Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-15 / 266. szám

Jelentkezz te Is gyapotszedésre, segíts betakarítani a „feliér aranyat66! PÁRT ÉS PÁRTÉP11ÉS * KÉT VILÁG KÉT ÉLETE Az Isfván-aknai L új vezetőségének 2L uralt hónap 22-én az István-ak- na L számú alapszervezetének, tagjai új pártvezetöséget választottak. Ezen a taggyűlésen határozatba foglalták többek között azt is, hogy az új párt­vezetőségnek, de az egész tagságnak, milyen feladatokat kell megoldania a közeljövőben, hogy elősegítsék a tér melés emelését, a terv határidő előtti teljesítését. Lelkes hozzászólásokra, felaján­lásokra épült a határozat: December 21-re befejezzük az évi tervet, a muakaverseny fokozásában példamntatóan résztveszünk, ellen­őrizzük és kéthetenként beszámoltat­juk a műszaki vezetőket az elvégzett munkáról, bogy eredményeinket to­vábbfejlesszük és a fennálló hiányos­ságokat azonnal kijavítsuk. És így tovább sorra meghatározva a többi {«ládátok I Az áj vezetfiség tagjai három nap uralva már együtt ültek A pártszervezet Irodájában és felosz­tották egymás között a feladatokat. rA* L számú pártszervezet titkára Bion József elvtárs letk Már ezen a héten nagy feladat megvalósításához fogtak hozzá és sikeres munkájuk eredményeként két politikai iskolát Indítottak be. De az első vezetőségi ülésükön már közvetlen feladatuknak jelölték meg az évi tervteljesítésért folyó harc segítségét is. Azóta három hét telt el, nézzük meg, hogy való­sította meg ezt a fontos feladatot az új pártvezetőség, Bien elvtárs vezeté­sével A vezetőségválasztást kővető héten elszakadtak egymástól az új vezetőség tagjai, az új beosztás elkészítésekor a műszaki vezetés más harmadokba osztotta be őket. Csak nehezen tudtak egymással érintkezni, egymástól ta­nácsot kérni, hogy és mint valósítsák ' meg a feladatokat. 1 Így már a második héten az új vezetőség tagjai kezdték elhanya­golni ennek a fontos feladatnak > v-v -L • megvalósítását. számú alapszervezet háromheti munkája válogatva. Harka Mihály, Dávid An­tal, Horváth Lajos (7) és a többi is­mert bumlizókból kapla a nevét. Bien elvtárs, a csapat vezetője sokat foglalkozott velük, beszélge­tett a csapat dolgozóival és elmondta, hogy az ö hanyag mun­kájuk következménye az. hogy István- akna nem tudta teljesíteni a tervét. De a legnagyobb nevelőhatása tálán annak volt, amikor a csapat dolgozói a munkaidő leteltével az akna felé indultak és fele úton összetalálkoztak a munkahelyekre igyekvő dolgozók­kal és azok nem mentek mellettük anélkül, hogy meg ne jegyezzék: „Itt megy a bumlizó csapat“. A Bien-csa- pat dolgozóinak pedig ezt lehajtott fejjel, szégyenkezve kellett tűrnie, mert a bányásztársaik igazat mond lak. Bien elvtárs sokszor mondta el nekik, ha megszüntetik a mfiszakmulasz- tást, akkor nem fogják őket csú­folni sem. A szavaknak hatása lett. Horváth La­jos (7) vájár, aki arról volt híres, hogy fizetés utáni napon soha még nem jött munkára, az elmúlt fizetés utáni napon egész István-akna bányá­szainak meglepetésére megjelent a munkahelyén és dolgozott. Az elmúlt három hét alatt az új párt-vezetőség tagjai sok új fel­adattal találták magukat szemben. Megismerték, hogy egy pártcsoporí munkája milyen döntő hatással van a csapat termelésére és ennek hiánya milyen kárt okozhat. Most a vezetőségi ülésre készül­nek, amelyen a vezetőség tagjai­nak személy szerint be kell szá- molnlok arról, mit tettek a tag­gyűlés határozatának végrehajtása érdekében. Tárják fel itt a munkájukban mufal- kozó nehézségeket, hogy azokat ki­javítva, megerősödve, több segítséget adhassanak az első harmad bánva, szainak az évi terv teljesítéséért folyó harcban. Elmúlt a harmadik hét is és Bien elvtárs az egyheti betegsége után a bányába visszatérve, még mindig ar­ról értesült, hogy a pártcsoporlveze- tők beosztása ugyan megvan, de nem töltik be a feladatukat és így termé­szetesen nem nyújtanak kellő segítsé­get a Rákosi elvtársnak tett vállalá­sok teljesítésében. István-aknának az utóbbi napokban újból visszaeső teljesítménye, a 70— 80 százalékos csapat-teljesítmények és az egyre jobban közeledő decem­ber 21, az eddiginél jobban sürgették ennek a feladalnak a megvalósítását. De a helyi gyakorlati példák is azt mutatták, hogy ahol jó a pártcsoportbizalml, ott nincs baj a termeléssel sem. így a Joó-csapaton is ez tapasztalható. Zseb! elvtárs a pártcsoportvezető itt. Már nem fiatal elvtárs, de a feladatát fiatalos lendülettel, az élenjáró bá­nyászokat jellemző lelkesedéssel látja eí. Mindennél fontosabbnak tartja egyéni példamutatását, legyen az ‘ a munkának bármelyik területén és így nem csoda, ha a csapat do1- gozói szeretettel követik példáját és így közös munkájuk eredményeként eddigi havi átlagteljesítményükkel már jóval a százhúsz százalék felett tartanak. Egy jó pártcsoportvezető munkája azonban nem jelenti az egész párt- szervezet jó munkáját. A pártveze­tőség azt akarja elérni, hogy ez csak rövid ideig legyen jellemző a mun­kájukra. Maga a pártszervezet titkára választotta a tervteljesítés, vagyis a vállalások teljesítéséhez szükséges leg­nehezebb feladat megvalósítását, a munkafegyelem megszilárdítását. Bien ettvlárs nemcsak párttitkár, hanem csapatvezető is. A múlt hónapban az Islván-aknai bányászok az ö csapatát „bumlizó csapatnak“ nevezték. Bien elvtárs egy olyan csapat vezetését vállalta, amelynek a tagjai a rendsze­res műszakmulasrtókból lettek össze- 1 A Komlói Magasépítés pártszervezete és a vállalatvezetés ne engedje meg a Sztahánov-mozgalom elfojtását ' K Komlói Magasépítési Vállalat az elsők között állott a szlahánovisla munkák terén abban az időben, ami­kor korunknak ez a legyőzhetetlen mozgalma a Szovjelunió baráti segíL «égével hazánkban is terjedni kezdett, öttagú Kossuth-díjas brigád dolgozott itt és mellettük a sztahanovista mód­szerekkel építő brigádok sWa. Egy-két év alatt az akkori sztahá- novisták legnagyobb része elkerült Komlóról. Cukor Anna mérnök lesz, Moszkvában jár egyetemre. Márki La­jos a műszaki és gazdasági akadémián tanul, mások néphadseregünknek lel­tek tisztjei, de mindez még nem ma­gyarázat arra, hogy a nagy komlói építkezéseken hónapok óta nem dolgoz­nak sem a SavJjugin, sem a Makszi- menko-módszerrel. Amikor a pártkongresszus idején a megyei párlsajtó megbírálta a sztahánovista munkamódszerek al­kalmazásának ellenségeit és hátrálta­tóit, azt követőleg újra felfelé ívelt a Sz'.ahánov-módszerek alkalmazásának grafikonja. Ma, amikor már tudjuk, hogy országosan a íalazási munkák 34 százalékát végezlek a 111. negyedévben sztahanovista módszerekkel, amikor az a feladat, hogy ezt az arányi év végéig 38 százalékra emeljük, akkor a komlói építkezésen lényegében nem alkalmazzák a sztahánovista íalazási módszereket. Semmi nincs ok nélkül és ennek is megvannak az okai. A Szovjetunió Kommunista (b) Pártja Központi Vezetősége, 1935' ben ímtározatot hozott a Sztahánpv- mozgalomról. Ez a határozat töb­bek között így hangzik: „A párt már a Sztahánov-mozgalom kezde­tének idején helyesen megállapítot­ta, hogy a mozgalom nem fejlőd­het csak saját magától, hanem szük­ség van vezetésre és segítségre. A párt segített a termelés parancs­nokainak, a gazdasági vezetőknek, mérnököknek és technikusoknak, hogy a Szlahánov-mozgalom élére állja­nak. A Sztaliánov-rpozgaloni vezetése, konkrét vezetés, a termelés legmélyebb alapkérdéseit illetően. A Szlahánov-mozgalom sikere egész­ben a vállalat különböző részeinek jól egybehángolt munkájától. rt nyers- anyaggal és félkészáru termékkel való időbeni ellátástól, a szerszámok és Képek helyes karbantartásától, a mun- ba tervszerű végrehajtásától függ Mindezekért a termelés vezetője felei, éppen ezért neki kell a Sztahánov- mozgalom élére állnia és a Sztahánov- mozgalmal vezetni. A társadalmi szer­vezetek' dolga: a párté, a szakszerve­zete, a Komszomolé: emelni a dolgo­zók öntudatát, mozgósítani, egybe- forrasztani a kollektívát a termelés emeléséért folyó harcban.“ Az elmúlt hónapok során a Komlói Magasépítési Vállalat műszaki vezető­sége nem állt a Sztahánov-mozgalom élésére és nem vezette azl, de sem a munkahelyi pártszervezetek, sem a Tröszt pártbizottsága nem mozgósí­totta ennek érdekében a dolgozókat. Ebből már egynesen következik az is, hogy a szervezel és az üzemi DISZ sem töltötte be ezen a téren a fel­adatát. A kiraliatpoliüika úgy látszik, mindenkit megnyugtatott. A vállalat október hónapban azt je­lentette a felettes hatóságnak, hogy a munkák 78 százalékát Sztahánov- módszerrel végezték. Ez nem igaz. Hogy is lenne az, amikor hamis jelen­téseken alapul. A kenyérgyári építke­zés épílésvczetője szerint náluk a munkák száz százalékát, a bányász- szállói épílvezelő szerint „csak“ 90 százalékát végezték sztahánovista módszerekkel. A valóságos adatok — még a legjobb esetben is — ennek 'csak töredékei. A kökönvösi lakásépítkezésnél is csak ünnepi alkalmakra tarlogallák azt, amikor tényleg makszirhenkoi brigádszervezéssei és körfalazási mód­szerrel doiglztak. Általában elhagyták a hármas brigádbeosztást és behelyet­tesítették a kettessel, de ott is szak­munkás végezte* azokat a feladatokat, melyeket segédmunkás is megoldott volna. Legtöbbnyire falszakaszokat falazlak körfalazás helyett, hi-atkozva a pali óh iá nyi a. Az így dolgozó brigá- .dókat neveztek aztán el sztahánovista módszerrel dolgozóknak, pedig a való­ságban nagyrészt régi módszerekkel értek el áz átlagosnál némileg mag­sabb százalékot, sokszor gyenge minő­ségű munka mellett, mini a Szlankils és a Lévai-brigád esetében. Máhrer Ervin elvtárs főmérnök és C.serny Károly műszaki osz álvveze ö felelőssége tagadhatatlan, mert hóna­pokon keresztül belenyugodtak abba hogy ez így megy és nem biztosítót lak minden műszaki adoltságo annak érdekében, hogy másként menjen. Ez elsősorban az ő felelősségük más téren viszont a pártszervezet fe­lelőssége mutatkozik meg fokozottab­ban. Rákosi elvtárs mondotta: „A Szta hánov-mozgaloin jelentőségéi nem­csak mi ismertük fel, hanem az ellenség is és ezért nyíltan, vagy alattomosan megkezdi ellene a munkát. Fokozott éberséggel, mun­kamódszereink megjavításával kell felvérteznünk magunkat, hogy ke­ményen visszaverhessük az ellenség próbálkozását4'. Komlón már leleplezték a Sztahánov-mozgalom jópár, ádáz ellenségét, mint Rédler Károly fő­mérnököt, Ébert János és Ébert Vil­mos építésvezetőket, de ez még kö­zel sem jelenti azl, hogy most már az építkezésen a Szlahánov-mozga- lomnak és ezen keresztül a szocializ­musnak csupán a barátai maradtak meg. Nem erre mutat az a suttogás, mellyel rágalmazni akarják a sztahá- novistákat. Az is igaz, hogy sokan az ellenség malmára hajtják a vizet. Ha a Szlan- kits és Lévai brigád nem végez jó minőségi munkát, akkor mindjárt akad miről suttogni, csak arról nem beszélnek, hogy nem sztahánovista módszerrel végezték a gyenge minő­ségű munkát. _ Ez a véleménye Merk Ferenc elv- ’árs, munkavezetőnek is, aki magá­tól Makszimenko ulvtárstól tanulta meg a módszerét, ő is azl mondja, hogy nincs jelenleg az építkezésen egyeljen brigád sem, aki úgy dolgoz­na, ahogy Makszimenko elvtárs meg- hiulatta. Merk Ferenc szomorúan látja, hogy eltünedeztek a Makszimenko térítő- vödrök és kanalak, hogyan használ­ják a szálláson szemetesládának né­melyiket és mindez miért lehetséges, azérl, mer! a pártiszervezet megfeled­kezett Rákosi elvtárs figyelmeztetésé­ről és nemcsak nem verte elég eré­lyesen vissza a rágalmakat, de nem indult a meggyőzés fegyverével tá­madásra az új módszerek, magasabb termelési eredmények érdekében. Merk elvtárs máris vállalta, hogy egy brigádot, — a Cseldnyi brigádot — megtanítja arra, amit ő Makszimenko elvtárstól tanult. Hohmann Mátyás kökönvösi építésvezető vállalta, hogy a Makszimenko módszerrel dolgozó brigádnak munkaterületet és anyagot biztosít, azon a házon, melynek alap­jai! most ássák. Javasoljuk, hogy a pártszervezet, a szakszervezet és a műszaki vezetőség hívjon össze az érdekelt fizikai dol­gozók bevonásával értekezletei. A Szovjetunióban is szokásos egyes kér­dések megoldására külön értekezletet összehívni. Tegyék meg ez’ Komlón is és beszéljék meg a Szlahánov- mozgalom beindításának kérdéseit. Lakásépítkezés A SZOVJETUNIÓBAN A szovjet álfám 1949—50 folyama^ csupán a bányászok részére 3,332.000 négyzetméter latkástotüleiet épített, ezenkívül százezreknek adott pénz­kölcsönt családi ház építésére. Szá­mos kultúrpalotát, 130 kubot és 31 filmszínházat emeltek és rendeztek be. A bányász,könyvtárak száma — a kisebbeket nem említve — az elmúlt két év alatt 450-ről P40-re emelke­dett. Oktatás. A NÉP ÁLLAMÁBAN A Szovjetunióban a főiskolai hall­gatók száma faMilmú.ja valamennyi európai és ázsiai kapitalista ország diákjainak számát. 1950-ben 880 szov­jet főiskolán körülbelül 1,250.000 diák tanúit. Ez 435.000-rel több, mint a há­ború előtt volt. Egyedül a főváros 80 főiskolájában 130.000 diák tanul, ami fe.ülmúlja egés7 Anglia főiskolai hallgatóinak számát. * Imi és olvasni tudás terén Tatár ország a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt a mélyponton volt. Az egykor elmaradott országban meg­szűnt az analfabétizmus. Az autonóm köztársaságban 60 technikum, 14 fő­iskola, 22 tudományos kutatóintézet és a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának egy fiókintézménye mű­ködik. 2GY MARSHALLIZÁLT ORSZÁGBAN Róma 1,600.000 lakosa közül 80.000 barlangokban tengődik', több. mint 100 ezer barakokban és deszkákból, lá­dákból. bádoglemezekből összetákolt kunyhókban él. Az olasz {óvárosnak 4C0.000 új lakásra lenne szüksége, de 1944 óla a legutóbbi időkig csak 00 ezret építettek, ezek tele luxusvilla, 20 száza’éka zárda és vallásos cé­lokra szolgáló egyéb épület és csalt kis részük szolgál a dolgozók lakát- cél jaira. tanulás A KAPITALISTA VILÁGBAN Az USA-ban az egész költségvetés­nek körülbelül egy százalékát for­dítják közoktatásra, hatmillió ameri­kai gyermek nem tanulhat iskolák hiányában. Az USA területén élő írástudatlanok száma eléri a 20 mil­liót. Angliában a nevelésügyi kiadóso­kat az utolsó két év alatt a leiénél is kevesebbre csökkentették. Olaszországban 2 millió gyerek nem jár iskolába, a lakosságnak több, mint negyede írástudatlan. Görögországban a monarcholasiszta diktatúra egy év alatt 3000 iskolát záratott be. Törökországban az írástudatlanok száma 66 százalék, a íalvak három­negyedrészében nincs iskola. Indiában az írástudatlanok' aránya eléri a 90 százalékot. Íme így néz ki a kapitalista ,.kultúraterjesztés.“ Az oktatási munka tapasztalataiból A Pécsi Dohánygyárban az egyik politikai iskolát Sebőn Ádámné elv­társnő vezeti, aki átérzi a felelőssé­get az elvtársak neveléséért. Az anyag visszakérdezésénél nem ragaszkodik mereven az útmutatóban megadott kérdésekhez, hanem segédkérdéseket tesz fel az elvlársaknak, amely köze lebb viszi őket. az anyag egv egy rész- leiéhez, a kérdés jó megértéséhez. A politikai iskola anyagát így jobban összekötik a gyakorlati munkával és Szilágyi Ferencné, özv. Kovács Já- nosné, Fodor Józsefné elvlársnők. akik a legjobb tanulók, elmondják, hogy milyen sokat segít az elméleti tudás a gyakorlati munka jobb el­végzésében. * Sellyén Horváth elvtárs nem foglal­kozik jól a politikai iskola hallgatói­val, nem segíti az elvtársakat a la nulásban. így a politikai iskola hall­gatói csak az útmutatóban megtalál­ható anyagot olvassák cl, az irodal­mat nem. A pártszervezet sem ad se­gítséget a hibák kijavításához. Hor­váth elvtársnak javítani kell a mun kán. Pécsett a belvárosi pártszervezet segíti az iskola vezetőit az ok'atási munkában. Muschberger elvtárs a pártvezetőség tagja, rendszeresen résztvesz a szemináriumokon, arról jegyzetet készít magának, amelynek tapasztaltaiból felhívja a politikai is­kola vezetőinek figyelmét a jó kezde­ményezésekre, vagy a hibákra. Ilyen ellenőrzésnél derült ki, hogy az egyik politikai iskola vezetője — aki egyéb­kén! jól vezeti a szemináriumot —■ csak „látásból“ ismeri a hallgatókat, holott már négy szeminárium volt. Így világos, hogy nem ismeri az elv­társak tanulási nehézségeit sem és nem is tud segíteni. Szágy községben Szabadellő elvtárs vezeti az egyik politikai iskolát. Sza- badclló elvtárs gondoskodott magú nak helyettesről Is, hogy valamilyen akadályoztatás esetén ne- legyen fenn­akadás a politikai iskola foglalkozá­sában. Foglalkozik az elvtársakkal, egyénenként is elbeszélget velük és a jő foglalkozás eredménye az, hogy nincs égy mulasztó sem a politikai iskolán. Nem dolgozik ilyen lelkiismeretesen Sásdon Szabó Géza elvlárs, akinek szemináriumán legutóbb mindössze négy elvtárs volt jelen. Szabó elvlárs nem vett annyi „fáradságot'“. hogy a kél oktatási nap között felkeresse a hiányzókat, elbeszélgessen velük az oktatás jelentőségéről Igv történhe­tett meg, hogy a következő szemi­náriumon csak egy elvtárs jeleni meg. Többet kell foglalkozni Szabó elvan az iskola hallgatóival. Az élelmezési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról A versenyben győztes Békés megyé­ben november 7-e után visszaesett a begyűjtés és, a megye azóta sem érte ei az előbbi ütemet. A lanyhulás kö­vetkeztében Békés nem hozta be Ba ranya alig pár tized százalékos ku koricabegyüitési előnyét, annak elle­nére, hogy Baranya az utóbbi napok ban aiig gyűjtött be valamit kukori cából. Baranya megye még mindig nem javította ki ismétlődő hibáját hogy begyűjtési munkája nem egyen­letes: csúcseredményei mellett gyak­ran esik vissza egcsz alacsony be­gyűjtéssel. A megyék begyűjtési versenyének rangsora a november 11 i állapotnak megfelelően a következőképoen ala­kult: A kukoricabegyüjtésben: 1. Baranya 99.7, 2. Békés 98.3, 3. Fejér 87.9, 4. Pest 86.8, 5. Hajdv- Bihpr 85.2, 6. Veszprém 84.7, 7. Vas 84.1, 8. Somogy 80.5, 9 Cson- ffrád 79.9, 10. Tolna 75.3. 11. Bncs- Kiskun 73, 12. Szabolcs-Szatmár 72.3, 13. Győr.Sopron 69.9, 14. Heves 69.8, 15. Borsod 68.9. 16. Komárom 68, 17. Nógrád 65... 18. Zala 64.9, 19. Szolnok 63.6 száza­lék. A baromfibegytittésben a megyék versenyének élén Szolnok és Békés halad, alig ?. százalékos különbséggel, a tojásbegyüjtésben Vas, Barap- a, Györ-Sopron küzdenek fej-fej ne.Vit az első. helyért, A gyapot betakarítási verseny hírei Pártunk megyei bizottsága a teg­napi nap folyamán felhívással fordul! megyénk dolgozóihoz, a gyapottermés gyors betakarítására. A legnagyobb feladat ezen a téren állami gazda­ságainkra vár. Állami gazdaságaink nak rövid néhány nap alatt 34—35 vagon gyapotot kell betakarítani, az összes termésnek mintegy 35 százalé­kát. A legfontosabb feladat az állami gazdaságokban: minden rendelkezésre álló erő mozgósítása és a rejtett tar­talékok felkutatása. Az állami gazdaságok versenyé­ben továbbra is a bari gazdaság vezet, 85 százalékos teljesítéssel. Második a sátorhelyi állami gazdaság 75 százalékkal, míg a mohácsszige'i gazdaság, amely a harmadik, az ösz- szes termés 67 százalékát takarította be. Az utolsó helyen a bikali és a bbgádinindszenli gazdaságok vannak, akik az össztermésnek még csak 40 százalékát takarították be. A brigádok versenyében legjohb eredményt a sátorhelyi gazdaság „Szeretet4' brigádja érte cl, amely 250 százalékos teljesítéssel ve­zet a megyei gyapotszedő brigádok versenyében. Az első helyet úgy érte el a brigád, hogy valamennyi tagja elsajátította és alkalmazta a kétkezes szovjet szedési módszert. Ennek se­gítségével a főszedés idején átlago­san naponta 50—55 kilót, most, az ulószedések idején 25—27 kilót szed­nek le a brigád tagjai A lemaradók kövessék az élenjárót, példáját. Tanuljanak a legjobbaktól, vegyék át és alkalmazzák munkamód­szereiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom