Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-30 / 253. szám
1951 OKTOBER 31! M Ä PL© n PA R I ÉS P 4 R t ÉPH fl 5 * /Indrás-aknán munkához látott az áiiáválasztolt pártvezetőség Az András-alcnai I. p-ártalapszerve zet új vezetőségét másfél hete válasz tolták meg. A Központi Vezetőség határozata értelmében — az új vezetőségnek, a megválasztásuk után egy héten belül meg kell tartani az első vezetőségi ülést, ahol meghatározzák az egyes vezetőségi tagok feladatait, titkárt választanaik. Az I. alapszerrezeí vezetősége pénteken délután műszakikezdés előtt tartotta meg első ülését. A szervezeti szabályzatnak megfelelően nyilt sza vázással Szécsi elrvtársat választották meg isimét titkárnak. Az előbbi vezetőségben is megállta a helyét mine titkár, tőle várhatják el legjobban a tagok, hogy jól vezesse a pártszervezetet. A többi vezetőségi tag funkcióját már Szécsi elvtárs javaslatára hatá rozták meg. Az első vezetőségi ülés legfontosabb feladata azonban az, hogy a taggyűlés határozati javaslatának megvalósítására, kidolgozzák a pártiszerve zet feladatait és határozatokat hoz zanak a feladatok végrehajtására. Szécsi elvtárs a pártszervezet legfontosabb feladatának a pártcsoportok kiépítését látja. Eddig ez megoldatlan feladat volt Most kell majd életet vinni a munkájukba, jól kiválasztani a pártcsopoTt- felelősöket, megtanítani őket a pártcsoportok vezetésére. A pártcsoport felelős a maga területén felelős a termelés eredményéért is. A pártcso portfelelősnek tehát ismerni kell azo kát a módszereiket is, amelyek bizto sítják a nagyobb eredményt. Ezért határozott a vezetőségi érte kéziét úgy, hogy gondoskodni fognak arról, hogy minden párt csoport felel ős megismerje a ciklusos munkaszerve zést, hogy azt népszerűsíteni tudják, elmondhassák a csapat mindegyik tagjának, mennyivel tudnak többet termelni, hány forinttal lesz így több el számoláskor a borítékban. A szakmai oktatás mellett persze a pártcsoportfelelösök, népnevelők a politikai iskolákra is be vannak osztva. Igaz, hagy sokan vannak, akik csak be vannak osztva, — de előadásra, szemináriumra nem járnak. Ez még akadályozza a népnevelő gárda kialakítását. Kellő politikai fel- készültség nélkül nem lehet jól ági talmi, Próbáljon valaki is megneveln egy bumlizót, ha nem tudja, miért hátráltatja a műszakmulasztás az egész országot, a szocializmus építő sét. A jó népnevelők, — mert ázol is vannak, — valamennyien a politikai iskolán tanulnak. A pártmunkának, legyen az népnevelőmunka, oktatói, vagy szervező munka, többek között az a célja, hogy a termelést előre lendítse. A kommunistáknak mindig oda kelt mozgósítani az erőket, ahol problémák mutatkoznak a termelésben, és ahol a legnagyobb csapást • lehet az ellenségre mérni. Ezért határozott a vezetőségi ülés úgy, hogy a bányamastert, és a kör Letaiknászokat a vezetőségi üléseken ezentúl rendszeresen beszámoltatják, a tervteljesítés állásáról, a nehézséA vetési munkában az október 25 i állapot szerint továbbra is Vas megye vezet 102.G százalékos teljesítményével. Második helyen Veszprém megye áll, 96-2 százalékos eredményével megelőzte a vetéstervét eddig 95.2 százalékra teljesítő Zala megyét. A megyék további sorrendje a következő: 4. Gvőr.Sopron, 5. Nógrád, 6. Somogy, 7. Szabolcs, 8. Hajdu-Bihar, 9 Borsod-Abauj-Zemplén, 10. Komárom- Esztergom, li. Heves, 12. Baranya, 13. Szolnok, 14. Békés, 15. Pest 16. Bács-Kiskun, 17. Tolna, 18. Fejér, 19. Csongrád. A betakarítás! munkákban az október 25-1 állapotnak megfelelően változatlanul Zala megye tartja az első helyet száz százalékos kiváló eredményével, közvetlenül mögé zárkózott fel, meg előzve Csongrád megyét Vas megye. geikről, a terveikről, hogy a munká jukat a pártszervezet állandóan, hat hatosam támogathassa. Érvényt szerezzen a műszákiak felelős egyszemű lyi vezetésének, úgy, hogy azok is bátran merjenek kezdeményezni, abban a tudatban, hogy a pártszervezet mögöttük áll, a kommunisták segítik őket. A kommunista aknászokat, 15- mestereket pedig a pártmunkába is bevonják. Segítsenek ők is erősíteni a pártot ho-gy még több támogatást kaphassa nak tőle. Az, hogy a pécsbányatelepi kerület termelése tovább emelíkedik-e vagy csökken, tehát ho-gy a dolgozók jóiéi te, — a pénzben kifejezett fizetése,— emelkedik-e, a kommunistákon, kő zöttük az András-akma-i I. alap-szervezet tagjain is múlik. Rajtuk áll most, hagy a vezetőség határozatai végre leszmek-e hajtva és tovább erősödik-e p árt sz érv ez etü k. Kurucz Pál 98.5 százalékos jó eredményével. Harmadik helyen Csongrád megye áll, 98.2 százalékos teljesítménnyel. A megyék további sorrendje a következő: 4. Békés, 5. Nógrád, 6. Hajdu- Bihar. 7, Heves, 8.' Szabolcs-Szr.lmár. 9. Szolnok, 10. Borsod, 11. Veszprém, 12. Pest, 13. Somogy, 14. Bács.Kis- kun. 15. Győr-Sopron, 16. Komárom, 17. Tolna, 18. Baranya, 19. Fejér. A vetések mellett tovább kell fokozni a gvapoíszedés munkáit, mert a gyapotérés ütemével még mindig nem tart lépést a szedés. A gyapolszcdcsben élenjár Szolnok megye, amely a gvapoíszedés tervét 79 százalékra teljesítette. További sorrend a következő: 2. Hajdu-Bihar, 3. Békés. 4. Pest, 5. Csongrád, 6. Bács-Kiskun, 7. Fejér, 8. Baranya, 9. Tolna, 10 Somogy. Vas, Veszprém és Zala megye a legjobb, Tolna, Fejér, Csongrád a leggyengébb munkát végezték eddig az eszi vetésben — Tovább beli fokozni a gyapoiszetíés ölemét Á peHérdi tanácselnök „egyéni** módszerei hátráltatják a kukoricabeadás teljesítését Pellérden csüföttöhiin este volt népnovelöórtekezict. Szerdáin már mind-én népnevelő megkapta a meghívót ígéret!ít i-s tettek, hogy pontos időben, ott lesznek az értekezleten. De mire megjött az értekezlet ideje, a 31 népnevelőből csaik 19 tartotta köte l-etsség-éneik, hogy megjelenjen. Pedig t mind a harmincegynek érdeke let! volna, hogv elmenjen az éTtekezilet re — vagy talán nekik nem szegyei az, .hogy a gabonabegyüj-tiés-ben elér ték a száz'két százalékot, a kukorica begyűjtés-ben pedig csak 42 százalék mái ta-rt a község a beadási kötelezett eég teljesítésében? Bizonyára nem mert akkor elmentek volna az értekezletre, ahol a begyűjtés meggyorsításáról beszélt Ambrus István elvtárs Igaz, hogy Horváth Géza, a tanácselnök ott volt az értekezleten, d-e bizony nem sokat jegyzett meg belőle mert azt som tudja, hogy Ambrus István elvtárs milyen népnevelő ér veket adott a népnevelőknek. Ebből következik aztán, hogy mi kor Horváth elvtársat megkérdezik: — Hogyan győz meg egy dolgozó parasztot a beadási kötelezettség tel. jcsitéséröl? — erre azt feleli: — Nekem annyi a dolgom! Meg nem is végeztem felvilágosító munkát a dolgozó parasztok házánál! Agitálok én úton-útlélen! Valóban szombat reggel még a-lig volt hét óra, mikor Dombaj Ferenc dolgozó paraszt odament Horváth elvtárshoz, a szövetkezeti irodába mert még nem teljesítette kukorica beadási kötelezettségét, aztán meg kérdezte: — Hová kell vinni a kukoricái? Horváth e-lvtá'rs aztán elkezdte a „népnevelő“ munkáját: — Még csak most jutott eszedbe? Nem megmondtam, hogy 25-re telje siteni kell a kötelezettséget? Már ré gén letörted a kukoricát. — így kell rájuk ijeszteni — mond. ta Horváth elvtárs a szövetkezeti ügyvezetőnek. Aztán közbeszólt Dombai Ferenc is — Én nem főlek ! — Női Csak vigyázz! — volt rá t ^ (Vicjlict Helytelen e7 a „népnevelő munka“ Horváth elvtárs. Nem ijeszteni kell a dolgozó parasztokat, hanem fel kö’l világosii tani, hogy a beadási kötéllé zebteéget a törvény előírja minden pel’érdi dolgozó paraszt számára és minden dolgozó parasztnak kötelessé, ge betartani az állam fegyelmei. Meggyorsulna a bep-vüjtes mene*e Pellérden is, ha a község vezetői mutatnának példát a kötelezettség teljesítésében, ami Pellérden n-incsme-g Maga Horváth Géza, a tanácselnök is vállalta, hogy 120 százalékra teljesíti beadási kötelezettségét, de ígéretét nem tartotta be, mert száz százalékra teljesítette. Vájjon mit szólna Horváth elvtárs, ha a fürdőhelységeit, az iskolát, meg a járdát csak megígérték volna a községn-eik, közben még most is várhatnának az ígéretre. De mun-kásosz tályumk betartotta szavát, mert tudja hogy a vállalás teljesítése becsületbe.! kötelessége minden munkásnak és a dolgozó parasztoknak egyaránt Mozgósítani Keltene a népnevelőket a te’világosító munka további fokozására és a tanácselnök elvtárs ellenőrizné őket, hogy valóban foly. tatják-e a népnevelő munkát vagy megelégs-zenek-é a nem eléggé öntudatos dolgozó parasztok siránkozásával, hogy „nincs termény, mert nem termett.“ Megvan Pellérden a lehető- -ég a beadási kötelezettség teljesítésére, csak változtatni kell a munkán Becsüljük meg az új bányászokat! Amikor én Nagycsányról a mecsek. szabolcsi István aknára jöttem dolgozni, nagy kedvem volt a bányamunkához. Szívesen vádoltam fel a napszámos munkát a bányászélettel. Amikor lekerültéül a föld alá, eleinte lehetetlenül álltam szembén a sok- idegen szóval, amellyel egy bányásznak meg „kell“ ismerkedni. Idő kellett hozzá, míg megtanultam, hogy az őrt magyarul munkahelyet, a fórat a kitermeli szenei, a kapni fejfát jelen!. Egy alkalommal történt, hogy csa patveze'.ö vájárom. Varró Lajos, azt kérte tőlem, amikor mégcsak első napja dolgoztam a fejtésben, hogy húzzam odébb a „kapnil‘‘. Persze én nriu u fejfát. hanem a csúzdát húztam el, mert nekem senki nem mulatta se nem mondta, hogy mi is az « „kapni". Erre az'án nágv „vihar“ tört ki. Varró Lajos előteremtette apámat, anyámat és szidta még a dédanyámat is, hogy nincs több eszem. Megvártam míg egy kicsit lehiggad, akkor aztán szépen megkérdeztem tőle: — Miért kaptam azt a nagy szidást büntetlenül, hiszen nem tudhattam mi is az a kapni? Varró elvtárs az! felelte, hogy néha ideges és bizony előfordul nála ilyes mi. Azóta Varró elvtárs sokkal türelmesebb az új bányamunkásokkal, szeretettel tanítja, nevelt őket új mesterségükre. Nem fordul nála már elő, hogy indokolatlanul összekapjon bárkivel is Tudja már azt, hogy egy-egy új bányásznak egész további munkájára kihat, ha nehéz munkahelyén, a bányában durván, vagy .szeretettel kezelik az első napokban. Maganr is örültem, amikor Rákosi elvtárs tatabányai hozzászólásán el. olvastam az újságban. Mintha Rákosi ölvtárs csak a mi véleményünket mondta volna el, amikor arról beszélt, hogy több baráti segítséget kell nyújtani az új dolgozóknak Sajnos, még ma is előfordul sok vájárral, hogy durván bánik a be- osz'otljával és az „újoncokkal“. Pél dául Bonkő János csapatvezető állandóan kiabál munkatársaival. Én azt hiszem, hogy durvasággal nem lehet célt elérni. És ha az új munkások a durva bánásmódot tapasztalják, bizony elmegy a kedvük a bányamunkától. Bonkő Jánosnak és valamennyi bányász-társamnak — és ebből én sem vagyok kivétel — meg kell szívlelni Rákosi elvlárs szavait, mert csak úgy lehA megsznütetni a munkaerőván. dorlást és a bányáknál mutalkozö munkaerőhiányt, ha a régi bányászok igaz, baráti szereteMel fogadják az újakat, megbecsülik őket és nagy gonddal avatják be valamennyit a bányászélet „titkaiba“. Elmondta: Bokros Sándor csillés István-akna. „Tíz nap alatt a 100 százalékos beoratésse! — a családodért az ötéves tervért, a Pékéért“ A mozgalom során a komiét járás községei — három kivétellel — száz százalékban teljesítették már évi búr- gonyabegyiijlési tervüket. A napokban a járás községéiben falugyűléseket tartottak a dolgozó parasztok, amelyen elhatározták: október 31ig eleget tesznek kukoricabeadásuknak Is. A mohácsi járás dolgozó parasztjai is egyre nagyobb számban zárkóznak fel az élenjárók mögé. Nyolc község nirris valamennyi terményből 10(1 százalék felett teljesítette begyűjtési tervét. így Udvar község is, amely kenyérgabonából már előbb elérte a 225 százalékot, most kukoricából, valamint burgonyából is túlhaladta előirányzatát. A jugoszláv határ menti Dráva- csepely dolgozó parasztjai — akik legutóbb elragadták versenytársuktól: Drávaszerdahelytől a megyei tanács vándnrzásztaját és azóta is szilárdan tartják kezükben — új kezdeményezést indítottak cl. Vállalták: a „10 nap alatt a 100 százalékos begyűjtéssel — •i családodért az ötéves tervért, a békéért" -mozgalom során öt erősen lemaradt községet patronálnak, bogy október 31-ig ezeknek a községeknek dolgozó parasztjai is száz százalékban teljesítsék beadási kötelezettségüket, A drávaesepelyi dolgozó parasztok — akik népnevelő munkájuk során saját ■naguk kiváló begyűjtési teljesítését állították példaképül a többi község elé — jó eredményt értek el az üt környékbeli község patronálásábau is Kórós és Egyházasbaraszti község — amelyeknek begyűjtési eredménye egy héttel ezelőtt még a 60 százalékot sem érte el — ma már valamennyi terményből túlteljesítette egésv -vi előirányzatát. Békeröpgyűlés Komlón, a tatabányai bányasztanácskozás után A tatabányai bányá/sztkonferemcia után a komlói Kossuth-aknán röpgyű. lést tartót tok a dolgozók. A kétórai műszak előtt csaknem háromszázan vettek ezen részt a délut-ános harmad dolgozó; közül. Vertike István vájár ismertette Rákosi elvtárs beszédét és összekapcsolta a Kossu-th-aikna égető problémáival. Arról beszélt, hogy a délutános harmad dolgozói közül naponta átlag 45 műszakmulasztós tapasztalható és pontosan kiszámította, hogy 26 mü_ s®ak alatt 45 fő mulasztása 430 tonna szén-kiesést jelent. Ezzel pedig népgazdaságunkat súlyos k-ár éri és ötéves tervünk végrehajtását is hátráltatja. Kossuth-aknán ezenkívül komoly hibák vannak az új munkásokkal való foglalkozás terén i-s. Az aknán nagyon sok új dolgozó van, de az új munkások 50 százaléka rendszerint eltávozik az üzemből, • mert senki sem foglalkozik velük. Ez a békeröpgyűlés sokban különbözött az'előbbiektől. Lelkesebb volt a hangulat, mint azelőtt. Különösen, amikor a szakszervezet titkára a bányász dolgozók ítéletét kérte Rékási Andrásra, aki szeptember 25-én jött a bányába és eddig már 16 műszak- muilasztása van. Most pedig a szak- szervezetnél irodai beosztást követel. Egymás után hangzottak el a kiáltások, hogy ki kell dobni, ne bitorolja a bányásznevet. Nagy figyelemmel hallgatták a dolgozók a Megye-i Békeiroda vezetőjének hozzászólását, amelyben a békeharc feladatairól beszélt. Nagy elvtársnó elmondta, hogy a komlói Kossuth-aknai dolgozók még nagy rést hagynak a. béke bástyáján és a becsületes, békét akaró bányászokat felhívta, hogy tegyék szilárdabbá Termelésüket, a béke szilárd alapját.. Ko vács József e'.vtárs, a vá'ljai'at veze tője bejelentette, hogy a tatabánya/ bányaszért-ekezlet alapján ezentúl les. menyen fognak eljárni a megrögzött buml.izók ellen, elbocsátják munkahe lyukra', lakásukból kiköltöztetik azonkívül pedig hat hónapig munkál sehol sem kapnak. A sok és értékes közül kiemelke dik Pavlics-ek József segédvájár ja vaslata: bővítsék ki a népn-evelőgár dát és javítsák meg a felvilágosító munkát. A munkahelyen, a lakásokban és az utcán is végezzenek szívós felvilágosító munkát legjobb bánya, sziaink és magyarázzák meg a bumli zóknak, hogy miiiyen óriási kár származik abból, ha sorozatosan elmulasztják a műszakokat. Pavlicsek elv társ megbírálta a műszaki vezetés hiányosságait is. Elmondta, hogy ■ a Baílázs-csapa-tban dolgozik, és november 7.re azt ajánlották fel, hogy át lag 120 százalékot fognak elérni. Ehhez azonban a műszaki vezetés segít ségét kérték, hogy állapítsák meg munkahelyükön a napi teljesítményt Kérésüket Peredi föbányames-te-r visz szautasította azzal, hogv olyan vajat ban dolgoznak, ahol nem lehet normái megállapítani. Ennek következtében nem tudják lemérni, hogy vállal ásu kát teljesítikvagy sem. A békeröpgyűlés részvevői lelkesen és egyhangúlag határozták él, hogy megfogadják Rákosi elvtárs tanítását és dolgozó társaik körébe is eljuttat, ják Rákosi elvtársnak a tatabányai bányászkonfemcián elmondott értékes szavait. (A megyei Békciroda jelentéséből.) Helyes lenne, ha változtatna... Rövidesen kezdődik a műszak a Növényolajipari Vállalatnál. Összejönnek, beszélgetnek a dolgozók a termelésről, az eredményekről, a hibákról, de a legtöbb szó mégis Steiner mérnökről hallatszik. „Steiner mérnök nem" ad segítséget" hallatszik innen, „Steiner mérnök hátráltatja a munkánkat“ — mondják onnan. Ott mesélik: Kréinling- né kétgyermekes özvegyasszony munkaidő letelte után hazafelé igyekezett, hogy két gyermekének is gondját viselhesse. Steiner mérnök ezt tudta és mégis 18 órás miinkalurnusba osztotta he az asz- szonyt. Ez csak egy példa. Kiss Tóth Ferenc háromhele dolgozik egyfolytában, szabadnap nélkül. Mikor szólt miatta, Steiner elutasította, „Icinarházta“. De nemcsak a dolgozókkal való bánásmódban mutatkozik meg Steiner diktátorossága, hanem átterjed a termelésre is. Steiner mint egy „nagyhatalmú úr“‘, a régi begyakorolt .szakmunkásokat leváltja, segédmunkára helyezi őket. miközben nagyképűen kijelenti: „Én megérzem, ki tudja teljesíteni az előirányzatot." Azonban újra és újra bebizonyosodik. hogy Steiner „érzései" rosszak, hogy kárt okoznak, Steiner nemrég „érzéseire“ hivatkozva kijelentette: „Hülye pnplrformaság a versenyértékelés", viszont a dolgozók 'tettekkel bizonyították be, hogy a versenyértékelés még jobb munkára serkenti őket. Üzemeinkben százával vaunak régi műszaki értelmiségek, akik szfvvel-lélekkel dolgoznak, újabb eredményekre törekednek és munkájukban szilárdan támaszkodnak a fizikai dolgozókra. Steiner mérnök nem ezt teszi, ő nem a munkásokkal együtt, hanem mint egyes Irttrl mutatják, valósággal a munkások ellen fordítja „érzéseit“. Igen helyes lenne, ha Steiner mérnök változtatna munkáján, ma gatartásán... Ki a felelős azért, hogy hétfőn reggel fél hétkor a Komlóra induló autóbusz nyolc üres hellyel futott ki, ugyanakkor, amikor nyolc bérletest nem vett fel a kalauzod, hivatkozva arra, hogy nines ráírva a bérletükre a járat ideje. Végül Mecsckszabolosnii felvettek három jegyes (nem bérletes) utast, majd pedig befutottak Komlóra öt üres hellyel. A leniaradi nyolc utas kilenc óra után érke zett Komlóra. Ki a felelős az elmaradt munkaidőért, a kiesett termelési értékért, a kihasználatlan üt helyért. A kalauznő, vagy az. e’' elnézi az önkcnycskedésél? t
