Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-16 / 293. szám

<r r* w ä Pl d im ttiranws 1» TAPASZTALATOK A SZÉCHENYI-TÉRI DIÁKOTTHONBÓL Hetett, a Szécherryl-tér északnyugat/ tarkán hatalmat épülettömb éli gxtlők két-három évvel ebben o, épületben még úrigyerekek Igyekeztek hetükbe verni a tudományt duplátokét papok segítségével Az épület kü et­je azóta Km változott meg, a belső része azonban annál Inkább. Ma már nagyrészt munkás- és parasztszárma/ású fiúk rohamozzák a tálakon belül a tudomány várát az épület telső részben: a Nagy Lajos gimnáziumban, míg az alsó — ugyancsak igen nagy — épülettömbben a középiskolás di­ákotthon helyezkedik el. A diákotthonban is főleg munkás- la paraszti származású fiatalok lak­nak. ______ Va nnak vagy kétszázötvenen, valamennyien középiskolások. Ä lá­togató, aid mái más diákotthont Is látott Joggal várhatná, hogy Itt, a Széchenyi-téri középiskolás diákott­honban Is ugyanolyap rendet ugyan­olyan fegyelmezett diákokat, ugyan­olyan me'eg, barátságos otthont ta Iái mint egyebütt Ebben a diákott­honba^ már csak azért is Joggal szá­míthatna erre a látogató, hiszen ez • diákotthon kemény harcok árán. a klerikális reakcióval vívott győzelmes harc után kerüli csak a dolgozó nép gyermekeinek birtokába s éppen ezért Bem arra készül az Idegen, amit Itt taláL Mert az a diákotthon nem ba­rátságos egy cseppet sem, ez legfel­jebb szállást' de nem otthont nyúlt « Hátatoknak, ebben a diákotthonban egy-két kivételtől eltekintve nem foglalkoznak a tanulókkal, ebben a diákotthonban ellenségként kezelik a vezetők azt a fiatalt, aki krltlzá'ni, bírálni mer, és ezek miatt a, okok miatt nem Is szeretik otthonukat a fiatalok, n«n szeretnek otthon tartóz­kodni. nem tartanak fegyelmet ren­det és soka,, Inkább abbahagyták 'a- oulmányaiknt, mikor hazai lehetősé­gek csábították őket, mint ebben az otthonban folytassák tanulmányaikat. Ha belép a látogató a diákotthon kapuján és elkerülte a naposok szó báját, elsősorban a folyosó baloldalán helyetfoglaló faliújságra figyel feL Ezen a faliufsáeo„ három cikk bús­lakodik. Az egyik egy gúnyvors. a másik kettő Sztálin elvtárs születés­napjával foglalkozik, teljesen elvonat­koztatva ezt az ünnepet az iskola éle­tétől. Ha a látogató továbbmegy és benyit azokon az ajtókon, amelvvk mögül veszekedés hangos beszéd, ne vetgélés hallatszik, akkor holtbznis, hogv a tanulószobába., találja magát ‘A hangoskodás akkor is hallatszik, ha történetesen délutáni szilének) in, azaz csendes tanulás ideje van. Igaz. hogy e? a vitatkozás, ez a zsivaj nem mindenkit zavar A 11. számú tanuló­ban például, melyben a másodéves építőipari technikusok jaknak a fül­siketítő lárma ellenére is rendületle­nül alszik Wievecker Henrik, akit szülei Nagymárokról azért küldtek Pécsre, hogy tanuljon, hogy segítsen szebbé, gazdagabbá tenni hazánkat 'A nép állama Is abban hízott, hogy Wíenecker Henrik megállja a helyéi, ezért szabott ki számára mindössze havi so /orint hozzájárulást, amely ősszeo még a reggelijét sem fedezné. 'A többi tanuló sem csendes. Eaves egyedü1 a negyedikes építők szobájá­ban fo'yik komoly tanulás de itt sem azért, mert nevelő vagy tanár ellen­őrizné az Ifjakat, hanem azért, mert • felsősök már megértik a tanulás fon­tosságát. A fiatalabbaknál azonban ez még nem ilyen természetes. Az első-, má­sodéves technikusokat bizony szem­mel kellene tartani és fe! kel ene ágyain! a diákotthoni nevelőknek a •zflenohimi foglalkozásra is. Ez a felügyelet azonban hiányzik. Az el­múlt hét éejétg naponta egyszer-két- sp.er legalább benéztek a nevelők a tanulószobákba. Amióta azonbaa a diákvezetők, a tanácstagok elvállal­ták, hogy ők te ellenőrzik oz órákat, U nevelöi felügyelet a mtnimá’is alá csökkent. Pedig nincs hiány nevelő­ben a diákotthonban. Nyolc nevelő foglalkozhatna *1 fiatalokkal, nem tudnak erről a rendeletről és gyönyörűen feldíszítik termeiket a tanulók, otthonossá varázsolják azt a helyet, ahol életük legszebb éveit el tői tik, hiába hivatkozna erre vala­ki, csupán vállvonogatás lenne iá « válasz: — Jó e* nekünk Így W A társalgó ha lehet, még stvdr<*bb, mtnt a hálótermek1 A társas érintke­zésnek az otthonát csupán két-három lyukashátú szék, két örességtö kon­gó és egy teli, de lezárt könyvszek­rény népesíti be. Nem Is szeretnek ide bejárni a fiúk Legfeljebb Husti László, a diákotthon „hátulról leg­jobb“, azaz második legrosszabb ta­nulója hallgatja csak a rádiót: londo­ni jazzmuzsskát ée csak akkor csa­varja el sürgősen a gombot, ha más­va aki is belép a szobába. Mi ezeknek a súlyos hiányosságok­nak ai oka? Miért van ilyen elha­nyagolt állapotban a diákotthon ós a diákotthonba]! állapotok miért ilyen cilái lak? Az eieő ok az, hogy Bánhelyi ehe­fdrs, a diákotthon igazgatója az író­asztal mellől vezeti kis birodalmát. Birodalmát, mert úgy kezeli az ott­hont és a diákokat, mint uralkodó a neki kiszolgáltatottakat. Az igazgató elvtársat csupán akkor látni, ha „letol“ va’akit, vagy órát tart, különben nem nagyon jelenük meg a tanulókban vagy a hálókban. A meg­győző, népnevelő munkát is egészen egyénien özi Bánhelyi elvtárs. a bí­ráló, panaszkodó fiataloknak már több esetben ki Jelen teltet — Ha nem tetszik, menjetek a Ná­dorba! Itt vem szemben, csak át kell menni az úton! Természetes ezek irtán, hogy a ffa­ta/ok nem merik panaszaikkal, prob­lémáikkal felkeresni az igazgatót, sem a nevelők nagYrészét és csupán egy­két nevelőhöz fordulnak bizalommal, ahhoz, aki szívesen beszélget velük, aki nem csak fegyelmi rendszabá­lyokkal, de fneggyözéssel, baráti ta­nácsokkal nevei! őket Második oka a diákotthon hiányos­ságainak az, hogy a DISZ a diákott­honon belül sehogy sem működik. A DlSZ-folelősök nem töltik be hivatá­sukat, nem foglalkoznak a diákok­kal, nem nevelik őket, nem segítik a gyengébbeket nehézségeik leküzdé­sében. Ezen a téren a városi DISZ- bizottságra vár a feladat, hogy meg­erősítse, megfelelően támogassa a diákotthon DISZ-vezetóit, funkcioná­riusait. Természetesen oka a visszásságok­nak az te, hogy a politikai képzés hiányos, A kollégisták nem tanulnak marxi­lenini elméletet a diákotthon falaln belül, a reggelenként sa/tóismerte- lést viszont egyetlen nevelő sem el­lenőrzi, Így hát azt vagy megtartják vagy nem. Negyedik ok ez adminisztratív fe­gyelmi intézkedések megnövekedése a meggyőző, nevelő módszerrel szem­ben. A diákotthonban napirenden van a szombati vagy vasárnapi kimerő megvonása, ilyenkor a piros korong felkerül a tanulónak naposfülkében elhelyezett száma fölé ami azt Je­lenti hogy a diák nem mehet ki. A lemorzsolódások nagy száma, a fegyelmezetlenség, a diákok rossz hangulata, nemtörődömsége azt mu­tatja, hogy a diákotthonban sürgős intézkedésre, közbelépésre van szük­ség. Bánhelyi elvtársinak meg ke'l változtatnia eddigi rossz munkamód­szerét, többet kell törődnie a fiata­lokkal, személyese^ kell foglalkoznia a gyerekekkel. Ugyancsak ez a fel­adatuk a diákotthon neve ölnek is, akik ezért kapják az államtól fize­tésüket. akik ezért élvezik — egye­lőre előlegként — a dolgozók meg­becsülését a megyei tanács oktatá­st osztálya minden bizonnyal ko­moly segítségei tud nyújtani a diák­otthon nevelőinek a hibák, a bajok Ielszámolására, hogy a karácsonyt szünidő után visszatérő diákok már valódi otthonuknak érezzék a Széche­nyi-téri diákotthont, hogy a tanulók igazi barátok segítő, szerető elvtárs°t mssanak tanáraikban, nevelőikben és ne ellenséget hogy megszűnjenek a fegyelmezetlenségek és lazaságok a Széchenyi-téri hatalmas épület falain beül ée megtndu:hesson benne a .ei- kilsmeretet, rendes. szorgalmas munka. Garami László Huszonhat negyedikes tanítóképzős belépett az MSZJ-be Mosolyogva, vidáman sietnek a tanítóképzős lányok az iskolába. Nőm akarnak elkésni, hiszen tudják, hogy a pontos megjelenés alapja a jrt munkának. Útközben természete­sen beszélgetnek. Néhányan éppen annak a gyűlésnek az eseményeit tárgyalják, amely néhány napja zaj­lott *le az iskola dísztermében. A diákok a tanárokkal együtt ünnepi ülésre jöttek akkor össze, hogy az iskolában létrehozzák az MszT alap­szervezetét, — Milyen ügyesen vezette Gátit Margit, a 111. oszjály DISZ titkára a gyűlést! — jegyzi Andresz Hona, az I. osztály titkára — Milyen jól ismertette a nemzetközi helyzetet, a háborús agresszorok céljait, milyen érdekes példákkal bizonyította a vi­lág eokszázmi.Hiónyi dolgozójának békevágyát... A beszélgetés közben felelevenedett az ünnepi gyűlés emléke. — Hét éve tndult meg nálunk az építő, termelő munka- — mondotta a több! között Güth Margit — és ez idő alatt óriási eredményeink szü­lettek. Olyan alkotásokat hozunk lé fre, mint a Sztálini Vasmű, mint Komló, mint a Földalatti gyorsvasiít, mint Inota. Ezek az eredmények az egész világ csodálatát felkeltet lék. A békéscsabai Szerszámgyár, a szolnoki új vegyiművek, a mályi té qlagyár, <j hejőcsabai cementgyár, a Boráros-téri híd, a diósgyőri új óriási kohó mind ámulatba fogja ejteni a világot. Eredményeink évről-évre növekednek, de az eredményekkel a feladatok is nőnek. S most legfontosabb feladatunk: keményen harcolni a Szovjetunió vezette béketáborban. Hogy harcolni tudjunk, meg keü Ismernünk a Szovjetuniót, mply min den eredményünk forrása s baráti támogatásával segít bennünket. — Már közelebbi kapcsolatunk te van a Szovjetunióval — mutatott fel egy levelet Güth Margit — Rosonczy Iboli/a, iskolánk volt növendéke, gyakran küld onnan hírt, két éve tamd már a kievi egyetemen. Leve­lében leírja, mütfen boldog, napsugaras a szovjet emberek élete, mily nyugodtan néznek a jövőbe, hisz sorsukat Sztálin elvtárs irányítja Le­velezőtársakat te keresett a tanítónő képző növendékei számára. Varga Katalin 111. osztályos már építi is a kapcsolatot egy kievi komszomoL leánnyal. Ügyesen, talpraesetten hangzanak el a hozzászólások. Az eredmény az. hogy mindenki örömmel, lelkesedés­sel mutatja meg a Magyar-Szovjet Társaságba való belépésével, hogv szívesen sorakozik fel a Szovjetunió vezette béketábor mellé. A* MSZT alapszervezet megalakí­tása a jövendő pedagógusokat köze­lebb viszi ahhoz, hogy az élenjáró szovjet pedagógia elméletével ée gya­korlatával megismerkedjenek ée majd kint az életben az új emberek mar gyaromzági kovácsaivá váljanak cip. Kardos Lajosáé tanárnő. téli könyvvásár mi Voinic*: BÖQÖLY A regény a urat! század eted felé­ben, as 18S0—50-es években játszó­dik. A regény főhőse Arthur, azaz a későbbi .BögflCy“, MonCenelli bíboros fia. A ÍM sokáig nem tud errö- A bíboros kiét leben te megvártoráthat­ná a gyermek sorsát, azonban a fiú: mindkét esetiben cserbenhagyja. . Ar­thur végső elkeseredésében külföldre c/L „Qza^kas a hxmai&n“ táneaifÁl A „Farka* a havason" című ope­rett táncszámait vizsgálva megálla­píthatjuk hogy a tánckar munkája sokat fejlődött a Szibériai rapszódia előadása óta Különösen ki kel’ emel­nünk a román és a ruszin táncot, amelyek a román és ruszin népi tán­cok jellegét, stílusát és hangulatát jól kihozzák. E két táncszám arra mutat, hogy Mi He Imre koreográfus elmé­lyült e népek tárcáinak tanu’mányo zásában. Ennek . köszönhető, hogy ezek a táncok — megérdemelten, — oly nagy közönségsikert érnek el es­téről estére. A ..Farkas a havason“ táncai azon­ban nem érik el még azt a színvona­lat melyet a Kedves kedd est bjelo- ru9sz polkája és a Nyírfácska jelen­tett Ezt annak tudhatjuk be. hogy a koreagrafuat az operett táncrészé­nek zenéje Igen nehéz feladat efté álította. t Itt kell megemllténünk azt a Jó kezdeményezést, melyet követendő példának tartunlc A Pécsi Nemzeti Szinhá, ugyanis a ruszin táncokban a Bőrgyár tánccsoportját szerepeltet­te. Reméljük, hogy ezt a bemutatko­zást legjobb üzemi és lalusi kuDúr- csoportjahik. tellépése követi majd színházunk színpadán. Kevésbbó sikerült az élőbb fe’so- roltaknál a magyar tánc Ugyan e tánc nagyrészében figurailag és stílusában jó, vannak azonban hiányosságai. Itt például a férfiláncosok bejövetelénél a koreográfus nem tudja elképzelé­seit jól kifejteni és a miszticizmus területére téved A záró póz pedig a tánc fe fokozott, vidám, lendületes befejező része mán mesterkélten hat. A táncruhák Jók és JeCegzetewSk' a román és rustzin táncnál Ezzel szem­ben a magyar tánc ruhái nem népi ruhák, hanem az úri világ „magya­ros“ ruháira és álmagyarkodására em­lékeztetnek. A táncok Jobb kidolgozása még na­gyobb sikert eredményezne Jó lenne, ha a tánckamak több Időt és próbát biztosítanának, hogy jobban ki tudják tagjai dolgozni technikailag Is tán­caikat. Mindezeket egybevetve megállapít­ható, hogy a ténckar jó úton ha.'ad és a legutóbbi operett bemutatója óta nagy lépést tett előre a szocialista kultúra útján. Bízunk abban, hogy ez a fejlődés most már állapdó lesz és a táncosok tovább haladnak a megkezdett úton. Koka Pereme, megyei táncszak élőadó. szökik. Hozzá tartóz<B, fcsríTm! wAt abban a hi'beji élnek, hogy végkép eltűnt, amikor az „ifjú Olaszország" forradalmi mozgalomban' egy új név bukkan fel. Arthur „Bögöly" fedőnév al«'.l elkeseredett harcol indít az el­nyomók eilen. Társaival egvütf azt is tervbe veszi, hogy behatol a pápai állam területére és ott forradalmat robbant ki. A bíboros azonban udo mást szerez a dologról, s „Bögöy'H elfogják. Várfogsága alatt t&bblzben sor kerül a szökésére, de mindannyi­szor kudarco' vall. A bfborort, — aki már tudja, hogy Bögöly, tu'ajdonkép- pen a saját törvénytelen fia. — »fő­papok állandóan sürge'ik a kivégzés­re, mert félnek egy újabb megmoz­dulástól. A bíboros végül határoz. Bögöly! halálra f'élik, ő azonban ntoT&ó. halá­los perceiben sem hajlandó engedni és behódolni a zsarnokoknak. Mély undorral löki el magától a sa jál gyil­kosa — saját apja álla! feléje nvuj- tott keresztet, amely a népein vomok- kai és zsarnokokkal szövetségben átló klérust jelemti. De jelenti számára azt a mérhetetlen szenvedést is, amelyen harcos élete során keresz'ü' ment, * A könyv mindvégig bővelkedik » páratlanul izgalmas Jelenetekben, amelyeken keresztül tanúi tehetünk' a klérus züllöf.ségének és az „Ifjú Olaszország" mozgalom hősi harcá­nak. neonba^ sehol sincsenek, vagy legalább is nagvon kevés hedye* és «agyon rövid Ideig vannak. Á látogatónak első látásra feltűnik a tanulószobák sivársága. A falakon sendet énül felc.rősftve csak itt-ott !ó<j ogy-egy keretezetten üvegezet’.en kép, a faj több helven már leverve búsul, a padok firkáltak, rendetlenek. A 9fvár kép még csak sivárabbá vá­lik a hálószobákban A hálókban egy­általában nincs semmiféle dekoráció, o’vanok azok a szobák rendetlen Agyaikkal, mint a Horthy-kaszámyák kietlen termei Ha megkérdezné vala­ki a gyerekektől: miért üresek a fa- teJk? — ezt kanná válaszul: — Nincs pénz! r— Nem szabad rongálni a falatt — Nem Is gondoltunk dekorációra! Az igazgató elvtárs, Bánhelyi Fe­renc, arra hivatkozna: — Rendeet va,, rá, hogy az üj te lakat szabad szegezni, hanem csak kénekkel srabnd díszíteni. H'ába vá'aszo’ná bárki is, hogy ’•tómos diákotthonban és iskolában A mester elvesztette velem szemben, « tü­relmét és elhivatta anj/uskámat. Nm flóra Itt van, csináljon vele, amit akar, én már lemondok róla Igaz ugyan, hogy jól dolgozik, de vásott és fegyelmezetlen. — Csak állok és hallgatom, hogy a mester mindent elmond az anyuskámnak. Hogy nem haj­tom végre a parancsait, hogy meqránqatom a kislányok haját, hogy fegyelmezetlen vagyok a sorakozónál. soha se állok a helyemre., pedig, mint a legkisebb növésűnek az utolsó sorban volna a helyem. — Hiába dolgozik fői, az általános fegyel­mei teljesen lerontja. — Én csak állok és hirtelen aS egész visel­kedésem nekem magamnak is olyan ellenszenves lesz. Hát most mit csináljak. Anyuskám sápadtan áll. a. mester pedig egyre vádol. Hát mit is esi-/ náljak? — Álljon meg egy percre mester elvtárs, — húztam meg hátulról a mester girnnasztyorkáját. Anyuskdkoz fordultam: — Anyuskám, utoljára teszek most Ígéretet, mindenkinél jobban fogok dolgozni és végleg abbahagyom a rendetlenkedést. Majd meglátja mester elvtársi A mester nem nagyon bízik az ígéretemben. Hiszen reg gél tői-estig elég hasonló Ígéretet hall Dehnt mit mondhattam volna? Még könnyek is kívánkoztak a szemembe, de én soha nem sírok. Kemény fiú vágunk Apám is kemény ember voll. Sztahanovista szállítómunkás. Múlnak a napok, dolgozom és megtartom a szavamat. Soha nincs kiforrás ellenem Látom hogy a mester kezd esorf.álkozni Nem szól sem­mit, de látom a csodálkozó kifejezést az arcán: Vaszja Perunkov titka Irta: Xénia Lttbw, Szfálín-liias irtai — Mi van ezzel a Perunkomal? — És nem csak én magam nem rosszalkodom, hanem ha meglátom hogy más csintalankodik, rá­szólok: „Hnayd abba!*' A gyerekek azt kérdik: — Mi történt veled? — Semmi — mondom — Mg Poltf Övömben vagytok! Értettétek? A gyerekeit elenenámnedl eh. Persze nem mind.. Minden nap jókedvvel csinálom a mun­kát Másoknak egifik nap van kedvük dolgozni, másik nap nem Én mindig szívesen dolgozom. Most már otthon is másképpen viselkedem. Amint megjövök a szalriskoldból, mindjárt meg­kérdem anyuskámat: — Nincs valami javítanivaló a háznál? — Megcsinálom a vödröt, vagy megjavítom * JW­nyökrsövet, a kemence alfaját fohdon teszek- veszek. egy percig nem ülök tétlenül. Néha előfordul, hogy rosszalkodom a gyere- kekkel, végigszaladunk a tetőn, vagy kövekkel dobáládznnk, de az üzemben a világért sem. En­nek vége. Egyszer anyuskám olyan elégedetten jön haza: — A mester' megint hivatott ..A fia — azt mondja — naayon megváltozott Soha semmi ki­fogás nines ellene Váljon mi a titka ennek?...“ Mén. hoay . titka!" — Uaulá'szik elfelejtette a mester, hogy sza­valta! at!'am. Anvvshr máskör mondja meg n ki. hóért a’ apám i<i litten voll Kentem/ ember Én 02 apámra hasonlítok, maga is mindig mondja. — És fiacskám, a mester még azt is mondta nekem, ,/tzon gondolkozom, hogy a fiából se­gédmestert csinálok. Csak ne volna ilyen kisnO- vésű . .** Másnap reggel a mester odajön hozzám: — Mit gondolsz Perunkon, ml volna, ha én kineveznélek segédmesterré? — A magasságom nem baj? — mondom. És fel­néztem n mesterre. Hátrnvetettem a fejemet, hogy az arcába nézhessek. Majdnem leesett o sapka a fejemről, olyan magasan tornyosult felettem * mester. — Hát igaz, a növésed... — motyogja. Én magamban csak azt gondolom „állítson csak oda engem segédmesternek, akkor majd meglátja. Megtanítom én dolgozni őket Szokolovot Is a leg- . rosszabbat., pedig kétszer olyan magas, mini én. Majd ráveszem én a jó munkára Fegyelemre is úgy kioktatom őket. hogy úgy megy majd min­den, mint a karikacsapásF* — Nem félsz a gyerekektől? — kérdezi • mester. — Én félek? Maga is tudja mester elvtárz, hogy van nekem tekintélyem, a gyerekek között. — Rendben van — mondja a mester — még beszél ártom- a dologról. Gondold meg jól. És végül mégis kinevezett a lakatos-csoport segédmcsierének. rt Élni néxd fiacskám... — mondta anyuskám — igaz. hogy nem valami nagyra nőt­tél. dehn/ én is kistermetű maitok Alacsony volt az apád is így nem valószínű, hogy már sokat fogsz nőni — Hagyja csak anyuskám. mondat,tv, éc Nem számít a termet semmit. Kicsi a bors. <1 erős,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom