Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-31 / 304. szám

DUNÁNTÚLI ff NAPLÓ YíLÁú PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK! f ~ “ ' Boldog újévet kívánunk megyénk összes dolgozójának ! v__________________________________________________ _______/ Vi li ÉVFOLYAM, 304. SZÁM ,\KA gf]) f ILLEK HÉTFŐ, 1951 DECEMBER 31 Az 1952-es év küszöbeit Ismét elmúlt egy győzelmekben (gazdag, alkotásokban szép észtén* dő. Úgy indultunk neki ennek az évnek, hogy az 1950. évnél szebbet és többet alkotunk. Ezt a célkitű­zésűnket jó munkával megvalósí­tottuk. Most, egy év elmúltával, számot velünk eredményeinkkel, előre tekintünk egy újabb év felé, amelynek győzelmekben, alkotások­ban gazdagabbnak kell lenni, mint az 1951-es évnek. így számolunk, tervezünk most, immár hetedik éve, azóta, hogy felszabadultunk. 1944 —45. óta 1949-ig a romokat újjá­építettük és minden év fordulójá­nál egy-egy új, nagy feladatot tűz. tünk magunk elé. 1950 óta pedig olyan alkotáshoz kezdtünk, amelyet a Horthy-vilóg negyedszázad alatt sem épített. Hogyan is építhetett volna az a világ a dolgozóknak szép országot, amikor az ország nem a dolgozóké volt, amikor az országa dolgozó nép bori öné voltf. A fel­szabadulás óta vidámak évforduló, ink és egyre vidámabbak, derűlá­tóbbak lesznek. Nem úgy, mint a múltban volt... Jól emlékszem egy régebbi is­merősöm újévi beszélgetésére, ami az 1930-es évek vége felé történt, úgy 1937 vagy 1938 fordulójánál. Egy családnál folyt a beszélgetés és A .. ,-né a következőket mondta: „Bizony, az'ember soha nem tudja, mit hoz az új év. Mindig várja az ember a jobbat, de csak várja, mert nem jön. Jól emlékszem, anyám is mindig az újévtől várta a jobb vi­lágot — mert hát új év, — de csak nem jött, pedig régen meghalt sze. gény. Én is lassan megöregszem és mégsem jön a jobb világ, nem jön egy jobb év. Évről-évre ismétlő­dik a kísérteties játék: Most van munkája á férjemnek, de lehet, hogy ho'nap már nem lesz — mint ahogy ez a valóságban is megtör­ténik. így van ez — sóhajtott, — leéli az ember az életét és semmi jót nem ér.“ így beszélt A........né és vele sóhajtoztak a többiek- akik akkor már értették az élet súlyát. Egyik öregebb bácsi, akit nagy hangjáról ismertek a környéken, jellemzően hozzátette: ,,Ha az em. bér azt akarja, hogy újévkor jó­kedve legyen és derűsen nézzen a jövőbe, az igyon, aztán ió kedve lesz. Aztán — ha kijózanodik, maid ráébred a valóságra, — de legalább addig jó neki, amíg nem törődik vele.“ Jót mosolyogtak az öregen, aki „igazat" mondott. S ha visszagon­dolunk a felszabadulás előtti évek­re, ezrek és milliók előtt elevene­dik meg a fentebb elmondottakban a saját életük. Megelevenedik, hogy amikor a dolgozó nép kétségbeesés, sei nézett az újabb év elé, akkor Albrecht főherceg reoiilővel érke­zett sátorhelyi birtokára, okit re­pülőterén várt a közben Budapest, ről lejött személykocsija és be. kocsikáztatta a „nagyméltóságát“ kastélyába, hogy a meghívott ha­sonszőrűekkel lefolytassa tüévi „számadását“ s ennek 'keretében megrendeznék a tivornyát. Amikor a dolgozó nép kétségbeeséssel né­zett a? ú’abb év elé, akkor a Zsol- nay ivadékok összeszámolták egy évi kizsákmányolásuk jövedelmét, a Visnya újabb „gazdasági huszár­vágáson" törte o. fejét, hogy hol lehetne még több pénzt harácsol­ni, a Mándi „urasig“ télvíz idejé­re kidobta cselédeit a nyomorúeá- gos komm éneiéből, maga pedig zsebrevágta a jöwde'met. Az ősz- szes tőkés és földbirtokos szám­ad ást csinált a dolgozó nép verej­tékével és azt latolgatta: hogvan lehetne az új évben még több jő- ved-dmat szerezni. Tervezlek: kii'l- fö'dre, vagy c^ak Lillafüredre men­őn hideg van, hogy az egyik tök- uta grófi, vagy bárói kőlyköt Svájcba, vagy Ausztriába küldjék-e nevelőintézetbe — és így tovább.,. Ezek a bitangok a történelem süUyesztQjébe kerültek, de azért ma is terveket szőnek a magyar dolgozó nép szabadságának, sárba- tiprásának megvalósításáról. Ahogy megváltozott az ország, a dolgozó nép élete, úgy változott meg az új év elején a számadás is, a tervezés is. Albrecht főherceg elhordta ir­háját valahova Délamerikába-Most ott tervez, hogyan tudna újra sá­torhelyi birtokán ismét szájaízének megfelelő tivornvákat csapni, ki­zsákmányolni a dolgozókat. Ilyen terveket sző valamennyi gyárnél­küli gyáros, földnélküli földbirto­kos, De hiába, lebukott „urak", eb. ben az országban idén is, jövőre is, két év. múlva is és örökre a dolgozó nép vet számot végzett munkájával, tervezi a jövő évet! Bárhogyan is mérgesíti ez a volt tőkéseket, kebelbarátaikat, az ame­rikai és más országok imperialis­táit, diktátorait, Titot és Francot. A magyar dolgozó nép a jövőbe néz. 1952-t ír a naptár. Ez az ötéves tervünk harmadik éve, s egyben legdöntőbb éve. Mit csinálunk eb­n az évbeli? Építjük a budapesti földalatti vasutat, új hidakat eme. lünk az örvénylő folyók felett, eb­ben az évben már működni fog büszkeségünk, a Sztálin Vasmű, amely acélt fog önteni traktorok­hoz, ekékhez, gépekhez. Uj városo. kát építünk. Komlón az eddiginél nagyobb és szebb alkotások épül­nek, Meszesen, Tatabányán és az ország nsás vidékén Nagykanizsá­tól Sátoraljaújhelyig, Szegedtől Győrig hatalmas alkotásokat való­sítunk meg. És ebbe a hatalmas tervbe illeszkedik be a magyar, délszláv és németajkú dolgozók, hazánk minden nemzetiségének terve, jövője, szerves részként. Sá­torhelyen — Albrecht főherceg egy. kori birtokán az ideinél több gya­potot termelnek, a herceg Mon- tenuovó egykori birtokán több ál­latot tenyésztenek, Komlón a tőké­sek egykori bányájában az 1951. évinél több szenet termelnek, tég­lagyáraink több téglát gyártanak, megerősítjük a tszcs-ket, mintagaz­daságokká fejlesztjük az állami gazdaságokat, új gépeket viszünk az üzemekbe, textilfonodát építünk, több bőrt gyártunk, több kenyeret sütünk, több terményt termelünk, hogy a magyar dolgozó nép élete 1952-ben sokkal szebb legyen, mint 1951-ben volt, hogy országunk sok. kai gazdagabb és erősebb legyen. Az 1952-es évben tovább dolgo­zunk, hogy megvalósítsuk az öt­éves tervet, azokat az útmutatáso. kát, amelyet pártunk II. kongresz. szusa tűzött elénk feladatul úgy a termelés, nevelés, mint a honvé­delem területén. S ezekben a ter­vekben benne van a Kovács Jáno­sok, Kiss Józsefek, megyénk ösz. szes dolgozójának, az ország ösz- szes munkásának, parasztjának, ér­telmiségének terve, amelynek meg­valósításával az 1951. évinél na­gyobb győzelmeket érünk el a szó. cializmus építésében. Az 1951-es év végén, az i952-cs év elején szamot vetünk eddigi munkánkkal. Megái lapíthatjuk: szép eredményeket értünk el, de mutat­koznak munkánkban gyengeségek is. így elsősorban a< munkafegyelem terén, amelynek megszilárdítása úgy a bányák, mint az üzemek, ál­lami gazdaságok, génállomások és tszc k területén a jövőben döntő feladat számunkra. Ugyancsak ja­vítani kell a termelés hullámzásán különösen bányáinkban és úgy kell dolgozni, hogy folyamatosan emel­kedjen a termelés graf>kon<a. Ja­vítanunk kell az állami fegyelem betartásán, még éberebben kell őr. jenek-e nvamlpi, menjenek-e a téli időben Svájcba süc’ni. varfy vn’-'mi meleg tcngPrr,arti üdülőben pltőlie. ni azt az időt, amíg Magyarorszá­Üxemeinh9 hányáinh dolgozói jobb munkával készülnek az 1952-es évre A komlói Kosaaih-akna dogozó! az ötéves terv mÁsodiik esz­tendejét lemaradással zárják- Sok baj tvolt ezévben a munkaerő vándorlás sál, fa laza fegyelemmel. A széntermelés i munkáját akadályozta ezenkívül az jls, hogy a feltárás elmaradt a fejté- j Bek ütemétől. így egy-egy fejtési munkahe y befejezésével nem tudták a bányászok azonnal a másik fejtés­ben folytatni a termelést, hanem előbb új munkahelyek előkészítésével kel­lett sokszor egy-ikét hónapot is cltöl- teniök. Évközben, amíg a termelés még jobban ment, gyakran küzdöttek ürescsill eh lánnyá! is: a rendelkezésre álló csillepark kevésnek bizonyult. A Kossuth-akna bányászai az új év feladataira -ezeknek a hibáknak a kiküszöbölésével a hiányosságok felszámolásával készülnek, A munka- he'yek átszervezésével nagyobb teret biztosítanak a feltárási, előkészítési műveleteknek. Az elő váj ásóknál se­gítséget nyújt a nemrég munkábaál’ti- iott szénkombájn, s a „kétütemű gu­rítóhajtás“ sikerrel alkalmazott szov. jet módszere. Amint a feltárást meg­gyorsítják, gondolhatnak a fejtés üte­mének növelésére is. Most érkezett a bányaüzembe egy új nagyteljesítmé­nyű rése'ógép amelyet a feji étekben hasznosítanak majd. Ez évben közel ezerrel növelték a szállitócsillék szá­mát, a következő esztendőben új típu­sú, szélesebb nyomtávú csillékből to­vábbi háromezer darabot szereznek be. Megsokszorozzák a múlt évben tartott szakmai tanfolyamok számát is, hogy az idei százötvennél sokkal több új szakmunkás biztosítsa a terv- teljesités sikerét Komlón. Megkeres­ték a hibák kijavításának módját a műszaki dolgozók körében is. Ezért I javították meg már ezév végén a bá­nya üzemeinek együttműködését, ezért fejlesztik ki a jövőben még fokozot­tabban az egysziemélyj felelős veze­tést. Nemcsak a műszaki előfeltételeket javítják meg, törődnek Komlón az emberrel: a bányássza! a munkahe. lyen kívül is. Az eddig épült kor­szerű bányászlakások sorát a követ­kező évben újabb mintegy ezer szép otthonnal bővítik, most áll befejezés előtt egy, az eddigieknél még tá­gasabb, kényelmesebb legényszállás. Ássák a., a'apjait a korszerű új bá­nyászfürdőnek. Jövőre már az altárój, át — amelyet, áprilisban helyeznek üzembe — villamos szállítja a bányá­ból a napszintre a dolgozókat, közvet­lenül az altáró mellett pedig modem, az egészségvédelem minden követel­ményének megfelelő fürdőben tisz­tálkodhatnak, s itt az új vasútvonal mentén megépül az új bányászlakó­negyed. A komlói bányászok már december­ben a munkafegyelem megjavításával feleltek a dolgozók államának sok- sok ajándékára. Egy hónap alatt a 5 korábbi napi 200—250 iga zo ti at! art mulasztás 80—100-ra csökkent. Hogy az új esztendőben még ennél is ke­vesebb lesz, arra tesznek ígéretet az akna dolgozói gyűléseiken, ahol az új feladatokat beszélik meg. Egyre több új bányász mutatja meg nem­csak a munkájával, de fegyelmével js: harcol a komlói bánya tervteljesíté- tsóért, a lemaradás behozásáért. Deúk-mozealoni A Magyar Dolgozók Pártjának II. Kongresszusa — az eddig elért ered­mények alapján —■ helyesen határoz­ta meg gazdasági célkitűzéseinké! és helyesen te.'e, amikor ezeket a célki­tűzéseket erőteljesebben' felfokozta — mondotta Itákosi elvtárs az MDP Köz­ponti Vezetőségének november 30-i ülésén. De ugyanakkor a szocialista építé­sűnk egyik nagy nehézségéről, a mun­kafegyelem mcglazulásáról is beszélt, ami gátlója az egészséges fejlődésünk­nek. Deák János, a MÁVAG gyár műve­zetője magáévá tette a felhívást és kezdeményez'e, hogy következetesen harcol a munkafegyelem megszilárdí­tásáért, a 10 perces mozgalom kiszé­lesítéséért, továbbá a munka helyes megszervezéséért. Az építőiparunkban is szükséges — még jobb eredmények eléréséhez —1 a Deák-féle mozgalomhoz való csat­lakozás. Ebbő] kiindulva, versenyre hívom ki a vállalat összes munkavezeíőjé’, hogy ezzel is előrébb vigyük a szocia­lista építésünket és szerefelünke! fe­jezzük ki pártunk és bölcs vezére: Rákosi elvtárs iránt. A versenykihí­vásom pontjai a következők: 1. munkafegyelem megszilárdítása a munka pontos beosztásával: 2- tervfelbontásnak megfelelő mun­ka elvégzése és az utalványok pontos kiadása; 3. 10 perces mozgalom, melynek ke­retében a dolgozókkal előre közlöm a munka elvégzését, bogy tervüket napra, kés z állapotban teljesíteni, U- hii've tuHeljjcsílenl tudják; 4. tervteljcsítés érdekében az anya­got teljes egészében biztosítom; 5. műszakmnlasztók elleni legszigo rúbb eljárás folyamatba tétele. Kérem a munkavezető szaktársakat, hogy c nemes eélt tűzzék magok elé és csatlakozzanak az általam kiírt versenypontokon keresztül a Deák- mozgalom kiszélesítéséhez. A versenymozgalom kezdete Í952. január 1-én. A versenyeredmények ér­tékelése 1952. április 4-én és májos t-én. KOVÁCS GÉZA munkavezető. Ferenc-aknn Nemcsak mint kezdeményezők jár­nak az élen az „öreg-akna“ bányá­szai, akkor is az elsők, amikor a vál­lalások teljesítésére sor kerül. A MESZHART hányái közül Ferenc- akna fejezte be elsőnek — igéméhez híven évi felemeli tervét december í f-én. A délelőtti műszakon kitermel: Ü72. csille szén mán pedig mlndjnrl megfogadták; továbbra is küzdenek a több szénért, hogy az év végéig :nég fi.7ü8 csilié szenet adjanak — terven felül — a népgazdaságnak. Napról-napra újabb és újabb ver­senyzők, csapa;ok fejezik be évi ter­vüket, teljesítik felemelt vállalásukat is, A legjobb bányakörlet —; Kincses József aknász .őrülete — már 109 százalékra teljesítette havi előirányza­tai. libben a körletben minden csa­pat a szovjet ciklusos munkamód­szerrel éri el szép eredményéit. Ezek­nek az élenjáróknak — a Sárosi- l’ej esnek, a MiiUer-elővájásnak -- példájára befejezte már 1951 évi ter­vét a Keresztes, a Tánczos és a Bem; brigád is, négy fejlést pedig már csak néhány csille szén választ el at'.oíi. hogy ők is közéjük csatlakozzanak. A bányászok lelkes munkájához se­gítséget nyújtanak a műszakiak is. Máris készítik elő — a jövőévi terv- jó megvalósítása érdekében -— a lar­'-lalék-fejtéseket. Így biztosítják majd a folyamatos termelést, a tervnek napról-napra teljesítését. Úgy terve­zik, hogy jövőre — a megnövekedőt! feladatok ellátására — minden fejles munkáját ciklusos grafikon alapjait szervezik. Ezzel akarják elérni, hogy a Ferenc-akna továbbra is a MESZ­HART legjobb bányája maradjon. Párosverseny A Tatabányai Felső Szénbányák X. aknájónak dolgozója Molnár István vájár december 16-án küldött ver­senyfelhívására Balázs Mihály Pe- tőíi-aknai sztahánovisla vájár az a'áb. bi levélben válaszolt: Kedves Molnár István elvtársi A dolgozó népünk ellenségeinek minden híresztelése e'lenére bebizo- nyítottuk, hogy tervünk nem teljesít- hetetlen. A munkaverseny kiszélesítés sével, annak tokozásával nemcsak tel- jesíteni, hanem túlteljesíteni is tudjuk tervünket, a verseny kiszélesítésének és tokozásának érdekében kommunis­ta kötelességemnek tartom a verseny- kihívásának elfogadását. Párosversenyünk tartamára vallo.- tom, hogy: 1952 január elsejétől már. cius elsejéig az 1951 évi átlagos 134 százalékos teljesítményemet 145 szá­zalékra emelem és így az évi terve­met a lenti idő alatt egy hónappal túl­teljesítem. Mint lejtési pártcsoportve- zelő vállalom, hogy a csapatban az igazolatlan műszakmulasztást teljesen megszüntetem a népnevelő- és felvi­lágosító munka fokozásával. Kívánom hogy a versenypontok végrehajtásával és azok túlteljtíptélé­vel, segítsük üzemünket és vizel az" országunk bányaipariig?az 1952 es tervév sikeres beindításához. BALÁZS MIHÁLY sztahanovista vájár. Balázs Mihály elviére már a ver­senyfelhívást követő napon, lelkesen fogott hozzá adott szavának-teljesíté­séhez és a Petőfi-aknai bányászok kö. zött a legszebb eredményt 198.5 szá­zalékos napi tervteljesitést ért el. Masas teljesítmények Három nappal az 1951 év befejezé­se előtt Í3 lelkesen harcoltak a MESZHART-bányaüzemek dolgozói a terv túlteljesítésére tett vállalásaik túlteljesítéséért. Terven felül eddig már 18.372 tonna szenet termeltek, de a még hátralévő napokon ezt még s-okezer tonnával akarják túlszárnyal­ni. Ezen a napon a legszebb ered­ményt a Ferenc-aknai bányászok ér­ték el, akik napi tervüket 103.2 szá­zalékra. teljesítették. A fejtési csapatok versenyében to­vábbra is az András-aknai Kakas­csapat dolgozói tartják az első helyet 151.8 százalékos havi és 140.3 száza­lékos napi teljesítményükkel. Kálmán Ferenc csapata ugyancsak András-ak- nán ezen a napon 135.8 százalékra teljesítette tervét, a. Szóchenyi-akr.án is lelkesen dolgoztak a fejtési csapa, tok do-'gozól, melynek eredményéül a Hartmann József (4) csapatának tag­jai 110.6 százalékra teljesítették na­pi tervüket. A MESZHART Aknák bányászainak egyéni teljesítményei közül kiemelke­dik Sudár Ferenc Kossuth-díjas vájár 238.8 százalékos termelése. Hasonló szép eredményt ért el Balázs Mihály sztahánovista vájár is, aki napi tervét 198.5 százalékra teljesítette. ködnünk békénk, biztonságunk fe­lett, még elszántadban Kell harcol, nunk a Szovjetunió-vezette béketá­bor erősítéséért. 1952-re fordult a naptár. Most az új év küszöbén fogadtuk meg, hogy úgy, mint-eddig is, teljesíteni fog­juk feladatainkat és dolgozzon minden munkás, paraszt és értelmi, ségi úgy, hogy abból a dolgozó nép jóléte, boldog plefe fakadjon. Most az új év küszöbén így ter­vezünk így mérlegeljük eredmé­nyeinket és nincs olyan dolgozó, akinek oka lenne borúsan megítélni a következő évet. Azok az idpk ré„ gén elmúltak és 1952-ben dolgoz, zunk, harcoljunk úgy, hogy orszá­gunkat ismét egy nagy lépéssel vi­gyük előrébb a szocializmus építé. sének útján,

Next

/
Oldalképek
Tartalom