Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-07 / 208. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r A MAI SZÁMBAN: A MaJrcnctoe*i értekedet (2. o.) — Megkezdődött a Terr- kOleafln EH. aonolésa (2. o.) — A béke híreinek Moszhra- terflleU értekerJete (2. o.) — A Jugoszláv bányászok hi»re- eal leletnek Tltoék nyomorpolitikájára (2. o.) — Szilágy kit még ben nem tölti he feladatát a pártszervezet vezetőcége (3. oj — A sásdl gépállomás párttaggyfilésének tapasztalatai (3. oj — Komlón otthimrn találtak az új bányászok (3. o.) — Kiinyvnapi készülődések (4. o.) AZ M D P BARANYA M ECYEI PA'RTBI ZO TTi ÁGÁNAK LAPJ A VHL ÉVFOLYAM, 208. SZÁM ARA 60 FILLER PÉNTEK, 1951 SZEPTEMBER 7 BMÉRÜMplrtS TERVÉRT! NYERTÜNK MINDANNYIAN Néhány nappal ezelőtt a Széche- nyi-téren a villamosmegállónál egy öregebb bácsika biztatta feleségét: „Ha kihúzzák a kötvényünket, akkor ilyen ruhaanyagot is veszünk, meg a kislánynak valami ajándékot" Ezzel elindultak és tovább- menve nézegették a kirakatokat,— látszott rajtuk az a biztos tudat hogy előbb vagy utóbb, de sor kerül a vásárlásra és lesz ruhaanyag, a kislánynak játék a nyereményből •— még több, mint ami eddig van. Mire ezek a sorok megjelennek, lehet, hogy az ismeretlen bácsi boldogan újságolja kötvényét szorongatva: nyertem! És szavaihoz nyugodtan hozzátehetjük: nyertünk mi is, nyert az egész dolgozó nép, százszorosán megtérült az a pénz, amit a dolgozó népünk 1949 szeptember 29-én és az azt kővető napokban olyan lelkesen jegyzett a tervkőlcsőnre. Beutazni az egész országot, megnézni helyszínen a fejlődést azt a növekedést, amit ötéves tervünk hozott, amelyre dolgozó népünk adta forintjait nem megy egyköny- nyen. Ha nem is látjuk, de világo- . san tudjuk: ez az ország, a mi hazánk az ötéves terv óta annyit fejlődött hogy azelőtt ncgyedévszá- zad alatt sem lehetett ennyi új alkotást ennyi új nagyszerűséget látni. Nincs olyan nap, hogy valami újról ne adna hírt a »ajtó, a rádió, nincs olyan nap, amikor ne találkoznánk egy-egy új vívmánynyal, amely ötéves tervünk büszke alkotásai közé tartozik. Nézzünk széjjel... Egy-két nappal ezelőtt Tóth László elvtárs, nyomdász azt mond. ta: „Nagyon hív a nagybátyám Komlóra, hogy nézzem meg, mekkorát fejlődött El Is megyek“ — határozta el. Amikor Tótn elvtárs utoljára Komlón járt, akkor falut látott olyan falut amely szűk, poros utcáival semmiben sem különbözött a többitől. Ma már mást Iát. A kőkönyősi domtetőn büszkén emelkedik magasba a sok újonnan épült ház, olyan házak, amit minden arra vetődő idegen megcsodál, de még a komlóiak is alig győrik nézni. Csak 1950-ben 164 lakás épült « bányásznapon várossá avatott Komlón, ezen kívül ott büszkélkedik a 100 személyes és a négy 50 személyes munkásszállás, ebben az évben 280 új lakás készült és 294-et kezdtek építeni. Ezek és a többi más alkotás a föld felett van, de sokkal hatalmasabb az a fejlődés, amely az „alsó Komlón" van, lent a föld alatt — a bányafejlesztés. A hosszú altáró készen áll, méltóságteljesep tekint széjjel a környéken piros vastestével az új aknatorony, alatta többszáz méter mélységben nyúlik a föld gyomrába az akna. Lent a bányában kaparószalagok, a mélyépítésnél rakodógépek és egyéb más emberi erőt helyettesítő nagyszerű gépek vannak. És ez csak Komló. Komló felé Meszesnek kell menni és a Tolbuchin-út mellett is valóságos kis várost találunk, amely a múlt évtől épület, amely most is építés alatt van. Elmegyünk a megyében új utakat találunk, új épületeket látunk, megmosolyogjak a traktor mellett elhaladó őkörvonta- tású ekét, jólesően oltjuk szomjun- kat az új kutakból — és amerre csak járunk, valósággal belebotlunk az újba, a fejlődésbe. És ez csak az ía. Baranya megye... A többi megyénkben, szerte országban szintén a fejlődést láljuk. Aki Budapesten jár és megnézi a Sztálin-hidat, elcsodálkozik, aki felül a csepeli gyorsvasútra és megcsodálja új alkotásunkat, büszkén ívelnek át a Tisza, a Duna felett azok a hidak, amelyet népünk teremtő ereje épített Nem lehet leírni azt a sok újat «mit találunk ebben az országban, nem, mert kötetes könyvek nem tudnák felölelni azt a fejlődést, aminek szemtanúi vagyunk. Boldogan, jogos büszkeséggel nézhéti ezt népünk... Dolgozó népünk pénze fekszik a sok új alkotásban. 1949-ben az első állami kölcsönt 250 millió forinttal túljegyezték & dolgozók és államunk is „túlteljesítette" a beruházásokat, az új lakások, gyárak, hidak és egyebek építését. Akt nem jegyzett kölcsönt, az bánhatja, meri saját tégláját nem láthatja Komló város épületeiben, a hidakban, a gyárakban — a terv alkotásaiban. Most a sorsoláskor minden ember könnyen kiszámíthatja, mit köszönhet a tervnek és erre az ipari munkás, a falu dolgozója, a városi és falusi kisember szava csak egy lehet: Érdemes volt takarékoskod. ni, áldozatot hozni a tervért, mert ez százszorosán, ezerszeresen megtérült és a jövőben még jobban kamatozik. És mit kell tenni? Ezután is hozzájárulni a tervhez, az új alkotásokhoz. K5szon<jfik élettáré községeinket A Magyal JNrIMzoftaúf «Aleve!« hirdeti megyénk több mint 70 községében, hogy • község dolgozó parasztság* élenjár s begyűjtésben. K5- «öntjük ezeket a községeket, buzdítsa a község dolgozó parasztságát további (ó munkára az oklevél. Az őszi mezőgazdasági munkákat is legalább olyan jól végezzék, mint a beA BEGYŰJTÉSBEN ÉLENJÁRÓ TSZCS-K Végh József leadott még feleslegéből Kacsát« és Csonkambidazent 115 százalékban tett eleget beadási kötelezettségének. A két községnek egy tanácsa van Kacsádén. ahol még késő este b hangot a tanáoerroda. Ilyen- kő*- tartják a népnevekSértekezlóteL Itt adják át egymámak a tapasztalatokat, bogy másnap ájuR erővel, meggyőző agitáció« érvekkel induljanak harcba, a beadd» túlteljesítéséért. Nines b fennakadás a begyűjtés gyors menetében. A jó felvilágoettó máska megbont* az eredményt. Legtöbb dolgozó paraszt mindjárt a géptől szác százalékon felül teljesítette beadási köteleeettségéL A dolgozó parasztok BHIm—rf tekintenek a verseny táblára, amire nap mist nap újabb zárokat fr fei Papp Irén ejrtársnő, « teáién titkár*. Ha arankából mosnak hazafelé a dolgozó parasztok, megállnak senytábla előtt, kívánómé* a neveket: „vajon ex i . nevem rajta van-e?** De oda csak «soknak a dolgozó paarsztoknafe a neve kerül fel, akik becsülettel teljesítették hazafias kötelezettségűket. Most Dama Páter és Unger Kálmán nevét hirdet! a tábla. «Ük mind a kettes kétszáz százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. A népnevelők minden nap iám ennek a községbe, beszélgetnek « dolgozókkal, feWfli gosít ják ókét arról, hogy ntOyea előnyben részesülnek • [ól teljesítő dolgozó parasztok la miért törvényei kötelesség a beadás maradéktalan teljesítés*. három nuísHát Augusztus 26-áu, a nyilvántartó lapok között átnézték, kinek van még felesleges gabonája. Köztük volt Végh József kilencholdas dolgozó p£ raszt, akinek 22 mázsa búzája termett, a kötelezettségét jól teljesítette, de még négy mázsa feleslege mutatkozott. Papp Irén és Juhász elv- t&rsuő mindjárt el mentek hozzá azzal, bogy megkérdezik, miért tartogatja a felesleges terményét. De Végh József nem volt odahaza, csak délbe jött meg munkából Ekkor hallotta, hogy keresték a tanácstól. — De miért? — vetődött fel fejében a gondolat Mindjárt elment a tanéorfrodába. — Kiírt 'kerestetek — kérdést« ifj. Smotee Sándor helyettes tenáossJnö- kQL — Csel bessMgcfnt »ttreMk űried. Tadod, most délelőtt síztem • nyilvántartó lapodét és láttam, hogy már De kötelezettségedet teljesítened. van még négy mosna felesleged, tirrtll sem b'őröllrlnt, nem tűdet, h eladni sem. De ha leadsz belőle két nrá, zsdt, megkapod a vásárlási utalványt, amire szabadon vehetsz azt. amire legjobban szükséged van. Megkapod at engedélyt a szabad őrlésre, ha hell, a tisztet mígtarthatod magadnak, ha pedig nincs rá szükséged, szabadon értékesítheted a szabadpiacon. Csak ezt akartuk mondani, hogy lásd érdeme. $ebb leadni. Míg, ha olt áll a padláson, semmi hasznot, sem hoz. — Ezt előbb meggondolom — mondta Végh József és elment haza. Gondolkozott, azon, amit Szentes elvtár* neki elbeszélt. Másnap három mázsa búzát vitt * földmfivesszövetleezet raktárába. D». nem egyedül Végh József adta le feleslegét, hanem még több dolgozó ps~ raszt. i , Helesfán „elvitte a gabonát a víz ti Relesfa község dolgozó parasztja! 76 százaiméban tettek eleget beeddíi adási kötelezőttségülcnele. Ha Kis Ferenc VB-elnök elvtárstól és László Ilona tanác* dolgozójától azt kérdezzük: tarért megy ilyen lassan a begyűjtés? — ezt a választ kapjuk: —- Nálunk nagy volt ott árvíz. Legtöbb dolgozónak csak éppen a lejadag, is a vetőmagja termett meg, — a többit elvitt« a víz. Tcliát úgy néz H, hogy az árvíz A szentmártonpusztai állami gazdaság versenyfelhívása gyűjtett. Élenjáró községek: Kozár- mislrny 105.4, KŐvégóezöDöa 100, Kó- vágótőttős 111.7, Milom 115, Nagyárpád 101.9, ócsárd 160.9, Sükíósbo- dony 106, Pécsbafeta 116.9, Szalánta 107.9, Bosta 117.2, Németi 120.3, Szent- tőrinc 104.4, Regeny« 102.3, Téseny 121.7 százalékra teljesítette eddig begyűjtési tervét Megyénk termelőcsoportjai büszkék lehetnek begyűjtési eredményükre. Igen sok termelÓcsoportunk 300 százalékon leiül, vagy jóval 200 százalék lelett teljesíi ette begyűjtési tervét. Élenjáró tszcs-k: szebényi Augusztus 20 336, bezedehi Szabadság 331, udvarj Petőfi 320, székelyszabari Elő. re 288. magyarleleki Gcrő Ernő 303, ivándárdai Sarló-Kalapács 239, nagy■ nyárádi Dózsa 242, szabadszentkirályi Rákóczi 229, szentlőrinci Úttörő 223. szajki Úttörő 240 százalékra teljesítette begyűjtési tervét. Köszöntjük élenjáró tszcs.ínket. 3C tmegtmdTfenpTHBted éSemf gazda, ség dcAgoxói a* «úsők között fejezték be az aratást és osMésl munkáikat. Most az állami gazdaság dolgozói azon tgyeScazneSc, hogy Jó munkájukkal mutassanak példát a többi áSn- mi gaajdaaágoScnak, doígooó toknak. a* róAbbtekbaa hivjók as áltatni gaaxtasá« Gyoiwább é* eredményesebb műn. kavégKÓBünfc érdekében elhatároztuk, hogy versenyre hlvfnk ki megyénk valamennyi éltami gazdaságát ez őszi munkákra m alábbi veieenypon- tok szerinti 1. örztdrpantést m arinfntertemáe« határozatában előirt «September 15-e helye« szeptember 9-ra befejezzük, gondosa* előkészített puha talajba vetve. 2. öeztroa vetésit a minisztertanács határozatában előírt szeptember 3f.e helyett szeptember IS-re fejezzük he. 3. Az őszibúza vetését október 30-a helyett szeptember 30-ra fejezzük be Mindán vetőmagot sajáttermésü mi. nfleégi vetőmagunkból állítunk elő, amit vetés előtt 1.5 azámíékoe Hygo sait-oldettal csávázunk. Vétóé előtt a keverőszántások aiiá ess egy« táblák tápanyagától függően 100—180 kg szuperfoszfátot, vo tő szántás előtt 40— 80 kiló pótisó műtrágyát szórunk ki, Betakarításnál: í. A cukorrépa kiszedését és szál. lltásál szeptember 25-ig befejezzük. 2. A kukorica törési, hordási és szárvágá sj munkálatait szeptember 22-ig fejezzük be. A kukorica törése Után annak d szárát füldszfnénél le- vágva és összekötve azonnal behord, juk és lesilózzuk. 3. A takarmányrépát október 15-fg kiszedjük és azt letisztítva siló kuko- ricába bekeverjük. 4. a sarját 493 hold rétünkről szép. tember 15.ig betakarítjuk, utána holdanként száz kiló szuperfoszfátot szórunk rd (s azt azonnal beboronáljuk. 5. Azokon a területeken, ahova Őszi védés tiem kerül, a minisztertanács határozata szerint az Oszt mélyszántást októbeT 31.lg elvégezzük. A minőségi munkát figyelembe véve minden erőnket megfeszítve <JoL gewmk azért, hogy vúlltóástmkart határidó előtt túlteljesítsük. Fölhívjuk megyénk valamennyi állami gazdaságát, «sfltakozzanak kihívásunkhoz. A szentmártonpusztai áffiamá gazdaság dolgozói nevében: Maker esz Lajos Üzemi bizottság titkára GyörLÓ János veraenyfeldlős. előbb kiszámolta mennyi vetőmagra ó* fejadagra van szüksége egyes dolgozóknak, azt meghagyta, a felesleget pedig sodorta egészen a Dunáig. Nem ez a hiba. Ott, ahol valóban volt. árvíz, a dolgozó-parasztok nem nézték tétlenül, hogy elviszi a víz a terményüket, hanem kiszedték a kévéket és megszárogatták. így nem ment veszendőbe. A hiba ott van, hogy a tanácselnök elvtárs maga is elhitte a ku- lákok meséjét és elhitte, hogy: „elvitte a gabonát ,az árvíz.” Ezzel aztán „rendben" is van minden. Ezenkívül egy héten egyszer, a vasárnapi nrp körüljárnak a faluban, beszélnek * begyűjtésről és elnevezik ezt népnevelő- munkának. Az sem jelentett sokat, hogy csatlakoztak Drávaszerdabely felhívásához, mert azóta mindössze irigy Százalékot mentek csak «lőre. Tűrhetetlen állapot ez Helesffr*, amin sürgősen változtatni Itell. A tanács és a pártszervezet szorosan együttműködve folytassanak a dolgozó parasztok között állandó szívós felvilágosító munkát, vonják be a DlSZ-t, az MNDSZ-t és magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy a beadási kötelezettség Helesfán is tórvény minden dolgozó paraszt számára. Hívják el segítségre a szomszéd község harcos kommunistáit, közösen Összeforrva fokozzák harcukat, akkor győzelemre fogják vinni a kötelezettség teljesítését é* nem hátráltatói, hanem elörelenditöi lesznek megyénknek a begyűjtésben. Á pécsi {érés első, a sásdi járás behozta a sellyei járás előnyét csütöntőld napon változás tör. a Járások begyűjtési versenyé- A pécsi járás megtartotta első helyót, bár a mohácsiakkal szembeni előnye csökkent néhónv tizedszázalékkal Ki. csit erősíteni kelj pécsi járás, mert a mo. hácsi Járás békeharcosai utóbb vissza, szerzik az első helyet. Második a mohácsi járás. Ez a két járás lelkes küzdelmet folytat a Párt. bizottság zászlajáért, amelyet a pécsi járás tart a kezében. A harmadik helyre leltört a siklósi járás, visszá ■zorUotta a negyedik helyre o vilid- lyl járás bókeharcosait. fia így igye. kéznek tovább a siklósiak, rövidesen releszólhatnak az elsőségbe. Negyedik a villányi járás. Ez a hely sém „életbiztosítás“ a villányi békeharco. soknak, mert alig kevesebb az eredménye a péosváradi járásnak, amely még ötödik, de lehet, hogy holnapra már „egyedik lesz. Igyakemi kell pécaváradi járásbeliek. Hatodik a szigetvári járás. A csiga.brigádban lc változás történt. A komlói járás ugyan még tartja a brigádban az „első“ helyet, de a sellyed járás már nőm roond- natja magát a já_ fások sorrendjében utolsó előttinek, mórt a sásdi járás behozta a sellyelek előnyét és egyenlő eredménnyel vannak most a versenyben, üdvözöljük a sásdl járás békeharcósaít, abból az alkalomból, hogy mát nem a legutolsók a Ver. sehyben fia a mai napon meggyorsítják a begyűjtés ölemét, nyolcadikak lehetnek és elhagyhatják a legutolsó helyei. Előre sásdiakl
