Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-03 / 230. szám

A Dunai Vas&uííib, a budap&sU földcAalíi $fyfásva&áíéif ír öíivts hetedú fefytytw &ekelcätcsäni / A szovjet mezőgazdasági küldöttség negyedik csoportjának látogatása a rábahídvégí termelőszövetkezetben Az é’enjáró szovjet mezőgazdasági «zaikemberek Vas-megyében tartóz­kodó negyedik csoportja s®ombaton a rábahidvégd „Úttörő“ termelőszövet­kezetbe látogatott el. A küldöttség tagjai megérkezésük otán szokás szerint kisebb csoportok­ban járták be a szövetkezet gazdasá. gát és földjeit. P. A. Prozorovnak, a kirovi terület „Vörös Október“ kol­hozának Lenin-renddel háromszor ki­tüntetett elnökének, a szocialista mun­ka hősének. Hídvégi Lajos büszkén mutatta meg, hogy miíyeaa szépen fejlődik az a háromszáz sertés, amit július 19-én átlag 35 kilós súllyal fogtak hizlalásra. Prozorov kérdésére elmondotta Híd­végi, hogyan díjazzák a dolgozókat. — A mi kolhozunk gyakorlott ser. téshfzlalói — mondotta Prozorov — csakis a súlygyarapodás szerint kap­ják a munkaegységet. Ez a helyes módszer, mert így még inkább érde­kelve vannak a jobb eredmények el­térésében. A szövetkezet tehenészetének meg­tekintésekor hasznos tanácsokat adott ez eredménv megjavítására. Meg­magyarázta többek közt, hogy mi­lyen fontos a tehenek jobb tejélésé, fasz & süótakarmány etetése. Így járta be P. A. Prozorov, állan­dóan újabb és újabb tanácsokat adva, a, egész gazdaságot * 'A csoport az elmúlt napokban Vas megye két termelőszövetkezetét és egy gépállomását látogatta meg. Tapasz­talataikról a mezőgazdasági szakem­berek és élenjáró dolgozók előtt Sz. G. Marcseniko, a csoport vezetője megyei értekezleten számok be. Mi­ntán részletesen foglalkozott azokkal az eredményekkel, amelyekkel útjuk során megismerkedtek, több- hasznos tanácsot adott a még meglévő hiá­nyosságok megszüntetésére. — A simasági „Május 7“ és a rábahidvégi „Úttörő“ termelőszövet, kezeinek egyaránt gyengéje, hogy a tagság nem igyekszik szövetkezetét sokoldalúan tejlett gazdasággá tenni •— állapította meg Marcsenko. — Több fontos üzemágat, mint a*ba- romfitenyésztést és méhészkedést ed­dig teljesen elhanyagolták. A továbbiakban Sz. G. Marcsenko felhívta az értekezlet részvevőinek figyelmét a munkafegyelem lazasá­gára­A nagy tetszéssel fogadott beszá­moló utá-j, a megye do'gozóinak kér­déseire válaszoltak a küldöttek. Sza- k&ly Kálmán, a nádori termeiőszö. vetkezet tagja aziránt érdeklődött, hogyan érik el a Szovjetunióban a maga* tejhozamot Kérdésére a követ­kező választ kapta. — 'A magas iejési átlagok elérése térdekében már a borjazós előtt 40— 45 nappal, tekintet neikül arra, hogy a tehén mennyi tejet ad, el kell apasz­tani a tejet. A szárazon állás időszaka alatt jól el kell látni az álltatokat takarmány- nyaí, főleg fehérjékkel. A borjazás utón a teheneket akkor is, ha először borjaznak, 4—6 napig 24 óránként sokszor nyolcszor kell fejni. Bősége­sen tejelő teheneink taik>ajm.ányadag- jának összeállításánál nagy figyelmet fordítunk arra, hogy jószágaink meg­kapják á szükséges fehérjét és • és. ványi anyagokat, mert enélkül a tej­hozam feltétlenül apadna. Egy 450 ki’ó súlyú 12—15 litert adó tehénnek a következő takarmányokat adjuk: 14—16 kiló szálastakarmányt, a nedv- dús takarmányt 35—35 kiló répával, Peking (Uj-Kína) Csu Te, a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnoka a Kínai Nép- köztársaság megalakulásának második évfordulója alkalmából október 1-ér., hétfőn a kővetkező napiparancsot adta ki: „A kínai népi felszabadító hadse­reg, szárazföldi, légi, tengeri és biz­tonsági erőinek parancsnokai, harco­sai, politikai munkásai, a hadtápnál szolgálatot teljesítők, milicisták! Baj­társ aki Két év telt el a Kínai Népköztár­saság megalakulása óta. Nagy ha­zánk ragyogó győzelmeket és ered­ményeket ért el ezalatt a két észtén-, dő alatt. Országunk szárazföldjét tel­jesen felszabadítottuk. A kínai nép kiváló fiai és leányai népi önkéntes fegyveres erőt alakítottak, amely a koreai néphadsereggel vállvetve har­col, biztosítja a hazánk biztonságát; csapásokat mér az amerikai imperia­lista agresszorokra és nagy győzel­meket aratott. Hatalmas területeken végrehajtot­tuk a földreformot, sikeres harcokat folytattunk az eUenforradalraárok el­nyomására és a banditák kiirtására. Ez tovább szilárdította a népi demo­kratikus diktatúrát és biztosította a nemzeti újjáépítést. Megszilárdítot­tuk a kereskedelmi cikkek árait, talpraállítottuk az ipart, a kereskedel­met és mezőgazdasági termelésünk elérte a japánellenes háború előtti színvonalát. Az oktatás terén is ko­moly eredményeket és előrehaladást értünk el. Mindez a hadsereg és a polgári lakosság szoros egységének és összpontosított erőfeszítéseinek eredménye. Ezennel őszinte jókívána- taimat, köszőneteimet és elismerése­met fejezem ki nektek. A közeli napokban kétszázhúsz-tagú kínai művészegyüttes érkezik Magyar- országra. A kínai művészegyüttes egv illetve takarmánnyal biztosítjuk. Ezen­kívül olajpogácsából, répadarából és kukoricából készült 4—5 kiló erő- takarmányt is kapnak az á'latok. Egy tehén napi ásványi tápanyaga 40—60 gramm, ennek nagyrésze ásványi só és mész. • Az értekezleten részt vettek Sub- ladzie és Borin, az élenjáró szovjet mezőgazdaság több szakembere. Ök válaszoltak a hozzájuk intézett kér­désekre. K. A. Borin adta meg a fe­leletet. Bódís Miklósnak, a repce- szemtgyörgyi termelőszövetkezet tag­jának ő magyarázta meg a füves vetésforgó jelentőségét. Emlékezetünkben kell azonban tar­tanunk, hogy az amerikai imperializ­mus — amely gyűlöli a kínai nép győ­zelmeit és nem akar elszenvedett ve­reségeibe belenyugodni —, nemcsak hogy még mindig megszállva tartja Talvanunkat és minden eszközt fel­használ a koreai fegyverszüneti tárgya­lások szabotálására és akadályozására, nemcsak hogy folytatja agresszió« há­borúját Korea ellen, hanem lázasan új háborúra készülődik. Az amerikai Imperializmus — arcátlanul figyelmen kívül hagyva a világ népeinek ellenzé­sét —, kényszerítette csatlósait, hogy külön békeszerződést Írjanak alá Ja­pánnal. Kihívóan újrafelfegyverzi Ja­pánt és Nyugat-Németországot. A há­ború veszélye erősen fenyegeti hazánk és a béke biztonságát keiden és az egész világon. Ezért megparancsolom nektek, hogy éberen és szilárdan álljatok helyete­ken, továbh fokozzátok a nemzetvé­delem építését, szilárdítsátok hazánk védelmét, szünet nélkül és becsülete­sen tanulja tok, hogy elsajátítsátok az új technikát és megtanuljátok az ösz- szcs fegyvernemek cgybchangolt al­kalmazását. Emeljétek a modern ka­tonai tudomány és a katonai vezetés művészetének színvonalát, erősítsétek tovább a tervezést, a szervezést és a munka pontosságát minden vonatko­zásban, szilárdítsátok meg és emeljé- iek a katonai fegyelem színvonalát és törekedjetek a legkorszerűbb védelmi fegyveres erők kiépítésére. Küzdjetek Taivan, Penghu. Kinmen és más szi­getek felszabadításáért, küzdjetek az egész Kína egységesítése nagy ügyé­nek megvalósításáért! Küzdjetek szent földünk, felségvizeink és légílerünk biztonságáért és védelméért! Iíüzdje- tek keld és az egész világ békéjének védelméért!* hónapig tartózkodik Magyarországon, fellép több nagyüzemben és körüíbc- lül t íz napos körutat is tesz. Csu Te főparancsnok napiparancsa Kétszázhúsz-tagú kínai művészegyüttes érkezik Magyarországra A szovjet kormány jegyzéke a norvég kormányhoz Mosulcva (TASZSZ) Amint a sajtó már jelentette, a norvég hatóságok sorozatosan hántolják ki a Norvégia felszabadításakor elesett szovjet har­cosok sírjait. A norvégiai szovjet nagykövetség többezör tiltakozott a norvég külügy­minisztériumnál az ilyen intézkedések ellen, amelyek összeegyezhetetlenek a Norvégia felszabadulásáért vívott harcokban elesett szovjet hősök em­lékének megbecsülésével. A norvég kormány a tiltakozások etjenéire sem szüntette be a sírok megsemmisítését. Október 1-én A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere jegyzé­ket nyújtott át Helgeby norvég nagy­követnek. „A Szovjetunió oslói nagykövetsé­ge — állapítja meg a jegyzék — már felhívta a norvég külügyminisztérium figyelmét, semmi sem indokolja a nörvég kormány ama szándékát, hogy a Norvégia területén eltemetett szov­jet harcosok tetemét elszigetelt és tá­voli helyre szállítsa. A szovjet har­cosok sírjainak többsége lakott he­lyek temetőiben van, sok esetben a sírokon emlékművet állítottak, külön kerítéseket létesítettek. Mindez ter­mészetesen megkönnyíti, hogy a la­kosság tiszteletben tarthassa a Nor­végia felszabadulásakor elesett szov­jet harcosok emlékét." A jegyzék a továbbiakban megálla­pítja: A norvég kormány válaszjegy- zéketbŐl kitűnik, hogy a szovjet hő­sök sírjait a jelenlegi legfontosabb temetkezési helyeiktől többszáz ki­lométerre akarják összpontosítani, majd igy folytatja: „A szovjet kormánv nem mehet el amellett, hogy a síráthelyezési munkák alkalmával felrobbantják azokat az emlékműveket és sírköve­ket, amelyeket annak idején norvég lakosság közreműködésével és részvé­telével állítottak, a sírokat és teme­tőket megsemmisítik, a kerítéseket elpusztitják, amint ez például Narvik- ban, Harstadtban, Baisfjordban és Budöben történt. Az emlékművek megsemmisítéséről és a szovjet har­cosok. sírjainak teljes megsemmisíté­séről szóló hírek — mint ismeretes — megjelentek a norvég sajtóban. Ezenkívül az utóbbi időben a nor­vég hatóságok olyan intézkedései váltak ismeretessé, amelyeket nem lehet másnak tekintem, mint a fa­siszta megszállók elleni harcokban elesett szovjet harcosok emléke meg- gyalázásának. így például egy Narvik vidékén lévő temetőben, ahol száz­tizennyolc ember volt eltemetve — a tetemek maradványait hanyagul pa- pirzsákokbá tették. A zsákokba csak a fejeket helyezték, á sírokon lévő táblákat összetörték és halomba rak­ták. I A szovjet nagyikövetség többször 'tiltakozott a norvég hatóságok intéz- ' kedései ellen. A nagykövetség ugyan­akkor kijelentette, hogy minden gon­doskodást és kiadást vállal a sírok rendbeníártásáva! kapcsolatban. Mégis a norvég külügyminisztérium szep­tember 19-ém közölte a nagykövetség, gél, hogy a sírok áthelyezési munká­latai már megkezdődtek és hogy a munkák Leállítása és- a tervek átdol­gozása állítólag nagy nehézségekkel járna. A szovjet kormány nem tekintheti máskép a norvég hatóságok intézke­déseit, mint a szovjet harcosok em­léke meggyalázásának és barátság­talan lépésnek a Szovjetunió irányá. ban. 'A szovjet kormány követeli, hogy a norvég hatóságok azonnal szüntes­sék be a szovjet harcosok sírjainak tömeaes kihantoMsát. A koreai népMsereg főparancsnokságának MijMéso A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága október t-én közölté, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szo­ros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel, valamennyi arcvonalon sikeresen visszaverik az amerikai-angol beavatkozók csapatai­nak és a liszanmanista csapatoknak heves támadásait, miközben emberben és hadianyagban komoly vesztesége­ket okoznak az ellenségnek. Szeptember 30-án a néphadsereg egységei a középső arcvonalon, a umhvától délre lévő vonalon, . a Desz-enszan-hegv térségében és Hvan- cshortól északra visszaverték az amerikai 7. és 25. hadosztályt, vala­mint. a Usziomanisía 2. haénszrálv dühödt támadásait. Az ellenség több, mint 120 harckocsi és nagymennyisé­gű repülőgép, valamint a tüzérség támogatásával támadást indított, hogy áttörje a néphadsereg védelmi vonalát. Ebben a csatában a nép­hadsereg egységei megsemmisítettek több, mint 30 ellenséges harckocsit és lelőttek 8 ellenséges repülőgépet. A keleti arcvonalon a néphadsereg egységei Janggutól északra teljesen megsemmisítették a liszinmanista 5. hadosztály két zászlóalját, amely több, mint 40 harckocsi, úgyszintén repülőgépek és a tüzérség támogatá­sával megkísérelte, hogy áttörje a néphadsereg védelmi vonalát. Október 1-én a néphadsereg lég­védelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek le 'őtfek 10 ellenséges repülőgépet, "’mely előzőleg az ország észak' ré­zében békés, lakot! helységeket bír. hír módon bombázott és géppuská­zott. Max Reimann beszéde Düsseldorfban Düsseldorf (ADNI 15.000 ruhrvidéki német tüntetett vasárnap a düsseldorfi Kari Marx-téri nagygyűlésen. A tömeg tiltakozott a Népi Kamara felhívásának Adenauer részéről történt visszautasítása ellen és kifejezte elszántságát a Népi Ka­mara javaslatainak keresztülvitelére. Max Reimann beszéde során négy pontban foglalta össze Nyugat-Német- ország békeszeretö népének állásfog­lalását Adenauer elutasító kormány- nyilatkozata ellen: 1. A szövetségi gyűlés határoza*« nem vet véget a német nép harcának a német egységért. 2. A német nép tiltakozik Ade­nauer kormánynyilatkozata és a né­met szociáldemokrata párt javaslatai ellen, amelyek az őssznémet megér­tést hátráltatják. 3. A német nép nem ért egyet a nyilatkozattal és kívánja, hogy a nem- zelgvülés fogadja el a Népi Kamara javaslatát. 4. Minden német szilárd békefront­ba tömörül és az őssznémet tárgya­lásra irányuló akaratát minden lehető módon a szövetségi gyűlés képviselői tudtára adja. Adenauemek arra a követelésére, hogy az őssznémet választásokat nemzetközi szervek ellenőrzése mel­lett tartsák meg, a Kommunista Párt elnöke hangsúlyozta: „Az ösznémet választás a néme­tek belső ügye. Véleményünk sze­rint a német nép elég érett ah­hoz, hogy a német választásokat német szervezetek és maga a német nép ellenőrizhesse." Schumacher szerepéről Max Rei­mann kijelentette: Schumachernek a bonni parlament csütörtöki ülésén elhangzott javas­lata a nyugatnémet választások meg­akadályozását célozta. Adenauer és Schumacher egy úton halad, amikor megkísérli a nyugatnémet nép félre­vezetését a nyugatnémet választások­ra, valamint a békeszerződés megkö­tésére és a megszálló csapatok visz- szavonására vonatkozó őssznémet tanácskozások megakadályozását. A nagy béketüntetés befejezésekor a részvevők egyértelműen határozatot fogadtak el. „Megbotránkozással utasítjuk vissza Schumacher ajánlatát és állásfoglalását, amelynek célja Kelet- és Nyugat-Németország megegyezésének megakadályozása. Felhívunk minden németet, aki nem akarja, hogy hazája csatatérré változ­zék, segítsen az őssznémet megbeszé­lések létrehozásában, A béke megtartása egységes Né­metországot követel“ — mondja többek között a határo­zat. A német ifjúság nem akar ágyűtöltelék lenni Berlin (MTI). Adenauer a kereszténydemokrata és keres-ztényszocialista ifjúság uniójá­nak bonni gyűlésén beismerte, hogy a nyugati hatalmaikkal szembon vál. la't köte’ezettsége értelmében „egy­előre“ 250.000 német zsoldost szállí­tanak az úgynevezett európai had­seregnek. Adenauer szeptember 25-én részle­tesen és pontosan tájékoztatta Schu* maciiért a Washingtonban hozott remilitarizálási határozatokról: Ha a bonni parlament megszavazza a had­kötelezettség bevezetéséről szóló tör. vényt, először az 1932-ben született nyugat.németországi ifjaknak kellene bevonulniok a német zsoldoshad­seregbe. Egész Nyugat-Németországiban szé­leskörű akciót kezdtek a Bonnban készülő „véderőtörvény" ellen. A schopíheimi szövődé ifjúmunkásai nyilvánosan kijelentettek, hogy nem akarnak ágyűtöltelék lenni. Oberhoj brémai evangélikus lelkész egy gyű­lésen a hallgatók egyhangú helyes­lése közepette kijelentette: a nyugat­németországi ifjúságnak meg kelkta. gadnia a katonai szolgálatot. Három éve jelentette ki a Francia Kommunista Fárt Politikai Bizottsága, hoiv a francia nép sohasem visel háborút a Szavmliinió ellen Pár is (MTI). Három éve, október elsején tette közzé a Francia Kom­munista Párt politikai bizottsága nagyfontosságú nyilatkozatát, amely­ben megállapította: a francia nép sohasem fog háborút viselni a Szov­jetunió ellen. André Stil, az Humanité vezércikkében erről többi között a követekzőket írja: „A fasizmus újjá­született és Truman — mint egykor Hitler — „titkos csodafegyverekkel" fenyegeti a világot.“ André Stíl hangsúlyozza,, hogy egyetlen francia sem felejtheti el Sztálingrádot és azt a döntő szerepet, amelyet a Szovjetunió játszott Fran­ciaország felszabadításában. Éppen ezért minden francia követeli, hogy újra érvényt szerezzenek a francia­szovjet szövetségi szerződésnek. Ijjjy építenek ok Október l.én kezdődött az új isko­lai év Franciaországban, A marshalli- zált francia kormány háborús politi­kája katasztrofális hatással van a köz­oktatásra: az iskolák túlzsúfoltak, a tanintézetek felszerelése tönkremegy, a berendezés ócska, az épületek dü- ledeznek. A párisi Alési-a-utca isko­lája is ilyen romos. Az iskolaév meg. kezdése előtt a házmester előkészíti a vedreket, lábasokat és lavórokat a behulló eső befogadására. 1938-ban megkezdték egy új épületrész építé­sét, most azonban a félig kész falak tövében a moha és a gaz lepte el az udvart. 1938-ban le akarták ^ bontani a régi épület legrozog-ább részét és ideiglenes barakkokat állítottak fel. Közbejött a háború és 1945-ben újra megkezdték az építést. 1949 júniusában még nem volt kész a7 épület és a vállalkozó lebontatta az állványokat, mert kimerült a hitel. Az egyik osztály kénytelen volit az igazgatónő lakásában tanulni. A pá­risi rendőrfőnök szerint a háború előtt emelt ideiglenes barakkok álla­pota ma is kielégítő annnafc ellenére, hogy beesik az eső, a padló egyik sarka beomlott, nem lehet fűteni a termeket és a világítás sem jó. 1950 februárjában a hatóságok megígérték, hogy újra kezdik az építést. Am idő. közben a7 újonnan megszavazott hitel sem bizonyult elegendőnek az építési cikkek árának emelkedése miatt. Úgy azután most, 1951 októberében, 13 év­vel az új épület építésének megkez­dése után, a «gyermekek még mindig részben a rozoga régi épületben, rész­ben a nyirkos, egészségtelen barak­kokban tanulnak. (Humanitc) Jugoszláv erdei munkások meghiúsítják a fa, rabló-kivitelét Abban a harcban, amelyet a jugo­szláv dolgozok folytainak az áruló Ti- to-Rankovics-banda ellen, eredménye­sen vesznek részt a jugoszláv erdei munkások. Az erdei munkások .szabo­tálják a fa külföldre való szállítását. A fűrésztelepek egész sora szüntette be a munkát, mint például Homolyé- ben, Drváron Jasztrcbácon és sok más helyen. Csupán Horvátországban az év első két hónapjában 2(10 motor­fűrész közül mindössze 3 dolgozott Az erdei munkások szabotálják n fa kitermelését, a vagőnburakást. Ma az erdei munkákon 30—50 százalékkal kevesebb munkás dolgozik, mint az­előtt. A fakitermelő vállalatoktól meg­szöknek a munkások. Bosznia és Her­cegovina fakitermelő vállalataitól át­lag naponta 2500 munkás marad tá­vol. Ez csupán az elmúlt évben 020 ezer munkásnak kieséséi jelentette A jugoszláviai dolgozók nem tűrik a vadállat! kizsákmányolást . és elhatá­rozták, hogy vissza fogják térileni or­szágukat a béke, demokrácia, szocia­lizmus táborába. Áss esküdtek szabotálják a tiioista bíráskodást Jugoszláviában az „igazságszolgál­tatás“ teljesen a hírhed1 UDI5A kezé­ben van. Az. UDRA pedig olymódon szolgáltat ..jogul és igazságul“, hogy igyekszik eltávolítani az útból minden becsületes dolgozót. Hogy mégis de­mokratikus színezete! és Iái szagol ke.t- senek, intézkedtek, hogy a bíróságo­kon a rendes bírókon kívül népi es­küdlek is ítélkezzenek. A népet azon­ban nem lehel becsapni. Az esküdtek nem jelennek meg a tárgyalásokon, nem hajlandók rész! venni a gonoszle­vő gépezet támogatásában, nem haj­landók elítélni a hazafiakat, akik az ország és nép szabadságáért és függet­lenségéért harcolnak. Nem hajlandók takargatni a fasiszta járom rothadt­ságát, nem akarnak holnap a nép előtt felelni, hanem csatlakoznak a felszabadító harchoz. A felszabadulás napján majd ítélkeznek a nénnel együtt a Tilo-banda fölött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom