Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-11 / 186. szám
1351 AUGUSZTUS 11 NAPLÓ s PÁR! ÉS PÁRTEP11 ÉS * Eredményesebb leime a népnevelők munkája Mecsekalján, ka feriiletileg osztanák be őket Mecsekalján eddig 1381 mázsa elcsépelt búzából 452 mázsát vittek a begyüjtöhelyre. Ez egész évi beadási kötelezettségüknek 57 százaléka. A C előirányzatukat ezzel szemben máris túlteljesítették, az előirányzott 80 mázsa helyett 87 mázsát adtak be C-vételi jegyre. Eredményeiket annak köszönhetik, hogy a népnevelők lelkesen jártak a cséplőgéphez, a dolgozó parasztok lakására, ismertették a begyűjtési rendeletet, megmagyarázták: Aki nem teljesíti 8 napon belül kötelezettségét, — amellett, hogy 5 százalékkal többet is kell beadnia —, elesik a kedvezményektől, amit a lelkiismeretes, pontosan teljesítő dolgozó parasztok nak biztosít a törvény. A jól teljesítő dolgozó parasztok mellett vannak még szép számmal, akik elcsépeltek már ugyan, mégsem teljesítették még teljes egészében kötelezettségüket, sőt nem egy dolgozó paraszt még egy kiló búzát sem adott le. Ezek a lemaradások azért következtek be, mert a népnevelők munkájában a jó eredmények mellett van még egy sor hiányosság is. A falu nincs felosztva a népnevelők között, mindennap más-más gazdát látogatnak meg. így nem ... foglalkoznak felelősen a dolgozó parasztokkal és a pártvezetőség, a párttítkár elvtárs sem tudja ellenőrizni a munkájukat. Weíbl elvtárs, a patacsi párttitkár, ezért nem tudja, melyik népnevelője kit látogatott meg, ki járt az elmaradóknál, ki az élenjáróknál. így nem ismerheti meg a .sok lelkes pártonld- vüli dolgozó paraszt népnevelőt, akik most a begyűjtési csatában ismét megmutatták, hogy szeretik és hűségesek Pártunkhoz. De Weíbl elvtárs nemcsak a népnevelőket nem ismeri eléggé, azt sem tudja, hogyan agitálnak, milyen érvekkel, milyen jó módszerekkel győzik meg a falu dolgozóit, hogyan viszik harcba őket a beadás •búit élj esítésé ért. A népnevelőkkel leginkább Benkö elvtárs foglalkozik — mondja Weíbl elvtárs, — ö a tanácstitkár, amúgy is állandóan foglalkozik a begyűjtéssel, a népnevelőknek is csak jót mondhat. A népnevelők névsora valóban, ott is van kifüggesztve Benkő népnevelőfelelős elvtárs tanácstitkári irodájának a falán, mindegyik neve mellett ott van pontosan az is: Melyik házhoz van beosztva, mélyik ház lakóiért felelős. De mit ér ez a szép beosztás a „kirakatban", ha egyáltalán nem így néz ki a dolog a valóságban. Tulajdonképpen most nem is lehetne e szerint dolgozni — kerül elő egy kifogás Weibl elvtárs „érvei" közül, — hiszen most csak oda kell járnunk, aki még nem csépelt vagy nem adott be, miért zaklassuk azokat, akik eleget tettek kötelezettségüknek. Ebből a nézetből ered tehát a népnevelők hel'tyelen elosztása. Ahol a népnevelők látogatását zaklatásnak veszik a dolgozó parasztok, ott nem a beosztás körül, hanem a népnevelők és a pártonkívülí dolgozók kapcsolatánál van a baj. Ahol a népnevelő úgy megy agitálni, mint egy mindentudó, nagyhangon - darálja el, hogy a „béke védelméért, a szocializmus építéséért teljesítsd törvényes kötelezettségedet", és mint egy tanító a kisdiákot, kioktatja a dolgozókat, ott zaklatásnak veszik a. gyakori látogatását. De ha a népnevelő ágy megy be a gazdatársához, mint jó ssomsaéd a jó ssomssédhoa, mint jó barát és nem ezerszer hallott nagy szavakat mond neki, hanem elbeszélgetnek, megbeszélik a falu dolgait, azt, hogy mit ír az újság, mit mond á rádió, milyennek szeretnék látni a jövőre megépülő bölcsődét, hogyan tudta Tóth György (hegyi) 282 százalékra teljesíteni a beadását? Ilyen baráti beszélgetések útján válik a népnevelő a dolgozók barátjává. Akkor ismerheti meg őket, ha sokat találkozik velük. Ezért helyes a népnevelők állandóan egy helyre való beosztása, ha a a népnevelő a dolgozók barátja, könnyebben oldják meg a feladatokat, a barát szavaira, mindig szívesebben hallgatnak mindenütt, mint egy ismeretlenére. lgy fogjanak a mecsekaljai népnevelők is munkához, így biztosíthatják csak községük előretörését az elsők közé. Kurucz Pál I miszabi vezetőkkel karöltve Moé a Tétft-fejtés bányászai az alketiiiátiyi verseny elss Eielpért Spiesz Károly főköri elvezető Szé. chenyt-aknán dolgozik, már hosszú évtizedek óta. Jelenlegi beosztásában is több, mint három éve végzi a munkáját és a hozzá beosztott embereket már alaposan megismerte, a munkában megszokták egymást és a körlet fejtési csapata szinte egy nagy családot alkot. Kétoldalú versenyszerződést kötöttek Amikor az alkotmányunk ünnepére és a bányásznap tiszteletére a felajánlások megkezdődlek, Spiesz Károly és két aknász munkatársa, Kodra Antal cs Marcz István is tett felajánlást: Megkötötték Tóth Ferenc fejtési csa. pattal a kétoldalú versenyszerződést A kétoldalú versenyszerződés megkötésének hatalmas jelentősége lett később a felajánlások teljesítéséért- megindított harcban. Tóth Ferenc és fejtési csapata is méltóan akart készülni augusztus 20 és szeptember 2 tiszteletére. Felajánlót, ták, hogy. a 7.1 csille fejtei jesítményü ■ két nyolc csillére emelik. Meg ás tartották a „haditanácsot" a csapat dől. gőzöd és arra az elhatározásra jutottak, hogy: „A munkaidő minden percét ki kell használnunk." Eddig ki is használták. Már nem kellett műszak kezdéskor órákat eltölteni a bányafa 6zál. Utasával, ment a körlet műszaki vezetői Spiesz Károly körlétvezetővel az élen, a fejtés bejáratához biztosították a bányafát, Á szerződés megkötése előtt sok esetben előfordult a fahiányon kívül az üreshiány, de akadályozta a munkájukat a rossz vasút, a rossz fejtésbejárai is. A szerződésben ezek a pontok is helyet kaplak és be is lettek tartva. László Hcnrich, a Tóth.fejtés második harmadának csapatvezetője azt mondja: ,,Nem emlékszem arra, hogy a kisebb hibákon kívül, hogy a műszaki vezető- ink nem tartották volna be a szerződési." Megjavították a munkafegyelmet Az elmúlt hónap eredményei ezt híven vissza is tükrözik. A Tóth Fe. renc fejtési csapat fej teljesítménye már 8.05 csillére emelkedett. Hibák azonban még akadtak a csapat munkájában. Nem minden dolgozó járt rendszeresen munkára, és a gyengébb teljesítményű munkások is visszahúzták a csapat eredményeit. Ennek a megszüntetéséhez a műszaki vezetőkkel közösen hozzáfogtak a dolgozók. Spiesz Károly először Széchenyi Lajossal kezdett cl beszélgetni erről. Uj ..rendszeri" akart bevezetni a munkárajárásnái, ami eemmiesetre sem segítené a termelés zavartalan folyását. Egyik nap Széchenyi Lajos két mű. szakot is teljesített, a másik nap meg egy műszakmulasztást csinált.. Ezt néhányszor 'megismételte, de hamarosan megértették vele, hogy nem helyes, ahogyan cselekszik. Vass^ Sándor is ezen a csapaton dolgozik. es az elmúlt napokban „különös" kéréssel fordult a főkörletvezetöhöz, Mivel nagyon sze. réti a bort, két napig is tud inni egyfolytában és ilyenkor elfeledkezik a kötelességéről, arról, hogy műszakra is kellene menni. A kérése az volt, hogy az ivással eltöltött két műszakmulasz. tását igazolják. A kérését természetesen nem teljesítették, de visszaemlékez, tették arra, kogy amikor a hűségjutalmat -osztották, ő is nagyon szeretett volna abban a kitüntetésben részesülni — járt is utána sokat — és most a müszakmulasztásával újból ellökte ma. gálái a jutalmat, amit csak a becsüle. les bányászok kapnak. Megszüntetlek a 100 százalék alatti teljesítményeket A gyengébbteljesítményű munkások, kai már könnyebben értek el eredményt. Egy-egy jó vájár mellé osztották be őket, hogy tőlük tanuljanak, így került Mózes József, a fejtési csapat egy:fc legjobb vájárja mellé Arnold Ádám, aki már öreg bányász, de rendszerint százszázalékon alul szokott teljesíteni. Hamarosan a jó tanácsok és az állandó segítség folytán a százszázalékot elhagyta ő is. Ebben a hónapban már nincs száz. százalékon aluli teljesítő és a műszak- ,n utászt ók száma is egyre fogy. így a termelés is napról-napra emelkedik. A munka megkezdése előtt Kondra An. fai aknásszal szokta megbeszélni Lászlóéit harmada az elmúlt nap eredményeit és az aknász lelkesítő szava, termelési tanácsai újabb lendületet ad a csapat dolgozóinak. A műszaki wze tők segítsége, de különösen a csapat népnevelőinek jó munkája, mint Wald Józsefé, aki saját példamutatásával viszi előre most már a vállalásuk túlteljesítéséért folyó harcot. Ennek eredményeként mint az egyik legesélyesebb, küzdenek a csapatok között folyó ver seny első helyéért. Mesterfalvi Gyula (Érdemes tszcs-fagnak lenni A' cséplőgép egyenletes bugása jelzi, hogy még wem alszik Nagy árpád. A tszcs tagjai lelkes ütemben, végzik a csépi és t, miközben dalba fognak: „Tengemyj a búzánk, izmos a kórunk ..Folyik a gazdag termés, két- percenként telnek meg a nehéz zsákok amelyből már meglátszik a nagyüzemi gazdálkodás fölénye az egyéni kis parcellákkal küzdő dolgozó parasztokéval szemben. Amíg a 7 egyénileg dogozó parasztok alig 15 mázsa á®agrtermésit értek el. addig a tszcs 17 mázsa búzát takarított be holdanként, pedig csak 15 mázsára számítottak a csoport tagjai. Jobbra a cséplőgép mellett: egy kocsi áll, amelyre egyre több megtömött zsák kerül- Nagy örömmel mondja Kiss Anna, a tszcs könyvelője. hogy ezt a terményraktárba szállítjuk.. — Mikor elkezdtük a cséplést, én voltam a gép mellett, én írtam fél a mézsáiásokai. Két nagy árpakazal közé állt a cséplőgép. Izgatottam vártam az eredményt: mennyi lesz a két kazalból. A többi tagok pedig azt találgatták, mennyi lesz a7 egyikből és mennyi a másikból. Hamarosan meg is tudtuk az eredirfenyt. Összeadtam a két kazalból kicsépelt terményt és örömmel láttuk hogy a 17 hold vetésterületről 27.654 kiló árpát csépeltünk el. A rozsból 15 mázsa 13 kiló átlagtermést értünk el. Érdemes tszcs, tagnak lenni. Kiss Anna Uj Alkotmány tszcs könyvelője, Nagyárpád. Nem kérdezték... Babarc községtől alig egy hónapja vonta cl államunk a szabadpiaci kereskedelemben való részvétel jogát, mert nem teljesítették tojásbeadási kötelezettségüket. Most a gabonabegyüjtésben is az elmaradó községek között vannak, Azok közé tartoznak, akik visszahúzzák a mohácsi járást, nem engedik, hogy megelőzze a villányiakat. A népnevelők nem harcolnak azért, hogy előretörjenek a sereghajtók csoportjából. A cséplőgépnél nem folyik felvilágosító munka, Készdori János felelős gépvezető tudja ugyan, milyen előnyökkel jár a beadási kötelezettség gyors túlteljesítése, de ezt még nem mondta cl egy dolgozó parasztnak sem, de arra sem figyelmeztette ökot, hogy a késlekedőket a törvény szerint meg is bünteti az államunk. Készdori János azért nem világosította fel eddig a dolgozó parasztokat, mert így sokkal kényelmesebbnek tartotta. Azon az állásponton volt, hogy: „Még nem kérdezték tőlem, miért kell a gyors beadás, hát nem is mondtam eL" Az ilyen kényelincskedés nem méltó a gépállomások dolgozójához, nem méltó Készdori Jánoshoz. A gépállomások dolgozóinak nemcsak a gépeikkel, de a felvilágosító munkájukkal is segíteni kell a dolgozó paarsztokat a begyűjtésben. így végezze Készdorf János is a munkáját, jó népnevelő munkával érje el ő is, mint annyi raás-trak- torísta azt, hogy minden dolgozó paraszt, akinél csépelt, a géptől teljesítse túl beadási kötelezettségét. Közös harccal a széncsata és az őszi forgalom győzelméért pártunk nagy fontosságot tulajdo* nít a közlekedés, és ezen belül a vasút kérdéséinek a szocializmus építésében. Rákosi elvtárs 1945 május 20-án tartott Országos Pártértekezleten kihang. súlyozta a vasút újjáépítésének szükségességét. „Nem kell magyarázni, hogy amíg a vasút, posta, telelőn, táviró nem működik, addig nem tudjuk bizto. sítant az ország összes gazdasági erői. nek mozgósítását." Rákosi elvlórs ezt azzal is aláhúzta, hogy megoldására és elősegítésére Pártunk egyik legjobb vezetőjét, Gerő elvtársat küldte be a közlekedésügyi minisztériumba.. Nem volt számunkra könnyű Gerő elvtársról lemondaná. — mondotta Rákosi elvtárs. ,Jia tehát ennek ellenére meghoztuk ezt az áldozatot, ezt azért tettük, hogy minden irányban aláhúzzuk, milyen óriást fontosságot tulajdonítunk a vasútnak, és általában a közlekedés helyrehozásának." Rendkívül nehéz feladat volt: az újjá. építés megkezdése. Nagyon mélyről kellett «lindulni." A Párt vezetésével a vasúton dolgozó kommunisták példa- mutatásával indult meg a vasutasok között „a 10.000 vagonért és 500 mozdonyért” folyó küzdelem. A Párt „Arc. cal a vasút felé" jelszóval mozgósította dolgozó népünket, a munkásosztály, a dolgozó parasztságot a vasút újjáépítő- sére. A Párt és Rákosi elvtárs tette lehetővé, hogy a Szovjetunió baráti segítségével a hŐ6 szovjet vasutasok mun. kamódsziereinek.és tapasztalatainak fel- használásával a romokból újjáépült vasút elinduljon a szocialista építés útján. 1 Ma már a vasút sikerrel oldja meg az ország szállítási feladatait. Ezt bizonyítják a II. negyedévi terv eredményei is. A vasút dolgozói a vasúti áruforgalombaji a múlt év ugyanazon idő. szakához viszonyítva 17.1 százalékos a személyforgalomban 29.8 százalékos eredményt értek el. Ma a mezőgazdaságban erős ütemben folyik a cséplés. A begyűjtési verseny következtében a kenyérgabonát a cséplőgéptől közvetlenül a vasúti kocsiba rakják. Az idei termés becslés szerint 8.3 millió mázsával több gabona betakarítása és elszállítása várható, ami világosan mutatja, hogy az őszi forgalom lebonyolításában milyen nagy feladatok megoldása előtt állnak a vasút dolgozói azzal, hogy az új kenyeret minden dolgozó asztalára mielőbb eljuttassák. 1 ii’teÍJ , A vasútnak azonban nemcsak gaz*"*■ dasági szempontból van nagy jelentősége —, tanítja Sztálin elvtárs, — hanem „mint ismeretes, a közlekedésnek egy igen komoly jelentősége van az ország védelmi szempontjából." Ez a sztálinii megállapítás különösen aláhúzza a mai feszült nemzetközi helyzetben a vasutas dolgozók felelősségét. Ennek a felelősségnek tudatában hívunk harcba benneteket bányász elvtársak, bogy termeljetek több szenet az eddiginél, egy pillanatig sem tévesszétek szem elöl, ezzel a békét véditek. Mi, magyar vasutasok. Pártunk és Rákosi elvtár® vezetésével az ellenség elleni kíméletlen harcban, a hős szovjet vasutasok példáját követve, a tőlük kapott új munkamódszerekkel, így az 500 km.es, a 2.000 tonnás, mosás- tól-masásig mozgalommal, az irányvo* natok képzésével, felemelt menetsebességgel, a 24 órás vonatforgalmi tervvel, már eddig is szép eredményeket értünk el. Ezeknek az eredményeknek elismeréséért Pártunk javáé’a tára a minisztertanács minden év augusztus második vasárnapját Vasutas Nappá nyilvánította. Mi, a vasút dolgozói Pártunk, kormányzatunk és egész dolgozó népünk részéről megnyilvánult megbecsüléseit, az első Vasutas Napra, és augusztus 20-ra, az alkotmányunk ünnepére telt munkafelaj áldásaink maradéktalan teljesítésével háláljuk meg. Hosszúlejáratú vensenyszerződésefc kötésével, és a versenymozgalraak további kiszélesítésével harcolunk az őszi forgalom sikeres lebonyolításáért, végrehajtva Pártunk II. kongresszusa és a minisztertanács anyagtakarékosságra vonat, kozó határozatát. A Vasutas Napon fogadalmat teszünk, hogy 150.000 tonna megtakarított szénnel is elősegítjük bányászaink széncsatáját, hogy azt más üzemekhez és gyárakhoz tudják eljuttatni. A vasút dolgozói elvtársiam és har- cos üdvözlettel meghívnak ben. Heteket, bányák dolgozóit, a Vasutas Napra. Ezen a napon közösen, vállvetve induljunk harcba az őszi forgalom sikeréért, a széncsata megnyeréséért, hogy ezzel a közös harcunkkal is bebizonyítsuk Pártunk és szeretett vezérünk, Rákos: elvtárs felé, ffigész dolgo. zó népünk felé azt, hogy ,,Magyarország nem rés, hanem erős bástya a béke frontján. Sárvári Mihály A bányásK-dolgozók is megüwnepí'flk a vasutas napot. Nagy. | ünnepének tiszteletére eddigi 105 szá- bátonybam és Kiste Fényén a széncsia- zálékos teljesítményüket 117 százalék- tők hősei vállalták, hogy a vasutasok | ra emelik. „EZÉRT TELJESÍTJÜK TÚL BEADÁSI KÖTELEZETTSÉGÜNKET“ Nagy ünnep volt augusztus ötödikén az ócsárdi Béke Őre termelőszövetkezetben. A Megyei Pártbizottság vörös véradórzászlójának az átvételét ünnepelték a termelőszövetkezet dolgozói. A begyűjtésben végzett kiváló munkájukért kapták ezt a nagy megtiszteltetést. Kemény harcba került ez, hogy eddig eljutattunk — mondotta Herke György elvtárs, az üzemi párt szervezet tátikára, amikor átvette a munka és az ócsárdi dolgozó parasztok dicsőségét hirdető vörös zászlót — Szinte jólesik visszagondolni arra, ahogy az a negyven kaszás nekilendült az 550 holdas tábla aratásának. gabona nagyo„ gazdag volt. De mi nem ismertünk nehézséget, csak egyet tartottunk szem előtt: győzelemre vinni szemveszteség nélkül a békearatást. Termelőszövetkezetünk gabonája jó; fizetett, túlteljesítettük kötelezettségünket. Ezért a jó munkánkért. tüntetett ki bennünket a Me. gyei Pártbizottság — mondotta befejezésül Herke elvárs. A lelkes ünneplők között foglalt helyet Zsoldos elvtárs is, aki a garéi tszes-bem dolgozik, Orül't is, meg azért le lehetett olvasni az arcáról azt is, hogy jobban szerette volna, ha ezt a zászlót a garéiaik nyertók volna el. Nem is tudta sokáig állni szó nélkül. „Csak ne örüljenek olyan nagyon, mert ezt a zászlót rövidesen elhódítjuk majd az ócsárdiaktól. Mi is rákapcsolunk és már meg is lesz a zászló.“ — Na ... na, nem a garéiakho* megy innen a zászló, hanem a villányi járásba — szólal meg Bakaricz Ferenc elvtárs, a villányi járás egyik párt-alapszervezetének titkára aki kíváncsiságból vett részt az ócsárdiak nagy ünnepén. Herk;. elvtárs csali nézett jobbra is balra is. Meglepődött a váratlan felszólalásoktól. De azért nem maradt adós, megadta az ócsárdi dolgozó parasztok nevében a választ. ,JAerész felszólalás volt mind a kettő, de úgy érzem, hogy most az egyszer tévedtek. A Megyei Pártbizottság zászlaja — amit most kamtunk, — vasbeton talpazatba került, amit azzal tudunk bizonyítani hogy ide került a megyei tanács vándorzászlója i, és mi nyertük meg a járási szövetkezet vándorzászlójál is. Vagyis most már három győzelmi lobogót lenget a szellő Öcsárdon. —■ Ócsárd dolgozó parasztsága továbbra is állja a harcot. Ez a nagy kitüntetés, melyben részesültünk, újabb eredmények elérésére kötelez bennünket- — fejezte be Herke elvtárs. Most ismét sikerült válaszolnunk a fa’u kulákjadnak, 1949-ben, amikor megalakítottuk községünkben a Rákóczi és a Kossuth tszcs-ket, a kalákák gúnyosan a szemünkbe nevetve mondogatták, hogy „ezentúl még kenyerünk sem lesz, sőt még rántani való lisztünk sem". De mi egyesítettük a két csoportot, a Béke őre név alatt és az ellenséges támadásokra ikernél nyen adjuk a válaszokat. Olyan gazdaságunk van már. hogy bárki la megnézheti. 300 hízó röfög az ólakban, 60 darab szarvasmarha kérődzik az istállónkban, 30 darabra emelkedett, a lóállományunik is és ismét 6 csikó szaladgál az udvaron, nem beszélve az 1500 csirkéről és a többi szárnyasokról. Rövidesen elkészül az 50 férőhelyes új istálló, épül már a 300 férőhelyes sertéshizlalda és így sorolhatnánk tovább az eddig elért eredményeinket, Ezért fokozzuk az erőfeszi- léseinket, ezért teljesítjük túl a beadási kötelezettségünket mert világé, san látjuk, hogy ez az út — a nagyüzemi gazdálkodás útja — az, amelyen nekünk, dolgozó parasztoknak feltétlenül haladnunk kell, ha azt akarjuk, hogy még szebb legyen az életünk. Ganda Vince sajtófelelő», Ócaárd.
