Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-23 / 195. szám

195t AUGUSZTUS 23 M í* I* Q 3 Á Sörgyárban, a meszes! építkezésen a párftitkár élvtársak Bem tudják, bogy mi a Gazda-mozgalom ■ Gazda Géza ^Ivtárs, az RM Acél- hangermű helyettes vezetőjének a kezdeményezése hatalmas mozgalom­má nőtt. A budapesti nagyüzemek dolgozói „használjunk fel minden gramm hulladékot" jelszóval tizmi-1- liókat takarítanak meg. Egyedül a Rákosi Müvekben, a Gazda-mozgalom megindulása utáni napokban közel 30 miffió forintos megtakarítást eredmé­nyeztek a dolgozók javaslatai. Ez a mozgalom éppígy, mint a dol­gozók más nagy mozgalmai — a ny-tnkavarseny, Sztabánov-ipozgalom, stb. — csak úgy terjedhet el az üzemekben, építkezéseken, úgy vál­hat csak igazán a tömegek mozgal­mává, ha a pártszervezetek ismerte­tik a munkásokkal, elsősorban az újí­tókkal, észszerűsít őkkel a mozgalom célját, a más üzemekben elért ered­ményeket. Nagy a felelősségük azok- nak a vezetőknek, párttitkároknak, »kik ezt nem tették meg, de még maguk sem tudják, mi is valójában a Gazda-mozgalom. A Pannónia Sörgyárban alig akad egykét elvtára, aki ismeri félig-meddig, mi is a Gazda-mozga­lom. Kreka párttitkár elvtárs azon­ban egyáltalán nem ismeri Amikor Horváth elvtárs. a városi pártbizott­ság. munkatársa megkérdezte tőle, hogy áll náluk a Gazda-mozgalom, lelkendezve magyarázta: „Nagyszerű­en elvtárs, gyakran járunk a kultúr- csoportíal falura, sót most a begyűj­tési harcban mi is küldtünk elvtársa­kat a falusi elvtársak segítségére." A messesi építkezésen az épülő és a már kész új bányász­házak között nagy kupacokban várja a sok hulladék, hogy tegyenek már vele valamit. A ÜL építkezésnél, ott, ahol ha- karcskeverőgép állt, a szétfolyt ha­barcsban 40—50 centiméteres kü­lönböző vastagságú gömbvaoak hevernek, akad mellettük még a a habarcsréteg alatt kész ácska­pocs is, de szép deszkadarabok is hányódnak ott. A kovácamühely mellett értékes vegyes hulladék hever. Egyrakáson •van ott deszka, gömbvas, törött és hibátlan kapcsok és még sok minden. A szerte heverő rövid gömbvasak el­lenére a kovácsműhelyben Keresz­túri elvtárs másfélméteres darabból készíti el a csillékhez való alig félmé­teres kampókat, az .ácsok is maguk- „készítik" a rövid deszkákat a két­méteresekből, pedig sok rövid darab hever szanaszét. Ahhoz, hogy hazánkat az ötéves terv végére a vas és a gépek orszá­gává tegyük, hogy építőiparunkat mégjobban kifejlesszük, takarékos­kodnunk kell az anyaggal, a vassal, fával, téglával, cementtel. Gazda Gé­za elvtárs az anyag megtakarításá­nak új módszerét mutatta meg kez­deményezésével, bebizonyította, hogy a hulladék nem elkerülhetetlen isten- csapás, hanem minden kis darab fel­használható. A meszes: építkezés dolgozóinak ezt még nem magyarázta meg senki. Katies párttítfeár elvtárs nem fog­lalkozott még a csepeli kezde­ményezéssel. — Téglát adjak he talán C-jegyre — mosolyog mikor a Gazda-mozga­lomról esik szó —, tőlünk Krizmanics elvtárs ment falura a gazdák közé segíteni a begyűjtésben. Ez a furcsa válasz nagyon súlyos hibát takar. Vájjon Katies elvtáTS mondana-e ilyent, ha mindennap elolvasná az asztalán fekvő újságokat. Egész biz­tos. hogy nem. De a Sörgyárban Kreka elvtárs sem tévesztené össze a falujárást a Gazda-mozgalommal. Nem kisebbíti a párttitkár elvtár­sak hibáját az sem, amire hivatkoz­nak, hogy a városi pártbizottság nem értesítette őket erről. A nagyüzemi titkároknak kell annyi önállósággal rendelkezniők, hogy észrevegyék az újat és meglássák, mit lehet saját üzemükben belőle megvalósítani, kü­lönösen azután, hogv Pártunk Köz­ponti lapja, a Szabad Nép több íz­ben is foglalkozott ezirtl a kérdéssel. A Budapesti Pártbizottság határozata megállapítja: „Gazda rivtára kezdeményezé­sét..- ágyszólván minden üzem­ben alkalmazni lehet." Lehet a baranyai üzemekben is. Párt- szervezetek feladata. elsősorban, hogy a lehetőséget kihasználják. Terjesszék el Gazda elvtárs mód­szerét minden üzemben, építke­zéseken. Vegyék id a részüket a mozgalom elterjesztéséből, a kommunisták von­ják'be a Sokezer pártppkfvüli dol­gozót is, így biztosíthatják, hogy va­lóban tömegmozgalom lesz a szocia­lizmus építésének ez a felváló mód­szere. Kurucz Pál A mi versenyünket ne kezeljék ilyen mostohán“ Antal Jézsef tájra bányász lett ■Széchenyi -aknán a felolvasó te­temre néző irodaablaJcok előtt négy doigoaó beszélget. Kérdezik egymás, ■tói, honnan jöttek, miért akarnak fiá- iBy-ászok lenni. Az egymásnak adott válaszokból Keszthely, Nagykanizsa ,és kisebb községek nevei csendülnek fcl. Elhatározása mindannyinak ugyan­az: Bányászok akarónk lenni. 'Akadály nem áE az útjukba. Ä „Muir .fcásfelvétel" feliratú ,ablaknál ■szfve- lfien fogadják őket, gyorsan intézik el 'a felvételt, megadják a kellő tájékoz­tatást. Antal József a nagykanizsai Ma­gasépítési Vállalattól étkezett Szé­chenyi-aknára. Úgy jött mintha haza­jött volna, egyenesen a felvételi iro­dához. Látszott rajta, hogy nem isme­retlen, járt itt már valamikor, ha. talmas versenytáblák előtt csodálkoz­va állt meg: „Ezek még nem voltak, amikor elmentem" — állapította meg, majd a nevek olvasásába kezdett. Majdnem mind ismerő,, volt előtte, pedig már hat éve is elmúlt, hogy utoljára itt járt. Amikor elment infláció volt, még romokban hevert az ország. A szén- osatóbam sem vett részt, mert otthon, Nagykanizsán, nagyon csábították: „gyere haza, meglátod, itt jobb lesz‘‘ .— és ő étmept A Magasépítési Vál­lalattól kapott munkát, de nagyon sokszor eszébe jutott a bánya, a fej­tépeik — szeretett itt dolgozni. Evek múltán mindig kevesebbet gondolt a bányára, lassan él is felejtette, hogy ■valamikor bányás* volt.. Az építésnél' jól ment a munka, brigádban dolgoz- jáaík, és á 160—200 százalékos teljesít, 'méniyük után jól is kerestek. Az elmúlt napokban Nagykanizsán ,'Í9 ; jártak a várpalotai és dorogi bá­nyászok .bányászokat toborozni. Hív­ták a dolgozókat bányamunkára és elmondották, milyen nagy sjEÍülsség: van- az új bámyá§zoki,a. Antal Józseffel is beszéltek és a bá­nyamunka utáni vágy újra feléledt benne. Visszamegyek Pécsbányára született meg a gondolat és azzal 'együtt az elhatározás. Hogy mit kap- tók a bányászok, milyen szerető gondoskodásí>an részesíti őket a„ ál­lamunk, azt nem kellett elmondania senkinek. Antal József olvasta ezt az újságban és a hanigoshiradó is sokat neszeit erről. A munkaruha, a ba. * ncs, a hűségjutalom és a 400 fo­rmt szerződési jutalom még jobban meg^z ilárditotta elhatározását. Még aznap elment a vá'Malatveze- toaegihez és a vállalat hozzájárulásA- ' , ,.?!ar. mijsnap vonatra'is ült. így került ismét vissza Széchenyi-akná- ra Antal József, Nagyon sok kellemes meglepetés ért^ itt. A szándéka már az el indulásnál az volt hogy sokról azonban még álmodni sem mert a modernül berendezett szo­bákban 1 '' í íj: jól esik majd a pihenés és még szórakozási lehetőségek Is bőségesen varrnak. — Alig várom, hogy lemehéssek a bányába, ahol lejtési csapatban sze­retnék dolgozni, hogy minél jobban t észtvehess ok én iß a íxftty isznapra tett vállalások teljesítésében — mondja Antal József. Antal József pé'dáját még sok dol­gozónak kell követni, mert ez is szük­séges ■dihoz, hogy egyre jobban fej. íődő iparunknak minél több szenet tudjunk biztosítani, ami egyik elő­feltétel?. annak, hogy ötéves tervün­ket határidő előtt sikeresein befejez­zük,­Miért haladt a csépi és csigaiuódra íyarherteleaden? tikailag oktassa, nevelje őket. Ha fog­lalkozunk a dolgozókkal, politikai képzettségük emelésével, ennek ered­ménye azonnal megmuta'kozík a ter­melésben. Mutatja ezt az eddigi és a vasárnap óta elért eredmény. A va­sárnap előtti négyhetes átlag volt 20 mázsától 30 mázsa 71 kilóig. Mióta foglalkozunk a dolgozókkal, több kedvvel dolgoznak, eredményesebb a munkájuk és a teljesítményük 930-as cséplőgéppel S3 mázsától ÍU6 mázsáig emelkedett. - , . Magva rherlekndi helyi szervek, lás­sátok. hogy 'lehet eredményt elérni, csak foglalkozni kell a, dolgozókkal, meri', meg van bennük a lendület és az akarat, bőgj- minél jobb legyen a tel­jesítményük. Foglalkozzatok a dolgo­zókkal, akkor majd meglátjátok, hogy át fog alakulni a csiga-brigád élen­járó brigáddá. Bérei Pá! köre,„.oil. Günter József falufelelós. ,. ., .... - - ---új amíg a családját k. idehozhatja, — legény. ........„ ,.............. ... ....____ la kásban fog lakni. Ilyen legény lakd. ' bet fogOalkozzon a dolgozók Kedves Munkatársak! Cikkírással nem foglalkoztunk és ezért röviden vázoljuk a tényékét, amelyeket tapasz­taltunk, hogy miért nem megy a osép- lés Magyarhertelenden. Az első észre­vételünk, hogy a helyi tanács semmi hajlandóságot nem mutat, hogy. a csép- lés menetét fokozza. Barát úri gép, melyet Magyarhertelendre irányítottak, több,.mint másfél órai késéssel indult a helytelen szervezés miatt, mert nem vök munkaerő. A tanács elnöke eljár a géphez, kerékpárjára támaszkodva, sapkáját fékevágya nézi, , hogy porzik a gép, ahelyett, hogy elbeszélgetne a dolgozókkal, konkrét iránymutatással és segítené őket a munkájukban, hogv a dolgozók minél előbb eleget tegye­nek hazafias kötelezettségüknek, hogy! a csépiéi és a begyűjtés minél előbb befejezést nyerjen. Ehhez egy új bri­gádot keile', t volna szerveznie, hogy a cséplés éjjel-nappal menjen. A vi­lágításról a. járási tanács a legrövi­debb idő alatt .gondoskodóit. A tanács elnöke a szervezés helyet t kerékpár­ral! kimegy és csak annyit mond a dolgozóknak, hogy „éjjel-nappal kell dolgozni.'" De a helyi szerveket már nem érdekli, hogy a dolgozók ellátása biztosítva. van-e a kemény munkához. A cséplés eddigi lanyha menetéért a sásdi gépállomás is felelős. Nem gondoskodott megfelelő szerszámokról, például szíjjvarráshoz" varrószíjjról, szíj,(csavarról, lyukasztóról, kalapács­ról, különböző kulcsokról, stb. Meg tudná mondani a gépállomás, hogv a cséplés Magyarban elenden miért in- duV többízben Hat és hét órakor? Miért kellett a felelős vezetőnek több­ször hat kilométer utat megtennie, hogy egy másik községből elhozza a lámpái a beinduláshoz? Rabb Lajos felelős vezető fáradságot nem kiméivel rohanva jön gépéhez, mert mint DTS2- tag, hazafias kötelességének érzi, hogy a cséplés menete hajnali óráktól késő estig menjen zavartalanul. O igyek­szik munkáját* becsületesen elvégezni, ahogy a DÍSZ elvárja tőle, melynek jelvénye virít a munkaruháján. Van­nak hibái is, azonban, hogy őzt ki- küszöbölje, szükséges, hogy a gépál­lomás többel foglalkozzon az Ifjú dol­gozókkal. Ez vunu’kozi.k a helyi szer­vekre és a gépnél min! ellenőr mű­ködő párltilkár elv'ársrit Js. hogv töt). puij-: Csak úgy, mint az egész országban a mi aknánkon is lelkesen folyik a munkaverseny. Orommal olvasom az újságban, hogy éppen a mi aknánk,, az „öreg" Ferenc-aíkna "áll; az első helyen a MESZHART-aknák közölt. Ezt a lelkes küzdelmet figyelem nem­csak az újságban, hanem a kifüggesz­tett versfenytábCán is. Ott is láthatók a szebbnél-szebb eredmények, amely fényes bizonyítéka annak, hogy a Fe. remc-aknai bányászok még nagyobb íemdüiettel álltak hozzá a termelés fo­kozásához, hogy a MESZHART-bá- nvászok közül a legméltóbban ünne- pslbesöék az első magyar bányász, napot. Ehhez a ver-senykiértékeléshez aaonbam szeretnék ©gypár szóit szólni: Én nem fejtésben hanem elővájés. ban dolgozom. Átlagos keresetem 27 forint, pár fillér szokott lenni „nyer­sen.“ De, hogy ez százalékban meny­nyit tesz ki, arról1 halvány sejtelmem sincs. Pedig már hónapok óta figye­lem mindennap a versenytáblát, de még 3 nevemet egyszer sem láttam kiírva. Még egyszer sem történt meg, hogy behívattak volna az UB- vagy az aknász.irodába és azt mondták volna: „Hát Bors elvtárs, ennyi szá­zalékra éllsj a teljesítményeddel, mennyire akarod emelni a bányász­nap. tiszteletére?“ De nemhogy Csak ez nem történt msg, hanem még a népnevelők sem szóltak a teljesít- meny emelésével kapcsolatosan, vagy:- is senkitől "egy fel világosító szót rten) kapok és így, megmondom őszintén, azt sem tudom: hogy állok a bányász­na® tiszteletére tett vállalásom telié, sítésiével. Szerintem így nem lehet a verseny- szellemet fokozni. Ha csak én volnék így, akkor talán nem is szólnák, sem­mit, de így vannak a többi elővéjás- ban és fenntartási munkákon dolgozó élvtárs'ak is. Most csak arra kérem a párt- és szakszervezeti népnevelőket hogy ne sajnálják az időt a politikai nevelő munkára, hanem széles kör­ben tudatosítsák a verseny jelentősé, gélt Necsak a fejtésekben, hanem más munkahelyeken is, mert csak így tudjuk megőrizni jó hírnevünket. Az üzemvezetéshez pedig csak annyit, hogy a mi versenyünket ne kezeljék ilyen mostohán, mert mi is részesei akarunk lenni a bányásznap tisztelié. téré indított munkaverseny győzelmé­nek. Bors János Ferenc-aknaí vájár. Sok berkesdí dolgozó paraszt fogadta meg Sudár Ferenc tanácsát tJüi, bányászok figyelemmel kisér. jük a fala dolgozóinak éleiét" — kezd. te el a levelet olvasni Tatnac Istvánná berkesdi, hatholda© dolgozó paraszt- asszony. Aztán minél tovább olvasta, minél gyorsabban ozaladt végiig a soro. kon. annál inkább érdekelte az ismeret: len bányásztól érkezett levél. Mindketten egy célért küzdünk és dolgozunk. Én egész országunk ipará­nak kenyerét: a szenet, bányászom, mellyel iparunk több gépet, iparcikket, villanyt, bekötőutat,., biztosit. Kedves dolgozó társam, maga pedig az ország lakosságának —1 a városi dolgozóknak is —, kenyeret, élelmet, termel okkor, amikor nehéz munkával a' földet műveli,1' • — Hát én eddig bizony csak magam­nak termeltem — gondolta fennhangon Tamaoné és most már izgalommal ve. gyes szégyenkezéssel olvasta tovább Sudár Ferenc, sztahánovista vájár le­velét: ,,Dc addig, amíg én csaknem kctszc. résén teljesítem tervemet és a föld gyomrában kemény küzdelmet vivők a természettel, szomorúan kell hallanom, hogy maga, kedves dolgozó társam, el­mulasztotta eddig kötelességének telje, sitését, holott, ezt törvényünk is .elő­írja..“ Tamacné let ette a levelet. Nem ol­vadta tovább: Előkereste a kendőjét és szapora léptekkel indult a tanácsház felé. „Elmulasztotta kötelességét! Elmu­lasztotta kötelességét!" — ez zakatolt, zúgott a fejében egész úton, A nagy sietésben majd beleütközött egy elv. társba, aki a tanácsnál dolgozik. 0 — Jó, hogy jön az elvtár©, jő, hogy találkozunk! Megkaptam a. levelet, sze­retnék beadni én is! Eddig még nem vittem be semmit, de most, jó volna, ha kiszámítanák, hogy és mint állok, mennyit adjak le! — hadarta le egy lélek zotre Tamacné és mire az utolsó szavakat, mondta, már könnybe lábadt a szeme. — Bizony igaza van annak a szta­hánovista bányásznak, jó helyre jött hozzám a levele, rászolgáltam! Nem tellett bele sok idő, már rakták a zsákokat Tamacné kocsijára. 0 A tsrményfelvásárlő alig látott a munkától. — Tegnap nem hoztak be többet, mint .tizenhat mázsát, — dohogott. —. ma meg már elhagytuk a 150 mázsát is, pedig péntek vanl 0 Ore« szekérrel, de csordultig teli szívvel fordultak hazafelé a szekerek. Csekr István, Simon Ferencné, Dállos József, Bakó János és a többiek, akik megmozdultak Sudár Ferenc felhívásá­ra felemelt fejjel, nótaszóval hajtottak hazafelé. Tamac Istyánné is hazafelé ment. Otthon aztán felvette a levelet és elolvasta az utolsó sorokat is: „Levelem elolvasása után beszéljék meg közösen a családdal, hogyan hoz. zák be a lemaradást• Kérem, sürgősen pótolja beadását és augusztus húszig, alkotmányunk ünnepére válaszoljon le­velemre. Írja meg, teljesitette.-e kéré­sem, amely egyben egész népünk ké­rése is és amelyet, minden becsületes, békét kívánó dolgozótól elvárunk." Csak ezután fújta ki magát: Phü, most már félig-meddíg rendben vagyunk... De hogy válaszoljak a levélre?! 0 Ebben mi siettünk Tamac Istvánná segítségére. Megírtuk az esetet úgy, ahogy történt, hadd olvassa Sudár elv. társ, hadd olvassa a többi bányász: felhívásukra Tamac Istvánná, Cselre István, Simon Ferencné és a többiek, akik elmaradtak, teljesítették beadási kötelességüket! íz teZ-Rá! (tritt Mozzslí a nttmrsoyt Az ÁVESZ üzemi bizottság titkárá­nak. Biasszauer elvtársiak asztalán ott sorakoznak a dolgozók november 7-re tett vállalásai. Ezek az, írások bi­zonyítják hogy az üzemben nem állít, meg az alkotmányi versennyel a dol­gozók lelkesedése, hogy nem kam- pánysBerű a verseny. Az üzemben a lakatos- és a trafómühely dolgozói tettek elsőnek felajánlást. Kockás Am­ta’ és Garamszegi Gyula lakatosok november 7 tiszteletére 100 százálé. kqs minőségi munkát végeznek és 20 kiló ócsakavasat hasznainak foí' a különböző javításoknál. Az üzem épí­tési osztálya is tett már felajánlást! A7 itt dolgozók azt vállalták, hoép/ az előirányzott munkaidőt 12 széna- iélcfca] megrövidítik. ?? Mi is tudunk hasonlót csinálni, — ha nem jobbat“ .4 r-rit inban Budapesteji, a Kőbányai Porcellán gyár­ban jártam, ott láttam meg egy anyagot. Hulladébanyag volt, — krómvaskőárci Sok van belőle és azon gondol kod. tam a kőbányaiakkal, együtt, mire lenne jó. Hisz króm van benne, ami hazánkban mr.es. a krómvasköérc külföldi nyersanyag. Megkértem a. Kőbányai Porcellángyárat, küld­jenek belőle kisebb mennyiségei. Közben egyik mérnökünk Budapesten járt és neki adtak 200 grammnyi mintát. Így kezdődött ■ ■. Tudni k"ll azt, hogy teádig a porcellánszigetelök barna mázához egy angol festéket használtunk, writ valutáért kaptunk Angliából. A festők elfogyott. Jött helyette más, ami nem volt, of van jó. Ezt ugyancsak drága ml utói ri­adták. Megvizsgáltam az angol festéket, krómot találtam benne. „Krómoxidra tenne szükségem, de nincs" — ötlött lel c kérdés. Veit viszont már krómvasköérc hulladékom. Ezenkívül egy másik magyar nyersanyag, Mind a kettői megelemeztem és összerep föl laboratóriumi mázfesték ki. sérletet végeztem, 1W(, hogy éjfélig is bent dolgoztam, nem egyszer hajnalban mér a gyárban voltam. A fizikai ded gőzök velem izgultak. Mikor kikerült a kemencéből eg.V-egy próba, és a színről éigy látták, hogy jó, már mész. sziről integettek. Velem erezlek . .. mór f« «ofí a szír, de nem takart a máz. Ha jó! takart, e z égetése volt túl kényes, fia takart is és a szín is fő volt könnyen reped! és nem birtn a lehűtést próbái. Végre clérkezeti a nap. amikor üzemi kipróbálá*rn kerül a sor. A szén py\?nt g mázol ónok ;c örömmel In. gadták, mer!'nem fogta meg a kezüket, s könnyen lemos­■ ható volt. Bemázoltunk 40 darab kisebb szigetelőt, ki. égették, kikerült a ■ kemencéből... rossz tett. Sötét, mély- barna szín helyett 'világos, tejeskávé szinti volt — majd. nem sirt am .. Hol <7 hiba? Laboratóriumi méretekben jó az ütem­ben nem jó. Közben elfogyott c krómvasérc hűlladékmim tam és várni kellett. Végre megjött az új minta, Bizohyos tokig mas volts mint oz előző. Ekkor a másik magyar nyersanyag fogyott ki. Nagyvárfatva jött egy új ásváv.d anyag. Elölről kellett kezdeni az egészet. Közben a minisztérium állandóan érdeklődött, hogyan folynak a kisőrletek. A külföldi cég érdeklődött: Kell-e az 1952.es évre barna mázfesték? A behozatallal foglal­kozó magyar vállalat érdeklődött: Lekössük-e számukra a barna mázf estéket külföldön? A. sok kérdezősködés, érdek, lödés után végre, augusztus 20 elölt megírtam a levelet a minisztériumba: Köszönjük, kísérleteim eredményre i.’o- zeitek, nem kell a külföldi lesték, mi is tudunk hasonlót. csinálni, 'ha nem jobbat. Nines jobb érséx a győzelemnél. Május közepe óta dolgoztam a kísérleten. A sok próbálkozás, a sok ered. ménylelenségen keresztül célhoz vezetett. Nagyon boldog vagyok, mert sikerüli a fizikai dolgozók jóindulatú segít­ségével, a Párt tanításával, a gyárban lévő versenyszellem hatására győzelemre vinni ezt. a másoknak talán kicsi. dr nekem vagyon nagy csatát. Ez is az alkotmányért ro't. . HORVÁTH l.Á?7l.<>*'•'- ■ Pécsi Por cell ár: gyár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom