Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-09 / 287. szám

2 HBPtO 1951 DECEMBER t A nagymányoki bányászok büszkén jelentették Rákosi e'vtársnak, hogy szombaton este befejezték évi tervüket Talán még soha nem indultak ilyen lelkesen harcha a napi .érv teljesít« séért a nagymányoki bányászok, mint december 8 án. Tizenegy lelkes mun­kával eltöltött hónap után, szám'alan kimagasló eredmény' elérésével ju­tottak -el az évi tervük teljesítéséért folytatott harc utolsó napjáig. Decem­ber nyolcadikam már csak egynapi előirányzatnak megfelelő mennyiségű szén hiányzott az évi operatív terv­ben előírt mennyiségből. Nem egy bá­nyász szájából hangzott dl szombaton, hogy bármilyen akadály ellenére is kitermelik ezt a mennyiséget, hogv ezzel két nappal előbb telj-esí'sék Rá­kosi elvtársnak tett Ígéretüket, mely . Így szólt: Vállaljuk, hogy ezévi opera­tív tervünket december 10 re b«fe- ' jezrük. Én nemhiába dolgoztak lelkesen a nagymányoki bányászok, mert mun­kájukat siker koronázta. December nyolcadikén este 6 órakor őrömmel jelenthették a bányászok Rákosi eiv- társnak, becsülettel helytálltunk ígére­tünknek, adott szavunkhoz méltón befejeztük ezévi tervünket. A távira1 szövegét nyomban el is készítették, mely a következőket tartalmazza: Drága Ráltosi elvtársi A Nagymányoki Szénbányák nagy- wányokl bányaüzemének pártszerve­zete, szakszervezete, üzemünk dolgo­zói örömmel jelentjük, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és december 21, Sztálin elvlárs születés­napjára tett vállalásainkat — melyben megfogadtuk, hogy* napi operatív ter­vünkből összeadódó évi operativ ler­rlinket december hó 10-re befejezzük ezt túlteljesítettük. Évi operatív tervünket december 8-án este 6 óra­kor befejeztük. Megfogadjuk szeretett Rákosi elvtársnak, hogy az év hátra­lévő napjaiban tovább küzdünk a terv túlteljesiíéséért, ezzel Is tanúbizonysá­got téve az mellett: megértettük pár­tunk felhívását népgazdaságunk szén- ellátásának jelentőségét. Meg akarjuk hálálni pártunknak és Rákosi elvtárs­nak szerető gondoskodását. KISS JÓZSEF üzemi párttitkár HALMAGYI JANOS Üzemvezető POTYONDT ISTVÁN ÉB-litkár BEK FERENC DISZ-tiíkár. A Mezőgazdasági Szerel rtfgy árból jelentik : KimiMö eredmények szüléitek a megyei pártértekezlet lisztedére tartelt békeműszakon A Mezőgazdasági Szerárug-y árban Nagy József elvtárs, sztahanovista melegp-réselő november 30-á.n röpgyü- lésen jelentette be, hogy a megyei pártértekezlet tiszteletére a me eg- üzem béke műszakot tart. Ezt a kez­deményezést a többi üzemrészek dol­gozói is magukévá tették és számta­lan felajánlás született melynek teL jesátéséé’rt harcba indultak dolgozó­ink. A béke-műszakot december 7-én tartottuk meg. Felajánlását mindenki teljesítette, sőt kimagasló eredmények születtek. Nagy Józset elvtárs és Loch Konrád sztahanovista meleg,préselók 148 szá­zalékos áf'sguk mellett 174 százalékot teljesítettek. Golváth István tömeg­cikk-lakatos 205 százalékot -ért el. ,— Nagy Istvánná hidegpréselő 123 szá­zalékra két százalékot ajánlott fel és 129 százalékos termelési eredményt ért el. Varga Gvuláné bidegpréselönp 129 százalékot, Herczcg Mrhályné ké. zi hegesztő 112 százalékot. Bender lAszióné betanított munkás a tö- megeiké üzemben 1265 százalékot, Kúszik Elvira új dolgozó a hideg- préselőknél 114 százalékot, Hömyéki Pálné hidegpréselő 145 százalékot, Iványos Irén új dolgozó a kézihegesz tőknél 118 százalékot teljesített ezen a napon. A műszaki vezetők nagy segitségie-t nyújtottak a dolgozóiknak ezeknek az eredményeknek az eléréseben. Szer­számot, anyagot előre biztosítottak, a munkát, az anyagmozgatást jól meg­szervezték. Ezek az eredmények to­vábbi lendületet adnak a Sztálin elv. társ születésnapjára tett felajánlások teljesítéséhez, hogy tervünket de­cember 14-re befejezhessük s a hátra­lévő időben a terven felül gyártott iparcikkekkel ötéves tervünk teljesí­tését a szocializmus mielőbbi megva­lósítását segítsük elő, Kiss Józsefné üzemi pártszervezet elnöke. Soha nem tapasztalt módon emelkedik a tejbozam, a szovjet mezőgazdasági küldöttek tapasztalatátadása óta Kövessék nx élenjáró gazdaságok példáját a* elmaradók A Dunántúli Napló hasábjain nem­rég indítottunk tapasztalatcseréi, amelynek az a célja, hogy az állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetek­kel, termelőszövetkezeti csoportokkal, sőt az egyénileg gazdálkodó dolgozó párásítókkal is megismertessük a szovjet fejési módszert, melynek alkal­mazásával már eddig is komoly ered- , ményekeí értek el egyes állami gazda- • Ságokban, a szovjet elvtársak tapasz talatátadása óta. A cikkek megjelenése előtt a ba- ranuyani egyel állami gazdaságok egy tehénre számított fejési át­laga 7.6 liter volt. Ez a mennyiség november hó végére 8.2 literre emelkedett. Ez annak tudható be. hogy a na- gyobb tehenészettel rendelkező gazda­ságok, mint az ormánypusz.ai állami gazdaság és a pécsi állami gazdasá­gok azonnal bevezették a szovjet fe jési módszereket és így hozzájárullak ahhoz, hogy a tejtermelésükben novem­ber hó végére a pécsinél 12 és fél liter, áz ormánypusztainál pedig II literre emelkedett a fejési átlag. Sőt, a ké­sőbb csatlakozó íiszögi állami gazda­ság Dajiic-pusztai üzemegysége a hal literes fejési átlagról 9 és fé! literes átlagra ugrott fel. Hogy a megyei átlag még csak 8.2 literes, annak az az oka, hogy egyes állami gazdaságok nem . értették meg n fejési módszer nagy jelentőségét és bár. olvasták a cikkeket egyes gaz daságok nagy eredményeiről, mégsem igj-ekeztek azt saját gazdaságaikban is meghonosítani. Ha megnézzük az elmaradó gazda­ságokat, látjuk, hogy a fejési állag igen alacsony. A bikaIi állami gaz­daságnál 3.7 liter. A hogádmindszenh gazdaságnál 4.7 li'.er. Görösgallon 5 3 literi- A szetillőrinci állattenyésztési technikumban pedig hé; és fél liter a novemberi fejési átlag. Ezek a gaz­daságok azok, amelyek lemaradásuk­kal lerontják a megyéi fejési átlagot és lemaradnak a lejbeszolgálta ásuk- kal is. És ezért a gazdaságokban első­sorban a gazdaságvezetők, másodsor ban az agronómusok felelősek. Bika- Ion Mihalecz József elvtárs gazdaság­vezető és az agronómus gátlói a szov. jet fejési módszer bevezetésének­ök a takarmányozásra kiadott ren­delkezéseket nem tartják be. még csak. meg sem próbálkoznak a szovjet fe- jési módszer bevezetésével. Ugyanez mondható el a görösgalli gazdaságye- zetőről és agronómusról, továbbá a bogádmíndszenti, valamint a szen1- lőrinci tangazdaság gazdaságvezetöivől és agronómusairól is. A szentlörinci tangazdaság néhány hónappal ezelö'.t 12 és. fél literes'fe­jési állaggal dolgozott, míg ma, a bél és fél literes átlagra esett a fejése. Alapvető hiba az, hogy az agronómus állandóan úton van, hetek niulanak el anélkül, hogy ideje jutna a tehené­szettel való foglalkozásra. De ugyan­akkor Pruzsina Ferencné clvlársnő gazdaságvezető, nem törődik a tehe­nészettel. Rendelten. a takarmányozás, a kiadott takarmányozási rendelkezé­seket nem tartja b". ápolatlanok a tehenek és ezek után nem is csoda, ha Pruzsina elviársnő a szovjet fe­jési módszert sem akarja alkalmazni. Pedig minden adottsága és lehetősége meg van arra. hogy az előirt köveíe'- ményeket betartsa és tehenészete is­mét az elsők közé sorakozhasson fel, mert korszerű istálló is áll rendelke­zésükre. Látni» kell minden gazda.ságveze- tőnek és agronómúsnak, hogy n szovjet fejési módszer nemcTsak a gazdaság jövedelmezőségét emeli hatalmas mértékben, hanem az ipari dolgozóknak Is előnyére vá­lik Példa erre az, hogy amíg a gazdasá­gok nem foglalkoztak a szovjet fejési módszer bevezetésével és elavult mó­don takarmányoztak és fejtek, addig a havi tejbeadásuk megyei viszonylat­ban 165—170.000 liter között niozgot1. Amióta a gazdaságok egy része alkal­mazza a szovjet fejési módszert, az­óta 219.000 literre emelkedett az át­lagos havi tejbeadás Azok a gazdaságok, amelyek eddig még nem vezettek be az élen­járó szovjet fejési módszert, csal latkozznak a bolyi és pécsi, vala­mint az Uszögpusztal áttarai gaz­daságok kezdeményezéséhez. vezessék be mielőbb a szovjet elv­társaktól kapott tapasztalatokat. Az élenjáró gazdaságok példájából láthat­ják, hogy a szovjet fejési módszer bevezetése nemcsak a gazdaság anya­gi előnye, hanem komoly nemzetgaz­dasági érdek is. PARI ÉS PÁRThPU ÉS * , Tb . ex A megyei pártérteke?let előtt egy nappal a meszesi építkezés dolgozói között A meszesi bányász'akások építkezé­sének 3 pártirodája szombaton áz ebédidő alatt zsúfolásig megtelt. Idős és fiatal munkások, műszaki dolgo­zók fiatel lányok, dolgozó assza nyok várakoztak, hogy elmondhas­sák az építkezés küldöttjének a me­gyei pártértékezJetre szánt üzenetü­ket. A küldött Mániái Anna. Talán ö a 'egfiata'abb a terémben egybegyűltek között.. Elfogulta^ néz körül, miköz. ben elfoglalja helyét. A gondolata ebben a pillanatban visszaviszi öt abba az időbe, amikor ri«m is olyan régen kis földecskójükön hét test­vérével együtt dolgozott és eszébe sem jutott, hogy valaha kőműves le­gyen. Arra meg egyáltalán nem mert gondolni, hogy ilyen megtisztelő meg­bízást kap elvtársaitól. Elfogódottsága csak akkor szűnt meg amikor hallot­ta az elvtársak hozzá intézett sza­vait, amelyeket majd a pártértekezie ten neki kell tolmácsolnia. Fóris Kálmán eüvtárs ,a 73-as szá­mú Építőipari Tröszt pártbizottság titkára röviden ismerteti a feladato­kat: — A meszest építkezés dolgozói vál-. tolták, hogy december 15-ig befeje­zik az építkezést. Mániái elviársnő ar­ról log beszámolni a megyei párt érte­kezleten, hogy hol tartanak» a válla­lás teljesítésében. Ezért van szükség arra, hogy az elvtársak itt őszintén elmondják az eddigi eredményeket, javallataikat, beszámoljanak a párt előtt a munkájukról. Az elhangzott hozzászólásokban a dolgozók harcos lendülete mutatko- ott meg. Forgács. Imre elvtárs java­solta Mániái o’.vtársnö felé: Mi az ál­talunk. vállalt feladatokat elvégezzük. Mondja el Mánfai elvtársnő azt ’s a pártértekezleten, hogy ezután nagyobb segítséget udjanak a munkában. Elő­fordult igen gyakran az, hogy telsőbb szervektől kijöttek az építkezésre, megnézték az itteni munkánkat, de nem mondták el az észrevételeiket. Az a kérésünk, hogy ezután mondják — el fogorr. mondani Forgács elvtárt. A következő, hozzászólásból' kide­rül, hogy az ácsok sem maradnak el. — Mi ácsok vállaljuk, ha kellr éjjel is dolgozunk, de a házak készen /ész­nek december tizenötödikére — fo­gadta meg az ácsok egyik élmunkása, Lo-tar-ec Sándor elvtárs. Sutába János sztahanovista ltőinfi. vés vállalta, hogy december 21-re megszervezik a sztahánovista körö­ket. Kozma Imrénó mindjárt javasla­tot is adott a sztahanovistáknak: ve­gyék maguk mellé a 100 százalékon alul teljesítő munkásokat és neveljék őket kiváló munkásokká. Erre a javaslatra Forgács elvtárs azonnal jelentkezett, hogy vegyék :be a sztahanovista brigádba, hogy belő­le is sztahánovista. váljon. A sztahanovisták nevében Richter Gyula vállalta, hogy minden dekád­ban egy.egy dolgozót veszitek maguk mellé, a brigádjukban dolgozó Kot- nya Mihály és Peteric Vince dolgo­zókat. akik már négy hónap óta, 250 százalékot teljesítenek, december 21- ig sztahanovistává növelik. Az építkezésen vannak olyan . dol­gozók, mint Sing-ler Jenő, aki' fe­gyelmezetlenségükkel akadályozzák a vállalás teljesítését-. Krízmanics elv­társ javasolta, hogy az ilyen dolga, zókkal szemben alkalmazzák a Sztá. linváros építkezésén jó1 bevált mód­szert; maguk a dolgozó társaik ítél­kezzenek leiettük. Ezek a hozzászólások és javaslatok a.zt bizonyítják, hogv -a meszési épít­kezés dolgozói szívügyüknek tekin­tik a megyei párfértekezletet. Ettől az ér tekezlettől sokat várnak á dolgo­zók. Azt várják, hogy ez a pártérte. kéziét ismét megerősíti a pártszerve­zetekét. Azért mondták el javaslatai­kat, kéréseiket Mánfai elvtársnőnek. hogy ezzel bebizonyítsák: o mészeíri építkezés dolgozói szilárdan pártunk mellett állnak, le’kes munkával har- colnak évi tervük mielőbbi tejesíté­séért, A mesassi építkezés, kommunistái, jól el nekünk is a tapasztalataikat, hogy' választottak. Mániái elvtársnő híven tanulhassunk belőle, Mánfai elviársnő feszülten figyeli az. építkezés kiváló kőművesének sza­vait, nehogy egy szót is elfelejtsen. Majd íeláll és határozottan válaszol: fogja tolmácsolni szavaikat a me­gyei pártértekezlet előtt, és a. pártér. tekezlet. is számolni jog a meszesi dolgozók javaslataival és kívánságai, val. Miklós József (3) vájár példája megmufatja, hogyan kerül az ellenség uszályába az, aki nem jár nyitott szeműiéi Megtart juk a vándorzmzlőt! ! . Kedves Elvlársaki Sztálin elvtárs születésnapjára az vol: a vállalásunk, hogv lOIHi kulim-* ícr földet termelünk ki. Ezt a brigá­dunk minden tagja vállalta. Rákosi elvtárs beszéde után pedig elhatároz­tuk, hogy fejenként még négy köbmé­terrel több földet fogunk kitermelni. Ezeket a vállalásokat 100 százalékig akarjuk teljesíteni. Kedves Elvtársak! Hetedikén elnyer­te építkezésünk a tröszt vándorzász­laját, Ilöman Mátyás építés%ezető jó irányításával. Büszkék is vagyunk rá és azon leszünk, hogy továbbra is megtartsuk. Elvtársi üdvözlettől: Vázsonyl József sztahanovista brigádvezetö „A mi intézkedéseink — mondotta Rákosi elvtárs legutóbbi beszédében, — serkentőleg hatnak a termelésre az iparban és a mezőgazdaságban, tehát hasznosak és előnyösele a munkások, nak és a dolgozó parasztoknak egy­aránt. Ellenben súlyos csapást je­lentenek a spekuláció, a népi demo­krácia minden rangú és rendű ellen­ségei számára. Ez is egyik főcéljuk.“ Az ellenség, mely e rerdetljs- zések folytán el is vesztette lába alól a talajt, most még fékeve.-?zietteb. ben próbál támadni, igyekszik pár­tunk és kormányunk rendelkezéseinek félremagyarázásával - a tozvésbbé fel. világosított dolgozókat a hálójába ke­ríteni. hogy ezzel is a termelés eme lését akadályozza. Nem egy esetben ez sikerül is neki. Szerdán reggel István-aknán röp- gyűlést tartottak a bányászok, hogy pártunk ‘és kormányunk nagyjelentő­ségű határozatát levélben köszönjék meg Rákosj elvtársnak és arra új termelés; győzelmükkel feleljenek, A Tavasz-, majd a Joó.fejtés dolgozói­nak vállalása után egyszer csak Miklós József (3) vájár szólalt fel: — Hiába emeljük a termelési, ami­kor az árak ... A felháborodott becsületes dolgo­zók moraja elnyomta a többit, de ezután már több helyről is hallatszott hasonló megjegyzés ami azt mutatta, hogy az ellenség István.aknán is megkezdte aknamunkáját. Miklós Jó­zsefnek, Vicze Mihálynak és néhány hasonszőrű társának azonba„ nem sikerült megakadályozni az István- aknai bányászokat abban, hogy új vállalást tegyenek tervük mielőbbi teljesítéseve, de egyszer és minden­korra leleplezték magukat, megmutat­ták igazi énjüket Miklós József 1945-be,, jött Isiván- aknára dolgozni. Lakást kapott Sza. bölcsön és a családját is idő hozta. Nemsokára belépett a Kommunista Pártba, 1946-ig párttag is volt 1946- ban István-aknán a jobboldali szo- ciákfcmokralák és hasonló ellenséges elemek sztrájkot szerveztek. Köztülc volt Miklós József is. Amikor pár­tunk vezetői kimentek a bányászok köz-' és elmondották, hogy ma mái a'sztrájk a dolgozó nép hatalmának a proletárdiktatúrának a létrehozásál akadályozza cs saját magunknak ár­tunk ezzel, Miklós József volt az egyik 'eghangosabb „ellenzék''. aki még akkor is arra akarta rávenni a bányászokat, hogy saját érdekük el. lenére tovább folytassák a sztrájkot. Terve már akkor sem sikerült, a be­csületes bányászok, a kommunisták hiúsították meg. Azóta évek teltek el, népi demo­kratikus államunk győzelmeket győ­zelmek után ért el. Egyre jobban épült, szépült országunk, vele együtt emelkedett do'gozó népünk életszín­vonala is. Dolgozó népünk lelkes mun­kája mellett elősegítette fejlődésün­ket, megerősödésünket, munkásaink, dolgozó parasztjaink lelkes hozzájárni, lása: a tervkölesön, majd a két béke kölcsön jegyzése is. Az IsíVán-aknai bányászok is lelkesen és szívesen ad­ták kölcsön megtakarított forintjai­kat, ötéves tervünk mielőbb: megva­lósításához Miklós József ekkor már ..népnevelő“ volt és a népnevelőérte­kezleten ellene volt dolgozó népünk elhatározásának, sőt másokat is sze­retett volna lebeszélni a jegyzésről. Közben'lent :t bányábap sem feledke­zett el az „agitációról" és a jegyrend­szer idején gyakran ismételte: „Éhe­sen nem lehet dolgozni.“ De nézzük meg tényleg szűkös vi­szonyok között él Miklós József? — Tényleg nehéz életkörülményei miatt zúgolódik, tiltakozik, uszít népi clemo-; kratikus rendszerünk ellen?. Erre a Horthy-rendszer alatt megvolt min­den oka. de matt nincsI Miklós József 1940-ben nősült meg. Utána 1943-ig katona volt és ez idő alatt a már háromra szaporodott gye­rekek számát feleségének kellett el­tartania.. Hogy ezt mog tudja tenni, a kőművesek mellett kellett segédmun­kát végeznie, nem kevesebb ideig, mint négy évig. Szűkösen, nyomorog­va éltek, csak a napi kenyérre teleli. A háború után az infláció ideje alatt azt y pnr darab ruhát, is, amiivük volt. oda kellett adniok a spekulánsoknak, hogy a gyerekeknek és saját maguk­nak is valami élelmet tudjanak bizto­sítani. Nehéz idők voltak ezek. de1 1946-ban. a forint megjelenés-- után egyre jobban javult a., életük A Mi-k- lóo-csaiádnak 'is több lett a ruhái«. cipője és már nem volt gond non­nan előkerifoná a kenyérrevalót. Mik. lés József még soha ilyen jól nein keresett, életében. Havonta 1300—-M00. de nem egy esetben 1S00 forint havi­fizetést vitt haza tizenötödikén. De ezen kívül a bányászok iránti szere­tő gondoskodásban Miklós Józséf is részesült: 300 forint jutalmat, is ka­pott. A legutóbb szü’eiett kisgyermek­nek már nem kellett baba kelen­gyéről gondoskodni, mert azt a. szak- szervezet adta neki. Sokáig’ lehetne még sorolni a juttatásokat, sokat 1c. ti-etne beszélni a Miklós-család gyer­mekeiről, akik tiszta ruhában, gond­talanul mennek mindennap az. isko­lába és szü’eiknek csak annyi- gcmdot okoz a jövőjük, hogy orvcis legyen-e belőlük, avagy mérnök. Annyi bizo­nyos, nem kell majd nekik tizenkét, éves korukban munkába meoniök, mint a.z apjuknak. Nem igaz. hogy Mikló« Jfztef mindezt n«m vette észre! Hisz még távolabbi tervei is vannak. Négy gYc Tekének most akar cipőt venni, a család többi tagjának ruhát., sőt még ■gy új ágyat is vesznek nemsokára. Biztos, hogy vesznek, mert ma már erre lehetősége van minden dolgo­zónak és éppen ezt segíti elő pártunk és kormányunk e nagyjelentőségű ha. tározala. De ez a határozat egyben súlyos csapást is jelent ellenségeink­re, azokra az eMenségtenkre is, amely­nek hangján Miklós József is beszél: dohog, elégedetlenkedik, amikor sem­mi oka sincs rá. És több Miklós Jó. zsef van István-aknán de többi bá­nyáinkban, üzemeinkben is. Ewsknék nagy többsége, mint Miklós József is nem tanul, sőt még újságot sem ol­vas, felvi'ágosulatlan cs ezáltal ciz el­lenség hálójába kerül. A pártszervezetek feladata, hogy ezeket a dolgozókat, megisjnértessék ötéves tervünk célkitűzéseivel,- hogy figyelemmel kísérjék munkájukat, hogv kiragadják őket az ellenség ke­zei közül. Tavasz Ferenc, Schön Gyu­la, Kelemen Józséf és a többiek már megkezdték szerdán reggel ezt a mun­kát. amikor vállalásukkal és lelkes szavaikká1 mutatták meg: megértették pártunk és kormányunk határozatát ezután mén nagyobb erővel harcol­nak felemelt öl éves tervünk megváló sífásáért, még nagyobb erővel har­colnak az e’lensé" jobboldali szó rlá'demokraták, a demagógok ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom