Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-03 / 257. szám

s XSSI NOVEMBER 8 WfiPL Ó PÁR1 ÉS PÁRTÉ PH ÉS * Az elmélet és a gyakorlat helyes összekapcsolása a pécsi lll.jl Magasépítési Vállalat politikai iskoláján Az őszi oktatással a pécsi III/l Ma­gasépítési Vállalatnál megindullak a szemináriumok. Az egyik középfokú politikai iskola vezetője Katona József elvlárs. Rábízta a párt a szemináriu­mon részi) vevő elvlársak fejlődését, nevelését. Ennek a feladatnak eleget is akar tenni Katona elvlárs. Nézzük meg tehát szemináriumát. Mire az óramutató a délutáni öt órát mulatja, együtt ülnek a politikai iskola hallgatói, nézegetik jegyzetei­ket, megmutatják az iskola vezetőjé­nek, hogy az esetleges hiányosságokat kijavíthassák. A vita megkezdése előtt tárgyalják a tanulás fontos eszközé­nek, a jegyzetelésnek problémáit, itt tárgyalják meg a javaslatokat. Az­után indul a vita a legutóbbi foglal­kozáson kapott anyagból. Első hoBsásxóló Horváth elvtárs. lényegében jól elmondja a megtanult anyagból az elhangzott kérdésre a vá­laszt. Egy hiba van a válaszában, amit az Iskola vezetője Is észrevesz: Elvonatkoztatva tárgyalta Hor­váth elvtárs a kérdést, nem kö­tötte össze példákkal. Ebben siet segítségére a polilikai is­kola vezetője, amikor megkérdi- ..Mondjon elvtárs egy-két történetét az életéből.*' Horváth efivlárs el is mond­ja: Nem volt alkalma sokszor még munkára sem. llirt elvlárs is hozzá­tette ehhez a kérdéshez mondanivaló­ját: A mull rendszerben kora ősszel megszűnt a munka, de nyáron is alig kapott munkát. „Ma pedig — mon­dotta — állandó a munkalehetőség és a biztos munka mellett még tanulha­tunk is. Engem is műszaki iskolára küldött államunk és most mint mun­kavezető dolgozom“. így világították meg az elvtársak érthetően, könnyen azt a kérdést: „Miért átmeneti gazdasági forma a népi demokrácia?“ De nemcsak elma­gyarázták az anyag és saját é!e:ük tapasztalataiból, hanem megértették azt is, hogy miért kell fokozniuk munkájukat, miért kell még jobb munkával gyorsítani a szocializmus építését. így mennek egyik kérdésről a másikra, míg világosan kidomboro­dik előttük: Népi demokráciánk át. meneti gazdasági forma egy magasabb társadalmi forma, a szocializmus felé, amelynek megvalósulásával megszű­nik az ember emberáltal való kizsák­mányolása, — hogy ezért a társadal­mi formáért harcolnunk kell, Hor­váth Tádé elvtársnak, mint munkás­nak, Hirt Józsefnek, mint munkave­zetőnek, minden embernek a maga munkaterületén. Ab ideológiai képzettség megkönnyíti a fetladatok végrehajtó, sát, a gyakorlati munka jó elvégzését. Ez azonban a Katona elvtárs által ve­zetett politikai iskolán nem vált még törvénnyé, még van olyan elvlárs, aki ezt nem értette meg. Ezek közé lartozik Határi Sándor elvtárs, az Asztalosipari Vállalat vezetője. Batári elvtárs a polilikai iskola beindulása óta egyízben volt csak foglalkozáson és a „jó kifogás sosem rossz“ mondás alapján így „érvel*': „Műszaki vezetőként dolgozom az üzemben, nincs annyi időm sem, hogy ... hogy tanuljak.“ Mint műszaki vezető — a lervtelje- sités 108 százaléka alapján — nem végzi rosszul munkáját, de ez a jó munka csak ideiglenes, mert a felada­tok növekedésével előbb vagy utóbb Batári elvtárs nem fogja tudni ellát­ni feladatát. Erre már most is lehe. példát találni. Batári elvtárs nem dol­goztatja a pártcsoportjába tartozó elvtársakat, hanem mindent maga akar elvégezni. Mit mulat ez? Vilá­gos, hogy a következőket: Az a jó vezető, aki mozgósítani tudja az elvtársakat a feladatok végrehajtására. Batári elvtárs nem ezt teszi, tehát máris hiányossá­gok vannak pártcsoportvezetői munkájában. Azt mondja Batári elvtárs: Nincs ide­je. Lenne ideje, ha feladatokkal bízná meg az elvtársakat és lenne ideje ta­nulni is. Ka'tona elvtárs rámutat erre a hiá. nyosságra is és igyekszik Olyan han­gulatot teremteni, ahol nem marad­hat meg a lazaság, a felületesség. Már maguk a politikai iskola hall­gatói mondanak bírálatot az elkésők, az elmaradók felett és emellett táblát készítenek az elkésőkről. Néhány feljegyzés ez csak a pécsi III/l. Magasépítési Vállalatnál folyó egyik politikai iskoláról. A polilikai iskola jó utón halad, hogy ideológiai képzettségre, öntudatra, helytállásra nevelje az elvlársakat. Kórós község dolgozó parasztjai elítélik a pé! da mutatást megcsú foló, kulák mentő tanácselnököt — Itt a tanácstagok névsora, ér­tesítse ki kisbíró elvlárs őket, hogy ma este «tanácsülés lesz. Azonkívül még itt a dobolási szöveg is: „Ma este 7 órakor tanácsülés, amelyre sze­retettel várjuk községünk minden dol­gozó parasztját“ — olvasta fel Vass Ferenc elvtárs, Kórós község tanács­mielőtt áladta a kisbirónak a titkára, hírt. Össze is gyűlt Kórós község dol­gozó parasztsága a tanácsülésre. Fő­kérdésként a begyűjtéssel foglalkoz. tak. — Elvlársak, községünk szégyenteljesen lemaradt minden téren a begyűjtésben. Én azt hiszem azért is van, mert mi, tanács­tagok nem vagyunk eléggé példamu- falók. Hogy emelkedjen községünk ered­ménye, ne kelljen szégyenkez­nünk amiatt, hogy nem teljesít­jük kötelezettségünket, én válla­lom, bogy ■ BOO százalékra telje­síteni a Uukorivabradási tervemet — mondta a gyűlés végefelé felszó­lalásában Kocsis István dolgozó pa­raszt. Példáját többen is követték. Borda Lajos 300, Mikula János 200 százalékra vállalta a beadás teljesí­tését. Szűr József, a tanácselnök is 250 százalékot vállalt. Kocsis István a gyűlés vége elölt még egyszer szót kért. Csak azt akarom még mondani a VB felé, hogy tartsa be az állami fegyelmet mindenkivel szemben. Azóta több, mint egy hét telt el. Kocsis István, mint szavát betartó, jbecsületes ember, amint letörte a ku­koricáját, azonnal ment és vitte a begyüjtöhelvre. Betartotta szavát, fiOO százalékra teljesítette kötelezettségét. I)e betartották szavukat a többiek is. kivéve Szűr Józsefet, a 'tanácselnököt, aki „megfeledkezett“ az ígéretről. Csakhogy á falu dolgozói nem feled­ték el és egyre arról beszélgettek: Szűr József már rég befejezte a kukoricatörést, ő miért nem tel­jesíti a kötelezettségét? — Én már mindenből túlteljesít,e*_ tem kötelezettségemet — mondta No­vak Mihály, — de nem elég a nép nevelő érvemhez, hogy csak a saját példámat mondjam el. Szeretném lúd. ni, teljesítette-e már Szűr József, a tanácselnök. Meg azt is érdekesnek találom, hogy ki van íi*-a a dicsőség­táblára: „Szűr József 108 százalék“, hogy lehet ez? Vass elvlárs, a tanácstitkár nem kérette magát. Kiszámította, hogy hány százalékra áll Szűr József. — Szűr József .19 százalékra telje- sí beit — adta meg a választ. Kórós községben csakúgy. mini másutt is, hamar lerje már minden dolgozó hogy 1 a hír. Kedden paraszt tudta, a (anácoplnőlt még csak 39 százalékban teljesítet1. Ha a népnevelők elmentek beszél­getni a dolgozó parasztokhoz, azzal fogadták őkel: — Még ráérünk a beadással, hiszen Szűr József sem teljesített. I Vagv hitetlenkedve — kérdezget­itek: Igaz lenne? De hát akkor miéri nem teljesített, nincs miből? Dehogy nincs, hiszen búzából még 0.43 mázsa tisztán a felesleges termé­nye. Az árpa és zab termése 23.74 mázsa, amiből eddig mindössze csak 2.98 mázsát adott le. — Milyen tanácselnök az ilyen? — kérdezgették egymástól Git. goza Imre, Turóc András, Nagy József és a többi jólteljesítő dolgozó paraszt. — El sem tudnánk képzelni annál szégyenteljesebb dolgol, mint az adott szavunkat, vagy a kötelezettségünket nem teljesíteni. Aztán még hazudott is. Megszegte a törvényt, amelynek betartásáról neki kellene elsősorban gondoskodnia. Ez csak néhány vélemény a sok közül, amely elítéli a hazug, köleles- ségmulasz'tó tanácselnökül. De van olyan is a faluban, aki védelmezni. Ezek közé lartozik Vincze József 10 holdas „dolgozó paraszt“, akinek Bosnyák M. János cseléd'artó kulák sógora, de eddig Szűr József takar­' sá­nc emelte fel a kifielezell aíta, gét. Pártolója még Herényi Ferenc kulák, aki mindig 4—5 alkalma­zottal, cselédeket tartott és akit megvet a község minden becsüle­tes dolgozó parasztja. Ezt a kulákot Szűr József dolgozó parasztként tartotta nyilván. Joggal háborodlak fel a község becsületes dolgozó paraszt, jai. Mondták is egymásnak: — 300 birkája, földje van. egesz Most is családot ez kulákként is eljutott a felfüggesztették Józsefet, aki két juhászt és egy dolgoztat. Miért nincs nyilvántartva? A járási tanácshoz hír és még aznap a megbízatásából Szűr megszegte a törvényt. Novak Mihály dolgozó paraszt ép­pen akkor igyekezett hazafelé a me­zőről, de előbb még bement a tanács­irodába megnézni, hogy hol tart a község a begyűjtésben. Ekkor ballo.- ta, hogy Szűr József fel lett függeszt­ve. — Én és a falu többi .jól telje­sítői már régóta beszéltünk erről. Helyeseljük is mindannyian, hiszen Szűr József megkárosította az az egész falut, mert addig szabadpiacra sem vihetjük a terményt, míg kötelezettségünket nem teljesítjük. Igv legalább vége lesz a kötelezettségüket nem teljesítők nyugalmának. A legközelebbi tanácsülésen dönte­nek majd Kórós község dolgozói Szűr József törvényszegő viselkedése felelt. És lia a törvényeket betart­ják, megjavul a község begyűjtési eredménye is. Horváth Ibolya Vecserinovics Sztoján is Nase Novine-t olvassa a VecsiSTlnovics Sztoján, délszláv dol­gozó paraszt, a lippói Béke őre ter- molös7,övetkez<etniek már eg,v éve tag­ja. Elein, t„ idegenkedett a csoport­tól. — Mit csinálnék én ott? — mondo­gatta, ha kérdezték tőle, hogy ö mi­ért nem lépett be. Éppen egy évvel ezelőtt, amikor a ku'itúrház felé tar­tott, találkozott Ratkovics Lázárral, aki a vele szemben lévő házban la­kik. — Hová lesz a sála? — kérdezte Ratkovics elvtárs Vecserinovics Szto- j áritól. — Hát csak szétnézek a faluban — volt a válasz. — Maga hová siet? — A csoportba. Nézze csak, olvastam itt az új­ságban. — Azzal a zsebéből kihúzta a Nase Novine-t és Vecserinovics Sztoján elé tartotta. Nase Novine — olvasta Vecse. rinovics Sztoján és ijedten kérdezte: Honnan vette ezt az újságot? Lá. mert min­cso­Nem lesz baj belőle? Hiszen ez nem magyarul van írva? _— Baj? — nevetőit Ratkovics zár. — Hiszen ez jár nekem, hát szerbül jobban megérlek dánt, mint magyarul. — Azelőtt nem volt ilyen! — dál'bozotf Vecserinovics Sztoján. — Most van — mondta Ratkovics elvtárs. — Én is most rendeltem meg. Minden szombaton kapok egyet. íqy aztán esténként van mii olvasni. Ezt most hozta a Gyuri bácsi a postával. És itt éppen arról van benne szó. hogy mennyi jövedelmet kapott egy csoporttag. összehasonlítottam az én jövedelmemmel, ami így egyénileg volt és rájöttem, hogy jobb a cso­portban. No, de már megyek is a tszcs-be és kérem, hogy vegyenek tel. — Azzal sietős léptekkel elin­dult. Vecserinovics Sztoján csak állt pár nitilainafig és aztán utána kiáltott Rat- kovic-s Lázárnak. Ahol jól és ahol rosszul értelmezik a melegcsákáoy váltást Még nincs egy hónapja, hogy a Kossuth-alkna bányászai lelkes röp- gyűlés'ekem tettek vállalást Rákosi elvtársnak, hogy negyedik negyedévi tervüket 100 százalékra teljesítik és ennek érdekében a melegcsákányvál- tást bányájukban november 1-re tel­jes egészében bevezetik. A munkaidő 480 percének teljes kihasználása egyik legfontosabb feltétele a tervteljesítés munkájának. Ezt felismerték a kom­lói bányászok is és így is fogtak hoz­zá a vállalásaik megvalósításához. Eleinte nem ment könnyen a feladat megvalósítása, mégis az öntudatos dolgozók javaslatára néhány nappal ezelőtt, hétfőn, a bánya minden részében bevezet­ték a melegcsákány vált ást. Ezzel Rákosi elvtársnak tett vállalá­suk egyik pontját teljesítették. A melegcsákányváltás nem ismeretlen fogalom Komlón. Egy- időben az összes fejtési csapatoknál már így folyt a munka, de a fegyel­mezetlen és lelkiismeretien munká­soknak sikerült felborítani. Most la már a bevezetésénél megpróbálták ezt. különösen a fenntartási és elővá- jási csapatokon dolgozók. De a fejtési csapatoknál is találunk rá példát, sőt nem is egyet. Hétfőn a munkaidő letelte előtt fél órával Tihanyi Dezső, az I-es üzem­rész harmadvezetö aknásza a 64-es csapati munkahelyet látogatta meg. Még csak félkettő volt, de a csapat tagjai már befejezték a munkát és a szerszámosládán ülve, beszélgetéssel töltötték el „ezt a kis időt“. Tihanyi elvtárs, aknász is bele­kapcsolódott a beszélgetésbe, de ő mindjárt a melegcsákányváltás- ra terelte a szót. El is jnondta, hogy az nem melegcsá- kámyvál'tás. amikor már félórával a munkaidő befejezése előtt abbahagy­ják a munkát. Szőke Mihály és Lu­kács József sem állták meg szó nél­kül. „Mi nem fogadtuk el a meleg- csákányváltást" — jelentették ki és csak hoszú vita után értették meg, hogy a Kossuth-aiknai dolgozók tőlük is elvárják, hogy a lemaradás meg­szüntetéséért folyó harcban ők is be­tartsák a melegcsákányváltást, aminek megvalósítását Rákosi elvtársinak fo­gadták meg. A Kossuth.alknán bevezetett me­legcsákányváltás nemcsak az üzem szempontjából jelent többtermelést, hanem a dolgozók keresete is emel­kedik. Szedlár Ferenc sokat tudna erről mondani, de a termelési eredménye is kifejező­en beszél. 245 százalék. Csak jól szer­vezetit. lelkes munkások, akik a mun­kaidőt teljesen kihasználták, mutat­hatnak fel ilyen eredményt. Szép volt a keresete is utána: 72 forint 12 fil­lér. Ifjú Preisendörfer János vájár még rajta is túltett: 93.02 forintot ke­resett egv műszak alatt 324 százalé­kos teljesítményével. És vannak még sokan a komlói bányában, akik pél­damutatóan harcolnak a több szén kitermeléséért. Mann Ferenc 215, Pfeifer Alajos 226, Dávid Rudolf 215 százalékos termelési eredménye azt mutatja, hogy a munkaidő teljes kihasz- ná’ása sokkal magasabb ered­ményt és ezzel együtt jobb kere­setet is biztosít bányászaink szá­mira. A pár nap óta betartott me'egcsá- kányváltás eredményét már tapasztal­ják a szállítási üzemrész dolgozói is. Az eddig többször előforduló öt, tíz­perces „telehiány“ ideje lecsökkent műszakonként átlag tizenöt percre 6» ezt az időt is a használt csúzdák vagy más anyagok kiszállításával töltik el. A Il-es számú aknánál, ahol már fel kettő után megszűnik a rendes készletszállítás és kezdetét veszi a személyszállítás, a következő harmad szénszállításának megkezdéséig több, mint kétszáz tele csille gyűlik össze, ami már a melegcsákányváltás ered­ménye. A melegcsákányváltás bevezetése még egyedül nem jelenti a tervtelje­sítésért folyó harc sikerét. A munkaidő teljes kihasználása mellett ugyanolyan döntő feladat a munkafegyelem megszilárdítása is. Az elmúlt hónapban az egye: üzemnél az igazolatlanul mulasz­tók száma a dolgozók létszámá­nak 15.6 százalékát, a kettes üzemnél a dolgozók 10.9 százalé­kát tette ki. Az ebből származó kár óriási, mert részben az igazolatlan mulasztások következtében teljesítette a Kossuth- akna a múlt havi tervét 69.5 százalék­ra, ezen belül az I-es üzemrész 66.5 a Il-es üzemrész 72.8 százalékra. A dolgozók követelésére a Kossuth-aknáról is távolítottak el notórius műszak-mulasztókat, de az ezután bekövetkezett javulás mégnem kielégítő. A szállítási üzemrésznél, ahol naponta 18—20 igazolatlan mű­szakmulasztás szokott előfordulni, az utóbbi napokban már csak 10 volt. de jó politikai nevelőmunkával, a műszakmulasztók egyéni nevelésével ezt is teljes egészében meg lehet — és meg is kell szüntetni. Október 30-án, hogy Kossuth-aknai kifejezést használjunk. — „csak“ száz igazolatlan műszakmulasztás volt. Eb. bői „mindössze“ negyvenhárom jut az egyes üzemrészre. A negyvenhárom műszakmulasztó közül nyolc női dol­gozó, javarészt új munkás. Az igazolatlanul mulasztó férfiak­ból 18 legénylakásbeli dolgozó, a női bányászok közül 7 a női ott­hon lakója. Ezek a számok azt mutatják, hogy az igazolatlanul mulasztók nagyobbik ré­sze az új dolgozók közül, a legény- Ó9 a női otthonok dolgozóiból kerülnek ki. Arra kell. hogy figyelmeztesse a komlói bányászokat, hogy továbbra is keményen és határozottan követeljék meg a munkafegyelem megsértőinek megbüntetését, hogy ezután még töb­bet és rendszeresebben foglalkozza­nak az új munkások, a női és férfi- szállás dolgozóival, mint a bányászér­tekezleten Vidákovics elvtárs mondot­ta: ,.Az új munkások megérdemlik, hogv emberségesen bánjunk velük, mert ők a jövő szakmunkásai, akik ne­künk segítenek majd az ötéves ter­vünk megvalósításában;' M. Gy, Akik teljesíteti ék vállalásukat Exner András a Sopiana Gépgyár esztergályosa november 7-re, az Ok­tóberi Szocialista Forradalom tisztele­tére felajánlást tett, melyben vállal­ta, hogy ezévi tervét november 7-re befejezi. Vállalását Exner András teljesítette és ma már a jövő évi január 15-i terv- előirányzatán dolgozik. * A Pécsi Szerárugvár préseüője, Kropp Józsefné 76 százalékos teljesít­ménnyel dolgozott. Vállalta, hogy no­vember 7-re 76 százalékos teljesítmé­nyét öt százalékkal . emeli. Válla’á. sát teljesítette és ma már 133 száza­lékra teljesíti előirányzatát. — Szomszéd, adja ide nekem ma este azt a Nase Noviné-t, reggel majd visszaviszi a fiam. — Itt van. csak olvassa — nuAdta Ratkovics Lázár, miközben átnyújtot­ta a Nase Novine-t. Vecserinovics Sztoján visszafordult, hazament. Otthon nem szólt semmit, csak nekiült olvasni az újságot. Né­mely sort kétszer is elolvasott és csak aztán tette le a kezéből, mikor már egv kiolvasatéan sor sem maradt a lapban.- Én is járatom a Nasp Novine-t ~ mondta a feleségének. Vecserino- vicsné eleinte nem helyeselte, sőt ke­reken kijelentette, nekem nem kell semmiféle újság, különösen ami nem magyar, hogv majd még valami ba] legyen belőle. — Baj, dehogy lesz baj — szólt közbe Dusán, Vecserinovics Sztoján 19 éves fia. — Én is szeretném olvas. ni. a múltkor a Mirkovics Zsáli n^ni fia, a Voin is i'yen újságot olvasott, az alsószentmárloni DISZ-esekröl is írlak benne. — Igazad van fiam. ezt az újságot megrendeljük. Azelőtt úgy sem nlvas. haltam semmit hiszen megvárni ’-nm értettem, szerbül meg nem leheléit — mondta Vecserinovics Sztoján, mire felesége sem vitatkozott tovább, ha­nem beleegyezően mondta: — Legalább lesz papír. * Azóta egv év télt el. Péntek, este hét óra felé odakint már sötétedik, de bent a szobában villanyfénynél ol­vassa Vecserinovics Sztoján a Naso Noviné-t. Hangosan olvassa, hogy a felesége is haltja, aki azóta már őrzi a Nase Novine minden egyes szá­mát. „A korai vetés eredményekép­pen több mázsával növelhetjük a terméseredményt és ahogy növekszik a csoport terméseredménye, úgy nö­vekszik a munkaegység értéke i.s." — No, én megyek, szólok a cso­portban. hogv szervezzük meg a munkát, hogv vasárnap se álljon meg a vetés; munka. Kifelé menet átsző t Ratkovics Lázárnak: — A csoportba megyek, nem jön? — De megyek — szólt ki Ratkovics Lázár és együtt indultak a csoport- irodába. zsebükben a jó tanácsadóval, ame'v anvanyelvükön szól hozzájuk, a Na.-o Nnviné-vel, megszervezni a vasárnapi vetést, a jövő évi jó ter­més érdekében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom