Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-07 / 260. szám

1951 NOVEMBER 7 N Ä P L O Jelentés az állami gazdaságok, gépállomások november 7 tiszteletére indult versenyének eredményeiről November 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34-ik évfor­dulójának tiszteletére az eddig el­ért eredmények fokozásával készül tek fel a baranyamegyei állami gazdaságok dolgozói. Megyénk te­rületén 24 gazdaságban 144 brigá dón belül 4.212 dolgozó vett részt a. november 7-i szocialista munka- versenyben. A 144 brigádvállalás mellett 486 dolgozó tett egyéni vál­lalást. Dolgozóink vállalásának ér teke 335.547.15 forint volt. A brigádok közül 125 teljesí­tette, illetve túlteljesítette vál­lalását Az egyéni vállalások közül 410 dolgozó teljesítette, illetve túlteljesítette egyéni vállalását. I Bovember 7-i versenyben számos kiváló eredmény és leljesilmény születet A gazdaságok versenyében a szentmártonpusztai állami gaz­daság lett az első. A gazdaság ősziárpa és őszibúza vetését a megyében elsőnek határ­idő előtt befejezte. Jelenleg is élen jár a mezőgazdasági munkákban. A mélyszántásban 82 százalékos- teljesítésével első a megyében. A gazdaság dolgozói 19'.465.50 forint értékű munkafelajánlást tettek és ezt a felajánlásukat november 7-ig 30.593 forint értékben teljesítették vagyis vállalásukat 158 százalékban teljesítették túl. A gazdaság juhászai, Kiss Gyula és Takács József 52-. darab kosbárányt, amelyek kiselej­tezésre voltak ítélve', teljesen fel javítotak. A sertééétetők mangalica sertéseknél 5.5 darab átlag helyett 6.3 darab átlagot, 14 kilós válasz tási súly helyett 15.6 kilós átlagol értek eí. A sátorhelyi állami gazdaság a bú za vetését 100 százalékig elvégezte A mélyszántásban 40 százalékos tel .Jeáíté ssel megyei viszonylatban a második helyet foglalja el. A dolgozók 15.000 forint értékű vállalásukat 21.250 forint értékben teljesítették. A gyapotszedésben or szagosait a legkimagaslóbb ereil menyeket érték el. A gazdaság dől gozói közül eddig kilencen nyerték él a „gyapotszedés mestere“ kitün­tetést. Megyei' viszonylatban a harmadik helyen a csobokapusztai állami gaz­daság áll. A gazdaság dolgozói 9.500 forint értékű munkafelajánlást tet­tek november 7-e tiszteletére. Ezt túlteljesítették és 11.571 forint ér­tékű megtakarítást, illetve többter mókást értek el, az őszi vetést har­madiknak fejezték be. A, , tehenészek a fejési átlagot 16 nap alatt 2.2 literrel emeltek. A sertéshízlalök 24 százalékos dara- értékesítés elérését vállalták és 25.7 százalékos dn váci-tőkésítést értek el.. A nvűhelybrigád . teljesítette no vpmber 7-e tiszteletére tett vállalá­sait és a központtól a baranyame gyei1 állami gazdaságok dolgozói nevében kapott szocialista megren­deléseket batáridőre teljesítette Tyg megoldották a tengeri szárvágó gépet, továbbá a gvapot szárvágó és gyűjtő gépet. Elkészítették az első magyar gyapotkombájnt is, nini azonban még néhány módosí­tásra szórni. A november 7-i szocialista mun- kaversenyben a legrosszabb eredményt n bogádmindszenti állami .gazdaság érte el. A felajánlásukat csak a göbölyö­sök teljesítették. A gazdaság nv őszi vetésekben elmaradt. A búza- vetrst még ma sem fejezték be. Te lenleg 8t százalékra állnak. Mély­szántási teljesítésük 21 százalék. ■Jó eredményt értek még el a babarci, bólyi, lóvászhetényi és moháesszigeti állami gazdasá­gok. A traktorosok versenyében kitűnt if.j. Szubotics Imre szentmar tonpusZtai traktoros, aki a legjobb eredményt érte cl. A legnagyobb- fokú üzemanyagtakarékosság mel­lett az üresjárat csökkentésével 155 százalékos normatúlteljesítésí éri el. Második Balogh Antal, a siklósi állami gazdaság traktorosa 154 sz.á zalékos teljesítéssel. A harmadik Gleges István a somogyhárságyi gazdaság traktorosa 150 százalékos túlteljesítéssel. A gyapotos brigádok versenyében a sátorhelyi állami gazdaság Tán­csics brigádja lett az első. A 80 fő­ből álló brigád 217 százalékos nor ma túlteljesítés és 33—35 kilós na­ponkint egy főre cső szédési átla­got ért el. A második ugyancsak a sátorhe­lyi Uj' Erő brigád, amelynek telje­sítése 190 százalék. Jó az erednie nye a bári gazdaság gyapotos bri gátijának. amelyek az eddigi szódé si idő alatt átlagosan egv főre 20 kilós szedés! eredményt ért el. A megye legjobb gyapotszedője címet ÁJilies Mária nyerte el. Mi lies Mária már október hó 25-én túl­szárnyalta az 1000 kilós eredményi és ezzel mar 25-én elnyerte a gya pótszedés mestere címet elsőnek nz országban. Szombat estig 1630 kiló gyapotot szedett le. A második Papp Anna ugyancsak a. sátorhelyi gazdaság gyapotszedő je. Október 25-én lett a gvapöt- szédés mestere és sztahanovista. Szombat estig 1560 kiló gyapotot szedett le. A harmadik és negyedik helyei Wéninger Erzsébet, a sátorhelyi gazdaság kiváló gyapotszedőnője és a bolyi gazdaság legjobb gyapot­szedője, Béres Eta nverte el. Wc ninger Erzsébet szombat estig 1160 Béres Eta 1100 kiló gyapotot sze­dőit le. Meghaladták már megyénkben az. (000 kg.-os teljesítményt és ezzel elnyerték a'„gyapotszedés mestere" kitüntetést a következő dolgozók. Hegedűs Mária Sátorhely 1100 kg. Vida Irén Sátorhely 1060 kg., Pau­lies Teréz Sátorhely 1057 kg.. Kol­ler Anna Sátorhely 1051 kg.. Kocka Rózsi Sátorhely 1050 kg., Nagy Jó- Ián Sátorhely 1035 kg. Pafkovics Kaialin Mohácssziget 1060 kg., Ver­lier Mária Mohácssziget 1020 kg., Méhész Irma Sátorhely 1018 kg.. Takács Anna Sátorhely 1005 kg.. Sárközi Józsefné Sátorhely 1001 kg. A tehenész brigádok versenyében a pécsi Technikum Vörös Csillag brigádja lett az első. Az elsőszámú istálló tehenészei 1 literes, a 11 -es istálló tehenészei félliteres tejátlag növelését vállalták november 7-e tiszteletére. A szovjet módszer al­kalmazása eredményeképpen az I-es számú istálló tehenészei 4—6 literrel, a II. számú istálló tehené­szei 4 literrel emelték a fejési átla­got. Ennek eredményeként a gaz­daság fejési átlaga 8.2 literről 12.-t literre emelkedett. A felemelt tej­hozam eredményeként a gazdaság 11.000 liter beadási kötelezettségét 12.99S literben teljesítette, ezzel be­adási kötelezettségét lto.l százalék ra túlteljesítette. A második a csobokapusztai te henészbrigád, mely november 7-e tiszteletére 2.2 iiterrel emelte a fe­jési átlagot. A megye legjobb telié nészei a következők: Májer József és Aüdresevics Sándor, a pécsi technikum dolgozói. Fiileki István a bolyi gazdaság és Ma tán esi bst' yán az üszögpusztai gazdaság telte iiés/.e. A sertéshizlalók versenyében a csobokapusztai állami gazdaság brigádja érte el a legjobb ered méuyt. Ez. a brigád 658 darab hízó nál 25.7 százalékos daraértékesítést ért el. Második a mohácsi techni kum sertéshízlaló munkacsapata 23 százalékos daraértékesítéssel. Egyénileg kiemelkedő Kinnei Ferenc mohácsi kanász 25.5 száza lékos daraértékesítéssel. A juhászok Versenyében Kiss Gyula és Takács József érték el a legjobb eredményt 524 darab mustra kosbárány teljes mértékű fej avításával. Sertéselletők versenyében Tankovics Péter és Zomi József szentmártonpusztai gazdaság ellető kanászai vezetnék, akik 5.8 he­lyett 6.5 darabos választási és 14 kilós választási súly helyeit 15.6 ki lós választási átlagsúlyt értek el. A gépállomások dolgozói is lelkesén készültek november 7 méltó megünneplésére. 15 gépállo más tett felajánlást. 82 brigád és 402 traktoros. A felajánlások részben a tervük idő előtti teljesítésre no­vember 7-ig való mélyszántás el végzésére és üzemanyag csökken lésre tették. l egjobb gépállomás a vajszlói, amely november 7 liszté letére vállalta, hogy november 21 ig tervét 100 százalékban teljesíti Eddig 62 százaléknál tart. Különö­sen az utóbbi öt nap alatt ért . el szép‘eredményt. Második a harká­nyi gépállomás. A legjobb brigád az újpetrei gépállomás Zétli-brigádja. Második a bolyi gépállomás béke- brigádja. Harmadik a vajszlói gép­állomás Táncsics-brigád ja. Megyénk legjobb trnktoristája Kapitány András az újpetrei gépál­lomásén, aki a tervet idáig 162 szá­zalékra teljesítette. Második Szef- csik Sándor a vajszlói gépállomá­son. Vannak azonban lemaradt trak­toristák is. mint például Mészáros János a ntohács-szigeli gépállomá son, aki mindössze 5.8 százalékra teljesítette a tervét. Szocialista szektoraink dolgozói a november 7-i munkaversenyük- ben bebizonyították azt, hogy öt­éves tervünk, munkás-paraszt álla­munk építői akarnak lenni. No­vember 7-e arra kötelez bennünket, hogy a munkaversenyünkét to vábbra is szélesítjük és kijavítsuk megyékben a hiányosságokat. Erre tegyenek a szocialista szektorok dolgozói újabb versenyfelajúnlásó­kat úgy az őszi mélyszántás, állat­tenyésztés . és a még visszamaradt gyapot szedést munkájukra. Nekem mtgy ünnepem az Októberi Forradalom évfordulója 1929 ■ február 10-én szabadultam, mint papucsossegód Szeged környé­kén. Negyedikén vizsgáztam, s az okmány még a kezemben b'ctA -volt. a, mesterem máris elbocsá jtott. OH álltam szabadulásom napján, máris munkanélkíil és reménytelenül hogy bárhol is munkát kapjak. Ettől i-az, időtől- kezdve sokat éhez lem és barangoltam. Legtöbbszöi fsak úgy ettem» hn kéregetésem közben egy-egv kuláktanyán dob lak felém valami élelmet. De meg történt az is, méghozzá 1935 karú csonyán, hogy három napig csak vizet ittani. Végül a negyedik na­pon, egy kommunista juttatott élelemhez, és munkához. De ez sem sókat segített, mert hamarosan el boosájlottak és hányódtam egészen a felszabadulásig. A felszabadulás hozta meg nekem is a boldogságot. Azóta már a MESZHART csillése leltein és na­gyon szép pénzt keresek havonta úgy, hogy családomat mindennel cl láthatom. Minden hónapban küldök haza négy-ötszáz forintot. Nyugod­tan és boldogan élek. mert mindé niink megvan, a családomnak oda hnZa, nekem pedig itt n meszesi le génylnkásban. Jó az élelmezésünk nagyon szép lakásunk van es sok kedve/m én vben részesülünk. Rn jól tudóm azt, ho^y ma -»ó|! mindig koldulhatnék a kiilákfanyá- kon mint munkanélküli, papuesos- segéd, ha 1919-ben nem szólalunk meg az Auróra cirkáló ágyúi és ha a Nagy Októberi Forradalom szü­lötte. a hős szovjet hadsereg knto iiái nem szabadítanak fel bennün­ket. Ezért nagy iinepem , nekem az Októberi Forradalom évfordulója és ezért gondolok mindig végtelen szeretettel a szovjet elvtársakra, akik elhozták az én szabadságomat is és biztossá tették előttem a jő, vöt! Mézer ■ János csillés fstván-akna. Bsvemfer 7-c után sem lankad a munkakedveat Már hetekkel ezelőtt készültem erre a nagy napra, november 7-re. amely a számomra is nagy ünnepet jelent, Mert ha 34 évvel ezelőtt Oroszország dolgozói nem szabadí­tották volna fel magukat a cári ön­kényuralom alól. akkor ma mi sem élhetnénk szabad emberként, sza­bad országban. Rn a múltbeli életemről nem so­kat tudok mondani. Még elég fia­tal voltam, úgy. hogy nem' tudtam olyan nagyon átérezni., hogy mi a szenvedés és mi a nélkülözés. An­nál inkább érezték szülőim; akik dolgozlak értem. Én még egy pil­lanatra sem gondoltam arra, hoirv valaha' szakmunkás is lehet belő­lem. Azóta eltelt egv pár év. Amire a múltban még csak gondolni sem mertem, ma valói--’ vált. 'Az clte't nüiút'v év alatt kitanultam a szak­mámat, ma lakatos vagyok. Ha a múltra Agondolok és a Nagy Októ béri -Fáradalomra, akkor erősebben szorítom meg kezemben a szerszá­mot és nagyobb lendülettel dolgo­zom. Meri tudom, hogy ma már a miénk, a dolgozóké a hatalom. Méltón akartam megünnepelni november 7-ét és felajánlottam hogy erre a nagy ünnepre befeje­zem ezévi tervemet. Minden igye­kezetemet belevittem a munkámba meg is lett az eredménye. Már a mült hónap közepén befejeztem 1951. éi i tervemet, A mai napig már az 19"2-es évi január havi tér vemet teljesítettéin. November 7-e után sem lankad a munkakedvem tovább- is úgv dolgozom, mim nhnir\ eg\ -ifjúmunkásnak kell példái mulatva a többi ifi előtt. I lmomba- Sziliéi István lakatos Sopiana Gépgyár. A kom?ói küldöttség Sztólinvarosban ünnepli november 7-ét Ki-’-enc óra van. a megkongatott vasdarabok a szén&záKító vonat füttye jelzi eat a komlói építkezése­ken. Azt pedig, hogy másnap novem­ber 7.e lesz. azt- sok minden mutatja. Zászlók'és ötágú csillagok májusfák ként hirdetik a november 7-i 'versenyt, a magasra emelt épületek oromzatán és az ünnepet jv-lzi, hogy kilenc óra­kor minden munkahelyen röpgyűlésre igyekeznek a dogozók. Ezeken a ropgyűJéscken az építke­zés három küldöttjét búcsúztatják és látják cl útravalóval, azt. a három boldog embert, akik november 7-ét már Sztájinvárosban ünnep'li-k. Kocsis Imre sztahanovista 'kőműves. -Leite Katalin munkavezető és Schmidt Gr. bán sztahanovista épüésvéasftő képvi­seli a komlói építőmunkásokait a Sziú- .invárost avató november 7-én. Lent a7 altáróná', ahol a szénosztá­lyozó hatalmas vasbeton'iömbje néz szembe a bánya kijáratával. ott Schmidt el v társ at látják el útravaló- ul- tanácsokkal és üzenetekkel, de kérdésekkel is. Előbb még ördög Jó­méi elvtárs a-z a tárói ÜB-elnök mond­ta el pár szóval, hcgv miért is esett az építésvezetőre a választás. Azért, mert az ő jó irányításával sikerült ennél a nagy fontosságú épületnél be­hozni a' 90 napos lemaradást, eltün­tetni azt a kilencven szégyenteljes napot, amikor nem , adhattak volna kenyeret a Sztá’in Vasműnek, mart ez p szénosztályozó adj,a majd a Vrs- mű kenyerét, a szemet. 1 A hozzászólások során Váraljaiulé- i-a gépkezelő azt -kérte Schmidt elv- társtól, hogy mondja meg a Sztálin elvtárs nevét-. viselő város dolgozói­nak, hogy legyenek min-d-’g méltóak., erre a névre, a .komlóiak, pedig mire ’ dig igyekeznek majd úgy dögölni, hogy segítsék a Sztálinváros épííőit" Felizúg a.helyeslés, amikor a Bánva építő Tröszt- ŰR elnöke, Péter Jánga- elvtárs felteszi a kérdést, hogy ohe-. ly-esen választották-e meg a kyklöite., két. Félzúg , az . igen, amikor Koyeqs. Jenő elvtárs megkérdezi, hogy tartja e mindenki a vállalásét és befejezik-« a szénosztályozót december 31-> -lie-' ■ ly-ett december 21.re, Sztálin elvvé*.?' születésnapjára. . A komlói építkezések küldöttei ezt '■ az üzenetet vihetik S/iál invárosba és egyben Palla-i János ács nevében _ megkérdezik, Hógya„ állnak ők.óján a tervte jesitésSei.. Megint megkongatták a vasakéi."a reggeli idő lejárt, a 'röpg-yüiés végét­ért. Odalent a bányában pedig má­sik három küldött készülődik vidá­man és boldogan az útra: Papp Má­ria, az első női felvigyázó, Kovács János (2) és Szakács Mihály sztötfté'-* novista vájárok. Az ó örömüknek és á bányászok november 7_i verseny, lendületének a jele a mélyből fel--* küldött több szén. Ez volt az-.első tr­és talán a legbeszédesebb — hozzá­szólás a déli Kossuth-aknaii 'rppgyrv léshez. ' , Becsüljük meg' a párt oktatási! Nemrég indult v meg nálunk Petőfi-aknán is. at ok­tatás. Gondosan, egyenkint válogat luk ki'az élvtársakat és tizenkét szemináriumba (miattuk b,e őket. Az első előadásoknál azonban kiderült hogy mégsem végezi Ónk az elvtársid; beosztásánál jó munkát, mert minden .,gondosságunk“ ellenére sem jelen, tek meg — egy szemináriumot kicévr — teljes számban az élvtársak. Sőt ez nagy szégyenünk —: volt olyan szeminárium is, ahol egyetlen- hallgató sem jelent meg. Mi írnek az oka? Ezt találgattuk a pártvezetöségbéh, de még most sem tudtunk rájönni. Tahin nem jók az előadók? Az biztos, hogy Gering elv- társ, .-; tel jeslél számú szeminárium előadója tapasztalt, bátor, harcos elv íars és jól érti ezt a pártmunkát. 6 már tavaly is Vezetett szemináriumot és nőni volt- nála letúnrzsolóelás. A tavalyi szeminárium hallgglókat .ősz tot tűk be most is hozzá és örömmé, elmondhatjuk. hogy szívesen tanul, nádi ezek az- elvtársak. Gering elvián jól készül lel a szemináriumra, jól adja elő az anyagot, amit arján ala­posan megvitatnak, tgy dolgoznak és Így tanulnak ők. Sajnos, -a többi szeminárium Irállyá tóinak nem mindegyikéről lehet el­mondani, hogy kedvvel és lelkese, déssel tanul. Csak Ígérgetnek, , . •. r . . ». mint Pintér Kálmán vájár, de még sem mennek cl az előadásra, f intet élvtárs egy független fiatalember gondja nem sok van, mégis kijeleli tette: ,.Szabadon akarok élni és nein megyek sehová!'' Vannak aztán olyan elvtársak' is, akik túlságosan megelégednek a tudásukkal és azért nem hajlandók tanulni: -kurz Józse­fen, Maráth Jánoson, iloíh Mihá lyon. Gáspár Jánoson ős Kovács Istvánon kívül számtalan elvtársai sorolhatnék még. Pedig ezek az elv társak, szorgalmasak, jól dolgoznak ’■ bányában, kiváló szakemberek n maguk vonalán. Éppen égért nem ár. tana. nekik, egy kis politikai képző: is, matt így többet segíthetnének a pártnak. Elvtársaink egy r.csze ’elité- nyelmeskedett itt az aknán és nem akar semmiféle pártinunkát elvégezni Azt is állandóan kifogásolják, bogi, minden nap van „valami", ami: frkiiti őket. Egyik nap például röpgyűlés máskor taggyűlés, vagy termelési ér. t-ekezlet, vájártanfolyam, aktiveién'e... kéziét, villamossági tanfolyam. ex., azt hiszem mégsem kifogás, menj azok az elvtársak, afrik lemorzsolód lak a szemináriumokról, nem (útogát jók in összes tanfolyamokat és, «. gyűléseken sem jelennel: meg minden alkalommal. És ha továbbra is így hé zelik a tanulást, nem fognak önndM fbsodni, s mostanában nem: hozhat juh héjakkor nagy lemaradásunkat. Nem elég öntudatosak ezek az elvtársak, íredig láthatnák n ‘ fejlődést maguk körül. Ebben as érben 10 ikcrh.ázt é/pfh ■ Vasoson húsz lakással és két énig.. let.es ház, szintén húsz lakással. Épii,- az új legénylakás. A vidéki, dolgozók - dulójánitot kaplak és sokkal tőid; , üdülést i$- kapnak re bányászok, mint - ji-eelsU.-Aniikor én dolgozni kezdtem, huszonnégy évért aluli dolgozóknak nem js adtak fizetett szabadságot.' Tth elérte a 24.lk életévét és ledolgozott- már öt évet, akkor adtak neki há., rom nap fizetéses szabadságotami,, az évekkel szaporodva, legfeljebb nyolc napig mehetett- fel. Ma az ifid1' munkások 28 nap fizetéses szabadsá- • got- kapnak- és a bányászok is tiibbri fiidülnek, mint azelőtt,. Kaptunk az üzemben egy új szdlőitetőberendn- ' zést, a munkások ruhákat, bak kan. csókát, sapkákat, és azonkívül min-, den bányász ,élelemmel való savpr-, tálán ellátása biztosítva van. A szén cédulára a legjobb szenet adják né. künk és éppen a napokban számít gut- / tűk. hogy azelőtt három-négy évi, n kaptunk ..porció-fát1',, most pedig 10 ‘: hónaponként kerül ránk a sor. Ha a Petőfi.aknai bányászelviársak jól .belegondolnak, hogy milyep igaz, mindez, akkor biztos elismerik, hely' teleniU. cselekednek, ha az oktatási1' lebecsülik, Mert csak a tanulással sze.y- rezhetünk magunknak tudást, , ».­a tudás pedig fegyver a kezünkben, hogy meg védhess ük, to­vábbfejleszthessük azokat az eredni nyéket, amelyeket a felszabadidás óta eltelt, hat esztendő alatt elértünk Elmondottá: Bocz Mihály nglt. prop. titkár Vasas,'-' Petöfi-akna. * - ’ Nézzék meg minél többen a ..Déryné4*-! Néma csend volt a nézőtéren, csak a filmvetítőgép halk zúgása, hal át­szőtt, a filmen beszélő szereplők hangján kívül. Nagy érdeklődéssel néztem már másodszor a" „Öétyné“ c filmet ­Érzem, hogy soha nem tudnám le­írni, - de még - elmondani sem a film tartalmát úgy, mint ahogy láttam. Egyszerű szavakkal csak azt mond hatom, hogy nagyon tetszett. . Ezért néztem meg másodszor és ezért né zem msg — még a héten ~ harmad szór is. a filmet a legnagyobb érdek lő déssel. Hallottam Déryné csengő hangját amint a dogozó parasztoknak éne kelt. Majd újabb gypnyörű kép tűni szemem elé. Déryné betegén feküdi az ágyban és a p;-.isztok fáklyává iö’-l;-',- tv/ a lilák a s'á énclte've a--t ; C- amit Déryné »•r-.tk.út ré s i. Lop­va körülnéztem a nézőtéren, villant' gyorsan, hölgy ne halásszak él égy -' jsi’énetet. sóm, és láttam; amint'-egy. ■>. két néző könnyet törölt ki a' szenté,,- bői. Mikor vége lett a filmnek aklcöf ' arra gondoltam, hogy mennyivel más' ez a film, mint azok, amelyeket a- - múltban játszottak. Ez yisszaad-ta ,a dolgozók szeretőiét.".' ragaszkodását. Elgondoltam, hogy milyen jó lenne . ha nálunk itt, a pécsi filmszínházak, ,. ban és színházba,, i-s több, ilyen .da. rabot mutatnának, amelyből mi doh.- g-ozók valamennyien tanulnánk, mén a saját é’etünke; és munkánkat mu látnák be E'mond'a: ’‘iimlti.l Jenő k-.v-í1

Next

/
Oldalképek
Tartalom