Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-23 / 273. szám

DUNÁNTÚLI ViLÁP PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A szovjet kormány tiltakozása az USA kormányánál. (2. o.) — A Szakszervezeti Világszövetség {elhívást intézett a világ dolgozóihoz és az ENSZ közgyűléséhez. (2. o.) — Jugoszlávia amerikai gyarmat. (2. o.) — Leveleink nyo­mában. (3. o.) — Sztajákovics Márk győzött a vetési versenyben és most első akar lenni a mélyszántásban is. (3. o.) — Ne akadályozza a MÁVAUT a tájszínház mun­káját! (4. o.) — A baranyamegyeí békeharcosok munká­járól. (4. o.) I Jobb kultúrmunkával a békéért í A stockholmi békefelhívás vi­lágvisszhang ja< az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő aláírá­sok százmilliói és még ezer más történelmi jelentőségű esemény bi­zonyítja, hogy a becsületes embe­rek békevágya az emberiség nagy többségét átfogó világmozgalommá erősödött. Hazánkban is egyre szé­lesebb területet fog át a békeharc. A békeharcnak szerves része a kul. túrmunka, melyet az Országos Bé­ketanács határozata nyomán még az eddiginél is inkább a békemoz­galom támogatására kell irányítani A kultúrforradalom eddigi ered­ményei és azok az eredmények, melyek szemeink előtt szinte órá- ról-órára születnek — népkönytá- rak, rádiók, mozik, kultúrotthonok, iskolák —, szorosan kapcsolódnak a béke kérdéséhez. Kultúrmunkásainkra éppen ezért fontos, nagy feladatok várnak: ne­kik kell irányítaniok és erősíteniük a megyében, a járásban, a község­ben a kultúrrr.unkát, nekik kell a kultúra fegyverét a dolgozók kezé­be adni és azt a békeharc szolgá­latába állítani. Ez azonban még nem mutatkozik meg mindenhol Nem ejég szoros például a kapcso- lata magának a megyei tanács nép­művelési osztályának sem a megyei békeirodóval, úgyszintén több já­rási népművelési előadó harmad­rendű kérdésnek tekinti a szoros összeköttetés megteremtését a nép­művelési ügyvezetők és a békebi­zottságok között. Ahol ez a kap­csolat jó és élő, ott mindig össze tudják kötni a békemozgalom so- ronlévő feladatait a kultúrmunká* val, mint ahogy Szabó elvtérsnő, a mohácsi járás népművelési előadó­ja a békeagiíáció szolgálatába állí­totta a kultúrmunkát. Szabó elv­társnő, aki alig egy hónapja dol­gozik beosztásában, szép eredmé­nyeket tud felmutatni. így például Szajk községben a diafilmvetítéssel kötötte ösgze a békegyűlést, me­lyen számos lelkes felszólalás hangzott el. Ugyanígy a siklósi já­rásban — Nagytótfaluban és Sik- iósnagyfalun —, a népművelési ügyvezetők igen értékesen emelték a békeki s gyűlések színvonalát film. vetítésekkel és kultúrműsorral, amikor szemléltetően mutatták be a mindennapi békeharcnak, az el­lenség leleplezésének., a munkaver, seny fontosságának jelentőségét. Vájjon miért nem tudja a kultúr­munkát ugyanígy a béke megvédé­sének szolgálatába állítani Kis Győri Ferenc elvtárs, aki hagyja elsekélyesedni járásában a kultúr­munkát? Pedig a kultúrmunka éles fegyverünk a Tjto-banda elleni harcban, a k.ulákok elleni küzdel­münkben. Ezek az elemek — kül­ső és belső ellenségeink —, szinte lesik azt a pillanatot, mikor adhat, nák vissza Draskóczi bárónak több. ezerholdas birtokát, hogy újra sa­nyargassa, korbáccsal üsse-verje, éjt nappallá téve dolgoztassa a sellyei járás dolgozóit, A sellyej járás dolgozói nem feledkeztek meg Draskóczi báróról! De úgy lát­szik megfeledkezett róla Kis Győ­ri elvtárs és ezért nem küzd a bur- zsoá maradványok, az ellenség, a kulákok ellen a kultúra frontján. Kis Győri elvtársnak és a többi népművelési előadónak, kultúrmun. kásnak elsőrendű kötelessége, hogy az Országos Béketanács határoza­ta. értelmében, a Béke Világtanácsá­nak útmutatása szellemében bőveb­ben, bátrabban éljen a művészi áb. rázolás, az írói szó, a színpad és a zene hatalmával. Nagy feladat vár kultúrotthona- inkra, kul túrcsoportjainkra ebben a munkában. Használják fel a bé- kebizoítságok a kultúrotthonokat munkájuk segítségére. A kultúrott­honok pedig vonják be a békebi- zottságí tagokat különböző szak­körök, brigádok munkájába és bíz­zák meg őket ezeken belül a béke­mozgalom feladatainak megfelelő teendőkkel. Például egy kul túrmű. sorban helyt kell, hogy kapjanak a békeharcra mozgósító, a béke­mozgalmat erősítő színvonalas mű­sorszámok, melyek kifejezésre jut­tatják a dolgozó nép harcos béke­akaratát. Helyes, ha a műsor előtt előadást vagy megnyitót tart a bé­kebizottság által felkért egyik te­kintélyes békeharcos. A kultúrott­hon olvasóköre foglalkozzék olyan könyvekkel, melyek a béke szépsé­geivel, a Szovjetunió hőseivel, ha­ladó hagvományainkkal, a dolgozó nép békeharcával foglalkoznak. Az olvasószobákban mindig friss anyag álljon az olvasók rendelkezésére, különösen pedig a békemozgalom­mal foglalkozó illusztrált anyagok. Az olvasókörökhöz hasonlóan kap­csolódjanak be az egyes szakkörök, vagy művészeti csoportok is az aktív békeharcba. Hogy kulfúrmunkásaink mindeze­ket végre tudják hajtani, szükséges p.z, hogy a felsőbb szervek vezetői segítsék őket, adjanak politikai és technikai segítséget munkájukhoz. Pártbizottságaink és pártszerveze­teink segítsék kultúrmunkásajnkat, hogy mindenkor lássák, melyek a soronkövetkező feladatok, lássák, hogyan tudnának a béke védelmé­hez legjobban hozzájárulni. Olyan segítséget kell nyújtani a kul túr- csoportoknak. mint amilyent nyuj. tottak például a téli, tavaszi kul- túrverseny alkalmával, mikor is csoportjaink műsorszámaikat úgy állították össze, hogy az növelje a békeharcosok erejét. Ilyen irány­ban kell segíteniük funkcionáriu­sainknak kultúrmunkásainkat most is, mikor azok az új őszi és téli kultúrversenyek előtt állanak. Az új kultúrversenyek műsora már Sztálin elvtárs szavainak szel­lemében szóljon a dolgozók felé. ,.A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig ki­tartanak mellette." Itácz László a Megyei Pártbizottság poh munkatársa. Űjabb gondoskodás a bányászokról Jelentősen emelkedett a bányavide- f>í ken lévő népboltok forgalma !s:_ az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva, úgy­szólván megkétszereződölil. Ez '.es-1 szükségessé részben a meglévő ellátó üzletek kilkövílésé'., korszerűsítését» részben pedig a hálózat további szé" telítését. Ezért Komló kökönyösi la­kónegyedében a közeljövőben újabb boltokat nyitnak, Meszesen pedig — a most készülő városrészen — áru házjellegü üzletházat terveznek. Jö­vőre — az első negyedévben —. nyí­lik meg Pécsett az első • .Bánvász- holr', alsói a városban lakó bányás*- dolgozók vásárolhatják meg a napi szükségletükön kívül a prémium- utalványra beváltható cikkeket Vs, A továbbiak során minden bányásztaiul '»jepen nyílnak Ilyen „Bányászbol­tok“, ahol csak bányászok vásárol­hatnak. Az áruellátás zavartalanságának biztosítására a Népbolt-központ szabá­lyozta a fióküzletek elszámolását. Ezek a jövőben havonta kétszer szá­molnak el készletükkel s fpy havon ként kétszer kapnak új árut is, hogy Így állandóan, folyamatosan elláthas­sák a bányák dolgozóit, Népbolt-köz­pont — amellett, hogy ütemtervét állandóan a bányászok Igényeihez, szükségletéhez igazítja — hetenként megbeszéli a Mezökerrel és a többi e’.lálóvállnlattal a felmerült hibákat, akadályokat, hogy ezek kiküszöbölé­sével, az esetleges minőségi kifogások megtárgyalásával zökkenőmentesen bonyolíthassák le a bányászlukla vidé­kek jó ellátását. ^ VERSENYBEN AZ ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Az utóbbi tíz nap versenyében az aknák kozott Ferenc-akna, a körietek között Szkupa János körlete és Hartmann János csapata lett az első Megyénk bányászkerületeinek dn1 gozói az évi terv haláridő előtti tel­jesítésért folyó versenyben az e)mú t tíz nap alatt jelentős eredménveke értek el. Különösen a MESZHART bányaüzemek dolgozói mentek eiöre nagy lépéssel a Rákosi elvtársnak tett vállalások teljesítése (erén. A komlói bányaüzem mellein azonban most már a nagymányoki kerület bá­nyáinál is mutatkozik lemaradás, am it haladéktalanul meg kell szüntetne A verseny során az utóbbi tíz nap alatt a köveíikező eredmények szület­tek: 4a aknák versenyének sorrendjej 1. Ferenc-akna 107.5 százalék, üzemvezető: Illés Károly. 2. Pécs 6. 107.1 százalék, üzemvezető: Börzsei Mihály. 3. Petőfi-akna 101 százalék, üzemvezető: Vereczkei Lajos. 4. Is - ván-akna 97 százalék, üzemvezető: Vereczkei Rezső. 5. Szászvár 88.7 szá­zalék, üzemvezető; Brenyovszky Bé­la. 6. Máza 88 százalék, üzemvezető; Sík Antal. 7. Nagvmányok 74.7 szá­zalék. üzemvezető: Halmágyi János, 8. Komló 64 százalék, üzemvezető: Szilágyi Ernő, Rudolf Mihály. A körtetek versenyében a komlói Szkupa János körlet került az első helyre 147 százalékkal, míg a pécshányatelepi Dénes Antal körlet a második helyre ese'.t vissza 138.9 százalékkal!. A harmadik Kovács Já­nos (16) Petőfi-aknai körlete 135.8 százalékkal. Az évi terv teljesítéséért folyó versenyben a legjobb csapatok: 1. Hartmann József 206.2 százalék, Pécs 6., 2 Sárosi János 161 százalék, Ferenc-akna. 3. Táncos Ferenc 147.7 százalék, Ferenc-akna. Előváiást csapatok közölt: 1. Studern Péter (2) 166.6 százalék, Nagymányok, 2. Bangar’ner József (2) 150.6 százalék Nagymányok. A legjobb fejtési vájárok: Gieb Sándor 281 százalék. Komló. 2. Helnich István 150 százalék, Nagy* rpánypk. A legjobb fejtési csillés: Kovács Lajos (3) 122 százalék. Komló, Műszaki vezetők, támogassuk még nagyobb lelkesedéssel a széncsaíál Nagy örömmel fogadtuk egv évvel ezelőtt, 1950 november 23-án pártunk és kormányzatunk határozatát, mely a szénbányászat fejlesztéséről szólt, Pártunk és kormányzatunk gondosko­dik a széncaaták hőseiről, mm feled­kezik meg rólunk, műszaki vezetőkről sem. Úgy érzem, hogy minden műszaki veztö számára megtisztelő kötelesség teljesíteni azokait a feladatokat, me­lyeket a határozatba^ pártunk- kor­mányunk s egész dolgozó népünk ránk bízott. & határozat óta eltelt eqy év alatt negyaló'u’tak a határozat pontjai. Megkaptuk a teljesítményju­talmat, az ingyenes munkaruhát és I lábbelit. Szeptember másodikén kiváló eredmények elérésével az új bányász- egyenruhában ünnepeltük az első ma­gyar bányásznapot. Közülünk igen sokan kaptak magas kormánykitünte­tést, sztahánovista oklevelet és jel­vényt, s a Magyar Népköztársasági Érdemérem aranyfokozatát, A tatabánya.] bányásztán ácskozáso n Rákosi elvtárs beszélt az új bérezés bevezetéséről a bányászatban. Mi, aknászok és’ műszaki vehetők, is ré­szesülünk hűség jutató lapban. Ezgel kapcsolatban ígérem, hogy munkám­ban még johb-ap helytállók ezentúl és minden érőmmé' támogatni fogom a széncsatát, a szorgalmas, becsületes bányászok több szénért való harcát. Szeretném felhívná a műszaki veze­tőket, aknászokat, bányamestereket, szállítási felvigyázókat arra, hogy november 26-ára, — mert ezen a na­pon akarjuk megünnepelni a nagyje­lentőségű kormányhatározat megjele­A tatabányai bányásfértekeztet után a Széctienyiaknoi Hartmann csapata tagjai elhatározták, hogy öt­venöt csillés vállalásuk helyett hatvan csille szenei fognak termelni mű­szakonként- November hetedikén ki­váló eredményt érlek el, meri hatvan csillle helyett, lelkes munkával száz­ötvenkét csille szene1, szállítottak. A tatabányai konferencia után tett fel­ajánlásuk teljesítésében jelenleg 196 százaléknál tartanak, mert eddig 746 nősének egyéves fordulóját —, ügy szervezzék meg a műszakot, úgy nyújtsanak e nap tiszteletére fokozott segítséget a bányászmunkatársaknak, hogy ezzel megmutathassuk: mi mű­szaki vezetők, érdemesek vagyunk a dolgozó nép bizai’méra. Ha lelkese­déssel végezzük ezt a munkát, akkor olyan eredményeket érünk el az ak­nákon, amelyeket eddig még sohasem tapasztaltunk. Horváth Lajos aknász Széchenyi-akna. csille szenet termeltek terven felül. A minisztertanács 1950 november 22 i határozatának évfordulója alkalmából még a november 7-én elért eredmé­nyeiket is túl akarják teljesíteni * Hartmann csapat lelkes tagjai. Így köszönik meg a pár; és a kormány szerető gondolkodását, s ez egyben válaszuk is a déli határainkon pro­vokáló Tito bandának. (Hartmann József csapatvezető leveléből) lálteüesílife nomkr 7 tiszteletére elér! erefaétyiktl 4 Gazda-mozgalom eredményei és hiányosságai a MAV-nál A Gazda-mozgalom ,— megindulása óta — a Pécsi Fűtőház területén ko­moly fejlődést mutat. Ez annak tud­ható be, hogy a dolgozók mindjob­ban megértik a Gazda-mozgalom nem­zetgazdasági jelentőségét, amely az anyagiakarékossággal mutatkozik. A fejlődést legjobban a havi résztvevők létszáma és a megtakarítót! összeg mutatja’. Október 10-ig például 2.211 dolgo- ZÓ takaríloR meg 388.287 forintot. November 10-ig a résztvevők száma 8.580-ra emelkedett, az elért megta­karítás pedig 402.267 forint volt. Eb­ből az tűnik ki, bogy 13&9 fővel emelkedett a Gazda-mozgalomban résztvevők száma, a megtakarítás forintértéke pedig 13.980 forintra nőtt. Ez az ugrásszerű emelkedés s jó politikai felvilágosító munka ered­ménye. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepére megmutatnák dolgozóink, a Gazda- mozgalom fejlesztésén keresztül is, hogy takarékosságban eléri eredmé­nyeikkel erősítik hazánkat, és az zgész hatalmas béketábort. A Gazda-mozgalomban azonban nemcsak eredményeink, hanem hiá­nyosságaink is vannak. A pécsi igaz­gatóság területén a dolgozóknak csak harmincöt százaléka vesz rész; a Gazda-mozgalomban. Ennek az az oka. hogy sem a szolgálati vezetők, sem a tömegszervezeiek nem foglal­koznak eléggé a takarékossági moz­gatom elterjesztésével, Nem tárják fel a dolgozók előtt a mozgalomban rejlő lehetőségeket és nem m agy Ti rázzák el nekik nemzetgazdasági je­len'őségét. Ez a helyzet az I osztály ban, a házgondnokságnál, meri nincs még megszervezve a Gazda-mozgalom pedig a lehetőség meg van rá. Ezekkel a hibákkal ellentétben ki­váló eredményeket értek el a pécsi osztálymérnökség I. páivamesteri sza­kaszán, ahol Bánki Lajos, Szegedi Ferenc, Varga János, kilenc darab abiajütokot készítettek és 529 folyó­méter csövet fektettek le. A csöveket ócskavasnak minősített forrcsövekböl állították elő és így 160 kiló ócska­vas felhasználásával 34.540 forint megtakarítást értek el. Mindezek csak kiragadott példák ar­ra, hogy sokan vannak dolgozóink közö!, akik megértik a takarékossági mozgalom jelentőségét és szfwei- lélekkel azon vannak, hogy minél nagyobb összegeket takarítsanak meg államunknak, — saját maguknak. A vasutas dolgozók kövessék ezeket a jó példákat és csatlakozzanak minél többen a Gazda-mozgalomhoz, hogv előbb építhessük fel szocialista hazán­kat. Sárvári László MÁV főin'.ézö. A mezőgazdaság bél legfoalosabb feladata: a gyapot gyurs betakarítása és az őrzi mélyszántás elvégzési A mezőgazdasági munkákban Leg­fontosabb feladat most, hogy minden percet kihasználjunk a gyapotszedés, az őszi betakarítás és mélyszántás sikeres befejezésére. Még 50 vagon gyapotunk van kint a földeken, ami hatalmas értéket jelent és amit meg kell mentenünk az esőtől és fagytól. Egész dolgozó népünk textil anyagá­nak elpooséko’ása lenne, ha nem igyekeznénk a „fehér aranyait“ mi­előbb betakarítani és átadni ipari dolgozóinknak feldolgozásra. A múlt vasárnap már komoly segítséget nyújtottak a gyapotszedésbem üzemi dolgozóink, diákjaink, tömegszerveze­teink, de szükség van segítségükre a jövő vasárnap is, mivel az idő ked­vezett a gyapotnak és a jó idő követ­keztében még sok gyapot klkovadt, amit zölden gubóval együtt számítot­tunk leszedni Ezért úgy kell igyekez­nünk, hogy gyapottermésünket a leg­rövidebb időn belüi veszteségmente­sen betakarítsuk és ebben a munká­ban várjuk minden dolgozó hazafias segítségét, * Másik fontos feladat a mélyszántás mielőbbi befejezése. Csak akkor vár­hatunk a jóvá évben magasabb ter­méseredményt, ha annak az első és legfontosabb előfeltételéi biztcsít/uk, az őszi mélyszántást. A mélyszántáson keresztül tároljuk a téli csapadékot, irtjuk a gyommagvakal és a jól fel­szántott földön a téli fagy porhanyó- vó teszi talajunkat. Azért fontos hogy igyekezzünk az őszt mélyszántással, mert a fagyok előtt végzett mélyszántásban nem szűnik meg t< talajétól és e vissza­maradt tarlómaradványok még a téi beállta előtt bomlásnak indulnak. Ezért saját érdeke is minden egyéni­leg dolgozó parasztnak termelőcso- portnak. állami gazdaságnak, hogy a minisztertanács határozatát betartsák és november 30-ig határidőre befejez­zék az őszi mélyszántást,

Next

/
Oldalképek
Tartalom