Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-15 / 215. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLET ÁRJÁI EGYESÜLJETEK! NAPLÓ A MAI SZÁMBAN: A nemzetközi békeharc hírei (2. o.) — A kapitalista or­szágok dolgozóinak sztrájkharea (2. o.) — A jugoszláv munkások megakadályozzák a Tlto-(as!szlák katonai építkezéseit (2 o.) — Papp József (29) vájár kitöltötte tagfelvételi kérelmét (3. o.) — Gerenda Lajos ezer fo­rintja (3. o.) — Az új színházi évad elébe (4. o.) — A Kiinyvnapok mérlege (4. o.) AZ M DP BARANYAMECYEI PÄRTBIZOTTJÄCÄNAK LAPJ A VIIL ÉVFOLYAM, 21&. SZÁM ARA Öli FILLER SZOMBAT, 1951 SZEPTEMBER 15 Biztosítsuk jövő évi termésünket t Az ftszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésével segítjük elő ötéves tervünk harmadik évének jó termését. Az idei évben takarítot­tuk be felszabadulásunk óta a leg- jqbb termést. Bő aratásunk volt. Mi tértté ezt lehetővé? Többek között a minisztertanács határozata a nő. vénytermesztés kétéves tervéről. Megyénk dolgozó parasztsága tel­jesítette tervét A terv teljesítésé- en kitűntek élenjáró állami gaz­daságaink és tsz&ink. De vannak hiányosságok is a teljesítésben, és ezek főként a maradiságból adód­nak. Ez legjobban a helytelen ta­lajművelésben, az időben való vetés elmulasztásában nyilvánul meg. Ezekből a hiányosságokból indulunk ki, amikor megkezdjük a jövő évi kenyér- és takarmányéi Iá. tásunk alapját szolgáló őszi mező­gazdasági munkákat A minisztertanács határozatot hozott a növénytermelés 1951—52. évi tervéről. Ebben a határozatban leszögezte, hogy milyen átlagter­méseket kell országos viszonylat­ban elérnünk. így a megye terüle­tén búzából legalább 10.5 mázsa, rozsból kilenc mázsa holdanként» termésátlagot kell elérnünk a most következő gazdasági évben. A soronlévő feladatok közül a legfontosabb a tarlóhántás közép, mély (15 centiméter) szántással való elvégzése. A bíborhere, repce, lucerna, őszi takarmánykeverék, ősziárpa vetési határideje szeptember 15. A jó termés egyik alapfeltétele , a nővénynek a vetésforgóban való leélszerű elhelyezése, a jó talajelő­készítés és a trágyázás. Az őszi takarmánykeveréket úgy állítsuk a forgóba, hogy most adunk alá istál­lótrágyát és azután csalamádét, vagy kukoricát vetünk. Az őszi ka. lászosoknál a lehetőséghez képest alapkövetelmény, hogy ne kerüljön olyan földbe, ahol kalászos vete- mény volt. Az idei évben ez a hi­ba csak megyénk területén annyi futrinka kárt okozott gabonából, amivel 8.000 dolgozó kenyerét lehe. tett volna biztosítani. Hagyjunk fel azzal a régi, déd­apáktól örökölt helytelen baranyai szokással, hogy az őszi gabonák alá istáilótrágyát alkalmazunk. Hely­telen ez egyrészt azért, mert a ka. pásnővények termésükkel sokkal jobban meghálálják az istállótrá­gyát, másrészt azért, mert csapa­dékos időjárás esetén megdőlnek a gabonák, szárazság esetén pedig kiégnek. Sok! tokkal célszerűbb a Szovjetunió modem agortechníkáját hazai vi­szonyokra alkalmazva holdanként egy és fél, két mázsa szuperfosz­fátot és 50—60 kiló pétisót vetés előtt a talajba dolgozni. A vetés előtt 22—25 centiméter mély vetőszántást alkalmazzunk, wert ezzel felhozzuk a felszínre a talaj morzsái ék os részét, jól átszel- lőződik és a tápanyagok jobban ol. dódnak. Ez a módszer a poitavai kísérleti Állomáson két mázsás ter­méstöbbletet biztosít a 14 centimé, tér mély vetőszántással szemben. Ugyancsak alkalmazzák bátran áL látni gazdaságaink és termelőszö­vetkezeteink a Szovjetunióban jól bevált pázsitvetést. A nagynyárádi Kossuth tsz al­kalmazta ezt a módot az idén őszi- árpánál 2150 négyszögölön. A ve­tést úgy végezte, hogy a vetőmag- mennyiség felét elvetette a' táblán hosszába, a másik felét pedig rá keresztbe vetette. A termésered. mény egy holdra átszámítva három mázsa terméstöbbletet mutat ugyan­azon a földön. A pázsitvetésnél a gabona löbb napfényt kap és nem dől meg, mert a keresztsorok egy­mást megtámasztják. Még jobb a sorokra rézsutosan vetni. A terv előírja, hogy ezt a haladó vetési módot a termelőszövetkezetek ve­tésterületük 15 százalékán alkal­mazzák. A vetés alapfeltétele a jóminő­ségű, tisztított és csávázott vető­mag. A községi tanácsok és főld- művesszövetkezetek útján cserélje ki minden gazda jobb minőségűre gabonáját annál a földművesszö­vetkezetnél vagy gazdánál, akinek jobbminőségü gabonája van. A szelektorozás befejezésének határideje minden gabonafajtánál szeptember 20. A vetőmag szelek­torozása igen fontos, különösen ebben az évben. Kötelező is. Gon­doljuk el, milyen nagy kárt tesz a vadrepce egyetlen elvetett magja is, mert az a jövő évben 3000 darab magot hoz, ami azt jelenti, hogy holdanként legkevesebb egy mázsa terméskiesés lesz gabonáboL Kü­lönösen vonatkozik ez. a pécsi, sely. lyei, szigetvári és siklósi járásra, ahol a repcétől már messzire sár. gulnak a földek. Egy másik nagyon fontos agro­technikai művelet a csávázás. Az idén a búza mellett, az ősziárpa Higosánnal való csávázása is köte­lező. A föl dmüvésszövetkezetek már most gondoskodjanak Csává­zószerről, hogy az időben rendelke­zésére álljon dolgozó parasztsá­gunknak. A csávázás végrehajtása és a szer mennyisége a csomagolá­son fel van tüntetve. A búza vetési határideje legké­sőbb október 30, Az elmúlt év­ben is befejezte ezt a munkát Ba­ranya megye dolgozó parasztsága a tanácsválasztások napjára, így az idén is adva vannak „ lehetőségek az elvégzéshez, amely hozzájárul jó terméseredményeinkhez. Minden gazdának a nép államá­val szembeni kötelessége, hogy a terv ráeső részét teljesítse, ezért a vetésterve maradéktalan teljesí­tését el kell érnie. A községi taná­csoknál k> van függesztve a vetés­terv, rajta az is, hogy a községben a főbb növényekből hány százalé­kot kell minden dolgozó paraszt­nak elvetni. Legdöntőbb feladat az ősziárpa időbeni elvetése. Ha minden fogat és traktor rááll erre a feladatra, ak­kor megyénk két nap alatt teljesít­heti. Ez azt jelenti: biztosítjuk jö­vő évi termésünket. Léces János megyei tanács, mezőgazdasági osztály. A terv adja Baranyának HétrőMiétr* épük «épül Baranya. Aa Méves terv nagy létesítményeiből • kis baranyai falvaik is részesülnek. A magye dolgozó népének egészségvé­delmét, művelődési lehetőségét biz­tosítja as a több, mint félmillió érté­kű beruházás is, amellyel csupán az elmúlt héten új épületek egész sorát adták át a dolgozóknak Négy kul­túrotthon, egy egészségház, két kis- mozi, egy népfürdő, egy üzemi fürdő és Öltöző, hét kollégium-átépítés és egy bölcsőde készült el múlt héten Baranyában. Babarcon 15.000 forintos költséggel alakították át . a régi, szűkös orvosi rendelőt két rendetószobából, váróte­remből és orvosi lakásból álló egész­ségházzá. Liptódon húsz férőhelyes bölcsőde épült. Üzemi öltözőt és für­dőt létesítettek a pécsi Borforgalmi Vállalatnál. Pellérden pedig —, 30.000 forintos költséggel — elkészült az új népfürdő. Kismozit kapott Kővágó- szöllős és a határszéli Drávacsepely. Múlt héten adták át a Közlekedési Vállalat dolgozóinak az új kultúrhá- zat, amelyet több, mint 100.000 forin­tos beruházással létesítettek. Kultúr­otthon nyflt Pécsett a Vaskereske- deltnl Vállalatnál, a megyében pedig Illocskán és Villányban ia. Bahsa község begyűjtési versenyfelhívása megyénk dolgosé parasstjaihos Dolgozó parasztoki A dolgozók jövőért kenyerének biztosításáért folyó békebarc utolsó szakaszához közeledünk. Baranya megye országos viszonylatban a má­sodik helyen áll Megyénkben járá­sunk tartja még az ebő helyét, azon­ban a mohácsi járás igén kemény harcot folytait, hogy elsőségéi vissza­szerezze. Pécsi járás dolgozó paraszt­jai! Ne hagyjátok elveszni járásunk dicsőséget jelentő elsőséget. Dolgozó parasztok! Segítsük elő megyénk el­sőségét Mi, Baksa község dolgozó parasztjai versenyre hívjak a pécsi járás és a megye valamennyi közsé­gét, hogy szeptember 20-ig teljesít­sük megyénk kötelezettségét a béke­begyűjtési kampány keretében jó nép­nevelő és felvilágosító munkával, a szabad őrlés és iparcikk vásárlási kedvezmények ismeri érésével, a be­gyűjtési békeharc jelentőségének tu­datosításával. Felhívjuk az élenjáró községeket, hogy segítsék uz elma­radt községeket, az elmaradók pedig feszítsék meg minden erejüket, hogy száz százalékra teljesítsék hazafias kötelezettségüket. Községünk szep­tember 13-i állapotának megfelelően 119 százalékra teljesítette gabonabe­adási tervét Mi, Baksa község dol­gozó parasztjai vállaljuk, hogy már szeptember 15-ig begyűjtési kötele­zettségűinket 130 százalékra fogjuk teljesíteni. Három vágón gabonát adunk le addig hazánk megerősítésé­re. * Mutassuk meg, hogy becsületes har­cosai vagyunk a szocializmust építő lazánknak. Vigyük győzelemre a be­gyűjtési békeharcot. Kövessétek pék dánkat, ráérjétek lel reálkao erőite­ket és teljesítsétek a Párt és kor­mányzat által megszabott feladato­kat. Biztosítsunk dolgozó népünk asz­talára minő! több és jobb kenyeret. Baksa község dolgozó parasztjai­nak «evében: _ VISZLI ISTVÁN üzemi párttitkár TÓTH LAJOS VB-efarílk TEMESI ISTVÁN DÉFOSZ-elnök. ŰjaSíb kedvezmény a knkorica^állílási szerződési kötn clolgozti fist traszf oknak Kormányzatunk egé&, sor kedvez, ményben részesíti azokat a dolgozó parasztokat, akik beadóéi kötelezett­ségüket becsülettel teljesítették és ezenfelül még adnak be gabonát a nép állaniának. A C-jegyre beadott minden gabona mázsája után szeptember 24-ig 75 fo. rint, szeptember 25-től november 7-ig pedig 50 forint értékű, iparcikk vásár, fására jogosító utalványt kapnak a dolgozó parasztok. Országszerte megindult a kukorica törése és begyűjtése és ezzel egyidejű­leg a kukörícaszAllitási szerződések kötése, A. belkereskedelmi miniszter az élelmezés; miniszterrel egyetértés­ben most újabb kedvezményt nyújtott a dolgozó parasztságnak és kiterjeszti az iparcikkjuttatást a kukoricabeadás, ra is. Azok a termelő-szövetkezetek, fer- melőcsoporfok, és. egyénileg dolgozó parasztok, akik icufcórlcaszdllftási szerződést kőinek, a lekötött mennyi­ség beadásának minden mázsája után 35 forint értékű teljes egészében pn- mutáru vagy lábbeli vásárlásra jogo. síró utalványt kapnak. A szállítás; szerződés nélkül, C- jöéjyte eladóit kukorica után q.kéftt 25 forint értékű, ugyancsak teljes egé­szében pamutáru és lábbeli vásárlásá­ra jogosító utalvány jár. Ezenfelül azok a dolgozó párásítók, akik beadási kötelezettség ükön túl kukoricájukat szállítási szerződésié' lekötik, a C vételi jegyes áron felül, tdólegként..minden mázsa utón 10 fo. rint felárat kapnak, a -szállítási szer­ződés megkötésekor. Tanácsaink és földművesszövot.he zeteink segítsék elő, hogy dolgozc parasztságunk mielőbb értesüljön er- tői az újabb kedvezményről és idő. ben megköthesse a szállítási szerző­dést. Megfogadtam* hogy többet nem hallgatok a kuiákokra Három hete annak, hogy elcsépel­tem a gabonámat. Ért is úgy akartam tenni, mint a többi becsületes dolgozó paraszt, közvetlen a cséplőgéptől teljesíteni a beadási kötelezettséget. Ez volt a tervem még akkor is, ami­kor a&zlagba raktam a gabonámat. Utána néhány napra találkoztam Ha­béi Mihály kocsmáros, hentes, küenc- holdas kupeckulákkal és elkezdettük beszélgetni a beadási kötelezettség teljesítéséről „Ráérsz Jancsi a be­adással, jobb helyen van a gabona a padláson. Ami biztos, az biztos." Ilyen „tanácsokkal" látptt el a kulák. De én nem akartam neki hinni és bántotta lelkiismeretemet az, hogy éppen én ne vigyek közvetlen a cséplőgéptől a begyüitőhelyrc ga. bon&t, amikor a többi gazdatár­saim így teszik. Mikor raktam a zsákokat a kocsira, eszembe jutott, amit nekem a kulák mondott. „Jobb helyen van a gabona a padláson ..De azért csak rakód tani. Úgy gondoltam, ha tervemet nem is teljesítem, de azért a többi dolgozó parasztok legalább nem tudnak megszólni, hogy éppen én nem vittem semmi gabonát a bö- gyüjtőhelyre közvetlen a cséplőgép­tők A bevitt gabonamennyiség 45 százalékát tette ki a kötelezettségem­nek. A többit pedig a kulák szavára hallgatva elszállítottam haza a padlásra. Múltak a napok, a hetek. A „ta­nácsadó“ kulákok még annyit sem adtak be, mint én. Elszámoltatták őket. Ekkor már kezdtem rájönni ar­ra, hogy engem a kulik félrevezetett. De még mindig nem tudtam hatá­rozni. Múlt héten »zombaton levelet kap­tam Jugoszláviából, a feleségem any­ja Irta. A levélben ő is a beadási kö­telezettségről íft. Arról, hogy Tito janicsárja! milyen gengszter módszerekkel rekvirálják cl egész évi munkájuk gyümölcsét, a dol­gozó parasztoktól. „Még csak azt sem ' kérdezik meg, hogy van-e annyi gabona, amennyit követelnek" —• írja többek között az anyósom. Ez a mondat komoly gon­dolkozásra késztetett. Ott csak viszik az utolsó szemig. Nekem van bőven és mégáem telleshettem kötelezettsé­gemet? Ott a kulákok az urak, a?.ok szipolyozzák a dolgozó parasztokat. Nálunk viszont a kulákokat számol­tatják el a becsületes dolgozó parasz­tok. Rájöttem, hogy rosszul cseleked­tem. amikor hallgattam a Hábel Mihály, Paluska Gyula 45 holdas km lakokra, akik ugyanezt szeretnék el­érni nálunk is, mint amit elérték Ju­goszláviában a kulákok. Igyekeztem kijavítani a hibámat, nem akartam, hogy engem is n végén elszámoltassanak, mert ak­kor szégyclhetném magam az egész falu előtt. Eszembe jutott, hogy nekem is az ál- , íam adta azt a nvolc holdat, ami van. meg a házat is, amiben lakom s még'fi Visszaéltem az állam, a dolgozó nép bizalmával. ’ Nem gondolkoztam to­vább. Kocsira raktam a . felesleges gabonámat és élvittem a begyűjtő- helyre. Most már nyugodt vagyok, mert 106 százalékra teljesítettem az előirányzott beadási tervemet. Megfogadtam, hogy többet nem hallgatok a knlákokra. Dolgozó parasztok, tanuljatok az én esetemből és kövessétek példámat, teljesítsétek túl beadási kötelezett* ségtekef. Okos János nyolcholda-s dolgozó paraszt Szentláczló. Fokozzuk a begyűjtési versenyt Változatlanul lassú a'begyűjtés üte­me. Az élenhalndó pécsi járás egy nap alatt mindössze egy tized száza­lékot ment előre, ami egyáltalán nem mondható eredménynek. Semmivel sem jobb a mohácsi járás ólőrehala. dása sem, mert ott is az egynapi „eredmény" egy tized százalék. Igen lassú cz a munka békeharco­sok. Ha a bányászok Ilyen lassan dolgoznának, hát alig egy*két csille szén kerülne ki a bányából. így van ez nálatok Is, csak gabonával — alig né­hány mázsa a bagyüj. tés napi eredménye, így nem marad a zászló a jelenlegi élen- járóknál, elveszik tő­lük a még hátrább lé­vő járások, ha meg­nyomják a begyűjtést, mert ott som lehet dicsekedni, valami gyors előte- ha'adással. ^ jelenlegi egy tized szá­zalékos napi „eredményhez“ hozzáillo- no a csiga még akkor is, ha tíz első és a második járásról van szó. A sik­lósi járás is kullog, négy tized szá­zalékkal emelték eredményüket, míg a negyedik, villányi járás, két tized százalékot mondhat eredménynek. — Ügyedül a Vasvár adj iáiát az, amely több, mint egy százalékot haladt elő­re a legutóbbi nap óta. Nem sok vú- lasztfa rí Őket a villányi járás ered. mény élői, úgy, hogy — ha annyit megy előre u villányi járás, mint n legutóbbi egy nap alatt, — akkor a legközelebbi kiértékelésnél már az ötödik helyen találják magukat. A komlói Járás kilépett a csiga-bri­gád tagjai közül, mert a szigetvárt já­rásban ha lehet, még lassúbb lett a begyűjtés öle. me. A komlói járás két tized százalékkal ve­zet csak a szi­getvári előtt ágy, hogy könnyen visszakerülhet. — A csiga-brigád sorrendje: Szigetvári járás, sásdl Járás, Sellyéi járátí. A két Utóbbi járás egy.egy tized százalékot ment mindössze előre az utóbbi egy nap alatt. Békeharcosok! Ilyen lassú előreha­ladással nem tudunk az első lvlyie törni. Népnevelőit mutassátok, meg, hogy fokozni tudjátok az iramot. Fa­lusi .pártszervezetek, tanácsok, frissít­sétek fe! a versenyt, induljatok harc_ ba, hogy mesénk az első öa*-***-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom