Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-13 / 290. szám
1951 DECEMBER IS KUPI % VERSENYBEN AZ ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT, TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT A Fepenc-aknai Torok-fejtés dolgozói 228 csille szemet termeitek eddig vállalásukon felül Lelkesen karcolnak megyénk bányászai december 21-re, Sztálin elv- társ születésnapjára lelt vállalásaik tnegvalősitásáért és az aknák közötti versenyben a legjobb eredményt elérőnek járó kitüntetésért: a Megyei Pártbizottság versenyzászlajáért. A december 1-tÖl december 10-ig terjedő Időszakban a Ferenc-aknai fejtési csapatok versenyében a Török fejtés dolgozói törtek az élre. A vállalásuk tíz napra eső része, 1001 csille szén kitermelésére kötelezi őket, de lelkes munkájukkal ezt a számot túlszárnyalták és vállalásukon felül 228 csille szenet termeltek. Hasonló kiemelkedő eredményt ériek el a Sárosi- fejtés dolgozói Is, akik az elmúlt tiz nap Ideje alatt 150 csille szén kitermelésével szárnyalták túl vállalásukat termeltek vállalási: helyre (kerültek a fejtési csapatok ■ hét csille szenet versenyében, Az elmúlt Hz nap alatt I kon felül. 245 s/ázaléköt ériek el Kossuthnaknán Ver ti ke és Pfeiffer vájárok Már csak rövid idő van hátra az év utolsó napjától és ezalatt a pár nap alatt dől ed, hogy megyénk bányászai, hogyan tartották be Rákosi elvtársnak adott szavukat. Tudják ezt a komlói bányászok is és ezért naponta születnek szebbnél szebb termelési eredményele, melyek azt is mutatják, hogy a komlói bányászok nem feledkeztek meg arról sem, hogy sokezer tonna szénnel adósok népgazdaságunknak. Az élenjáró bányászok azzal, hogy napi terveiket rendszeresen túlszárnyalják, sajátma- gulcnak és családjuknak is magasabb életszínvonalat, jobb megélhetést biz- i to sí tanaik. A december 8-i termelési A MüDer-esapat dolgozói a harmadik | napon a komlói bányászok közül a legjobb termelési eredményt Vertike István és Píeiííer Alajos vájárok érték el, akik napi tervüket 245 százalékra teljesítették és ezzel 74.06 forintot kerestek. Radnai Péter 194 százalékos termelése után 59.21 forintot, Jéhn József 199 százalékos termelése után 55.09 forintot, Nencl György 188 százalékos teljesítménye után 57.98 forintot, Gíeö Sándor 160 százalékos teljesítménye után 47.55 forintot keresett. Ez csak néhány a komlói bányászok közül, akik napról-napra tervük túlszárnyalásával harcolnak a bányaüzemük lemaradásának megszüntetéséért. Kövesse példájukat Kossuth- afcna valamennyi bányásza.Vannak eredmények Kamién a munkafegyelem megszilárdításában, de a női nttbonná! még sok tennivaló van November hó második felében a komtól bányában is csökkeni kezdett az igazolatlan mulasztások száma. Nem véletlenül történi ez, hanem a következetes nevelőmuukának, főleg az új bányászokkal való rendszerei foglalkozásnak az eredményét mutatta. Az új bányászok egy részének a nevelését olyan becsületes, régi bá • nyászok végezték, mint Szakács Mihály, Bánvölgyi Ferenc, Höffler András és a többiek. Szeretettel és odaadással foglalkoztak a fiataiabbakkal és nem egyszer a saját munkájuk, az élettörténetük elmondásával győzték meg ezeket a dolgozókai, neveltek belőlük becsületes bányászokat. fi Biüszalnru aszfás R3ttt törvényszerű jelelnie Azokkal, akiknek a szép szó nem használt, továbbra is keményen bántak a komlói bányászok és a rendsz:- res igazolatlanul mulasztók közül öb- bét bocsátottak már el a munkájából, vagy tiltottak ki Komló területéről. A pártszervezetek és a tömeg szervezetek hozzákezdtek, hogy Rákosi elvtársnak a tatabányai értekezleten ■ adott-.- útmutatása alapján e'gy olyan légkört terem senek hányájukban, „mely a hanyagokat, a lustákat, a lógósokat magától megbélyegznh amely .nem elnéző és nem türelmes, nem passzív a munkafegyelem tm-j sér öivel és nz országépilés zavaróival szemben.'' Az ön'udatos bányászok között ennek a légkörnek a kialakítása nem a legnehezebb feladat, mert maguk is követelik, hogy keményen bánjanak a mtunkáfegyetom megsértőivel szem ben és ejteti a téren értek is e! eredményt a komlói bányában. Az igazolatlan mulasztások csökkenése is ez', mutatja. Míg november hó elején naponta 240—250 volt az Igazolatlanul mu- hisziott műszakok száma, addig a hó végére, ez a szám már napi öhen-ölyeuötrc csökkent. Jelentő» eredményt jelentett ez, különösen Komlón, mert megyénk bányái ' kózöt.4 itt volt a leglazább ,a munkafegyelem, De világosan megmutatta ez’"é" tény 'azt is, hogy az igázolátlan mulasztás, nem törvény «erű jelenség,1 még Komlón sem és ha' fokozottan küzdenek ellene: teljesed fneg lehet és rneg is kell «ziin- te'.ni.,-., .. PMairiütatífo'Y az ói munkásokká? vájó toglelkozfsná) Éppen ezért továbbra is az új munkásokkal való egyéni foglalkozást, a rendszeres he-velömunkál kel! folytatni. Ezen a téren jó példát mutattak az elmúl', idő alatt Radnai Péter vájár, Papp József, Niedling Herman vájárok. Védnökséget vállaltak ifj. Sebők Ferenc, Mihály Domokos, Németli Lu- kács csillések felett és az mellett, hogy napról-napra tanították őket a szakma jó elsajátítására, a ncvclőmtinká jukka! elérték azt. hogy ezek a csillések nem mutes zl< ittuk igazolatlanul míisza- k ot. Szám tárán példa va n még ilyen a komlói bányászok között, de közel sem annyi, hogy az eddig elért ered ménveik megszilárdítását és tovább fejlesztését biztosítsa. Pedig ha a bányászaink az új munkások rendszeres nevelését szerződésileg vállalják, akkor ezért külön jutalmazásban is részesülnek. A legutóbb Szabó István, Höffler András, Niedling Herman és a többi társa kapott 250—300 forin jutalmat, mert a védnöksége alá tar tozó új munkás nem mulasztott igazolatlan műszakot. December elején, különösen az első napokban, hirtelen, szinte ugrásszerűen magasra nőtt újból az igazolatlanul mulasztott műszakok száma. Az ötvenből 135, lett, mert míg az újjonnan választott pártszervezetek veztőt megpihenlek kezdeti eredményeiken, addig az ellenség fokozott erővel dolgozott. Ezt bizonyítja a legutóbb leleplezett Kiss István táppénzcsaló példája is, aki az mellett, hogy a táppénzutalványára egy hónapot és nyolc napo' hamisított, hogy rendszeresen „bumti- zott“, még a munkahelyén is fegyelmezetlenül viselkedett és erre csábította társait is. Kiss Istvánt a becsü- lethfróság kitiltotta Komlói területéről, de hozzá hasonló még sok maradt a bányában, akiknek megnevezése a pártszervezetoinknek, a tömeg- szervezeteknek, köztük elsősorban a DISZ-szervezefn.ek a legközvetlenebb, a legfontosabb feladata kel), hogy legyen. fi női sz »Hason is meo tel! szilárdítani a fegyelmei Már nem első esetben írunk a komlói női szállásról, az olt tévő tarllia tatian állapotokról. Gelb Sándor után mos! Csordás Antal étvtárs lett a le gény- és nőiotthon felelős vezetője, de e szállásokon uralkodó állapotok megváltoztatása terén nem sok eredményt tud felmutatni. Nem js csoda, mert egy ember nem végezheti el a pártszervezet, a DISZ cs a szakszervezet helyett az új munkások, a női bányászok nevelésének munkáját. Pe- dik itt volna tennivaló elég. A kilences szoba arról „híres*4, hogy itt a legnagyobb rendetlenség, hogy itt állandóan civakodnak, hogy ebben a szobában vannak a bumii zók, a 1 e gfe g v el mezed e n ebi) muriké- sók. Közülük Kovács Katalint ebben a, hónapban már háromszor harminc, forinttal megbüntették, mer', fegvel- mezellénüii viselkedett a bányában, majd mivel ez sem használt, cgv hónapra kihelyeztél! a külszínre dolgoz U'. Hosszú Rozália és Horváth Erzsébet semmivel sem viselkednek különben ná'a, rendszeresen mulasztanak igazolatlanul műszakot és érre nem. egyszer csábítják a szoba többi lakóját is. Ha valaki megkérdezi tőlük, miért teszik ezt, arra rendszerint .azzal felelnek: „Semmi közöd hozzá, törődj a magad dolgával". A női szállás lakóinál — annak ellenére, hogy mar „számtalanszor pró hálták'1 meggyőzni őket a helytelen viselkedésükről — nem értek el semmi eredményt. De nem a kilences szoba lakóinak viselkedése jellemző a női szállás lakóira. Vannak olyan szobák is, mint az iHiis, az eggyes, amelyekben esténként a szoba lakói szépirődal mi könyvek olvasásával, rádió hallgatásával töltik el szabadidejüket. Csepkó Júlia, Csapó Lajosné, Vizi Irén, Lugosi Mária a könyv és a rádió mellett, nagy barátjai a filmnek, a színháznak is. Ezek a női bányászok az esti politikai iskolákra is eljárnak és az iitií tanultakat felhasználják a munkájukban is. Szeretik is őkel a bányászok, szívesen dolgoznak velük, mert tudják biztosan, hogy napról-napra megjelennek a munkahelyükön, segítik a lemaradás beho zásáért folyó harcukat. fidjon segítséget a nártszervezet és a DISZ A női szállás egyes lakói azonban nem elég erősek ahhoz, hogy a szállásukon lévő állapotokat megváltoztassák. Ehhez szükségük van a párt és a szakszervezet, az üzemvezetőség segítségére is. Hasonlóan segíteni kell a legényszállásokon lévő állapotok megváltoztatásában is. meri ez a munka egyet jelent,a munkafegyelem megszilárdításának munkájával, az évi terv maradéktalan teljesítésére való mozgósítással. M. Gy. PÁR 1 ÉS PÁRThPil ÉS * A Pécsi Magasépítési Vállalat fij pártvezetöségB megfavitja a tag- és tagjeloltíelvételi munkát Egy nőnapja választották meg a 73/1. számú Pécsi Magasépítő Vállalat kommunistái az új pártvezetőséget. A pártszervezet titkára. Katies András elvtárs lett. A vezetőségválasztó taggyűlés határozata a megválasztott új vezetőségnek nagy feladatokat adott. Az íij ve7efősée. élén Katies András párttitkár elv- társsal megbeszélték a határozati javaslat pontjait. Egyik legfontosabb pontja a tag- és tagjel-öltfelvétel. A legnagyobb hibák ezen a téren vannak. a régi vezetőség lelketlenül kezelte nemcsak a párttagok nevelését, hanem a pártszervezet új tagokkal, tagjelöltekkel való erősítését is — mondja Katies elvtárs —, ez okozza a legnagyobb munkát; az új vezetőség feladata, hogy kijavítsuk a hibákat. Katies elvtárs elmondja, hogy nem ritka eset volt az, hogy a tervszerűtlen munka következtében a taggyűlések előtti napon keresték fel a tagjelölteknek javasoltakat Katies elv- társ & meszestélepi építkezés párt- titkára volt. Az építkezés többi területei,, Wéber Kálmán volt a párttlt- kár, — akit azóta a tagság leváltott. A két pártszervezet munkája között érdemes a különbséget megmérni. Bár sok nehézséget kellett leküzdeni a meszesi építkezés pártvezetőségének mert n®m kaptak elegendő segítséget a v Altai at pártvezetőségé- íől, — mégis szép eredményeket értek el a tagjelöitf el vétel területén. Egy és fél év alatt 43 tagjelölttel erősítették a pártszervezetet. Ez az eredmény -nem lebecsülendő, de a dolgozók létszámához viszonyítva, akik között 45 sztahánovista nevelődött ki, tehetett Volna többet Is felvenni. Mit tett a párt erősítése, a nevetómunka érdekében Wéber Kálmán mint akkori párttitkár, hogy segítséget adjon Katies elvtársinak a munkában? Érre adnak választ a következő események; A taggyűlések előtti napon Katies elvtárs a meszesi párttrodában tanulmányozta a taggyűlésre készített beszédvázlatát. A csendet a telefon berregése verte fel: „Itt Wéber Kálmán beszél. Mondd, mennyi tagjelöltet vesztek fel holnap, a taggyűlésen?" Katies elvtárs válaszéban nyolc - tagjelölt felvételéről beszélt. Erre ismét megszólal Wéber: „Küldjél be a központba is két tagjelöltet, hogy én is mdjak a tagság elé terjeszteni valakit." A másik rossz szervező munka a pártiskolákra való javaslatoknál mutatkozott meg. ^ városi pártbizottság amikor javaslatokat kért a Magasépítő Vállalattól, hogy három vagy négy elvtársat pá-rtiskot-ára küldjenek — zavar keletkezett. Motorkerékpár száguldott az építkezésekre, hol a pártvezetés ég kiküldött tagjai egymás után szói í tg attak fel a párttagokat, — köztük, mivel nem ismerték a tagságot, párioukí viiliek-et is, — hogy nem akarnak-e pártiskolára menni. — A párllassáir között még ma is vannak, akik ezt a munkát szokták meg — mondja tovább Katies elvtárs, — ezért nehéz most a munkánk. A legutóbbi egy hónap alatt négy tagot és egy tagjelöltet vett volna fel a taggyűlés. Ezt azonban megakadályozta a régi vezetőség hibájából megszokott lazaság, ami még mindig fennáll a pártszervezet tagjainál. Nem jelent meg a taggyűlésen a párttagság több, mint fele, amelyet december másodikén kellett volna megtartani. Nem volt határozatképes a taggyűlés, így elmaradt a tag- és tagjelöltfelvétel. Az új vezetőség megtalálta a hibát A régi vezetőség nem tudatosította a párttagsággal a felelősségiét, amely minden párttagra vonatkozik. Elnézték kezdetben, ha két párttag nem jelent meg, később e^ a létszám mindig jobban emelkedett. A lazaság ellen nem vette fel a harcot a pártvezetőség. Az új vezetőség tanult ezekből a hibákból. Katies elvtárs sűrűn látogatja az építkezéseket és segíti a pártcsoportok munkáját. Az új vezetőség megválasztása óta mindinkább erősödik a pártszervezet. A pártcsopoT- tok és a népnevelők munkáján keresztül- az egés^ párttagság és a pár- tonkívüli dolgozók lendületes munkájával harcolnak -az évi terv befejezéséért. Ezekben a munkákban kitűnt arra érdemes, legjobb dolgozókat pedig felveszik a tagjelöltek sorába. V ff ^őazafiaj lak&uÁgank mtgakadátyúzfa... Cí Az ttdbás hadnagy csak akikor jött ki a jugoszláv őrházból, amikor már a szürkület szétterült a tájon. — Hát akkor nézzünk körül! — fordult az őrház előtt várakozó határőrhöz. — Menjünk fel a magasfigyelőbe! — Igenis hadnagy ár! Erre tessék! — udvariasko. dott a megszólított. — Jól belátni onnan a terepet? — érdeklődött a hadnagy. — Ó, hát hogyne! — a határőr elvigyorodott. — Még az egyes embereket is kitűnően célban ehetjük .. ■ A hadnagy is nevetett, közben helyeslőén bóloga tolt. — Értem ... Értem .. ■ Nagydn jól van... Csak minél gyakrabban „cselekedni" a többit bízzátok ránk! Még a magasfigyelőnél is ezen morfondírozott a had nagy. Miközben a létrát mászta, még egyszer vissza . szólt kísérőjéhez; — Nagyon jól van... Ha visszajövök, letter jesztlek benneteket kitüntetésre . . . Esküszöm megérdenűitek! A sötét közben teljesen úrrá lett a tájon. A hold valahol az esőtől terhes Í.ícsööszi felhők mögött búj kált. Csak messziről csillogtak az ivándárdai fények, a magyar fények. A hadnagy látcsövei fürkész, te a határorv túli ismeretlen területet. A határőr kísérte a távcső mozgását ée fálhangon, mintha magának beszélne, magyarázott: — Az ott Ivándárda. . Ar ott jobbra Sárok . .. Arra van III ócska... Tud a hadnagy úr magyarul? A hadnagy mintha nem is hallotta volna a kérdést, megszólalt: — Azt hiszem legjobb lesz, ha Ivándárdánál kő. tök ki. Igaz? Arra kell elő készíteni a terepetl — adta ki a parancsot és csak azután válaszolt.: — Hói persze, hogy tudok magyarul, méghozzá úgy, mint horvátul! Na, de indulhatunk vissza a karaolába, én végeztem! * Ivándárdán még a kutyák sem ugattak, olyan mélyen aludt a falu. Ifjú Lovas Józsefnek különösen mély volt az álma, hiszen az egésznapi munka, a szabadságharcos ídképzés után édes az álom. Ugyanilyen mélyen, egészségesen aludt az asszony is, a két kic?' pedig még mosolygott k mintha mézzel kente tol na meg szájukat az álom, _ Elsőnek ifjú Lovas József riadt fel. — Kopogtak — nem kopogtak? — töprengett néhány pillanatig, azután vá laszt kapott a kérdésre: halkan, vigyázva, megverték ismét az ablakot. — Ki az ördögöt tör ide ilyenkor a nyavalya? — mormogta, két öklével dörzsölve az álmot a szeméből Lovas elvtárs. Gyufát gyújtott, megnézte az órát. — Fél egy — állapi tóttá meg, de nem sokat . gondolkodott. lerúgta a dunnát, kiugrott az ágyból és az ablakhoz sietett. Már nyitni akarta, mikor — most már harmadszorra. — alaposan megkocogtatták az üveget. Erre már Lovas József is elkezdett szentségelni: — Még felébresztik nekem a gyerekeket! ... — nyitotta az ablakot és ki szólt: — Cssssl Jövök már! Ki az? Ismeretlen hang válaszolt: — Útbaigazítást, kérnék... Ismeretlen vagyok itt.,. Merre van nz Örs? — Azonnal! — készsé geskcdelt Lovas elvtárs. — Világosságot gyújtok és eligazítom! Yisszazárta az ablakot, felkeltette a feleségét. — Egy idegen van itt, útbaigazítást kér... Elkísérem az őrsre... Ne nyugtalankodj! Az asszony nem válaszolt. Csak mikor már férje felöltözött és indulni készült, akkor szólt oda neki: — Fogd magadhoz a nagykést! Soha nem lehet tudni... Itt a határszélen jó az ismeretlenekkel óvatosan bánni! ■— Ne félj asszony! — biztatta a feleségét Lovas elvtárs. — Ha rendes ember, akkor útbaigazítom, ha gazember, akkor is útbaigazítom — csak nem úgy ahogyan szeretnél Lovasné hallgatott. Csak mikor a férje már az ajtón kívül . került, akkor mondta: — Csak vigyázz magadra, bajod ne essék! * Ifjú Lovas József végig - mérte az Idegent. Ameny- nyire a sötétség engedte, aprólékosan megnézte magának emberét, csizmája sarkától, rövid félkabátján keresztül egészen kucsmája tetejéig. Csak. azután köszönt neki: —- Jóestét! Hát akkor mehetünk is... — Háta mögé bökött hüvelykujjával, úgy mondta: — Erre van az, őrs, elkísérem! Az ismeretlen tiltakozni kezdett: — Dehogy akarom fárasztani ... Eltalálok én oda egyedül is ... Onnan már egyenes az ország át... — Honnan tudja? — csa pott le rá Lovas elvtárs. — Hát... Csak úgy g(U'- dolom ... — hebegte a másik. — Szóval elkísérem! — zárta le a vitát ifjú Lova« József, majd kis szünet után, gúnyosan hozzátette: — Csak azért, nehogy eltévedjen ebben a sötétségben! Erre megyünk .. > Az idegen ellenkezni pró. bált. Lova® . elvtáns azonban egy gyors mozdulatot tett é® az ismeretlen már hátracsavart kézzel fickán- dozott. Hiába próbált fegyvere után nyúlni, tehetetlen volt. Lovas József bekiáltott a házba: — Ficánkol már a halacska! — azután a hátracsavart karú emberhez szólt: — Most aztán gye. ránk, mert... — nem fejezte be a mondatot, ehelyett megceiklandozta az idegent a nagykéssel. Megindultak. Lovasék házából kihallatszott a felriadt gyermekek sírása. Lovas elvtárs megrázta az emberét: — Látod, felzavartad a gyerekeket, te ■. ■ te gyd. kos! Igaz, mi neked két gyerek sírása! Ti azt szeretitek, ha ezrek sírnak! Nektek odaát ez a legkedvesebb muzsikátok! * Az őrsparancsnok elvtárs befejezte a jelentést. Azonban mielőtt borítékba zárta volna, megegyszer átfutok ta: „ ... Az átdobott kém (egy UDB-ás hadnagy) célja voll a pécskömyeki szénbányákba bejutni és ott tömcgszcrencsétlenséget előidézni. Ezért az elfogott kém érintkezésbe akart lépni a bányában dolgozó néhány megbízhatatlan fkulák, jobboldali szociáldemokrata slb.) elemmel. Az ttdbás azonban a I°ln határában megzavarodott, elvesztette tájékozódó képességét. Bezörgetett éjnek idején egy házba, az Örs után érdeklődött, hogy az!, kikerülve, biztonságban az ára juthasson. Hazafias lakosságunk ébersége, név- szerint ifjú Lovas József hősies magatartása azonban ismét megakadályozta azt hogy a titoista ügynök elérje célját .. " Garami László
