Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-12 / 238. szám

1951 OKTOBER 12 3 NRPL 6 A Központi Vezetőség határozata a pártvezetőségek újraválasztásának végrehajtásáról A Központi Vezetőség határozatot hozott arról, hogyan kell végrehajta­ni pártszervezeteinkben az 1951. ok­tóber 13 és 1952 január 20 között le­zajló vezetőségválasztásokat. Ezt a határozatot a ,,Pártópítés“ ez óv ok­tóber lO.i száma teljes egészében kö­zölte. A Központi Vezetőségnek ez a ha­tározata nagyjelentőségű pártokmány, amelv intézkedik az évi beszámoló- és vezetőség választ^ taggyűlések, pártértekez etek lefolytatásáról. A ha­tározat végrehajtása biztosítja a po­litikai és szervezeti feltételeket ah­■ hoz, hogy a választásokat teljes egé­szében a pártdemokrácia szellemében bonyolítsák le és azokon maradéktala­nul érv ényesülh essen a párttagság többségének akarata, A határozat módot nyújt, hogy a párttagság kéz. deményezö ereje és bírálata akadály­talanul kibontakozhassék és ugyan­akkor figyelmeztet is a párttag fele­lősségére. Tudatossá teszi minden kommunistában: személy szerint ő is felelős azért, hogy a vezetőségvá­lasztás a pártmunka minőségi megja­vításának új kiindulópontja legyen, amelv a pártszervezet megerősítését és ezen keresztül az ötéves terv gyor­sabb megvalósítását eredményezi. Minden párttag és tagjelölt személy szerint ielelős azért, hogy valóban a legjobbakat válasszák a vezetőségbe, akikre a Párt, a dolgozó nép milliói nyugodtan rábízhatják a kommunis­ta pártszervezetek, a szocializmusért és a békéért folytatott harc vezeté­sét egy.egy üzem, lalu, hivatal, vá­ros, stb. területén. A pártdcmolírácia egyik alaptörvénye jut kifejezésre a határozat legelső . pontjában, amely kimondja: „Az alapszervezet vezetőségének beszá­molója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása az alapszer­vezet taggyűlésén történik.“ A beszá­moló és a választás nagyfontosságú , kérdéseiről az alapszervezet legfelső vezető szervének, a taggyűlésnek kell döntenie. A taggyűlésen résztvehet az alapszervezethez tartozó valamennyi párttag szavazati joggal, valamennyi tagjelölt tanácskozási joggal. Részt- vehetnek a felsőbb pártszervezetek . megbízott képyise ői is, A taggyűlés ■ csak akkor határozatképes, ha a párt­tagság kétliarmadrésze _ jelen van. Ilyen módon maguk a párttagok és csakis ők, a pártszervezet gazdái' •'.dönthetnek arról, kiket választanak meg vezetőjüknek. A pártélet demokratikus szel eme jut kifejezésre abban is, hogy a KV határozata nem csupán választásról, hanem a vezetőségek' beszámolási kő. telezettségéről is szól. A Kommunis­ta Pártokban a vezetők kötelesek te­vékenységükről a párttagságnak be­számolni, hogy a tagság véleményt mondhasson munkájukról. A beszá­molónak foglalkoznia kell a partéiét, • minden lényeges, a párttagságot ér­deklő részletével, hogy ezáltal be­vonja a parttagokat a vezetés mun­kájába. A beszámolóban a vezetőség értékeli az egész évi munka ered­ményeit, bírá'la a hibákat és fogyaté­kosságokat. A beszámoló nemcsak a Vezetőség munkájáról szól. hanem c.z egész párttagság tevékenységéről. . Falveti, hogyan , állta meg a helyét a pártszervezet, a párttagság a ter­melésben; a Párt politikájának meg­valósításáért a dolgozó nép ügyéért n nehézségekkel és az ellenséggel szemben vívott harcban. Névszerint is kiemeli a legjobbakat, nevükön ne­vezi a hibák elkövetőit és világosan megszabja a pártszervezet előtt álló feladatokét. A határozat kiemeli, hogy a titkári beszámoló a taggyűlés első napirendi pontja, amelyhez hozzátartozik „an­nak megvitatása és a határozati javas­lat. elfogadása“. Kimondja, hogy „a jelölés és a válaszfás csak a be­számoló feletti vita és a határo­zat elfogadása után történhet meg“. A KV határozata ezzel is aláhúzza a beszámoló nagy jelentőségét. A jó be­számoló, amely felkelti a tagság ér­deklődését. befolyásolja az egész tag­gyűlés menetét, alapul szolgál a vitá- ra. és elősegíti, hogy a taggyűlés ele- ven és magasszín vonalú legyen. A párttagság fcladatn, hogy a be­számolót részletekbe menően meg­vitassa, fettária a hiányosságokat, kttrjlsc véleményét a hibák kijaví­tásáról. A beszámoló feletti ■vitában n'mden szavazati és tanácskozási jog- íál bíró párttag, illetve tagjelölt fel­tálalhat és szabadon kifejheti nére- L telt a pártszervezet munkájáról, fel­adatairól. Ez a vita és maga a beszá­moló veti meg a partszervezet egész to­vábbi munkájának alapját. Ebben a munkában minden párttagnak részt kell vennie. A beszámoló nagy fontosságára való tekintettel — és a pártszerű, kollektív vezetés elvét tiszteletben tartva — a KV határozata kimondja, hogy „az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzete­sen tárgyalja meg,“ A határozat rendkívül alaposan fog­lalkozik a taggyűlés lefolytatásának szabályaival, rendjével, a választás technikai kérdéseivel is. Ez nem egy­szerűen rendkívüli körültekintésből történik, hanem azért, mert ezeknek a kérdéseknek elsőrangú politikai jelen­tőségük van. A taggyűlés ügyrendjére, a szavazás módjára vonatkozó intéz­kedések végrehajtása: külön biztosí­téka. alátámasztása a választás demo­kratizmusának. Ilyen intézkedése a határozatnak, hogy a taggyűlés erre az alkalomra külön elnököt és jegyzői választ. A tagság bizalmát btró elnök vezeti a taggyűlést. Nagy politikai jelentőségű a 3—7 tagú jelölőbizottság megválasztása, ,.a vezetőségbe választandó tagok és a küldöttek jelölésére.“ A pártszervezel lelépő vezetősége, — hangoz;alja a határozat — je­löltlistát nem terjeszthet be. A je­lölőbizottság a taggyűlés tanácsko­zása alatt állítja össze a vezető­ségbe é.s a küldöttként javasollak névsorát.“ Ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy semmiféle klikkszellem ne érvé­nyesülhessen a választásoknál és sem­mi se csorbíthassa a taggyűlésnek azt a jogát, hogy a meg választóit jelölő­bizottság javaslatai felett döntsön. A jelölőbizottságot a pártszervezet leg‘e- kiniélycsebb, köztiszteletben és köz­szeretetben álló legmegbízhatóbb tag­jai közül válasszák ki a taggyűlés résztvevői. Azokat kell ebbe megvá­lasztani, akik maguk is példamutatóan kivették részüket a munkából, jól is­merik a pártszervezel! aktivitását, fi­gyelembe veszik és tiszteletben tartják a párttagok, a dolgozó tömegek véle­ményét és ennek alapján a legjobba­kat jelölik az új vezetőségbe. A je­lölőbizottság tagjainak jól kell ismer- niök azokat, akiket .jelölnek. A bizottság elnöke és tagjai kö- zősen, nagy felelősségük tudatá­ban állítsák össze a jelöltek név­sorát és az elnök készüljön fel arra, hogy a nártlngság előtt meg kell okolnia: miért az Illető elv- társat javasolták a vezetőségbe és nem valaki mást. A taggyűlés elnöke a jelölés előtt köteles tájékoztatni a párttagságot arról, hánytagű vezetősé­get választanak és hány küldöttel kül­denek a felsőbb páriszerv pártértekez- ietére. „Az elnök a listán szereplő ne­vek sorrendjében, egyénenként, kiilön- kiitön bocsátja vitára a jelölőbizott­ság javaslatát — hangoztatja a hatá­rozat. A vita során az egyes jelöltek megválasztásához a párttagok és tag­jelöltek korlátlan számiján szólhatnak hozzá, megokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek a jelölő­bizottság által beterjesztett jelölt el­utasítását.“ A jelöllek megválasztásáról folyta­tott vita — a taggyűlés legfonto­sabb harci kérdésé, A KV határozatának betűi és szelle­me egyaránt megkövetelik, hogy a párttagság a legnagyobb éberséggel és felelősségtudattal vitassa meg a jelö­léseket, ne gépiesen szavazzon felet­tük. A Központi Vezetőség nagy súlyt helyez és számit a tagság kezdemé­nyezésére, aluiuról jövő ellenőrzésére, éberségére és felelősségtudatára, hogy a taggyűlésen mindenegyes jelöltet gondosan megvizsgálnak és eldöntik: valóban alkalmas-e vezetésre. Számítani kell arra, hogy ebben a vitában veti be erejét a pártszer­vezetbe esetleg befurakodott el­lenség, megkísérelve beküldeni ein- berelt a pártszervezet .szivébe. Itt dől el hosszii időre, hogy erős vagy gyenge kéz, harcos kommunis­táik, vagy ingadozó, vezetésre alkal­matlan emberek kerülnek-e felelős vezető tisztségbe. Ebben a vitában kell harcos kommunista szel­lemben nevelni a párttagságot. Minden párttag és tagjelölt fe­lelői azért — és a vita során harcol­nia kell érte, — hogy méltatlan, nem odavaló, vagy éppen ellenséges elemek ne maradhassanak a vezető­ségben és ne kerülhessenek be oda. Minden párttag harci feladata, hogy éberségével, bírálatával segítsen meg­óvni a párt sorainak tisztaságát. Élni kell azzal a joggal, amit a határozat biztosít: „A jelöltek, a párttagok, il­letőleg a tagjelöltek kívánságára tar­toznak a taggyűlésen bemutatkozni, életrajzukat röviden ismertetni, a fel­tett kérdésekre válaszolni." A jelölőbizottság egyes javaslatainak elutasítása esetén a párttagság és maga a bizottság újabb javaslatokat tehet. Az új je­lölések lezárásáról, az új jelöltek megválasztásáról, a tagság hasonló módon — felelősségteljes vita után, egyszerű szótöbbséggel — dönt, mint az eredeti jelölések esetében. A taggyűlés vezetőséget választ, de' nem állapítja meg az egyes vezetőségi tagok funkcióját. Az új vezetőség feladata, hogy tíznél több taggal rendelkező szerve­zetekben — a beszámoló és választói taggyűlés után egy héten belül ősz* szejöjjön, megválassza saját köréből a pártszervezet titkárát és a titkár javaslatára elossza az egyes funkció­kat a vezetőségi tagok között. A KV határozata kimondja, hogy „a taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani, A több műszakban dolgo­zó üzemek, műhelyek pártszervezeté­nek taggyűlését — ha arra lehetőség van — a műszakok közös szabadnap­ján tartsák meg". Ennek az intézke­désnek nemcsak az a célja, hogy a taggyűlés ne okozzon kiesést a terme­lésben, hanem elsősorban és döntően az, hogy minden párttag és tagjelölt résztvehessen pártszervezete életé­nek e döntő eseményében. A határozatnak ez a pontja szol- gálion figvglmeTferécíil is arra, ho<fv minden párttagnak és tag- ielöltnek kommunista kötelessége az évi beszámo’ón és taggyűlésen való részvétel. Aki kommunista, nem maradhat tét­len, nem lehet közömbös abban a kérdésben, amely bosszú időre meg­alapozza pártszervezete további mun­káját. Ennek a taggyűlésnek előkészí­tése a pártszervezet egyik legfonto­sabb feladata. A pártbizalniaknak és népneve- lőknek mindenegyes kommunistát mozgősítaniok kell n taggyűlésen való megjelenésre és a vitában való részvételre. A KV határozata nagy nyomaték’ kai, külön felhívja a pártbizottságo­kat: „nyújtsanak segítséget az alap­szervezeteknek a beszámoló és a vá­lasztás előkészítésében, anélkül azon­ban, hogy megsértenék a vezetőség önállóságát. A pártbizottságok segít­sék elő, hogy az alapszervezetek ve­zetőségei beszámolóikat a kommu­nista bírálat és önbírálat szellemében tartsák meg." A KV határozatának ez a pontja azt jelenti, hogy a felső párl§*erveknek az erejükből telő legnagyobb segítse- get kell adniok a választások előké­szítéséhez, de ugyanakkor szigorúan tartózkodniok kell a. gyámkodás, a ki­jelölés, a pártszervezetek jogai meg­sértésének pártszerűtlen és káros módszereitől. Elvtársi segítséget kMl nyuitaniok, oly módon, hogy nagyobb önállóságot, több kezdeményezést biztosítsanak az alaoszervezeteknek í beszámoló és vezetöségválasztó tag­gyűlések előkészítésénél, lebonyolítá­sánál, és a jelöléseknél. Elvtársi segítséget és támogatást kell nvuitaniok, hogy a válasr- tásokra készülő alenezervezetek meg jobban megerősítsék soraik- ban a belső demokráciát, fokozzák a kritikát és önkritikát. A pártbizottságok segítsék a munkát, de ne végezzék el azt az alapszerve’ zet vezetősége és tagsága helyett. A KV határozat» megvilágítja a pápts/eríí. helyes utat a vezetőségvá'lasztások előkészítésé­hez és sikeres lefolytatásához. De er­re a határozatra is érvényes igazság, hogy annyit ér, amennyit végrehaj tanait belőle. És , ujj , ,, , a végrehajtás első, alapvető fel­tétele, hogy n p&rtbizalmiak, párt- csoportok, népnevelők segítségével valamennyi párttaggal meg kell ismertetni ezt a fontos határoza­tot^ A pártszervezetnek biztosítania kell, hogy minden párttag, minden tagje­lölt feldolgozza és teljesen megértse Nagy eseménynek számított va. sárnap, amikor megkaptam az új­ságot és elolvastam Sztálin elvtárs nyilatkozatát. Belőlem határtalan örömet váltott ki, de az imperia­listáknál biztos nagy riadalmat okozott, hogy Sztálin elvtárs ki­jelentette: a Szovjetuniónak is van atomfegyvere. Most legalább elgondolkodhat­nak azon az imperialisták, hogy jó üzlet lenne-e nekik a háború. Érdemes-e megtámadni nekik a Szovjetuniót? Sztálin elvtárs mint a nap, olyan világosan megmond­ta, hogy a Szovjetunió békét akar, és a szovjet emberek a békéért dolgoznak. De mégis felkészültek egy esetleges támadásra és teljes fegyverzetben akarják fogadni az agresszort Most már én is rájöttem arra, nem elég csak hangoztatni azt hogy mi megvédjük a békét, ha. nem tettekkel keil harcolnunk ér­te éppúgy, mint a szovjet dolgo­zóknak, akiket Sztálin eivtárs lel­kesít a harcra. Tudom, hogv sok­kal jobban kell dolgoznunk, ha meg akarjuk őrizni a bókét. Én úgy gondolom, hogv a bányászhá­zakat, amelyeken dolgozunk, be­fejezhetnénk a kitűzött december 31-i határidő előtt is és elkészít. dolgozó MNDSZ-asszonyok a munka­hely rcndlienfartása és a fokozol: anyagtakarékosság érdekében ellenőr­ző brigádot alakítottak. A munka be­fejezése után végigjárják az épületie­ket é.s ellenőrzik, hogy a brigád vagy csoport kilisztííoita-e a habarcs'ládíit. Ahol a Sádában habarcsot találnak, Csütörtökön reggel átutazóban Bu­dapestre érkezett a voronyezsi orosz népi együttes. A Masszalityinov, Sztálin-díja:. művész és Ragyinszkája igazgató ve­zetésével érkezett 81 tagú kiváló a KV határozatának intézkedéseit, ennek szellemében cselekedjék a vá­lasztási előkészületek során és ma­gán a gyűlésen. A Központi Vezetőség határozata a vezetöségválasztások végrehajtásá­ról megteremti a siker feltételeit. Most a kommunistákon, a párttago­kon és tagjelölteken a sor: nekik kell a határozat végrehajtásával kivívniok a sikert. hetnénk őket már december 15-re. Azonkívül javasolni fogom a bri­gádomnak, hogy az építőanya­gunkból egy darabot se hagyjunk kárbaveszni. Eddig még sohasem értük el, hogy selejtmentes le­gyen a tégiafclhasználásunk, mert a fő! és a negyede« téglákat el­használjuk, de az ennél kisebb da­rabokat, — mely körülbelül napi 200 téglának felel meg, — mind. egyikünk félredobja. Ait javaslom hogy ezt az anyagot is használ­juk fel, járuljunk jobb munkánk mellett ezzel is országunk meg­erősítéséhez. Egy-két nap alatt nem lehet ezreseket megtakarítani vele, de mégis nagyjelentőségű, mert ma nagyon sok helyen folyik építkezés, kevés a téglagyárunk és van olyan eset is, hogy közvet­lenül a kemencéből jut hozzánk a tégla. Ezzel a megtakarítással is még hatalmasabbá tehetjük azt az erőt, amelyet a bckeíábor képvisel és amely Sztálin elvtárs nagyszerű nyilatkozatának minden sorából árad. Elmondta: Tiborc István kőműves, meszesi építkezés. A határon innen: boldog életr a határon fúl nyomor és szenvedés — ezt látják a bezedeki dolgozó parasztok Bezedek község széles utcasora nap. közben valósággal kihalt. Nem látni azon csak egy-két dolgozó parasztot, aki napi munkáját siet elvégezni. Reggel és este annál nagyobb a sür­gés-forgás, Dolgozó parasztok és sze­kerek egymás után mennek már ko­ra hajnalban ki a mezőre, hogy este a jó munka végeztével térjenek haza. Napközben a lalu csendjét csak a messziről idehallatszó traktordübörgés töri meg: a tszcs búzájának készítik az ágyát. E»lo már bőven ah a ti iáeifíh a dolgozó parasztoknak megbeszélni a tennivalókat, a7 eseményeket, a múltat és a jelent. Cyakran beszél­nek arról, mennyire megváltozott az élet, mióta nem Japity István 65 hol­das kuláknál vagy Csemus Antal 50 holdas gabonakereskedőnél húzzák az igát, akik nemcsak saját zselléreiket, hanem a megszorult dolgozó paraszto­kat is becsapták, megvéve tőlük po­tom pénzért a lábon álló zöld kukori­cát, amelyet letörve, busás haszonnal adtak tovább. Ma már maguknak do'goznak a be­zedeki dolgozó parasztok. Elvetették már a rozsot és a búza vetése is gyors ütemben halad. Begyűjtési kö­telezettségüknek is bőven eleget tud­tak tenni. 146 százalékra teljesítette a község gabonabegyüjtési tervét, a napratorgó begyűjtés is már 68 szá­zalékon áll, a kukoricaszállitási szer­ződéskötési előirányzatot pedig 24 százaikkal túl is haladták. Smép. holdop' életei étnél- a beze­deki dolgozó parasztok. Értékelik is ezt a jó életet, amtql is inkább, mert ha kimennek a község határába és átnéznek a fasiszta Tito Jugoszláviá­jába,, egészen más világot látnak. Látják azt, hogy ott még csak' nem is vetettek kukoricát, csalamádévetés is alig van. de ami van, azt sem ka­szálták még lej Látják a bezedekiek, hogy a jugoszláv dolgozók hogyan szabotálják a termelést, dacolva a Tito-pribékek terrorjával, a gomba- módra szaporodó börtönökkel. A ju­goszláv dolgozó parasztok tudják azt, hogv munkájuknak úgy sem lenne semmi eredménye: elvisznek mindent az UDB-ások, hopv pazdáihnak, oz amerikai imperialistáknak és saját maguknak, halmozzák lel a dolgozók fáradságos munkájának eredményét. Lereteh j* iitnneh Tito Jugoszlá­viájából Bezedekre, me’yek az ottani nyomorúságos állapotokról beszélnek. Egy bezedeki dolgozó parasztnak há­rom íia sínylődik jugoszláv földön. Olyan levelet írtak az édesapjuknak, hogy könnyes lesz a szeme annak, aki a szomorú sorokat olvassa. Egyik íia, mini kocsis, a másik, mint ju­hász szolgálja az egyre jobban ha­talmasodó kulákokat. Fizetésük na­ponta egv tányér leves, de ez is Szű­kösen. Harmadik fiát egv éve el­hurcollak kényszermunkára. Most a gyerek egy mocskos, düledező ken­dergyárban dolgozik éhbérért. — ..8 órát dolgozom naponta pénzért — ír­ta a fiú, — utána pedig dolgozom inamszakadláig „önként.“ — Miért van ez így Jugoszláviá­ban — tette lel az apa a kérdést a levél felolvasása ütán a falugyűlésen. — A jugoszláv dolgozó parasztokat is éppen úgy felszabadították a szovjet katonák, mint bennünket — bezede• kieket. A jugoszláv dolgozó parasz­toknak U ilyen boldog életet kellene élniök, mint nekünk, ha Tito és hu­ták jai nem ültek volna a nyakukra! A fatuQyűlénen. ennek a levél­nek a hatására fogadták meg g beze­dek: dolgozó parasztok, 1 hogy még jobb munkával válaszolnak a Tito- banda rémletteire, hogy jó munká­jukkal, beadási kötelezettségül• • túl­teljesítésével harcolnak 'a jugoszláv dolgozók, jobb életéért. A Meszesi IV-es számú építkezésnél Budapestre érkezett a voronyezsi orosz népi együttes oda másnap szégyentáblát állítanak, and a műszak végéig a munkahelyü­kön marad. Az ellenőrző-brigád alakulása óla a brigádok és csoportok fokozottabb gonddal tisztít ják munkahelyeik *. V habarcs-takarékosság területén nagy változás mutatkozik az építkezés te­rületén. együttest a Magyar-Szovjei Társ „cég n-evében Dezső József üdvözölte. A baráti szavakat az együtí.s ne­vében Ragyinszkája i{.»cz'Mu köszön­te meg s a magyar dolgjzó nép kép­viselőinek az együttes meleg üdvöz­letét tolmácsolt«. Hatalmasabbá tehetjük azt az erőt, amit a béketábor képvisel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom