni a sok bányász között, de többszöri fel­szólításra kénytelenek voltak meg­szólalni. Elsőnek Fislj Gyula szólalt m_g. Igyekezett elterelni magáról a felelősséget, vérszegény érveket ho­zott fel, hogy lekéste a vonatot... Igyekezett elhitetni a bányászokkal hogy ez nem is az ő hibája, hanem az üzemvezetőségé, mert nem adtak neki szabadságot. Joó György ugyan­ezt akarta bizonygatni. Réti Lajos a lakáshiányt akartg felhozni mentsé­gül, de ö saját maga mondta el,hogy van lakása, csak új lakást szeretne a Kökönyösben. Még nem kapott, és ezért mulaszt. (A modern, új lakáso­kat csak azok kapják meg, akik be­csületeden elvégzik a mindennapi munkájukat). p, felelösségrevont mű- szakmülasztólc közül egy sem ismerte he hibáját, kihívóun viselkedtek Hogy ez így történt, részben a be­csületes bányászok hibája is volt, mert még mindig nem elég erélyesn léptek fel a műszakmulasztókkal szemben. Még nem követeli meg min­den csapatvezető a hozzá beosztott dolgozótól a fegyelmezett munkát, megtűri csapatán a fegyelmezetlene­ket. A Kusz-csap.aton ez nem így van. Ott nincsenek műszalcmulasztók. Kusz János nyilvánítja is véleményét: „A lejtésekben azért van ilyen nagy le­maradás. mert nagy az igazolatlanul mulasztók száma, Meg kel/ nevelni a dolgozókat és ha ez nem használ, ki kell őket zárni a bánYászok soraiból. Szégyen ránk nézve, hogy tervünket még ebben a hónapban sem teljesít­jük." Gieb Sándor és Pintér József is er­ről^ beszél, majd a délutános harmad dolgozói határozatot hoztak. Ellenőr­zik a ,,bumlizók“ által mondott- ki­fogásokat és ha ezek valótlanságok, úgy azonnal eltávolítják őket. Ekkor már zúg a terem a felháboro­dástól — melyet a bumlizók hetyke szavai okoztak. Pintér György elv­társ felhívását, hogy tartsanak ,,be­csületműszakot“ — éljenzéssel fo­gadják és az egyszerre elhangzó több javaslatra elhatározták, hogy azt a dolgozót aki a „becsületmüszakról“ igazolatlanul elmarad, röpgyűlésen do.gozók elé állítják és ítélkeznek lőtte. — A bányászok harcolnak a fe­Kossulh-aknai az o!yan lég kör kialakításáért, mely forróvá teszi a talajt a lógósok, a tegyehnezetle nek, a műszakmulasztók "lába alatt, „Községem többi tecsiiíeles délszláv dölgsző parasztja is eleget lesz adcf zelési kötelezettségének“ Mi, Icásádl délszláv dolgozó pa­rasztok na9Y figyelemmel hallgat­tuk Rákosi eivtárs beszédét és bi­zony sokan sütöttük le szégyen­kezve a fejünket; amikor' Rákosi elvtárs az adófizetésről beszélt. Közülünk is sokan voltunk, hogy csak halogattuk av adó fizetését és most, hogy összegyűlt, nem igen tetszik kifizetni. Pedig hosszú ide­ig várt államunk és magunknak is eszünkbe juthatott volna Én is teljesen nincstelen voltam a felszabadulás előtt. Földel kap­tam az úHamtói. melyen gazdálkod­hatok. Most a mezőgazdasági ter­mények íelszabadítása még jobban hozzájárult ahhoz, hogy terménye­inket értékesíteni tudjuk és ne lehessen módjuk a kulákolcnck és spekulánsoknak a ’ leketézésre. Ez is a mi érdekünkben történt. Ed- dik mi, kásádi dolgozók, hittünk az ellenségnek, amely azt hangoz­tatta, hogy „sok az adó“ és elíö­ledkeztünk arról hogy milyen volt a dolgozók élete a lel szabadulás előtt, amikor az urak állama min­dent elvitt az adóba, minket pedig államunk csak felszólított minden évben, hogy illene kifizetni több­éves tartozásunkat. Mi. akik kormányzatunktól föl­det Icaptunk, Községünk kövesuiat, mozit kapott és most hamarosan népkönyvtárat is kapunk tudjuk azt. hogy államunk ezt csak úgy tudja megtenni, ha mi is eleget te­szünk kötelezettségünknek és adó­tartozásunkat száz százalékig kifi­zetjük, amit annál i% inkább meg tudjuk tenni, mivel van miből. En Rákosi elvtárs beszéde után azon­nal kilizettem adótartozásomat és bátran merem ígérni, hogy köz­ségem többi becsületes délszláv dolgozó parasztja is elegei tesz adófizetési kötelezettségének KÁSÁDACZ PÁL ‘ délszláv dolgozó paraszt. Laza a munkafegyelem a kelemenligetí állami gazdaságban Rákosi elvtár« beszámolóját nép­gazdaságunk helyzetéről, rádión hall­gattam, de utána háromszor is elol­vastam az újságban. Mintha Rákosi eivtárs csak itt élne közöttünk — úgy éreztem, mert különösen ránk illik Rákosi eivtárs beszédéből a munka fe­gyelem kérdése. Nálunk is megvannak azok az ele­mek, akik mindig későn járnak mun­kába, gyakran kimaradnak, nem vigyáznak a munka minőségére, ha­nyagul bánnak a rájuk bízott állatok kai. . Ilyen például Egres János kocsis, aki beteglátogatásra kért egy nap’ szabadságot. Azonban nem a felesé­gét látogatta meg, hanem alaposan berúgott, közben pedig kocsis'ársai heti munkájukon felül, önkéntes nntn kában vettek' részt. Ugyancsak Egrek János az, aki nem vigyáz a nép va­gyonára. Példa erre egy eset, amikor berúgva vágtában hajtotta a lovakat, azután kiizzadtán meghalta őket. Hozzá hasonlóak Fehér György és Fehér Péter, akik több esetben ott- hogyjúk a rájuk bízott munkát. Szöbölédi János juhász sem különb A rábízott juhokat a gyerekekkel „godoztaila“ és így azok majdnem tönkrementek. Ugyanabban az üzem­egységben dolgozik Hurka Antal ju húsz is, akitől példát vehetett volna, mert ő az ország egyik legjobb ju­hásza és a járási pártértekezleten jó munkájáért külön is megdicsérték. Ugyancsak a fegyelmezetlen mun­kások közé sorolható- Magyar János traktorista, aki 18 centiméteres „mély­szántásáért“ fizetésül huszonöt cen­tis szán'ás díját akarta felvenni. Nagyon helyesen mondta Rákosi elvtárs, hogy a fegyelmezellenkedő munkásokat, amikor felelősségre von­ják, legtöbb esetben továbbállnak. így történt Szöbölédi János esetében is, aki a siklósi állami gazdaságban ju !o‘t ismét munkához. Igaz az is, hogv a fegyelmezetlen­kedő.k azok akik saját igazolásukra mindig dohognak, folyton elégedetlen­kednek. Ilyenek voltak nálunk Pasz- ler Károly, Szálai Károly, Nagy István és társaik, akik folyton elégedetlen­kedtek, hogy „nem lehet ruhát kap­ni, nem lehet bakancsot kapni", stb. Ugyanakkor keresetüket eLkártyáztak, munkájukat otthagyták és lettiák ma­gukat. Ma taxival hozatták ma­gukat haza. Ilyen volt ez elvnek a „jellemük.“ Joggal háborodtak fel ennek lát­tán a.z olyan becsületes dolgozók, mint Németh Sándor, aki a november hetedike tiszteletére 150 százalék he­lyett 280 százalékot ért éU vagy mint Horváth Pál, aki már majdnem száz- százalékra teljesítette december 21-re tett vállalását. Joggal háborodtak .fel Bonyár József, Sovány István Né­meth Sándornő. Starter Béláné és még sokan mások, akik munkájukkal mindig példát mutatnak, vagy mint Bognár József és Kajári József sertés- elletök. akik kiváló eredményeket ér­ne.. el. Ezek a dolgozók nagyon he­lyeselték. amikor Egres Jánost, a nyilvános üzemi gyűlésen megrovás­ban és 100 forint pénzbírságban ré­szesítettük. örültek annak is amikor a kártyázókat és a borivá szót- művé­szeit fe’.elősségrevontuk azért; mert a kocsmában eítöltött időt is a mun­kalapra írták. A f el e! ős ség re v o n ás Után otthagyták gazdaságunkat és a mohácsi Szervestrágya gyűjtő válla­latnál helyezkedtek el Meg kell írni azt is,-hogy a gazda­ság irodájában is nagy a fegyelmezet­lenség. Az iroda dolgozói munkaidő alatt játszanak. így viselkedik példá­ul Szabó Jenő, a gazdaság magtáro- sa, Soós Ibolya operatív könyvelő, Iványi Vera adminisztrátor és Rónás Pál gépcsoportvezető. Ilyen ,.munka“ mellett nem lehet csodálkozni azon, hogy elmarad a gazdaság adminisz­trációs munkája. Löffler József párttitkár b Kelemenliget. Arnrejlegetés, vapv egyéni érdek? Sok hihiiigságo't elkövettek már az árurejtegetők, de sok mérget sze­reztek már egyes üzletek kiszolgá­lói is a dolgozóknak, amikor a szá- mukra kiválasztott egyéneknek ad­lak csak a kelendőbb árucikkek­ből. Most a jegyreiulszer megszüli telévé vei egyesapásra megszüld ez a spekuláció, azaz úgy látszik a Kossuth Laios-utcai 8-as szánni Sztálinvárosban új típusú emberek nevelődnek Régóta szerettem volna találkozni egy földimmei, A napokban a női építke­zésen találkoztam Koüár Júliával, aki azelőtt ugyan, csak Mohácson lakott. Hi vatalos ügyem elintézése után beszélgettünk egy k‘ csit , hazai" dolgokról. Kollár Júlia 1931-ben született Mohácson. Mint a többi szegénysorsú paraszt, lány. az elemi iskola el­végzése után napszámba járt dolgozni. 1949 jelen tett fordulópontot a kis napszámos életében. A mo­hácsi építkezéshez ment habarcsot hordani. Kevés­sel azután átképzösöket kereslek. Kollár Júlia az elsők között jelentkezeit. „Szakmunkás akarok lenni" — mondta —ezért érdemes tanulni". 1950 márciusában szak munkás lett, akkor is azt mondta, hogy „a tanulásból még nem elég!" November 9-én féléves művezető tan­folyamra ment, mint a párt lagjelöltje. . Kollár Júlia ''gyre tisztábban látta, hogy kinek köszönhet. mindent. A művezető iskolán tag lett és ez még nagyobb erőt adott a tanuláshoz. Ez si­került is. Az egyszerű p'i rasz'lányból, aki- cgclö nap mellett kapált és dolgo­zott, művezető lett. Az a kitüntetés érte, Hogy épít heti hazánk büszkeségei, a Sztálini Vasmű városát. Tevan Zsófia elvtársnő az épilésvezetö mindenben támogatta. A nyár folva. mán a művezető Kollár Júlia megismerkedett Hor vát Elek elvtárssal, a DISZ bizottság káderesével es szeptember 29-én pedig, egv új boldog házaspárral gyarapodott Sztálinváros új lakóinak száma. Az áj vár lakást kapotl az álla luk épített áj városban. „Ezt több és jobb munka, val lehet csak meghálálni‘ mondta Horváth Elckne majd november 1-rc ko­moly vállalást telt a női építkezésen és vállalását szépen teljesítette is. Mosl Sztálin eivtárs születésnap járp készül. Az £/7 épüle­tet. berendezve akarják át adni a szlahánovistáknak. Ezekulán azt gondolhat juk, hogy az „egyszerű" parasztlány már elérte cél­ját hisz az ország legna­gyobb építkezésén műveze­tő havi 1000 lonnton felü­li fizetéssel, boldog asz szony és mindezt 20 éves korában érte meg. Nem! Kollár Júlia nem nyugszik babérom", szak érettségire készül. — Mérnök akarok len­ni — mondja büszkén. S ahogy belenézünk ezekbe az életörömtől ragyogó, akaraterőt sugárzó szemek be, bizonyosak lehelünk hogy az ő akarata meg is valósul. Ilyen újtípusú ember egyre több van a mi felsza­badult. szocializmust építő hazánkban. Bizonyos, hogy egyre többen fogunk elin­dulni Baranyából is, Tito szomszédságából Kollár Jú­lia útján cs egyre többen fognak célhoz is érni, mint ő! PINTÉR MIHÁLY sztálinvárosi tudósító. papír é.s írószer kereskedésben Bugár Mihálynénál még nem. Bu- gár Miliályné nem liszttel, de még nem is cukorral, hanem sztaniol- papíi-ral próbált spekulálni. Történt ugyanis az, bogy Kiss .Tiínosné Pécs-szabolcsi asszony szlaníolpapírt akart vásárolni a 8- flü számú üzletben és Itugár Ml- liá ívnél ól kapta a feivilágosílósts Nincs!-' Nem ez volt az,- első szava Bugáménak, ami nem tetszett Kies­nének, mert előtte inár hosszah- 'ban beszélt egy másik vevőnek ar­ról, hogy tőle elvettekvkét munka­erőt, pedig „annyi a munkanélkü­li, hogy igazán alkalmazhatnának belőlük.4' Kissné kérte a panaszkönyvet, mire Bugámé odasugta neki: „El tettem a saját részemre egy kiló sztiinlolt. ebből átadok“ Es való­ban volt sz/auiolpupír. Ez az a ti pus. akik mindig a legkelendőbb árukkal spekulál. Most n sztaniol papír fogy. hat abból rak félre magának, legközelebb pedig más­ból. Igen lielyes lenne, ba az ille­tékesek véget vetnének a különböző félrerak ásóknak é.s egyszer és mindenkorra megszüntetnék az egyes üzletekben, egyes kiszolga lóknál még igen divatos megkülön­böztetéseket. Vizsgálják meg az illetékesek azt is, bogy mi oka volt Bugámé iiak „magának félretenni“, meri egy kiló sztunlolpapír senkinek sen, kell, de viszont egy-kél ki válasz tott „jó ismerős44 szükségletéi fe­dezte volna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom