Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-05 / 283. szám

2 Vf R P l, O 1951 DECEMBER 5 i „A NÉPEK KEZÜKBE VESZIK A BÉKE MEGŐRZÉSÉNEK ÜGYÉT...“ STOCKHOLM: December 2-án befejezte munkáját m északj országok békekongnesszuse- A kongresszus elfogadta az ENSZ- Svez intézett 'levél szövegét felhívást tetézett a, északi nép eddi ez és hatá­rozatot fogadott él gymkoriajti béke- védelmi intézkedésekről és együttmü- fejödésről. A kongresszus elfogadott egiy ható rozgitot, amely támogatja azt a követelést, hogy tiltsák be a hábo­rús propagandát, az északi országok­ban. * At olasT bék.ebtzottság titkársága közli, hogy november 27-ig egész Olaszországban tizenötmil'ió három- názharminckeitőezer aláírást gyűjtöt­tek a Béke Világtanács felhívására. Huszonhárom tartományban mái több aláírást gyűjtöttek, mint a stockhol­mi leihívásra. Harminckét tartományban a Béke Vílógtandcs felhívását a lakosság Itibb, mint negyven százaléka irta alá. * A béke híveinek svájci bizottsága (Kést tartott Bie ben a Béke Világíta­ná«? bécsi ülésén hozott határozatok megvltatására. A-, értekezlet hetáro- 3ía*a kimondja., hogy a kővetkező hó­napok során még jobba,, fokozzák a békeatóirásgyüjtést Svájc városéiban és falvaiban, a svájci békeharcosok fokozottabb békeagitádót fejtenek ki mtot eddig. A bieli ülésen határozatot hoztak arról is, hogy a közeljövőben orszá. gos békekongresszust. hívnak össze Svájcban. * A Vapaa Sana című lap közli a rinn Népi Demokratikus Unió tilta­kozó nyilatkozatát a íinn képviselő- ház törvényhozó bizottságának hatá­rozata e’len. Ez a bizottság ugyanis elhatározta, hogy elutasítja a Népi Demokratikus Uniónak azt a javasla­tát. amelyben törvény hozatalát in­dítványozták a háborús ■ propaganda eltiltásáról és a béke védelméről. A Firm Népi. Demokratikus Unió nyilatkozatában kiemeli, hogy a bi­zottság többségének határozata nem Idei meg a firm nép érdekeinek. A tl’takozó nyilatkozat szerzői vé­gűi lelhívják a képviselőházat, hogy hagyja jóvá a Finn Népi Demokrati­kus Uniónak a háborús propaganda eltiltásáról és a béke védelméről szó­ló javaslatát. Bombay ban nemrég ülést tartott az Indiai Országos Béke tanács irodája. Az ülésen felszólal t Romes Csandra, a tanács tagja. Kijelentette, hogy In­diában másfélmillió aláírásit gyűjtöt­tek a Béke Vil ágtanácsnak az ötha- talmi békeegyezményt követelő felhí­vására. A kínai önkéntese) nehéztüzérsége megsemmisítő csapésokat mért az agresszorokra Koreai arcvonal: Az Uj Kína hírügynökség külön­tudósító ja jelenti: A Marlangszan-nál lefolyt had­műveletekben a kínai önkéntesek nehéztüzérsége megsemmisítő csa­pást mért az ellenségre. A brit 29. dandár október elején hat napon át tartó elkeseredett harcok után elfoglalt néhány ma­gaslatot Maijangszan térségében. Pyrrhusi győzelem volt! Az ellen­ség oly súlyos veszteségeket szen­vedett, hogy a 29. dandár alakula­tait a brit 28. dandárhoz tartozó királyi skót h'atárvadászokkal kel­lett felváltani. Az angolok beásták magukat az elfoglalt magaslatokon. Sündisznó- állásókat építettek, klserödöket lé­tesítettek, drótákadállyal vették körűi állásaikat. Aknamezőkkel Igyekeztek védekezni minden ■ el­lentámadással szemben. Az angolok nem is sejtették, hogy mi vár rájuk. A kínai önkéntesek egy tüzér- csoportja a „hős tüzérek“ eineve- rést vívta ki magának kiváló har­ci teljesítményeivel. Ez a tüzér- csoport kapott parancsot arra, hogy a gyalogsággal együttműköd­ve visszafoglalja az állásokat. A kánál tüzérség november 4-én a délutáni órákban lőni kezdte az ellenséget és megsemmisítette an­nak külső erődítményeit. Félórával később célpontját az ellenség jő védelmi állásaira helyezte át. A homokzsákok, drótakadályok és a földből készült erődítmények a le­vegőbe repültek, mintha egv óriás keze dobálódzott volna velük. Ami röviddel azelőtt még az ellenség védelmi állása volt: romokban he­vert. A kínai messzehordó tüzérség ezalatt elhallgattatta az állásokat védő ellenséges tüzérséget. Jelzőrakéta jelent meg az ön­kéntesek parancsnokságának har­ci álláspontja lelett, ami a gyalog­sági támadás megindulását jelez­te. az önkéntesek megrohamoz­ták a füst és porfelhőbe burkolt magaslatokat. Valamennyi magas- laton elkeseredett közelharc folyt. Este 7 órára az önkéntesek ismét kezükben tartották a magaslatokat. A kínai könnyütüzérség pusztító tüzet zúdított a menckülső ellen­ségre. Miközben a kínai ütegek az el­lenséges állásokat lőtték, több, mint harminc ellenséges repülőgép keringett a csatatér fölött. Az ön­kéntesek légvédelmi tüzérsége el­találta a vezérgépel, amely lán­golva lezuhant az Imzsin folyó ke­leti partján. Nyomban utána egy másik ellenséges gép fúródott a földbe. Az ellenséges gépek harci alakulata felbomlott és a fejüket vesztett pilóták a kínai ütegektől több, minf egy kilométer távol­ságban dobták le Napalm-bombái. luit. A sztálini alkotmány útmutatásai nyomán fejlesztjük mi is a lanácsok hálózatát Hetven angol pancélkocsi gyilkos támadést intézett Szuez határában az egyiptomi rendőrség ellen Kairó (MTI) Hétfőn a Szuezá-csator­naöveze'ben tartózkodó angol csapa­tok az angol-egyiptomi szerződés fel­mondása óla a legsúlyosabb provo­kációs támadásokat intézték a csa'.or- naövezetben. A jelentés szerint — je lenti a newyorki rádió — a súlyos összetűzés úgy kezdődőt'., hogy pán célgépkocsikkal megerősített angol katonai rendőroszlagok iiizel nyitot­tak az egyiptomi rendőröket szálli'ó teherautókra. A hivatalos jelentés szerint az összecsapás során 20 egyip­tomi és angol halt mpg. A sebesüllek száma 80. Az angoloktól provokált összecsapás három óra hosszat tar­tott. Az angol támadás a Szuezből Kairóba vezető úton történt, közvetle­nül Szuez város határánál. i\ szuezi kormányzó jelentése megállapítja, hogy a támadásban angol páncélkocsi vett részt. 4a egyiptomi haaafiak megaaervexik önvédelmüket na angol megaaállókkal »nemben Moszkva. V. Korionov, a Pravda nemzetközi szemleírója az egyiptomi helyzettel foglalkozva a többi között ezeket Írja: Az angol kormány az Egyesült Ál­lamok kormányának nvilt támogatá­sával Egyiptomban tovább szélesíti agresszív cselekedeteinek méreteit. A Szuezixsa'torna övezetében hemzseg­nek az angol csapatok. Egyiptomnak ezt a létfontosságú területét gyakor­latilag elvágták az országtól. .Sajtójelentések szerint újabb angol csapatokat dobnak át a csatorna öve­zetébe. Egyiptom felségvizeire jelen '.fis számú angol hadihajót vezényel­tek. Az angol csapatok a megszáll,)'! területeken önkényeskednek és erő­szakoskodnak a béjíés polgári lakos Sággal. Az angol imperialisták gyalázatos tettei mély felháborodást keltettek az egyiptomi lakosság minden rétegében. Az egyiptomi hazafiak fegyveres ön­védelmi alakulatokat szerveznek a megszállók elleni védekezésre. A Szuczi-csatorna övezetében az egyip­tomi munkások tízezrei szüntették b" a munkát. A kikötőmunkások megta­gadják az angol hajók kirakását. A kereskedők bojkottőiják az angol vá­sárlókat. Szudánban növekszik a mozgalom a Nilus-völgvének egyesítéséért és az angol csapatok kivonásáért. A nfhis- parti városokban és településeken mindenütt hallható a, követelés: ..An­golok takarodjatok országunkbólI I-e a középkelleti parancsnoksággal!“ Az egyiptomi béke- és függetlenségi mozgalom erősödése —: írja befejezé­sül Korionov — arról tanúskodik, hogy növekszik a közel- és középke- leti népek nemzed öntudata. Ez or­szágok néptömegei egyre tevékenyei)!) szerepet játszanak a béke erőinek harcában az angol-amerikai impe rialislák háborús készülődései ellen. KÉT VILÁG ■ Az elvtársak hasonlítsák össze ezt a mi bátor és magabiztos lé­pésünket azzal a helyzettel, ami tőlünk nyugatra, az amerikai Marshall-segély „áldásait“ oly hosszú esztendők óta élvező nagy tőkés országokban van. Három héttel ezelőtt mutatkozott be a Cdiurchill-korinány új pénzügymi­nisztere, Butler. Beszámolójából egyetlen mondatot idézek: „N'agy- Britaitnia most általános fizetési válsággal áll szemben: ha nem ta­lálja meg a módot, hogy megkeres­se annak az órát, amit külföldön vásárol, ennek csőéi, éhezés, munka­nélküliség lesz a vége“. Egyben be­jelentene, hogy a húsadagot oly kicsire csökkentik, amire még nem volt példa Angliában, de nem felel érte, hogy hamarosan nem kerül-e újabb csökkentésre a sor. ('Rákosi elvtárs beszédéből.) * Egyesült Államok A Literatumaja Gazeta néhány ame­rikai munkás levelét közli. James Da­vies, az „Armour1* húslársaság mun­kása (West Fargo, Észak-Dakota ál­lam) ezt írja: „Az elmúlt évben nyolc hónapot dolgoztam és 1832 dol­lár 37 centet kerestem. (Az Armour and Company elnökének fizetése évi 100.000 dollár.) Gyermekeim közül kellő még nem evett életében vajat. Három gyermekem olyan ritkán evett húst, hogy a szó szoros érteimében nem is tudják, mit jelent ez a szó, hogy: „hús“. E. Saynvon (Erwin város, Tennessee állami) leveléből: „Éjjel írom ezek?: a sorokat. Ma egy embercsoport gyűlt itt össze, hogy közösen induljanak el ételmiszerhulladékokat és él elmarad la­kokat keresni. Láttam, amin! ezek a boldogtalanok a szállodákból kidobóit hulladékban kotorásztak. Mindegyik­nek egy kis zsák vagy papirdoboz voll a kezében“. A „Tagebuch“ című lap jelen'ése szerint az amerikai Telephon and Te­legraph Company ezévi tiszta nyere­sége a múlt évi 3(6 millió dollárra! szemben 375 millió dollár. Gleo F. Craig, a tröszt elnöke, bejelentette: a még magasabb profit elérése rétjé­ből a tröszt tagjai „arra törekszenek, hogy a béreket minél alacsonyabb színvonalon^ tartsák“. Anglia A „Ministry of Labour Gazette“ az angol munkaügyi minisztérium hivata­los lapja néhány adatot közöl, amely szemléltetően mutatja az angol dol­gozó tömegek abszolút elnyoiuorodá- sót. Az ország heti közepes húsfo­gyasztása a liáborúelőiii Időszakban 42.1100 tonna volt. Ez a mennyiség 1949-re 31.000 tonnára, azóta pedig tovább csökkent. Az angolok most személvenkint mindössze heti 10 deka húst kapnak. A hús óra kétszerese az 1941. évi árnak. (1941 az egyik leg­súlyosabb háborús év volt Angliában) Mint a Daily Worker jelenti, Osbcrt Iteake, a biztosítási ügyek minisztere kijelentett;« az alsó házban: a kormány nem engedélyez családi pótlékot az egygyermekes családoknak. Ugyancsak visszautasították a többgyermekes- KÉT ARCA csalódok részére folyósított családi pótlék felemelését Spanyolország „A Mundo Obrero“ című Pánsban megjelenő spanyol demokratikus lap jelenti: A madridi Antonio Lopez- u'.ca közepén két és fél méter magas kerítést emeltetett a polgármester. Madrid más pontjain is hasonló kerí­téseké! emellek, hogy az idegenek ne lássák a nép nyomorát. A kerítések mögött nyomorúságos kis kunyhók hosszú sora van. A lakók nagyrésze munkás, vagy a déli tartományból az éhség elöl idemenekült szegénvpi- raszt. A kunyhókban nincs villan v, a közegészségügyi viszonyok elképesz­tői’ k. A Cakók a kunyhók között hú­zódó sikátorokat „Caudillo -sugárút - nnk“ és „őkegyelmessége-utcának“ nevezték el. Franciaors-zág A francia költségvetés adatai sze­rint egészségvédelemre csak század­részét fordíliák annak az összegnek, amit háborús célokra fordítanak. Évenként százezer ehibgr hal meg tüdővészben, hatvanötezer rákos meg­betegedésben. Amíg a nép egyre in­kább clnyamorodik, addig a monopo­listák nyereségei nőnek, ölig 1947- ben a legnagyobb ipari vállat altok, ban­kok, közlekedési és kereskedelmi tár­saságok liszt'.«! nyeresége 124 milliard frank volt, addig 1950-ben a liszla nyereség már meghaladta a 800 mil­liárd frankot. Olaszország Az Olasz Általános Munkászöve - s-ég jelentése szerint Olaszországban egyetlen család sincs a dolgozók ka­tegóriájában, amelynek létminimuma biztosítva lenne. Polenza larlománv bail az évi cukorfogyasztás mind­össze kilticven grammot ér el szemé- lyenkint. Az olasz statisztikák azt is kimutatják, hogy az utolsó öl esz­tendőben összesen egy pár lábbeli ju­tóit minden egyes olasz át'.anipoi gárra és évenkint egy pár bari.'inta Ehhez még hozzá kell venni a négy­millió munkanélkülit és .akkor teljes képet kapunk az olasz dolgozók gaz­dasági helyzetéről. f Jugoszlávia Az utóbbi években húszezer sze­gény- és középparaszl mit kénytelen fiit 'jót eladni a kulákoknak! Egy-k-'t kutaknak a faluban több .jövedelme van, mint n szegény- és középparasr.l családoknak együttvéve. A „Za Socia listieskii Jngoszlavijii“, a jugoszláv hazafiak egyik külföldön megjelenő lapja megírja, hogy a dolgozó pa­rasztok a leggazdagabb vidéken sem kapnak több napszámot a kuiákoktól napi tíz-tizenöt dinárnál. Ugyanakkor egy kiló cukor ára ötszáz dinár. Mbit ismeretes, a jugoszláv pénzügyminisz­ter nemrégiben jelenletlc be. hogy a vasul! jegyek árát háromszáz száza­lékkal. a gyógyszerekét hnlszáz száza­lékkal emelték fel. Jelentősen drá­gult a színház és a mozi is. IN'yiigaí-NcmcIorsvág Egy München melletti táborban , öi ven egyéves korában éhen.!) alt dr. Grund fiziológus és matematikus. Éjjeliőr volt, majd munka nélkül ma­radt. Ócska kalonaruhán kívül nem volt más holmija. Tfcaeoöt esztendővel ezelőtt született meg a Szovjetunió hatalmas vívmá­nya, a sztálini alkotmány. Az évfor- ihfó alkalmából Pongrácz Kálmán elv­társ a fővárosi tanács vógtrehajtó. btzwttságá-nak elnöke nyilatkozott a Magyar Táviraíj Iroda munkatársának és többek között ezeket mondotta: — December 5-én ünnepid a haladó Világ a sztálini alkotmány megalko­tásának évfordulóját — A sztálini törvény bármelyik fe­jezetébe,, érvényesülő elvek példaké­pek a mi íejtödésünk száméra is. Pár­tunk II. kongresszusa határozatában szükségesnek tartja a helyi tanácsok továbbj. fejlesztését, megerősítését, különösem fontosak számunkra a sztá­lini alkotmánynak a szovjetekről szó. tó1 rendelkezései. A nagy példa nyomán mi is megvalósítottuk a proltetárdiktatúra államszervezetét: a tanácsokat A tetáiiní alkotmány évfordulója arra kötelez minket, hogy ezt a hatalmat tovább erősítsük. Még elmélyültebben tanulmányozzuk a forradalmi harcok­ban létrejött szovjetek gazdag ta­pasztalatait működésüket, a dolgozók­kal való kapcsolatukat, mélysécvs demokratizmusukat. Ez az évforduló arra kötelez, hogy vonjuk szorosabb­ra a dolgozó nép és a fiatal helyi tanácsok rne-st kialakuló kapcsolatát. Egyre növekvő gazdasági és kulturális feladataink ellátása érdekében tovább erősítjük tanácsainkat és éberen őr­ködünk azon, hogy az ellenség ne­próbálja aláásni építő munkánkat. — December 5-re való emlékezés megerősít bennünket abban hogy pártunk vezetéseve' helyes úton ja. runk és arra késztet, hogy a szovje­tek példáján a. tanácsokat széles, át­fogó tömegszervvé fejlesszük. Ennek a feladatnak a jó megvalósítása, bé­kés építésünket, békét védő céljainkat is szolgálja. Grotewohl elvtárs miniszterelnök beszéde Lipcsében Lipcse (ADN): Otto Grotewohl elv. társ,' a Német Demokratikus Köztár­saság miniszderö'tnöke beszédet mon­dott Lipcsében a társadalombiztosítás­sal kapcsolatos országos mun.kaérte- teöáleJefi. Beszéde elején vázolta az angol- amerikai imperialisták 1945 óta Nyu- gat.Némeiországban folytatott politi­kájúit amelynek következménye a la koeság egyre növekvő nyomora. Fzutén hangsúlyozta, hogy Ade­nauer párisi tárgyalása összeesküvés a német nemzet ellen. Ez az összees­küvés a német népet gyilkos testvér- háborúba akarja belevinni és a nyu­gat németországi lakosságot bűnrészes­sé akarja tenni a békeszerető népek ellen indított új háborúban — jelen.- tette ki Grotewohl, majd megállapítot­ta. hogy Adenauer párisi tárgyalásai­nak célja: agresszív háború közvetlen előkészítése, a német egység és a né­met békeszerződés megkötésének meg­akadályozása, " nyugatnémetorszá­gi lakosság végleges kiszolgáltatása külföldi hatalmaknak. Az amerikai-angol agresszorok belgrádi fegyverhordozói * A belgrádi fasiszták az amerikai.an­gol imperialisták segítségével és köz­vetlen részvételével erőltetett ütem­ben fegyverkeznek és Jugoszláviát a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni agresszió felvonulási területévé változtatják. A washingtoni és londoni ag­resszprok francia csatlósaikkal együtt jelentékeny összegű ,.vissza­adási kötelezettség né‘kü!i;‘ hite!/ bo­csátottal: a Tilo-klikk rendelkezésére. Ezt a hitelt teljes egészében arra szánták, hogy Iciícgyvirczzék a más- félmilliós jugoszláv hadseregei. Az óceánontúli agresszorok Tito.Jugo­szláviát nem szuverén álamnak, ha­mm számtalan katonai támaszpont­juk egyikének tekintik, a demokrati­kus béketábor elleni agresszió fel­vonulási területének. Az imperialista agresszorok bel­grádi fegyverhordozói sietve 'igye­keznek előkészíteni országukat a há_ borúra. Növelik a hadsereg Létszámát és a jugoszláv nép legmegátalkodot- tabb ellenségeit — a csstnikeket és az usztftflákat — toborozzák. Az ame­rikai tisztek résztvesznek a titoiste hadsereg hadgyakorlatain. Eisenhower főhadir■ állásának képviselői „nemzet­közi ejtőernyős ugróverseny‘‘ címén ejtőernyős hadgyakorlatokat hajtanak végre jugoszláv területen. Az egész országban mindenütt repülőterek és a népi demokratikus országok határai felé vezető katonai utak épülnek. Az Adriai-tenger part­ján új kikötőket építenek, a régieket korszerűsítik. Az. egész jugoszláv gaz­daság és az állami költségvetés a mililarizálás szolgálatában áll. Ebben az évben az ország militarizálásara és a fegyverkezési versenyre kétszer, annyit fordítanak, mint 1949-ben. Ezek a kiadások súlyos teherként, ne­hezednek a dolgozó tömegek vállára. Jugoszlávia katonai táborra emlékez­tet. A lakosságot — fiatalokat és idő­seket egyaránt — erőszakkal kénysze­rítik katonai kiképzésre, hadgyakorla­tokba vonják be és próbariadókat tar. lanak velük. A titoislák — a Balkán háborús provokátorai — napról-napra egyre szélesebb körben használják fe! a há­borús hisztériát,, az ágyú töltelék elő­teremtésére. A jugoszláv nagyváro­sok és ipari gócpontok lakosait már kimerítették a szűnni nem akaró próba­légiriadók, az‘Utcai lövöldözések és az éjszakai levonulások az óvóhelyekre. A ti to isták űz imperialisták számá­ra szükséges ágyú töltelékeket az ifjú. ság somiból igyekeznek előteremteni és ezért az iskolákban és a7 egyete­meken szigorú kaszárnyarendet és katonai fegyelmet honosítanak meg. Aj amerikai-angol imperialisták a háborús előkészületek fokozásával Jugoszláviából annyi stratégiai nyers,- anyagot igyekeznek kicsikarni, a meny­nyit csak lehet. Csupán az USA-ba történő jugoszláv színesíém-kivitel 1950-ben 1949-hez viszonyítva meg­kétszereződött és 1939-hez, viszonyítva több, mint ötszörösére emelkedett. A jugoszláv nép az amerikai impe­rialistáknak és csatlósaiknak Jugo­szlávia körül csapott szennyes handa- bandáznsában a belgrádi fasiszta bandává, folytatott t\kos és nyílt tárgyalásaiban, a titoista hadsereg sürgős felfegyverzésében azt a törek­vést látja, amelynek célja, hogy há­borús tűzfészket hozzon létre a Bal. kánon. A jugoszláv népnek a Tito-bau- da és az imperialista leigázók sötét tervei ellen folytatott spontán harca a munkásosztály vezefcséve.l szerve­zett hazafias mozgalommá lett. A titoistífk lasíszla-militarista po­litikája egyre nagyobb gyűlöletei vált ki. nemcsak a, népből, hanem n ’ jugo­szláv l:atonákból és tisztekből is. A titoisté.ií több, mint húszeze.r fórra, dalmi érzésű katonát és tisztet vetet­tek börtönbe és koncentrációs táborba és körülbelül 130.000 katonát mint „megbízhatatlant“, büntető alakulatok­ba osztottak be. Azonban .a vad ter­ror és a jugoszláv hadseregen belli; űzött soviniszta propaganda ellenére is élnek azok a hazafias erők, melyek felismerték n hazájuk felett lebegő ve­szélyt és ezért a munkásosztállyal és a dolgozó parasztsággal együtt egyre határozottakba,, szállnak síkra a fa­siszta klikk bűnös knlandortervei el­len. V. Küszanov cikke nyomán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom