Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-02 / 281. szám

*951 DECEMBER 2 NAPLÓ bonét Javasoljuk, hogy a termelők f~~ és. akik természetbeni juttatásként .'szereztek kenyérgabonát, szabadon őriztethessenek, és a fogyasztóknak .szabadon árusíthassák az így kapott ,lisztet. Természetesen azok, akik ke­nyérgabonát vásároltak csak saját szükségletük mértékéig örölíethetnek . és lisztet, nem hozhatnak kereskedel­mi-forgalomba. Eladásra szánt kenyér- és péksüteménv készítéséhez a jövő­ben is csak hatósági liszt használha­tó fel. Az árpa és a zab forgalmi korlá­tozását is fel kell függeszteni az új aratásig június 30-ig. A kukorica forgalmát azonnal lel kell szabadítani azokra a községekre, járásokra é-> me­gyékre, amelyek beadási tervüket száz százalékra teljesítették. Fel keli Szabadítani az árpa, zab, köles, haj­dina és kukorica vámőrlésé!. Fel kel' szabadítani az eddig tilos vám- es bérdarálást. 'Szabaddá kell lenni az árpa és köles hánlolásá’., fci kell sza­badítani december lkával a burgo­nya és az áüma forgalmát is. Fel kei! szabadítani a baromfi, tojás, tej és tejtermékek forgalmát. Szabaddá kei’ lenni a sertéshús, zsír. szalonna szál­lít ását. Az őstermelők nyershús1, is ..árusíthatnak, ha a megfelelő egészség- ügyi ellenőrzést betartják. Javasoljuk ogv sor kevésbbé fon ios cikkre vonat­kozó forgalmi és szállítási korlátozás megszűrnie1'ősét, köztük annak hatá­lyon kívül helyezését, hogy a vasúton kézipoggyászként szállított élelmiszer- . mennyiség súlyhatára tíz kg legyen Nem kétséges, elvtársaim, hogy éze- ;ket a rendszabályokat a munkásság 1 sakúgy, mint a dolgozó parasztság. í tje!vésni és üdvözli. A munkásság meg ■ szabadul attól az áruhiánytól, mely életszínvonalának fejlődését gátolta, fékezte a többiérnielést és amely ugyanakkor jó táptalaja a spekuíá dónak s új életlehetőségeket adott a tőkés rendszer sorvadó maradványai­nak. A dolgozó parasztság is őrömmel üdvözli a terményforgalom felszabadí­tását, a háborúból megmaradt sok kö­töttség megszüntetését. Ez a paraszt­ság az új intézkedések ha'ására szí­vesebben. többel termel a jövőben, dt már most is mozgósítani fogja és piacra hozza azokat az árukészlete két. melyeket eddig a spekuláció okozta árbizonvta’anság miatt vissza­tartott. A mi intézkedéseink serkentő­leg hatnak a termelésre, az iparban és a mezőgazdaságban, tehát haszno­sak. és előnyösek a munkásoknak és a dolgozó parasztoknak egyaránt Ellenben súlyos csapás' jelentenek a spekuláció, a népi demokrácia min­den rangú és rendű ellenségei szá­mára. Ez is egyik főcéljuk. E rendszabályok sikerének elenged heteden előfeltétele és elválaszlha'a'- lan tartozéka, hogy a mezőgazdasági termelők még nem teljesítőit beadási kölelezc'llségüknek maradéktnlanu, te­gyenek elege! és a jövőben is pon­tosan, gyorsan teljesítsék a termény- beadási. Ennek megfelelően most fo­kozott erővel kell gondoskodni arról, hogy azok a termelők, akik még be­adással hátralékban vannak, maradék­talanul és gyorsan pótolják mulnsz'.á- sukát. Dolgozó parasztságunk, a tanácsok, pártunk szervezetei és a begyűjtést végző állami szervek legyenek tuda­tában annak, hogy a terménybeadás további1 jó menetétől függ jelenté­keny mértékben, hogy az itt javasolt rendszabályok simán legyenek vég­rehajthatók. hatásuk gyorsan mut"t- kozzék, eredményük tartós és szilárd legyen. Minden lazaság és hanyagság e téren súlyos kárt okoz é- ezért megfelelő eréHyel ke'l vele t'erőben fellépni. Az állampolgári köte’ezettségüket . igen . teljesítő gazdák, dolgozó pa­rasztságunk túlnyomó többsége egye. vsen megkövetel tőlünk, hogv ezen a téren teremtsünk végre rendet, hogy gondoskodjunk az igazi köztehervise­lésről és ne engedjük meg,; hogy egy kapzsi, önző, törpe kisebbség, • or- szágépííésüpkhöz való köteles hozzá­járulás helyett spekulációjával. fe- gye'm.ező'tlenségévd!. és nem egyszer tudatos ellenséges .szándékkal kárt okozzon, vagy megkísére'je aláásni szilárd alapjainkat. Az elvtársak egyetértenek vélem, hogy a jegyrendszer megszünte‘.é=e és' a mezőgazdasági termények szabad forgalmának helyreállítása népi de. mc'kráciánk újabb nagy síkére, gazda. Sági.' és politikai erejének' újabb im­ponáló megnyilvánulása. Azzal is tisz- tába.^ vannak, högv ezek, a rendsza­bályok súlyos csapást mérnek a régi rendszer híveire-, a kulákokra, a töké. sék maradványaira, a spekulánsok­ra. E rendszabályok helyes végrehaj­tása tovább fogja szilárdítani, még szorosabbra fűz; népi demokrácián­kon. beiül a' munkás-paraszt szövet.sé. get. Tovább fogja szilárdítani a béke- frohtot is, melynek hű katonái va­gyunk s melynek' minden sikerünk újabb erőt kölcsönöz. (Taps) Az 'elvtársak hasonlítsák össze ezt a ■ mi bátor és magabiztos lépésünket azzaf, a helyzettel, ami tőlünk nyu­gatra. az amerikai MarshalLsegély ,,áldásait” oly hosszú esztendők óta ,,élvező“ nagy tőkés országokban van. Három héttel ezelőtt mutatkozott, be a" Churchill-kormány új pénzügymi­nisztere, Butler. Beszámolójából egyet­len mondatot idézek: ,,Nagybri;ann,ia most általános fizetési válsággal áll szemben: ha nem találja meg a mó­dot. hogy megkeresse annak az árát, ajnit külföldön vásárol, ennek csőd, éhezés, munkanélküliség lesz a vége." Egében bejelentette hogy a húsada. gór olyan kicsire csökkentik, amire még nem volt példa Angliában, de néjji felet érte, hogy hamarosan nem bérül-e újabb csökkentésre a sor. Az angol. helyzetet egy. amerikai tőkés kp. cikke ezzel a címmel jellemzi: ..Angiiig újra a csőd szélén." Az angol pénzügyminiszter után nemsokára 1‘iéven francia miniszterelnök tartott beszámolót .Beszédéből kiderült, hogy Franciaország helyzete még rosszabb. m:nt Angliáé. Olaszországról mely két és féimilliárd dollár ívlarsháll-se­párluuk szívósan és kov a II. Pártliongrc H kongresszus úlniutaíAsar nagyban elősegítették pártunk jó munkáját, megszilárdító.tűk egységét, fokoz.ák egészséges fejlődését és lehetővé tet­ték, hogy ennek a feladatnak a meg­oldásához hozzáfoghattunk. Az. hogy újra ilyen jelentős lépési' tehetünk előre, egyik legjobb bizonyítéka an­nak, hogy pártunk tudásban, Jíipaszla- líriban, fegyelemben növekszik és gélyt kapott, az ,,U. S. News and World Report“ című amerikai lap megállapítja, hogy „politikailag ros­kadozik.“ A „Journal de Geneeve" svájci tökéslap ehhez hozzáteszi: „Az olasz lakosság munkaképes részének egyötöde: négy millió ember munka, nélküli." Többé-kevésbbó hasonló a helyzet a többi európai kapitalista államban, aho' mindenütt nő a mun­kanélküliség, a gazdasági bizonyta­lanság és csökken a dolgozó töme­geik életszínvonala. Ezzel szemben mi. támaszkodva nagy segítőnkre, a Szovjetunióra és n népi demokráciák szolidaritására, gyorsan építjük szocialista jövőnket, bátran, a jövőbe vetett bizalommal és a siker tudatában foghatunk hozzá ilyen erőteljes rendszabályokhoz. Elvtársiunkat, pártunk minden szer­vezeté! és minden tagját lmssa ál jjzi a tudat, hogy minél gondosabban, gyorsabban és sikkesebben haj'juk végre az ii't javasolt rendszabályoka'. annál hamarább győzzük le a megva­lósításukkal elkerülhetetlenül velejáró kisebb-nagvobb nehézségekéi. Annak is legvenek tudatában, hogy ha e rendszabályaink gvorsan eredménnyel járnak, ha ez eredmények megszilár­dulnák és állandóknak bizonyulnak, akkor, mi e téren is követhetjük uagv példaképünket, a fe’szabadí ó Szovje - unió: és rálérhe'ünk arra. bogy az árakat fokozatosan csökkentsük cs ezzel tovább emelhetjük egész dol­gozó népünk életszínvonalát. Még egvszer alá kívánom húzni: az elvlársak I legyenek tisz'ában -azzal, hogy most nem egyszerűen csak arról van szól hogy az év elején éleíbélép- '.etetl közellátási rendszabályokat, az élelmezési jegyeket megszüntetjük. Ezek a mostani jávns'la'aihk sokk'y mélyebbre nyúlnak, érintik mindazo­kat a közellátási bár- és árltérdéseke!. amelyek megváltoztatása szükségessé vált, miután hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá és knpi'alis" ta országból szocializmust építő or­szággá lett. Jelentősége alapján ez a mostani javaslatunk folytatása annak a fejlődésnek, amellyel megteremlet- tük a jó pénzt!, államosítottuk az ipart, megkezdtük á falu és az egész ország szocialista átépítésé'. Befejezésül rá akarok mutatni arra. hogy a gazdasági és politikai téren el­éri eredményeinket, valamint ez! a nagy lépést, a jegyrendszer megszün­tetésé: elsősorban az let!e lehelövé, h°gy etkezelesen me«j valósítja ‘S/us határozatai! mint a mullbán. úgy niosl <s eredmé­nyes munkával és bútor kezdeménye­zéssel szolgálja dolgozóink ügyét. A mi erős, egységes, lendületes*'|>ijr:unk a hiz'osílék arra. hogy ezt a feladatot is dolgozó népünk javára teljes si­kerrel fogjuk uiego'dani. (A Küzpon'i Vezetőség ülésének rész;'vevői per­cekig I,ártó, lelkes tapssal fogadták Rá­kosi elvlárs beszámolóját.) . Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, az ár- és bérrendezésről és a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáról Az idei évet megelőző tartós szárazság s az ezzel együtt járó gyenge takarmány termés átmenő ti csökkenést idézett elő az or­szág állatálományában s bizonyos élelmiszerekben megnehezítette az ellátást. Üzérkedő elemek ezt arra igyekeztek felhasználni, hegy azokat az árukat, amelyek­ben az ellátás szűkös volt, fel­vásárolják a dolgozók elől. Ezért a Magyar Népköztársaság Minis/- tertanáesa 1951 elején a legfonto­sabb élelmiszerekre és néhány más árura jegyrendszert vezetet* be. A jegyrendszer átmeneti be­vezetése helyesnek bizonyult mert lehetővé tette a dolgozók ellátását a legszükségesebb élel­miszerekkel s elősegítette, hogy az állam a dolgozók ellátásának megjavítására jelentős árukészle­teket gyűjtsön. Az előnyök mellett azonban egyre inkább jelentkeztek a jegy­rendszer hátrányos következmé­nyei. A jegyrendszer kezdte fé­kezni az ipari termelés emelkedé­sét, mert a dolgozók a jobb mun­kájukkal elért többletjövedel­mükből a jegyes- ellátás körébe tartozó cikkeket a magas szabad piaci árak folytán csak igen kis mennyiségekben vásárolhatták. A jegyrendszer a kizsákmányoló osztályok és maradványaik szá­mára újabb iizérkedési lehetősé­get hozott s ugyanakkor növelte a bürokratizmust az államgépe zetben. A jegyremlszcrrel szük­ségképpen együttjárt a mezőgaz­dasági termények és termékek forgalmának jelentős korlátozá­sa, ami megnehezítette hogy a parasztság az állammal szemben fennálló kötelezettségének telje­sítése után feleslegeit szabadon értékesíthesse, ez viszont gátolta a városi lakosságnak élelmisze­rekkel való jobb ellátását s ugyanekkor fékezte a mezőgaz­daságai termelés még gyorsabb emelkedését. Ötéves népgazdasági tervünk első két évének sikeres megvaló­sítása, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk. értelmiségünk szorgalmas, odaadó munkája, va­lamint az 1951. évi jó mezőgaz­dasági termés eredményeként az élelmiszerek és egyéb közszükség­leti cikkek a mull évinél jóval nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Népi demokráci ánk gazdasága erősebb lett. Az elért eredményekre támaszkodva, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősé­ge elhatározza: A jegyrendszer megszüntetését és — igen kevés kivétellel — a mezőgazdasági ter­mények és termékek forgalmá­nak felszabadítását. A jegyrendszer megszüntetésé­vel s a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felsza­badításával biztosítani kell a fo­gyasztói árak helyes arányát is s ennek megfelelően egyidejűleg rendezni kell a dolgozók bérét és fizetését. A jegyrendszer megszüntetésé­vé! a dolgozók — a városokban és falun egyaránt — szabadon, korlátozás nélkül vásárolhatnak élelmiszert és egyéb közszükség­leti cikkeket, mert ezt az, állam rendelkezésére álló jelentős áru­készletek. valamint a termelés állandó emelkedése biztosítják. A jegyrendszor megszűntetése s a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszaba •Utasa elősegíti az ipari terme­lés és a munka termelékenysé­gének további emelkedését és ez­zel együtt a termelésben dolgozók keresetének növekedését. Elősegí­ti a mezőgazdaság termelésének és árutermelésének emelkedését Elősegíti a városnak több élelmi , szerrel, a falunak és városnak több iparcikkel való ellátását. Kihúz­za a talajt az üzérkedők lába alól, Erősíti a munkás-paraszt szövet­séget. A jegyrendszer megszűn­tetése egyben komoly megerősö­dése a világot átfogó békefront magyarországi szakaszának, mert kézzel foghatóan bizonyítja népi demokráciánk életerejét, lljabb tanúbizonysága országunk követ kezetes békenolifikájának, amely a népejt közötti béke megőrzésén és megszilárdításán énül. A fentiek figyelembevételével a Magvar Nénköztársaság Mi nisztería'iácsa és a Magyar Dói gőzök Pártja Központi Vezetüsé go a következőket határozza: I. A jegyrendszer megszüntetése és a mezőgöazdaságí termények forgalmá­nak és szállításának szabaddá tétele 1 1951 december 2-tól jegy nélkül,-*-• teljesen szabadon vásárolható a kenyér, a liszt, a cukor, a mosó-, mosdó- és borotvaszappan, a tej és vaj és minden iparcikk. * O A hús- és zsiradékjegy, illető- leg utalvány ellenében történő árusítást legkésőbb 1952 február 29- én meg kell szüntetni, ez után ’ az időpont után a hús és zsiradék is teljesen szabadon, jegy nélkül vásá­rolható. A kiadott és forgalomban lé­vő hús- és zsiradékjegyek, illetőleg utal­ványok tehát a megszüntetés időpont­jáig továbbra is érvényben marad­nak. Q A mezőgazdasági termények for­’^•galma terén fennálló korlátozá­sok 1951 december 2-tól az alábbiak szerint megszűnnek: A) Az a termelő, aki beadási kö­telezettségének eleget tett, kenyérga­bonát bárkinek eladhat. Saját szük­ségletére kenyérgabonát mindenki vá­sárolhat. A kenyérgabona szállításá­ra vonatkozó forgalmi korlátozások megszűnnek. A birtokában lévő kenyérgabonát mindenki szabadon megőröltetheti és az ebbői nyert lisztet korlátozás nél­kül szállíthatja. A termelő a gaboná­jából nyert lisztet 'fogyasztóknak sza­badon árusíthatja. Visízonteladásra vagy továbbieldcl- gozásra kenyérgabonát és lisztet csak állami vagy államilag kijelölt vállala­tok és üzemek vásárolhatnak. B) Az a termelő, aki beadási köte­lezettségének eleget tett, árpát, zabot, kölest és hajdinát szabadon bárkinek eladhat, őröltethet, darállathat, vagy hántollathat, szálastakarmányt bárki­nek eladhat. A felsorolt cikkek szabadom, szállít­hatók. C) Az a termelő, aki beadási köte­lezettségének eleget tett, mindazok­ban a községekben, járásokban és megyékben, amelyek kukcricabeadási tervüket teljesítették, kukoricát sza­badon bárkinek eladhat, szállíthat, őröltethet és daráltathat. D) A termelők burgonya, hagyma, télialma beadási kötelezettségük tel­jesítése mellett az említett cikkeket szabadon, korlátozás nélkül szállíthat, ják és forgalomba hozhatják. E) Azok a termelők, akik borbe- edási kötelezettségüket teljesítették, borukat — a borlorgalmi adóra vo­natkozó rendelkezések betartása mel­lett, — korlátozás nélkül szállíthatják cs legalább 25 literes tételekben bár­kinek eladhatják. F) Nyersbúst. mézet, diót, ciroksza- kállt a termelők szabadon szállíthat­nak és korlátozás nélkül eladhatnak. G) Baromfit, tojást, tejet és tejter­méket, a beadási kötelezettség telje­sítése mellett a termelők szabadon szállíthatnak és forgalomba hozhat­nak. H) Mindazokat a cikkeket, amelye­ket szabadon lehet értékesíteni, kézi. poggyászként vasúton, vagy egyéb járművön — a szállítási vállalat sza­bályzatának megfelelően — tetszés szerinti mennyiségben lehet szállítani. I) Az élelmezési miniszter egyes, a beadási rcndeletcket durván megsértő községektől, illetőleg ezeknek a köz­ségeknek gazdálkodóitól m:nd:idd>g amíg beadási kötelezettségüknek ele­get nem lesznek, a szabad értékesítés jogát megvonhatja. J! Mezőgazdasági termékeket to- vábbeladás, vagy továbbfeldolgozás céljából csak állami vagv államilag kijelölt felvásárló vállalatok vagy üzemek vásárolhatnak, kivéve, ha a vásár'ást az élelmezési vagv a belke­reskedelmi miniszter szabályozása ke- reskedőknek is megengedi. Utóbbi esetben is kereskedők to- vábbdadás cellából csak abban a helységben vásárolhatnak, melyre iparígazolvánvuk szól. /i A mezőgazdasági termékek lor- * galmát és szállítását szabaddá tévő fenti rendelkezések gabonafélék­re vonatkozó'ag 1952 június 30-ig. ka uásnövénvekre és borra vonatkozólag 1952 szeptember 1-ig maradnak ér­vényben és az 1952. évi begyűjtés elő- rebn1{-Jásá»ól függően lógnak újból életbelépni. II. Foaynszlói árak I Az eddig jegy vagy utalvány ellenében és .szabadforgalomban Is beszerezhető élelmiszerek árát ál­talában a jegyes ár é.s a szahndphr eou kialakult ár, illetőleg állami sza­bad ár közölt kell megállapítani. A legfontosabb cikkek ára a következő: 1 kg félfehér kenyér 2.80 Ft. 1 kg finomliszt 4.00 Ft. 1 kg kristálycukor 11.20 Ft. 1 kg disznózsír 35.— Ft. 1 It étolaj 24. Ft. \ t kg marhahús (egységes kimérés­ben) 20.50 FI. 1 kg sertéshús (egységes kimérés­ben) 20.40 Ft. 10 dkg felvágott (párisi) 3.— Ft. 10 dkg vaj (78 százalékos zsírtar­talommal) 0.00 I’t. 10 dkg vaj (82 százalék zsírtarti- lommal) 7.20 Ft. ■ 1 lt nyerstej 3.— Ft. 1 lt pasztőrözött tej 3.G0 Ft. A többi, itt fel nem sorolt, ko- “• rabban jegy vagy utalvány el­lenében vásárolható és néhány egyéb élelmiszer árát a fent felsorolt cikkek áraival arányosan kell megállapítani. A fenti hús- és zsiradékárak *" * a hús- és zsiradék jegyek meg­szüntetése után Is érvényben marad­nak. /t A helyes árarányok kinlákitá- sa érdekében fel kell emelni a ruházati cikkek és bizonyos más iparcikkek árát. Ugyancsak fel ke'l emelni a távolsági személyszállítási és postai csomagtarifákat, valamint a taxiviteldíjat. A dolgozók és tanu­lók kedvezményes heti és havi jegyei­nek ára mintegy 25 százalékkal emel­kedik. Az üzeméiclinezésnél az új élelmi­szerárukat csak részben szabad a dol­gozókra áthárítani, ennek megfelelően a térílési összegeket reggelinél hatvan fillérrel, ebédnél egy forinttal, vacso­ránál 80 fillérrel kell emelni Az új élelmiszerárakból adódó löbblrlköll- ségeknek azt a részét, amelyet az új térítési összegek nem fedeznek, az. üzemi élelmezésben résztvevő dolgo­zókat foglalkoztaló vállalat, illetve in­tézmény viseli, SE Változatlan áron kerül torablv • ra is forgalomba a só, az ecet, az élesztő, a paprika, a fűszeráru, a péksütemény, és száraztészta, a cso- koládékészftményck, a cukorka és cukrászáru. Ugyancsak változatlan áron kerül" nek ezentúl is forgalomba a gyógy­szerek, az cgészségápolási cikkek — szappan kivételével — általában a tisztítószerek, a rádió, nz izzólámpa, a szemüveg, és egyéb optikai cikkek, a papíráruk és írószerek, a bútor, a könyv, az újság é.s a folyóirat, a tü­zelőanyagok, a gyufa, cigaretta, ciga­rettapapír és dohányáruk, a nem bőr­ből készüli sportcikkek, a műtrágya és növényvédőszerek, rézgálic kivéte­lével. Általában változatlanok maradnak a szolgáltatások árai, így különösen: nem emelkedik a lakbér, a fűtés, vil­lany, gáz, víz és csatornázás ára. a városi közlekedés, tehát a villamos, autóbusz, trolliliiisz é.s HÉV menetje­gyek ára, a fodrász, a szabó, és álta­lában az állami, szövetkezel! és ma­gán kisipari munkadíjaU, a fürdők, to­vábbá a színházak, mozik, sportin- tézmények, általában a népszórnkor.- tatás! intézmények belépődíjat, tele­fon. levél, távirat és rádiödij sib. III. / A munkabérek és fizetések emelése Az egyes élelmiszerek és iparcikke« árában bekövetkező emelkedés ellen­súlyozására a munkabéreket és fize­téseket az alábbi mértékben fel kell emelni úgy, hogy a felemelt bérek és fizetések elsőízben a decemberben végzett munka után kerüljenek kifi­zetésre. Az idöbéres és teljesHménybé­* rés munkások alapbérét 21 szá­zalékkal kell felemelni Kivételi ké­peznek a 2—4 pontban érintett dol­gozók, ugyancsak 21 százalékos, bér emelést kell adni azoknak a havidí­jas dolgozóknak, akiknek munkakör szerinti bére nem haladja meg az ezer forintot. O Az állami mezőgazdasági vúl- “• lábúnknál, valamint a mező­gazdaságban magánmunkáltatóknál foglalkoztatni! időbéres, teljesítmény­béres és liavidíjus munkások alapbo­rét. mivel munkabérük melleit ter­mészetbeni juttatásban is részesülnek, 15 százalékkal kell felemelni. ‘í A havidíjas dolgozók műnké- * * kör szerinti havi bérét havi 1.100—2.000 Ft között 18 százalékkal, havi 2 000 FI felett 15 százalékkal keli felemelni. A Az ipari tanulók alapbérét, “* akiknek ruházatáról és -r!'á- tnsáröl nagyrészt az állam gondosko­dik IP százalékká: kell felemelni \ 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom