Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-16 / 267. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VtLÁű V&ÖLZTÁRJAl EGYESÜLJETEK! _-------------------------------— > A M AI SZÁMBAN: A* ENSZ-közgyűlés november 13-1 délutáni teljes ülése (2. o.) Bolgár jegyzék Jugoszláviához (2. o.) — A párt eső por lók szervező szerepe (2. o.) — Jobb mnnkávnl, az ellenség elleni fokozott harccal készül a nagykozári tszcs pártszervezetének tagsága a vezelőségválasztó tag­gyűlésre 13. o.) — Két géppisztolysorozat (3. o.) — Miért mentegeti a magyarszéki tanács a feketéző Tárnái Nán­dort? (3. o.) — Miért szünetel az olaszt délszláv iskolá­ban a tanítás? (4. o.) V_______________________________________________ VI U. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM ÁRA SO FILLER PÉNTEK, 1951 NOVEMBER 16 Jövő évi kenyerünkért A minisztertanács határozata jö­vő évi termésűnk biztosítása érde­kében megjelölte azokat a feladato­kat, melyeket az őszi mezőgazda- sági munkákban végre kell haj- \ tani. Termelőcsoportjaink, dolgozó parasztságunk, valamint gépállomá­saink is komoly erőfeszítéseket tét. tek, hogy a.z őszi vetéseket időben elvégezzük. Ezen a téren komoly eredményeket értünk el. Azonban további feladat, hogy az őszi mély­szántást időben végezzük el. A minisztertanácsi határozat előírja, hogy november 30-ig őszi mély. szántást be kell fejezni. Az elmúlt termelési év példái azt mutatják, hogy ahol időben elvégezték az eszi mélyszántást, kimagasló ter­méseredményeket értek el. A ma­gyartelek! Gerő Ernő tsz például öl katasztrális holdról 303 mázsa cukorrépatermést takarított be. A mágocsi Rákosi termelőszövetke­zet rostlcnből 27 és fél mázsás át­lagtermést ért el. Vörös István, a kozármislenyi hármas típusú tszcs tagja háztáji gazdaságában 400 négyszögölön 56 mázsa és 30 kiló cukorrépát termelt, ami 225 mázsa és 60 kilós holdanként! átlagtermés, nek felel meg. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy erőfeszítése­ink a többtermés elérése érdekében nem voltak hiábavalók. Egyben azt is mutatják, hogy a gyapot gyors betakarítása mellett az őszi mély. szántás időben való elvégzése a legfontosabb feladatunk a mezőgazdaság területén. Ezen a lé. ren lemaradás mutatkozik, mert a földek letakarításának lassú üteme akadályozza az őszi talajmunkákat. Másik hiba pedig az, hogy gépál­lomásaink gépparkja nincs megfe­lelően kihasználva, a miniszter, tanács határozata érteimében. Gép­állomásaink dolgozói nem alkai. mázzák a váltott műszakokat, ami igen komoly kiesést jelent, nem­csak az őszi munkák végzésében, hanem a traktorosok keresetében is. Egész dolgozó népünket, egy­ben saját magukat is segítik az olyan traktoristák, mint Kovács László, a harkányi gépállomás dől., gozója, aki műszaknormáját 19! százalékra teljesítette, emellett 277 kiló üzemanyagot takarított meg. Tíz nap alatt fizetésén felül 212 ferint prémiumban részesült. Ko­vács László és a többi élenjáró traktorista példája serkentse a gép. állomások dolgozóit az őszi gép­munkák mielőbbi elvégzésének ér­dekében, Ahhoz azonban, hogy az őszi munkákat meggyorsítsuk, el­sősorban az szükséges, hogy terme­lőcsoport jaink és dolgozó paraszt­ságunk fokozott ütemben készítsék elő a táblákat a talajmunkák el­végzéséhez, különösen a kukorica­szár sürgős lctakarításával. A ku­koricaszárból különben nagymeny- nyiségű és jó silótakarmányt ké- szíthetünk állatállományunk szá­mára. Gépállomásaink feladata, hogy biztosítsák a gépek legjobb kihasználását, az előhántolós ekék alkalmazását, a munka minőségé­nek megjavítása érdekében is. A mélyszántás,ik idején el kell érni, hogy traktoraink ne szétszórtan dolgozzanak. Érvényesíteni kell a magasabb termelési eredményeket biztosító brigádmunkát, ami egy. ben megkönnyíti a gépek üzemelte- —*.............. ........................................... tesét, b iztosítja a traktoristák szá­mára a kölcsönös segítség nyújtá­sát, de biztosítja a szocialista mun­kaverseny kiszélesítését is. Gépállomásaink és a termelő- csoportok vezetőinek biztosítaniok kell az őszi mélyszántások meg­gyorsítását. Az idő sürget. Az őszi esőzések igen sok akadályt gördíthetnek elénk, éppen ezért tartsuk szem előtt azt a közmon­dást: „Amit ma megtehetsz, ne ha­laszd holnapra.'' Jövő évi bő ter­mésünk elérése érdekében minél több nedvet kell a földnek raktá­rozni, ezt pedig csak az időben végzett jó munkával tudjuk bizto­sítani. Az utóbbi időben több gépállo­másunkon olyan hangokat lehetett hallani, hogy az őszi mélyszántá­sok elvégzését munkaerőhiány is akadályozza. Igaz, hogy hazánk hatalmas békemüveinek építése egyre több és több munkáskezet követel, de ezt azzal kell pótolni gépállomásainknak, hogy fokozott mértékben vegyék igénybe a gépe­ket és 100 százalékig használják ki azokat. Nagyon komoly segítséget adtak épállomásainknak a Szovjetunió, ól ittjárt parasztküldött elvtársak. Éppen ezért szükséges, hogy eze­ket az igen hasznos tapasztalatokat gépállomásaink felhasználják mun. kájukban. A palotabozsoki gépállomáson tett látogatás alkalmával Vjerics elvtárs azt mondta, hogy a kol­hozparasztok legjobbjait küldik a gépállomásokra, így biztosítják a traktoristák és a gépészek utánpót­lását Feladatunk, hogy ezen a té­ren is tanuljunk az élenjáró kol­hozparasztoktól, biztosítjuk egyre jobban fejlődő termelőszövetkeze­teink és gépállomásaink kapcsola­tának elmélyítését. Ennek érdeké­ben termelőszövetkezeteink küldje, nek minél több lelkes fiatalt, de különösen nőket a gépállomásokra az őszi munkák meggyorsítása ér­dekében. De ezen a téren nyújtsa­nak segítséget gépállomásainknak az MNDSZ- és DISZ-szervezetek, küldjék legjobb tagjaikat a gép­állomásokra és segítsenek ők is meggyorsítani az új gépészkáderek kinevelését. Az őszi munkák gyors elvégzése közös ügyünk, mindannyiunk fel­adata, mert a minisztertanács hatá. rozata a mezőgazdaság minden egyes dolgozójára kötelező. Szo­cialista iparunk fejlődése megkö­veteli a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztését, hogy a megfelelő agro. technikai módszerek alkalmazásá­val a legmagasabb terméseredmé­nyeket érjük és ezzel biztosíthas­suk dolgozó népünk jó ellátását és az inari üzemek számára a legfon­tosabb nyersanyagokat. A termelőszövetkezetek, termelő, csoportok, gépállomások és a fal­vak pártszervezetei az új vezető- ségválasztásokkal megerősödtek, ezért legmesszebbmenőkig támogat, niuk kell az őszi. mezőgazdasági munkák gyors, sikeres befejezését- Az őszi mélyszántások időben valói elvégzésével is erősítjük és gyor­sítjuk szocialista hazánk építését és még erősebbé tesszük a hatal­mas béketábort. Győré Lajos ÁMG politikai osztályvezető W* Válasz o megyei párlbizoitság felhívására Hegyszentmártonból telefonon je­lenhették: Ma, csütörtökön este 7 órakor gyű­lést 'ártottunk, amelyen ismertettük a Megyei Pártbizottság felhívásá'1, amelyben a gyapot gyors betakarítá­sra szólítja fe! megyénk dolgozóit. A gyűlésen a község dolgozói lelke­sedéssel jelentkeztek szombatra és va sárnapra gyapotszedésre. A jelentke­zett 147 főn kívül részlvesznek a munkában az iskolások. A lőerőket a bogádmindszenti állami gazdaságba küldjük. így válaszol Hegyszentmárlön köz­ség dolgozó parasztsága a Megyei Pártbizottság felhívására. Kakas József Andrásiaknál csoportvezet® helyt áll a fejtés parancsnoki posztján Az András-aknai dolgozók nevé­ben ígérem, hogy ezután még lelke­sebben dolgozunk és a versenyzá^zlót nem engedjük át másnak.“ Kakas elv-társ, András.aknai fejtési csapat- vezető mondotta ezeket a szavakat november 6-án, amikor a megyénk bányaüzemei közül a legjobb 10 na­pos termelési eo-edméaiyükkel elnyer­ték a megyei pártbizottság verseny- zászlaját. Ezek a szavak valóban az András-aknai bányászok elszánt aka­ratát fejezték ki, amelyet attól a néptől kezdve minden műszakban va_ Lóm váltották. Még csak féü kettő van, de a mun­karuhába átöltözött bányászok már félig megtöltötték a nagycsarnokot. Egy csoport bányász a versenytábla előtt áll és feszült figyelemmel nézi a versenyadminisztrátort, amint a tel- jeiítertt százalékot mutató fékét, sza­lagokat kitűzi egyes csapatvezetők nevei méltó. Glock Imre csapatveze­tő elégedetlenül csóválja meg a fejét, mert az aredményt jelző szalagocska a száztíz százalék fee vég,etér. A Kakas-fejtés dolgozóinak 156.9 százaléké« eredmény, jónak mondha­tó, mégsem elégedett meg vele a csa. pat minden dolgozója, de még a csa­patvezető sem. A fejtésük íl-es te­lepi. a máskülönben jó munkahely­nek mondható telepen jelenleg rend­kívüli nehézségek akadályozzák a termelést. Egyszer ezt a részt már 1 elejtették és most esz „öregmunka“ a legmesszebbmenő körülményes biz­tosítást követeli meg. Eleinte ez a körülmény amolyan élkeseredésfélét váltott ki a csapat bányászaiból, vol­tak már olyanok is, akik lemondtak a győztes csapatnak kijáró negyven­ezer forint jutalomról is. Mint rend­szerint most is, a csapatvezető lelke­sítő 6zava változtatott ezen a hangu­laton ós osztatta el a kételyeket. Menni fog itt a termelés továbbra is — szokta mondogatni Kakas elvtárs, — nem ijedünk meg a nehézségek­től. Az új nehézség ellen új munkamód­szer kidolgozásával válaszoltak. Már több, mint a fele fejtésben „alábuj- tak“ az öregmunka alá és erősebb biztosítással, több pillér beépítésével, folytatták a termelést. Szombaton a délelőttös harmad már kiszállította a 102 csalié jót, de ennél sokkal jebb eredményt várnak már a hétfői nap­tól. És a jobb eredmény elérésére minden lehetőségük megvan. Urosos.il- !e vagy az ácsolatfa hiánya csak na­gyon ritkán fordul elő. De nem is ez segíti elő döntően a termelésük emel­kedését, hanem egészen más. Kakas elvtárs, a csapatvezető, a tatabányai bányásztanácskozás után nemsokára megbízatást kapott arra, hogy ezután a csapat mindhárom harmadában ő irányítsa a termelést. Eddig csak a.z egyik harmad termeléséért volt fe­lelős, és akkoriban elég gyakran elő­fordult, hogy az egyik harmad a má­sik harmad kárára kirabolt» a sze. net, vagy rendszertelenül folytatta a termelést. Ma már nem fordul elő. De nézzük meg, miért nem? Kakas elvtár* mióta mind a há­rom harmad termeteséért felelős, szi­gorúan megköveteli az előírt terv tel­jesítését és ami ennek a legfőbb kö­vetélménye, a rendet és a fegyelmet- Müsrziakmulasztás vagy bármilyen más fegyelemsértés nem fordulhat elő a csapatban. Böröcz Istvánnak is azért keltett eltávoznia a bányától, mert nem akart megjavulni, abbahagyni a bundázást. Kakas élvtárs azt az elvet tartja a magáénak, hogy még a íeg- Lusbább emberből is lehet jó bányászt, jó szakembert nevelni. A csapat töb. b! dolgozójának is ez a véleménye. Uranka Lajos, Czerjék János, Kővá­gó István, Papp József és még töb­ben az András-aknai vájárok legjobb­jai közül, ezen a csapaton dolgoznak. Az ö segítségükkel folyik az új mun­kások nevelése. Tapasztalataikat, jó fogásaikat átadják a„ új munkások­nak, lielkes>en dolgoznak, segítik egy. mást. Kakas József csapatvezetőről bát- rap elmondhatjuk, hogy a feladatát lói elvégzi. Mint a munkahely közvet­len parancsnoka, szigorúan megköve­teli, a terv teljesítését, amiben élv- társi segítséget nyújt a csapat dol­gozóinak. Elsősorban rajta, az ő he­lyes vagv helytelen irányításától függ az, hogy milyen munkát végez­nek, hogyan valósítják meg a Rákosi elvtársnak tett vállalásaikat, ami egy­ben a negyvenezer forint elnyerésé­ért folyó haTC szerves része. Mivel Kakas élvfcársnak a feladata megnőtt, és egyben negyobb felelősséggel ki-11 végeznie a munkáját, kormányunk rendélete értelmében a fizetése is tíz százalékkal emelkedett, ö Is, min! a többi csap átvezető társa, örül annak a nagy megbecsülésnek, amelyben a dolgozó nép állama részesíti. Éppen ezért ezután még lelkesebben harcot a feladatának, a terv határidő előtti teljesítésének megvalósításáért. Éh­ben a harcban nincs egyedül, mert ahogy mondta is: „Szeretettel segítik a csapat kommunistát, a műszaki ve­zeték, de nem utolsósorban a csapata dolgozói.“ i JErs*cIanéiiyes a bőrgyári tervbrigádok munkálja. Négy hét telt cl azóta, hogy a Pé­csi Bőrgyár dolgozói előtt ismertet­ték az 1952 évi terveket. De az le- múlt négy hét alatt máris sok érté­kes javaslat érkezett a dolgozóktól az üzem műszaki osztályára, melye­ket a műszaki vezetők jól felhasznál­hatnak a jövőévi tervkészítéshez. A sok értékes javaslat közölt van Grofsics Pál brigádjának a javaslata is, mellyel megakadályozható a nyers­bőr átmelegedése. Az ' átmelegedéssel a bőr veszít értékéből is. Régen ez' úgy oldották meg, hogy a bemele­gedett bőrt, a további romlást meg­előzve, soronkívül feldolgozták, ami a tervgazdálkodásunk rovására ment. A bemelegedés határozta meg a bőr- tételek feldolgozását s így a cipő­gyárak tervszerű munkáját is gátol­lak. Grofsics Pál brigádjának javaslatá­ra négy szívó ventillátor felszeretésé­vel ezeket a nehézségeket megszün­tethetik és a kikészítő üzemrész is át Ind térni a tervszerű bőrkikészítés­re. Szokola Ferenc javaslatára az eddig clfolyatott pickelét tartályban össze­gyűjtik és azokat részben mégegvszer felhasználják, részben leszűrik. Á le­szűrés által napi kétszáz kiló sőt ta­karítanak meg. A bőrgyári tervbrigádok jó mun­kájukkal bebizonyították, hogy isme­rik a tervbrigádok munkájának a fontosságát. Ezt bizonyltja az a két­százhuszonhét javaslat is, amelyet a tervbrigádok értekezletén adtak a dol­gozók. A bőrgyári dolgozók minden üzem­részekben külön ellenőrző csoporto­kat szerveztek, akik ellenőrzik a bri­dok működését. Megvizsgálják, hogy, jóit kezelik-e a tervbrigádok a dolgo­zók által! benyújtott javaslatokat. Vigyék a bőrgvári tervbrigádok olyan lendületesen továbbra is mun­kájukat, mind ahogy azt az elmúlt négy hét alatt tették, akkor úgy a Gazda-mozgalomból, mint a termelés fokozásából méltón kiveszik a részü­ket. A Mazarova-moigaloiii eredményűt a Sapianáta A pécsi Sopiatia-gépgyár dolgozói is felismerték a Nazarova-mozgalom- ban rejlő lehetőségeket és élnek is vele. A nninkaverseny augusztusi sza­kaszában 47 dolgozó kötötte meg a maga fél és egyéves szerződését gé­pének szocialista megőrzésére. Ez azt jelenti, hogy az üzem nagycsarnokának vala­mennyi gépét egy-két kivételével már ezzel az űjszellemű szocialis­ta gondossággal kezelik. A Nazarova-mozgalom kiszélesedé­sének meg is van az eredménye. Augusztusig 37 nagygépen 110 óra volt az összes gépállással elvesztett idő. Ez november 1-ig 42 órával csök­kent. A „legmakacsabb“ volt a 17-es számú esztergapad, amelyen Exner András dolgozott. Fél év alatt a kü­lönböző törések folytán 44 órát állt a gép. Exner kábelszövőgép tenge­lyeit esztergályozza. Egy ilyen alkat-, rész megmunkálására kell 500 perc. Amikor Exner gépe fél év alatt 44 óráig állt, ezalatt S» tengellyel keve­sebb alkatrész készül! el rajta. Exner András is szerződést kötött, utána át­vizsgálta az esztergapadot, kicserélte az egyik alkatrész'!. Augusztus óta 12 órára szorflotta te a gépállási, amt átszámítva annyit tesz ki, hogy ál­lási átlaga három órára esett havon­ta a korábbi 7.3 órás átlaggal szein­Foglalkoztunk a legényotthoni bányászokkal és másnap nem volt náluk mííszakmulasztás Az crzsébcttelepi MNDSZ-'agok mi­előtt megakarják valósítani Rákosi elvtársnak tett ígéretüket. Megfogad­ták, hogy személyesen keresik fel a bányász dolgozókat és megértetik ve­lük, hogy áriának népgazdaságunknak és saját maguknak is, ha műszako, mulasztanak. isovemoer íren erzatJiJci kultúrcsoport 15 tagú brigádja, cs lakozva az MNDSZ-hez, kiment pécsbányatelepi legényot'thonok d gozóihoz és színes műsorral szó koztatták őket. A müsorszámokat I logli Bélának, Huller Józsefnek és legu'óbb érkezett dolgozóknak aj: lőttük fel azért, mert műszakot n: l| -41 8 * ív .... .. KAcv&Sfe ...... . nem mulasztottak és .százszázalékon felüt teljesítették normájukat. A mű­sor után, táncközben felvilágosító munkát is végeztünk. Közel 80 legényotthoni bányász dol­gozó értette meg aznap, hogy miér: kell harcolni a műszakmulasrlás el­len. Másnap meglátszott az eredmény, mert egyetlen műszakmulasztó sem volt a legényotthoni dolgozók részé­ről. Nagyon jó és hasznos lenne, ha a MESZHART kerületi kultűrcsopor- 'tok is ellátogatnának a bányász dol­gozókhoz. Garamszegi György MESZHART kuttúrfeleüős, Erzsébel-telcp. ben. Vagyis naponta fél tengellyel töb­bet tud termelni, s ezt az eredményt mindössze azzal érte el, hogy kezeli a gépét, nem használja ki a hasznossági fokon túl és ami kisebb hiba esik rajta, maga javítja ki, mint ahogyan ugyanezt teszi az üzem többi 46 dolgozója is, aki szocialista gondozásba vette gépét. A mozgalom eredményeként te­hát az üzemben újabban 42 órá­val többet használtak fel term» lésre, min! korábban. Ha minden gépen ten­gelyt csztergávozlak volna, akkor a gépállás csökkentésével megtakarítót! órák során 13.5 tengellyel több készült volna a gyárban. Ennyit javított a So- piana-gépgyár gyakorlatában a Naz i rova-mozgalom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom