Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-13 / 213. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányához (2. o.) — A népek harca a békéért (2. o.) — A földműve­lésügyi minisztérium felhívása az amerikai szövőlepke irtására (2. o.) — így szervezte meg a bőrgyár! pártszer­vezet az oktatási évadot (3. o.) — Gercbiez Károlynak négy közül három kötvénye nyert (3. o.) — Az élelme­zés! minisztérium jelentése a megyék begyűjtési versenyé­ről (3. o.) — Az irodalmi est tanulságai (4. o.) AZ MDt * B/ ÍR ANYÁI d.ECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vm. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ÁRA SÜ FILLER CSÜTÖRTÖK, 105.1 SZEPTEMBER 13 Számoljuk fel a begyűjtésben mutatkozó megelégedettséget és opportunizmust Darab János családija bevásárolt a C-gabona után járó utalványra Annak ellenére, hogy megyénk a legutóbbi országos versenyértékelés alapján a második helyre került a begyűjtési versenyben, — elmond­hatjuk: megyénkben lassú a be­gyűjtés üteme és a verseny foko­zódása helyett több járásunkban bizonytalanságot, határozatlanságot találtunk. Az utóbbi hetekben nagyszerű lendülettel tört élre a pécsi járás, amely jelenleg is vezet a járások versenyében. Első pillanatra úgy látszik, — ha csak a napi eredmé­nyeket nézzük, — hogy a pécsi já­rás szilárdan tartja első helyét. Ez nem így van. A pécsi járásban a hetekig tartó szép lendület után szinte minden átmenet nélkül visz- szaesett a begyűjtés napi eredmé­nye. Kétségtelen, a pécsi járás pél­damutatóan megszervezte az aktí- vaháiőzatot, elevenné tette a ver­senyt, jól tudatosította a begyűjtés teljesítésének jelentőségét. Azon­ban, ahogy elérték és látszólag biz­tossá vált számukra az első hely, elbizakodtak az elvtársak. Vonat­kozik ez a mohácsi járásra is. Hs végignézzük az élenjáró já­rások térképét, a községek kimuta­tását, azt látjuk, hogy az élenjáró, előirányzatukat túlteljesítő közsé­gek mellett szépszámmal vannak olyan községek is, mint Kisujbátiya, Orfű, Óbénya, Pálé, Kisujfalu, Ki­rályegyháza, Máriakéménd, Szellő és a többi község, amelyek nem érték el a száz százalékot és visz- szahúzzák a járás további előreha­ladását. Szellőn 68 százalékra áll­nak a begyűjtéssel és Sütő elvtárs. nő tanácselnök mégis azt mondja: „Mi már begyűjtöttük a gabonát". Ahhoz nem kell magyarázat, sen­kinek, hogy ez nem fedi a valósá­got Ez a hangulat különösen azok­ban a járásokban tapasztalható, amelyek a begyűjtésben most élen­járnak. Világos, hogy a tervet tel­jesítem kell. Ha ez törvény az üze­mi dolgozókra, úgy törvény a dől-, gozó parasztságra is. Döntő feladat, hogy a versenyben élenjáró köz­ségekben felszámolják a megelé­gedettséget, mert erre ok nincs, megyénk még nem teljesítette be­gyűjtési tervét. Hiányosságok mutatkoznak &z elmaradt járásokban is a begyüjté- fi munkában. A csiga-brigádban lé­vő járásokban a begyűjtési terv érdekében napról-napra emelked­nie kellene a begyűjtési eredmény­nek. Ezzel szemben egy-két-három vagonos a napi eredmény. A sásdi járás az utóbbi napok­ban előrébb került eggyel a begyűj­tési versenyben. A járási pártbi­zottság titkára, Tóth elvtárs, biza­kodóan mondta: Kikerül a sásdi járás a csiga-brigádból. Vitathatat­lan, volt fellendülés a sásdi járás­ban & begyűjtési munkában. De az ezzel járó eredmény nem annyira ennek a fellendülésnek, mint in­kább a sellyeí járás visszaesésének tudható be. Bizonyítja ezt az is, hogy visszaesett, Ihssúbbodott a begyűjtés a sásdi járásban és olyan megalkuvás kezdi felütni a fejét, h°gy „teljesíthetetlen" a begyűjtő, sí terv. .Ez a vélemény alapjaiban helytelen, mert igenis teljesíthető a begyűjtési előirányzat az elma­radt járásokban — és teljesíteni is kell, A sellyei járásban hasonló jelenség kezdi felütni a fejét. Kapkodás tapasztalható az elma­radt járásokban. Megtörténik az, hogy olyan községekre fektetik a fő súlyt, ahol már teljesítették a begyűjtési előirányzatot és az el­maradott községekre nem fordíta­nak gondot. Tervszerűbbé kell ten­ni a munkát és a döntő súlyt azok­ra a községekre kell helyezni, ahol elmaradás van. Emellett azonban nem szabad el­feledkezni azokról a községekről sem, ahol 100 százalékot, vagy en­nél többet mutat a begyűjtés ered­ménye. Nemrég, a máskülönben élenjáró Udvar községben „nem ta­láltak" felesleget, megállt a begyűj­tés. Szabó János (11), Udvar köz­ség tanácsclnökhelyettese erről a kővetkezőket írja: „Ennek oka az volt, ami{ azóta már világosan lá­tunk, hogy nem hajtottuk végre kormányzatunk C-vételi jeggyel kapcsolatos rendeletét. Nem adtuk ki az engedélyeket a C-jegyre be­adott gabona után járó szabadór- lésre." Magyaregregy községben a tanácselnök által 18 mázsára becsült feleslegből azóta négy vagonnal gyűjtöttek be- Mire mutat ez? Ar­ra, hogy több helyen a könnyebb ellenállást választva, egyszerűen kimondják: „Nincs felesleg" — holott van. Tehát nem fogadható el az az állítás, hogy nincs felesleges gabona. Mire mutatnak a felsorolt jelen­ségek? Az élenjáró járásokban ar­ra, hogy megelégedettség, elbizako. dottság tapasztalható a pártszerve­zetek, tanácsok munkájában. Az ej­maradt járásokban, hogy megalku­vás van, úgy a pártszervezeteknél, mint a tanácsoknál. Ki kell irtani mind a kettőt, fel kell számolni a megelégedettséget és a megalku­vást úgy a járásokban, mint a köz­ségekben. Meg kell gyorsítani a begyűjtés ütemét. Pártszervezeteink, tanácsa, ink ennek érdekében frissítsék fe! a népnevelő-hálózatot. Vonják be a begyűjtési agitációba azokat a dolgozó parasztokat, akik élenjár­nak a begyűjtésben és vonják visz- sza azoktól a megbízatást, akik sa. ját maguk sem jártak elől jó példá­val a begyűjtésben. Pártszervezete­ink és tanácsaink új lendülettel fog­janak hozzá a begyűjtéshez. Me­gyénk dolgozó parasztjai elsők akarnak lenni a begyűjtésbe^ is, úgy, ahogy elsők voltak az aratás­ban. Erre megvan minden lehető­ség. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az a feladat: Meg kell gyorsítani és szer­vezettebbé kell tenni a begyűjtés ütemét. iQS?'' fáázÁaftosoJc feiszlei a béketegyüitésben élenjáró dolgozó parasztoknak! ZDÍNA PÁL hétholdas (Drávaszentm árton) VENDÉG JANOS tizenkdthoidas (Sámod) AMBRUS IMRE tizenegvholdas (Kis szentmart on) TROHA FLÓRIÁN tizenkélholdas (Drávaszabolcs) BODOG VILMOS két és félholdas (Páprád) FARKAS GYÖRGYNÉ tizennégvholdas (Siklós) PAPP SÁNDOR háromhnldas (Harkány) DÓZSA ZSIGMOND lizeneevholdas (Bisse) BÍRÓ DEZSŐ nvolcholdas (Hirics) 5/.V. JANCSI FFRENCNÉ háromholdas (Nemeske) HOLLÓST J ' NOS nyolcholdas (Oerénves) TORMA FERENC nyolcholdas (Tormás) 10 mázsa 230 százalék 5 «I 147 »« 8 II 204 V 6 1« 155 fi 6 *• 1224 fi 11 «» 152 • I 6 »♦ 517 II 5 227 II 4 »1 300 »1 4 II 500 135 «1 140 »1 A Somogyapátihoz tartozó Ador- ján-pusztán voltam cseléd, Édelsheim Gyulai Lipótnak a birtokán. Ezt a birtokot Klein Miksa vette bérbe, aki híres volt vadáliatiasságáról és aki őt borjúnagyságú kutyával vette körül lakását, hogy még véletlenül se mer­jen senki hozzá bemenni jogos pa­naszával, mert az akadt bőven. Ezt nem fontos leírni, hisz mindenki nagyon jól ismeri az akkori helyzetet. Most nem erről akarok beszámolni, habár nem szabad róla megfeledkezni egy pillanatra sem, mert még mindig fe­nik a fogukat ezek a régi levitézlett urak, szeretnének visszaülni a nya­kunkra. De ezt nem engedjük. Ez állt előttem akkor is, amikor cséplés után szémhavettem ga­bonámat és teljesítettem a haza iránti kötelezettségemet. 263 kiló gabona helyett 833 kilót vittem a terményraktárba. C-jegyre be­adtam 570 kilő kenyérgabonát. Úgy éreztem, hogy ezzel tartozom öt hold földemért, tartozom a szabadsá­gunkért és sok mindenért, amit a dolgozó nép államától kaptunk. An­nál is inkább örömmel adtam be fe­leslegemet, mert ezt sem ingyen ad­tam. 670 forint értékű vásárlási utal­ványt kaptam, melyre már sok szép ruhát vett a feleségem, de még min­dig van utalványunk, amelyre ezután fogunk bevásárolni. A C-jegyre be­adott gabona után 263 kilót szabadon megörlettem. Ebből 174 kiló lisztet és 42 kiló korpát kaptam. Mindre nincs h szükségem és ami nem kell, eladom. Ha csak öt forintba számo­lom kilóját, úgy is 870 forintot kapok érte. Uj terveink megvalósításához ha­talmas segítséget ad ez a jutalom. El­határoztuk, hogy felruházkodásunk mellett rádiót veszünk. Mi is szeret­nénk szórakozni, tanulni, ami a múlt­ban lehetetlen volt, mert Kiélnék rá­dióját messziről sem hallgathattuk, még az ablakot is becsukták elölünk. Igaz, hogy nem is nagyon volt ehhez kedvünk, mert sokszor még az éjjeli 11 óra is kint talált bennünket « munkában. Most megteremtjük ma­gunknak, amitől a múlt megfosztott bennünket és ehhez a dolgozók álla­mától kaptunk segítséget. De ennél nagyobb terveink is vannak. Uj házat építünk, mert megelé­geltük azt az egy szoba-konyhás „lyukat", amit a föidesurak „jó­volta biztosított" számunkra. Most ez is könnyebben megy, mert megvan a felruházkodáshoz, sőt még a szórakozási lehetőséghez szükséges pénzünk, még jócskán marad í* be- lőte, úgy, hogy azt is hozzátesszük az összegyűjtött pénzhez és meglesz l lráz is, de nem üresen, mert ruháza­tunk, megélhetésünk mellett muskát­li« ablakaiból — feleségem már előre gondol erre is — rádiószó fogja mesz- szíre harsogni: — A Darab család jól él, van min­dene és nem lesz többé a Horthy- pribékeinek szolgálója. ífj. Darab János Somogyapáti-AdorjájjpuszU, A németi dolgozó parasztok jó gazdái az országnak Augunxiu» 22. Németi község 77 százalékra áltt a begyűjtésben. Ékről beszélgettek a köz­ség dolgozó parasztjai és Bors Ferenc párttitkár elvtárs ezen az estén a ezö- vekezeti holtban. A dolgozók kételked­tek abban, hogy a környező falvak el­hagyták őket. Nem hitték, hogy ennyi­re lemaradtak. Bors Ferenc párttitkár elvtárs elment & szalántai tanácsra, megnézte, milyen eredményt mutattak ott ki. Meggyőződött róla: tényleg ez a valóság. Visszaérve közölte a dolgozókkal, hogy ha továbbra is így folytatják a begyűjtést, még jobban lemaradnak. Valljuk be őszintén, kissé clbizakod­tunk. Azt hittük, hogy nálunk már minden úgy megy, mint a karikacsapás. Ezen változtatni kell, új módszerekkel kell ismét munkához látni — mondta. A szavak nyomán tettek születtek. Elkérték a tanácstól a felesleggel ren­delkezők kimutatását és akik már túl­teljesítették beadási kötelezettségü­ket, elmentek a lemaradókhoz. El­mondták, hogy nekik, délszláv dolgo­zóknak is viszonozni kell államunk sze­rető gondoskodását, azt, hogy cgyen- jogúan, szabadon élnek, hogy villanyt kaptak a hároméves tervben, hogy min­den este nyugodtan hajthatják álomra fejűket, nem úgy, mmt nem messze tő­lünk, a gaz Tito Jugoszláviájában, ahol sanyargatják a népet, ahol majd­nem minden éjjel megjelenik az UDBA autója és ártatlan parasztokat hurcol el. Augussiutt 24. Már 90 százalékos eredményről szá­molt be a versenytábla. Ez még mindig nem kielégítő. Azonban a pártszerve­zet nem feledkezett meg a begyűjtési harc mellett sora) fejlesztéséről sem. Gorsics Márk 17 holdas délszláv dol­gozó paraszt jó munkája jutalmaként és 120 százalékos beadásáért augusztus 23-án megkapta tagjelölt könyvecskéjét. Élharcos lett, az élcsapat tagja. Tudta mi a kötelessége. Társaival együtt még aktívabban dolgozott azért, hogy a köz­ség túlteljesítse kötelességét. Mégegy­,.Kevés a kukorica'* Mielőtt megkezdték az aratást, Bikaion is elterjedt az ellenség, a kulákok hangja: „Kevés a termés". Ez a kulák hazugság azóta már megsemmisült. Néhány hét még és sorrakerűl a kukorica törése. A kulákok itt is „alacsony termésát­lagot“ szeretnének. Bíkalon Majláth Ferenc, Alsómocsoládon Németh János kulák több zsák éretlen ku­koricát leszedett a kukoricaföld- rö! és teletette az állatokkal. Vilá­gos a céljuk: Amikor sorrakerűl a kukorica betakarítása, újra „bebi­zonyítják“, kevés a kukoricater­més, „alacsony a termésátlag“. Is­merjük már ezt a kulákme.sét és falus’ szervezeteink, tanácsaink q k'háVokuak erre az újabb mesterkedésére. ezer végigjárták a lemaradókat, a fe­lesleggel rendelkezőket. SáSoán Emil öt­holdas dolgozó paraszttal, aki 333 szá­zalékra teljesítette beadási kötelezett­ségét, elmentek Peterác János 12 hol­das gazdához, aki csak 90 százalékra teljesítette beadását. Elbeszélgettek ve­le, másnap százszázalékra teljesített. Taradzsáa György nyolcholdas dolgozó paraszt százszázalékra teljesítette be­adását, pedig volt még nélkülözhető fe­leslege. A népnevelők kimentek hozzá. Kecskés Márk és Szegfű János el­mondták neki, hogy a nélkülözhető fe­lesleg beadása neki is hazafias köteles­sége, Kiderült, hogy Taradzsia György azt hitte, hogy a százszázalékos telje­sítéssel mindennek eleget tett. Másnap bevitte feleslegét, 190 százalékra telje­sítette hazája iránti kötelezettségét, így lőhetne sorolni tovább a németi délszláv dolgozó parasztok lelkes ha­gy üjtéci munkáját Szeptember II. Büszkén hirdeti a versenytábla a né­metiek győzelmét, nagyszerű munkájuk eredményét: 123 százalékra teljesítet­ték kötelezettségüket. De nem álltak meg, hanem a megkezdett úton tovább folytatják a begyűjtési harcot. Leg­alább 130 százalékra akarják teljesíte­ni beadásukat, de ennél többre fel fognak menni, mert mindenki népne­velőnek éa az ország gazdájának vallja magát és igazi gazda akar leinti. 12-én megkezdték a napraforgó begyűjtését is. A többi termény begyűjtésében át élen akarnak járni. Elszámoltatjuk a kulákokat A kulákok a vetés kezdetétől a begyűjtésig és azon túl is azon törik a fejüket, hogyan tudnak szabotálni, kárt okozni a dolgozó népnek, Jól emlékszünk még az „alacsony termés­átlag" meséjére, amit a kulákok tér jessrtettek és „bizonyítgatták“,- hogy kevés a gabona és az eldugott ke­resztek pedig kint kevertek a földe­ken. Most a kulákok szabotálni akar­ják a begyűjtést. Azonban dolgozó népünk hatalma elszámoltatja őket. „Nincs gabonám, nincs gabonám" — így siránkozott Nagypeterdcn Csé- pán Gyula kulák is. Az elszámoltató bizottság azonban nem hitte el. Elin­dultak, hogy keressenek, Mikor a bi­zottság elnöke a nyúló! felé ment, kétségbeesetten kiabálta a kulák: „Ott nincs eldugva semmi". Az elnök a nyúlól tetején lévő hordóban 80 kiló eldugott búzát talált. Csányoszró községben két nap alatt az elszámoltatás során mintegy 100 mázsa gabona gyűlt össze. H. Nagy József kulák, aki tavaly is szabotálta a beadást, az idén is 13 mázsa gabo­nát rejtegetett, K. Kovács József ku- Iáknál 646 kiló elrejtett gabonát ta­lált az elszámoltató bizottság, Nagytsány községben Szomor Lajos 31 holdas kóláknál hét mázsa elrej­tett gabonát találtak. Tőrjeink élre a megyék verseny éhen Megyénk a legutóbbi jelenté« szerint második a megyék országos versenyé­ben. A begyűjtés .során ez a legjobb helyűnk és most arra kell törekednünk, hogy a második helyről feltörjünk az élre. Ahogy a kiértékelés Is megálla­pítja: Alig egy-hét százalék választ el bennünket az első helyiül — tehát minden lehetőségünk meg van —, ha fokozzuk a begyűjtést —, hogy elsők legyünk, elérjük azt a helyet, amire törekszünk. Uj harcra fel járások, gyorsítsuk a begyűjtés ütemét. Ne elégedjetek meg az eddigi lassan emelkedő ered mén v- nyel, hanem úgy, mint augusztus 20 előtt, teljes lendülettel szorgalmazzá­tok. Mutasson példát ebben a pécsi já­rás, amelynek békehar­cosai továbbra is elsők a járások versenyében és kövesse példáját a többi járás. Nem biztos még a pécsi járás első­sége. nem végleges n kezében még a Pártbi­zottság zászlaja. Újabb lendületet hál mohácsi járás és máris behozzátok azt a valamivel több. mint kél százalékot, ami a pécsi járás elő­nyéi jelenti A járások további sorrendje: Harma­dik a siklósi, negyedik a villányi, ötö­dik a pécsváradi járás. Énnek a három járásnak eredményét alig egy-két szá­zalék választja el egymástól, úgy. hogy bármelyik lehet akár egy nap alatt is harmadik, vagy a harmadikból ötödik. Siklósi, villányi, pécsváradi járások békeharcosall Döntsélck el. hogy szi­lárdan — ha átmenetileg is — ki ve­szi kezébe a harmadik helyet.. Várjuk a villányiak és a pécsváradiak feltöré­sit. Elsők akarunk lenni a versenyben. Csiga-brigád tagjai, rajiatok most me­gyénk dolgozó parasztágának szem*. A ti j.ó, vagy rossz munkátoktól függ, hogy mennyit tudunk előreha­ladni. Komlói, sásdi, seüyei já­rások ne této­vázzatok már egy percet sem, hanem összpontosítsá­tok a legjobb erőket az elmaradt köz­ségekre é<s ezeken a helyeken fokozzá­tok elsősorban a begyűjtést, Uj ‘ lendülettel lássunk munkához, számoljuk fel a munkában lévő hiá­nyosságokat. Legyünk o!«ők i megvík versenyében, törjünk az élre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom