Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-27 / 276. szám

**31 WOVEMBES 27 5 M H F í, O PÁR! ÉS PÁRT&PH ÉS * Pécs város kommimísfáíaak pártérlekezlefe megvitatta az elmúl egy év mtmkájának eredményeit, hiányosságait és utat mutatott a további győzelmek felé „'Á pártértekezlet tegye a pártot méginkább a szocialista építés motor­jává, népünk békeharcának szervező­jévé“ — tűzte célul egyik jelmondat a pécsi pártértefcezleit küldöttei elé a vasárnapi napon, amikoT Pécs leg­jobb kommunistái ültek össze t»nács_ kiozásra. Nagy és felelősségteljes mimikát végzett a pártértekezleí, meg­értették a küldött elvtársak, amit Czárt élvtárs, a pécsi pártbizottság titkára a pártbizottság beszámolójának elején mondott: „A mai küldöttértekezlet olyan időpontba^ ül össze, amikor a békéért folyó harc nemzetközi küz­dőterén a Szovjetunió-vezette béketá- bor erői mpról-napra gyarapodnak, amikor a béke híveinek nemzetközi szervezett írontja napról-napra erősö­dik...“, majd így folytatta: „Olyan Időben ültünk össze tanácskozni, amL kor atz agresszív amerikai imperialis­ták vezetésével a háborús uszít ók rá­gni omhadjárata, örült fegyverkezési versenye, a koreai agresszív háború kiszélesítésére való törekvés követ­keztében a nemzetközi helyzet egyre feszültebbé válik“. A nemzetközi helyset megértésében, a. bök eh arc fokozásában már akkor megmutatta a pártértekez- let állásfoglalását, amikor a DISZ- fiatalok küldöttsége élén egy bá- nyászfiaital bejelentette: „Versenyre- hívom a brigád nevében az összes bányák és üzemek DISZ-fiataljait az évi terv időelőtti teljesítéséTe.‘‘ Ez a lelkesedés, tettrekészség kísérte végig a pártértekezleteL Czárt ©Ívtárs meg. mutatta Pécs összes kommunistájá­nak, becsületes, béke szere tő dolgo­zójának felelősségét a békeharcban, amikor ismertette: „Titónak a jugo­szláv nép gyilkosának az elmú’t évek különböző szakaszaiban elmondott beszédei mutatják azt az utat, ame­lyen közelebb került Jugoszlávia ah­hoz, hogy nyíltan is az amerikai im­perializmus háborús tervében egyik igen fontos hídfő szerepét töltse be“ •— és idézte a fasiszta hóhér szavait, hogy 1947.ban még úgy beszélt: „Az amerikai Imperialisták nY‘kan hábo­rúval fenyegetik azokat az országo­kat, amelyek nem akarnak meghajolni pénzügyi és imperialista diktátumaik előtt.“ A hóhér még 1948-bain is meg­próbálta leplezni igazi arcát, amikor arról beszólt: „A MarshaH-terv nem jelent segítségnyújtást“, de 1949-ben ttyffita,, ált Tito és bandája, amikor arról beszélt Tito: „Mi nem adjuk el öntudatunkat és lelkünket, hanem csak a rezet“ és esé.v októberében így beszélt: „Jugoszlávia szembenállása a Szovjetunióval nem kizárólagosan ju­goszláv ügy. Amerikának egy baráti ország áü a% oldalán, amelyre számít­hat, ha háború robbanna ki.“ Tehát maga a gyilkos Tito bizo­nyította be igazi célját és az a lény, hogy városunktól alig néhány kilo­méterre ólálkodik bandája, még job­ban fokozta a pécsi párlértekezlet kül­dötteinek felelősségé: a békeharcban, a szocializmus építésében. Számot vetett « pártért eh estet as elmúlt egy év munkájával, hogy milyen eredményeket értek el ▼árosunk kommunistái, dolgozói a fej­seméit ötéves terv teljesítésében. „Tizenkilenc Ipart üzem közül 14 üzem 100.4 százaléktól ljt7.fi százalékig az elmúlt tíz hónap alatt teljesítette tervét, fef üzem 7fi.9 százaléktól 99.4 száza­lékig termel terven alul. A legfonto­sabb üzennünk, a MESZHART bányaüzem évi ter­vének teljesítésével 101,3 száza­lékra áll. Ä Porcellángyár dolgozói a harmadik negyedévi tervteljesítés során kemény harcban a selejlgyárból élüzemmé let- "ték üzeműket" — mondta Czárt elv­társ a beszámoló során, majd így folytatta: „224 kisiparos tömörült az elmúlt évben ■ szövetkezetbe“ és még hasonüó sok szép eredményt sorolt fel a szocializmus építésének külön­böző területeiről, amely mini mondta: „Nem a csodák szülöttei, hanem pártszervezeteink eredményes mun­kájának gyümölcse“. Igen jól harcolt a szép eredmények­ért a Szeráfűfiyár, a Bőrgyár és a többi üzem pártszervezete is, de ott vo’iak a harc élén: „Műszaki veze­tőink, akik mindjobban' felismerik helyzetükéi a néni demokráciában. Meg ktíl említenünk a leoiohbak kö­zül is $zokola Ferenc. Dénes Antal. Véreczkei Fajos, Szálas T,ászló, Alles Sános. Benke .Jenöné elvtársakat, akik tanultak a párttól, a dolgozóktól és úgy vezetik területüket, hogy túltelje­sítsék terveiket.“ Olyan fejlődésről adott számot a pártértekezlet, hogy városunkban a filmszínházak látogatottsága egy év. alatt 49.3 százalékkal, a színház látogatottsága 150 száza­lékkal emelkedett, hogy 1951-ben eddig 90.000 különbö­ző könyvet vásároltak a dolgozók és mint a beszámoló megállapította: „A sikerek alapja a pártszervezetek ja­vuló politikájának eredményei. A párt- szervezetek egyre javuló politikai munkájának eredményeként egyre többen lesznek a munkának, a hazaszeretetnek olyan hősei, mint Su­dár Ferenc Ko<ssuth-díjas vájár, mint a bőrgyári öregboxos üzemrész szta- hánovista brigádja, amelynek több­sége nő. A kommunista példamutatás magas fokáról tanúskodik az újhegyi kommunisták bá'tor magatartása a legutóbbi robbanás alkalmával, ami­kor a pártszervezet legjobbjai, Ölü­kön Kárpáti elvtárssal, azonnal az üzembe mentek, hogy megvédjék sa­ját és az egész ország dolgozó né­pének tulajdonát, az üzemet". „Ahogy' az eredmények nem füg­getlenek pártszervezeteink mun­kájától, úgy nem lehet, istenesa­pásnak tekinteni a lemaradást sem.“ — állapította meg Czárt elvtárs a be­számoló során, amikor fell'áría, hogy gyenge és tervszerűtlen volt as etlenőraés sok esetben az üzemek és a pártszer­vezetek munkájában. „Jogos azoknak az elvtársaknak bírálata, — mondotta — akik felvetik, hogy a városi párt- bizottság tagjai vagy munktársai csak látogatóba mennek az üzemekbe és a vezetőségek tanítása helyett csak felelősségre vonják a titkár elv'.ársa- kat a hibáért. Ez nem neveli párt- vezetőségeinket bátor helytállásra, hanem elveszi munkakedvét, mini ahogyan art Gyenis elvtárs, a Porcel­lángyár pántlikára jogosan felvetette". A továbbiak során így folytatta Czárt elvtárs: Beszél tünk mi sokat a pártellen- firzés módszeréről, de a gyakor­latban ezt magnnk sem valósí­tottuk meg. Egy esetben sem fordult elő, hogy a városi pártbizottság beszámoltatott volna egy titkárt, nem is beszélve ar­ról, hogy a vállalatvezetőkről inkább csak hallottunk, minthogy munkájuk­ban megismertük volna őket.“ Benke Jenőné elvtárs, ia Kesiztyű. gyár vállalatvezetője így egészítette ki a beszámolót a vita során: „Ha ré­gebb óta nem ismerném Czárt elvtár­sat. én is elmemdhatnám, hogy csak hallomásból ismerem a városi pártbi­zottság titkárát. Nem volt még alkal­mam arra. hogy beszéltettem volna Czárt elvtárssal, de nem volt arra sem alkalom, hogy az üzemi három­szöget beszámoltatta volt a pártbizott­ság a munkában. Várjuk a segítséget a pártbizottságtól.“ — A szakszervezetek, miután nem ellenőriztük rendszeresen munka ju- kat, megpihentek cgy.egy kampány után. Nem népszerűsítették tovább a ve>rsenybe„ éken járókat, megfeledkez­tek. a verseny nyilvánosságáról, a jó módszerek továbbfejlesztéséről — mondta később Czárt elvtárs. 4 pártépítés miinkájában fejlődés mutatkozik a- elmúlt egy év alatt. Kiépültek a MESZHART-ak- nákon a hamtadpártszervezetek, nz egyes kerületek pártbizottságai < és számos más üzemben a pártbizottsá­gok. ,.Ez a változás a városi pártbi­zottságtól is azt követelte, hogy vál­toztasson munkastílusán. Azonban en­nek az új követelménynek megíeleW- én munkánk nem változott“ — mon­dotta Czárt elvtárs, majd « vezetőség- választás eredményeit elemezve. így folytatta: ,Az újjáválasztós következ­tében lényegesen megerősödtek párt- szervezeteink, fejlődött a pátidemo­krácia, nőtt párttagságunk részvétele a vezetés munkájában, a maga mun- í'ája telettj bírálatában A lezaj’ott taggyűlések vitájában mintegy 2.900 elvtárs szólalt fel és segítette hozzá­szólásával, bírálatával, javaslatával a végzett munka helyes értékelését.“ A beszámoló feltárta a fejlődés mel. lett mutatkozó fogyatékosságokat, hi­bákat hogy háttérbe szorult hosszú hónapokon keresztül a szoríalW*' m»«. kai egyetemre való nevelés, hogv el­hanyagolta a pártbizottság a jó mód­szerek továbbfejlesztését, áiteílánositá-1 sát, mint például azt hogy a MESZ- HART-aiknákon a ciklusos fejtési mód_ szer alkalmazásában április óta semmi előrehaladás nem történt, hogy a párt­bizottság nem használta fel eléggé a pártonkívüli dolgozóktól jövő lelkes segítést, nem támogatták megfelelően őket kezdeményezéseikben és mint a beszámoló megállapította: „Megfeled­keztünk a tömegek között véglett munkáról“ és ennek következtében „egyes üzemekben, hivatalokban és lakóterületeken a munka leszűkült., több esetben kislétszámú pártszerveze­tekre zsugorodott össze. A tömegszer­vezeti munka lelett nem folyt rend­szeres ellenőrzés és nem kaptak ál­landó megbízásokat.“ Czárt elvtárs elmondta, hogy bár fejlődés van a tag. és tegjelöltfelvé- teii munkában, de fejlődés csak 1950- hez viszonyítva van nem pedig a pártkongresszus útmutatásának meg­felelően, történt, mert a pártlkongresz- szus határozatai alapján jóval na­gyobbak ezen a területen a feladatok, mint amiennyit elvégzett a pécsi párt- bizottság. „A tag- és ta<jjelöltlelvételi munkában pártszervezeteink munkája nem rendszeres, csak a hónap utolsó napjaxban megtartandó taggyűlések előtt sietve készítették elő a felvéte­leket a taggyűlések elé. Ez a hiányos munka tölünk a városi pártbizottság­tól indul ki, a mj munkánk sem volt rendszeres a tag- és tagjelöltfelvé­tellel való foglalkozásban. Sok eset­ben késtünk az elbírálásokkal a tag­jelöltekkel való személyes megismer­kedéssel Ebből következett, hogy ez- év áprilisa óta a tagjelöltlelvétel 80- ról 23-ra esett vissza.“ A Magyar Dolgozók Pártja Pécs Városi Pártbizottságának beszámolója világosan megmutatta: Vannak az el­múlt évben végzett munkának szép eredményei, hogy károsunk az elmúlt 1 év alatt komolyan fejlődött, de látja a városi pártbizottság a meglévő ne­hézségeket, hiányosságokat, majd így állapította meg a beszámoló: „Nem vagyunk megelégedve eredményeink­kel, mert ha nem lennének meg mun­kánkban a felvetett hibák, még na­gyobb fejlődést értünk volna el, még gyorsabb ütemben haladhattunk volna előre a szocializmus építésében“ A beszámoló felett megindult vita, az egyes elvtársak hozzászólásai je­lentősen segítették apártbizottságot a további munka megjavításában. Har­cos, bátor bírálatok hangzottak el az elvtársaktól és a 30 hozzászóló elv­társból 27 bírálta a városi pártbizott­ság munkáját, tárta fel saját munká­jának fogyatékosságát. A vita bebizonyította, hogy a pé­csi pártbizottságnak fokozottan lehet támaszkodni az aktivisták­ra, mert sokkal nagyobb bennük az alkotó erő, mint amennyire számítolt a pártbizottság. De segítséget adtak a hozzászólások a tömegszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek és ebben a segítésnyujlás- ban különösen Alles és Vereczkei elv- társak hozzászólása' emelkedett ki. — Elért eredményünk a dolgozók összességének eredménye, — mondta Alics elvtárs, a Porcellángyár válla­latvezetője — mert a vállalatvezetés, a pártszervezettel és a szakszerveze ­tei együttműködve, jól irányította a ’dolgozókat. Elmondta Alics elvtárs, hogy a gyárban olyan légkört terem­tettek a műszaki vezetők és a dol­gozók között, ahol nem maradhat meg a fegyelmezetlenség. , — Nálunk az áprilisi hónapban a munkafegyelem egyenlő volt a nullá­val, azért voll 78 százalékos a terme­Megismertettiik a dolgozókkal, mit jelent a munkafegyelem, hogy azok, akik a hibák láttán moso­lyognak, .simogatnak, azok nem barátok. Megszilárdítottuk a munkafegyelmet, élüzem lettünk és a gyár dolgozói vállalták, hogy az . első félév lemara­dását az év végéig behozzák. Vereczkei Lajos elvtárs, Petőfi-akna üzemvezetője az egész párlértekezlet tetszése közben mondta el: — Pártunk méltányolja a műsza­kiak munkáját, jutalmakat, kitünte­tésekei ad a jó munkát végzőknek. Ezt a megbecsülés: a műszaki értel­miség jobb munkával hálálja meg. De ahhoz, hogy jobb munkát végez­hessen, szükséges a dolgozók támoga­tása is, az, hogy segítsék a műszaki vezetőket és a hibák láttán ne úgy bfráljanak, hogy „Íme a műszaki vezetők", ne általánosítsák a műszaki értel­miség egészére a hibát, hanem bírálják építően a hiba elkö­vetőjét, de a bírálat ebben az eset­ben is legyen tárgyitagos, elvi és se­gítő. Ha a dolgozók összefognak a műszaki vezetőkkel, akkor nem ma­rad el az eredmény, példa erre Pc- tőli-akna termelése, amely az utóbbi hetekben 100 százalék alól 104.8 szá­zalékra is emelkedett. Igen sok értékes hozzászólás hang­zott el a többi etvtársakttól is, majd Szikra Sándor elvtárs, az MDP Bara­nyám eg vei Pártbizottságának titkára értékelte ki és foglalta össze a pécsi pártbizottság eredményeit, hiányossá­gait és megmutatta a további felada­tokat. Szikra elvtárs megállapította: a pártkongresszus óta eltelt Idő alatt jelentős fejlődést ért cl a pécsi pártbizottság és, ennek tudhat ók be az eredmények is, az olyanok, hogy a MESZHART és még több jelentős üzem teljesítette, túlteljesítette eddig a tervét. Különö­sen komoly erechhényeket értek el a harcosságra való nevelésben, majd négy pontban foglalta össze a pécsi pártbizottság munkájának fogyaté­kosságait. A pártépliésl elhanyagolta a párt­bizottság, amely abból fakadt, hogy a pártbizottságon alacsony a munka stílusa és helytelen, meri nem figyel­tek fel arra, hogy olyan pártbizottsá­gok jöttek létre, mint MESZHART, egyetem, tröszt, és a többi üzemek­ben az egységes pártvezetőségei. A pártbizottság nem a pártbizottságokon A7 utóbbi időben lecsökkent a ba­romfi. és to jésbesro'gájtatás üteme és ennek nagyrészt az az oka. hogy a kuláfcok szabotálják a baromfi- és tojásbeadást. Garéban például Molnár Lajos -ku­lak, az I. negyedévi tervteljesítésben hátszáz darab tojással maradt hátra­lékban, pedig teljesíthette volna, Sza- botáJ&sáért 1200 forint kártérítésre lett köteierve. Bo.stán Bólí István kulák a to jás-és baromfibeszolg&ltatásíhiak nem tett eleget ki akart bújni kötelességének teljesítése alól, azt gondoltak, hogy megcsalhatja a dolgozók államát. Ezért, 902 forint kártérítést kell fizet­nie. \ Somogyhatvau község-ben jól isme­rik Sármai Istvúnnó kuiákasszgnyt, aki mindenféle kulákkorlátozó rendelke. zésngk ellenszegül. Nem teljesítette tül végezte az ellenőrző munkát, ha­nem sokszor átnyúlt ezek feje felett és ezért van kapkodás a pártbizott­ság munkájában. A pécsi pártbizottság osztályvezetői nem foglalkoztak meg­felelően az egységes párlvezeiőse- gek és pártbizottságok reszorlfelelö- seivel. Elmerüllek a pártbizottság tagjai a részletkérdésekben és ez abból fakad, hogy nem elég színvonala­sak a városi pártbizottság ülései. Szikra elvtárs a továbbiakban a tömegszervezetek iebecsülésénak oká­ra, a tömegpropaganda és az élenjáró módszerek elhanyagolásának forrásá­ra mutatott rá: Az előbb elmondottakból adódik, hogy nem támaszkodik a városi párt­bizottság a tömegszervezetekre, nem eléggé elvi, hanem Inkább szervezeti a pártbizottság mun­kája. Nem fejlődött ki a pártbizottságon eléggé a kritikai széliéin, nctm hívta össze rendszeresen a pártbizottság a választmányt, nem használta fel a vá­lasztmány tagjainak segítségét az irá­nyításban. •, Színvonalas volt, betöltötte feladatát a pécsi kommunisták pártértekezlete, úgy a beszámoló, mint a felszólalások komoly segítséget adtak a további munka megjavítására és az elfogadott határozati javaslat végrehajtása, a pécsi kommunisták lelkes, tettrekész- sége, a széfies dolgozó tömegek áldo­zatos támogatása biztosíték arra, hogy az a fejlődés, amely az eltelt egy év alatt komoly munkával be­következett, tovább emelkedjen. Segíti ezt a munkát a megválasztott párt- válasrtimánv és a további jó munká­val Pécs városa még erősebb bástyá­jává válik a béketábornak, a szocializ­mus építésének. ... baromfi- és tojás-beszolgáltatását ét jól megérdemelten két hónapi börtön­re és hatszáz forint pénzbírság meg-' fizetésére ítélték. Basaion még a tanácselnök sem jár elől jó példával mert ö sqm telje sí. tette még eddig beszolgáltatás! köte­lezettségét tojásban és baromfiban. Ifj. Mihály István bostaj dolgozó paraszt a. kulál-tok szavára hallgatva, nem adott még be sem tojást, sem barom­fit és ezért 182 forint kártérítésre kö­telezik. Megyénkben vannak olyan közsé­gek amelyek jó példával járnak elől, mint például Nagyárpád, amely tojás­ban 99, baromfiban pedig 70 százalék­ban teljesítette beadását. Ezeknek a példáját kell követni a többi közsé­geknek is. hog-y mielőbb teljesíthesse megyénk tojás- és baromfitjeayujtesi tervét. és egységes párt vezetőségeken keresz­TSéo és az Időjárás A Bukarestben megjelenő „Az internacionalizmus zászlaja alatt“ című lap a következőket írja: Tito fasiszta bandája a legkü­lönbözőbb módon igyekszik kény-jf szeríleni a dolgozó parasztokat, hogy az őszi vetéstervet megvalósít sák, vagyis, hogy minél több föl­del bevessenek. A Tlto-klikk által olyan sokat sanyargatott paraszt­ság azonban annyit vet el csupán, amennyi a saját szükségleteinek fe­dezéséhez szükséges. A vetési munkálatok eddigi ered­ményei világosan mutatják a „terv" kndarcát. Maguk tltoék is kényte­lenek elismerni — amint ezt a fa­siszta Vjesnik írta: „Eddig még nem fordult elő, hogy a vetési mun­kálatokat ilyen rosszul végezlek volna. Horvátországban november elejéig az őszi vetési tervnek mind­össze cgyharmadát végezték el. Szerbia sok járásában csak nemrég kezdtek hozzá a munkálatokhoz. A Vajdaságban a vetési lervef mind­össze 35 százalékrn teljesítették Montenegróban november elejéig a munkálatok 18 százalékát végezték esak cL Macedóniában, Boszniában ugyanez a helyzet“. Ahogyan a fisszta Vjesnik beszá­molója mutálja, nein elvétett eset­ről. vagy cgy-két „öntudatlan" pa­rasztról van szó. akik nem teljesítik a tervei. Nein erről van szó! Néz­zük esak! Amikor nálunk ez év elején meg­kezdődtek a tavaszi munkák, az udvari dolgozó parasztok saját sze­mükkel látták, hogy „odaát“ még meg sem mozdult egy dolgozó sem, hogy művelje a földet. Mikor az udvari dolgozók már elvégezték az aratási munkát, ..odaát“ senki sem aratott- Amikor bchordlak, élesé pcllék a gabonát és lelkesen telje­sítették kötelezettségükéi, akkor kezdtek „odaül“ a munkához és amikor megyénk öntudatos dolgozói már a másodvetés munkáját vé­gezték. akkor kezdték meg Jugo­szláviában a már félig, vagy éppen, séggel egészen clrothadt gabonát behordani, de ezt is csak úgy, hogy az UDB emberei hajtották őket. Tito ezekre az „érthetetlen" dol­gokra mindig talál valami magya­rázatot és legtöbbször az időjárást okozza. Van, hogy a szárazságra, de van, hogy esőre hivatkozik, gondo­san titkolva a „terv“ nemteljesilé- sének igazi okál. Mindenesetre jól megbeszéli a hóhér s feladatokat a meteorológusokkal. Csakhogy ezt nem hiszik cl sem a jugoszláv dol­gozók, sem pedig a világ dolgozói. Hogy miért nem végzik el az őszi velést a jugoszláv dolgozók, és miért végzik cl a többi szabad országok é.s így a magyar dolgozók, annak egy az érlelnie. Nálunk olyan szép példák vannak, mint a bólyi I-es típusú Iszcs-é, ahol a dolgozók lel­kes versenyben, .egymással vetélked­ve, ldőelőtt teljesítették az őszi ve- vetéstervet, pedig nem volt mellet­tük senki, aki hajszolta volna őket, mint Tito Jugoszláviájában. Ezer és ezer dolgozó, egész megyék, de az ország példáit lehetne felso­rolni, hogy dolgozó parasztjaink ldőelőtt, a tavalyinál többet vetve, máris számos helyen befejezték as őszi munkát. így erősödik a békelábor — mondják a bólyiak, és a jugo szláv dolgozok pedig azt mondják! Ha nem végezzük el a munkát úgy erősítjük a béketúbort, mert gyengítjük a fasiszta banda erejét. Hát ez az igazság és nem az Idő­járás az oka Tito terve csődjének, akárhogyan Is Igyekszik Tito meg­beszélni a neki megfelelő Időjárást meteorológusaival. Elkövetkezik a* a nap, amikor „tudósai“ szép idői fognak jósolni és helyette vihar tör ki. amely elsöpri a bandltákal. akik bilincsbe verték a jugoszláv dolgozók kezét. Hogy ez bekövet­kezzen, arról tesznek a jugoszláv dolgozók.'5 Miért csökkent a tojás- és baromfibegvöjtés üteme?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom