Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-07 / 285. szám

1851 DECEMBER 7 3 MB PlÓ PARI ÉS PÁRTÉPllÉS it A porcé i Ián gyári öntöde íéj párl^ezetősége végrehajtja a lággyá lés határozatát A Pécsi Porcelángyár öntöde üzem­részének pártalapszervezete mcgerü- •ödött az új vezetőség választásával. A pártszervezet titkárának, Kiss Má­ria elvtársnő! választották az alap- szérvezet kommunistái. Kiss elv-társnő a pártszervezet népnevelője volt, akt munkáját ezen a vonalon 1« becsületesen elvégezte. A,termelésben 120 130 százallékra tel­jesítette a normáját. Ezév júliusában, a jó munkájáért a porcellángyár párl- hizottsága a vállalat vezetőségével megbeszélve, szép feladattal bízta meg Kiss eív.tánsnől: a gyár újítási felelő­se lett. Ezen a téren is jó munkát végzett. Amikor átvette ezt a megbízatás', mindössze 50 újítás volt a gyárban, ami beérkezett a vállalat vezetőségé­hez. Azóta ez a szám háromszorosára emelkedett, 150 újítás van eddig, ami­ből már sokat meg is valósítottak, Kiss elvtársnő nem hanyagolja eJ azt a megbízatást sem, amit a ve­zetéségválasztó taggyűlésen a tag­ság été je állított. Újjászervezlek a nép tu velő hálózatot „Elvtársak: nekünk ezt a pártszer­vezetet erőssé kell tennünk, ezért ígérem, hogy a határozati javaslatot, amit a tagság elénk tűzött, maradék­talanul Végrehajtjuk“ — mondotta Kiss elvtársnő a •••tagságnak tett ígére­tében. Ez az ígéret alig néhány hete hangzott el, de az elért eredmények mutatják, hogy jó úton indult öl a vezetőség. A legutóbbi vezetőségi ülé­sen megbeszélték a határozati javas­latot.' A javaslat egyik pontja a népneve­lők átszervezését tűzte ki feladatul. Ez nem volt könnyű munka, mert a régi vezetőség csak papiron tudta, hogy kik a népnevelők, de a való­ságban nem. Ezek között voltak olya­nok, akik már más heílvre kerültek az alapszervezettől. Most már ezen á téren megjavult a munka, mert a vezetőség a régi népnevelők tapasztalatait megbeszélve, a vezetőségi gyűlé­sen olyan elvtársakat, párlonkí- vüli dolgozókat jelöltek, akik be­csületesen végzett munkájukkal bebizonyították, hogy érdemesek erre a megtisztelő feladatra. A most következő taggyűlésen a nép­nevelők beosztását a tagság elé ter­jesztik és a taggyűlés fogja jóváhagy­ni, hogy ki érdemes a megtisztelő nép­nevelői megbízatásra. A következőkben elsőrendű pont­ként az oktatás megjavítását tűzte feladatul a taggyűlés. A régi vezető­ség munkájának hibája a rossz elő­készítő munkában mutatkozott meg. Nem beszélgettek el minden elvtárs­sal, akit javasoltak a politikai isko­lára. így az elvtársak sem értették meg az oktatás fontosságát, jelentősé­gét. Ebből adódik az, hogy vannak olyan eivtársak, mint Dobos Iíároly- né, aki azt mondta az új vezetőség egyik tagjának, amikor az megkér­dezte, hogy miért nem. jár el a szemi­náriumra: „Jártam én tavaly politi­kai iskolára, minek menjek el ebben az évben is.“ De vannak olyan elv­társak is, mint Bögri Józseíné, aki azt mondja: „Én nem akarok tanulni, abból nekem semmi hasznom sincs/* Ezek az elvtársak nem tartják szem előtt a párt Szervezeti Szabályzatát, mely előírja, hogy a párt tagjainak kötelessége: „Szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marxizmus-leninizmus tanításait.“ Az újjáválasztott vezetőség minden elvtárssal elbeszélget az oktatás fontosságáról és eredménye kezd megmntatkozni. Nevelik a tagjelölteket A harmadik pontként a tag- és tag- jelöllf el vételt állította feladatul a tag­gyűlés. Sok olyan elvtárs van az aCapszervezetben, akiket a tagfelül­vizsgálat idején visszaminősítetlek, mert nem tanultak és nem voltak elég képzeltek politikailag. Ezekkel eddig a pártszervezet vezetősége nem fog­lalkozott. Most az új vezetőség felke­reste ezeket az elvtársakat, így lát­ták meg azt, hogy többen vannak, akik azóta jártak politikai iskolára és a munkájukat becsületesen elvég zik. Ilyen elvtársak Mezőkeresztesi Lajosné és Papp Gvuláné, akik ter­melési százalékukat állandóan 100 százalékon felül végzik. Ezeknek az elvtársaknak tagfelvételi kérelmét a taggyűlés elé terjesztik, hogy ott a tagság megvitassa, hogy méltók-e a párttagjára. Ilyen munkával végzi el a többi feladatát Is az új vezetőség. A vezetőségválasztó taggyűlés óta emelkedést mutatnak a termelési ered­mények is. Üzemrészük már 100 szá­zalékra teljesítette évi tervét és de­cember 21-ig még jobban túlteljesítik az előirányzatot. A megyei pártértekezletre készül Kiss elvtársnő Kiss eilvtársnő szorgalmas munkát végez, mint alapszervezeti párttitkár. Ezért érdemelte ki azt a bizalmat a tagságtól, hogy megválasztották a vá­rosi pártértekezletre küldöttnek. Ezen az értekezleten még szebb megbízatást kapott, megválasztották a megyei pártértekezletTe küldöttnek, hogy kép­viselje nemcsak az öntödei alapszer­vezet, hanem az egész PorceMángyár kommunistáit, akik a Kiss elvtársnő­be helyezett bizalmukon keresztül résztvesznek a megyei pártválaszt­mány munkájának kiértékelésében és megválasztásában. Erről a megtisztelő feladatról sem feledkezett el Kiss elvtársnő. A megyei párlUdeottságtól kapott tájékoztatót tanulmányozza, hogy teljes képet kapjon a pártvá­lasztmány jelentőségéről. Elbeszélget a pártszervezet vezetőségé­vel, tagságával, megkérdezi a párton- klvüli dolgozókat és a vállalat veze­tőségét is, hogy mondják el javaslatai­kat, véleményüket. Ebből készíti el a jegyzetét, hogy a december kilence­dikén tartandó megyei pártértekezle- ien beszámolhasson alapszervczete és az egész Porcellángyár ezévi munká­járól. Cserkút dolgosó parasztjai elvárják a tanácselnöktől, hogy* érvényt szeressen a törvénynek Ha valaki a munkákról érdeklődik Vilisics Vilmos cserkúti tanácselnök elvtárstól, az a következő választ kap- ja: — Cserkút községben majdnem minden dolgozó paraszt teljesítette beadási kötelezettségét. Azonban, ha körülnézünk, ennek igen kevés nyomát találjuk. Versenytábla nincs a faluban, azt sem tudják a község dolgozói, hogy állnak a baromfi- és lojás- beadási terv teljesítésével. És a népnevelők? Azok már há rom hete nem végeznek felvilágosító munkát. Ha népnevelőértekezletről van sző, Vilisics eCv'.árs azt mondja: — Minden hétfőn meg szoktuk tar­tani. A későbbiek folyamán aztán kide­rül, hogy nem is népncvelőértekezle- tet. tartanak minden hétfőn, hanem politikai iskolát. De ahogy Gergyesi Tibor tanácstitkár elvtárs mondja, ab­ból azt lehet következtetni, „nem is sokat ér a felvilágosító munka“, mert neki az a véleménye: Ha a község minden egyes ba­romfiul lleadnánk, akkor sem volna elég a beadási kötelezettség tetjesi- ! ősére'. Ezek szerint lehetetlen a begyűjté­si terv teljesítése? Nem, ezt mutatja Pintér József, Borbás János, Szabó József és a többi 304 dolgozó paraszt .példája, akik tudták teljesíteni. Az, hogy még mindig 32 dolgozó paraszt vár a beadási kötelezett­ség -teljesítésével, annak elsősor­ban a tanács felelőtlen, megalkuvó munkája az oka. Vilisics elvtárs — a tanácselnök — azzal vigasztalja magát, hogy „cse­kély“ ■az a mennyiség, amivel a 32 dolgozó paraszt hátralékban van, öO 60 darab tojással fejenként, aztán a határidőre — december 31-re —- azok is majd teljesítik törvényes beadási kötelezettségüket. Vilisics elvtárs ilyen nyugodt, az állami fegyelem megszi­lárdításánál is. Már november 27-én mind a 32 törvényszegő dolgozó pa­rasztnak megírta az értesítést, hogy tíz százalékkal felemelték a tojás és baromfi hátralékot, de arról nem gon doskodoU, hogy azok az értesítések el is jussanak minden kötelességmu­lasztó dolgozó paraszthoz. Még máig is ott porosodik Vilisics elvtárs író­asztalán,.. Ezekután nem véletlen az. hogv Cserkút még most is 45 százaléknál tart a baromfi és f>2 százaléknál a tojásbeadási kötelezettség teljesíté­sével. Vilisics elvtársat Cserkút dolgozói azért heleyzték a falu élére, hogy irányítója legyen a községnek, vonja felelősségre a törvény meg­szegőit, akik hanyagságukkal rontják a köz­ség jó hírnevét, hátráltatják a falul és egész megyénket, a begyűjtési terv teljesítésében. De maga Vilisics elv­társ is hátráltatója a begyűjtésnek akkor, amikor nem alkalmazza a tör­vény szigorát az állami fegyelem megbonlóival szemben, hanyag, fele­lőtlen munkát végez. A község becsületesen teljesítő dolgozó parasztjai elvárják Vilisics elvtárstól, hogy nagyobb gondot for­dítson a begyűjtésre és szerezzen ér­vényt a törvénynek azokkal szemben, akik még nem -teljesítették beadási kötelezettségüket. „Arra kérem dolgozó paraszttársaimat, hogy teljesítsék kötelezettségüket“ A tanács megalakulása óta most az utolsó két tanácsülésen .vettem csak részt. Azelőtt olyan vélemé­nyen voltam, hogy „mire való annyit gyűlésezni", de most mái megváltozott a véleményem. Az utóbbi két tanácsülésen meggyő­ződtem arról, hogy mennyire más most a közigazgatás. Községünk tanácsa mindenben segít és jól akar községünk dolgozó paraszt­ságának. Én egy szegény cselédember gyermeke vagyok és én tudom csak igazán értékelni a múlt és jelen közötti különbséget. A tel- szabadulás előtt bármennyit dol_ goztunk akkor sem tudtunk semmi­re jutni. Mindent a kulákok, a kizsákmányolok harácsoltak össze a maguk javára, a mi verejté­künkből, Most megváltozott az életünlc. Nekem és családomnak mindenünk megvan. A munkában sok kedvezménnyel segít álla­munk. Ezért mi, a község dolgozó parasztjai becsületes, jó munkánk­kal, többtermeléssel, kötelezettsé­günk teljesítésével járulunk öt­éves' tervünk mielőbbi teljesítésé _ hez. Nem bánja meg az, aki köte­lezettségét teljesíti,. mert sok ked­vezményben részesül és mint a falu élenjáró dolgozóját, minden­ki megbecsülésben részesíti. De vannak még községeinkben olyanok, akik háliállaljéik közsé­günk eredményét, szabotálnak és igyekeznek a dolgozó parasztokat beíolyásuk alá keríteni és minden­féle rémhírekkel, hazugságokkal lebeszélni őket kötelezettségük tel­jesítéséről. Jó lenne, ha azok a dolgozó parasztok, akik hallgatnak a kulákok szavára, visszagondol_ nának arra, hogy „jó tanácsadóik“ hét-nyolc évvel ezelőtt még csak szóba sem álltak a dolgozókkal, ha szóltak is, csak a muráidra való parancsoló hanggal. Most pedig, hogy látják egyre szépülő életün­ket, mindenféle szabotálással, a dolgozók félrevezetésével szeret­nék akadályozni munkánkat. Azt szeretnék, hogy gátunk is úgy le­gyen mint a Titoéknál, ahol a kulákok, a kizsákmányolok azt te­szik a dolgozókkal, ami nekik tet­szik. Én 207 százalékban teljesítettem beadási kötelezettségemet. Ha be. legondolok megváltozott életembe, látom azt, hogy milyen kevés az a pár mázsa termény viszonzás­kép mindazért, amit én és közsé­günk többi dolgozó parasztja ka­pott az államtól. Azonkívül, bogy kötelezettségem teljesítettem, számtalan kedvezményi kaptam. Szombaton Rákosi elvtárs beszé­dét hallgattam, a jegy rendszer megszüntetéséről és az árak ren­dezéséről ami csapás a7 ellenség­re és a dolgozók életszínvonalának emelését szolgálja. Most pedig arra kérem dolgozó paraszttársaimai, hogy .azok, ukik még nem lettek eleget beadási kö_ telezettségiiknek, egy percet se ingadozzanak tovább, hiszen min­den szem gabona, minden tojás, amit a hegyüjtőhelyre viszünk, más formában sokszorosan vissza­térül. Csalc szét kell nézni közsé günkben, a dolgozó parasztok mindegyikének megváltozott az élete. szekrényeink telve ruhával, új rádió van lakásunkban. Éppen ezért el sem tudnék képzelni szé­gyenteljesebb dolgot, mint azt, bogy valaki nem-teljesíti az ál­lam iránti kötelezettséget. Elmondta: kója József a harkányi tanácsülésen. Lelepleztük építésünk egyik ellenségét, dr Darányi Józsefet Dolgozó népünk minden erejét meg­feszítve építi a szocializmust. Sze­münk előtt nőnek ki a földből a gyá­rak, a gépállomások, a bányászlaká­sok százai, új traktorokkal szántják a barázdát, a kombájnok ontják a búzát, villanyt kap a faf.u, kultúrhá- zat és . szülőotthont a munkásnegye­dek készül az imotai erőmű és épül ötéves tervünk büszkesége, a Sztálin Vasmű. Téglagyáraink is alkotó ré­szesei akarnak lenini ennek a nagy építömunkánák és nagy lendülettel vesznek részt a terv teljesítéséért ví­vott harcban. Vannak azonban olyanok, akiknek nem tetszik mindez. Az ellenség nem nyugszik és minél jobban erősödik munkásosztályunk, annál nagyobb dühvei próbálja népgazdaságunk va. gyonát kisebbíteni. így történt a Ba- ranyaimegyei Téglagyári Egyesülés pécsi kettes számú üzemében is, ahol doktor Darányi József adminisztrátor visszaélt az üzemben dolgozók bizal­mával, hűtlenül kezelte a reábízott vagyont és saját hasznára téglát adott el. A dolgozók leplezték le Darányi özeiméit és december negyedikén vonták fedétőseégre társadalmi bíró­ság előtt. A tárgyaláson ismertették Darányi­val a vádat, majd egymásután emel­kedtek magasba a kérges munkáske­zek szót kérve, hogy a dolgozók ki. fejezésre juttassák megvetésüket a napokban leleplezett ellenséggel szem­ben. Novotni Jánosnó elvtársnő, idéz­te a múltat, amikor néhány pengővel kell ott kicsiny gyermekeivel megél­nie. Darányi pedig, aki feleségével együtt havi ezernégyszáz forintot keresett, még sikkasztott is. Hőgye Imre hangsúlyozta, hogy Darányi úgv bánt a dolgozókkal, mint a régi világ gőgös. urai. — Éppen, ide­je, hogy eltávolítsák a becsületes munkások soraiból! — mondta. Kovács Imre UB-elnök kijelentette, hogy Darányi már a jegyrendszer bevezetésekor is iázított. Nem vélet­len, hogy amíg alkalma volt a tégla­gyárban dolgozni, reakciós aknamun­kát akart kifejteni. A kettes számú téglagyár lemaradt a trarvteljesítésben, de ugyanakkor amikor Darányit leleplezték és az üzemből eltávolították ugrásszerűen megnőtt a dolgozók teljesítménye, a termelés is. Neu Ernő sztahánovista rakó és még sokan mások hasonló értelemben szólaltak fel. Végül megállapították, hogy Rákosi elvtárs beszéde után komoly győzelmet értek el, mert el­távolították soraikból építésünk egyik ellenségét. Határozotton álltak ki az egyik dolgozó megállapítása mellett, hogy Darányi nem méltó a becsüle­tes dolgozók bizalmára és nem ér­demli meg, hogy velük egy helyem dolgozhassák.- Darányi József megpróbált véde­kezni vérszegény kifogásait azonban nem. fogadta el a gyűlés és fegyelmi úton történő azonnali eltávolítását határozták el. A három pécsi téglagyár dolgozói nevében: Rálh János Ko'tclán Raymunil párttitfcár vállalatvezető Kovács Imre UB-elnök A kökönyösi fatolvaj lás főkolomposainak arcképe Komlón a kökönyösi építkezésnél az utóbbi időben egész nagy aránya, kát öltött az értékes és szinte pótolhatatlan fa­anyag lopása, A munka­helyek mellől, de még az 'elkerített anyagtclepről is eltűntek a zsaluzóanya­gok, gömbíák, állványpad. lók és már komolyan úgy nézett ki a helyzet, hogy a munkák további előre­haladását ezek az anyag- eltűnések akadályozták. A közelmúltban a rend­őrség a Magasépítést Vúl. lalat ellenőrzési osztályá­val együttműködve több helyen, elsősorban a kör­nyező házak pincéiben ellenőrzést tartott és ek­kor öt és fél köbméter értékes faanyag került elő, de ez csak egy ré­sze a hiánynak, feltehető, hogy a többit már eltü­zelték. 21 helyen találtak ilyen lopott anyagot■ Hu­szonegy öntudatlan és köztük több ellenséges elem is semmibe vette a nemzetgazdaság elsörcn dű érdekeit. Nem törőd­tek azzal, hogy ezek a faanyagok új bányászla­kások építéséhez kelle­nek és a helyett, hogy tűzifáról gondoskodtak volna, építési faanyaggal tüzeltek, készítettek disz­nó-ólat. Ezek közül az emberek közül sokan nem jöttek rá arra, hogy miről is van itt szó. Nem értették meg. hogy a nép államát, a kö­zösséget lopják meg és az ellenség malmára hajtják a vizet, sőt valójában el­lenséges elemekkel léptek bűnszövetkezetre. Nézzük csak meg kik voltak a tolvajlásnak a fő­kolomposai. Leopold György, aki a pincébe rejtette a faanyagot, aki diszóólat állított össze belőle 1951-ben, a nép államában, ugyanebben az évben, amikor pár nap­pal ezelőtt kijelentette, — a békekölcsön-jegyzés ide­jén, — hogy neki Truman és Tito is jó embere. Ez meg is látszik azon. amit, tett, nem a bányászoknak akart Kökönyösön bá­nyászházat. Szalai Lajos, a fatolvaj- banda másik tagja, 194S- ban, amikor nyugatról visszatért, nem a munká­hoz kezdett hozzá, hanem előbb még egy grófot csempészett át a határon. Most gróf hijján a fa­anyagot lopkodta át a ke­rítésen. Kiss Sándor csendőr- őrmester volt és bizonyos. hogy habozás nélkül Bé­resre tiporta azokat, akik egy szál gályát is cl mer­tek vinni az uradalmi er­dőből. A nép államát szí­vesen meglopta és ugyan­akkor az amerikaiak be­jövetelét jósolgatta. Rovni Ferenc nemcsak fát lopott, hanem borral is feketézett és amikor a bányászok felháborodot­tan tiltakoztak Mindszen­ti hazaárulása ellen, <5 nem irta alá a tiltako­zást, ezzel leleplezte ma­gát. mint Mindszenti ügy­nöke. Rajtuk kívül — fónéhá- nyan olyanok is résrlvet. tek a folopásban — aki­kei ha nem is lehet a Kiss Sándor félék közé sorolni., — tettükben az ellenséget szolgálták. Most látha'ják azok, akik megtévedtek és elő­ször vesznek részt ilyen cselekményben, milyen társaságba keveredtek be­le, kikkel fújtak egy kő. vet és kik azok, akikkel az 5 ügyük is a rendőr­ség elé kerül. A becsüle­tes kökönyösi dolgozók pedig továbbra is vigyáz­zanak éberen a nép va. gyónóra és leplezzék le azokat, akik megkárosít­ják őket. a szocializmus és a béke ellenségeit. A műszaki és fizikai dolgozók javaslatai alapján készülök a megyei pártérlekezlelre A Pécs városi pártértekezlet után a 73/1. számú építőipari vállalat mű­szaki dolgozóival kiértékeltük a vá­rosi pártbizottság titkárának, Czárt elvtársnak a beszámolóját, a pártér­tekezleten elhangzott javaslatokat ta­pasztalatokat. Ennek alapján nagy hiányosságot alapítottunk meg, a vál. lala tunk munkájában. Megállapítot­tuk, hogy a vállalatunk tervteljesíté­se nem a munkaerő hiányából adódik, hanem a rossz munkaszervezésből, a helytelen munkabeosztásból. Ezt a hibát megvitattuk, hogy mi­lyen módszerekkel javítsuk meg és határozatot hoztunk, hogy a megyei pártértekezlet tiszteletére jobb mun­kaszervezéssel a vállalat munkatervét teljesíteni fogjuk. Műszaki dolgozó-1 ink ezt a kiértékelést magukévá tét-1 ték és a november havi operatív tér. vüket 107 százalékra teljesítették. Ujabb felajánlásainkban a megyei pártértekezlet tiszteletére a vállala­tunk évj tervét, amelynek a , határ­ideje december 31, ezt december 25- re teljesíteni fogjuk. Most a műszaki és a fizikai dolgo­zók javaslatai alapján készülök a de­cember kilencedikén tartandó megyei pártért ckszliet re, melyre a városi párt- értekezlete,, megválasztottak. hogy beszámolómmal segítsem az általunk megválasztott megyei pártválaszt, mány munkáját. Ncmeskéri László a 73/1. számú építőipari vál­lalat termelési osztály veze­tője. li «»VilgÓK/ÖllÖSÜll csoportosan hallgatták Rákosi e'.vtárs beszédét a dolgozó parasztok. Rákosi e'.vtárs beszédének elhangzása után egyhangúlag elhatározták, hogy kö­szönő táviratot küldenek. A távirat­ban ígéretet tettók, hogy 50 százalé­kos baromfi- és 86 százalékos tojás- begyüjtésüket december 21.re. Sztá­lin elvtárs születésnapjára 100 száza­lékra fokozzák, december 10-re pedig elvégzik a hátralévő mélyszántást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom