Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-06 / 233. szám

A magyar nép boldog jövőjéért, a szocializmusért: jegyezz békekölcsönt! PARI ÉS PÁRTÉPHÉS « A feladatok végrehajtásában mutatkozik meg ki a jó vezető, ki alkalmatlan a vezetésre A békekölcsön jegyzésben elmaradói! üzemek közöli is hátul kullog a Pécsi PorceUángyár. A gyárban az egy főre e.sö átlagos jegyzés alig haladja meg a négyszáz forintot. Régi igazság as, hogy a dolgozók állandóan szemmel- tarlják, figyelik a vezetőik munká­ja! és róluk vesznek példái. A vezetőknek, a párttttkároknak, párlcsoportvczelőkiiek. a kommu­nistáknak éppen ezért olyan pél­dát kell mulatni, hogy a dolgo­zók tömegeit helyesen vezessék, hogy a saját példájukkal is mozgósít­sák őket a párt és a kormány határo­zatainak végrehajtására, a szocialista építés meggyorsítására. A PoTcefillángyárban a békekölcsön- jegyzés nem így történik. Az alap- szervezeti Híjkárok és pártcsoportve- zetok egy része nem úgy harcol a köl- csönjegyzés sikeréért, mint jó pa­rancsnokhoz illik, nem az első sorok­ban, hanem az utolsók között jár. Meghátráltak a feladatok előtt, megtagadták azt, hogy dolgozza- • nak a békéért. Györki István, ax I. alapszervezet tit­kára, a jegyzés első napján egyszerű­en bejelentette a pár'.irodán: „Blvtár- sak, és nem vállalom a békekölcsön­jegyzés vezetését, bízzátok akire akar­játok.“ Nem is tett érte még egv lé­pést sem. Ez a magyarázata annak, bogy az alapszervezete területén az ő hangját vették á". a pártcsoportbi- ralmiak és a párttagok; Nem másnak, csakis az ő rossz szellemének követ­kezménye, hogy Gogoiák Blekné, az alapszervezet vezetőségi tagja nem restéit! 600 forintos havi fizetése mel­lett 200 forintot felajánlani bckcköl- csőnjegyzésre. Vagy Muesi elvtárs, oki nemrég ke.rült ki a kéthónapos párti.vkoláról, szintén melletile volt ve­zetőségi tag. 400 forintot jegyzett 700 forintos fizetése mellett. Azért, hogy ez az eset előfordul­hatott, hogy a gyár egy jelentős részében éppen ebben a harcban hátrállak meg az elvtársak, a gyá­ri csúcsvczelőség a felelős, ök már látták hónapokkal ezelőtt, hogy Györki ingadozik, nem vezeti szilárdon az alapszerveze­tel. Tud ák. hogy Györki igen keveset törődik a kommunisták nevelésével. Egy hónapja talán, hogy éppen Györ­ki kezdte hireszleJni, és a párivezető- ségi ülésen is felhozta, hogy nem lát fejlődést az életükben mert bizony ő régen sokkal jobban él“.. Már akkor így igyekezeti; a dolgozók hangulatát lerontani, a versenykedvüket csök­kenteni. Azt, hogy az ő papolása mennyire hamis volt, legjobban tudják ma­guk a gyár dolgozói. Papp Gyu- láné például, aki még a Zsolnayak idejében örült, ha heti 4—5 forintot megkeresett, mi­kor pedig egyszer 10 forintot keresett egy hétTe — napi 10—12 órai munká­val, — sírva fakadt örömében, hogy ilyen „szerencse érte.“ Most havonta 5—600 forintot visz haza, — napi nyolc órát dolgozik Györki a jegyzésgyüjtés idején sem ..agitált“ különbül. Négyszáz forintot jegyze't le — sűrű panaszok ni elleti, csak később, amikor látta, hogy a vele egy fizetésű korongosok és a szállítók, mint például Kelemen elv- társ, DlSZ-titkár, Bojtor Lajos, és mások túljegyzik fizetésükéi! jegyzett ő is még négyszáz forintot. Az a párttitkár, aki így mutat „pél dát", soha nem szerezheti meg a kommunisták, és a pártonkivüli dob gozók bizalmát. A dolgozók bizalma nélkül pedig vezetni, — nem lehel. Ezt már régen meg kellett volna gon­dolni a gyári csúcsvezetőségnek, Pi­lisvári párttitkáT elvtársnak, és szi­lárd vezetőt biztosítani az alapszer- vezetnek. A porcellángyári pártszervezetek csúcsvezetősége most már azon gon­dolkodik, hogyan köszörülje ki a gyár jóhírén esett csorbát. Tervez­nek. „Úgy gondoltuk, — fejti ki a tervüket Pilisvári párttitkár elvtárs, — hogy a békekölcsön-jegyzés továb bi szakaszában az üzemvezetőkre tá­maszkodunk. ök ráérnek egész nap, .agitáljanak, beszélgessenek azokkal a dolgozókkal, akik még nem jegyez­tek.” Es is megoldás? Ez a könnyebbik megoldás, egy­ben megalkuvás, amikor aránylag minden nehézség nélkül lehet „agitátort“ biztosítani a műveze­tők személyében. Ez a megoldás azonban nem erősíti meg az egyes műhelyek pártcsoport- jait. A pártcsoportoknak pedig ebben a munkában feltétlenül erősödniük kell. Az erősödésnek, izmosodásnak egyik feltétele a munka. Biztosítani a pártcsoportoknak, hogy mutassák most meg, mire képesek. Ez most a feladat. így, a munka közben fejlőd­nek ki a jó pártcsoportvezetök, meg­tanulnak önállóan dolgozni, vezetni. Úgy mint Molnár elvtárs, a máz­malom pártcsoport-bizalmija. A jegyzés egész ideje alatt jól ve­zette a csoportját. Ö maga 600 forintot, egy havi fizeté­sét jegyezte le, a többiek követték a példáját és a mázmalomban ma a legmagasabb az egyfőre eső jegyzési összeg. Molnár István elvtárs ezzel megmutatta, hogy jó vezető. A veze­tőségek újjáválasztásának a sikerét úgy biztosíthatja a Porcellángyár pártvezetősége, ha ilyen párttagokból neveli a pártcsoportbízalmiakat. Következetesebben keli harcolni Pécsbányatelepen (Folytatói az első oldalról). Hogyan érték el a Szovjetunióban, hogy az összes parasztok beléptek a kolhozokba? Borin elvtárs válasza; Sztálin elv- társ rámutatott a kolhozok előnyére. Az eredményeket kolhozaink a párt vezetése mellett érik el. Milyen mód­szerekkel érik el a kolhozok nagysze­rű eredményeiket? Hogyan alkalmaz­zák az élenjáró Micsurin biológiát? Az élenjáró tudomány é- az élenjáró technika eredményeit természetesen fel kell használni. Ezek segítségével érik el kolhozaink a magas hozamot. Ugyancsak a tudomány alkalmazásá­val új állatfajtákat tenyésztenek ki (koeztromai telvén átlagos fejési ered­mény 6500 Ii'er. Vannak kiváló ©gyedek, amelyek 16 ezer liter leje adnak. Ugyancsak a micsurini bioló­gia alkalmazásával! magas termésered­ményeket érünk el a növénytermesz­tés vonalán). Pl. Kulmnban az egyik növénytermesztési brigád átlagosan 58 mázsa búzát takarított') be hektá­ronként, egy középázsiai kolhozban 1800 mázsa cukorrépát termeltek hek­táronként. A tudománvo5 módszerekhez tartozik a Viljams-féle füves vetésfor­gó alkalmazása. Mikor 1929-ben a kolhozba léptém, tudtam, hogy nem elég beiratkozni a kolhozba, hanem a kolhoz megerősí­tése, a kolhoz munkájának eredmé­nyessége tőlünk, a kolhoz tagjaitól függ. Függ a munka helyes megszer­vezésétől, a helyes nyilvántartástól, attól, hogy hogyan sikerül a kolhoz vagyonát megőrizni. Tudjuk, hogy a kolhozmunka tokkal bonyolultabb, mint az egyéni gazdálkodás, éppen ezért állandóan tanulunk. Most min­den kolhozban és szovhozban három­éves agrotechnikai és állattenyésztő tanfolyamok folynak, amelyeken a dolgozók elsajátítják az élenjáró tu­domány eredményeit és az élenjáró dolgozók munkamódszereit, tapaszta­latait. A mi dolgozó parasztjaink nemcsak szakemto.ek, hanem sokan közülük ma már tudományos dolgozók. Tudo­mányos kutató intézetekben dolgoz­nak. így pl. Demcsenko cukorrépa-'er- nvelő. főiskolát végzett. Többen elvé- gezték a Timirjazev akadémiát és most tudományos vonalon dolgoznak. Én a múltban mint írástudatlan traktorvezető dolgoztam, nenv régen azonban már elvégeztem a Timirjazev akadémiát. Dolgozni kell sokat, de mellette tanulmányozni kéül a marxiz­must, leninizmust, mely minden mun­kánkban utat mutat, igy lehet hatal­mas eredményeket elérni. Ezután a dunaszekcsöi dolgozók megajándékozták a küldöttség tagjait, majd Sulga elvtárs megköszönte az ajándékokait és az Internacionálé el- éneldésével aj. értekezlet végétért. Amit a népnevelők mondanak Höftler András népnevelőt ismerik a Kossuth-aknán dolgozó bányá­szok. a jő neyélőmunkájával már sok bányászból nevelt harcos, haza- szerető dolgozót, ö is az elsők között jegyezte az 1800 forintos békeköl­csönét és csak ezután lógta kezébe a jegyzésgyüjtő ívet. Igv került el arra munkahétre, ahol Feifer Lajos dolgozik. Mire odaért, Feifer Lajos már egy másik jegyzésgyüjtönél jegyzett 2000 forintot. Ennek ellenére be­szélgetni kezdtek a békekölcsönről, a saját családi helyzetükről. Fetter Lajos őrömmel mondta el. hogy az elmúlt hónapban is háromezer forintot keresett, amiből a családját mindennel el tudja látni. — Szép pénz, de meg is érdemied — mondta Höltler elvtárs és látszott rajta, hogy együtt örül Feiler' Lajossal. A beszélgetés tovább folyt. Höltler elvtárs kérdezett: — Egy napt kereseted mennyi szokott lenni? — Úgy 110—120 lorintra is felmegy. ' — Hát csak így tovább! — bíztatja Höffler elvtárs és már készü­lődik is a továbbmenésre, de még utoljára megkérdezi a bányásztársát: — Ide ügyelj Lajos, nem tellene a te erődből még többre? Fiatal em­ber vagy, sokszorosan megtérül még nekünk ez az egy-két vasárnapi mű­szak ára. Vagy talán sajnálod? Feiler Lajos egy darabig gondolkozott, majd válaszolt. — Igazad van András, jegyzek még ötszázat, ne hidd rólam, hogy sajnálom segíteni a mi szebb életünk megteremtését. a ciklusos módszer kiszélesítéséért X pécsridéki bányászok 1950 őszén teznerkedtek meg először — Podzsarov és Logvinyenko e.lvíársak tanítása »yomán — a Szovjetunióban 1949 óta sikeresen alkalmazott ciklusos fejtési módszerrel. Azóta egy év telt el. A pécsbányatelepi aknákon is meghono­sodott az új fejtési mód, sok kiváló •wdméiny született a bevezetése után. A* Idegenkedő!!, n régihez ragasz- ködök már meggyőződtek az új módszer helyességéről és bátran állíthatjuk, a bányászok megsze­rették az állandóan ismétlődő, előre meghatározón munkafolya­matot, — n ciklust. , ♦ De nemcsak a bányászok, hanem a 'toflszaki vezetők is érdeklődve fordultak az új módszer felé, kezdték mindig jobban megismerni. Ma már sok esetben a ciklusos fej­téstől várják azt, hogy a körletek százszázalékos termelése meglegyen. Ez év június 23-án egy értekezleten Umnov eOvtárs, a MESZHART szénbá­nya vállalat igazgatója részletesen is­mertette a ciklusos fejtési módszert, •imák sajátosságait. A feladatokat is meghatározták itt. Az értekezlet óta több hónap telt cl, | de a ciklusos fejtési módszer ki- , szélesítésében csak gyenge ered- mények szüléitek. .Országos viszonylatban a fejtési mun­kahelyeknek csak 15 százaléka dol­gozik ciklusos munkamódszerrel, de MESZHART-viszonylatban is hasonló­an alacsony ez a szám. Széchenyi-ak- *tán egy, András-aknán egy. Ferenc- ttaknán kettő, Isíván-aknán kettő, Pe- 'tőfi-aiknán kettő a ciklusos fejtések ®záma. A pécsbányatelepi kerületben hónapok óta nem változott ez a szám. tarai azt mutatja, nagyobb gondot kell fordítani a ciklusos fejtések kiszéle­sítésére i'igy a műszaki, mint a párt­os szakszervezeti vezetőknek. Július é; augusztus hónapban az András-aknai hatos fejtésben dolgoz­tok ciklusos módszerrel. Ez a fejtés •úmeddült és ezzel fel is borult a cik­lusos munkamenet. Helyette a míis.za- ki vezetés a hetes és nyolcas fejtést javasolta ciklusos fejtésnek. Erre a munkahelyre a Harlman-csnpat ke­zűit. A munka azonban nem ment za­vartalanul. A leggyakoribb akadály a fnellá- tásban mutatkozott, ami a műsza­ki vezetők hibájából adódott és emiatt két esetben Ls megszakadt a ciklus. Ee más is akadályozta itt a termelést. A felsó és az alsó pad között nyolc- van-kilencven centiméteres beágyazás is van, ami a fejtés munkáját körül­ményessé teszi és így a vékony telep­ből nem tudnak olyan értékű szenei kitermelni, amelyet egy ciklusos fej­tésnek ki kellene adni. Kasunk) a Széchenyí-eknai Jeletisz&i-fejíés példája is. ök is ciklusos munkamódszerrel dol­goznak már négy hónap óla, Az utóbbi időben egy csapásirányú el­gyengülés következtében a fejtés két­harmad részét gurítónak kellett kihaj­tani. A ciklus nem borult fel teljesen, de a pászta megrövidült és Így lényege- gesen kevesebb lett a termelés is. A teljes pászta csak hétfőtől megy to­vább, mert a gurító csak ekkorra ké­szül el, Amint a példák matatják, elég gyakran szakad meg a ciklnsos munkamenet a vetődések követ­keztében, de még emellett is nagyobb a termelési eredménye, mint a régi módszerrel dolgozó csapatoké, A Hartman-csapat dolgozóinak napi teljesítménye 125 százalék és a havi tervüket is 107 százalékra teljesítet­ték. De ez az eredmény még sokkal jobb lenne, ha a műszaki vezetők a feladataikat jobban ellátnák. A mű­szaki feltételek rossz előkészítéséből fordult elő legtöbbször a fahiány. A cik­lusos fejtések számának kiszélesítésére volna még lehetőség Pécsbányatele­pen. Ezt Börzsei Mihály üzemvezető is állítja. El is mondja, hogy hol. A Kotoucs-fejlés is alkalmas volna erre a hetedik szinten, de nincs meg hozzá a kellő elő­készület. A feltárási munkánk el vannak ma­radva és mire a ciklusos művelés kö­vetkeztében a fejtések végig érnének, nem tudnák a kiiáratot biztosítani. Emiatt nem tudják megkezdeni a 12-es telepet, amely még tartalékban van. Meggyorsítani az elővájást — ettől függ nagyrészben az ciklusos fejtések kiszélesítése is. A műszaki vezetőknek vannak már kezdeményezéseik a ciklusos munka- módszerek kiszélesítésére. A tizen négyes csapaton akarják most beve­zetni a ciklusos módszert, amivel új nagyobb eredményt várnak az eddi­gieknél. Ez a példa is azt mutatja, hogy egyes műszaki vezetők tőrödnek a ciklusos fejtések kiszélesíté- tével. Ez azonban még nem ele­gendő. Következetesen harcolni kell ennek a módszernek a kiszélesítéséért az akna minden dolgozójának, minden műszaki vezetőjének, hogy a Szovjet­uniótól kapott módszer segítségével minél előbb be tudjuk fejezni az évi tervünket. Mesterfalvi Gyula Mágocson kttkoricáMI, Liptúdon, Kezármislenyben, Kacsólán burgonyából megnyílt a szabadpiac A komlói járásbeli Mágöcs közőég dolgozó parasztjai kukoricabegyüjtési tervüket 130 százalékra teljesítették. Ezzel a községben a kukoricaforgalom szabaddá vált. Azok a gazdák, akik takarmánygabonabeadási kötelezettsé­güknek legalább 100 százalékig eleget tettek, felesleges kukoricájukat szaba­don értékesíthetik, illetve a községi tanács által kiállított szállítási Igazo­lás alapján kukoricájukat bárhova szál­líthatják. A megyei tanács VB. begyűjtési osz­tálya megnyitja a szabadpiaci forgal­mat burgonyából Liptód, Kozármis- lény. Kacsóta községekben, mert egész évi burgonyabegyüjtési tervüket 100 százalék felett teljesítették. Ezekben a községekben azok a gazdák, akik tel­jesítették burgonyabeadási kötelezettsé­güket, a községi tanács által kiadott szállítási igazolvánnyal szabadon vihe­tik piacra burgonyájukat. Laza a műnk afegyelem a remény pusztai tszcs-ben, ezért nem megy az őszi munka Reménypusztán, ahol a felszabadu­lás előtt elhízott földcsurak, boíosis- pánok és hasonló népnyúzók sanayar- gatták az éhező, fáradt dolgozókat, a felszabadulás után elsőnek alakítottak termelöcsoporlot’ Aki a siklósi ország­úton jár, könnyen megtalálja ezt a tszcs-t, mert a nagy vaskapú felett lát­ni a feliratot: Reménypusztai Uj Élet tszcs. Beljebb az udvarban a kukoricaszá- rrtót építik újjá, mert a negyvenhol­das kukoricatábla bizony bő termést Ígér, azután arra is szükség lesz. OH van építkezésnél Varga József elv társ is. a tszcs elnöke, meg néhány csoporttag. Kíváncsian nézik a tetőn a kalapáló ácsokat, miközben Potter János, aki Rcménypusztáról került a csánvoszrói termelőcsoporthoz, mint agronőmus. a csányoszrói tszcs gaz­daságáról és jó munkájáról beszélget a tagokkal. Bizony, ott másképp megy a munka, nem úgy, mint Remény-pusztán. A reménypusztaiak még mindössze 32 hold árpát vetettek el. Vissza van még a kukoricatörés. a krumpliásás. mega répaszedés is. De miért? Varga elvtárs. csoportéi nők ilyenkor félvállát vonogatja és siránkozik, hogy n;ncs munkaerő Több lett a földterület, nem győzik a mun­kát Pedig lehetne ezen segíteni, csak ki­csit körül kellene nézni, hogy mit csi­nálnak a csoport tagjai Láthatná az elnök elvtárs, hogy Tamási János egy darabig nagyokat ásítva nekidöl a disznóól előtt lévő akácfának, mikor ott ipegúnja, akkor sapkáját jól le húzza szemére, leül a szarufákra. Mel­lette ül Kovács Ferenc állatgondozó is, aztán együtt gyönyörködnek az őszi napsütésben, nézik az ácsok szor­galmas munkáját. Ruff András, aki éppen vetni megy, oda is kiabál Kovács Ferencnek a ko­csiról: — Te Feri. megint ülsz? így ráérsz? Kovács Ferenc feltolja a sapkáját a fejebubjára éis rábólegat. — Igen/ — Miért, nem engeded Inkább ki a malacokat? Félek, hogy elszaladnak. Ki­engedném a teheneket is, csak télek, hogy nem állnak meg — Arra nem gondol Kovács Ferenc, hogy azért ál­lították be tehenesnek hogy szét ne szaladjanak az állatok. Továbbmenve, egyik ajtón Ibric Imréné bújik elő. Meleg flanelruha van rajta, derekát gondosan beteker­te egy meleg téli kendővel. Kiáll a folyosóra, sütteti magát a nappal. Eszébe sincs, hogy kukoricát kellene törni, meg répát szedni. Inkább azt tartja: „Mindenütt jó, de legjobb ott­hon.“ e A „jó példát“ követi Jandó Péterné is Egyik ajtón ki-, a másikon be. szalad Ha ezt megunja, a folyosón lévő vaskorlátra könyököl, szemüve­gét jól az orrára igazítja, aztán vár Hogy mire. talán ö sem tudja Az épülő kukoricagóréhoz Krisztics Márk közeledik Megáll, vasvillájára támaszkodik, ö is a szárítót szemlél- geti. Mikor eltárad a nézésben, leül 02 ottlévő hármas hengerre, itt azon­ban nem érezte jól magát., bizonyára megfájdult a nyaka, ahogy állandóan a szárító tetejét nézte. Es alia félóra. múlva el is ment oda, ahol a mal­tert keverik. Ott Ismét vasvillájára támaszkodott, miközben gyönyörkö­dött a szép fehér mészben. Mindez déli 1 órától 4-ig történt. Ez bizony nagy kiesést jelent még egy nap is a munkából. De ha a 365 nap a'att csak ez a három ember tét. lenkedi el a nap egy részét, az 3.285 órát tesz ki. Ez alatt sok munkát el lehetne végezni. Tehát van itt munkás elég. Csak az a baj. hogy munkafegyelem nincs. A csoport tagjai aratás óta azt mon­dogatják: „Majd jönnek városból a? ipari munkások, azok' majd segí­tenek.“ Persze, hogy segítenek Ha való­ban szükség van rá. De ez nem je­lenti azt. hogy tszcs tagjai most már karbalett kézzel várják a segítséget Már a búzát kellene vetniök. hiszen a föld készen varia n magot. A munkafegyelem megjavítása az egyik legsürgősebb feladat Reménv- pusztán. A tagokat, akik nem tart­ják be a munk&fecTvelmet. bírálja meg az elnök elvtárs és a csoport tagjai. Fel kell világosítani őket, hogy a ha- nvag mnrikáinkka: sajátmagukat és államunkat károsítják men. Jó volna ha csoportértekezletpr, jobban meg­szerveznék a munkát. Minden mun­kacsapatba egy-egy nárttagof osztaná nak be és ezek példát mutatva, lel­kesítenék a tagoltat nagyobb termés­eredmény elérésére, bírálnák azokat, akik meglazítják a munkafegyelmet és felelőben munkájukkal rontják 8 csoport jó hírnevét. Llpúczkl József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom