Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-07 / 234. szám
Béli éli olcson jegyzéssel a tn adad érdekéi is. a hsga javát is szofgá!od! (Folytatás at I- at dalról.) tot* egy traktor, odamentünk Az első pillantásra úgy tűnik, hogy a gép nagyon jó munkát végez. A gépállomás vezetőin és a körülállókon látszik is: „Itt majd csak nenn lesz hiba. Hisz gyönyörűen szánt a gép.“ Hiába, mi még gyerekcipőben járunk, sok mindent nem tudunk. Többek között saját magunknak is szoktunk kárt csinálni, mint most is történt a gépállomás vezetőivel Észrevették szovjet elv társaink, hogy az ekén nincs rajta az előhántolóié]. Meg Is kérdezték, hogy ml nem szoktuk használni? Természetes, erre a kérdésükre is nemleges választ kellett adnunk. Hát miért, nekünk nem jobb, ha rendesebben megművelhetjük a földünket, ha jobban terem? Dehogy nem. Csak nem vesz- szük figyelembe, hogy egész csekélynek látszó dolgokkal is rengeteget segíthetünk. A magunk érdeke. Ezért minden gépállomás szerelje vissza az előhántoló ekefejeket, mert csak így ! végezhet a traktor jó munkát, csak így lesz tökéletes a szántás és Így j lesz jó a termésünk. I Gépállomásaink használják fel eze- . két a tapasztalatokat, alkalmazzák . munkájukban, ezek alapján javítsák ki hibáikat, mert csak úgy tudunk előre menni, ha állandóan javítjuk munkánkat. Szovjei elvtársaink pedig ebben nagyon sokat segítenek. F. I. EZERKETSZAZAT JEGYEZTEM.. 'Amikor elolvastam népköztársaságunk kormányának felhívását, hogy ejjymitliáxd forint békekölcsönt kér tőlünk, dolgozóktól, az első gondolatom az volt, hogy tavalyi békekölcsönömet. túljegyzem. Tavaly 800 forintot jegyeztem és elhatároztam, hogy az idén 1200 forintot jegyzek. Meg van az értelme elhatározásomnak. ötéves tervünket módosítottuk. Több gyárat, munkáslakást építünk, több traktort, gépet, kombájnt gyártunk. Bebizonyosodik, hogy a mi pártunk szava nem marad ígéret, hanem valósággá válik. Hiszen a szemeink előtt emelkednek a gyönyörű, új bányászházak és épülnek az új városok, mint például Komló és Duna- pentele. Mi, módosított ötéves tervünk megvalósításához nem kérünk Marshall-eegélyt, hanem saját erőnkből akarjuk végrehajtani. A Kokszműveknél sok dolgozó megértette ezt ezért tehetségéhez mérten, szívesen jegyzett békekölcsönt és tovább folyik a jegyzés. Példamutatóan jegyzett kölcsönt Tesindics Ferenc, aki hatszáz forintot keres és nyolszázat adott kölcsön államunknak. ö is példát mutatott az olyanoknak, mint Szurofka Mátyás, aki 900 forintos fizetéséből csak kétszázat fektetett a Második Békekölcsönbe. Szégyeljük magunkat Haár Gvörgy kemence-kőműves kisegítő miatt is, mert háromtagú családjából ketten is keresnek, mégis csak két száz forintot jegyzett. Ezek a munkaA vasút dolgozóinak jegyzési versenye Cigelédi János sztahanovista mozdonyvezető 2300 forintos jegyzésével versenyre hívta a pécsi fütóház mozdonyvezetőit. Bog a vári Béla moz- donyveziető a versenyfelhívás után 1400 for intőé jegyzését 1000 forinttal eme'te, hogy ezzel is elősegítse a vasút minél nagyobb gépesítését. Jó példájukat követték még Keresztúri Béla és Reinhard Jenő mozdonyvezetők is, akik eddigi jegyzésüket 2500 forintra felemelték. társak elfelejtették a múltat és nem látnak tovább az orruknál. Olyanok, mint ahogy a faliújságunkon láttuk lerajzolva: Akaratlanul ;s az ellenséget segítik és azt akarják, hogy munkatársaik építsék fel nekik a szocializmust. Nekünk, kommunistáknak kell példát mutatni nekik és felvilágosítani őket, hogy a helyes utat megláthassák. * Gaál János kemencemunkás Kokszmü. Amit a népnevelők mondanak Palkonyán a termelő cső po ríban gyűlésre hívták össze a tagokat. Az elnök részletesen ismertette a csoport helyzetét, kiszámította a tagoknak, hogy egv munkaegységre, ha igen szűkein számolnak, akkor is 20 forintot tudnak majd fizetni az évvégi elszámoláskor. Tehát az a csoporttag, aki egész évben szorgalmasan dolgozott, és 200 munkaegysége lesz az elszámoláskor, 4000 forintot kap kézhez, — készpénzben. A gyűlés résztvevői, különösen akiknek jócskán van már munkaegységük, megelégedéssel hallgatták az elnök beszámolóját, megértették belőle, milyen gazdagok is ők. A gyűlés után egymásután szólaltak fel a tszcs dolgozói és négyezer forintot ajánlottak még fel a békekölcsön jegyzésére. * Ambrus Árpád, a szentlörinci gépállomás vezető agronómusa 1200 formt békekölcsönt jegyzett. Amikor lejegyezte, elmondta azt is, hogy miért teszi: így akarok bizonyságot tenni arra, hogy ingadozás nétkül kiállók a béke ügye mellett, ami igen drága nekem. Láttam már többleté a nagy építkezéseket, Pécsett, Komlón és másle’é. láttam, hogy jő helyre kerül a pénzem. En magam is dolgozó paraszt gyermeke vagyok. A régi világban életem végéig túrhattam volna a tőidet, most pedig a zsámbéki mező- gazdasági iskolára küldtek tanulni, agronómus lehettem. Azért Is jegyzem a kölcsönt, hogy még sok hozzám hasonló dolgozó paraszt gyermeke tanulhasson az újonnan épülő mezőgazdasági iskolákon, akadémiákon. v András.aknán a Glock-csapat dolgozói a szokástól eltérően a műszak megkezdése előtt az evéshez készülődtek. Körben ültek le egymással szemben és evésközben a csapatvezető Glock Imre. elvtárs szavait figyelték. A békekölcsönről beszélt, majd példamutatóan elsőnek 1000 forintot jegyzett. Utána sorba megkérdezett mindenkit, hogy mennyit akar jegyezni. Egymás után kerültek a nevek a jegyzési ívre, nem kellett sokat beszé'ni senkinek, mindnyájan megértették, miről van szó. Amikor már mindenki jegyzett, Glock elvtárs az utolsónak maradt Farkas elvtárs felé fordult. Szándékosan hagyta utolsónak, mert ő még a nagycsarnokban kijelentette: nem fog jegyezni 400 forintnál többet. A többiek példamutatása már hatott rá és 800 forintot akart jegyezni. „Talán nem tudod — kérdezte meg Glock elvtárs — te keresel a legtöbbet közöttünk, aztán még a csillések mögött is el akarsz maradni. A csapat tagjai szégyenkeznének miattad.“ Ez az érv hatott — Farkas elvtárs 1200 forintot jegyzett. Képek a szovjet paraszíküfdötíség dunaszekcsői íátogatásáról Hurka Mihály, az állami gépállomás 17 éves Iraklorlslájo figyeli Vjerles elvtárs tanácsait. Vjerles elvtárs mellett balra Józsa István gépállomásvezető. Paksa Ignácné állattenyésztő tanácsol kér Vaszllenko Auréllá Szkrlpnyikova és Gorinov főagronómustól. Mi, komlóiak szeretjük hazánkat A harmadik negyedév utolsó ha vának tervelőirányzatát 76,5 százalék- ra teljesítették. Mint az utóbbi hónapokban mindig, most is sok tonna szénnel adósak maradtak nép gazdaságunknak a Kossuth-aknai bányászok. A lemaradás azonban nem vált megszokottá, nem úgy álltak meg a bányászok az eredményt hirdető tábla előtt: Úgysem tudunk többet termelni, — hanem mindegyik azon törte a fejét, hogy lehet ezt a lemaradást behozni. MA* háro m napja folyt a békekölcsön jegyzése, amikor egy műszak- váltás előtt Szakács Mihály sztaháno- vista brigádvezető megállt a verseny- tábla előtt. Nézte a 76.5 százalékot és új kezdeményezés született meg benne. A Szakács-brigád az utóbbi időben már több felhívással fordult a Kossuth-aknai bányászokhoz a határidő előtti tervteljesítésre buzdította őket, —• amihez nagyrészben csatlakoztak is a bányászok, de ez még nem vezetett az üzemi terv százszázalékos teíjesíté- téhez. , — Mit kellene tenni — ez foglalkoztatta még akkor is, amikor a munkahelyére. érkezett. A megszokott munkamenettől eltérően most a brigádvezetö azt javasolta, beszéljék meg mit tegyenek, hogy az akna teljesítse a tervét. Szakács elvtárs azonnal el is mondta az elgondolását: „Az üzem elmaradt a tervteljesitéssel, ez előttetek sem titok — kezdte mondani. Eddig csak összeségében tudtuk mennyit kell termelni és csak az egyförc cső átlagot néztük Ha a -csapaton csak tizen voltunk, akkor negyven csillét adtunk és a százszázalékunk meg volt, mert négy csille az egyföre cső előirányzat. Ezután másként lesz. A mi csapatunknak nyolcvan csille szenet kell minden műszakon termelni. Ez n csapat előirányzata, kuszán vagyunk hozzá. Ha valaki köztünk nem jön el munkára, úgy nekünk ahelyett is ki kell termelnünk a négy csillét, hogy a százszázalékunk meg legyen. Értitek? kérdezte a csapat dolgozóitól. „Nem egészen" — mondták többen is. Újból elkezdte: „Eddig a csapat előirányzatát az adta meg, hogy hányán dolgoznak a csapaton. Ahány fő volt, any- nytszor négy csillét kellett termelni, így, ha 10 fővel negyven csillét termeltünk, akkor is százszázalékot értünk el és ha 14 fővel 56 csillét termeltünk, akkor is százszázalékot értünk el. Ezután minden nap nyolcvan csillét kell termelnünk, hogy a csapat a tervét teljesítse, függetlenül a létszámtól. Most húszán vagyunk beosztva ebbe a brigádba, tehát nekünk azon kell lennünk, hogy egy sem hiányozzon közülünk. ne legyenek bumli- zók" — Most már érijük egymást? „Rendben van meglesz a nyolcvan" — mondták egyhangúan a brigádtagok és már indulni is akartak a munkára. Szakács elvtárs azonban tovább beszélt, olyan lelkesen, lendületesen, amely a komlói bányászokat jellemezte a békekölcsönjegyzés napjaiban. — Most már tudják, mennyit kell termelnünk. — A békekölcsönjegyzé.ben a legjobb a mi brigádunk, az egész bányában. 1400 forintos átlagot jegyeztünk és ezzel bebizonyítottuk, szeretjük a hazánkat. Legyünk mi elsők a termelésben is — minden lehetőségünk meg van hozzá. A múlt havi tervet a mi brigádunk 130 százalékra teljesítette. Az egész csapat 107 százalékra. Ha cmiél jobban dolgozunk, tovább a tervünket nem december 21-re, hanem november 7-re be tudjuk fejezni. Mit szóltok hozzá? Dékány Lajos, a brigád egyik legjobb vájárja mosolygott és csodálkozva nézett a brigádvezető- re. — még a gondolatát is ki lehetett találni. — Mi lett ezzel a Miskával, hogy így tüzbejött? De megszólalt ő is: „Jól van jó. persze, hogy befejezzük." Lendvai Ferenc csillés, de a többi brigádtag sem maradt szótlanul. Közösen beszélték meg, mit is kell tenniük. A brigádban az elmúlt hónapban 16 mutkanap esett ki a termelésből, igazolatlan mulasztások miatt Ezt is meg kell szüntetni teljesen és a műszaki vezetésnek arra kell törekednie, hogy a levegő és az üreshiény megszűnjön. Mikor mindezt megbeszélték, új lendülettel fogtak a munkához. Még a hétfői napon kikerült a Szakács-brigád újabb felhívása a faliújságra és ezen a 300 csillés többtermelés is szerepelt Eddig 26 csapat csailakozott a felhíváshoz és a mozgalom tovább terjed. Szakács elvtárs a műszak után még felment az ÜB-irodába, hogy elmondja, a brigádjuk újabb vállalását. Az irodában szinte percenként változtak az emberek. A lelkes jegyzésgyüjlök, a jegyezni akaró bányászok egymásnak adták a kilincset, miután elmondták, én ennyit jegyeztettem és még ennyit akarok jegyezni, kihez forduljak. Ahogy Szakács elvtárs nézte ezt a forgatagot akaratlanul is az jutott az eszébe: „Megváltoztak volna Kossuth- aknán az emberek?!“ Azelőtt egy termelési értekezletet, egy szakszervezeti napot csak nehezen lehetett megtartani. mert senki sem akart itt maradni, most pedig meg sem várják a jegy- zésgyüjíőt, még az ÜB-irodába is eljönnek, hogy jegyezzenek. Talán a népnevelőmunka tette ezt — talán a jó példamutatás — nem tudta ezt eldönteni, csak az volt benne, valami egyre jobban biztatta. — Nekem még tennem kell valamit. Hosszú vívódás után megszü'eteU benne az elhatározás: Levelet küldök Rákosi elvtársnak, megírom a brigád új vállalását, megfogadom, hogy ezt becsületesen teljesítjük is, nemcsak a békekölcsön jegyzésében, hanem a termelésben is élenjárok. A levelet az ÜB-:rodában azonnal meg is szövegez- tc és azóta már Rákosi elvtárshoz is eljutott. Szakács elvtárs örült és mindenkinek szerette volna elmondani Komlón: Rákosi élvtársnak küldtem levelet, tudja meg ö is, hogy mi. komlóiak szeretjük hazánkat és mindent megteszünk, hogy szebbé, boldogabbá tegyük. Később a párlirodában, amikor erről beszélgettek. Szakács elvtárs már gondolkozott sokat ezen a levélen. El is mondta gondolatai: Szeretném ha nemesek egyrdül én küldtem volna levelet Rákosi elvtársnak, hanem a Kos. suth-akna minden dolgozója. A mi brigádunk egy kis része a bányának és ka mi teljesítjük is a tervet, ez még nem jelenti azt, hogy az üzem is teljesíti. Egy fecske nem csinál nyarat — szokták mondani a közmondásban és én is azt tartom, de ha minden csapat csatlakozik a felhívásunkhoz, akkor meglesz a te.iv. Igaza van Szakács elv'ársnak ha a Kossuth-aknai bányászok olyan lelkesen vesznek részt a tervteljesi- t'ésért folytatott harcban, mint a Második Békekölcsönjegyzésben, akkor minden bizonnyal teljesítik a tervet. A harmadik negyedévi tcrvtcljesítés az eddigieknél sokkal keményebb munkát követel meg. A gyárak nnpról-napra szaporodnak, a Dunai Vasműnél megkezdik az első vas olvasztását és a komlói szénre mindig nagyobb szükség lesz. A tervteljesítéshez minden lehetőség meg van Kossuth-aknán, de ezeket nem szabad kihasználatlanul hagyni. A Második Békekölcsön jegv zésénél bebizonyosodott, hogy lelkesik és áldozatkészek a komlói bányászok, ha országunk építéséről, a szebb, boldogabb életünk megteremtéséről van szó. A negyvenegy-főnyi ötös csapat 40.400 forintot a kilenc dolgozóból álló hatos csapat 8.700 forintot, a tizenhárom-főnyi hetes csapat 14.000 forintot jegyzett. így lehetne sorolni a többi csapatokat, a többi dolgozókat is. A Kossuth-akna bányászai 1,356.000 forintot adtak kölcsön az államunknak. Ez hatalmas összeg és akkor lesz igazán büszke az ország dolgozó népe a komlói bányászokra, ha emellett a termelési tervüket is teljesítik. Mind an bizonnyal leljesitlk, ha keményen harcolnak a hibák ellen. A lelkes, bányászok munkáját még sok esetben akadályozza a levegőhiány. Pedig van levegő. Az ötödik szinten egy hétig nem javították meg a fővezetéket, amiből sok köbméter levegő .szökött" el kihasználatlanul. A gépüzem hibája ez. Az ürescsillehiány naponta előfordul egyes csapatoknál ez sem n termelés emelését segíti. A bányászok is fordítsanak nagyobb gondot azokra a gépekre, ami a saját munkájukat könnyíti meg. A hatos csapaton három-négy fejtőkalapács is feküdt cső- tört fkon félredobva a törmelék között csupán azért, - mert kisebb javításra szorultak. Ki tudja, milyen hosszú idő óta hevernek ott kihasználatlanul, mert senkinek sem jutott eszébe, bogy a javítóba vigye. Azóta sok mázsa szenet lehetett volna termelni veto De nemosak a bányászoknál van hiányosság, hanem a műszaki vezetésnél is. Valamikor a komlói bányászol« örültek, ha egy félévig nem látták munkahelyükön Szélit, vagy hasonszőrű társait, mert azoktól nem sok jót várhattak. Ma ez már másként van. A hetes csapat dolgozóinak, de a többi csapatnak sem tetszik az, ka valamelyik műszaki vezető meglátogatja a munkahelyüket és csak annyit kérdez: „Mi újság?" — és már megy ia tovább. Azt vár ják a hetes csapatbclrek és a többiek is. hogy álljanak meg a műszaki vezetők a munkahelyen, beszélgessenek velük a termelés problémáiról, adjanak jó tanácsot és segit- séget, hogy jobban menjen a munka. A komlói bányában sok csapat nem tudta eddig, hogy mennyit kell termelni ahhoz, hogy az üzem a tervét 6e. Az egy főre eső előirányzat so* esetben arra vezetett, hogy a dolgozók megállapították. ,Én kiadtam, ameny- nylt nekem kellett" és nem sokat törődtek azzal, hogy vájjon annyit £?r" meltek-c, amennyi a tervleljesitéshez szükséges. A műszaki vezetők feladata most, hogy a harmadik negyedévi tervelőirányzatot ismertessék, minél előbb a Kossuth-akna bányászaival, hogy azok előtt a cél tisztán álljon,, tudjak, mennyit kell termelni, hogy a tervet <* teljesítsék. * Szakács Mihály, Dékány János, Lendvai Ferenc. Székely Lajos, Dull János, Vokó Imre, Jauch György és a többi, Kossnlh-aknat bányász- Rajiatok függ most az ország szeme• Elsők között vettetek részt a Második Békekölcsön jegyzésében, odaadóan, jó hazafiakhoz méltóan segítettétek ötéves tervünk megvalósítását• Harcoljatok továbbra is Uyen lendülettel a termelés vonalán, küzdjetek a hibák ellen és a győzelem nem marad cl teljesititek a tervet. Meslerfalvl Gyula.
