Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-11 / 186. szám

1351 AUGUSZTUS 11 NAPLÓ s PÁR! ÉS PÁRTEP11 ÉS * Eredményesebb leime a népnevelők munkája Mecsekalján, ka feriiletileg osztanák be őket Mecsekalján eddig 1381 mázsa el­csépelt búzából 452 mázsát vittek a begyüjtöhelyre. Ez egész évi beadási kötelezettségüknek 57 százaléka. A C előirányzatukat ezzel szemben máris túlteljesítették, az előirányzott 80 mázsa helyett 87 mázsát adtak be C-vételi jegyre. Eredményeiket annak köszönhetik, hogy a népnevelők lelkesen jártak a cséplőgéphez, a dolgozó parasztok lakására, ismertették a begyűjtési rendeletet, megmagyarázták: Aki nem teljesíti 8 napon belül kötelezettségét, — amellett, hogy 5 százalékkal többet is kell be­adnia —, elesik a kedvezmények­től, amit a lelkiismeretes, ponto­san teljesítő dolgozó parasztok nak biztosít a törvény. A jól teljesítő dolgozó parasztok mellett vannak még szép számmal, akik elcsépeltek már ugyan, mégsem teljesítették még teljes egészében kötelezettségüket, sőt nem egy dol­gozó paraszt még egy kiló búzát sem adott le. Ezek a lemaradások azért követ­keztek be, mert a népnevelők mun­kájában a jó eredmények mellett van még egy sor hiányosság is. A falu nincs felosztva a népneve­lők között, mindennap más-más gazdát látogatnak meg. így nem ... foglalkoznak felelősen a dolgozó parasztokkal és a pártvezetőség, a párttítkár elvtárs sem tudja ellenőrizni a munkájukat. Weíbl elvtárs, a patacsi párttitkár, ezért nem tudja, melyik népnevelője kit látogatott meg, ki járt az elmara­dóknál, ki az élenjáróknál. így nem ismerheti meg a .sok lelkes pártonld- vüli dolgozó paraszt népnevelőt, akik most a begyűjtési csatában is­mét megmutatták, hogy szeretik és hűségesek Pártunkhoz. De Weíbl elv­társ nemcsak a népnevelőket nem ismeri eléggé, azt sem tudja, hogyan agitálnak, mi­lyen érvekkel, milyen jó módszerek­kel győzik meg a falu dolgozóit, ho­gyan viszik harcba őket a beadás •búit élj esítésé ért. A népnevelőkkel leginkább Benkö elvtárs foglalkozik — mondja Weíbl elvtárs, — ö a tanácstitkár, amúgy is állandóan foglalkozik a begyűjtéssel, a népnevelőknek is csak jót mond­hat. A népnevelők névsora valóban, ott is van kifüggesztve Benkő népnevelő­felelős elvtárs tanácstitkári irodájá­nak a falán, mindegyik neve mellett ott van pontosan az is: Melyik ház­hoz van beosztva, mélyik ház lakói­ért felelős. De mit ér ez a szép beosztás a „kirakatban", ha egyáltalán nem így néz ki a dolog a valóságban. Tulajdonképpen most nem is lehet­ne e szerint dolgozni — kerül elő egy kifogás Weibl elvtárs „érvei" közül, — hiszen most csak oda kell járnunk, aki még nem csépelt vagy nem adott be, miért zaklassuk azokat, akik ele­get tettek kötelezettségüknek. Ebből a nézetből ered tehát a nép­nevelők hel'tyelen elosztása. Ahol a népnevelők látogatását zaklatásnak veszik a dolgozó parasztok, ott nem a beosztás körül, hanem a népneve­lők és a pártonkívülí dolgozók kap­csolatánál van a baj. Ahol a népne­velő úgy megy agitálni, mint egy mindentudó, nagyhangon - darálja el, hogy a „béke védelméért, a szocia­lizmus építéséért teljesítsd törvényes kötelezettségedet", és mint egy ta­nító a kisdiákot, kioktatja a dolgo­zókat, ott zaklatásnak veszik a. gya­kori látogatását. De ha a népnevelő ágy megy be a gazdatársához, mint jó ssomsaéd a jó ssomssédhoa, mint jó barát és nem ezerszer hallott nagy szavakat mond neki, hanem elbeszélgetnek, megbeszé­lik a falu dolgait, azt, hogy mit ír az újság, mit mond á rádió, milyennek szeretnék látni a jövőre megépülő bölcsődét, hogyan tudta Tóth György (hegyi) 282 száza­lékra teljesíteni a beadását? Ilyen baráti beszélgetések útján válik a népnevelő a dolgozók barátjává. Ak­kor ismerheti meg őket, ha sokat ta­lálkozik velük. Ezért helyes a népnevelők állan­dóan egy helyre való beosztása, ha a a népnevelő a dolgozók barátja, könnyebben oldják meg a feladato­kat, a barát szavaira, mindig szíve­sebben hallgatnak mindenütt, mint egy ismeretlenére. lgy fogjanak a mecsekaljai népne­velők is munkához, így biztosíthatják csak községük előretörését az elsők közé. Kurucz Pál I miszabi vezetőkkel karöltve Moé a Tétft-fejtés bányászai az alketiiiátiyi verseny elss Eielpért Spiesz Károly főköri elvezető Szé. chenyt-aknán dolgozik, már hosszú év­tizedek óta. Jelenlegi beosztásában is több, mint három éve végzi a munká­ját és a hozzá beosztott embereket már alaposan megismerte, a munká­ban megszokták egymást és a körlet fejtési csapata szinte egy nagy csalá­dot alkot. Kétoldalú versenyszerződést kötöttek Amikor az alkotmányunk ünnepére és a bányásznap tiszteletére a felaján­lások megkezdődlek, Spiesz Károly és két aknász munkatársa, Kodra Antal cs Marcz István is tett felajánlást: Megkötötték Tóth Ferenc fejtési csa. pattal a kétoldalú versenyszerződést A kétoldalú versenyszerződés megkötésé­nek hatalmas jelentősége lett később a felajánlások teljesítéséért- megindított harcban. Tóth Ferenc és fejtési csapata is méltóan akart készülni augusztus 20 és szeptember 2 tiszteletére. Felajánlót, ták, hogy. a 7.1 csille fejtei jesítményü ■ két nyolc csillére emelik. Meg ás tar­tották a „haditanácsot" a csapat dől. gőzöd és arra az elhatározásra jutottak, hogy: „A munkaidő minden percét ki kell használnunk." Eddig ki is hasz­nálták. Már nem kellett műszak kez­déskor órákat eltölteni a bányafa 6zál. Utasával, ment a körlet műszaki veze­tői Spiesz Károly körlétvezetővel az élen, a fejtés bejáratához biztosították a bányafát, Á szerződés megkötése előtt sok esetben előfordult a fahiányon kívül az üreshiány, de akadályozta a munkáju­kat a rossz vasút, a rossz fejtésbejárai is. A szerződésben ezek a pontok is helyet kaplak és be is lettek tartva. László Hcnrich, a Tóth.fejtés második harmadának csapatvezetője azt mondja: ,,Nem emlékszem arra, hogy a kisebb hibákon kívül, hogy a műszaki vezető- ink nem tartották volna be a szerző­dési." Megjavították a munkafegyelmet Az elmúlt hónap eredményei ezt híven vissza is tükrözik. A Tóth Fe. renc fejtési csapat fej teljesítménye már 8.05 csillére emelkedett. Hibák azon­ban még akadtak a csapat munkájá­ban. Nem minden dolgozó járt rendsze­resen munkára, és a gyengébb teljesít­ményű munkások is visszahúzták a csapat eredményeit. Ennek a megszün­tetéséhez a műszaki vezetőkkel közö­sen hozzáfogtak a dolgozók. Spiesz Ká­roly először Széchenyi Lajossal kez­dett cl beszélgetni erről. Uj ..rendszeri" akart bevezetni a munkárajárásnái, ami eemmiesetre sem segítené a termelés zavartalan folyását. Egyik nap Széchenyi Lajos két mű. szakot is teljesített, a másik nap meg egy műszakmulasztást csinált.. Ezt né­hányszor 'megismételte, de hamarosan megértették vele, hogy nem helyes, ahogyan cselekszik. Vass^ Sándor is ezen a csapaton dolgozik. es az elmúlt napokban „különös" kéréssel fordult a főkörletvezetöhöz, Mivel nagyon sze. réti a bort, két napig is tud inni egy­folytában és ilyenkor elfeledkezik a kötelességéről, arról, hogy műszakra is kellene menni. A kérése az volt, hogy az ivással eltöltött két műszakmulasz. tását igazolják. A kérését természete­sen nem teljesítették, de visszaemlékez, tették arra, kogy amikor a hűségjutal­mat -osztották, ő is nagyon szeretett volna abban a kitüntetésben részesülni — járt is utána sokat — és most a müszakmulasztásával újból ellökte ma. gálái a jutalmat, amit csak a becsüle. les bányászok kapnak. Megszüntetlek a 100 százalék alatti teljesítményeket A gyengébbteljesítményű munkások, kai már könnyebben értek el ered­ményt. Egy-egy jó vájár mellé osztot­ták be őket, hogy tőlük tanuljanak, így került Mózes József, a fejtési csa­pat egy:fc legjobb vájárja mellé Arnold Ádám, aki már öreg bányász, de rend­szerint százszázalékon alul szokott tel­jesíteni. Hamarosan a jó tanácsok és az állandó segítség folytán a százszá­zalékot elhagyta ő is. Ebben a hónapban már nincs száz. százalékon aluli teljesítő és a műszak- ,n utászt ók száma is egyre fogy. így a termelés is napról-napra emelkedik. A munka megkezdése előtt Kondra An. fai aknásszal szokta megbeszélni Lász­lóéit harmada az elmúlt nap eredmé­nyeit és az aknász lelkesítő szava, ter­melési tanácsai újabb lendületet ad a csapat dolgozóinak. A műszaki wze tők segítsége, de különösen a csapat népnevelőinek jó munkája, mint Wald Józsefé, aki saját példamutatásával viszi előre most már a vállalásuk túltel­jesítéséért folyó harcot. Ennek eredmé­nyeként mint az egyik legesélyesebb, küzdenek a csapatok között folyó ver seny első helyéért. Mesterfalvi Gyula (Érdemes tszcs-fagnak lenni A' cséplőgép egyenletes bugása jelzi, hogy még wem alszik Nagy árpád. A tszcs tagjai lelkes ütemben, végzik a csépi és t, miközben dalba fognak: „Tengemyj a búzánk, izmos a kó­runk ..Folyik a gazdag termés, két- percenként telnek meg a nehéz zsá­kok amelyből már meglátszik a nagy­üzemi gazdálkodás fölénye az egyéni kis parcellákkal küzdő dolgozó pa­rasztokéval szemben. Amíg a 7 egyé­nileg dogozó parasztok alig 15 má­zsa á®agrtermésit értek el. addig a tszcs 17 mázsa búzát takarított be holdan­ként, pedig csak 15 mázsára számítot­tak a csoport tagjai. Jobbra a cséplőgép mellett: egy ko­csi áll, amelyre egyre több megtö­mött zsák kerül- Nagy örömmel mond­ja Kiss Anna, a tszcs könyvelője. hogy ezt a terményraktárba szállít­juk.. — Mikor elkezdtük a cséplést, én voltam a gép mellett, én írtam fél a mézsáiásokai. Két nagy árpakazal kö­zé állt a cséplőgép. Izgatottam vártam az eredményt: mennyi lesz a két ka­zalból. A többi tagok pedig azt talál­gatták, mennyi lesz a7 egyikből és mennyi a másikból. Hamarosan meg is tudtuk az eredirfenyt. Összeadtam a két kazalból kicsépelt terményt és örömmel láttuk hogy a 17 hold ve­tésterületről 27.654 kiló árpát csépel­tünk el. A rozsból 15 mázsa 13 kiló átlagtermést értünk el. Érdemes tszcs, tagnak lenni. Kiss Anna Uj Alkotmány tszcs könyvelője, Nagyárpád. Nem kérdezték... Babarc községtől alig egy hónapja vonta cl államunk a szabadpiaci kereskedelemben való részvétel jo­gát, mert nem teljesítették tojás­beadási kötelezettségüket. Most a gabonabegyüjtésben is az elmaradó községek között vannak, Azok közé tartoznak, akik visszahúzzák a mo­hácsi járást, nem engedik, hogy megelőzze a villányiakat. A nép­nevelők nem harcolnak azért, hogy előretörjenek a sereghajtók cso­portjából. A cséplőgépnél nem fo­lyik felvilágosító munka, Készdori János felelős gépvezető tudja ugyan, milyen előnyökkel jár a beadási kötelezettség gyors túlteljesítése, de ezt még nem mondta cl egy dolgozó parasztnak sem, de arra sem figyelmeztette ökot, hogy a késlekedőket a törvény szerint meg is bünteti az államunk. Készdori János azért nem vilá­gosította fel eddig a dolgozó pa­rasztokat, mert így sokkal kényel­mesebbnek tartotta. Azon az állás­ponton volt, hogy: „Még nem kér­dezték tőlem, miért kell a gyors be­adás, hát nem is mondtam eL" Az ilyen kényelincskedés nem méltó a gépállomások dolgozójához, nem méltó Készdori Jánoshoz. A gépállomások dolgozóinak nemcsak a gépeikkel, de a felvilágosító munkájukkal is segíteni kell a dol­gozó paarsztokat a begyűjtésben. így végezze Készdorf János is a munkáját, jó népnevelő munkával érje el ő is, mint annyi raás-trak- torísta azt, hogy minden dolgozó paraszt, akinél csépelt, a géptől teljesítse túl beadási kötelezettsé­gét. Közös harccal a széncsata és az őszi forgalom győzelméért pártunk nagy fontosságot tulajdo­* nít a közlekedés, és ezen belül a vasút kérdéséinek a szocializmus épí­tésében. Rákosi elvtárs 1945 május 20-án tar­tott Országos Pártértekezleten kihang. súlyozta a vasút újjáépítésének szük­ségességét. „Nem kell magyarázni, hogy amíg a vasút, posta, telelőn, táviró nem működik, addig nem tudjuk bizto. sítant az ország összes gazdasági erői. nek mozgósítását." Rákosi elvlórs ezt azzal is aláhúzta, hogy megoldására és elősegítésére Pártunk egyik legjobb ve­zetőjét, Gerő elvtársat küldte be a közlekedésügyi minisztériumba.. Nem volt számunkra könnyű Gerő elvtársról lemondaná. — mondotta Rákosi elvtárs. ,Jia tehát ennek ellenére meghoztuk ezt az áldozatot, ezt azért tettük, hogy minden irányban aláhúzzuk, milyen óriást fontosságot tulajdonítunk a vas­útnak, és általában a közlekedés hely­rehozásának." Rendkívül nehéz feladat volt: az újjá. építés megkezdése. Nagyon mélyről kel­lett «lindulni." A Párt vezetésével a vasúton dolgozó kommunisták példa- mutatásával indult meg a vasutasok között „a 10.000 vagonért és 500 moz­donyért” folyó küzdelem. A Párt „Arc. cal a vasút felé" jelszóval mozgósította dolgozó népünket, a munkásosztály, a dolgozó parasztságot a vasút újjáépítő- sére. A Párt és Rákosi elvtárs tette lehe­tővé, hogy a Szovjetunió baráti segít­ségével a hŐ6 szovjet vasutasok mun. kamódsziereinek.és tapasztalatainak fel- használásával a romokból újjáépült vasút elinduljon a szocialista építés útján. 1 Ma már a vasút sikerrel oldja meg az ország szállítási feladatait. Ezt bi­zonyítják a II. negyedévi terv eredmé­nyei is. A vasút dolgozói a vasúti áru­forgalombaji a múlt év ugyanazon idő. szakához viszonyítva 17.1 százalékos a személyforgalomban 29.8 százalékos eredményt értek el. Ma a mezőgazda­ságban erős ütemben folyik a cséplés. A begyűjtési verseny következtében a kenyérgabonát a cséplőgéptől közvetle­nül a vasúti kocsiba rakják. Az idei termés becslés szerint 8.3 millió mázsá­val több gabona betakarítása és elszál­lítása várható, ami világosan mutatja, hogy az őszi forgalom lebonyolításában milyen nagy feladatok megoldása előtt állnak a vasút dolgozói azzal, hogy az új kenyeret minden dolgozó asztalára mielőbb eljuttassák. 1 ii’teÍJ , A vasútnak azonban nemcsak gaz­*"*■ dasági szempontból van nagy je­lentősége —, tanítja Sztálin elvtárs, — hanem „mint ismeretes, a közlekedésnek egy igen komoly jelentősége van az or­szág védelmi szempontjából." Ez a sztálinii megállapítás különösen aláhúz­za a mai feszült nemzetközi helyzetben a vasutas dolgozók felelősségét. Ennek a felelősségnek tudatában hívunk harc­ba benneteket bányász elvtársak, bogy termeljetek több szenet az eddiginél, egy pillanatig sem tévesszétek szem elöl, ezzel a békét véditek. Mi, magyar vasutasok. Pártunk és Rákosi elvtár® vezetésével az ellenség elleni kíméletlen harcban, a hős szov­jet vasutasok példáját követve, a tő­lük kapott új munkamódszerekkel, így az 500 km.es, a 2.000 tonnás, mosás- tól-masásig mozgalommal, az irányvo* natok képzésével, felemelt menetsebes­séggel, a 24 órás vonatforgalmi terv­vel, már eddig is szép eredményeket értünk el. Ezeknek az eredményeknek elismeréséért Pártunk javáé’a tára a minisztertanács minden év augusztus második vasárnapját Vasutas Nappá nyilvánította. Mi, a vasút dolgozói Pártunk, kor­mányzatunk és egész dolgozó népünk részéről megnyilvánult megbecsüléseit, az első Vasutas Napra, és augusztus 20-ra, az alkotmányunk ünnepére telt munkafelaj áldásaink maradéktalan tel­jesítésével háláljuk meg. Hosszúlejá­ratú vensenyszerződésefc kötésével, és a versenymozgalraak további kiszélesí­tésével harcolunk az őszi forgalom si­keres lebonyolításáért, végrehajtva Pártunk II. kongresszusa és a minisz­tertanács anyagtakarékosságra vonat, kozó határozatát. A Vasutas Napon fogadalmat te­szünk, hogy 150.000 tonna megtakarí­tott szénnel is elősegítjük bányászaink széncsatáját, hogy azt más üzemekhez és gyárakhoz tudják eljuttatni. A vasút dolgozói elvtársiam és har- cos üdvözlettel meghívnak ben. Heteket, bányák dolgozóit, a Vasutas Napra. Ezen a napon közösen, vállvet­ve induljunk harcba az őszi forgalom sikeréért, a széncsata megnyeréséért, hogy ezzel a közös harcunkkal is be­bizonyítsuk Pártunk és szeretett vezé­rünk, Rákos: elvtárs felé, ffigész dolgo. zó népünk felé azt, hogy ,,Magyaror­szág nem rés, hanem erős bástya a béke frontján. Sárvári Mihály A bányásK-dolgozók is megüwnepí'flk a vasutas napot. Nagy. | ünnepének tiszteletére eddigi 105 szá- bátonybam és Kiste Fényén a széncsia- zálékos teljesítményüket 117 százalék- tők hősei vállalták, hogy a vasutasok | ra emelik. „EZÉRT TELJESÍTJÜK TÚL BEADÁSI KÖTELEZETTSÉGÜNKET“ Nagy ünnep volt augusztus ötödi­kén az ócsárdi Béke Őre termelőszö­vetkezetben. A Megyei Pártbizottság vörös véradórzászlójának az átvételét ünnepelték a termelőszövetkezet dol­gozói. A begyűjtésben végzett kiváló munkájukért kapták ezt a nagy meg­tiszteltetést. Kemény harcba került ez, hogy eddig eljutattunk — mondotta Herke György elvtárs, az üzemi párt szervezet tátikára, amikor átvette a munka és az ócsárdi dolgozó parasz­tok dicsőségét hirdető vörös zászlót — Szinte jólesik visszagondolni arra, ahogy az a negyven kaszás nekilen­dült az 550 holdas tábla aratásának. gabona nagyo„ gazdag volt. De mi nem ismertünk nehézséget, csak egyet tartottunk szem előtt: győze­lemre vinni szemveszteség nélkül a békearatást. Termelőszövetkezetünk gabonája jó; fizetett, túlteljesítettük kötelezettségünket. Ezért a jó mun­kánkért. tüntetett ki bennünket a Me. gyei Pártbizottság — mondotta befe­jezésül Herke elvárs. A lelkes ünneplők között foglalt helyet Zsoldos elvtárs is, aki a garéi tszes-bem dolgozik, Orül't is, meg azért le lehetett olvasni az arcáról azt is, hogy jobban szerette volna, ha ezt a zászlót a garéiaik nyertók volna el. Nem is tudta sokáig állni szó nélkül. „Csak ne örüljenek olyan nagyon, mert ezt a zászlót rövidesen elhódítjuk majd az ócsárdiaktól. Mi is rákapcsolunk és már meg is lesz a zászló.“ — Na ... na, nem a garéiakho* megy innen a zászló, hanem a villá­nyi járásba — szólal meg Bakaricz Ferenc elvtárs, a villányi járás egyik párt-alapszervezetének titkára aki kí­váncsiságból vett részt az ócsárdiak nagy ünnepén. Herk;. elvtárs csali nézett jobbra is balra is. Meglepődött a váratlan felszólalásoktól. De azért nem maradt adós, megadta az ócsár­di dolgozó parasztok nevében a vá­laszt. ,JAerész felszólalás volt mind a kettő, de úgy érzem, hogy most az egyszer tévedtek. A Megyei Pártbi­zottság zászlaja — amit most kam­tunk, — vasbeton talpazatba került, amit azzal tudunk bizonyítani hogy ide került a megyei tanács vándor­zászlója i, és mi nyertük meg a já­rási szövetkezet vándorzászlójál is. Vagyis most már három győzelmi lo­bogót lenget a szellő Öcsárdon. —■ Ócsárd dolgozó parasztsága továbbra is állja a harcot. Ez a nagy kitünte­tés, melyben részesültünk, újabb ered­mények elérésére kötelez bennünket- — fejezte be Herke elvtárs. Most ismét sikerült válaszolnunk a fa’u kulákjadnak, 1949-ben, amikor megalakítottuk községünkben a Rákó­czi és a Kossuth tszcs-ket, a kalákák gúnyosan a szemünkbe nevetve mon­dogatták, hogy „ezentúl még kenye­rünk sem lesz, sőt még rántani való lisztünk sem". De mi egyesítettük a két csoportot, a Béke őre név alatt és az ellenséges támadásokra ikernél nyen adjuk a válaszokat. Olyan gaz­daságunk van már. hogy bárki la megnézheti. 300 hízó röfög az ólakban, 60 darab szarvasmarha kérődzik az istállónkban, 30 darabra emelkedett, a lóállományunik is és ismét 6 csikó sza­ladgál az udvaron, nem beszélve az 1500 csirkéről és a többi szárnyasok­ról. Rövidesen elkészül az 50 férő­helyes új istálló, épül már a 300 fé­rőhelyes sertéshizlalda és így sorol­hatnánk tovább az eddig elért eredmé­nyeinket, Ezért fokozzuk az erőfeszi- léseinket, ezért teljesítjük túl a be­adási kötelezettségünket mert világé, san látjuk, hogy ez az út — a nagy­üzemi gazdálkodás útja — az, ame­lyen nekünk, dolgozó parasztoknak feltétlenül haladnunk kell, ha azt akarjuk, hogy még szebb legyen az életünk. Ganda Vince sajtófelelő», Ócaárd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom