Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-31 / 254. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ( ^ MAI SZÁMBAN: A világ lakosságának egynegyede már aláírta a Béke Világtanács felhívását (2. o.) — Kalkuttában 12. o.) — Mohács előtt, egy hajón történt... (2. o.) — A kommu­nisták felelősek azért, hogy Kossulh-akna elkerüljön az utolsók közül (3. o.) — Hozzászólás a Dunántúli Napló október 11-én és 21-én megjelent cikkeihez — a szenl- lőrlnei gépállomás hibáihoz (3. o.l — A begyűjtés ered­ményei (3. o.) — A Titkos Háború bemutatója elé (}. o.) V _______________________________________________.___, VI II. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM. AKA äU FILLÉlt SZERDA, 1»51 OKTÓBER 31 A sajtó és a levelezők közötti kapcsolat elmélyítéséért (H. M.) Lenin és Sztálin elvtár­sak nagy figyelmet szenteltek an­nak, hogy a pártsajtó újságjai szo­ros kapcsolatot teremtsenek olva­sóikkal, a szerkesztőségek levele- zöhálózatot építsenek ki és kellő gondossággal, szeretettel kezelje­nek minden levelet, amelyet a dől. gőzök, de különösképpen a munká­sok írnak a szerkesztőségnek. A bolsevik újságok mindig nagyon sok levelet kapnak az olvasóktól és igen sokat le is közöltek belőlük. A Dunántúli Naplónak is az a feladata, hogy a bolsevik sajtó pél. dájára szervezze meg levelezőhá­lózatát és teremtse meg azt a kap­csolatot a párt és a munkásosztály között, amelyről Sztálin elvtárs így beszél: „...olyan kapcsolatot, amely erejére nézve felér bárme­lyik más, tömegjallegű közvetítő apparátussal.“ Hogy a megyei párt­sajtó ezt a feladatát jól végezhesse el, ahhoz fel kell használni a dol­gozókkal való kapcsolat különböző eszközeit, de elsősorban a munkás, levelezést. A dolgozók által írt és a szerkesztőségbe beküldött leve­lek a sajtó munkájában különleges, nagyszerű helyet foglalnak el. A dolgozók leveleinek segítségével nagyon sok Hibát tártunk már fel, nagyon sok dolgozó levele segített abban, hogy egyes szervek hibáikat kijavítsák és helyesen dolgozza­nak tovább. Április elején levelet kaptunk Egyházaskozárról. Nagy Mátyás, az ottani szövetkezeti ügy­vezető írta meg benne, hogy mi­lyen visszaélések történtek közsé­gükben a Baranyamegyei Állatfor­galmi Vállalat egyes felvásárlói részéről. Nagy Mátyás többek kö­zött ezt írta levelében: „Ideje len. ne kivizsgálni, kik vannak az Állat- jorgalmi Vállalatnál!“ Nagy Má­tyás javaslatára a Dunántúli Nap­ló megnézte az Állatforgalmi Vál­lalat munkáját és kiderült, hogy sorozatos visszaélések, ellenséges kártevések tapasztalhatók a válla­latnál, mért kulákok, kupecek, volt horthysta katonatisztek, tőkések garázdálkodnak és veszélyeztetik kétéves állattenyésztési tervünk végrehajtását. Nagy Mátyás elv­társ bíráló sorai segítettek a párt­nak és neki köszönhető, hogy a szerkesztőség leleplezte az állat­forgalminál megbúvó ellenséget, hogy megjavult a munka. A Dunántúli Napló szerkesztősé­ibe egyre nagyobb számban ér­eznek a dolgozóktól levelek, me­lyeknek a legnagyobb része a ter­melés különböző kérdéseivel — a szocializmus építésével foglalkozik. De különösen örvendetes az, hogy a munkáslevelezők egyre bátrabb hangon írják meg, ha az építés eredményei mellett hibákat vesz­nek észre, mert tudják, hogy a hi­bák kijavítása még nagyobb lendü­letet ad az építőmunkának. A mun. káslevelezők bátorhangú bírálata, a felsőbb szervek munkája felett, pártunk erejének növekedését, a dolgozók politikai színvonalának emelkedését mutatják. A pártsajtó­val való levelezés az alulról jövő •1 lenőrzés fontos eszköze. Éppen őzért súlyos hibát követ el az a vc- *ető, aki a dolgozókat akadályoz­za leveleik megírásában, aki gá­tolja a dolgozók pártsajtóval való közvetlen kapcsolatát. így követett el hibát Bak. József elvtárs, a püs- ökbólyi állami gazdaság párttit- ára. Löffler József elvtárs, aki akkor még az idamajori üzemegy­ség dolgozója volt, lelkeshangú le. vélben számolt be annak idején a szerkesztőségnek arról, hogyan zaj. lőtt le náluk a kongresszusi kül­döttválasztó taggyűlés, amelyen tagjelölteket is vettek fel a pártba. Ugyanakkor nem hallgatta el azt sem, hogy Horváth Györgyöt is fel akarták venni tagjelöltnek, holott tudták róla, hogy a jugoszláv ki­rály katonatisztje volt, hanyagul végezte munkáját és állandóan azon mesterkedett, hogy ronthassa a gazdaság munkafegyelmét. Löff­ler elvtárs megakadályozta Hor- ✓áthnak a pártba való bejutását és levelében megírta, hogy a pártszer­vezet nem volt elég éber Horváth esetében. Bak elvtárs, a párttitkár .izekután sértődöttséggel lépett fel Löffler Józseffel szemben és ami­kor levelezőnk megkérdezte, hogy .niért van ez, Bak elvtárs felelős­ségre vonta hozzánk beküldött le­vele miatt. Azt mondta neki: „Kö­rülnézhetsz majd, meddig dolgozol tdamajorban!“ — és elbocsátással fenyegette. Löffler elvtárs először arra gondolt, hogy nem ír több le­velet, azonban mégis úgy határo­zott, hogy ezekután még többet ír a szerkesztőségnek, mert tudja, hogy a párt mögötte áll ebben a kérdésben is és lesújt azokra, akik fékezni akarják a bírálat és önbí­rálat kifejlődését és akadálytakar­nak gördíteni az elé, hogy a párt­sajtó mindjobban elmélyítse adói. gozókkal való kapcsolatát. A Dunántúli Napló cikket írt Bak elvtárs viselkedéséről, aki azóta megbánta már tettét. Levelezőink pedig megtanulhatják Löffler elv­társ esetéből, hogy a pártsajtó minden becsületes levelezője mö­gött ott áll a párt és nem tűri meg azokat, akik gáncsolják a szocia­lizmus felépítését és takargatják a hibákat. Levelezőink általában megírják a tapasztalt hibákat, azonban nem mondanak bírálatot a megyei párt. sajtó munkájáról. Pedig a megyei pártsajtó szerkesztősége is csak úgy végezhet jó munkát, ha a dol­gozók közül sokan bírálják a lap munkáját, megírják, mit kifogásol­nak benne és milyen javaslataik vannak, hogy az újság színvonala­sabb, bátrabbhangú és még harco­sabb lehessen. Eddig még csak Dob­ra Lajos elvtárs, a háromhónapos pártiskola hallgatója jutott el odá­ig, hogy levelére küldött válaszun­kat megbírálta. Dobra elvtárs töb­bek között ezt írta: .......a sztálini ny ilatkozatról beküldött cikkemet nem bírálták meg az elvtársak. Nem írták meg, hogy mi volt benne he. lyes, vagy helytelen és miért nem közölhető. Én csak úgy tudok jobb cikket írni, ha kapok egy útmuta­tást, hogy milyen legyen a meg­írása.“ Dobra elvtárs bírálatának igaza volt. Komoly hibát követett el a szerkesztőség, amikor rövid válaszlevelében egy feladat meg­oldására kérte, de hozzá semmi­lyen segítséget nem adott. A dolgozók bírálják minél töb­ben és minél többször a megyei sajtó munkáját is, mert csak így dolgozhat jól, úgy tud minél több bányászt, üzemi munkást, állami gazdasági dolgozót, tszcs parasztot, Iraktoristat, ifjúmunkást, diákot megnyerni a pártsajtó levelező tá­borának. Nincs szebb dolog annál, mint a lapon keresztül, melyet ez­rek szeme figyel — segíteni, bírál­ni azokat, akik Hibát követnek el. Nincs nagyszerűbb feladat, mint a párt lapján keresztül bátran, har­cosan kiállni az igazságért. Ezt a szép feladatot gyakorolja minél több dolgozó, legyen minél több bányász, ipari munkás és dolgozó paraszt levelezője a pártsajtónak. VERSENYBEN A NAGY OKTÓBERI FORRADALOM TISZTELETÉRE A komlói bányában élenjár a Friesx-brigád A komlói bányászok Is újult erő­vel fogtak hozzá a termelőmunkához a tatabányai tanácskozás után, hogy letörlesszék a nép államával szemben fennálló adósságukat. Nemcsak a fej lések, de az elővájások dolgozói is harcba indultak a több szénért. Közöltük az élen jár Frie.sz Jó­zsef brigádja, amely 120.2 száza­lékra teljesítette legutóbbi tízbó- napi előirányzatát. Az ő példájukra lendülnek tovább az elmaradók, a gyengébbek is. A kettes számú elővájási csapat bányászai ok. tóber elején még csak 65 százalékra teljesítették előirányzatukat. A no­vember 7 tiszteletére folyó munkaver- seny során azonban megszilárdították a munkafegyelmet, s a nehézségek bátor leküzdésével mindhárom har­madban megjavult a munka. A hónap második felében a csapat már a száz százalékot is megközelíti. Bátran le­hettek már ígéretet: behozzák lema­radásukat és december 21-re már a tervüket teljesítők között harcolnak tovább. Ennek az elővájási csapatnak a lelkes igyekezetét támogatja az üzem. vezetőség is. A nemrégiben Komlóra érkezeti új szénkombájnt november első napjaiban ezen a munkahelyen állítják üzembe, hogy ennek segítségével mielőbb újabb fejtés döntse a szenet és fogyjon a komlói bányászok adósssága. A* első helyre lör a Bereit h-csapat Pécsbányatelep lejtési csapatai kö­zött nagy küzdelem folyik az elsősé­gért. A harcban nem maradtak el a fiatalok sem. Bereith Ádám lejtése: a DISZ brigád a tervszerinti napi 90 csil­le helyett napi 110 csille szén kiter­melésével sorakozott lel a tervüket jól teljesítők közé. De ezzel sem elé­gedtek meg. Amióta ismeretlen toga, lom a csapatban a „bumlizás“, azóta havi tervük 137.1 százalékos teljesíté­sével már a legjobbak között harcol­nak. 26-án 188, 27-én 231, 29-én 180 csille szénnel mutatták meg: egyre több és jobb termeléssel ünnepük meg november 7-ét. A lejtések versenyé­ben a harmadik helyről négy nap alatt a másodikra küzdötték fel ma. gukat, s valamennyien ígérik: nem állnak meg az első helyig, a felaján­lás minél szebb túlteljesítéséig, s azon túl is folytatják jó munkájukat az évi terv határidő előtt; beiejezéséért. A máriagyűdi tanács alkalmazza a meggyőzést, de ha kell a törvény szigorát is — esért eredményes a községben a begyűjtés A máriagyűdi dolgozó parasztok, Nagytólfalu dolgozóit hívták ki gyors­beadási versenyre. Nem új keletű ez a verseny a két község között, már régi versenytársak. Fej-fej mellett küzdöttek mindig egymással. Sokszor csak néhány tized százalék válasz­totta el őket egymástól. Most azonban Máriagyüd tűrt az élre, évi tervének 102 százalékos teljesítésével. Igaz, hogy a csépié® idején még nem számítottak erre a máriagyüdiek, mert vontatottan indult meg a begyűj­tés, amihez hozzájárult, hogy csak egy cséplőgép dolgozott a községben. Augusztus 20-ra nehezen érték el a 63 százalékot, és aztán kilenc napig egy szem gabonát sem gyűjtöttek be. Varga István tanácselnök elvtárs már valósággal ..lehetetlennek“ tartotta a beadási kötelezettség teljesítését a községben. Sokszor leültek Acher- inann Lajos párttitkár elvtárssai a tanácsirodába, hogy megbeszéljék, mi­lyen feladatokat kell elvégezni, hogy a begyűjtési terve! mielőbb teljesíteni tudják. — A népnevelő munkán kell ja. vftanil — mondta Varga elvtárs. Acherraann elvtárs pedig a példa- mutatást hangsúlyozta ki. Így aztán legtöbbször éjfél felé járt nz idő, mi­kor aludni mentek. De másnap a szavakat tettek követték. Varga elvtárs kenyérgabonából 150, árpából 200 és kukoricáiul is kétszáz százalékra teljesítette beadási köte­lezettségét. Achermann Lajos elvtárs sem maradt le. ö gabonabeadási kö­telezettségét 125, kukoricából 100 szá­zalékra teljesítette és ezenfelül 600 kiló tengeri; szállított a raktárba C' vételi jegyre. Példájukat követte Sebők István is. Kétszáz százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Gyulai József dolgozó paraszt 140 százalékra és lehetne sorolni tovább azoknt a dolgozó parasztokat, akik a veze­tők példamutatása nyomán száz százalékon felül teljesítetlek kőié. lezeltségüket. De Máriagyfldön nemcsak példát mulatnak a község vezetői. A felvi­lágosító munkába bevonták a tömeg­szervezetek népnevelőit és a meggyőző munka mellett a ta­nács keményen alkalmazta a tör­vény pontjait. Azoknak, akik elmulasztották köte­lezettségüket, felemelték az előirány­zatot. Ilyen dolgozó paraszt több van Máriagyfldön. A kétszáz dolgozó kö. ziil húsz nem teljesítette törvényes kötelezettségét. Cselök Tmrénét 400* és Bódi Júnosnét 06 forin' kártérítéssel is súlytotla a tanács. Mikor ezt a dolgozó jarasztok meg- ualották. nem vártak a kötelezettség teljesítésével. Egy sem akarta, hogv Öt is az a szégyen érje, mini Cselök Imrénél meg Bódi .lánosnél. Lpmmer József maga ment el a tanácsirodába és elmondta, hogy őt még nem érte itven r.zégven, de nem Is akarja, tiogy róla úgy beszéljenek a fajúban, mint arról, aki megsértette az állami fe­gyelmet. — Teljesítem kötelezettségem, de azonfelül is 690 kiló gabonát adok le C-jegyre! — mondta. Másnap már vitte a raktárba felesleges gabonáját is. Cselök Imréné, Bódi Jánosné, meg a többiek pedig bűnhődjenek. Megér demlik büntetésüket, mer! megszeg­ték az állami fegyelmet, nem telje­sítették törvényes beadási kötelezett, ségüket. Ök azok, akik rontják a köz. ség jó hírnevét, hátráltatják a közsé­get tervének teljesítésében — a na­gyobb eredmények elérésében! A betakarítási munkákban a pécsváradi, a vetésben a szigetvári járás az első Járásaink versenyében a betakarítá­si munkákban a pécsváradi járás ve­zet 100 százalékos eredményével. Má. sodiik a mohácsi já,rás 90.6 százaléké, val, harmadik a komlói járás 88.3 százalékával, negyedik a sásdi 86.1 százalék, ötödik a pécsi 82.2 száza­lék, hatodik a sellyei 79.3 százalék, hetedik a siklósi 74 százalék, nyolca­dik a villányi 72.8 százalék, kilence­dik a szigetvári 67.6 százalékos ered­ményével. A vetés munkájában járásainknak gyorsítani kelti a munkát, hogy befe­jezzék a vetést a minisztertanács ha­tározatában kitűzött időpontra. A ve­tésben első a szigetvári járás 87.7 százalékká'!, második a sásdi járás 86.7 százalék, harmadik a sellyei já­rás 84.2 százalék, negyedik a pécsi járás 79 százalék, ötödik a siklósi 68.4 százalék, hatodik a villányi 67.2 szá­zalék, hetedik a pécsváradi 60.6 szá­zalék, nyolcadik a mohácsi 60.3 szá­zalék, kilencedik a komló' járás 53.5 százalékos eredményével. A szigetvári járásban befejezték a vetést Becefa, Boldogasszonyfa, Nyu. gatezenterzsébet községek. A tszcsk közül boldogasszonyfai Vörös Októ­ber és Vörös Csillag, an telsz állási Petőfi, somogyapáti Petőfi, rózsafái Közös Sors, nagydobszai Vörös Su­gár tszcsk fejezték be a vetést. A komiéi járás az, amelyik har­madik a betakarítási munkák végzé­sében, utolsó, kilencedik helyen van a vetés végzésében. Ezért kettőzött erővel kezdjenek a vetés mielőbbi be. fejezetéhez, ha jó terméseredményt akarnak elérni. A mohácsi járás sem sokkal jobb a komlóinál. A mohácsi járás ered­ményét rontják Erdősmárok, Himes- háza, Majs, Szűr, Kölked, Babarc községek, ahol az állandó mezőgazda- sági bizottságra vár az a fieJiadat, hogy felvilágosítsa a dolgozó parasztokat, hogy a vetésnél minden nap késleke­dés, több mázsás veszteséget jelent. Élenjáró és elmaradt járások, községek — jól és rosszul dolgozó tanács funkcionáriusok A járások versenyében második he­lyen van a mohácsi járás, ahol a já­rási tanácselnök, Lapos Sándor elv­társ, a begyűjtést csoportvezető, Krá\ József, Legjobb községek a mohácsi járásban Lánycsók, Liplód. Szűr, Ud. várd, Szajk. Rontják a mohácsi járás eredményét Mohács város, Boly, Bor­júd, Himesháza,, Székelyszabar, Duna- szekcső községek. A kenyérgabona begyűjtésében utolsó helyen van a. sellyei járás, ahol a tanácselnök Varga Lajos és a be­gyűjtési ideiglenes csoportvezető Misz- lay Györgyi, a sellyei járásban élen­járó községek Kákics, ahol Mester János a tanácselnök, Sósvertike, ahol Tóth József a tanácselnök, GiIvánfa, a tanácselnök Varga János, Csány. oszró, Csokonya József és Gyöngy­fa, ahol Bakó Gyula a tanácselnök. De rontja az egész járás eredményét FelsÖszentmárton, ahol Fenyősi Fe­renc a tanácselnök, Drávakeresztur, ahol Maricskolár Mihály, Teklalalu- ban Fn'ck Ferenc, Váradon Hónait István a tanácselnök. A sellyei járás­ban bebizonyították az élenjáró köz­ségek, hogy lehet teljesíteni a tervet, csak igyekezniök kell, hogy mielőbb előre törjenek az utolsó helyről és az elsők közé kerüljenek. Burgonyából és kukoricából tegnap szabadul/ lel Ócsárd és Németi köz­ség, ahol 100 százalékon íelü' teljesí­tették mindkét terményféleségből a tervüket és így mindkét község sza­badon viheti piacra terményfeleslegét. Á pályafenntartási dolgozók értekezlete A MÁV pécsi igazgatóságának pá. lyafennlartási dolgozói a munka ter­melékenységének emelésénél jó mun­kát végeztek s ennek eredménye Lent a közlekedés és poslaügyi miniszté­rium a HL országos pályafcnuturr-Ysi sztahanovista értekezletet f. hó ól­én rendezi meg Pécsett a dr. Doktor Sándor kultúrházban. Az értekezleten jelen lesznek az or­szág legkiválóbb pályafenntartási Sztahánovlstái, akik az általuk alkal­mazón munkamódszerekről és ólért eredményeikről személyesen számol, nők be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom