Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-14 / 240. szám

w W P lg ni «1 1951 OKTÓBER 14 Sztálin elvtárs nyilatkozatának világvisszhangja Harc a háborús gyújtogatok elten A mukdeni Senzsinz6Íbao szerkesz­tőségi cikkében megállapítja, bogy I. V. Sztálin válaszának elhangzása után az amerikai imperialisták meggondol­ták majd, hogy fenyegessék e a vilá­got az atomfegyverrel. I. V. Sztálin elv-tár» válasza döntő csapást mért a háborús uszítókra és megszilárdította áz.:,egész világ békeszerető népeinek erejét. A Szovjetunió, noha birtokában van az atomfegyver, mégis az alom- bomba' eltiltása és az atomenergia el­lenőrzése mellett foglal állást. VARSÓ A Trybrma Wolnosci című hetilap SZÓFIA A Bolgár írószövetség lapja ..Sztálin szava" című vezércikkében ezeket ír­ja: ,.Sztálin elvtárs nyilatkozatát a nyu­galom és a béke. erőibe vetett szilárd hit, az emberiség iránti szeretet hatja át." TIRANA Az albán dolgozók gyűléseken vitat­ják meg I. V. Sztálin nyilatkozatát. Pandeli Feró, Sztálin-város olajipari üzeme 1. részlegének vezetője ezeket mondta: „Ismét meggyőződtünk arról, hogy a Szovjetunió a béke, az emberi­ség boldog élete mellett foglal állást." VIETNAM A vietnámi Népfront lapja vezércik­kében így ír: „Az egész világ népei lelkesen üd­vözli,1/ I. V. Sztálin nyilatkozatát, amelyben az atomfegyver eltiltását kö­veteli. Az egész világ népei, élükön Sztálin generalisszimusszal és a Szov­jetunióval, határozottan követelik az atomfegyver betiltását és az öt nagy- | hatalom közötti békeegyezmény megkö- I lését." A Szovjetunió békepolitikájának újabb megnyilvánulása íjfy if. Sztálin elvtárs szavai megértetik, hagy milyen óriási jelentősége van a béke megőrzése szempontjából n Szov­jetunió erejének. Ezek a szavak erőt öntenek belénk, lelkesítenek bennünket a' béke megszilárdításáért vívott har­cunkban és hazánk védelmi erejének növeléséért folytatóit munkánkban. PRÁGA Csehszlovákia dolgozói örömüknek és megelégedésüknek adnak kifejezést f. V. Sztálin válaszával kapcsolatban. Ä gyárakban, üzemekben, intézmények­nél,' iskolákban, építkezéseken a dol­gozók mindenütt gyűléseken tárgyalják I. V. Sztálin válaszát és egyben haza­fias kötelezettségeket vállalnak az öt­éves terv határidőelőtti teljesítésére. BUKAREST I. V. Sztálin nyilatkozata a román közvélemény középpontjában áll. A la­pok nagy számban közük a dolgozók leveileit.. Gheorghe Stefanescu, az egyik plo- esti gyár mechanikusa ezeket mondta: ,.Sztálin elvtárs nyilatkozata erős csa­pás az angol-amerikai imperialistákra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi, a béke hívei, csökkentjük éberségün­ket. Ellenkezőleg, fokozni fogjuk éber­ségünket és széles körben fogjuk is­mertetni Sztálin történelmi jelentőségű Síita linó (TASzSz). A Donyec. medencei bányászok munkaversenyt indítottak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójának tisz­teletére. Lelkesen dolgoznak az „Arte- mugol“ kombinát bányászai. TŐbb- eizer bányász a kitűzött határidő előtt teljesítette évi tervét. A „Ruducs“ bánya kollektívája volt az ,első a Donyec-medencében, amely megkezdte az 1952. évi széntermelési , terv teljesítését. A bányászok sikerét jelentékenyen előmozdílotta a. cik­likus grafikon alkalmazása. Sok rész­Visinszkij elvtárs október 11-én az USA, Nagy-Britannía, valamint Fran­ciaország ideiglenes ügyvivőjének át­nyújtotta a szovjet kormány válasz- jegyzékét a három nyugati ország kö­zös nyilatkozatára, amely az olasz bé­keszerződés felülvizsgálásának kérdé­sével foglalkozik- A szovjet kormány jegyzéke a rendelkezésre álló adatok és tények birtokában felfedi a három nyugati hatalom valódi céljait az olasz békeszerződés felülvizsgálásá­val. Rámutaf arra: a nyugati hatal­mak ezt a lépést is annak érdekében akarják megtenni, hogy Olaszorszá­got még gátlástalanabbal használhas­sák fel háborús terveik érdekében. A szovjet kormány beleegyezik abba, hogy felvegyék Olaszországot az ENSZ-bc, ennek azonban az a iel­I-ondon (Telepress). A szakszerve­zeti tagok egységes munkáspárti- kommunista kampányt szerveznek 30 leg és egész bányák áttértek már a ciklikus grafikon alkalmazására. A munka termelékenysége itt az év eleje óta 25 százalékkal emelkedett. Jelentékenyen fokozódott a bánya, kombájnok, a réselőgépek, a szálliló- és egyéb gépek használata. Az Ordzso- nikidzeről e'nevezett bánya teljesen átállt a ciklikus grafikonra, a szén- termelés itt több szénpadon meg­kétszereződött. A Donvec-medencei bányászok a széntermelés fokozásával ebben az évben többmillíó ■ rubelt ta­karítottak meg az államnak. tétele, hogy felülvizsgálják a Bulgá­riával, Magyarországgal, Finnország­gal és Romániával kötött békeszerző­déseket is és ezek az államok is el­foglalhassák helyüket az ENSZ-ben. További feltétel az, bogy Olaszország kilépjen. az agresszív északatlanti tömbből. A szovjet kormánynak ez az újabb jegyzéke olyan utat mutat az olasz- országi békeszerződés felülvizsgálásá­nak kérdésében, amely megegyezik a világbéke érdekével és hozzájárulhat a nagyhatalmak közti feszültség eny­hítéséhez. Ez a jegyzék is fényes megnyilvánulása annak, hogy a Szov­jetunió mindenkor hajlandó és kész a béke érdekében tárgyalóasztalhoz ülni és a felmerült vitás kérdéseket megbeszélések útján megoldani nagy londoni gyárban, hogy a küszö­bön álló általános választásokon, le­verjék. a torykat. A manchesteri építőmunkás-szak­szervezetek körzeti bizottságainak együttes ülése felhívta a tagokat, küzdjenek olyan munkáspárti kor­mány megalakításáért, amely ,,bizto­sítja a nagyhatalmak között a békét, mint az elviselhetetlen újrafelfegyver- zési terhek csökkentésének" alapvető feltételét. London legnagyobb vasúti raktárá­nak szakszervezeti vezetői elhatároz­ták, hogy a választási kiáltványukban követelik a békeegyezmény megköté­sét áz öt nagyhatalom között és a bérek emelését. Mi tenné az amerikaiakat boldoggá? Munkasikerek a Donyec-medencében Választási összefogás munkáspárti és kommunista dolgozók közölt 30 loodosi gyárban Amerikai katonai repülőgépek éiobk támadási hajtottak végre a keszopl semleges övezel ellen Kcszon, Az Uj Kína kűlöntudósítóia írja: Amerikai katonai repülőgépek a pénteki napon kétízben lőtték a ke- szoní semleges övezetet, károkai okozva ugyanakkor, amikor az ame­rikai fél szándékosan késlelteti és akadályozza a fegyverszüneti tár­gyalások folytatását. Pénteken 17,35 órakor három amerikai katonai repülőgép dél­nyugati irányból repülve, először leereszkedett a semleges övezet fölé Keszontól északnyugatra, tűzet nyitott, majd Keszon felett elrepülve, bukó­repülésbe ment át és újból lövéseket adott le, végigsöpörve az országutat az értekezlet új színhelye, Panmen- tien közeiében. Két gyermeket golyó találat ért, egyik a helyszínen meg­halt, a másik megsebesült. Itteni megfigyelők úgy vélik, hogy ez az amerikai részről végrehajtott új, súlyos kihívás komoly meggondo­lásra ad okot, vájjon az amerikai fél a legcsekélyebb mértekben is, őszin­tén készül-e a fegyverszüneti tárgya­lások folytatására. Washingtonban mesélik a követ­kező anekdotát. A Truman-család: Truman, felesége, leánya és egy barátjuk repülőgépen utaznak. Tru­man leánya hirtelen elővesz egy százdollárost. „Minek ez neked?“ — kérdi az anyja. „Kidobom a gép­ből, hadd legyen boldog az, aki megtalálja.“ „Miért nem dobsz ki inkább öt darab húszdollárost, hogy öt ember legyen boldog?“ — kér­di Trumanné. Közbeszól az uti- társ: „Jobb volna száz darab egy­dollárost kidobni, legalább száz ember lenne boldog“. Mire hátra­fordul a pilóta: „Miért nem dobják ki inkább az elnököt, akkor leg­alább 150 millió ember lenne bol­dog.“ fiz arab országok lakossága támogatja az egyiptomi kormány döntését Í Kairo. (MTI). Október 15-én ül össze z egyiptomi képviselőház, hogy. meg­szavazza az angol-egyijv.onii szerződés és á szudűni egyezmény, felbontására vonatkozó tör vény javas! a'őt, Az'angol kormánykörök továbbra is ■mlmlént .’elkövetnek hogy ezt megaka­dályozzák. Az angol kiilügyminiszlé- /rijjrn csütörtökön jegyzékben tillako- zo'.it az egyiptomi kormánynál. Dun- decban Sbrnchey angol hadügyminisz­ter fennhéjázóan ...jelentette ki. hogy ..Angliának leghalványabb szándéká­ban sines kivonulni a Szuezi-csalörna övezetéből “ Az angol, sajtó még mindig az egyiptomiak ,,udvariasan“ lépéséről fecseg és azon sopánkodik, hogy . a közípkeleti országokban sorra meg­rendül az angol imperializmus hely­zete. .., Az iráni közvélemény egyöntetűen támogatja a kormányt az angol- egviplomi szerződés felmondására irá­nyuló .törekvésben. Csütörtökön reg­gel sokezres tömeg tiinleiett Kairóban az .angol imperialisták ellen. Támogatja azt egviplomi kormány lépésé! áz északafrikai közel- és kö­zépkeled országok többsége is. Izmail el AzháVi, a szmhhii Asigga-párt egyik csoportjának vezetője, szerdán a kai­rói rádióban felszólította a szudánia- ka". hogy bojkoltáljanak minden an­gol árut Szudánban. A damaszkuszi . sajtószövetség táv­iratban üdvözöli1 e Nabaz pasa egyipto­mi mirdsziérelnököt. A táviratban annak h reménynek ad kifejezést, hogy ez a lépés „arra fogja ösztönöz­ni a többi elnyomod arab államot, hogy felkeljen a külföldi iga ellen.“ Az iraki sajtóban a Népi Egység Frontja Párt lapja megállapítja: „Egyiptom eljárása összhangban van az ország érdekeivel és felszabad!1.ja azt az idegen csapatok nyomásától. Az imperializmus árnyai kény lelőnek voltak a K'özépkélé’.nek egy másik te­rül»! érői is visszavonulni. Miután ki­doblak őkei! Iránból, mos! Egyiptom­ban te6zik velük ugyanezt." Az AFP jelentése szerint a Szíriái sajió továbbra is lelkes kommentáro­kat közöl az egyiptomi döntésről. A szíriai lapok az iraki népei is felhív­ják, hogy kövesse Egyiptom példáját. Irak az 1930-as angol-iraki szerződés felülvizsgálását kívánja , o itd.on (MTI). Bagdadba,, csü­lökön közölték, hogv a londoni .íó jelentése szerint „Az iraki kor- ny megkeresést intézett az angol mányhoz a két ország szerződéses zonyának felülvizsgálása céljából." jelentés hangsúlyozza, hogy az ki kormány törekedni fog az 0-as angol-irakj szövetségi szerző- ; hatályon kívül helyezésére, elynek értelmében Naqybritanniá- c joga van, hogy iraki területen .itámaszpontokat tarthasson fenn fegyveres erőket állomásoztasson. ■ondoni politikai körökben meg- ihenést kelteit a hivatalos iraki elöntés. i londoni kormánykörökhöz köze!-. -> első vi■ -./h uicjpk azon panasz­lkodnak, hogy a Közelkeleten „min­iden erjedésben van." a londoni rá- j dió igyekszik azt bizonygatni, hogy i a7 iraki kormány óhajait és Anglia I „érdekeit“ Irakba.n egyaránt biztosí- i tani lehet „a középkeleti védelmi rendszerre vonatkozó új javaslatok­kal“, vagyis az . angol-amerikai im­perialisták állal tervezett . agresszív közelkeleíj tömbre vonatkozó javas­latokkal. A hírmagyarázó, azonban !e- hangoltan hozzáteszi: „Az angol kül­ügyminisztériumban felvetik a kér­dést, hogy ha az egyiptomi kormány nem hajlandó együttműködni a nyu­gati hatalmakkal, ebbe„ n rendszerben nem érzi-e magát a többi arab kor. mány arra kényszerítve, hogy kívül- I maradjon ezeken a terveken.“ Az egész békeszerető számára felejthetetlen volt az, amelyen Sztálin történelmi jelentőségű nyilatkozata napvilágot látott, öröm és büsz­keség ült ki a nyilatkozatot ol­vasó emberek arcára. A nagyrbb, legyőzhetetlen erő biztos tudata áradt szét a békéért küzdők sok- százmilliós táborában. S ztálin elvtárs nyilatkozata mély visszhangot váltott ki az egész haladó emberiségben. A nyi­latkozat nyomán most mélyen el­gondolkoznak azok az emberek is, ott nyugaton, akiknek az imperia­listák éveken ál azt magyarázták, hogy ne félj semmitől, csak támo­gasd a háborús készülődést, mert neked úgysem kell harcolnod, hi­szen az atombomba majd megnyeri a háborút helyetted. Az a tény, hogy a Szovjetunió különböző űr­méretű atombombákkal rendelke­zik, százezreket ábrándított most ki a nyárspolgári nyugalom tév­hitéből. Sztálin elvtárs nyilatkozatában ragyogóan mutatkozott meg ismét a Szovjetunió következetes béke­politikája. Újból nyilvánvaová vált az egész világ színe előtt, hogy bár a Szovjetunió a világ legerő­sebb állama és atombombával is rendelkezik, — semmi szándéka megtámadni egyetlen államot sem. Ellenkezőleg, változatlanul és na­gyobb eréllyel, az atomfegyver el­tiltását követeli. A szovjet atom­bomba csak azok számára jelent veszélyt, akik elyakultságukban meg akarják támadni a békés épít­kezéseket folytató Szovjetuniót. A z a néhány nap, mely a nyi­latkozat óta eltelt, felfedte az imperialisták körében kereke­dett zűrzavart és pánikot is. Meg­rettentek az atomzsarolók! Az ö „eszméiken“ természetesen nem változtatott a nyilatkozat. Marad­tak, akik voltak: a Szovjetuniót és a felszabadult országokat mélysé­gesen gyűlölő, eszeveszetten új há­borúra készülő, pénzéhes fene­vadak. Az a hitleri-trumani álom­kép, amelyet olyan kéjelegve hir­dettek. hogy egy atomháború so­rán a Szovjetuniót két hónap alatt, ötven atombombával legyőzik — szertefoszlott. Sőt, az atommono. pólium megszűnése nemcsak kato­nai, hanem politikai terveikre is megsemmisítő csapást mért. Az amerikaiak által hirdetett, úgy­nevezett „atomfölényük“ —. most már mindenki számára nyilván­valóan — megszűnt. Nemlétező fölényről kiabálni pedig annyi, mint szitával vizet meríteni. Vagyis reménytelen dolog. Merő­ben úi helyzet elé állította az im­perialistákat Sztálin elvtárs nyi­latkozata. A nyilatkozat utáni első napok azt mutatják, hogy az imperialis­ták ebben az új helyzetben nem arra törekednek elsősorban, hogy békés tárgyalások útján járulja­nak a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez. Nem! önmagukhoz hí­ven továbbra is fokozott háborús készülődésben és uszításban kere­sik a számukra kivezetőt utat. Hogv az „atomfölényrői“ szóló meséből menthessék, ami még menthető, jovább fokozzák az atomhisztériát. Az amerikai atom- erőbizottság elnöke sürgősen el­utazott Kanadába, az atomkísér- leti telepek színhelyére, ahol — egyes imperialista újságok meg­jegyzése szerint — atombomba- hadgyakorlatokat kezdenek. Egy Moody nevezetű szenátor pedig kétségbeesetten' javasolta az ame­rikai szenátusnak, hogy gyorsan emeljék meg húszmillió dollárral a Icgoltalomra és gyógyszerekre fordított összeget... E zek a kapkodó intézkedések persze nemcsak a háborús hisztéria további fokozására irá­nyulnak, nemcsak azt akarják vele „bizonyítani“, hogv a Szovjetunió „támadásra készül", hanem ezek­nek a segítségével megpróbálják ellensúlyozni, vagy legalább is gyengíteni azt a hatást, amit Sztá­lin elvtárs nyilatkozata a világ becsületes embereinél kiváltott. Ez persze, nehezen megy, mert azok az emberek, akik egyszer felismer­ték, hogy egyedül a sztálini béke- mozgalom útja vezethet a háború megakadályozásához, azok nem­visszafordulnának, hanem in- egyre aktívabb harcosai lösz­nek a békelábornak. Amellett a „katasztrófa" mel­lett, amelyet Sztálin elvtárs nyilat­kozata zúdított a háborús készü­lődésekre, sok más olyan esemény is történt a világban, ami igen erősen próbára teszi az imDcría- Iisták idegeit. A nemzetközi béke. mozgalom gyors növekedése mel­lett. elsősorban akadályozzák há­borús mesterkedéseiket azok a ne. hézségek, amik most már Tráriím kívül is, csaknem valamennyi arab országban mutatkoznak számukra. Az a tény, hogy az iráni kormány a nép következetes követelésére és nyomására eredményesen -szembe tudott szállni *az angol tőkések­kel, több más arab országot is felbátorított. Irán után Irakban, legújabban pedig Egyiptomban lán­golt fel erőteljesen, a nemzeti kö­vetelések megvalósításáért folyta­tott mozgalom. A közclkeleti né­pek mozgalma ma már olyan mé­reteket öltött, hogy az egyik amerikai újság kétségbeesésében egyszerűen csak „nagy arab láza­dásának- nevezi. A z egyiptomi nép követelése legalább olyan súlyos ne­hézség elé állította az imperialis­tákat, mint amilyen elé Iránban keltett állniok. A nép nyomása alatt álló kormány ezekben a na­pokban arról kezd tárgyalást, hogy egy 1936-ban, kényszerkörülmé­nyek között kötött angol-egyiptomi szerződést meg kell semmisíteni, mert ez mélyen sérti Egyiptomot és akadályozza előrehaladását. A szerződés leglényegesebb pontjai, az Egyiptom melletti Szudánt an­gol fennhatóság alá helyezték; az Egyiptomon keresztülhúzódó Szuezi csatorna fölött nem Egyiptom gya­korol ellenőrzést és Anglia közel- keleti „érdekeinek" védelmére an„ goi megszálló katonaságot tart Egyiptomban. Az egyiptomi kor­mány által tárgyalt javaslat azt tartalmazza, hogy az említett pon­tokat összefoglaló, szerződést sem­misítsék meg. Az eddigi események azt mutatják, hogy az egyiptomi kormány el van szánva ennek a követelésnek végrehajtására — ha kell, Anglia beleegyezése nélkül is. Ez legalább olyan súlyos csapás a hajdani angol világbirodalomra, mint az, hogy Iránból kiebrudal- ták őket. Mindezekkel a nehézségekkel szemben, Anglia úgy akarja fenn­tartani világhatalmi pozícióját, hogy megpróbálja toldozni-foldozni a régi világbirodalmat. Csakhogy, amint egy helyen bevarrja a sza­kadást — szétfeslik a másik he­lyen. E gyrészt Anglia befolyásának gyengülését, másrészt pedig a közeíkeleti helyzet — imperia­listákra nézve — rohamos rosszab. bodasát látva, az amerikai tőké­sek egyre nagyobb hangon köve­telik a kormánytól, hogy erős kéz­zel avatkozzon bele az események­be, mert Közel-Keleten számukra „veszélyesen gyenge övezet“ van kialakulóban. Áz imperialisták na­gyon félnek attól, hogy — amint ők mondják — a világnak ezen a részén „légüres tér“ keletkezhet. Az elmúlt héten harmadik igen súlyos csapás is érte a háborúra készülő imperialistákat. A francia- országi járási választások, első sza­kaszában. e hó hetedikén, a Fran­cia Kommunista Párt -—.. éppúgy, mint a június 17„j országgyűlési választásokon — döntő győzelmet aratott. Valamennyi más párttal szemben a Kommunista Párt kapta a legtöbh szavazatot. Ismét bebizo­nyosodott, hogy Fránciaország legnagyobb pártja a Kommunista Párt, hogy a francia dolgozó' nép a háborús uszítókat gyűlöli és a béke és a szocialista haladás ügyét képviselő Kommunista Párt mellé áll. * ■p*zek az imperialistákra mért K csapások gyengítik' az impe­rializmus erőit. De ezek a csapá­sok még nem jelentik azt, hogy csökenne a háborús veszély. Az imperialisták nem mondanak le elvakult háborús terveikről. Csak a békeharc fokozása, a béke .erői­nek szakadatlan növelése akadá­lyozhatja meg őket aiiás terveik végrehaj tásába emberiség | hogy ünnepnap Ikább elvtárs

Next

/
Oldalképek
Tartalom