Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-16 / 293. szám

4 WHPlt5 ¥•51 TiECEWWFtt. 1# ÉPÜL A KOM M UN 1 ZM US SZTÁLiiN NEVÉVEL Ilia; p. KISZELJOV filmrendező, J. RJABCSIKOV forgatókönyv Író ' awyvjefl nép tudatában van «rejének és útja helyességének, megfcngatfiatatlian nyugalommal és a jövőbe veteti hittel folytatja cagy latkotó munkáját“. (Bertja elvtársnak, az Októberi Forradalom 34. évfordulóján mon­dott Bunept beszédéből.) Régnm'i időkről récéi a sztá­lingrádi sztyeppe, ugyanakkor azon­ban beszél a szovjet nép ragyogó jö­vőjéről is. Mély meghatottsággal gon- ■ do unk vissza a hősökre, amikor sír- halmot s a ma már csaknem teljesen betemetett lövészárkok és bombatöl- - csérek mellett vezet el ütünk. A •sztálingrádikömyékj pusztákon mln- • denütt megtalálhatjuk még a hatal­mas ütközetek uyomait. Ezen a tájon Sztálin nevével for­rott össze a mult a jo’en és a jövő. A Volga-parton álló ősi ’ erődvárost nem egyszer mentette meg már Sztá iin. ö kezdeményezte a hatalmas sztá­lingrádi traktorgyár építését s neki köszönhető, hogy az egykor ósdi, piszkos és poros Cárldn virágzó kert­várossá fejlődött. Verdun és Dünkirchen is átszenved­te a háború poklát, ott is láthatók még a lövészárkök, a rozsdamarta né­met £gyuroncsok és drótakadályok s a, jaboda alatt szintéin lehet még talál, nd repeszdarabokat. Ott azonban mindez „háborús ereklye" a speku­lánsok kezében. Ha jenki „túristák“ érkeznek, hogy megszemléljék az egykori csataterek „látványosságait“, a spekulánsok dollárokért háborús emléktárgyakat kínálgatnak a tenge­rentúli „vendégeknek.“ 3ztúliagréd, a hősi váró«,amely­nek. hard dicsősége immár összefonó­dott a munka, a nagy alkotás dicső­ségével, egészen más látványosságot tartogat a külföldi vendégek részére. A- külföldiek a sztálingrádi hősök vé­rével megszentelt földön új erőt me­rítenek a világbékéért vívott harchoz, láttuk itten az új Kína fiait és leá­nyait, találkoztunk koreai ifjakka!, angol bányászokkal, francia dokk munkásokkal, magyar parasztokkal és lengyel fémmunkásokkal. — Hová küldik ezeket a traktoro­kat? — kérdezte a traktorgyárban kánál küldöttség egyik tagja. Kínába — felelt az üzem mérnö­ke. — Azt a szállítmányt pedig _ mu tatott ás gépekre — Bulgáriába és ,. Magyarországra küldjük. « Sztálingrád alatt a kommunizmus két nagy építkezésének lehetünk ta­núd és részvevői. Szemünk előtt épül a sztálingrádi vizierömű és a Volgá­don! csatorna. Az építők lelkesedése örömmel tölti el a szivet és azt vágyat ébreszti filmes csoportunk minden egyes tagjában, hogy mi is még lelkesebben végezzük munkán­kat és adjuk tovább az alkotás pá­toszát. Amikor a cimljanszkajai vasbeton­gát alapárka közelében filmeztünk egy alkalommal öt munkás ment föl a 35 méter magas toronyba, ahonnan fi mfelvételeinket szoktuk készíteni, A toronyból csodálatosan szép kép tárult szemünk elé: a földnyeső gé­pek, a kotrógépek, a bulldózerek és a billenőszekrényes tehergépkocsik szá­zai dolgoztak a munkahelyen, a 15-ös ezámú zsilipnél a lépő exkavátorok — a szovjet technika legújabb csodáinak *“ óriáskarjai mozogtak. — Milyen nagyszerű ez, /limes elv­társik! Ne vesztegessétek hát az időt. Várjuk tőletek a jó filmeket — mon­dotta Ivan Parfenov. Minden, ami már megvalósult és minden amire törekszünk, visszatük­röződik a kommunizmus gigantikus építkezésedben. ' Volga—Don.csatorna torko­latánál, a 13-as számú zsilip közelé­ben dolgozik az „Osztrovszkij“ exka­vátorbrigád, amelynek tagjai kom- szomolifjak. Ez a munkahely egyike annak a sokszáz munkahelynek, aho; a kommunizmus építkezéseinek mun­kalázában új embertípus kovácsoló- dlk. 4.' -J ■ j .1 Ivan Hudjakov brigádvezető nem­régiben rekordteljesítményt ért el: egy műszak alatt 3.135 köbméter föl­det mozgatott meg „ES—1“ típusú ex- kavátorjával. Amikor eljutott ennek híre hozzánk is, felkerestük a brigád- vezetőt, hogy fii men megörökítsük. Iván Hudjakovöt, az exkavátorkezelő kabínájában találtuk, bár munkaide­jét már órákkal azelőtt ledolgozta. Éppen váltótársát oktatta a maga,új fogásaira. Részletesen beszámolt ed­digi tapasztalatairól, sőt azt is meg­mondta váltótársának hogy miképpen lehetne még az ő csúcsto’jesátményét I megkezdődött a cim'jjansizkajai vizi- is túlszárnyalni. Még ott voltunk,' erőmű zsilipjeinek és turbináinak amikor A-lekszej Kondratjuk, a bri- szerelése üzembe helyezik az első gádvezető útmutatása nyomán meg­döntötte a korábbi rekordot: egy mű­szak alatt már 3160 köbméter földet mozgatott meg. Később Hudjakov és Kondratjuk az új munkamódszereket átadta több más exkavátorkezelőnek is, így pél­dául Nyikolaj Lukinnak, aki hama­rosan túlszárnyalta mestereinek telje­sítményeit. Ezidőszerint már *nem­kész hidrotechnikai berendezéseket is. A Volga—Don csatorna medrét már kikövezték, a Csendes Don vize pedig Cimljanszkajanál új medrében hömpölyög most már a vasbeton-gát nyílásai,, át az Azov! tenger felé. A filmoperatőrök megörökítik még a Sztálin évtárs születésnapja tiszte­letére indult szocialista munkaver­senyben élenjáró dolgozókat és az csak Hudjakov brigádja, hanem más egyes munkahelyeken folyó munkát, brigád is az újabb Csúcseredmények színvonal’án dolgozik. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulója tiszteletére in­dult szocialista munkaverseny még hogy elkészíthessük a „Volga—Don' című színes filmet. Vfaszatérve Mo*a:t«v*b» átnéz­tük az eddigi felvételeket. Amikor tovább fokozta a munkalendületet. j viszontláttuk az ismerős tájakat, az Ebben a felfokozott teremtő energiá- építkezés nagyszerű harcosait, az új ban ismét megmutatkozott, hogy Le- é’et hőseit és alkotóit hatalmas lelu nin—Sztálin nagy eszméi napról-nap- kesedés fogott el bennünket. Határta­ra mélyebben hatolnak be a szovjet. la** boldogság bemutatni a sztálini emberek tudatába s ez megsokszoroz- építkezéseket, az alkotásnak azt a pá- za erőiket. toszát, amely Sztálin nevével immár A munka az egész építkezésen most I az egész szovjet népet magávalra- a legfel elő sebb szakaszához érkezett: | gadja. ,4a? esyüítvnnkodé^ eredménye- ; sjrr ­51 v- V' ' v ''M Az őszi mezőgazdasági munka sikerének Is egyik alapfeltétele a kolhozok és gép- és tr ak torállom ások, jó együít működése. A mlhajlovoi gép- ás Irak- 1 űrállomáson Ivan Sackij traktoros brigádvezető fs jól szervezte meg mun­káját. A kolhozelnöUökkel mindenna p megbeszélte, hogy a brigád gépei milyen munkát végeznek majd el A Sackij-brigád tagjai határidő előtt végezték c1 a hozzájuk tartozó kolho zok gépi munkáját, de a kolhozLsläk sem mnradlsiik le és ők Is határidő előtt teljesflotték tervüket. A jó munkáért Ivan Sackij brigá dja elnyerte a kerületi pártszervezet vándorzászlaját. A Pravda cikke a turkmén-csatorna építéséről Moszkva. (TAS7.SZ) A Pravda tu­dósítója a kommunizmus egyik nagy építkezésének munkájáról ír, a turk- méniai főcsatorna útvonaláról, amely 1100 kilométer hosszú és a Kaspi-len- gert köti össze az Amit-Darjával, a nagy középázslcn folyóval. A csatorna vize a Kara-Kum sivatag földjét lógja öntömi. A száraz pusztaság mélyében a kutatók most egy igen fontos tudo­mányos geológiai kérdést oldanak meg: hol vezessék a turkméniai csatorna fővonalát? Az a hatalmas méretű kutatómunka melyet ebben az évben Kara.Kum- ban elvégeztek, páratlan az egész vilá­gon. Egy év alatt egy nagy ország­nak megfelelő nagyságú területet vizs gáltak meg, különböző mélységből iöbb tízezer fajta kőzetmintát emeltek ki, megszámlálhatatlan fizikai és ké. niiai talajvizsgálatot végeztek. Mind­ez a szovjet emberek önfeláldozó mun­kájának köszönhető. A Tahia-Tas körzetében foglalkozta­tott építők — ahol a csato'na kezdő­dik — hatalmas uizépitészetre — a csatorna medrének kiásására és az Amu-Darján keresztül gát építésére készülődnek. E munkákra hatalmas földásó gépeket és építőanyagot, ossz. pontositanak. A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL A Dunn — feketeienseri csatorna Ha megnézzük a Román Népköztársaság délkeleti részének, térképét, szemünkbe ötiik, hogy Caarasi kikö’ője után a Duna élesen észak felé kanyarodik. Csernavoda és Braiía városának elhagyása után Galác táján a -folyam keletre fordul és Snulinánál ömlik a Fekete-tengerbe. A Duna jobb partján Calarasitól kezdve hatalmas országrész terül el: Dobrudzsa. Három oldalról víz határolja. Nyugat és észak felől a Duna, ke’et felöl a Fekete-tenger. Ennek ellenére Dobrudzsa az ország vízben legszegényebb része, s ezért a legterméketlenebb és legritkábba*). lakott terület. Dobrudzsában 50—90 méter mélységű kutakat kell ásni ha vízhez akarnak jutni a vidék lakói Ha viszont a dunai-Csemavoda kikötőitől, egyenes vonalat húzunk kéeti irányba Konstancáig,, Dobrudzsa vízben leggazdagabb részén haladunk végiig. Itt húzódik a Karaszu-völgy. Ez a vidék a mocsarak és mocsaras ta­vak öszefüggö láncolata. Területét nád növi be, vizét a hínár szövi át. ­Dobrudzsa e részének vízbösége egyáltalán nem szolgálja a víz köze­lében húzódó községek és városok virágzását. Ellenkezőleg: A mocsár a Karaszu-vö g,y lakóinak átka. Malária dühöng itt, mely a múltban sok em­ber életét követelte, s amely ellen a harc még ma is folyik. A román tudósok annak idején felfigyeltek'a völgynek erre a sajá­tosságaira, s tanulmányozásaik alapján arra a, eredményre jutottak, hogy igen előnyös vonva a völgyben csatornát építeni és ezen át a Dunát a Fe­kete-tengerrel összekötni Rámutattak arra is, hogy ez az ország fejlődése szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. esemény volna.. A polgári-földesúri Románia veze'ői azzal az indokolással vejették el a tudósok tervét' hogy megvalósítha afan. Ami a régi Romániában megvalósíthatatlan volt, valósággá válik a Népköztársaságban. Ma a Duna jobb partjáról húzódnak a távolba a Fekeie-tenger felé a nagy viziút jelző lécei, mint a szocializmus jelzőoszlopai. Duna—Fekete- tenger-csatorna — így hívják Romániába^ azt a<z építkezést, amely való­ban a népé. Hogy a megkezdett építkezés egész fontosságát megérthessük, nem ele­gendő csupán a térképre pillantani. Van ennék a, építkezésnél:; egy rend­kívül fontos vonása, amit nem lehet sem kilométerekkel, sem bankjegyek millióival felmérni s ez — az emberek nevéése. Ezen a munkán az em­berek a szocialista társadalom öntudatos épHőivé válnak. Mélye^ jellemzőek Konsztantin Moldoveánu parasztnak a szavai: „Hatvarihárom éves vagyok. Mégis fiammal együtt eljöttem az építkezés­hez. Lehet, hogv ón nem is látom meg készen, amit most építünk — mondja elgondolkozva, — de av én fiam már azon a csa‘ornán fog a Dunáról a Fekete-tengerre menni, amelyet mi most megalkotunk. Gyermekeim és unokáim szemtanúi lesznek olya*! eseményeknek, amelyhez fogható még soha nem volt Romániában ás amelyekről soha nem is * hallottak. Meg fogják látni a mi szegény Dobrudzsánk megváltozott képét, a kerteket és mezőket azon a helyen, ahol ma pusz'aság és mocsár van.11 Emberek, akik évtizedeket éltek az á'landó rettegésben a mocsarak ra­gályt terjesztő árnyékában, akikre a nyomor súlya nehezedett, -mós-t vi­dám mosollyal, lelkesen végzik munkájukat. Sztahánovisiák születnek itt, akik a szovjet példát követve nagyszerű alkotásokkal gazdagítják a nép országát. Itt van például Gerne, Dobré. Io,. forda, Eftime Dragomir, akik a szov'ét hegesztők pé’dáját követve -meg­szüntették a selejtet. Vagy itt van Di-mitru, aki könyvből tanulta meg a szovjet építők élenjáró munkamódszereit és más kőműveseket is megtaní­tott erre, akik valamennyien új emberré születtek. Tudják, miért építenek. Azért, hogy a csatorna partjai*, úi gyárak és üzemek emelkedjenek hogy a Ids Poarta Albából, Tasatilból. Novodar ból, amelyek ma még kis falvak, hata’mas kikötővárosok legyenek. Hogv megépítsék Midia tengeri kikötőjét, amelynek méretei hatszorosan túlszár­nyalják majd Konstanca kikötőjét. Tudják, hogy mindezt maguknak építik. Két esztendő telt el a csatornaépítés megkezdése óta. Szemünk előtt változik át a Karaszu-völgy arculata. Sok ki’ométer hosszúságban épül' se­rény munkával az új vasútvonal, a műút a bekötő utak. A csatorna szom­szédságában fekvő sztyeppeken a jól megépített munkáslakótelepek tucat­jai mintha a földből nőttek volna ki. Poarta Álba községből néhán*, h.A nap alatt új város épült. Poarta Álba város lámpáinak fénye messze vilá­git éjszakánként a pusztába. Az új élet fényét sugározzák szét ezek a lámpácskák szerte az egész Román Népköztársaság területére. Cserem Bfhnim termetével egyenlő nagyságú 2,750.0(10 luk'ár (öld öntözését teszi tehetővé a Volga—Bon-csatorna és a ctmijanszkajai linger VT agy arányú öntözési munkák In- duLtak meg a Volga Don hajóz­ható csatorma, valamint a cimljansz- kajai víztároló, a Don folyón létesített LU-SEN: A QÁTfiPÍTÉS HŐSE A Huajhe folyó vize 115% kilométer hosszú mederben hömpölyög keresztül He­nan, Anyhoj és Czjanszu tartományon. Hatvan mil­lió ember él a partján. A folyó Időnként felbőszüli és kitört medréből. A fé­kevesztett hullámok, ilyen­kor, — már évszázadok óta — szerencsétlenségbe sodorták a környék lakos­ságát. A régi kormányzók, okik mit sem törődtek ve­le, hogy a csaknem évente megismétlődő árvizek mér­hetetlen nyomorúságot okoztak és emberek ezreit pusztították el. semmit nem tettek a Huajhe megféke­zéséért, Kína lakói még mindig rettegéssel gondol­nak vissza a 60 millió em­bert sújtó, tömérdek tér mékeny földet elborító 193%-as árvízre. Anvhor a népi hadsereg fefszc.baditotta Kínának a kontinensen fekvő területé1. Kínai Kommunista Párt és a népi kormány nekilá­tott az öp.tözöborendezés megépítésének. Mao Ce 1 ang elvtárs útmutatása alapián a Huajhe fél-vön is meek-rdődöi/ nz öntözési rendszer kiépítése. Ezen az építkezésen 1950 ősze óta m.000.ről 2,200.000-re emelkedett a mipikások száma, öt év alatt fogják felépíteni a folyó duzzasz­tó- és oédögátjuit, amelyek akkora terület felöl fogjak véglegesen elhárítani az évszázadok óta pusztító elemi csapásokat. mint Hollandia, Dánia, Ausztria és Svájc együttes területe. A.pusztító árvizek nem fog­ják többé elárasztani a kor. nyék parasztságának dúsan termő mezőit, Kína meg­művelt földjeinek, hetedré­szét. Ebben az áldásos mun­kában a Kínai Kommunis­ta Párt legközvetlenebb se­gítőtársa a Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Az ifjú dolgozók nagy lelkesedés­sel építik az ősi folyó mo­dern öntözési berendezését. Sok fiatalembert tüntettek már ki kiváló munkájáért. Hadd mondjam el Gany- Caj-Hua ifjú élmunkásnö történetét. Az 1090 U hosszúságii építkezésen (egy fi = 644.1 m) több, mini félmillió Hu­tai nő dolgozik. A Batlu közelében épülő óriási üé dőgátnál láttam először Gany.Caj-Huat. Tizennyolc tagú brigádja élén, piros Virágokkal és zöld levelek­kel díszített fehér kendő­ben, térdig felcsavart nad­rágban dolgozott hajna/lól délig. Amikor megszólalt az ebédhez hívó csengő,' a brigád egyik tagja sem hagyta abba a munkát. A brigádvezető utasfására egyszer-kétszer még földet vittek a gáthoz, csak az­után mentek ebédelni. Kö­zibük elegyedve, megtud­tam, hogy Gany-Caj-Hua a baifui gátépítés élmunká­sa. Amikor megkérdeztem, miért dolgoztak tovább az ebédidő megkezdése után, a brigádvezetönő, kezébe véve vizescsészéjét, így vá­laszolt: — Az állam ellát ben­nünket rizzsel, a nép pe-. dig ruház bennünket. Mi­féle kínaiak lennénk, ha nem gyarapitanánk mun­kánkkal az állam erejét? — Majd viszzatdézte a múltat: Valamikor közsé­günk minden lukója éhe­zett, kivéve természetesen a föld csűr at, meg a csend- őrség vezetőit. — Majd egy­más után rámutatott társ nőire. — Látja, elvtárs, 6 az anyja há.án kosárban / nőtt fel, ő meg kordély- ban. Az 13, ez meg 10 eves korában kezdett el dolgoz, ni. Annak, aki a földesúr szolgája lett, az ég tudja hány parancsnak kellett engedelmeskednie ... „Ne mosolyogj! tűrd a gazda asszony szidalmait! forgasd gyorsan a malomkereket! szaladj vízért! ne beszélj hangosan! ne kövess el hi bál! egyél kevesebbet!.,.“ — A visszaemlékezés köny- nyéket csal a szemébe. De felszabadultunk! — folytatja és már mosoly csillan a szemében. — Mao Ce Tung elvtárs a népet tette meg az ország gazilá jává.. Végétért minden ke­serűségünk. Nem kell már hátunkra venni a gyerme­künket, ha munka és ke­nyérkeresésre indulunk. A kormány ideiglenes bői- csőd éj ében gondozzák ki­csinyeinket, amíg mi a gá­tat építjük. Ott csepered­nek majd fel, nem az any­juk hátán. Sokat dolgo­zunk. de elégedettek va­gyunk. mert tudjuk hogy a Huajhe, folyó gátjának fel­építésével gyermekeink és unokáink boldogságát, or­szágunk virágzását biztosit juk. (KOMSZOMOLSZKAJA PRAVDA) e hatalmas mesterséges fengerépítke- zésnek körzetében. A 13 kilómé«,' hosszú gigantikus cimljanszkajai gá Ion vízgyüj öberendezést létesítenek. A Don vize ezen a berendezésen ké­résziül jut el a cim’janszkajai víztáro­lóból a doni főcsatornába, amely vi­rágzó, termékeny földekké varázsolja a szárazságtól! szenvedő sztyeppékét. Ez a csatorna útjában keresztezi a Don és a Sza-’-folyó közötti vízválasztót, majd a föld alatt többkilométcres aíagú on át folytatja ú.ját, amelynek ctlső kilo­méteres szakaszát már megépítették. A főcsa omn melleit az elosztó és öntözőcsalornák, szélesen elágazó háló- zaiát is létrehozzák. Ezeknek hosszá együttvéve több, mini 30.000 kilomé­ter lesz. Ezenkívül igen sok szivaty tyűtelepei, vízgyüj.öt, különleges eső­vízlevezető berendezést stb. is épi e nek. A csatorna körzetében összesen több, mint 100.000 különböző hidro technikai berendezést kell építeni. A CM'oma és a cim’janszkajai ten­ger 2,750.000 hektár föld öntözéséhez szükséges vízmennyisége: biztosít, á sztálingrádi és a roszlovi terű eleú Méretei! fekinfve, ez a terület nein sokkal kisebb, mint Belgium és lé­nyegesen meghaladja az ősi földmű- yelési kul'úrn országa: Egvipjom tény­legesen megműveli földjeinek nagy­ságát. II szovief irúlser győze'me a Zsi -vöiBVfben Lupény, Petrila, Lóoya és Urikány bányatelepein ezidőszerint már 567 bányász dolgozik Gojovin ciklikus módszerével. Cosinu llémus csoport­jával szeptemberben és októberben négy ciklusban ezer 'onnával több szenei termel', az előír nál. Aninoszan 1-17 bányász do gozik Kovaljov mód­szerével. Bódé Ferenc, Borodi Péter és Dumitras Victor a vágás, aknafel szerelés és robbantás új módszereivel 10 20 száza lék aki teljesítette túl a normát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom