Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-27 / 225. szám

Ä mggssgj tae&gffigirgj a* hess«i ja vára jegyezz békekSlesSnt! PAm ÉS PÁRTÉP 17 ÉS Népnevelőink feladata a békekölcsönjegyzésben Kormányunk felhívása a bókekölcsönjegyzésre harci riadó párt- br'i és párt."nkívüli népnevelőink szá­mára. Szocializmust építő hazánk erő­feszítéseiben, sikereiben és problémái­ban mindig ott szerepelt és szerepel a népnevelő. A békéért, a boldog jövőért folyó harcunk különböző szakszóiban a Feladatok oroszlánrészét népnevelő­ink vállalták és vállalják magukra. A népnevelőknek nagy és tiszteletremél­tó érdemük van abban is. hogy egy esztendővel ezelőtt a dolgozó nép is­mét „igent" mondott az ötéves terv­re. a béke védelmire. Helyeslésüket mindennél Kiesebben az ünnepi díszbe öltözött gyárak. fellobogózott falvak hirdették. Már a békekölcsönjegyzés első óráiban az aláírások ezrei, tízez­rei sorakoztak az íveken, tanúskodva 'népünk, szilárd és őszinte segíteniaíca- rásáról. A felszabadult nép győzelembe vetett hite fejeződött ki a kölcsönjegy- zök szavaiban, amellyel aláírásaikat kísérték: ,,Ma már tisztán látom a kölcsön jegy zés jelentőségét, — mondta ‘annakidején id. Horváth József, a So- piana gépgyár dolgozója. Tudom azt, hogy az imperialisták miben törik a fejüket. TV is azt akarják, amit Ko­reában. Halomra bombázni a házakat, kórházakat, védtelen gyermekeket és Iasszonyokat. Nem akarom és nem •tikarjuk, hogy újból kizsákmányoltak legyünk, újra elnyomatásban éljünk, ezért fogadtam én és fogadta üzemünk ■lelkesedéssel a békekölcsönjegyzést. Mi a békés életet vátaszlottuk." Egy esztendő telt el azóta, az egész országra és ezen belül a megyénkre. harcokban, síken [eben gazdag esztendő. A tavalyi békeköl­csön bőven kamatozott. Á dolgozók 'forintjai traktorokká, gépekké, új la­kóházakká. sőt megyénk egyik büszke­ségévé. a komlói , ítökönyösi" dombo­kon épülő új várossá alakultait át. Nem lehetne hirtelen felsorolni, hogy hány helyen és hányféle formában ka­matozott a tavalyi békekölcsön. Nép­nevelőink hallatlanul gazdag érvekkel vannsfc felfegyverezve. Az elmúlt esz­tendőben elért sikereink megalapozták az új békekölcsön győzelmét meri dol­gozóink előtt kézzelfoghatóan ott áll, hogy beteljesült mindaz, amit népneve­lőink a jegyzésgyüjtós ideje alatt mon­dottak. Most pedig, amikor a győze­lem nrnden előfeltétele biztosítva van, i elsősorban népnevelőinken múlik, hogy | meggyőző szavuk hatására a békekö'.- ■' csőn még nagyobb diadalt arasson, 'mint az elmúlt évben. Helytelen lenne azonban, ha ezt a mai nappal meginduló, minden bizony- ■ nyal hatalmas felkészültséget kívánó munkát könnyű feladatként kezelnék, népnevelőink. A győzelmiít általában kemény harcok árán születnek meg. Hogy a harcnak a mai nappal, megin­duló szakaszában is győztesen halad­hassunk célunk felé. népnevelőinknek az eddigieknél sckkal nagyobb felké­szültséggel kell rendelkezniük. Azok­ban a 'feladatokban, melyeket a béke­kölcsön sikeréért folytatnak népneve­lőink. hasznosítaniuk kell már az egy , esztendővel ezelőtti kölcsön jegyzésnél szerzett tapasztalataikat. Akkor és az­óta is számos alkalommal meggyőződ­tünk arról, hogy milyen hatalmas ere­je van a türelmes felvilágosító mun­kának. Minden népnevelőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a békekölcsön nemcsak a takarékosság egyik módját jelenti, amikor a kölcsönjegyző kama­toztatásra, vagy nyereményre fekteti be a pénzét, hanem a békekölcsönnel mindenki a szó legszorosabb értelmé­ben a béke ügyét erősíti. Mindenkinek meg kell győződnie arról, hogy a békekölcsön a leghatá­sosabb fegyver egyrészt a háborúra spekuláló imperialistákkal szemben, másrészt a mi saját ügyünket, a ter­vünk ütemét, cé’.unk elérését, boldo­gulásunk és biztos jövőnk megváló, sulását segíti mérfö’.des lépésekkel előre. Es e'ösegíti mindannyiunk büsz­keségének, néphadseregünknek erő­ben, felkészültségben való megszilár­dítását A népnevelő, aki a mai nappal ismerősök és isme­retlenek előtt tolmácsolja kormányunk felhívását, a béke követeként indul harcba. És ebben a harcban, nem le­het helye sem nyílt, sem burkolt kö. vetelőzésnek, a békekölcsön-agiíáció- ban. a békekölcsön-jegyzésbe,, sem­milyen más parancs nem késztet sen­kit, mint a hazaszeretet, a hűség, a becsü’et és a lelkiismeret parancsa. Ha népnevelőink jól alkalmasak a meggyőzés fegyveréi, akkor a felvilá­gosító munkájuk már az első napok­ban megalapozza győzelmünket. Ne törekedjenek népnevelőink re. kordidő alatt elért eredményekre. Nem a gyorsaság dönti el, hogy jó munkát végeztünk-e. Ha alapos és mélyében feltárt ér­vekkel agitálunk, nem lesz szüksé­günk gyorsaságra. A dolgozók meg fogják érteni, hogy mit kell tenniök a béke ügyéért és a késlekedés he­lyett, cselekedni fognak. A siker legfontosabb e’őléllétele az, ha a népnevelő maga is élenjár a pél­damutatásban. Az olyan népnevelő szavának van igazán nagy ereje, aki­nek első helyen áll a neve és a jegy, zése a kölcsönjegyzési íven, aki ez­zel is élenjár az áldozatkészségben, a hűségben és a hazaszeretetben. Együtt indulnak el megyénkben is a mai nappal a kom­munista és pártonádvüid népnevelők százai és ezrei, hogv győzelemre vi­gyék közös ügyünket. A becsületes dolgozó parasztok, értelmiségiek, és a kisemberek legjobbjai, mint népneve­lők lógják bebizonyítani ezekben a napokban a hazához, a néphez való hűségűket, kiállásukat. Ha népnevelőink, falu járóink jó munkát végeznek, ha járási, üzemi pártbizottságaink, falusi pártszerveze­teink különös gondot fordítanak az agitációs munkára, ez nemcsak a bé­kekölcsön-jegyzés győzelmét fogja eredményezni, hanem előre fogja vin. ni üzemejnk, bányáink, termelési ered­ményeit. falun pedig győzelemre se­gíti a mezőgazdaság szocializálásáért folytatott harcunkat. Népnevelőinket büszkeséggel, lelkesedéssel töltse el az a tudat, hogy a rájuk váró mun­Erről beszéljenek népnevelőink Cchvegál Ferenc belvárdgyulat délszláv dolgozó paraszt, 111. típusé ^ termelőcsoport tagja. Igen jó népnevelő. Gyakran beszél arról, milyen nagyot változott a talu helyzete a felszabadulás óta Mindenki emlékszik rá, hogy régen egy dolgozó parasztnak a fia sem lehetett katonatiszt, ma pedig már többen is vannak Betvárdgyuláról is néphadseregünk tisztjei között. De nemcsak tisztek lehetnek ma a dolgozó parasztok fiaiból. Lehetnek tanítók, tanárok is, sőt a taluból még a föld­művelésügyi minisztériumba ts került már vezetőállásba dolgozó paraszt gyermeke. Schvegál Ferenc elvtárs Ha is azok közé tartozik, akik most tanulhat­nak és vezetők lesznek majd. Budapesten tanul a délszláv gimnáziumban. Ha végez az iskolával, akkor anyanyelvükön tanítja majd a délszláv gyermekeket, akik most már szabadon használhatják szép nyelvüket, álla­munk biztosítja nekik, hogy jól meg is tanulhassák. A régi és az áj életünket sok népnevelő szembeállítja egymással az agitáció ja közben. így tesz Rácz élvtárs is, aki most a Magas- építési Vállalat munkaügyi csoportjánál dolgozik. ö már sokféle munkát végzett az életben, volt szabósegéd, állvá- nyozÓTnunkás, festő, sőt még bányász is. Nagyon sok fiatal kőművesnek, segédmunkásnak, de még a más munkán dolgozóknak is sokat beszélt már arról, mi is a különbség a régi építőipar és a mostani szocialista építőipar között. Rácz elvtávs úgy emlékszik vissza a régi kapitalista építőiparra, bogy „nem volt az más, mint ősztől tavaszig tartó éhezés". Az építőipar csak nyáron át dolgozott, — magyarázta legutóbb is, — télen át vagy kap­tunk munkát, vagy nem, de persze a legtöbbször ranaka nélkül voltunk. KiáUhetttmk a „köpködőre" és járhattunk a „stpőc" konyhára. Ilyen volt régen az építők élete. Ma már nem kell az építőmunkásoknak sem éhezni télen át. Az építkezések télen át is teljes erővel dolgoznak. A munkanélküli kőműves, ács vagy állványozó ma már csak rossz emlék. 12.000 forint prémiumot és 529.000 forint értékű iparcikk vásárlásra jogosító utalványt kaptak a baraoyamegyei gépállomások dolgozói Népköztársaságunk Alkotmánya min­den dolgozó számára biztosítja a mun: kához való jogot és a végzett munka T „ ufv mennyiségének és minőségének meg­kában a béke nagy' művének építői le- {féléi5 díjazását. hetnek. | A palotabozsoki gépállomás dolgo­Miérf nem megy a begyűjtés, máért nem sikerűit a esoportlátogatás Becefán? Becefán 69 százalékon áll a be­gyűjtés. Mégpedig valóban áll, mert a tanácstitkár, Horváth Béla szerint „nem is lehet teljesíteni a tervet' . Ilyen körülmények közölt természetes is, hogy ál! a begyűjtés, hiszen a gabona nem sétál be magától a rak­tárba, Becefán pedig nem dolgoznak a népnevelők. Ők már nem azt mondják, amit Horváth Béla, hanem arra b'vatkoznak: — Hétköznap dolgozunk, vasárnap szükségünk van a pihenésre. A népnevelők szabályosan a ku- lákok nótáját fújják, hiszen ez a ki­fogás nem származhat máshonnan, csakis a kulákoktól, akik bizony sza­kítanak időt arra, hogy beszéljenek a dolgozó parasztokkal. Addig tehát még a népnevelők pihennek, a hábo­rúra spekuláló, harácsoló, feketéző kulákok végzik a „népnevelő mun­kát." Szabó Lászlóné elvtársnő, a falu párttitkára, egyedül harcol a kulákok ellen. Pedig mennyivel könnyebb len­ne a munkája, mennyivel sikeresebb lenne harca, ha segítségül venné maga mellé a népnevelőket és az olyan dolgozó parasztokat, akik pél- 45 holdas kulákra. damutatóan túlteljesítették beadási kötelezettségüket. Ezek a példamuta­tó dolgozó parasztok el tudnák mon­dani a gazdáknak, hogy ők milyen kedvezményben részesülnek, miiven jutalmakat -— szabadőrlést, iparcikk­vásárlási utalványokat, prémiumot — kaptak jó teljesítésükért. Mert Bece- fáti is lehet teljesíteni a tervet, van még felesleg a faluban, van bőven! A tanácson is tudják az elvtársak, hol lehet megtalálni a felesleget, csak el kellene menni érte a népnevelők­nek. El kellene menni Szabó Péter 16 holdas, Tóth Sándorné 4 holdas, Varga János 5 holdas dolgozó pa­rasztokhoz, akiknek a padláson poro­sodik gabonafeleslegük és talán nem tudnak arról, hogy a C-jegyre be­adott gabona után vásárlási utal­ványt kapnak és ami a legfonlosabb; a fejadagon felül szabadon őrlethet­nek. Itt van péSdátalözv. Szőke István­ná. Neki még pár nappal ezelőtt 145 kiló felesleges terménye volt a pad­lásán. Nem adta be feleslegét, mert szomszédjára hallgatott, Panni József Szabadszentkirályon nem harcol a tanács a klilák rémhírei ellen és ezért nem megy az őszi munka Az őszi vetés időbeni elvégzése a iDiagas terméseredmények elérésének i egyik legfonlosabb előfeltétele. Ezért halározía meg a minisz'ertanács az 'őszi munkák elvégzésének módját é- idejét. A minisztertanács határozatát belarlani minden gazdának (örvényes kötelessége, mégis dolgozó para.sz'- jaink egv része Paió Pál módjára „Hej, ráérünk arra még“ jelszóval .akadályozza a vetési terv teljesítését. , így van ez Szabadszcn (királyon is, ahol a minisztertanácsi határozni helyett a kulákok „jó tanácsára“ hallgatlak a dolgozó parasztok. Már be keílelt volna fejezni a dolgo­zó parasztoknak Szabadszenl királyon .is. az ősziárpa vetésé!,' de a kulákok . roég mindig arról mc éllek, hogy ..meg kell várni az esőt“, hogy „akkor lehet csak eredményesen vetni, ha a ve'öbogarak még röpködnek.“ Közben megjö't az eső, vrlőbogarakban sem volt már hiány, a vetés mégsem kez- dődö't meg, mert a kulákok „új agi'lá- ciós érvei!" kezdtek hangoztatni: „.Sza­badszentkirályon a lagosílás miatt, egyelőre tilos a vetés.1' Természetesen elsősorban maguk a kulákok nem vetették cl ennek az otromba hazugságnak a hangoz­tatása közben a gabonájukat. Uj Bőin és Katona bajos kulákok még n vetőszán'úsi! sem kezdték meg. A 10 kutak közül csupán es ik egy jelentet-, te a tanácsnál, hogy elvégezte az ár- pavetést, de azt is csak másfél holdon! Mivel sem a tanács, sem a község népnevelői nem cáfolták meg a kulá- • ■' a dolgozó parasztok kok hazugsága' bízonv iáira on ködök és követték a Má­kok példáját. így állt elő a szomorú kép, hogy a községben mindössze ha! hold árpát vetettek-el eddig. A tanácselnök, özv. Balázs ké­retlené nem harcolt a kulákok meséje ellen, nem magyarázta meg a dolgozó parasztoknak, hogy a tervet nemcsak azért kell telje­síteni, mert az törvény, hanem azért is, riiert a korai vetés bizto­sítéka az elkövetkező év bő termésének. a fehér kenyérnek. A tanácselnök nem a kulákok agi1 áriájában Iá ja még mindig az elmaradás okál. hanem ab­ban. bogy most van a krumpliszedés, a répaásás, és a szüretre való felké­szülés ideje és a gazdák ezekkel a teendőkkel vannak elfoglalva. A való­ság persze az, hogy Szabadszontkirá Ivón sincs több munka a répával, vagy a krumplival, mint például Bok­sán, ahol a hármas típusú tennelöcso- port már be is fejezte a vetést és a többi föld is készen áll a mag befo­gadására. Miért állnak jobban a baksaiak, mint a szentkirályiak? Azért, mert ott jobban folyik a népnevelő- munka. olt felvilágosítják a dol­gozó parasztokat és alaposan a kulákok körmére néznek. Ot nem fordulha'o'.'t volna elő az, hogy Bőgi József kulak egész napon át sílóásással. hordóforrázással töltse idejét, mint hogy az sem fordulhatott volna elő,^hogy Uj Vince kulák mind­össze 100 "négyszögöl cukorrépát szed­jen ki he'.edmagávaj egy egész napon at Hogyan javíthatná a szabad­szentkirálvi tanács a munkáját? Első­sorban úgy, hogy a pártszervezet, a kommunisták segítségével megindítja azonnal a népneveiőmunkát. A falu két termelőcsoporljával is fel kell vennie a kapcsolatot, hogy elsősorban a ■termclőc>oporlok mulassanak példát és fejezzék be minél előbb a vetést. A vetést szabotáló kulákok ellen pe­feljelentésl. hogy a nép állama úgy járhasson el velük, mint a béke ellen­ségeivel, a terv szabolálóival szemben. I.ipóezkl József Panni József bezzeg öt-hat évvel ezelőtt még szóba sem állt volna szomszédjával, akinek kis háza való­sággal elveszik a cselédek verejté­kén szerzet! nagy kulákporta árnyé­kában. Panni József most már „le­ereszkedik” Szőke Istvánnéhoz és nem sajnálja a fáradtságot, hogy a fel nem világosítóit dolgozó asszonyt félreve-'esse. Hpgyjon ám meg szomszédasz- szony minél több gabonát vetőmagnak. — agitálta Szókénét a kulák, miikor esténként kiültek a ház előtt a kis- padra. — Nem elég 110 kiló vetőmag egy holdra, az én nagyapám is mindig ISO kilót vetett! Aztán még sokatjelentően hozzátette: — Az a biztos, ha kétszeresen van meg a fejadag a padláson. Szőke Istvánné csak most, hogy a párttitikár elvtársnővel beszélt, éb­redt rá arra; eddig sem vetettek el soha több vetőmagot egy hold földbe, mint 100—110 kilót, idén sem kell vetni többet. Persze a kulákok nem nézték tétle­nül a becefai dolgozó parasztok ter- melöcsoport-alakítási kísérleteit sem. Mikor termelőcsoport-Iátogintásra ké­szült a falu, Panni József 45 holdas, Hamvas József 40 holdas, Jakab Sán­dor 25 holdas kulákek összedugták a tőjüket és kifőztek az újabb rémhírt: — Aki elmegy csoportlátogatóba, annak visszajövet be kell lépni a cso­portba, akár akar, akár nem. A kulákferv sikerült is. A dolgozó parasztokat sikerült elriasztani a cso- port’átogatástól, mert a népnevelők nem világosították fel őket: a kulákok meséje a legszemenszedettebb hazug­ság, hiszen a csoportlátogatás egyálta­lán nem kötelez a belépésre. Megjavul majd Becefán a begyűjtés, sikerül a csoportlátogatás, sőt a cso­port alakítás is és ez csak a párttago­kon és a népnevelőkön múlik. Ha majd dig tegye meg azonnal a tanács a La népnevelők ülnek le a házak előtti kis prdokra agitálni és nem a kulá­kok ha a tanács keményen lesújt a szabotáló, rémbírterjesztö, népi demo­kráciánk és tervünk ellen uszító ba­saparasztokra. zója Baráti Péter, aki a nyári tervét 208 százalékban teljesítette, munkája után. bérén felül 2.159 forint prémiu­mot kapott a nép államától. A pré­mium kifizetésekor versenyre hívta a gépállomás dolgozóit és azt mond­ta: „A Horthy-íasiszta rendszerben 26 évig dolgoztam, de arra nem em­lékszem, hogy egyszer is jutalomban részesítettek volna. Nemhogy jutni_ mat nem kaptam, hanem a munkám­ért megjáró bért sem Űzették ki.“ Péter József traktoros 923 forint pré­mium boldog tulajdonosa, vállalta, hogy őszi tervét határidőre 180 száza­lékban fogja teljesíteni. Ezen a két dolgozón kívül még 171 traktoros dol­gozónk részesült az elvégzett jó mun­kája után kisebb.nagyobb prémium­ban. Gépállomási do'gozóink között 520 eze.r forint értékű vásárlási uta'ványt osztottunk ki, amelynek 33 százalé­káért pamutárut, a visszamaradt 77 százalékért pedig lábbelit és más áru­cikket vásárolhatnak dolgozóink. 200 forint értékű utalványban minden gép­állomási dolgozó részesül, ezenkívüJ minden ÁMG-ncl töltött 1 év után 50 forint értékű pótutalványt osztunk ki a dolgozóknak. Azok a dolgozók, akik a nyári ter­vüket túlteljesítették, a fentieken kí­vül még teljesítményük arányában részesülnek pótutalványban. így az újpetrei gépállomás ifi dolgozója, Szabó Lajos traktorvezető a 200 fo­rintos a'aputalványon felül 275 forint értékű utalványt kapott tervtúltelje. sítéséért. Most a nyári tervtúleljesí- tésért kapott prémiumból bőven jut a 475 forint értékű utalvány beváltásá­ra. Mindezekből láthatjuk azt, hogy öt­éves tervünk az új gépállomásokon, az új mezőgazdasági gépeken kívül igen nagy gondot fordít a gépállomási dolgozók szociális helyzetének a meg­javítására is. Haraszti Tibor AMG megyeközpont munkaügyi előadó. Komlón új kenyérgyár építését kezdték meg. A gyár még ebben az évben megkezdi működését. Kétmillió forint költséggel még ebben az évben új kenyérgyárat kezdenek építeni Veszprémben is. 1952 ben Ózd, Borsodnádasd és Oroszlány kap új kenyérgyárat. Jó munkánkkal megháláljuk a sok gondoskodást t'nxiímnp délután a takarékpénztár egyik tiszt­viselője kopogott be a Kuli eh Gyula utca 28. számú ház­ba. Varga Valómé nyitott ajtót, betessékelte a vendéget, — Eljöttem megmondani, hogy kihúzták a békeköl­csön-kötvényüket 5000 forinttal. A szavak nyomán nagy volt a meglepetés. Vargáné eszében villámgyorsan követték egymást a gondolatok. Ebben a percben ‘is férjére gondolt, akivel szombaton tréfállak a rádió hallgatása közben. Szószerint tudta, hogy akkor, miről is beszélt: — Jól hallgasd ám, csak arra vigyázz, nehogy baj érjen, ha a nyertes számunkat mondták. .. Délután elment hazulró1 a térj, még nem jött vissza, így csak a7 otthoniakat érte a váratlan nagy öröm. Sugár Győző kérdésére azonban megoldódtak a nyelvek. — Hogy mit veszünk a pénzen? ... Úgy gondolom, hogy iát meg szenet. Jól mondtam ugye mama? Jól mondtad az kell, hogy a kisgyerek meg ne íázzék - válaszolt a nagymama. Alkonyat felé a7 apa is hazaérkezett. Vargáné közölte az örömhírt. Varga Valér szemei tágra nyíllak, — nézte, hosszan nézte a feleségét, nem tudott hinni a szavaknak. Sok volt elhinni azt, hogy feleségé két­szer nyert egymásután, a tervkólesönön is, meg a béke­kölcsönön is. Később szó esett a régi világról. A nagyanya hozta elő. hogy bizony jó lenne, ha az ő térje is velük eervütt örülhetne. — Ma egész más a világ. Az én uram hiába ö'/e pénzét a sorsjegyekbe, soha nem nyert még egv fillért sem. Pedig sokszor várta a sorsolást — Ma mán rl'áa ran mama. Megkapjuk a száz- forintos kötvény után a 2.500 forintot. De ennél sokkal többet ts kapunk, minden a miénk, ami ebben az ország- ban épül. Mi pedig azon leszünk, hogy jó munkánkkal megháláljuk azt a sok gondoskodást, amit a- ország nyújt mindannyiunk számára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom