Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-07 / 208. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r A MAI SZÁMBAN: A MaJrcnctoe*i értekedet (2. o.) — Megkezdődött a Terr- kOleafln EH. aonolésa (2. o.) — A béke híreinek Moszhra- terflleU értekerJete (2. o.) — A Jugoszláv bányászok hi»re- eal leletnek Tltoék nyomorpolitikájára (2. o.) — Szilágy kit még ben nem tölti he feladatát a pártszervezet vezető­cége (3. oj — A sásdl gépállomás párttaggyfilésének ta­pasztalatai (3. oj — Komlón otthimrn találtak az új bá­nyászok (3. o.) — Kiinyvnapi készülődések (4. o.) AZ M D P BARANYA M ECYEI PA'RTBI ZO TTi ÁGÁNAK LAPJ A VHL ÉVFOLYAM, 208. SZÁM ARA 60 FILLER PÉNTEK, 1951 SZEPTEMBER 7 BMÉRÜMplrtS TERVÉRT! NYERTÜNK MINDANNYIAN Néhány nappal ezelőtt a Széche- nyi-téren a villamosmegállónál egy öregebb bácsika biztatta feleségét: „Ha kihúzzák a kötvényünket, ak­kor ilyen ruhaanyagot is veszünk, meg a kislánynak valami ajándé­kot" Ezzel elindultak és tovább- menve nézegették a kirakatokat,— látszott rajtuk az a biztos tudat hogy előbb vagy utóbb, de sor ke­rül a vásárlásra és lesz ruhaanyag, a kislánynak játék a nyereményből •— még több, mint ami eddig van. Mire ezek a sorok megjelennek, lehet, hogy az ismeretlen bácsi boldogan újságolja kötvényét szo­rongatva: nyertem! És szavaihoz nyugodtan hozzátehetjük: nyertünk mi is, nyert az egész dolgozó nép, százszorosán megtérült az a pénz, amit a dolgozó népünk 1949 szep­tember 29-én és az azt kővető na­pokban olyan lelkesen jegyzett a tervkőlcsőnre. Beutazni az egész országot, meg­nézni helyszínen a fejlődést azt a növekedést, amit ötéves tervünk hozott, amelyre dolgozó népünk adta forintjait nem megy egyköny- nyen. Ha nem is látjuk, de világo- . san tudjuk: ez az ország, a mi ha­zánk az ötéves terv óta annyit fej­lődött hogy azelőtt ncgyedévszá- zad alatt sem lehetett ennyi új al­kotást ennyi új nagyszerűséget lát­ni. Nincs olyan nap, hogy valami újról ne adna hírt a »ajtó, a rá­dió, nincs olyan nap, amikor ne találkoznánk egy-egy új vívmány­nyal, amely ötéves tervünk büszke alkotásai közé tartozik. Nézzünk széjjel... Egy-két nappal ezelőtt Tóth László elvtárs, nyomdász azt mond. ta: „Nagyon hív a nagybátyám Kom­lóra, hogy nézzem meg, mekkorát fejlődött El Is megyek“ — hatá­rozta el. Amikor Tótn elvtárs utol­jára Komlón járt, akkor falut lá­tott olyan falut amely szűk, po­ros utcáival semmiben sem külön­bözött a többitől. Ma már mást Iát. A kőkönyősi domtetőn büszkén emelkedik magasba a sok újonnan épült ház, olyan házak, amit min­den arra vetődő idegen megcsodál, de még a komlóiak is alig győrik nézni. Csak 1950-ben 164 lakás épült « bányásznapon várossá ava­tott Komlón, ezen kívül ott büsz­kélkedik a 100 személyes és a négy 50 személyes munkásszállás, ebben az évben 280 új lakás készült és 294-et kezdtek építeni. Ezek és a többi más alkotás a föld felett van, de sokkal hatalmasabb az a fejlődés, amely az „alsó Komlón" van, lent a föld alatt — a bánya­fejlesztés. A hosszú altáró készen áll, méltóságteljesep tekint széjjel a környéken piros vastestével az új aknatorony, alatta többszáz mé­ter mélységben nyúlik a föld gyom­rába az akna. Lent a bányában ka­parószalagok, a mélyépítésnél ra­kodógépek és egyéb más emberi erőt helyettesítő nagyszerű gépek vannak. És ez csak Komló. Komló felé Meszesnek kell men­ni és a Tolbuchin-út mellett is va­lóságos kis várost találunk, amely a múlt évtől épület, amely most is építés alatt van. Elmegyünk a me­gyében új utakat találunk, új épü­leteket látunk, megmosolyogjak a traktor mellett elhaladó őkörvonta- tású ekét, jólesően oltjuk szomjun- kat az új kutakból — és amerre csak járunk, valósággal belebotlunk az újba, a fejlődésbe. És ez csak az ía. Baranya megye... A többi megyénkben, szerte országban szintén a fejlődést láljuk. Aki Budapesten jár és meg­nézi a Sztálin-hidat, elcsodálkozik, aki felül a csepeli gyorsvasútra és megcsodálja új alkotásunkat, büsz­kén ívelnek át a Tisza, a Duna fe­lett azok a hidak, amelyet népünk teremtő ereje épített Nem lehet le­írni azt a sok újat «mit találunk ebben az országban, nem, mert kö­tetes könyvek nem tudnák felölelni azt a fejlődést, aminek szemtanúi vagyunk. Boldogan, jogos büszke­séggel nézhéti ezt népünk... Dolgozó népünk pénze fekszik a sok új alkotásban. 1949-ben az el­ső állami kölcsönt 250 millió fo­rinttal túljegyezték & dolgozók és államunk is „túlteljesítette" a beru­házásokat, az új lakások, gyárak, hidak és egyebek építését. Akt nem jegyzett kölcsönt, az bánhatja, meri saját tégláját nem láthatja Komló város épületeiben, a hidakban, a gyárakban — a terv alkotásaiban. Most a sorsoláskor minden em­ber könnyen kiszámíthatja, mit kö­szönhet a tervnek és erre az ipari munkás, a falu dolgozója, a városi és falusi kisember szava csak egy lehet: Érdemes volt takarékoskod. ni, áldozatot hozni a tervért, mert ez százszorosán, ezerszeresen meg­térült és a jövőben még jobban ka­matozik. És mit kell tenni? Ezután is hozzájárulni a tervhez, az új al­kotásokhoz. K5szon<jfik élettáré községeinket A Magyal JNrIMzoftaúf «Aleve!« hirdeti megyénk több mint 70 közsé­gében, hogy • község dolgozó pa­rasztság* élenjár s begyűjtésben. K5- «öntjük ezeket a községeket, buz­dítsa a község dolgozó parasztságát további (ó munkára az oklevél. Az őszi mezőgazdasági munkákat is leg­alább olyan jól végezzék, mint a be­A BEGYŰJTÉSBEN ÉLENJÁRÓ TSZCS-K Végh József leadott még feleslegéből Kacsát« és Csonkambidazent 115 százalékban tett eleget beadási köte­lezettségének. A két községnek egy tanácsa van Kacsádén. ahol még késő este b hangot a tanáoerroda. Ilyen- kő*- tartják a népnevekSértekezlóteL Itt adják át egymámak a tapaszta­latokat, bogy másnap ájuR erővel, meggyőző agitáció« érvekkel indulja­nak harcba, a beadd» túlteljesítéséért. Nines b fennakadás a begyűjtés gyors menetében. A jó felvilágoettó máska megbont* az eredményt. Leg­több dolgozó paraszt mindjárt a gép­től szác százalékon felül teljesítette beadási köteleeettségéL A dolgozó parasztok BHIm—rf te­kintenek a verseny táblára, amire nap mist nap újabb zárokat fr fei Papp Irén ejrtársnő, « teáién titkár*. Ha arankából mosnak hazafelé a dolgozó parasztok, megállnak senytábla előtt, kívánómé* a neveket: „vajon ex i . nevem raj­ta van-e?** De oda csak «soknak a dolgozó paarsztoknafe a neve kerül fel, akik becsülettel teljesítették ha­zafias kötelezettségűket. Most Dama Páter és Unger Kálmán nevét hirdet! a tábla. «Ük mind a kettes kétszáz százalékra teljesítet­ték beadási kötelezettségüket. A népnevelők minden nap iám en­nek a községbe, beszélgetnek « dol­gozókkal, feWfli gosít ják ókét arról, hogy ntOyea előnyben részesülnek • [ól teljesítő dolgozó parasztok la miért törvényei kötelesség a beadás maradéktalan teljesítés*. három nuísHát Augusztus 26-áu, a nyilvántartó la­pok között átnézték, kinek van még felesleges gabonája. Köztük volt Végh József kilencholdas dolgozó p£ raszt, akinek 22 mázsa búzája ter­mett, a kötelezettségét jól teljesítet­te, de még négy mázsa feleslege mu­tatkozott. Papp Irén és Juhász elv- t&rsuő mindjárt el mentek hozzá az­zal, bogy megkérdezik, miért tarto­gatja a felesleges terményét. De Végh József nem volt odahaza, csak délbe jött meg munkából Ekkor hallotta, hogy keresték a ta­nácstól. — De miért? — vetődött fel fejében a gondolat Mindjárt elment a tanéorfrodába. — Kiírt 'kerestetek — kérdést« ifj. Smotee Sándor helyettes tenáossJnö- kQL — Csel bessMgcfnt »ttreMk űr­ied. Tadod, most délelőtt síztem • nyilvántartó lapodét és láttam, hogy már De kötelezettségedet teljesítened. van még négy mosna felesleged, tirrtll sem b'őröllrlnt, nem tűdet, h el­adni sem. De ha leadsz belőle két nrá, zsdt, megkapod a vásárlási utalványt, amire szabadon vehetsz azt. amire leg­jobban szükséged van. Megkapod at engedélyt a szabad őrlésre, ha hell, a tisztet mígtarthatod magadnak, ha pe­dig nincs rá szükséged, szabadon érté­kesítheted a szabadpiacon. Csak ezt akartuk mondani, hogy lásd érdeme. $ebb leadni. Míg, ha olt áll a padláson, semmi hasznot, sem hoz. — Ezt előbb meggondolom — mond­ta Végh József és elment haza. Gon­dolkozott, azon, amit Szentes elvtár* neki elbeszélt. Másnap három mázsa búzát vitt * földmfivesszövetleezet raktárába. D». nem egyedül Végh József adta le fe­leslegét, hanem még több dolgozó ps~ raszt. i , Helesfán „elvitte a gabonát a víz ti Relesfa község dolgozó parasztja! 76 százaiméban tettek eleget be­eddíi adási kötelezőttségülcnele. Ha Kis Fe­renc VB-elnök elvtárstól és László Ilo­na tanác* dolgozójától azt kérdezzük: tarért megy ilyen lassan a begyűjtés? — ezt a választ kapjuk: —- Nálunk nagy volt ott árvíz. Leg­több dolgozónak csak éppen a lejadag, is a vetőmagja termett meg, — a töb­bit elvitt« a víz. Tcliát úgy néz H, hogy az árvíz A szentmártonpusztai állami gazdaság versenyfelhívása gyűjtett. Élenjáró községek: Kozár- mislrny 105.4, KŐvégóezöDöa 100, Kó- vágótőttős 111.7, Milom 115, Nagy­árpád 101.9, ócsárd 160.9, Sükíósbo- dony 106, Pécsbafeta 116.9, Szalánta 107.9, Bosta 117.2, Németi 120.3, Szent- tőrinc 104.4, Regeny« 102.3, Téseny 121.7 százalékra teljesítette eddig be­gyűjtési tervét Megyénk termelőcsoportjai büszkék lehetnek begyűjtési eredményükre. Igen sok termelÓcsoportunk 300 szá­zalékon leiül, vagy jóval 200 száza­lék lelett teljesíi ette begyűjtési ter­vét. Élenjáró tszcs-k: szebényi Augusz­tus 20 336, bezedehi Szabadság 331, udvarj Petőfi 320, székelyszabari Elő. re 288. magyarleleki Gcrő Ernő 303, ivándárdai Sarló-Kalapács 239, nagy■ nyárádi Dózsa 242, szabadszentkirályi Rákóczi 229, szentlőrinci Úttörő 223. szajki Úttörő 240 százalékra teljesí­tette begyűjtési tervét. Köszöntjük élenjáró tszcs.ínket. 3C tmegtmdTfenpTHBted éSemf gazda, ség dcAgoxói a* «úsők között fejezték be az aratást és osMésl munkáikat. Most az állami gazdaság dolgozói azon tgyeScazneSc, hogy Jó munkájuk­kal mutassanak példát a többi áSn- mi gaajdaaágoScnak, doígooó toknak. a* róAbbtekbaa hivjók as áltatni gaaxtasá« Gyoiwább é* eredményesebb műn. kavégKÓBünfc érdekében elhatároztuk, hogy versenyre hlvfnk ki megyénk valamennyi éltami gazdaságát ez őszi munkákra m alábbi veieenypon- tok szerinti 1. örztdrpantést m arinfntertemáe« határozatában előirt «September 15-e helye« szeptember 9-ra befejezzük, gondosa* előkészített puha talajba vetve. 2. öeztroa vetésit a minisztertanács határozatában előírt szeptember 3f.e helyett szeptember IS-re fejezzük he. 3. Az őszibúza vetését október 30-a helyett szeptember 30-ra fejezzük be Mindán vetőmagot sajáttermésü mi. nfleégi vetőmagunkból állítunk elő, amit vetés előtt 1.5 azámíékoe Hygo sait-oldettal csávázunk. Vétóé előtt a keverőszántások aiiá ess egy« táb­lák tápanyagától függően 100—180 kg szuperfoszfátot, vo tő szántás előtt 40— 80 kiló pótisó műtrágyát szórunk ki, Betakarításnál: í. A cukorrépa kiszedését és szál. lltásál szeptember 25-ig befejezzük. 2. A kukorica törési, hordási és szárvágá sj munkálatait szeptember 22-ig fejezzük be. A kukorica törése Után annak d szárát füldszfnénél le- vágva és összekötve azonnal behord, juk és lesilózzuk. 3. A takarmányrépát október 15-fg kiszedjük és azt letisztítva siló kuko- ricába bekeverjük. 4. a sarját 493 hold rétünkről szép. tember 15.ig betakarítjuk, utána hol­danként száz kiló szuperfoszfátot szó­runk rd (s azt azonnal beboronáljuk. 5. Azokon a területeken, ahova Őszi védés tiem kerül, a miniszterta­nács határozata szerint az Oszt mély­szántást októbeT 31.lg elvégezzük. A minőségi munkát figyelembe vé­ve minden erőnket megfeszítve <JoL gewmk azért, hogy vúlltóástmkart ha­táridó előtt túlteljesítsük. Fölhívjuk megyénk valamennyi ál­lami gazdaságát, «sfltakozzanak ki­hívásunkhoz. A szentmártonpusztai áffiamá gazda­ság dolgozói nevében: Maker esz Lajos Üzemi bizottság titkára GyörLÓ János veraenyfeldlős. előbb kiszámolta mennyi vetőmagra ó* fejadagra van szüksége egyes dolgo­zóknak, azt meghagyta, a felesleget pe­dig sodorta egészen a Dunáig. Nem ez a hiba. Ott, ahol valóban volt. árvíz, a dolgozó-parasztok nem nézték tétlenül, hogy elviszi a víz a terményüket, hanem kiszedték a kévé­ket és megszárogatták. így nem ment veszendőbe. A hiba ott van, hogy a ta­nácselnök elvtárs maga is elhitte a ku- lákok meséjét és elhitte, hogy: „elvit­te a gabonát ,az árvíz.” Ezzel aztán „rendben" is van minden. Ezenkívül egy héten egyszer, a vasárnapi nrp körüljárnak a faluban, beszélnek * be­gyűjtésről és elnevezik ezt népnevelő- munkának. Az sem jelentett sokat, hogy csatlakoztak Drávaszerdabely fel­hívásához, mert azóta mindössze irigy Százalékot mentek csak «lőre. Tűrhetetlen állapot ez Helesffr*, amin sürgősen változtatni Itell. A ta­nács és a pártszervezet szorosan együtt­működve folytassanak a dolgozó pa­rasztok között állandó szívós felvilá­gosító munkát, vonják be a DlSZ-t, az MNDSZ-t és magyarázzák meg a dol­gozóknak, hogy a beadási kötelezett­ség Helesfán is tórvény minden dol­gozó paraszt számára. Hívják el se­gítségre a szomszéd község harcos kom­munistáit, közösen Összeforrva fokoz­zák harcukat, akkor győzelemre fog­ják vinni a kötelezettség teljesítését é* nem hátráltatói, hanem elörelenditöi lesznek megyénknek a begyűjtésben. Á pécsi {érés első, a sásdi járás behozta a sellyei járás előnyét csütöntőld napon változás tör. a Járások begyűjtési versenyé- A pécsi járás megtartotta első helyót, bár a mohá­csiakkal szembeni elő­nye csökkent néhónv tizedszázalékkal Ki. csit erősíteni kelj pé­csi járás, mert a mo. hácsi Járás békehar­cosai utóbb vissza, szerzik az első helyet. Második a mohácsi járás. Ez a két járás lelkes küzdelmet folytat a Párt. bizottság zászlajáért, amelyet a pécsi járás tart a kezében. A harmadik helyre leltört a siklósi járás, visszá ■zorUotta a negyedik helyre o vilid- lyl járás bókeharcosait. fia így igye. kéznek tovább a siklósiak, rövidesen releszólhatnak az elsőségbe. Negye­dik a villányi járás. Ez a hely sém „életbiztosítás“ a villányi békeharco. soknak, mert alig kevesebb az ered­ménye a péosváradi járásnak, amely még ötödik, de lehet, hogy holnapra már „egyedik lesz. Igyakemi kell pécaváradi járásbeliek. Hatodik a szi­getvári járás. A csiga.brigádban lc változás tör­tént. A komlói járás ugyan még tartja a brigádban az „első“ helyet, de a sellyed járás már nőm roond- natja magát a já_ fások sorrend­jében utolsó előttinek, mórt a sásdi járás behozta a sellyelek előnyét és egyenlő eredménnyel vannak most a versenyben, üdvözöljük a sásdl járás békeharcósaít, abból az alkalomból, hogy mát nem a legutolsók a Ver. sehyben fia a mai napon meggyor­sítják a begyűjtés ölemét, nyolcadi­kak lehetnek és elhagyhatják a leg­utolsó helyei. Előre sásdiakl

Next

/
Oldalképek
Tartalom