Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-12 / 212. szám
1931 SZEPTEMBER 12 N H F L O 9 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * elhanyagolják a tszcs fejlesztését, erősítését A szovjet vetési módszer magasabb terméseredményt hős Adorj án-p tisztán Horthy Istvánná egykori ezerholdas urada'tnában, Adorján.pusztán dolgo- . zó cselédek szabad emberek, maguk gazdái lettek a felszabadulás után. Mint új gazdák, új emberekké születtek. Megszerették azt a földet, ■amelyen annyi verejtéket hullattak, annyi keserű napot töltöttek együtt. Amikor Rákosi eSvtárs javasolta a szebb, a biztosabb utat, a felemelkedés felé, Szabó elvtárs (jelenleg pécs. váradi JB-t)itkár) és Brantmü’.ler elvtárs, sokat fáradoztak, agitáltak, míg a dolgozó parasztság felét, 16 családot meggyőztek . a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről. 1949 szeptemberben megalakult a TIT, típusú .csoport. Államunk segítségükre sietett. 12 darab törzstehenet, 20 darab anyako. cát kaptak. Kezdetben sok hiányosság, nehézség volt, azonban a közös erő minden nehézségiét legyőzött, A csoport gyarapodott, gazdagodott. Megalakult a szíve, irányító motorja, e pártszervezet. Három tagja volt ©tókor még a pártszervezetnek. Brant- rnüller elvtársat a Párt más funkcióba Szólította. Futó elvtárs, av, akkori párttitkár, jól foglalkozott a pártépítéssel. Ma már tagjelöltekkel együtt 14 kommunista va.n a csoportban. Dacára annak, hogy a 16 családra kö. zel 250 hold föld megművelése várt, fáradságot nem ismerve, dolgoztak a csoport tagjai, hogy minden munka rendben legyen. Munkájuk eredménye nem maradt el. A csoportban azonban az eredméPéter János és Olejnyik László jgyrnás mellett laknak Kaposszekcsön. At is járnak gyakran egymásh.zo: Dfejnyik rend őrszakasz vezető bajtárs Péter Jánosnál veszi meg napi tej. Kriiksógletét, Péterné pedig meg-meg- fátogatja a rendőrbajtárs feleségét, iátha segítségre van szüksége az asz. Izonykának, aki' most várja első gyermekét. A múlt,hét egyik napján Olejnyik- «.é ment át tejért Péterékhez. Péter János éppen pénzt számolt, miközben felesége kimérte a tejet. Mire a tej a lábasban volt, Péter János ic 'össze, kötötte már a pénzcsomagot. — Elég lesz-e? ►— kérdezte tőle a felesége. — Biztos elég, egy pár tizes híjján Éppen tízezer torint! Vehetsz, rajta olyan bútort, hogy hét nyelven bénél .., Mire Olejnyifcné hazaért a tejjel, őtthon várta a férje. — Mit csinálnánk, ha tízezer torin- junk lenne? — tette fel váratlanul a fcérdést az asszony. Az ember élhevette magát: — No, azt hiszem, ezen nem keli tömünk a fejünket, mert nemhogy tízezer, de még ötezer forintunk sincs. De miért kérdezed? — Hát mert Péterek tízezerért bútort akarnak, venni... Milyen érzés e lehet, ha az embernek ennyi pén- \e van? * Szombaton este Olejnyik László fogta a tejeskannát a kezébe és ö neíit át, a szomszédba. Azzal a kér- iéssel állított be, amellyel egymást fogadták az utóbbj napokban az őr. nyék önteltté tették a tagokat. Nem foglalkoztak a csoport fejlesztésével, megszilárdításával. A pártszervezet befelé fordult, csak a saját problémáival foglalkozott és teljesen elhanyagolta a kívülálló dolgozó parasztokat. A Párt — nem öncél. Nem önmagáért, hanem a dolgozó nép felemelkedéséért, a jobb jövő megteremtéséért harcol. Erről megfeledkeztek Adorján, pusztán. Már megalakuláskor súlyos hibát követtek el. Teljesen elszakadtak az egyénileg dolgozó parasztoktól. a pártszervezet ez ellen semmit nem tett. a pártszervezet vezetői, a kommunisták, elfelejtették azt, hogy 1949 szeptemberében még ők is egyénileg dolgozó parasztok votlak. Rákosi elvtárs a szövetkezeti • gazdálkodást azért javasolta, hogy segítse a dolgozó parasztságot a felemelkedés útján. A felemelkedésnek ezt a módját azonban minden dolgozó parasztnak, az Adorján-pusztán lakó egyénileg dolgozóknak is javasolta. Az egyik dolgozó paraszt eiöbb, a másik később ismeri fel a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét. A Győzelem-csoport tagjai azonban azon a helytelen véleményen voltak, hogy ha az egyénileg dolgozó parasztok akkoriban nem látták meg a helyes utat, — ők ugyan nem agitálnak senkit. Fóris elvtárs, a csoport pártlitkára maga is beismeri; a pártszervezetnek nem volt arra meghatározott terve, hogyan fejlessze a csoportot. Népnevelő munkát sem végezlek tervszerű en.. A pártszervezet még nem dolgovollam. Abaujszántón, Göncruszkón dolgoztam hat helyett Patai Sándor uraságnak, meg lmplom István hutáknak. A íe’szabadulás után földel kapott apám, mint maga, én rendőr leltem, egyik húgom tanácstag, másik már harmadik tanítóképzőbe jár. Szép lett az életünk. Péter János nagyokat bólintott az elbeszélés közben, de a végén csak kibökte: — Azért csak nem tudja, szomszéd, mi lesz a pénzéből! — Dehogynem tudom — válaszolta Olejnyik László és elnevette ma. gát, — hát abból épült av iskola itt a faluban.. . Aztán csak látta volna, mi épült belőle Mohácsszigeten, ahonnan idejöttem ... Kövesút, több, mint 50 családi ház, gépállomás ... Ez lett a pénzemből! És még mennyi minden lesz! Vasárnap este, mint máskor is, szólt az őrsön a rádió. A híreket hallgatták a baj társak. A nyitott ablakon ches szúnyogcsordák vetették magukat a bajtársakra, a 'sötét faluba kiömlő rádióhang pedig mintha csábította volna ezeket a vérszomjas kis vadállatokat. Csapkodott is nagyban Győri Imre őrmester és Olejnyik László szakaszve- zető. — Ismertetjük a tcrvkölcsönhúzások nagyobb nyereményeit — jelentette be a hírek végén a bemondó. A bajtársak feszült figyelemmel nézték a kezükben tartott papírlapokat. — 10.000 forintot nyert a 0320 0770 számú kötvény — mondta be a rádió és többet nem is lehetett hallani. Olejnyik bajtárs diadalkiáltása el nyomta a rádióbemondó hangját: — Nyerteml zott ki érveket, amivel a népnevelők agitálni mehettek volna. A tszcs fejlesztéséért, a csoport megszilárdításáért elsősorban a pártszervezet, maga a párttitkár elvtárs felelős. A csoportfejlesztést azonban nemcsak az agitációs munkával kell kezdeni. Először a csoporton belül kell rendet teremteni. Azonban a csoportban is nagyon hiányzik a politikai felvilágosító munka. A párt- szervezet nem foglalkozott kellően a tagok politikai nevelésével, a pártfegyelem, a munkafegyelem megszilárdításával. Ha a csoportban rend, fegyelem uralkodik, ez magában véve is jó érv a kívülállók meggyőzésére. A csoportban azonban többször felütötte fejét a fegyelmezetlenség, lazaság, nézeteltérés. Ilyen esetben a pártszervezet megalkuvóan elnézett a dolgok felett. Fóris elvtárs azon panaszkodik, hogy maguk a párttagok sem elég akívak. Nem végeznek pártmunkát, népnevelő munkát. Ezen kell elsősorban változtatni. A termelőszövetkezet új feladatokat, fokozottabb felelősséget ró pártszervezeteinkre. A tszcs megszilárdítását a többi feladatokkal együtt kell megvalósítani A pártszervezet az évi beszámolóra, a vezetöségválasztásra készül. Az adorjánpusztai tszcs párt- szervezetének is úgy kell dolgoznia, hogy az évi beszámolón, mint jó munkával elért eredménvről számoljanak be a csoport megszilárdításáról, erősítéséről. Többet mar valóban nem tudok mondani! — No, akkor még háromezer forintunk marad is a takarékban! — dicsekedett a szakaszvezető bajtárs. Aztán nevetve tört ki: — Nyertünk, asszony, nyertünk! Tízezer forintot nyertünk! * Kedden már beváltotta nyertes kötvényét Olejnyik László. — Ötezerre van szükségem, a többit bennhagyom betétkönyvre — határozta el. — Szelvényes takarékkönyvet adunk érte, azt akkor és ott válthatja be a bajtárs, ahol csak akarja — javasolta a pénztáros. — Jól van —, hagyta helyben Olejnyik László, aztán elindult. Az ajtónál azonban meg visszafordult: — Mondják meg az elvtár6ak, merre kaphatok én szép babakocsit? 1945-ben üres szobák sora volt csupán a Beremendi Cementgyár laboratóriuma. A tőkések minden értéket elhurcoltak innen. Ma már közel ne- gyednjillió értékű felszerelés: légsú'.y- mérő, kaloriméter, léptékes analitikai mérlegek, elektromos izzitókemence, új füstgázelemzö, a cementvizsgálatokhoz szükséges minden műszer biz tosítja azt, hogy a laboratórium 17 dolgozója jó munkát végezhessen. A gyártásközi ellenőrzés tudományos Kétéves állattenyésztési tervünk sikeres végrehajtásához sokkal több takarmányt kell termelnünk, mint eddig. Mi, a nagynyárádi Kossuth tszcs-ben már az idén 20 anyakocát állítunk be. obből már 12 megvan. Ezenkívül 60 darab hízót hizlalunk, ezeket a sertéseket a közeli vásárokon vesszük meg. Jövő októberre a januári malacszaporulatból 100 darab sajáttenyésztésű hízót hizlalunk. Ez csak egy részlete állattenyésztési tervünknek, de éppen elég ahhoz, hogy világosan lássuk, milyen nagymennyiségű takarmánygabonára van szüksé günk. Láttuk ezt már tavaly ősszel is és sokat gondolkodtunk azon, hogyan tudnánü az árpatermésünket növelni. A Szovjetunió tapasztalatai alapján felvetődött a kérdés, hogy vessük keresztbe pázsitvetéssel az árpát, mert így sokkal magasabb termést érhetünk el. Először idegenkedve fogadtuk ezt a módszert, mert egyrészt valamivel több munkát igényel, másrészt még nem voltunk száz százalékig biztosak abban. hogy tényleg eredményes lesz-e? Ezért kísérletképpen csak 2100 négyszögölön vetettük keresztbe az árpát. Fél maggal egyik és fél maggal másik irányban. Előre kell bo- csátanom, hogy ez a földterület egy új belépő földié volt. Minőségileg elég silány és csak egyszer tudtuk megszántani, mert őszi növény volt raita. Fejlődés körben elszaporodott benne a repce. Kétszer gyomláltuk, de még mindig maradt benne. Minden csoporttá," különös figyelemmel kísérte ezt a vetést, kiváncsi volt, milesz belőle. Már az árpa fejlődésének második szakaszában, a kalászbaszö- kés előtt megállapítottuk, hogy sokkal szebb, mint a többi, pedig azok Jobb földben voltak. Aratáskor pedig örömmel tapasztaltuk, hogy amíg majdnem minden gabonánk megdőlt,1 addig ez teljesen egyenesen állt, mert gvökérzete a keresztbe való vetés folytán sokkal erősebben kapaszkodik a talajba. A telEgy éve dolgozik már a paloiabo- zsoki gépállomáson Iíozári Irén 19 éves traklorosleány. Jó munkájával a nyár folyamán megbecsülést szerző'! a női Iraktoristáknak a gépállomás körzetébe tartozó falvakban. Cséplési tervét 233 százalékra teljesítette és emellett közel hatvan holdon végezte el a tarlóhántást. Munkája közben — amerre csak megfordult — mindenütt felkeresték a falubeli paraszf.lányok, akiknek kérdésére elmondotta: hogyan került a gépállomásra, hogyan tanult meg traktort vezetni. — Eleinte bizony idegenkedéssel fogadtak — mondotta —, de amikor !á:módszereinek jó elsajátítására az üzemben elméleti és gyakorlati tanfolyamokat indítottak. A gyár termékeit így megfelelően képzett, egyre fejlődő munkatársak vizsgálják át a gyártás minden mozzanatában Elemzik az alapanyagokat — kő, márga — és a gyártási folyamatok mindegyikét, hogy nagy szilárdságú, kitűnő minőségű „poríland" cementtel segítse a beremendi gyár a tervépífkezé- sek munkáját. ies sikerről csépléskor győződtünk meg. Erről a területről holdankint átszámítva 15 mázsa átlagtermést takarítottunk be, míg a többi ősziárpa holdankint csak 12 mázsát adott. Az idei vetésterv elkészítésénél mar szem előtt tartottuk ezt a tapasztalatot és eszerint azokon a területeken, melyeken lehetőség nyílik erre, keresztben vetjük el az őszieket. Mielőtt továbbmennénk, még annyit akarok közbevetni, hogy a tavaszi árpát teljesen elhagyják' mert az idén csak hat mázsát adott holdja, míg az őszi pontosan ennek a kétszeresét. Ősziárpáből 25 holdat irányoztunk elő. Ebből 10—15 holdat keresztbe velünk el, de lehet, hogy többet is, attól függ, hogyan engedik meg az adottságok, mert nálunk az idén általános tagosítás volt és így sok helyen még akadályoznak bennünket a ki* sebb-nagyobb őszi vetések. Búzából száz hold az előirányzott vetésterületünk. Ebből a pillangósnövények helyére, amelyen már a keverőszántést is elvégeztük, 37 holdon keresztbe vetjük a búzát. Ezt határidő előtt, október 30 helyett, október ötödikéig elvégezzük. A többi területen is határidő élőit végezzük el a vetést, mert jövőre még több termést akarunk betakarítani. Még több gabonát akarunk adni az államnak, így nekünk is sokkal több jut. Az idén 350 százalékra teljesítettük beadási kötelezettségünket, 16.400 forint értékű vásárlási utalványt kaptunk. Szép jövedelmünk lesz az elszámoláskor, munkaegységünk a tavalyi 24 forintról legalább 35 forintra emelkedik. Ezenkívül 82 mázsa 50 kiló gabonánk maradt szabadőrlésre. Jövőre még több jövedelmet akarunk elérni és ezt csak az új módszerek alkalmazásával biztosíthatjuk, amilyen a pázsitos vetés is. Elmondta: Hegyi Gyula, a nagynyárádi Kossuth tszcs elnöke. Iák, hogy jól végzem munkámat, megszerettek, megbecsültek Iiozári Irén ma már az élenjáró palotabozsoki gépállomás egyik legkiválóbb dolgozója. Jó múmiájáén munkaérdemrend- re terjesztenék fel. A nyári munkák alall havonta ezer forinton felül keresett, amelyből most motorkerékpárt vesz. A dolgozó parasztlányokkal folytatott beszélge'ése során lizenncgycn határozták el, hogy Iiozári írón példája nyomán ők is traktorosok lesznek Közülük nyolcai már fel is vettek a gépállomásra. A vajszlói gépállomás II női traklo- ristája is jó munkál végzett a nyáron: valamennyien túlteljesítenék cséplési és talajmunkalervüket. A női dolgozók eredményeit megismerve, az elmúlt héten nyolc vajszlói leány jelentkezeti a gépállomáson traktorosnak. Baranyában a nyári munkák álalt összesen 54 új női traktorost vetlek fel. A megye 17 gépállomásának dolgozói most elhatározták, hogy szeptember hónapban újabb száz falusi leányt szerveznek b? traktorosnak. Felvilágosító munkájuk máris eredménnyel járt: az első héten 3-1 dolgo- zó paraszllány kér-e felvételét a baranyai gépállomásokon. Iskola, családiház, kövesút ■— bútor, babakocsi, télikabát lett Olejnyik László kölcsönéből Korszerű IsMérium segíti a Beremendi Cementgyár dolgozóinak munkáját Egy hét alatt 34 paraszt lány jelenikezett traktorosnak Baranyában tön is: — Kihúzták már a tervkölcsönköt- rényét, szomszéd? — Nem húzták azt és nem is fogták! — Miért ne húznák ki? Talán nem h jegyzett?! — Hát bizony.. . nem jegyeztem! Akartam ötven forintot jegyezni, de jzt mondták a népnevelők: ..Csak nem ikar ennyivel szégyenkezni?“ Akkor megmérgesedtem — és «cm jegyeztem semmit sem! — Pedig a népnevelőnek volt iga. ta — húzott magának széket Olej- ayik bajtárs, azután leülve magyarázta tovább: — Péter bátyám kapott vagy öt hold földet a földosztáskor, vzóta is csak segítséget kapott az ál. Iámtól. Ha gyereke lenne, a7 új iskolába járhatna, a,mi most épült,.. Egyre jobban belemelegedett a be- Kzédbe: ~ Látja, én hatszáz forintot jegyez. 'em, pedig nincs annyim, mint magárak. De én meghálálom az á'lamnak az emberi életet, amit most elek. A (elszabadulás előtt gazdasági cseléd Tízezer forintot nyertem! Az asszony még otthon nem aludt. Ki6 réklif kötött, rózsaszínűt — hi szén leányt szeretnének mindketten. — Nö asszony, mit csinálnál, ha tízezer forintod lenne? — tette fel most már Olejnyik bajtárs a kérdést. Az asszony szívesen merült bele a tervezget ésjx‘: — Hál először is... először is babakocsit és babakelengyét vennék, aztán télire tüzelőt. Jó lenne egy hízó is, te úgyis nagyon szereted a füstöltet... Olejnyik László kezében a ceruza, közben szorgalmasan írta a számokat egymás alá. ö már Tri is számította, mennyibe kerülnének a felesége kívánságai. — No, még kívánhatsz bőven, még futja — biztatta az asszonykái. Hál akkor vennék wég egy konyhaszekrényt, egy ruhásszekrényi. azlán két karosszéket —, abban lehc- ám nagyszerűen ülni, nem fájdul meg benne az ember háta. vennék azután .. . de mondd, telik még? Csak sorold nyugodtan! — Vennék még télikabátot is ma. gamnak. két pár cipőt és két ruhát. A MARTON-CSALÁD SZÁZ FORINTJA A naptár 1949 szeptember 30.at mutatott Marton István nagydobszai dolgozó paraszt, ekkor már a hároméves terv ideje alatt épült új lakásában lak.oll Az ő házán kívül több új ház is sorakozott. új házak során két népnevelő Vele.cz József és Rácz György ment sietős léptekkel. A tervkölcsönjegyzéseket íriák össze ... Délután három óra lehetett, amikor a két népnevelő bekopogott Marton István ajtaján. E'öször nem tudták, mi járatban vannak. A beszéd nyomán később Marton- jxé szólalt meg: — legyeznél; én Józsi ötszázat is. ■ de alig várom, hogy valami kié pénzt kapjak kézhez, mert aímvi min. den kellene, helye van minder, formaiak. Marton István azonban nem így iátta. Arra gondolt, hogy új lakást kapott az államtól. Ezt ne vegye figyelembe? Ne tegyen azért semmit, hogy a többi dolgozók is olyan lakást kaphassanak, mint ö? Nem olyan ember Marton István. — Ssrás forintot ieuvrch — menara. igaz, nem volt sok, de csak ennyit tudott adni s másnap vitte a százast a postára belizetni. Majdnem két év tel! e; azóta A Marton.család cl te egyre szebb lett, lett ruhájuk, jószágjuk és sok minden más. Marton István nem is gondolt arra, hogy nyerni tog. örült, hogv segített a 100 forinttal, hogy vVff„ mit adhatott szép lakásáért. Két lánya azonban annál többet törődött a nyereménnyel. Mikor megkezdődött a sorsolás, ügyelték a számoké,, egyeztették a kötvény- és a sorozatszámol, — vajjen nyerünk-e? — lesz-e új cipő? Szeptember 7-én is így egyeztették a számoka,, amikor egyik lánynak, — a Marinak — az ujja mcqakcd’ egyik .zárnom 0777S-ÖS. ■ Nyertünk — kiúlloüa boldog örömmel De arca ismét komoly lelt: „Hátha mégsem1. A-, egész család kutató szemmel figyelte a kőivpny szárnál, nem akarlak hinni szemüknek. Erről me/uretyősőtfiv»L hcmcncsan. N.agda kerékpárra ült. magával vitte a kötvényt és vitte a postára. A Man- cn-csciád valóba,, nyert ötszáz forintot. ÖU szőlősen kapta vissza ezt a pénzt, amit 1949. ben jegyeztek, amit olyan nehezen adót. ki Mar tonne kezéből. E««* ül cipő mmakét lánynak Megváltozott a véleménye már régen Mar-onnénak és így ei tékeli jegyzé- ~ét: Kétszáz iorinlot kellett volna legalább lejegyezni és megkopnám most az ezret az ötszáz helyett így kellett volna tenni... UPöCZKI JÓZSEF
