Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-06 / 233. szám

DUNÁNTÚL! , i VILÁG PBOLCTÁfíJAt EGYESÜLJETEK! A MAGAD HASZNÁRA, A HAZA JAVÁRA JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! AZ MOÍ » BAR AhH fA M EGYEL PÁRTBI Z OTTJÁCÁN AK LAPJA | Via ÉVFOLYAM, 235- SZÁM ara őö filler SZOMBAT, 1951 OKTÓBER # Á GYŐZELMES BÉKEKÖLCSÖN (P. Gy.) Alig egy hete hangzott a! kormányunk felhívása a Máso­dik Békekölcsön jegyzésére, me­gyénk máris túlszárnyalta a múlt. évi békekölcsönjegyzést az eddigi több mint 31 és félmillió forintos jegyzési eredménnyel. Újabb győzelmet jelent ez, a cél felé törő, a béke védelméért, a szo­cializmus ügyéért küzdő dolgozóink napról-napra fokozódó lelkes har­cában. Üzemeinkben, bányáinkban, építkezéseinken és a falun szebb- nél.szebb példák ezrei és tízezrei bizonyítják, hogy közös ügynek, személyes érdeknek tartják üzemi munkásaink, dolgozó parasztjaink és értelmiségünk legjobbjai a bé­két. Határozott kézzel írta a jcgY" zési ívre Papp János (14) Szé- chenyi-aknai vájár a 2.200 forintos 'békekölcsönét, mert meggyőződése, hogy pénze jó helyre kerül. Szavai pedig, amelyekkel az aláírását szentesítette, az új élet emberének szavai voltak: ,JEnnyit adtam a magam erejéből a bókéért, mind. ennyiünk boldog jövőjéért, azért, bogy nálunk is ugyanúgy, mint a szovjet bányászoknál szénkombáj- «oi fejthessék a fekete gyémántot. A jegyzésem mellett egy másik P°- píron óit áll a vállalásom, amit szintén a békéért tettem. Munka. társaimmal, Takács András bá­nyásziskolással és Balázs László csilléssel együtt vállaltuk novem­ber 7 tiszteletére a 150 százalékos termelési eredmény elérését.“ A haza iránti mélységes szere­tet, a feltétlen gyözniakarás tük­röződik Papp János vájár be­fejező szavaiban is, amikor a magabiztos ember határozottságá­val, optimizmusával teszi meg leg­újabb vállalását: .’Már gondoskod­tam arról is, hogy a kétezerkét­száz forintos jegyzésem ne okoz. zon a keresetemben csökkenést. A vállalt ISO százalékra még 10 szá­zalékot jelajánlok és így hétszere, sen hozzájárulok úgy c- ország, mint a saját magam megsegítésé­hez. A 2.200 forintos jegyzésem mellett 10 százalékkal több szenet adok az országnál így köti össze Papp János vájár a kötelességteli esi test a saját őszin­te érdekével. Papp János példája nem els*zigotelt jelenség. Sokszáz cs sokezer bányász és ipari műn- kás követte akkor és követi azóta is Papp János példáját, A Kos- sulh.aknán indult ezres-mozgalom csakúgy mint a Pécsi Bőrgyár, vagy a Mezőgazdasági Szeráru- gyár nagyszerű példái bizonyságot tettek, hogy megyénkre is szilár­dan számíthat az ország, szilárdan támaszkodhat a béketábor. Joggal tekinthetnek tehát ^ ipari dqlgozóink legszorosabb szövetsé­geseink, a falu dolgozói felé. El­mondhatjuk, hogy az eddigi ered. mények alapján az ipari dolgozók elismerésével találkozott egész sora az olyan községeknek, mini Németi, Szalánta, B\rján, amelyek az idei béke kölcsön jegyzésük k e 1 messze túlszárnyalták a múlt év í eredményeikéi. Ma már sokan is­merik Szalanosanin György németi délszláv dolgozó paraszt nevét, ak' nemcsak azzal szerzett becsületei nevének, hogy gabonabeadását 22C százalékra teljesítette, hanem _ a békekölcsönjegyzésben is a sajál példamutató jegyzésén kívül nép­nevelőmunkával emelte és emel', még ma is faluja jó hírnevét. A hazaszeretet vezérelte Varga Jene küencholdas, Ádáwíi József hét­holdas felső mindszenti dolgozó pa rasztokat js, akik ezcr.ezer forint tál járultak hozzá a haza és a sa­ját ügyük valóraválVsához, Tol­nai Vera ivándárdai DISZ-ista nép­nevelő is joggal büszkélkedhetik édesapja jegyzésére: „Kilencen 10. gyünk testvérek, tehát maidnem tucatnyian UUink az asztalhoz és apám mégis ezer forintot jegyzett, mert tudja, hogy a kilenc gyér ma. kéért, értünk adja, hogy iskolázott, művelt embereket neveljen belő­lünk-“ Zsupán Katalin nagykozári dél­szláv dolgozó para&ztlány, aki 600 forint békekölcsönt jegyzett, egyszerű és mégis megrázó sza­vakkal emlékezik meg a múltról: •.Azért jegyeztem hatszáz forintot, hogy ezzel is erősebbé tegyem ál. lomunkat. Ne fordulhasson elő az; ami a múltban volt, amikor nem beszélhettünk, nem tanulhattunk anyanyelvűnkön és amikor ' édes. apánk a kétszázholdas Lenkei Ja­kab kuláknál a nehéz munkától, szántás közben halt meg “ Nagyon sok példát kellene fel­sorolni ahhoz, hogy az eddig jegy. zett több mint 31 és félmillió fo­rintot^ a Papp Jánosok, Varga Je­nők, Zsupán Katalinok nyilatkoza­taival szentesíthetnénk a becsüle­tesek, vagy a hitetlenkedők előtt. Egy bizonyos: ipari dolgozóink mellett dolgozó parasztságunk színe.java hitet tett és hitet tesz ezekben a napokban a hazaszere­tetéről, hazafiasságáról. Mit rejteget az a szó, hogy hazaszeretet. Kik és hogyan ej­tették ki ezt a szót a felszabadu­lás előtt és napjainkban. Nem volt ismeretlen ez a szó dolgozóink előtt a Horthy-fasíszta világban sem. Akkor is szerette a vasműn, kás a kalapácsot és az üllőt, ak­kor is ragaszkodott a dolgozó paraszt a földecskéjéhez, akkor is szerettük mindannyian szülőváro­sunkat, szülőfalunkat. Szerettük azt a földet, ahol születtünk, ahol az első lépésekre, az első botla­dozó szavakra tanított anyánk- Szerettük és nagyon sokan értet, lenül álltunk azelőtt, hogy amit szeretünk, miért nem a miénk. Te­hetetlenül állt a vasmunkás a munkanélküliség minden keserűsé­gével hónapokig, sőt évekig a gyá­rak kapuján kívül. Tehetetlenül nézte a szegényparaszt, amikor egész életét jelentő munkáját do- boltatta el egy óra alatt a végre­hajtó. A falu réme, a tbc napról- napra tömegével szedte áldozatait és erről a betegségről állapították meg a Horthy-vilíjg statisztikusai, hogy „népbetegség . A hazaszere­tetünkre is apelláltak elnyomóink, amikor a földesúri birtokok, a ku- iákbirlokok. a gyártulajdonosok gyárai védelmére hozsannákat zengtek a hazaszeretetről. Ha nem volt elég „meggyőző“ számunkra az ő jól felfogott érdekükben vett hazaszeretet, ha vonakodtunk a „hazafias kölelesség teljesítésétől", megvolt a módszerük arra, hogy teljesítsük a „szent kötelességet". Apáink, testvéreink, fiaink ezrei és százezrei estek áldozatul egy hamis, hazug, kierőszakolt, egy. általán nem a mi érdekeinket védő hazafiasságnak­Mikor beszélhettünk nyíltan az igazi hazaszeretetről — hazafias, ságról? Soha sem maradhat szá­munkra közhely, hanem mindig új és új csengése lesz annak a szó­nak: Felszabadulás! Ennek a szó­nak csak úgy tudunk méltóképpen szint és életet adni, ha nyomon követjük születése pillanatától. Attól a naptól, amikor szovjet testvéreink kezünkbe adták az életet, amikor új ízt adtak annak a szónak: hazaszeretet. Amikor először vágódott bele a csákánv a romokba, hogy a törmelékek he­lyén gyárak, hajlékok ' épüljenek, amikor a szegényparasztok először léptek a tulajdonukba került föl. dekre. Ami ezután jött, szinte a film gvorsaságáva! pergett le előt­tünk. Uj forint, űi gyárak, új gaz­dák, új élet. felépült Budapest és az ország. Soha nem látott ütem­ben, soha nem tapasztalt méretek­ben épülnek városok- h;dak, erő­művek, vas- és textilkombinátok. A szovjet parasztküldöttek látogatása Dunaszekcsdn a Petőfi termelőcsoportban |k on asz ékesén a szovjet parasz Ürüld o tt ck a Petőfi tszcs meglátogar ** tása irtán értekezletre ültek össze a tszcs tagságával, a falu dol­gozó parasztjaival és átadták tapasz talajaikat, elmondták észrevételeiket a dunaszekcsőieknek. Az értekezleten Fokin elvtárs tartott beszámolót, akinek kolhoza a közeljövőben önné pH 30 éve« fennállását. Fokin elvtárs beszámolójában többek között c következőket mondotta: Régen nyomorúságban éhek a cári elnyomás alatt az érsz parasztok. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom döntött? meg a földesurak, ka­pitalisták és a cár hatalmát és adta meg a parasztság számára a lehető­séget a jobb élethez. Lenin és Sztál:n arra tanítottak bennünket, hagy csak a magasabb, gépesített nagyüzemi gazdálkodás mellett érhetünk el eredményeket és élhetünk jól. Csak a szocializmus évei alatt fejlődött ki a fejlett ipar és a korszerű mező- gazdaság. Kolhozaink naggyá fejlőd­tek, kultúráltak, magas gépesítéssel rendelkeznek. Milyen a munka szervesén nálunk Három növénytermelési brigádunk van, egy kertészeti és egy konyha­kertészeti. Példaképpen egy brigád munkáját fogom elmondani. A 2. szá­mú növénytermelő brigád 1750 hek­tár területen dolgozik, vagyis a 10-es teljes vetésforgóval 26 páT lovunk van, vannak ökreink, mezőgazdasági felszerelésűnk. A brigád munkáját a brigádvezető irányítja. Az ő megkerülésével még maga a kolhoz vezetősége sem adhat ki rendelkezést. Min- den rendelkezés a brigád felé a brigádvezetőn keresztül tör­ténik. Nagy jelentősége van a növényterme­lés minden vonalán a gépesítésnek. Éppen ezért nagy szerepe van a gép­állomásnak. Géppel végezzük a szán tást, vetést, sorközi művelést, mező- gazdasági kártevők elleni harcot. A traktoros brigád és a növényterme­lési brigád a legnagyobb egyetértés­ben együttműködve dolgozik. A ma­gas terméraredmény elérésében egy­formán érdekelt a traktoros ás a nö­vénytermesztési brigád. Mindkét bri­gád mindig pontosan tudja feladatát, tudja, hogy másnap mi az elvégzendő munka. Tudja, hogy mik az alkalma­zandó agrotechnikai eljárások, a ter­vet a kolhoz vezetősége a szakembe­rek bevonásával bontja fel. M'nden szezonmunkára igen pontosan és igen lelkiismeretesen készülünk elő. Ná­lunk jelenleg már nem fordul elő, hogv a traktor, vagy kombájn oem megfelelő előkészítés vagv nem meg­felelő karbantartás miatt álljon, A körzeti szerelők, gépállomások tech­nikusai igen lelkiismeretesen felké­szülnek a kampány idejére, olyan esetek, mint az ilteni tsres-ben. ná­lunk már nem fordulnak elő. Nálatok art »Boaszlaltnk a növény- termelést brigád területén, hogy a traktor áll, a nem megfelelő kar­bantartás következtében. Véleményünk szerint a gépállas azért következett be, mert a techni­kai karbantartás nem volt metffe’ető. Az olajat nem töltötték fel ideiében. Piszok, por került bele és ezéri idő előtt elkopott a h éné évgyűrű. Hiba, hogy sem a gépállomást mechanikr- sem a körzeti szerelő erre nem fi­gyeli fel. Wf/ypn astrotpehnlhai ctjárásokal alkamasnnh? Aratással egvidőben a kombájnnal egvütthaladva történik a tarlóhántás, vagy a kombiin után külön tralrior végzi a tarlóhántást, maid mélyszán­tást 23—30 centiméter mélyen. A nedvesség megőrzése érdeké- ben kétszer? bormélést végzünk. Utána «zántáat, majd vetést. A vetést most sűrüsoros, vagy átlós kereszt- vetésű módszerrel végezzük. Az őszi vetésű búzát fekete ugarba vetjük és mintegy 11 méteres távolságon nap­raforgó-sort vetünk annak érdekében, hogy a havat meg tudják őrizni. A tavaszi vetésterületeken is igen nagy jelentőségű a hó megőrzése. Ezeken a területeken kerítéseket csinálunk a hó megőrzése céljából Engedjétek meg, hogy egy néhány megjegyzést tegyek a nálatok tapasz­talt hiányosságokra. Mindenekelőtt a vezetőség maga sem ismeri eléggé a tervet, ame­lyet végre kellene hajtani Nem tudta senki megmondani, hogy mennyi volt eddig a fejéshozam. Igen fontos, hogy minden tehénre külön- külön meg legyen határozva a terv, (Pl ennek és ennek a tehénnek 4500 liter, a másik tehénnek 2500 litert kell adni.) Ilyent itt nem találtunk. Növénytermelésben úgy hallottuk, hogy itt a legjobb ideje az őszi vetésnek már elmúlt. Mégis 19* hold búzavetés még nem történt meg. A traktorok éjjel nem dolgoznak, ami abból adódik, hogy nincs pontosan meghatározott tervük a traktorosok­nak. Ebben pedig a szakemberek bi- -básak. Igen komoly megjegyzéseket lehet tenni a nálatok folyó építkezésekre Is. Szép építmények épülnek, , azon­ban a szakemberek felé az a meg­jegyzésem, hogy nem eléggé figyelnek a helyes tervezésre. A felépült istállók igen azépék, azonban vannak hiányosságok, ugyanis ezek- az istállók nem felei­nek meg annak, hogy a tisztaságot és az állategészségügyi előírásokat be lehessen tartani. A jószágnak a fal­tól másfél méterre kellene kellenic, hogy az állat gondozója közvetlenül a jászolba tehesse a takarmányt. Az ilteni építkezés következtében az állatápoló kénytelen az állatok mel­lett bevinni a takarmányt a jászolba, j Nálunk építészmérnök, ezenfelül a I kolhoz igazgatóságának egyik tagja még külön is felelős a kolhoz terü­letén folyó építkezésekért. Javaslom nektek is, hogv a vezetőség egyik tagját bízzátok meg a szövetkezetnél folyó építkezések ellenőrzésével és ha valami komoly kérdés merül fel, vigye azt a gyűlés elé. Javaslom általában, .hogy a munka- szervezetnek, a fegyelemnek igen r>af*v jelentőséget tulajdonítsatok. Hallottam, hogy a nanokban egy igen jól tejelő tehenet lo kel'aít vágni. A tehén gvomrában szegeket és más idegen tárgyakat találtak. Ilyesminek aem szabid előfordulni, hogy egy ’Ive? jó állatot gondatlanság miatt ie kell vágni. Még egr másik kérdés, amelvre delegációm minden tagja fel­figyelt. a trágva megőrzésének kér­dése. Van jó megfelelő istálló. Hiba azonban, hogy a trágvát kihordják é' ez istálló közelében helyezik el Mi­kor megkérdeztük, hogy van*e trá­gyaárok, amelyben megfelelően lehet­ne a trágvát őrizni, azt válaszolták, lio-iy vau, de e-iv kuliké volt, aki nem régen ment el innen. Az Istálló előtt kiöntött trátfva különböző be* 'egséíek forrása (tuberkulózis, brucel­lózis, pestis). Amellett az ilyen táró-' lás mellett a trágya veszít értékéből is. Ezután a gyűlés részvevői kérdé- seket intéztek Fokin elvtárshoz. A kérdésekre a parasztküldőttséí tagjai válaszoltak. Milyen a kapcsolat a szövetkezel es • gépállomás között, miivé« a kölcsönös segítség? Vjenes elvtárs válasza: A kolhozok feladata emelni a termelés eredmé­nyességét. A gépállomások feladata, hogy segítsék a kolhozokat képesí- téssel tanácsokkal. A gépállomás sza^nbarei segítenek a kolhoznak a vetőmag kiválasztásában, tisztítá­sában, abban, hogy a munkát jól el­végezzek. A kolhoz a gépállomással zerzo_dést köt. Ebben pontosan fel van tüntetve az egyes munkák (szán­időn„IréS'vbftakarítás) elvéá*ésének időpontja. Ezt a szerződést a kolhoz­gyules hagyja jóvá. Megszervezik a gépállomás mellett az ú. n. gépállomási tanácsot, amely taná­csokká. .álja el a kolhozvezetőségei. í;f® M ,.a Hmacsobat négyszer évent* g‘ÍV|ak„° Uif' meá‘árá>'*!iák a hibákat és megadják a hibák kijavításához a szempontokat. A következő kérdés: hogyan ah kaim ózzuk a műtrágyázást? feitrW chr.táM válasza: Mi kétszer fej trágyázunk, először, amikor a hé elolvad, azonnal (mivel területünk aagy, szerződést kötünk és repülő- géppel végeztetjük , trágyázást), a másik fe,trágyázást a kaíászosodá. időszakában adjuk szuperfoszfát for- dalában. Hogyan él az » család, ahol 7—8 gyermek van és . kolhozijta ugyanannyi munkaegységet szerez, mmt «Krack egyáltalán nincs gyer­meke? Fokin clyíárs válasza: Kétszázalé­kos szociális alapunk van erre a céi- ?*• •“«£ RZ óvódások ellátását és a bölcsődében lévő gyermekek gondo­zásának kérdését i, fedezi. Ezenkívül azok *z özvegyek, akik férjüket a INa^y Honvédő Háborúban elveszített Jvamtól nyugdíjban is része­sülnek. Elmondhatjuk, hogy sem azok, sem pedig a sokgyermekes kolhozis­ták semmiféle hátrányban nicsenek azokkal szemben, akiknek nincsen gyemekük. Emellett a sokgyermeke« anyuk az államtól időnként kitünte­tést kapnak. Továbbá havonként dí- lazas is jár a sokgyermekes anyák­nak. Az ovódák és bölcsődék léte le hetővé teszi, hogy a szülő megfelelő mennyiségű munkaegységet szerezze­nek. Hogyan vesznek részt a* assze nyok a kolhozuk és szoihozok munkájában? Szkripnyifcova elvtársié válasza; \x asszonyok és leányok n szovhozunk- >an nemcsak a növénylermesrfésl ál­lattenyésztési munkákban vesznek r< srt, hanem a kulturális nevelő mun­kában te. A mi asszonyaink külön brigádot alkotnak a szovliozhan. Kez­edben mint növényVrmcsz'ési mun- kaesnpntveze'.ő dolgoztam. 12 asszonv vöt! a munkacsapatomban. tíWS-haii ári a feladni,>t tűztük ki magunk elé, ,gy n fűnk bízót! terűié'« n a lehető legmagasabb eredményi érjük fii. Er- re .szenteltük minden időnket és el i* ér.ftk,^2ő hektár terülő!™ hekfáron- ,•! i T* J11*'zsa tPnnésvredményii ér­iünk el Ezért az eredményért engem ? * Mnnka IIőso címmel tiin­, , t. kl kormányunk, munkacsapatom tagjai! pedig érdemrendekkel M„* mint növénytermelő hpigúdvezelő dob gazom. Brigádomban nyolc rruinkacsa- l>a' van, munkacsapatonként 12 ug mindé,u-gy-es sze.nély nő. A munk:y csapa!-vezetők mind kitüntetésekkel, érdemrendekkel vaunak elismerve és a munkacsapatok tagjai h igen „». kan. Gyermekeink munkaidő akut ou!csődében óvócl^b^n vannak (Folytatás a 3. oldalonj Fafvainkba egymásután dübörög­nek be a traktorok ezrei, Villany­fény teszi derűsebbé falvaink éle­tét, kultúrházak, napközi otthonok, mozik nőnek ki egvik napról a másikra, hogy a falu és a város közötti különbséget eltüntessék. Nem gond már többé gyermekeink jövője. Főiskolák és egyetemek tízezrével fogadják be a munkás. és parsztszülők gyermekeit, orvo­sok, tudósok és a legkülönbözőbb szakemberek tömegei a nép fiaiból nőnek ki- Legféltettebb kincsünk­nél, a honvédségnél honvéd-tiszti egyenruhában ott találjuk Micseky Sándor tófűi, Tömösközi János. Hajnal Imre Ág községbcli pa­rasztfiatalokat és sokszáz munkás, és paraszUlatalt, akik már meg­ismerték a szó igazi értelmében vett hazaszeretetét, hazafiasságot, akiknek az lett jelszavuk:, mindent a népért, soha a nép ellen. Ezért érte el megyénk alig egy hét alatt a multévinél jobb eredményét és ezért harcol tovább a még jobb eredmények eléréséért, Ezért lg A/, a jelszó: A magad hasznára. « haza javára jegyezz békekölcsönt!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom