Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-20 / 245. szám

2 1951 OKTOBER 20 M Ä P L 6 A szovjet kormány nyilatkozata Korea és a szovjet-amerikai viszony kérdéseivel kapcsolatban Moszkva, október 18. (TASZSZ) A szovjet sajtó ma közli a szovjet korma,nyilak az Egyesüli Államok kor mánya számára tett nyilalkozaiá'.. A közlemény a kővetkezőket mondja: Október 5-én A.. Kirk, az Egyesült Államok nagykövete felkereste Vlslnsz- kijt, a Szorjetnnló külügyminiszteréi és az Egyesült Államok kormányának megbízásából szóbeli nyilatkozatot tett elölte a koreai helyzet és a szovjet­amerikai viszony kérdésében. Október 15-én Vlsinszkij fogadta Cumin Ingót, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjét, aki az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét helyet­tesíti annak távollétébcn és a követ­kező nyilatkozatot tette előtte. A nyi­latkozat szövegét átnyújtotta Cum- mlngnek; — Október 5-én saját kérésére fo­gadtam A. Klrkct, az Egyesült Álla­mok Szovjetunióban működő nagykö­vetét, aki kijelentette, hogy meg sze­retné vitatni qz országaink közötti kapcsolatok megjavításának kérdését. Ennek során a nagykövet közölte, hogy az Egyesült Államok kormánya felhatalmazta, kérje, hogy hozzák a szovjet kormány tudomására azt n nyi­latkozatot, amelynek megtételével e kérdéssel kapcsolatban meghízták és hívják fel rá magának .Sztálin genera- lisszimusznak a figyelmét. A nagykövet azután terjedelmes, hét-nyolcoldalas nyilatkozatot olvasott fel. Mikor kifejeztem azt a kí­vánságomat, hogy adja át a nyilat­kozat szövegét, a nagykövet — cso­dálkozásomra — kijelentette, hogy utasításai értelmében a nyilatkozatot csupán szóbeli formában kellett meg­tennie és Írásbeli szöveget nem hagy­hatja nálam. Tj A, Klrk által tett szóbeli nyi- latkozat tartalma alapjában vé­ve a következő volt: *0 A. Kirk áttol felolvasott nyilat­kozni rámutat arru, hogy a koreai kér­dés jelenleg a legélesebb és legveszé­lyesebb nemzetközi kérdés, amely ha­ladéktalan megoldást követel. Az ame­rikai kormány óriási jelentőséget tu­lajdonit a koreai fegyverszüneti tár­gyalásoknak, az a véleményé, hogy a fegyverszüneti tárgyalások kedvező kimenetele lehetővé tenné a több! megoldatlan és nemzetközi viszonylat­ban feszültséget előidéző kérdés ren­dezését és kilátásokat nyitna a Szov­jetunió és az Egyesült Államok vi­szonyának megjavítására. A nagykö­vet kijelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya reméli, a szovjet kor- mány elősegíti c tárgyalások pozitív befejezését. Kirk azonban — azzal párhuzamo­san, hogy a szovjet kormányhoz ilyen felhívással fordult és közreműködését kérte — eléggé furcsa célzásokba bo­csátkozott valamiféle lehetséges „kel­lemetlenségekről'4 a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, e tárgyalá­sok kedvezőtlen kimenetele esettén. A nagyköveit közölte azt is, hogy az amerikai parancsnokság ellenzi, hogy Kcszonban megvitassák a tűzszünet vonnia meghatározásának kérdését. Arra hivatkozott, hogy ez a kérdés politikai jellegű. A nyilatkozat figyelmet szentel a szovjet-amerikai kapcsolatok kérdé­sének is. Ennek során kísérletet tesz, hogy a nemzetközi helyzet feszültsé­géért, a felelősséget a nagykövet által „kommunista tömbnek“ nevcze.it de­mokratikus államokra hárítsa, amelyek állítólag nem óhajtják a megoldatlan nemzetközi kérdések rendezését. A nyi­latkozat arra is rámutat, hogy a Szov­jetunió állítólag hajthatatlan álláspon­tot foglal el sok nemzetközi probléma tekintetében és ez — úgymond — ag­godalmat kelt az Egyesült Államokban és más országokban. Kirk azt is kijelentene. hogy az Egyesült Államok kormánya részéről katonai téren tett intézkedések nem köveinek semminemű agresszív célt a Szovjetunióval és más országokkal szemben és csupán védelemre irányul­nak. Ezt — mondotta Kirk — ő hiva­talosan. kormánya felhatalmazásából jelenti ki. <*& Kirk szóbeli nyilatkozatában főleg két kérdéssel foglalko­zott: a koreai helyzettel és a szovjet­amerikai viszonnyal. A szovjet kor­mány ezeknek a kérdéseknek nagy je­lentőséget tulajdonít s ezzel kapcso­latban szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: a) A koreai helyseiről Kirk nyilatkozatából látható, liogy bz Egyesült Államok kormányának ag­godalmat okoz a Koreában kialakult helyzet és n hadműveletek beszünteté­sére irányuló tárgyalások menete. Ez az aggodalom teljesen érthető, mert mindenki előtt Ismeretes, hogy a ko­reai nép elleni háború felidézésével az amerikai kormány olyan helyzetbe ke­rült. amely nyugtalanságot kelt benne az általa kitervelt koreai háborús ka­land kimenetele miatt. A nagykövetnek az a kijelentése azonban, hogy az Egyesült Államok kormánya a koszon! tárgyalások sike­res befejezésére törekszik, pines össz­hangban azzal a politikával, melyet ebben a kérdésben az amerikai kor­mány követ, amikor rendszeresen el­utasít minden javaslatot, amelyet a ko­reai kérdés valóban békés rendezése érdekében terjesztenek elő, mégpedig azokat a javaslatokat, hogy haladékta? tanul szüntessék be az agresszív há­borút Koreában, vonjanak ki Koreából minden külföldi csapatot és békés úton rendezzék az egész koreai kérdést. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni az Egyesült Államok kormányának fi­gyelmét azokra az erőfeszítésekre, «melyeket a Szovjetunió tett a ke- szoni tárgyalások sikeres befejezése és a koreai háború beszüntetése érde­kében. , Nem az Egyesült Államok kormá­nya, nem az Egyesült Nemzetek Szer­vezete, hanem éppen a szovjet kor­mány kezdeményezte a koreai kon­fliktus békés rendezését. Még 1950 július elején I. V. Sztálin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke szól emelt azért, hogy a koreai konfliktust a Biztonság! Tanács útján gyorsan rendezzék A közgyűlés ötödik ülés­szakán Is, 1950-béti a szovjet kormány javaslatot terjesztett be a koreai kér­dés azonnali békés rendezésére és a külföld) csapatok egyidejű kivonására Koreából Végül 1951. júniusában .1. A. Malik, a Szovjetunió ENSZ-bcli képviselője javasolta, hogy a koreai kérdés békés rendezésének álján, első tépésként a harcoló felek kezdjenek tárgyalásokat a hadműveletek beszün­tetéséről és a fegyverszünetről, a csa­patok kölcsönös visszavonásával a 58. szélességi körtől. Ami a nagykövetnek azt az állítá­sát illeti, hogy a kcszoni tá-gyalások elhúzódásának az oka az az állás­pont, amelyet az északkoreai csapatok és a kínai önkéntesek parancsnoksága foglal el — ez az állítás teljesen alap­talan, Hiszen ismeretes, hogy az an­gol-amerikai csapatok koreai parancs­noksága rendszeresen különböző aka­dályokat állít a tárgyalások sikeres menete elé, nem riad vissza különböző incidensek keltésétől, amelyeket Rhl- gwa.v tábornok a tárgyalások meg­nehezítésére használ fel. Éppen az ilyen akadályok, amelyeket az ameri­kai parancsnokság támaszt, képezik u kcszoni tárgyalások elhúzódásának valóságos okát. A fegyverszüneti tárgyalások ked­vező kimenetelének biztosítására a legjobb eszköz lenne: utasítást adni liidgwuy tábornoknak, hogy ne nehe­zítse a tárgyalásokat mindenféle inci­densekkel, ne okozzon mesterséges akadályokat üres vitákkal, például ar­ról, hogy a tárgyalásokat Keszonböl valamilyen más helyre helyezzék át. Anil a nagykövetnek arra vonatkozó megjegyzését illeti, hogy milyen vo­nulat foglalnak majd el a felek fegy­veres erői a hadműveletek befejezése után, a szovjet kormány véleménye szerint ez a kérdés szervesen össze­függ a hadműveletek megszüntetésé­nek kérdésével és éppen ezért ezt a kérdési nem lehet megkerülni a fegy­verszüneti tárgyalásokon. A szovjet kormány nem tartja szük­ségesnek, hogy foglalkozzék a uyiíat- kozalnak a Dél-Koreo elleni agresszió­ról szóló állításaival, .mert már korák­ban megeáfolhatatlamil bebizonyoso­dott az ilyen állítások rágalmazó jel­lege. A nagykövet nyilatkozata sze­rint az USA-kormány reméli, hogy a szovjet kormány hozzájárul a kc- szoiii tárgyalások pozitív befejezéséhez. Ismeretes azonban, hogy a szovjet kormány nem vissz részt ezeken » tárgyalásokon. Ellenkezőleg, az USA- kormány vesz részt és következés­képpen éppen az Egyesült Államok kormánya lehet intézkedéseket a tár­gyalások sikeres befejezése érdeké­ben. Magától értetődik, hogy a Szov­jetunió teljes mértékben és határozot­tan támogat — most éppúgy, mint ahogy a múltban is támogatott — mindén erre irányuló valóságos erő­feszítést. !>) A szovjet-unierikor viszony i ól A nagykövet közölte, hogy az USA- kormány felhatalmazta: kérje, hogy hívjam fel a szovjet kormány és sze­mélyesen !. V. Sztálin generalisszi­musz figyelmét az országaink közölt! viszony megjavításának szükségessé­gére, megjegyezve, hogy ebben is, mint a többi megoldatlan nemzetközi kérdés rendezésében, nagy szerepe lenne a koreai feavversziinc i tárgsu- lások kedvező befejezésének. Tenné- szeles, hogy a nemzetközi helyzet megjavításának érdekében állhatatosan törekedni kell a korpái kérdés békés rendezésére. A .szovjet kormány több ízben kísérletet teíit, hogy megálla­podjon az Egyesüli Államokkal a szov­jet-amerikai viszony más fontos kér­déseiben is, éppúgy, mint más meg­oldatlan elsőrendű fontosságú nemzet­közi problémában, mint: azok az intéz­kedések, amelyek megkönnyítenék az egységes, békeszerető, demokratikus független német állam megalakulását és a német békeszerződés megkötését, a Japánnal való békés rendezés, az atomfegyver feltétlen betiltása és szi­gorú nemzetközi ellenőrzés létesítése, a fegyverkezési verseny megszünte­tése és a fegyveres erők csökkentése, a háborús propaganda betiltása, a bé­keegyezmény megkötésé. A szovjet kormány kezdeménye­zésére 1951-ben Parisban összehívták a küliigyminiszterhelyettesek tanácsko­zását a német és más fontos nemzet­közi kérdések megvitatására. A szovjet kormány javasolta, hogy tűzzenek u Külügyminiszterek Tanácsa ülésszaká­nak napirendjére több halaszthatatlan döntést követelő kérdési, köztük olyan fontos kérdést, mint az Atlanti Egyez­mény, Valamin'! az európai és közel- keleti amerikai támaszpontok kérdését. Ezt a javaslatot azonban az USA kor­mánya elvetette éppúgy, mint Nagy- Britannia. és Franciaország kormánya. Ha az USA kormánya valóban híve a szovjet-amerikai viszony megjavításá­nak és az ellentétek megszüntetésének több fontos, fcutemlítetl nemzetközi probléma terén, lm valóban híve a bé­kének, akkor sok lehetősége lett volna arra, hogy letlekkel igazolja azokat a békeszereíö törekvéseit, amelyekről az USA kormányának nyilatkozata be­szél. Ismereles azonban, hogy az USA kormánya ezt nem tette meg. c) Amint Kirk úr kijelentette, az Amerikai Egyesült Államoknak nincs semmilyen agresszív szándéka a Szov­jetunióval és más országokkal szemben és országaink viszonyának megjavítá­sára törekszik. ilyen nyilatkozatot az USA-kor- mány nem először lesz Ezzel kapcso­latban helyénvaló megemlíteni Tru­man úrnak, az USA elnökének üzene­tét, valamint az USA képviselőháza és szenátusa együttes határozatát N. M. Sveruyikhez, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökéhez. Ezek az okmányok szintén tartalmaztak ilyen nyilatkozatot. Ez azonban nem akadályozta meg az Egyesült Államok kormányát abban, hogy egyidejűleg felbontsa az USA kereskedelmi egyez­ményét a Szovjetunióval, amely 1937" tői a legutóbbi időkig érvényes volt és állítólagos slratégiai meggondolá­sok űrügyével törvényt hozzon, amely betiltja minden pénzügyi, vagy gazda­sági, úgynevezett „segély“ nyújtását azoknak az országoknak, amelyek a Szovjetunió vagy a Szovjetunióval baráti országokba árukat exportálnak és hogy több más, az USA és a Szovj’ unió Iközöttl gazdasági kap­csolatok megszüntetésére irányuló, in­tézkedéseket fogadjon el. A Kirk úr által felolvasóit nyilat­kozat azt is közli, hogy az USA kor­mányának katonai iniézkedései csak a védelmet tartják széni előtt és nincs agresszív céljuk a Szovjetunióval és más országokkal szemben. Az ilyen nyilatkozat azonban ellentétben ál! az USA cselekedeteivel, amelyek azt mutatják, hogy az Egyesült Államok kormánya távolról sem n béke fenn­tartására törekszik. Ez neme.sak a koreai nép ellen folytatott háborúban jut kifejezésre, de a Szovjetunió és más demokratikus országok ellen irá­nyuló agresszív atlanti tömb megala­kításában. Németország és Japán rc- níllitarizálásábun a fegyverkezési ver­senyben, n Szovjetunió körüli számos amerikai támaszpont létesítésében stb. «1) A szovjet kormány nem hagy hatja figyelmen kívül a nagykövet ki­jelentését a „nem kívánatos következ­ményekről“ és az esetleges „kellemet­lenségekről“ országaink között, ab­ban az esetben, ha n kcszoni tárgya­lásoknak nem lesz pozitív eredménye.' Legyen szabad mindenekelőtt megkér­dezni milyen „nem kívánatos követ­kezményeket'4 vagy , kellemetlensége­ket“ tart szem elüti az amerikai kor­mány? Hu a szovjet-amerikai vi­szony további romlásáról van szó, akkor aligha lehet elképzelni, hogy ez a viszony még jobban rontolbnl, mi­után Truroau elnök kijelentette nz egész i ilágnak hogy a Szovjetunióval való megeceyezés papirrongyot sem ér. Ilyen körülmények között komolyan lebet-e venni a szovjet-amerikai vi­szony megjavítását kívánó nyilatkoza­tot? Nem helycsebb-c feltenni, hogy az USA-kormány a valóságban nem törekszik a szovjet-amerikai viszony megjavítására és a Szovjetunióval való együttműködésre és csak nz az érdeke, hogy beszéljen az együttmű­ködésről és megegyezésről. Mindazonáltal, a szovjet kormány, békés politikáját követve és állandóan törekedve «/. együttműködésre min­den olyan országgal, amely kész együttműködni » Szovjetunióval, huj- landó megvitatni az Egyesül! Álla­mok kormányának részvételével min­den fontos és rendezetlen kérdést és megvitatni n nemzetközi viszonyok így a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közölt! viszony megjavítására Irányuló intézkedéseket is. (MTI) Áz cmgo'ok tovább f felvonultatását a Szu© Kairo (MTI); Az angol csapatok felvonultatásá­val, katonai akciókkal, a Szuezi-csa- lom.i környékének erőszakos meg- száilíiásáva! próbálják megakadályoz- nii az egyiptomi kormányt, hogy ér­vényt szerezzen annak a törvénynek, mellyel kimondta az angol-egyiptomi szerződés és a szudáni egyezmény fcl- b omlását. Az AFP jelentése szerint az angol csapatok a Szuezi-csatorna mentén megszállták a csatornával párhuza­mos utat és azt az edesvizű csatornát, amely ivóvízzel létjii el az egész öve­zetet. Az ADN jelenti, hogy az Izmaiba melletti El Ferdanban egy erős angol egység tüzet nyitott egy egyiptomi katonai csoportra- Dt egyiptomi kato. na meghalt, három megsebesült. Az egyiptomi kormány csütörtökön éle­sen tiltakozott a provokáció ellen. AZ ANGOL CSAPATOK MEGSZÁLL­TÁK EL FERDANT ÉS KANTÁRAT Az angol katonai akciónak az volt a célja., hogy elvágja az Ázsiában ál­lomásozó egyiptomi csapatokat. Az angolok tovább folytatják a csapatszállításokat a Szuezi-csatorna övezetébe. & Reuter jelenti, hogy a Cypruson állomásozó angol helyőrség oiytatják a csapatok zi-csatorna környékére további egységed kaptak parancsot Át­szállításra.. Az AFP szerint m átszállításra vá­ró csapatok körött van az a® ezer ka., torra is, aki júniusban érkezett Gypms szigetére. Ugyancsak a Reuter jelenti. hogy a 9400 tonnás Liverpool cirkáló csü­törtökön Máltából Port Saidba indult. Egyiptom népe keményen ellenáll az angol gyarmatosítóknak- A Tele- press londoni tudósítójának jelenté­se szerint a Szuezi-csatorna övezeté­ben foglalkoztatott 40.000 egyiptomi munkás küldöttsége szerdán Kairóban bejelentette, hogy 40.000.en elhatá­rozták, hogy nem dolgoznak többé az angoloknak. A reakciós nyugati sajtó hangjá­ból félreérthetetlenül Idérződik a fé­lelem a középkeleti népek erősödő öntudatától Angol iegvzék Egyiptomhoz London (TASZSZ): Anglia jegy­zéket intézett az : egyiptomi kormány­hoz. A jegyzék rámutat, hogy az an­gol csapatok . fete'öseikinek tekmtik magukat a „rend“ fenntartásáért a Szuezi .ős atom a övezetében, amennyi­ben az egyiptomiak ezt a feladatot— állítólag — nem teljesítik. Az Indiai Kom min Delhi (TASZSZ): Az Indiai Kommu­nista Párt központi titkársága nyilat, kozato't tett közzé. Ebben felháboro­dással mutat rá, hogy még ncm ' állí­tották vissza a polgári szabadságjo­gokait és a politikai foglyokat még mindig nem helyezték szabadlábra. Telenganábap a párasatokat elűzik a földekről. A rendőrségi és katonai egységek a „törvényesség és a rend védelmének“ ürügyével megtámadják lista Párt felhívása a falvakat, lőnek a parasztokra. A politikai foglyok ezrei börtönökben sínylődnek — minden politikai tevé­kenység tilos. , A Kommunrlsita Párt felhívja az ösz- saes demokratikus pártot és mindazo. kát az állampolgárokat, akik igazsá­gos választásokat kívánnak, tiltakoz­zanak erélyesen az indiai kormány politikája ellen. . Nemet légion ár Hamburg (ADN): A World című an­gol lap csütörtöki tudósítása szerint német légionáriusok vannak a ko. reai intervenciós csapatok sorai kö­zött. a láp a következőket írja: „A nemzetközi vörös,kereszt vizsgálata mi-gerösítette azt a hírt. hogy volt német katonákat vetettek be a ko­reai harcokba. A francia idegenlégió hói elbocsátott, jelenleg egy bochumi bányában dolgozó Walter H. tulaj, doniéban olyan levelek vannak, ame­lyeket német bajtársai úriak a koreai hadszíntérről, 1950 végén Moníeliaiir tábornok, a francia idegen’égió felügyelője ön­kénteseket toborzott Koreába. Ezek iusok Koreában hamis nevekkel, mint a reguláris francia csapatok tagjai érkeztek a ko­reai hadszíntérre. Az ott toborzott német barátai közül többen küldtek leveleket a koreai frontról Walter H.- nak.“ Három nap alatt az ellenség 17.000 hatónál vesztett a koreai fronton Koreai front. Az Uj Kína küBöntódé- sítja jelenti: Az október 15-ével vég­ződő háromnapos harc során, a ko­reai hadszíntér középső szakaszának keleti részén 17.000 ellenséges kato. nát semmisítettek meg. , A Magyar Távirati Iroda jelenti: A minisztertanács Dobi István elnök­letével pénteken délelőtt ülést tartott. Olt Károly pénzügymi nesztor beszá­molt a Második Bókétól csőn-jegyzés eredményéről. A minisztertanács meg. állapította, hogy a Második Békeköl­csön jegyzése teljes sikerrel zárult. Az újonnan felállítandó Kossuth Lajos és Hunyadi János emlékművek beérkezett pályázatainak elbírálására :i minisztertanács kormánybizottságot küldött ki. A Kossuth-szoborbizottság olnöke Rákosi Mátyás, tagjai pedig: tanács ülése Dobi István, Révai József, Darvas József, Szíjártó Lajos, Erdei Ferenc, Pongrácz Kálmán, Hidas István, Hor­váth Márton, Audios Erzsébet, Révész Imre. Mikus Sándor, Kodály Zoltán, Bermá'th Aurél, Szőnyi _ István, Veres Péter és Janákv István. A Hunyadi János szoborbizottság elnöke Dobi István, tagjai pedig: Farkas Mihály, Révai József, Darvas József, Bognár József, Nógrádi Sándor, Mikus Sán­dor, Szekfű Gyula, Poór Bertalan, Somtay Artúr, Beresztóczy Miklós és Lukács György. A Nép»a7dasá2Í Tana a lűtés kezdeté A Népgazdasági Tanács október lil­án szabályozta a fűtés rendjét. A ha.. tárOzat értelmében kórházak, rende­lőintézetek, óvodák, csecsemő- és napközi-otthonok iütése azonnal megkezdhető. Egyéb állami szervek (hivatalok, vállalatok, egyéb intézmé­nyek és intézetek) helyiségeinek fű­tését — akár központi, fűtés, akár kályhafűtésre vannak berendezve — 1951 november 1 előtt nem lehet meg. kezdeni. , Ugyancsak nem lehet november 1 elölt megkezdeni a központi tűié­ic« újólag szabályozta nek időpontját ses lakások és más helyiségek-fűté­sét sem. A rendelkezés a magántulajdonban lévő központi fűtéses lakóházakra és üzletekre is vonatkozik. A határozat szabályozza a fűtés rendjé’t a november 1-e •utáni időre. Ennek végrehajtásáról a lakások köz­ponti fűtése tekintetében .a belügy­miniszter rendeletileg intézkedik. A hivatalok, vállalatok, intézmé­nyek fűtésének rendjét a Népgazda­sági Tanács határozata alapján, az illetékes szakminiszter szabályozza. \ b<*Hierés!ie«Íefmi nunix/férinm közli: Azok a dolgozók, akiknek lakóhe. lyük nem abban a városban, község­ben van, mini ahol a téli burgonya- elCátásban részesülnek, az akciós bur­gonyából megrendel őszei vény énként legfeljebb. tíz kilót szabadon szállít­hatnak munkahelyükről lakóhelyükre a saját és családtagjaik részére ki­adott „burgonya és hagyma megren- delőszelvény“ felmutatása, valamint a munkahelyük és a lakóhelyük iga­zolása mellet' II hinni nrpi önkéntesek egyik egységének kilenc harcosa 15-szörös túlerőben lévő ellenség 17 lámadásái verte vissza Koreai front (Uj Kína): A Cshcv- vontól nyugatra fekvő 246,6 számú magaslatot védelmező kínai népi ön­kéntes egység kilenc harcosa az ame­rikai 1 .lovashadosztály katonáinak 17 támadását verte vissza, bár az el­lenség 15-saörös számbeli fölényben volt. A kilenc önkéntes több, mint száz ellenséges katonát semmisített meg, az október 4-én hajnalban kez­dődő, négy napon és öt éjszakán át tartó harcban — jelenti az Uj Kína Ixírügyuökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom