Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-25 / 249. szám

1951 OKTÓBER 25 + » NAPLÓ pírt jgs pártéphés * A Ferenc-aknai kommunisták teljesítik üákosi elvtársnak tett Ígéretüket A vasárnapi tatabányai bányászéi", tekezleten, aiz ország legjobb bányá­szai az ország vezetőivel tárgyaltáik meg széntermelésünk kérdéseit. Ezen az értekezleten Rákosi elvtárs meg­mutatta bányászainknak, melyek azok a hiányosságok, amelyek bányáink tervteljesitését akadályozzák és meg mutatta az utat, hogyan kell a hiá­nyosságokat kiküszöbölni, a tervet teljesíteni. A tatabányai értekezleten többszöi szó esett a MESZHART Ferenc-akná- járól is, amelyik a tervet teljesítő aknák közé tartozik. Fcrenc-akna tervteljesítése _ már ebben a hónapban is, a második dekád végén 106.2 százalék volt, nem sok hiányzik tehát a Rákosi elvtársnak tett ígéretük megvaló­sításából. Rákosi elvtárs azonban a Ferenc- aknai bányászoktól • ennél is többet vár. „Megmondom előre, 130 száza­lékig egészen nyugodtan felmenné­nek" — mondotta Rákosi elvtárs, — „ha valóban megfeszítenék erejüket." Ez lesz most az új cél, amiért harc­ba viszi majd a pártszervezet a kom­munistákkal az élen a bányászokat. Az eredmények kivívásában igen nagy szerepet játszik a munka- fegyelem. Ezen a téren már vannak tapasztala­tai a Ferenc-aknai pártszervezetnek, hiszen nem utolsó sorban azért tud­ták teljesíteni a tervüket, mert a MESZHART-kcrületben itt volt min- dig a legkevesebb bumlizó. Most, Rá kosi elvtárs beszéde nyomán ők is sokkal keményebben fognak a mű­szakaiul asz tások megszüntetéséhez. Valóban úgy van, ahogy Rákosi elvtárs mondotta, — említi Kisander József, helyettes párttitkár elvtárs a bum’.izók ügyét. A mi becsületes bányászaink is követelik a lógósok megbünteté­sét. Az elmúlt napokban egyszerre , tíz megrögzött lógós ügyét tárgyaltuk meg nyilvánosan. Ott azonban hozzá­szólások nem is voltak. Egyszerre ki áltották legjobb bányászaink: „Ki ve lük a bányából!" El is távolítottak őket. Böröcz elvtárs fejtési csapatánál Dorogi elvtárs a pártcsoportvezető. Ök is elhatározták, hogy csapatukat megerősítik, teljes egészében felszá­molják a műszakmulasztást. Dorogi elvtárs a csapat minden tagjának elmondta, hogy lógásmentessé akar­ják tenni a csapatot, hogy így is fo­kozni tudják a termelésüket. Aki továbbra is igazolatlanul mű­szakot mulaszt, legyen az bárki, az elosztáskor az összes jelenlévő bányász előtt kérik majd a mű­szaki vezetőktől, szabjanak rá büntetést. A Böröcz-csapatban azóta sem for­dult elő bumüzás, sót már a 110 szá­zalékot is elhagyták ebben a hónap­ban. így segíti a pártszervezet a mű­szakiakat, hogy bátran éljenek a tör­vény adta jogukkal és szigorúan fel léphessenek a munkafegyelem lazítói ellen. A pártszervezet azonban elsősorban a kommunisták példamutatását követeli meg. A kommunisták döntő többsége meg is teszi azt, amit a párt elvár tőlük. Három kommunista csapatvezető vá jár csapata teljesítette már e havi ter­vét és Lakatos János Gyura Miklós Mezödi György és még többen má­sok, párttag vájárok már 1952-es ter­vükön dolgoznak. A fiatalok nevelésének vannak már eredményei. Sok bumlizóból neveltek már sok jó munkást, de a legényott honokban még mindig lehet találni normán alu' teljesítőket, műszakmu iasztókat, ezenkívül az új munkások kai való foglalkozás is sok kívánniva lót hagy maga után. Legutóbb — Rákosi elvtárs tatabá nyai beszédének megjelenése nap­ján, — Bokor József vájárt azért kellett fegyelmi elé állítani, mert a hoz­zá beosztott új munkást meg­pofozta. Ilyen módszerrel trmészetesen nem le hét bányászt nevelni. így csak elri­asztani lehet a bányától azt a fiatal munkást, aki a párt és a kormány, sőt a régi bányászok felhívására, lelkesen határozta el, hogy életét összeköti a bányával, bányász lesz. Ez már nem egyszerű fegyelemsértés, hanem a bánya, az akna ellen elkövetett bűn. Hz új munkások kedvvel mennek a bányába dolgozni. Ezért a bányászoknak, különösen a párttagoknak, úgy kell velük foglal­kozni, hogy a kedv, amivel a bányá­ba jöttek, a bányászmunka megszere­lésévé változzon. A pártszervezet határozata szerint, megszervezték a legényotthonok szer­vezett látogatását. A legjobb bányászok, fgy Böröcz István elvtárs, élmunkás, Kisan­der elvtárs, Népköztársasági Ér­demérem aranyiokozatával kitün­tetett vájár, állandóan felkeresik a legényotthonokat, nevelik a fiatalokat. Beszélnek nekik a bányamunkáról, jó tanácsokat, sok hasznos tapasztalatot adnak át nékik. Most pedig fokozot­tabb gondot kell fordítanunk arra is, — mondja Kisander elvtárs, — hogy a fiatalokat leszoktassuk a sok rossz szokásról, amit magukkal hoztak. Iga­zi értelemben vett szórakozást kell nekik nyújtanunk. Erről gondoskodik majd a kultúrgárda, a jó könyvek, amit mi nyújtunk nekik a kocsma és a hírhedt dirc-durr „regények" he­lyett. így válnak majd ők is bányá­szokká, akik szivvel-lélekkel fejtik a szenet, akkor biztosak lehetünk, hogy teljesítjük, sőt túl is teljesítjük Rá­kosi elvtársnak tett ígéretünket. Kurucz Pál Megtanulta mit köszönhet a Hagy Októberi Forradalomnak Ahol az új aszfaltos út lekanyaro- diik, ott kezdik meg az új bölcsödé ■építkezését, közvetlenül mellette már kész a fehérfalú, sokablakos szülőott­hon. azon is túl pedig ott áll a piros, téglás komlói kenyérgyár^ A kéményfalnzók most értek el ép­pen a födém magasságáig. Sorról- ,sorra emelkedik a kémény, míg csak 'húsz méter magas nem lesz, akkor megállnak, kitűzik a vörös zászlót, de füst még nem száll fel a kéményből. Eóbb a belső munkákat kell elvé­gezni, kifalazni a kazánokat, beva­kolni és lelapozni a termeket. Hogy mlkoria Ie«z meg mindez, arra a felajánlás volt a válasz. A tervfel'boretást jól elvégezték az épít­kezésen. Minden brigád megtudta, hogy mi lesz a munkája, majd pedig megtették a Nagy Októberi Forrada­lom tiszteletére felajánlásaikat, 130 140 százalékos teljesítést vállaltak és azt, hogy november elsejéig befejezik a belső munkákat. A Deák.brigádnak a lisztraktár és az árukiadó helyiség teljes elkészíté­se jutott. Ott dolgozik most a bri­gád, éppen mennyezetet vako'nak. Deák Ferenc, az apa és ifjú Deák Fe­renc, a fia, egymás mellett. Tizenhat éves és decemberben sza­baduló ipari tanuló a Feri —. persze csinos egyenruhája is van. Nemrég jött vissza a mohácsi iskolavárosból. DISZ-tag is, így azután ó sem sokat kérette magát, amikor a november hetedik! felajánlásokra került a sor. Tudja jól. mi is az az októberi for­radalom, de nemcsak arról beszél, hogy az Auróra cirkáló ágyútüze ad. la a jelt — és amikor erről kerül a szó. itt -az új kenyérgyár mélyében, a kőművesálláson, akkor úgy érzi az ember, mintha közelebb jönne a 34 évnyj és sokszázkilométeres távolság, röept nemcsak azt mondja, — hanem rögtön hozzáteszi: —> Más- életem van már nékem, mint az apámnak. Újabb sorokkal lett odakint maga­sabb a kémény, idebent letisztítják a falakat és hozzák is már a habar­csot. kezdődik a vakolás. öreg-fiatal itt jól tudja, hogy min- deti-minden másként, sokkal, de sok­kal rosszabbul lenne, a mi szabadsá­gunkat szülő Nagy Forradalom nél­kül. Az idősebb Deák Ferenc is így mondja: — A negyevnharmadikban vagyok és a huszonhármadlk éve kőműves. Bizony leiépítettem már fgy kis köz- légrevalót. De hogyan? Én e'mondfn a»t is. A felszaba­dulás előtt az egyik munkahelyről a másikig kis bátyúvá! vándorolt. Hol j istállót, hoj villát, hol kerítést, hol meg semmit sem épített Bizony fúr csa község lenne, ha úgy apránként összeraknák az ország minden részé­ből. A szállása néha a pájta, néha meg csak a szalmakazal volt, enni azt evett, amit az oldalán hordott ..kony­hából" előszedett. Aztán, amikor a munka már a befejezésre hajlott, azt mondta a pallér, vagy a vállalkozó, hogy le is út. fel is úti Másként van ez ma — látja ezt ő is jól. Van már szállás, konyha, az. tán egy becsü'etes embernek sem adják ki az útját. Komoly építkezés ez, nem is dol­gozott Deák elvtárs azelőtt ehhez ha­sonlón. De nemcsak Komlón váltó, zott meg a világ, hanem még olyan kis helyen, mint Köblényben is. Azért pont Köblényben, mert Deákék odavalók. A felesége tagja a III, tí­pusú téeszcsének, a községi tanács elnöke meg olvan dolgozd mint ó vagy a másik. Nem is csoda így azu­tán, hogy ifjú Deák Ferenc már nem állt meg a hat eleminél, ahol pedig az apja megállni kényszerült, hanem a mohácsi iskolavárosban középisko­lai fokon tanult. Megtanulta többek között azt is, hogy mit köszönhet 5 és az apja, egész népünk a Nagy Októberi Forradalomnak, a forrada­lom pártjának és népének. Semmi kétség november elsejére elkészülnek a kenyérgyári belső mun­kák, november hetedikére a kazánok és akkor majd füst száll fel a ke­nyérgyár karcsú kéményéből és a füst mellett a frissen sült kenyér bé. kés illatát is szerteviszj a szél. A komlóiak várják már ezt. Jövőre több gyapotot vetek Mi, dolgozó parasztok valamennyi­en úgy vagyunk, hogy az újtól elein­te idegenkedünk. Tavaly ősszel még én ts fgy gon­dolkodtam. Tóth Józsel, a szentlőrin­ci íöldművesszövetkezet akkori ügy­vezetője meg'átogatott és beszélt ve­lem a gyapot termesztéséről. Megem­lítette: jó lenne, ha kötnék gyapot- termesztési szerződést Megmondom őszintén, nem vállalkoztam rá. Beszélt arról, hogy mi’yen szép hasznom származhatna belőle, de azt gondol­tam. majd meqléitom, ha másnak jó hasznot hoz, akkor én is vetek. Jó gazdának tartott és tart ma is mindenki a faluban. Később gondol­koztam ezen. Hogyan vessenek a többiek gyapotot, ha az élenjárók nem vetnek, nem mutatnak példát? — Habár azt sem tudtam, mi az a gya­pot, elmentem és leszerződtem négy­száz négyszögölre. Április 20-a körül elvetettem n QYa- polot. Nyolc-tíz nap alatt kilrelt A művelési munkálatokat ekkor már ismertem. A sorok közét megsarabol. fuíc, a tóközöket pedig vékony fada­rabbal megporhanyí toltuk. Ezután még háromszor lókapáltuk és hatszor kapáltuk meg kézzel. Nem nagyon tetszett nékem, mert sokáig nem ment semmire. Már arra gondoltam, hogy kiszántom és vetek a helyére valami mást, hogy ne legyen teljesen ha­szontalanul ez a tőid sem. 28-an ter­melünk gyapotot Szcntlőrincen, de mindannyian ki akartuk szántani. Biztattak bennünket, hogy hagyjuk, maid később fejlődik. Megjöttek a júliusi, melegek. A mi gyapotunk tényleg megemberelte ma­gát. Napról-napra szem'átomást nőtt. Augusztusban már 60—80 centi ma­gas volt. Augusztus végén letetejez­tük. Most már azt Is tudjuk, hogy ekkor kellett volna csonkolni is. de ezt mi nem tudtuk és nem figyelmez­tetett erre senki sem bennünket. Ez aztán most hátráltatja az érést. Itt a megyej szervek követtek el hibát. Ennek ellenére szépen érik a gya­potunk. Már vagy 25 kilót leszedtünk, de a négyszáz négyszögölön biztosan több lesz, mint egy mázsa. Nemrég Kis Pető János tanácselnök elvtárssal hozzávetőleg számitgattuk hogy mennyi jövedelmem lesz a gya. pótból. Hacsak egy mázsa is terem, annyi pedig biztosan, altkor is leg kevesebb ezer forintot kapok érte. De mivel így meghaladja a holdankéntI négy és tél mázsás termést, megka­pom utána a száz százalékos prémiu mot, ami azt jelenti, hogy kétszeres árat kapok érte. De ne legyünk tyen merészek, Kapjak csak ezerötszáz lo rintot, akkor is nagyon jól kifizető­dik. Igaz. hogy sok munka van vele de megéri Elvégeztünk az idén is pontosan minden munkát, pedig ta paszta/atlanok voltunk, jövőre még jobban megy. Ha az ősszel nem hall­gatóit a jó tanácsig, bizony sok pénzt, kidobtam volna az ablakon. Ennyi jövedelmet eddig még nem hoztam ki ekkora darab tőidből. El is határoztam, hogy lövőre 600 négy­szögölön termelek gyapotot. Beszél­gettem szomszédommal, Felső Varga Lászlóvál. A beszélgetés vége az lett. hogy ö is felíratott magának 600 négy szögölet. Elő-eláthatólag 75—80 gaz­da vet nálunk gyapotot jövőre. Min­dig többen győződnek meg a gyapot- termesztés helyességéről, hamarosan teljesen meghonosodik megyénkben is a fehér arany. KIS TÓTH ZOLTÁN Szentlőrmc. ,Jíz nap alatt 100 százalékos begyűjtéssel — a csaléMrf, az ötéves tervért, a békéérr-mozgaiom eredménye során n százalékkal emelkedett a tüikoricabegyiijtés ötven község dolgozó parasztsága csatlakozott már a „10 nap alatt a 100 százalékos begyűjtéssel — a csa­ládodért, az ötéves tervért, a békéért"- mozgalomlioz Baranyában. Az egyre a megye begyűjtési versenyének. A mozgalom elindulása óta — szombat estétől — keddig Baranya megye ku­koricabegyiijlési eredménye 41.5 szá­zalékról 52.8 százalékra emelkedett. A burgonyabegyiiji'és eredménye bárom nap alatt nyolc százalékkal, a napra­forgóé pedig három százalékkal emel­kedett. A drávaszcrdaholyl és drávacsepelyi dolgozó parasztok által elindított moz­galom során újabb kél baranyai köz­ség dolgozó parasztsága teljesítette túl évi begyűjtési tervét. A jugoszláv halármenti Iván dárda — amely szóm. bat este kukoricából 60 százalékra, burgonyából 83 százalékra állt — ked­den mint a két terményből elérte a 100 százalékos teljesitcst. A megyei tanács vándorzászlóját to­vábbra is Drávaszerdahely dolgozó pa­rasztsága tartja a kezében. Erősen nyomában van azonban a szomszédos Drávacsopely, amely valamennyi ter­ményből túlhaladta már a szerdahelyi dolgozó parasztok eredményét, egyedül csak kenyérgabonából nem tudta meg­előzni versenytársát. Miért maradtak le a kukoricabegyüjtésben a terehegyiek ? Terehegy és Márfa alig húrom kilo­méterre van egymásból. A két község dolgozó parasztjai már régi verseny­társak. Hol Terehegy nyerte meg az elsősége*!, hol Márfa tört az élre. A gabonabegyüjtésben eddig Terehegy vezet, 112 százalékra teljesítette be­gyűjtési tervét, amíg a márfai dolgozó parasztok a 104 százaléknál tartanak. Terchegyen már a cséplés kezdetén úgy indult meg a begyüj’és, hogy utol­érni őket a márfai dolgozó parasztok bármennyire igyekeztek, nem tudták eddig. A versenylábla a terehegy! ta­nácsház kapuja előtt nap, mint nap más magasabb számokat hirdetett, 'le lehetőit volna akár minden órában új számokat rajzolni, noha erre nem na­gyon volt idő, mert a tanács dolgozói is kivették részüket a népnevelő mun­kából. — Nem könnyű ez a harc — mondogatta idős Farkas Lajos elv­társ párttitkár. — de győzelmes lesz akkor, ha első­sorban mi. kommunisták járunk élen és mutálunk példái a beadási kötelezettség teljesítésében! így is teltek Terehegyen a párt­tagok. Egyik júniusi népnevelő-érte­kezleten minden párttag és népnevelő felajánlotta, hogy beadási kötelezett­ségét idejében és száz százalékon felül teljesíti. Ahogy zúgott a gép és teltek a zsá­kok, a népnevelők elsőnek rakták azonnal kocsira á gabonáti és hajtot­tak vele a terményraktár felé. Kör- nuindi József népnevelő halholdas dolgozó paraszt 206 százalékra telje­sítette gabonabeadását. Halmai József 205 százalékra, Orbán Ferencné 134 százalékra és így lehlne sorolni tovább azokat a népnevelőket, akik példát mulatnak a kötelezettségük teljesítésé­ben. Ezek után már bátran mentek el minden dolgozó paraszt házához, hogy felvilágosítsák őkel is a be­adási kötelezettség maradéktalan teljesítéséről. Először elmondták, hogy ők hány százalékra teljesítették a kötelezettsé­güket, aztán mi mindent kapott a község a nép államától. Orbán Ferenc- né népnevelő azt seni felejtette ki, hogy az ő fia is tanulhat. Pesten van, mint ipari tanuló, míg a felszabadulás előtt napszámosok voltak. — Ezzé! szemben nekünk az a kö­telességünk, hogy beadási kötelezel ségünk teljesítésével segítsük elő ma­gunk és gyermekeink boldog életét! — mondta nem egyszer népnevelő, munkája során. Mikor ezeket Orbán Ferencné el­mondta és azt, milyen kedvezménye­ket kapnak. Bíró Mária 285 százalék­ra teljesítette gabonabeadási köteteze l- ségét, azelőtt pedig nem is hallgatta meg a népnevelőket. Metrik Miklóssal együtt az volt a véleményük, „az i biztos, ami a padláson van." De még nem állt meg a harc. A népnevelők ugyanúgy folytatják a felvilágosító munkát, mint a begyűjtés kezdetén és a verseny is azért a célért folyik, mint a begyűjtés elején. Csak hogy most, a kukoricabegvii j* lésben n terehegyiek lemaradlak V márfai dolgozó parasz’ok már 78 szá­zalékra teljesítették kukoricübegyüjtési tervüket, míg a terehegyiek csak az 50 százaléknál tartanak a tervük tel­jesítésében. Mi a lemaradás oka? Az. hogy a társadalomi bizottság tagjai és a mezőgazdasági állandó bi- ■ zpli-ság tagjai inkább a szürettél fog­lalkoztak ahelyett, hogy példa", mutat­tak volna a kukorica betakarításával és felvilágosították volna a dolgozó parasztokat arról, hogy a kukoricabe- adás is törvény a terehegyi dolgozó parasztok számára is. Van a község­ben több olyan dolgozó paraszt, akt nem tudja mi a törvényes kötelesség, lazítja az állami fegyelmet azzal, liosv nem teljesíti beadási kötelezettségét. Ezekkel szemben szigorú intézkedése­ket kellene lenni. Ha a törés után nyolc napon belül nem teljesíti be­adási kötelezettségét, öt százalékkal emelje fel a tanács.Magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy' az álla­mi fegyelem betartása egész dolgoz") népünk számára kötelező. Szovjet testvéreink példája nyomán Nagy öröm ért bennünket, amikor a Szovjetunió élenjáró dolgozóitól át­vehettük gazdag tapasztalataikat és felhasználhatjuk gépállomásunkon. El­ső leiadatunk volt. hogy a pártveze­tőséget. összehívjuk, majd a pártveze­tőségi gyűlés után népnévelőaktiva- gyűlésen megbeszéltük az elvégzendő teladatolrat. Nálunk eddig a gépállomáson ki voll dolgozva, hogy mi a gépállomás terve, mennyi egyes brigádra és trak torosra eső rész, ezt ki is adtuk q traktorosoknak, de vem vittük to­vább, nem ellenőriztük, nem kísértük ligyelemmel, hogy mennyit végeznek, el belőle és még mennyit kell e'vé. gezniök, hogy a tervet időben végre hajthassuk. Most a szovjet parasztküldötl elv- társak tapasztalatait átvéve, kijaví. toltuk ezt. Többek között Balatinác Fülöp 205 normálholdat végzett e/.,tervét 77 szá­zalékban teljesítette, 58 normálholdai kell még elvégeznie, 18 műszak alatt. A brigádterilletckct úgy osztottuk be, hogy a brigád tagjai minden év­ben ugyanazt a területet munkálják meg. így a brigád megismerj saját te rülétén a löld minőségét, tudja a te­rület fekvését és így könnyen tudja szabályozni a szántás mélvséaét. A tszcs-k közötti kapcsolat meg szilárdítása érdekében átbeszéljük- a tszcsk-kel a soronkövelkezö feladató kát, segítünk a betakarítás) munkák megszervezésében. Azt a területet, ahol le van takarítva a termés, otl mindjárt beállítjuk a traktort szánta­ni. Ahpl a trágya alászántása folyik, ott úgy ütemezzük be a brigádot, hogy a trágya szétterítése után azon­nal induljon meg o trágya aiászán tá- sa elöhántolás ekével, hogy a trágya bekerülve a‘ barázda alá. megjavítsa a talaj éleiét, és magasabb termést érjünk el A traktorosok résztvesznek a tszcs taggyűlésein A 'gépállomás aqronó musa a tervkészítésben, a munka megszervezésében segíti a tszcs.ket. A gépállomások brigádértekezletéi kin' tartjuk mec a brigád területén, meghívjuk a növénytermesztő-brigád tagjait ahol átbeszé1 jük minden prob lémánkat. Eltagadtuk a palolabozsoki gépátlo más versenykihívását hogy vállalá­sunkat és az őszi munkákat az új párt- vezetőségi választás és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 34 év­fordulójának tiszteletére te'jesitem fogjuk. BALÁZS IMRÉ gépáHtimásvi zélb, pécsváradi gépállomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom