Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-31 / 304. szám

1951 DECEMBER M

5

s

W Ä P L O

10M november 12, Toronto, Canada. KEDVES ÉDESANYÁM!

A levelet megkaptam és boldog vagyok, hogy még él, de még annál boldogabb szeretnék lenni akkor, ami. kor életben láthatnám meg a hosszú

még egyszer magamhoz ölelhetném, mint gyermeke, az édes jó anyámat. Mert én haza akarok menni minél előbb ebből a betyár, kizsákmányo't Kanadából, ahol csak a nagy nyomor

tvuí tucLutui lauiauicuu mey ex »-------------» --- ------ —^ y J

és nehéz elmúlt évek után, hogy | van és a nagy munkanélküliség.

*ótM^**z.* /ícejf- g-j Q*<* -C*t***6, ^*c. *0-6- Cu/Lc *i**Mt, St*t et-tAcMfJsMgZMM-ir yey **t-e** öJt*o-^^g.*cUi*p m**tycij*&^**_* *MM*c£^í* *A<*i-*

&LG.T,&-£*1*»*^Cl^> --Z*T*£h.<^^ *f^*-^ gyCC*. (7<r r_, ** , ,

1* -e*t***U. -£*c*Jsr

sv»***cC*f**u*í>t .is* -*y /<-*■*-*-ot-i-i****^ su^***«* áJ- a -luiArx'T^i^n-<rxA-lM~K, ßg^**. *v~u*t*<^

*lu2*ns

7lcr-í*o

Nem létezik olyan ember itt, aki munkával keresi a kenyerét, hogy boldogulna, hanem, ha dolgozik is, akkor is éhezik. Pláne a családosok, mert oly keveset fizetnek, hogy nem lehet már az őrült drágasággal megkeresni a megélhetését egy munkásnak ebben, a nagy és gazdag országban. Földönfutóvá tették itt az emberiséget, nincs kiút más, mint egy hatalmas belső forradalom, amely else- pemó ezt a rothadásnak induló rothadt rendszert és egy új rendszer venné át a hatalmat, olyan. ami Oroszországban van, amely megdöntötte a cáüzmust és a lángeszű Lenin és az utódja, Sztálin, aki felszabadította majdnem egész Európát a népnyomó kapitalizmustól. Mert amíg ezek ülnek itt a nyeregben, addig

K7 zt n levelet november 18-án vlt- te ki a siklósi postás özv. Kalmár Jánosné, Rakóczi-út 57. szám alalt lévő lakásába. Ez a levél is hasonlóan az előbbihez, panasszal, kese. rűséggel íródott és a benne lévő szavak nemcsak az Amerikában élő Kalmár István sorsát tükrözik vissza.

Az, egyszerű szavakkal megírt sorok az egész amerikai rendszerről lerántják a leplet és bemutatják a „szabim érvényesülés“ hazájának a kapitalisták által féltve takargatott, agyonhallgatott oldalút is. De bemutatja a levél azt is, hogy Kalmár István előtt épp úgy, mint az amerikai dolgozók százezrei, milliói előtt nem megváltozhatatlan, nem elkerülhetetlen sorsként tűnik már a kizsákmányolás ténye.

Látja Kalmár István és látják vele együtt Amerika többi kizsákmányolt- jai, hogy van „kiút“, van frgyver a kezükben ahhoz, hogy elsöpörjék az útjukból a szabadságról fecsegő, ugyanakkor újabb zsákmányra leső, újabb szörnyűségekre készülődő elnyomóikat. Tudják, hogy Szovjetunió és az általa felszabadított országok népei megismerték a szabadság Igazi éricímezését, igazi izét. Nines akkora hatalmuk a dollár birtokosainak, hogy véka alá rejtsék a dolgozók előtt a szabad népek boldog életét.

Hiábavaló a dolláron megvásárolt rádióbemondók szajkózásn, hiábnrn- lók az amerikai diplomaták mocsko- lódásai a Szovjetunió és a népi demokráciák felé. Kalmár István haza kívánkozik.

De Iiaza kívánkoznak azok a dolgozók is, akik Amerikában Születtek. Azok, akik talán éppen ebben n pereben váltak munkanélkülivé, azok akiket tatán éppen most raknak hajóra, hogy valahol Koreában minden meggyőződés nélkül kapitalista érdekekért hyomuTiiltul elpusztuljanak.

Kalmár Istvánhoz hasonlóan, ők Is nnpról-uapra világosabban látják a haza Igazi értelmezéséi, ők sem akarnak más földön élni, mini a szülőföldjükön, és ez a kívánságuk nem egyszerű óhaj, nem egyszerű álmodozás. A napról-napra erősödő, izmosodó amerikai munkásosztály nem egyszer meginulaSta már a bankároknak, a tőkéseknek, hogy félelmetes erővel rendelkezik. Olyan erővel, amely előbb, vagy utóbb hazát teremt az amerikai dolgozók számára is.

'-&**„ ****** *e***£tc&-se* *6.<yOau

£t#***C rs***’^i**-j(.<Jji0JL.'p y%*^*<*-^-2**’-&-&■** *l*H*v-X^L*

ry**+-*D-r*-‘*£L43 M rxtty cCA-o jtlAs-lZa*** (<M £

£*0 *-*****&3l*ir‘ *i*f—.-%**&t-**L Cl /t-* ■ * t-~ *V*S-^ &**l**J?- ^ A*.0-6**jCJy*

*i-6- (Lct***-*Cí^c-(.<,'*£-zc-tiL- -C-o c £>C^íy.erx*a*/i_ cr*t^

egy jó gyapjú ruha 100 dollár és- a lakás is oly drága, hogy az életemben még soha nem fizettem ennyit, egy országba,, sem, mint itt, 8.10 dollár heti, magyar pénzben 1Í0 forrni. Ilyen nehéz az é’ot Canadóban. Százezrével csatangolnak az emberek az utcán munka nélkül, rongyosan, piszkosa,, éhesen és lakás nélkül. Ez a mai Canada ...

itt boldogulásról szó sem lehel és becsületes munkáról. En májusban jöttem vissza Amerikából és alig dolgozhattam ki két hónapot és most itt van a kemény tél, ami hét hónapig tart itt Kanadában és nem dolgozok. Például itt leközlök egy pár élelmi- cikkét ruhát, cipőt, slb. Egy kg marhahús 1.50, pánt disznóhús egy dollár. 12 dr tojás 90 cent, 1 pánt kenyér 30 cent, 1 pánt kávé egy dowr, 1 pár jó cipó 25—30 dollár,

Fordítsanak nagyobb gondot gépállomásaink a női munkaerő szervezésére

Mezőgazdaságunk terméseredményének fokozása érdekében szükséges, hogy a mezőgazdasági munkákat idejében és jól végezzük el. Ebben a munkában már eddig '•* uaoy segít séget adlak megyénk gépállomásai, amit bizonyít az, hogy egy traktor naponta öt pár lófogat munkáját végei el. Ez a segítség azonban nem tartott ’.epést mezőgazdaságunk nagyarányú fejlődésével hiszen a nagyüzemi társasgazdálkodás mind na- gvobb követelményeket állít gépállomásaink elé. Nemcsak a termelőcsoportok. hanem mar számos egyénileg dolgozó paraszt is ellátogat a helyi géoállomások irodájába és még ha ran Is igaereje a gépállomás traktorával akarja felszántani a földjét, mert meggyőződött arról, hogy egykét mázsa terménnyel többet takaríthat be, ha traktorral jó mélyen ide- jélmn végzi el a szántási munkákat.

Ehhez pedig az kell, hogy gépállo. másainkon legyen elegendő munkaerő, öntudatos fegyelmezett dolgozók, akik felelősséget éreznek munkájukért, harcolnak a terv marrdék- tala„ teljesítéséért.

Hol találhatók ezek a tartalékolt munkaerők?

Mindenekelőtt az eovénileg dolgozó parasztok fiai és leányai között, ak'k szívesen ülnének a gépre, erős békeharcosai 'ennének a szocializmus építésének ha minden gépállomás! dolgozó szívese- elbeszélgetne velük, megismertetné velük a traktort és a traktorista <^let szépségeit. Egyes néo- állomásokon azonban elhanyagolják n szervezési munkákat, főleg a nőj munkaerők beszervezését;

A “«erttloriuci gépállomáson

például egy nő dolgozik, aiki jól megállta a helyét, de a gépállomáson még most sem törekednek a női mun. kaerők beszervezésére, amit bizonyít «z hogy sem a termelőcsoportból, sem az egyénileg dolgozó parasztok közül eddig egy nőt s?'m szerveztek he a gépállomásra. \ jelenleg ott dolgozó egy nőt sem becsülik meg. Egyszer a vontatóra teszik, majd el te szik és

udvart takaríttatnak vele, vagy ócskavasat gyüjttetnek az állomáson. Ez mutatja, hogy mennyire lebecsülik a női munkaerő* ezen a gépállomáson, nem gondolnak arra, hogy csak a munkaerő biztosításával érhetik el, hogy tervüket maradéktalanul teljesítsék.

De nem különb a harkányi gépállomás sem, ahol a gépállomás veze'ő- sége még annyira sem méltatta a szervezés kérdését, hogy a traktorosok, nak megmondta volna. Csak most a hét elején megtartott üzemi értekez létén vált szóbeszéd tárgyává. Ezután ot dolgozó jelentkezett traktorosnak, de nő egy sincs köztük.

Ilyen helytelen

saservezesse!

t

bizony egy nő sem jelentkezik gépállomásra dolgozónak. Hisz a szent- lőrinci gépállomás vezetősége valóság, gal elijeszti a nőket a traktortól és hogy egyáltalán a gépállomás felé nézzenek.

Azt kellene elmondani, hogy álla- munk mennyire gondoskodik a női traktorosokról, már kiképzésük idején. Bentlakásos iskolába járnak ahol modernül felszerelt há'óhelviséq és fürdő áll rendelkezésükre. Minden isko.

A Magyar Munikaértlemrend arany, fokozatával:

Fábián Vilmos, a csobokapusztai ál lami gazdaság gépcsoport vezetőjét O alkalmazta országosan eisőízben Nyikoláj Bredjuk gyorscsép'ési módszerét.

Krizáén Imre, a mohács-szigeti álla. mi gazdaság brigádvezetójét. 183 kh gyapotterületen 8 mázsás átlagtermést ért el.

A Magyar Munkaérdemrend bronz fokozatával:

Károly Ferenc, ä továszbetényí ál- lami gazdaság brigádvezotőlét. fit. ven kh területen 19.76 mázsa átlagos ősziárpatermést ért el. ^ többi

Iára menő lány már az iskolára induláskor új munkaruhát kap és a tanfolyam ideje alatt még 200 forint ösztöndíjat. Az oktatást megyénk legjobb dolgozóiból alakult kiképzőgárda biztosítja, este pedig a tanulás befejeztével, megfeleő szórakozási lehe. tőség, rádió, könyvtár, stb. áll rendelkezésükre az iskolán részvevő női hallgatóknak.

A női munkaerő szervezés azonban nemcsak gépállomásainknak feladata és érdeke Ha termelőcsoportjaink jobban körülnéznek, akkor láthatják, mennyire érdekeltek ők is abban, hogy gépállomásainkon minél nagyobb számban legyen nőj munkaerő. Már ha csak a kapálást vesszük számításba, láthatjuk, egy nap alatt a legújabb típusú „Zetor“ traktor 15 hold földön végzi el a kapálást és nem kell hozzá csak egy ember, aki a gépet vezeti. Ugyanakkor, ha kézierö- vol kellene ezt a munkát elvégezni, 60 erúbernek kellene igyekezni a munka elvégzésével, hogy egy nap alatt a végére érjenek.

De ezzel nemcsak a munkaerőt takarítanak meg a csoportban, hanem biztosítják az 1952. évi tervünk gyors és sikeres befejezését is.

növényeknél is túlteljesítette tervéi.

Németh Gyula, a lovászheténvi állami gazdaság brigádvezetője, ölven kh területen 19.76 mázsa átlagos ősziárpatermést ért el. Eredményét a helyes agrotechnikai eljárás-ok alkalmazásával érte el.

Magyar Munkaérdemérem kitüntetésben részesült:

Mi'tcs Mária, a sátorhelyi állami gazdaság dolgozója. Napi legiobb teljesítménye 125 kiló volt és a folyó évben 1878 kiló gyapotot szedett le.

Reith Józset’ nz ormánypusztai állami gazdaság brigádveZe’Őie. 47 ’-h ösziáré-a '.őrületen 19 28 mázsás átlagtermést ért el

Kitüntették megyénk é!en;áró mszőnazdasági doíoízöil

A pécshányateiepiek feladata a munkafegyelem megszilárdításában

I-T Lmu-lt egy év, mely jelentős J eredményeket, kiemelkedő termelési győzelmeket hozol-t Pécsbánya- leCepen is az évi >rv teljesítéséért. A ta'abánvai ianáeskozásl megelőző napokban, de különösen a tanácskozás ulán — melyen Rákosi elviárs megmutatta bányászainknak a soron- lévő feladatokat — kezdett mind jobban kialakulni a bányászok között az a légkör, mely megbélyegzi és lehetetlenné leszi a lógósoknak, a fegyelmezetleneknek a hecsiile’es bányászok közötti tartózkodást. Ebben az időben különösen nagy volt a műsrak- mulaszlók száma Pécsbányán ia. Ekkor a becsületes bányászok olyan keményen bántak el velük, hogy egy röpgvűlés alkalmával többet közülük azonnal el is távolítottak a bányából. De fokozottabban hozzákezdtek az új munkások és a műszakmulasztók neveléséhez is. Ennek jelentős eredményei is születtek de most az év végén megállapíthatjuk, hogy ezek az eredmények nem kielégítőek, meri még mindig magas a fegye'.cmsér'.ők száma. Mig októberben az igazolatlanul mulasztók száma a létszám 3.2 százalékát tette ki, addig ez a szám novemberben 3.9 százalékra emelke- detl, majd a decemberben vógze't jó nevető munka eredményéül december 20-ig az igazolatlan műszakmulasztók száma 2.2 százalékra csökken,'..

Ezek a műszakmuíaszlások, októberben, novemberben legnagyobbrészt az új munkások, a legénytakás dolgozói közül adódlak. Éppen ezért a pécsbányalelepi párt- és szakszervezeti vezetőség is'ezen a területen fogolt hozzá elsősorban a nevelőmun.kához, a fegveCein megszilárdításához. A ic- gényo'jlho-n politikai felél őse, I.ovren- csics elvtára is lelkesen végezte munkáját és a tatabányai tanácskozás után ő is fokozot'.ahban kezdett törődni a legényofthon lakóival.

If' is keményköiésű könyvecske fek- v szilf az aszlalnn, benne piros és kék ceruzával iiúzott vonalak: a műszakokat jelzik. Kis tükör, de tisztán mutatja, kinek milyen a munkához való viszonya. Most éppen fegyelmi van és a kiskönyvbe néz Lovrencsics elvlárs is, de azt figye-i Börzsei Mihály üzemvezető is. Szu&zli Géza alt az íróasztal elölt és fölényesen néz a fegyelmi bizottság tagjaira, pedig lúd ja, hogy már nem sok keresnivalója van Pécsbányalelepen. Már több esetben figyelmeztették, — eszébe jut ez is — kérték, szinte a lelkére be- szél’ek: fiatal) vagy még, jó munkás válhat belőled, becsűid meg magad, ne mulassz ilyen sok műszakot' mert ezzel megkárosítod a többi bánvasz- társad is. Néni használt. Decemberben öl igazolatlan műszakmulasz'ás volt már a neve meló beirva a kiskönyvbe és mind az öt esetben felkeres'ék, a párt, a szakszervezet vezetői, vagy éppen Lovrencsics elvlárs.

A fegyelmi bizottság előtt most kiderült, hogy Szusz)! Géza nem szívesen nézfc'.'j ilyenkor azok szemébe, akik felkeres'ék és hogy ezt elkerülje, kilenc esetben „kiszedi© a márkát“.

A „márka kiszedésre“ engem is megtaní'ottak — mondja Szuszli Géza — azok, akiket a múltkor »‘bocsátó Vak a bányától, és még mosolyog is hozzá — mintha azzal, hogy Így becsap'a az üzem vezetőséget, a ie- gényotthon felelősi, jót tett volna. Nem! Szuszli Géza a „márka kiszedésével“ a 14 igazola'.lan műszakmulasz- '.ását aknrla leplezni, de úpv, mini a többiek, — akik már el lé'lek bocsátva — neki sem sikerült, mert a tnű- szakegyez'etésnéí kidériilt a csalása.

A fegyelmi bizo'tság helyesen határozol!., amikor Szuszli Gézát azonnal elbocsáto'ta és kitelte a legénylakás- lxV, ahol kényelmes ot'horva, szórakozási és tanulási lehetősége volt, dfc nem becsülte meg.

Ó is. mint már néhánvan előtte, úgy Indult el a bányától: „nem megyek egyedül, ma jd meginni alom, jön velem a többi is.“ De ezek a jós lások nem válnak valósággá.

A legényo'.thonök lakóinak nagy része már megértette Rákosi elvtársnak a tatabányai tanácskozáson mondott beszédé! és hallgatóit a jó szóra, melye! az őket felkereső bányászlársuik mond ak. Pergovics József, a légi legelivo thon’ hármas szánni szobájában lakik és a mull hónapban ia még több igazolatlan műszakin iitnszláSa volt. Lovrencsics elv'árs máskor is fe! szokta keresni, beszélgetni szokni' vele a munkájáról és a családi é’.e'éfö’. Pergovics József fialni munkás n szülei messze élnek és a legtöbbször a !ársaira hallgatva

hagyta el műszakját. így keresete is kevesebb tett, ruhája is kopott volt már, szórakozni sem mehete t benne, Lovrencsics elvlárs erről is beszél* neki és a jó szó használt. Pergovics Józsefnek ebben a hónapban minden műszakja meg' van és azóta már az új ruháját is megvette.

A éegényoühwiokhan kezd mindinkább megváltozni az étet, egyre többen vannak már olyanok, mini Szabó Fábián és Kiss Józisef, akik nem mulasztanak iga zol a Janid műszakot éa nemcsak munkában járnak élen, hanem az otthonuk díszítésében, a tanulásban is. Több oiyan legényotthon- ban lakó bányász van már, aki feladatának tartja szobatársai, lakó'.ár- sai nevelésé!. Gsztopányi János, Bar- tusz Gáspár is ezek közé tartozik. Bartusz Gáspárral egy munkahelyen dolgozott lent a bányában Törzsmagi Ferenc, akit miné notórius „bumh- zót“ ismertek a 'tarsai. Ha szóltak neki, mindig csak az! hajtogatta: nem tudja megállni, hogy ne hagyjon ei egy-két műszakod Bartusz Gáspár sokat b esze igeied vele és megfogadta, hogy rendes munkás! nevel Törzsmagi Ferenciből. A legényotthon felelős is segítségére volt ebben és lehelévé le.t- ie, hogy Törzsmagi Ferenc u az új lfígénylakásba kerüljön, Bartusz Gáspár mellé a 18-as szobába. A 18-as szoba lakói ekkor már versenyben álltak a többi szobákkal a meszesi ie- gényotthon iLakóivaL, . és Törzsmagi Ferencet is arra-nevelték, hogy fegyej mezed munkás legyen, hogy ő is segítse a szoba lakóit a dekorációban, a kulhínmmikában. Bartusz Gáspár és a szoba kollektívájának ez a munkája eredménnyel járt, mert Törzs- niagi Ferenc már nem mulaszt igazo- laJanii'.1 műszakod söl ö is részese annak, hogy a legutóbbi versenykiér- lékctcsnél a I8-as szoba lakói nyeV- iék ei a vándorzászlót.

A z új munkások, a légényotthonok lakóinak nevelését segítik elő a rendszeres előadások is, mélyek sokrétűek, kitüN- és belpolitikával, természettudományi kérdésekkel, 'agy éppen a bányamunkával kapcsolatosak. Sterelik a dolgozók ezeket az előadásokat és sokat tanulnak belőlük, amit a legszebben mutatnak azok a napok, amikor egyetlen műszaktnu- lasztó sincs a legényollJionok lakói közül. ,

A műszakmu'.'asztások teljes megszüntetéséért a fegyelem megszilárdításáért Pécsbányalelepen már az „öregebb“ bányászok is megkezdték a munkát. Ma már nem is tűnik fel senkinek az, amikor Hegyi László vájár a legényotthonba megy, hogy felkeresse Tóth Lajost, a csillését, hugj7 az ágyára ülve beszé1—~sen vele, vagy éppen együlíi induljunk el a munkára. Nem ritka eset az sem, hogy a vájár és az újmunkás csLCés együtt megy el szórakozni, tanulni, melynek az eredménye az lett, hogy Hegyi László nevelömunkájával elérte, hogy Tóth Lajos csillésből, fegyelmezed, műszakot -nem mulasztó, a bányamunkái szerelő ember detL Ugyanezt elmondhatnánk Koszorús József vájárról, aki hasonló szeretettel foglalkozik Tóth István (35) csilléssel.

Ezekről a bányászokról kell példát venni valamennyi bányászunknak, mert a következő évi tervünk zavartalan, egyre jobban fejlődő termelésének egyik legfőbb biztosítékának a munkafegyelem megszilárdításának kell lennie. Éppen ezért a pécsbánya telepi pártszervezetnek és szakszervezetnek, még többel kell foglalkoznia a légényotthonok bányászaival, de a la- kóteCepeken lévő bányászokkal is. Meg kell ismerni az új munkások problémáit, melyek különösen a termelés területén gyakoriak. Bútar Sándor új vájárra már töf>b panasz elhangzott, mert durván bánik az új munkásokkal. Amikor erről beszélgettek ve.e, azt válaszolta: „Velem is Így bániak — így tanulnak figyelmei.“ Hogy mennyire helytelen a Bútar SéndoréV véleménye, arra talán ők tudnának a legjobban válaszolni, amikor az elkeseredett új munkás nem jön el mfl szakra és hiányzik a munkábóL

|7 zen a téren áll a legnagvohb fel^ adat a pécsbányatelepi bányászok előtt is. A pártszervezetnek, a szakszervezetnek, még az „Öregebb“ munkásokat is meg kell győznie arról, hogy tíiirelmesebben foglalkozzanak a hozzájuk beosztott fiatalokkal, a bányamunka szereidére neveljék őket. Ezt követelik meg tőlük a jövőévi tervünk megnövekedőit feladatai.

Mesterfalvi Gyula