Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-17 / 191. szám

1351 AUGUSZTUS 11 MÄPLO Megelégedettség és megaikuvás ezek hátráltatják a begyűjtést Botykapeterden Megy nálunk szépen a begyűj­tés, nincs semmi baj — ez a véle­ménye a botykapeterdi tanács VB. titkárának. Ha valaki a tanács előtt elhelyezett versenytáblára néz, való- . ban azt gondolhatja, hogy ez így is vám. Botykapeferd megelőzte ver­senytársát Nagypeterdet és kenyér­gabona előirányzatát 54. takarmány- gabona tervét 57 százalékra teljesí­tette. Valódi képet azonban csiak az kap a begyűjtés tényleges állásáról, aki a ,,naprakész“ nyilvántartási füze. tét is átnézi. Mii mutat a nyilvántartás Csak végig keli nézni a nyilván- í tartás „felesleg“ rovatán, hogy lás­suk, mennyi gabonaitöbblet van még n faluban a fejadagon és a különbö­ző őrlési kedvezményeken, vetőma­gon cséplő részen félül is. Nem is egy' hanem több vagont lehetne meg­tölteni azzal a kenyérgabonával, me. lyet a gazdák otthon tárolnak, annak ellenére, hogy törvény szerint köte­lességük léét. volna a csépilés után nyolc napon bélül beadási kötelessé­güknek eleget tenni. Hamvas János bofykai gazda már július 23-án elcsépelt, méghozzá nem i,. kevesgt. Jól fizetett a búzája, die beadási kötelességének mégtsiem tett eleget. Eddig mindössze 621 kilo­gramm kenyérgabonáit adott be az ; előirt 17.63 lyázsa helyett, pedig fej­adagon, vetőmagon és a cséplö.arató- • részien felül még 14 mázsa felesleget Is tárol!. Hamvas Jánost nem is olyan régen még úg.v kezelték, mint kulá- kot. ö rossz földfelmérésre hivaitkoz- va kértA hogy dolgozó parasztként kezeljék. Ennek a kérésnek a végre- bajtóbizo’ttság helyt is adott. Most itt lenne az ideje áruink, hogy Hamvas János bebizonyítsa: valóban becsüle­tes dolgozó paraszt, valóban hű fia hazájának! Ezt azonban csak azzal tudja Hamvas János bebizonyítani, ha ' e’eget tesz törvényes kötelességének és nemcsak teljesíti, de túl is telje­síti előirányzatát. — Ilyen pontos, jó, naprakész nyíl. vántartás kevés helyen van — szokott A tanács pedig nem küzd teljes erővel a kulákagitáció ellen. Nem küzd azért, hogy a felvilágosított dol­gozó parasztok bevigyék gabonáju­kat a mágtárba, hanem megelégedet. ten állapítja meg: „Jól megy a be­gyűjtés nincs itt semmi baj!“ Pedig a nyilvántartásnak, mélyre olyan büszke a tanács nyilvántartója, csak akkor lenne értelme, ha azt fel is. használnák a begyűjtés meggyorsí­tásához, ha a csáp lést követő nyolc napon túl a törvény szigorával meg­bírságolják az élmaradteikat az előírt öt százalékra és. a tizenöt napon túl elmaradtakat a megszabott lO .száza- büsEkélkedhi v.aióban ügyesen meg- ] Iákra! ■ Szerkesztett nyilvántartási füzetével aj A megelégedetts-ég és a megaiku. ’botykapeterdi tanács nyilvántartója, vás, ez a két súlyos- hiba a begyűjtés Ki is derül ebből a nyilvántartásból egyszeri ránézésre is sok minden. Ki­derül az, hogy a kulák idősebb Ba-' goly János Dodi az előírt határidőn belül népi tett eleget kirótt köteles­ségének: még a mai napig is adósa az államnak 2496 kilogramm kenyér­gabonával! Kiderül a nyilvántartásból, hogy özvegy Tanos Lajosaié dolgozó parasztasszony mindössze kötelessége felét teljesítette, hogy F. Jakab Jó­zsef már jóval régebben mint nyolc napja hátralékos három mázsával, pedig 752 kilogramm feleslege kíván­kozik magtárba, hogy Jakab . János egv szemet" sem adott be a csépi és, július 26 óta, mert „nincsen fogata“, pedig neki is legalább 11.63 mázsával kellene szaporítania a község ered­ményét! így -lehetne még folytatni jónéhány gazdán keresztül a névsort, akik be­adtak ugyan valamit de nem tettek eleget teljes egészében begyűjtési kö­telességüknek, akik mázsaszám tá- -oliják otthon a gabonát és nem tö­rődnek azzal, hogy saját magukat ká­rosítják meg kényéimeskedésükkel: elesnek a gyorsbeadási jutalomtól, elesnek az augusztus húszadikán ese­dékessé váló őrlési kedvezménytől. Pedig gabonájukat, — ha később is, és kedvezmény nélkül is. — dp mégis be kell vinniök a terményraktárba, mert a begyűjtési terv — törvény, mely mindenkire nézve kötelező! A huláhok a feketepiacra spekulálnak A bonykapeterdi dolgozó paraszto­kat megszédítette a kulák meséje. Jó- néhányan hittek az olyan háborúra spekü'áló kulákoknak, mint a begyűj­tést szabotáló idős Bagoly János Dodi, vagy mint a 12 mázsa kenyér, gabonái elesC'egei hörcsögként őrző Nagy József. Hittek nekik, hittek an­nak, hogy „majd később jobb áron“ adhatják el terményeiket, hogy „még nem elég száraz“ a búza és ki győz­né felsorolni még azt a sok kulákha­meg akarják károsítani a dolgoz<j pa­rasztokat. Mert a kulákok „főtaná­csaikkal" a dolgozó parasztság ellen törnek! Meg akarják foszitanli a falut a szabad piac lehetőségétől!, nem akarják, hogy a dolgozó parasztok a bőséges termés árából jó és olcsó iparcikkeket vásároljanak, nem akar­ják hogy a begiyüjtőhedyro áramló gabona ellenértékéként még több traktort, még több gépet, kultűrházat és szülőotthont, mozit és napköziott­zugságoi, amivel a falu ellenségei hont kapjon a falu. Ab élenjáró dolgosó parasztok várjákf hogy a tanács kijavítsa a hibát gátja ma Botykapeterden és érmék telszámo'ását várja az a sok dolgozó paraszt, aki becsületesen eleget tett kötelességének, aki begyűjtési elő­irányzatát túlteljesítve teljesítette ha­zafias kötelességét és most a hanya­gok a halogatók miatt, a tanács erélytelensége miatt elesik • a szabad­piac, a felesleges termény jó áron való értékesítésének lehetőségétől. A megalkuvás és megelégedettség fel. számolását várja Kútra Márton ta­nácstag és még számoson, akiknek neve a botykápeterdi dicsőségtábla élén áll. és akiknek köszönhető az, hogy a falu a hibák ellenére vezet a párosversenyben és 50 százalékon felül teljesítette begyűjtési előirány­zatát. Cseh Ferenc meggyőződött arról, hogy neki is jobb a termelőcsoportban Pécsváradról keskeny - kő- j várkohyi Szabadság csoport tag jai, vesút vezet Zengövárkonyba. A köz- 500 darab baromfit akarnak beállítani pég határán ktstoeny földcsíkokat lát­ni, egyik világosabb, másik sötétebb sárgia vagy zöld színben játszik, ami mutatja, hogy a község dolgozó pa­rasztságának nagy többsége egyénileg gazdálkodik. A községben tavasszal alakult égy hármas típusú termelőcsoport 16 tag­gal és 83 hold földdel* de a határ még nem mutatja azt, hogy a község­ben termelőcsoport működik, mert ta. gosítás még nem volt. Kezdetben elég gyengén működött a csoport. — A kezdet mindig nehéz — így vélekedik Piu Ferenc, a tszcs elnöke és a tagok is valamennyien. De büsz­kék arra, hogy ők az úttörői annak a boldog útnak, amelyre dolgozó pa rasztjainik egyre nagyobb számban lépnek. « Cseh Ferenc zengővárkonyi nyolc­holdas dolgoz^ paraszt sokszor járt « csoport földjei mellett, mert egy darab földje a Gyertyános.dűlőben, közvetlen a csoport földje mellett fe­küdt. Valahányszor -látta a csoport földjét a7 a gondolat járt a (tejében: „Nekem nem tudnának annyi pénzt íizclni, amennyiért a csoportba be­lépnék“ Minek? Azért, - hogv újból ispá­nok álljanak a hátam mögött, akik hajszoljavak? Megkaptam én nyolc hold földet, van munkám, akkor mi­ért dolgozzam másnak?! Nyolc éves koromtól kezdve a felszabadulásig mindig cseléd voltam, olyan helyeit. ahol még a tepertőt is megszámol­ták, hogy hány szemet adnak egy- cgy evésre. Most újból ezt akarják• a nyakamra hozni? Én uqvan be nem lépek! • Telt-múlt a, idő. A csoport már szépen erősödött, már új baromfiól és tenyésztésire a csoportbeliéli és -pár száz darab sertést; ez bizony emeli majd egy munkaegység értékét. Még nem tudják, hány .forint jut egy-egy rflég j munkaegységre, de annyi bizonyos, ' hogy Kaosomdi Mihály és Nagy Ist­ván részesül a legmagasabb jövede­lemben, mert nekik van a legtöbb munkaegységük. Eddig 180 munka- egység-eí*kerestok, ha csak. négy kiló árpát adnak a többi más mellett egy munkaegységre, akkor is ez már hét mázsa 20 kiló árpát tesz ki. Ha csak harminc forintot osztanak egy mun­kaegységre, akkor 5.400 forintot kap majd Kacsondi Mihály és Nagy Ist­ván. © Mikor ezeket Cseh Ferenc látta, gondolkodni .kezdett. Kiszámolta, mennyi az ő jövedelme és azt látta, hogy nyolc hold földjéből neki soha nem lesz egy év alatt ennyi jöve­delme. — Jobb a csoportban be is lépek — gondolta magában Cseh Ferenc. De mikor végigjárta nyolc hold földjét, •ránézett a lovára, mégis azt gondol­ta: „Mégsem lepel: be: örültem, hogy végre én is lóidhoz jutottam és álla­taim vannak, most pedig adjam oda másnak? Nem! Inkább nem lépek be!“ De már nem találta helyét sehol sem. Szombat este mikor végzett a munkával, vacsorához ültek fele­ségével együtt. Cseh Ferenc felesége kezdte a beszédet: — Én azért mégis jobbnak látom a csoportot. Így csak mindig kocsi, eke, meg a szerszám csináltatására kell költeni egész évi keresetünket és nincs semmi eredménye a munkánk. nah, pedig kora reggeltől késő estig állandóan dolgozunk. Még sokáig beszélgettek, mert nem , , , i , , ^ 7 .1 ^ * y ovjxwciiy uvomoi'y i — „ jx v— ux tíer^soi építéséről beszéltek a zengő, egyszerű a.z új útra lépni. So-kat gon­Ödvözlel a békebegyiiiiésben élenjáró doígozó parasztoknak! HM- STAU« VINCE (Zsibót) nÓTH JÓZSEF (Ibafal CSANÁDI SEBESTYÉN (Almáskcresztúr) HAJDÚ DÉNF.S (Jlolykapeterd) VARGA ISTVÁN (Dehcsháza). C jeávre 100 „ 175 381 „ 195 »* 100 437 »• 113 „ 518 »* 232 „ 559 W dollkodott raj ta Cs eh Fer enc és fele­ség«, úgy, mint minden dolgozó pa­raszt, amíg dönt, hogy belép-e vagy sem a termelő csop o-rtba. © De vasárnap reggel Cseh Ferenc már a tszcs irodája felé irányította lépteit ahol kérte a tagokat, hogy vegyék fel ót is soraik közé. Cseh Ferenc példáját még kilenc dolgozó paraszt követie, akik szintén most győződtek meg a nagyüzemi gazdál­kodás helyességéről és az őszi mun. kákát már közösein, megkétszerezett erővel végjük, mint a zengővárkónyi Szabadság temielőcsopoTt tagjai. Lipóczkt József A Megyei Pártbizottság felhívása a gépállomások dolgozóihoz! Gépállomásaink baranyaimegyéi köz­pontja 16-án jelentette a Megyei Párt- bizottságának, hogy a gépállomások glo­bálisan 102.1 százalékra teljesítették cséplési tervüket. Az eredmény eléré­sében különösen kitűnt a palotabozso- ki gépállomás, 145.9, a pécsváradi gép­állomás 137.5, szigetvári gépállomás 136.2, mágocsi gépállomás 126.5 szá­zalékos cséplési tervteljesítésével. De a többi gépállomások is — néhány ki­vételével — becsülettel teljesít ették fel­adatukat. A Megyei Pártbizottság elismerését fejezi ki a gépállomások elért eredmé­nyedért és a következő felhívással for­dul a gépállomások dolgozóihoz: Gépállomásaink, amelyek a falu technikai és politikai bázisát képezik, továbbra is álljanak helyt a béke meg­védésének és a szocializmus építésének rájukeső szakaszán. Egy pillanatra se vegye át ennek a harcos lendületnek a helyét a megelé­gedettség, a megnyugvás, az elért ered­mények feleit. Augusztus húszadikával, alkotmányunk megünneplésével még nem ér véget a feladatok megvalósí­tásáéig folyó harc. A feladatok dan­dárja még csak ezután következik. Az alkotmány ünnepét követő „Béke-liét" új erőpróbák elé állítja gépállomá­saink dolgozóit. Mhgyénik az országos begyűjtési versenyben csak úgy tud az elsők kö­zölt lenni, ha ezt leRelsősorban cén- állomásaink további munkialendülete, versenykészsége lehetővé teszi. Ha a gépállomásaink hasznosítják és to­vábbfejlesztik azokat. i a tapasztalato­kat, amellyel a palotobozsoki gépál­lomás és a többiek elérték nagysze­rű ■ eredményeiket. Ha gépállomása­ink tapasztalatátadással rendszeresí­tik a többi gépállomásokon isa-szov- jet Bredjuk gyorscséplési módszert — az éjjel .nappali cséplést. Ha a gép* állomásaink dolgozói, gépkezelői min­den percet kihasználnak a gépek kar­bantartására, a napi teljesítményeik állandó fokozására, napi munkájuk mellett tovább folytatják a politikát felvilágosító munkát. Gépállomásiaipk dolgozóinak — po­litikád és szakmai vezetőinek több éberséggel kJrfl körültekinteniük tá­ját munkaterületükön. Az elég gyakran történő gépleállá­sok, üzemanyaghiányok, a gépek fe. tesleges ide-oda vontatása mögött ke­ressék meg a cséplést, a begyűjtés szabotáló ellenséget. Cséplési tervünkkel jóval előrébb állnánk ha gépállomásainkon belül — már kezdetben rátértek volna — az ellenség leleplezésére, a nem oda való elemek eltávolítására. Gépállomásaink tapasztalt szakem­berei fokozottabban térjenek rá a fia­tal szakmunkások továbbképzésére. Csakis úgy tudja megyénk tovább fokozni az első helyért folyó harcát, ha ezekben a kérdésekben továbbra is szilárdan támaszkodhat gépállomá­sainkra. A Megyei Pártbizottság szá. mit* erre a támaszra, továbbá számít arra is, hogy a még lemaradt gépál­lomások hamarosan felzárkóznak az élenjárók mellé. Fel hát a eséplés. a begyűjtés to­vábbi fokozására. Megyénknek cl kell nyernie országunk többi megyéjével folytatott versenyében az elscfcnek k: járó elismerést és dicsőséget jelentő versenyzászlót. MDP Raranynmegyei Pártbizottsága. mm TÖRTEMET Flehér Irén a' postás üzemi MNDSZ ügyvezetője Baranyszentgyörgyön be­szélgetett egyénileg dolgoz^ parasz­tokkal, akik a tszes-röl, a közös gaz­dálkodástól még húzódoztak. Vonzot­ta őket ugyan, amit ők is tudtak, hogy előnyösebb a nagyüzemi gaz­dálkodás, de féltek attól hogy ott úgy kell do'gozjii, ahogyan az elnök mondja, nem végezhetik a munkát úgy, ahogy már régóta, megszokták. — Ugye, ha maguk elnököt válasz­tónak — loérdezite tőlük Fehér elv- társnő, — csakis olyan ember lenne az, akiről tudják, hogy jó gazda, és megbíznának benne? — Hál... csakis olyant. De mégis­csak kiparancsolna hol ldrt hol oda dolgozni — hangzott a válasz. * — Na, de maguk nem is szerelhetik a földet — felelt vissza Fehér elv­társnő, — az elnököt maguk azért vá­lasztanák,’ hog>v mivel ő legjobban ért a földhöz, montjja meg azt is, mit kell adni a földnek, hogy többet tcr. meljen. Minden do'gozó, aki nagyobb termést szeretne, a jó tanácsol is meghallgatja, az elnök szava pedig jó tanács. — llyeniéleképpen már máskép néz ki a dolog — gondolkozott- el az „el­nöktől félő“ gazda, — de most meg is beszélem mindjárt a többiekkel, mi­re is jutottak ők a csoporttal. Amit Zalátási Jelaet, azt másutt is Népnevelőink gyakran találkoznak azzal a kifogással, hogy: „Nálunk nem lehet éjjeli cséplést megszervezni, mert nincs villanyunk, majd ha vil lány lesz, akkor megszervezzük.'* Zalátán a' pártiszervezet, a DISZ és az MNDSZ közösen, a tanáccsal kar­öltve szervezték meg az éjjeli cséplést a gépeiknél. így az éjjel-nappali mun­kával egy 1070-es géppel 224 mázsát csépelnek átlagban. Pedig Zalálán sines villany. Hosszú póznákra, vagy pedig ahol van, ott a fákra viharlám­pákat akasztanak, azok fénye mellett dolgoznak. Amit a zalntaiuk meg tud­nak valósítani, azt más községekben Is be lehel vezetni, így gyorsíthatjuk meg a cséplést, így türhcliink előrébb n versenyben. A i/izS' titon óit Tubáik tzolfyáJicác&Cb A Morva-folyá völgyében tekergő hepe-hupás országúiról semmi jelét sem látni annak, hogy a Waszina előtt, ki­szélesedő völgyben Titoék agyonhirde-. lett. legnagyobb szerbiai vizierőműve épül. Pedig az építkezés már több■ mint ,négy éve megkezdődött. Sőt Titoék tcr. vei szerint Nist. Vrnnjct, Szkopljct és a bolgár határ közelében lévő több más délkelctszerbiai városi már régen ennek az erőműnek kellene ellátnia árammal. • A Morava sebes sodrású vizét azonban mindmáig nem sikerült Titoéknak szol­gálatukba állítani.' Ott, ahol a vizierömű hatalmas tur­bináinak kellene már zúgásukkal be­tölteni a völgyet, inkább romokhoz, mint énllkezéshcz hasonló, félig kész bctonlömbök, rendszertelenül lerakott épületanyagok, nyomorúságos barakkok meredeznek az égnek. Ezekben o ba- rákokban laknak a munkások akik sű­rűn váltogatják egymást. Sokan el­pusztulnak, sokat elhurcol az UDBA, aki pedig leheti, megszökik. Helyükre géppisztollyal őrzött új kényszermun- kósőket hajlovak. De hiába van a gép­pisztoly, hiába suhog a iitoista mun- kafelügyelők kezében a korbács, az ilyen munkaerővel nehéz kérésziül erő. szakolni Titoék terveit. ííe nrmoní; a munkaerő körül van a hiba. Baj van a szakemberekkel és az építkezés terveivel is. A Tito-banda kitűnően ért a kegyetlenkedésekhez, a kémkedéshez a háborús uszításhoz. Ezerszámra képezik ki az ilyen ..szak­embereket." Tervezők és mérnökök ne­velésével azonban nem foglt Ikoznnk. Érért is halad csigalassúsággal az épít­kezés. A titoista mérnökök csak arra spekulállak, hogyan lehet a vizierőmü- böl már az építkezés alatt a legzsiro- sabb hasznot húzni. De az építkezéshez verető utakra, vasútra, szállítási eszkö­zökre, a gépekhez szükséges javítómű­helyekre nem gondollak. Pedig javíta­nivaló gép akad Viaszinán bőven. A kényszermunkások - legeredményeseb­ben ágy szabotálják a titoista terveket, hogy megrongálják a gépeket. A «sereltrmnh«Iv neli csúfolt nyitott fészerekben több a megrongált bctvr.kcverőgép, kőtörő, kompresszor és más gép. mint a használható szerszám. A szabad ég alatt pedig 3 kompresszor, 4 betonkeverőgép, 5 kőtörögsp és 5 te­hergépkocsi áll rozsdásan, örökre hasz­núd hatatlanná téve. Tíz megrongált te-, hergépkocsit már hónapokkal azelőtt egy csiipriai javítóműhelybe szállítot­ták, de még egyik sem használható. Csuorián ugyanúgy gondolkoznak és cselekszenek a munkások, .mint Via­szinán. Sok e félbemaradt munka, az elha­gyott munkahely. A munkák nehezebb szakaszainál mindig elakadnak. Nincs tervező. Egy éve még volt belőlük néhány, de azok is megszöktek. Pedig a titoista hajcsárok velük kíméleteseb­ben bántak. Nem kellett ott aludniuk a bűzös barakokbnn, amelyeknek ron­gyos uiságpapirral borított falán már rétegekben száradnak az agyonnyomoU férgek. A tervezőknek megengedték, hogy az irodák íróasztalain aludjanak. Az építkezésen sok a hcdálos kimene­telű baleset. Orvosi rendelő, vagy or­vos| csak a városban van. Mire a sze­rencsétlenül jártak nagy része odaér, — örökre megszabadul az UDBA jani­csárjaitól. A legtöbb megbetegedést a gyenge táplálkozás okozza. Esténként beeseltszcmű. rongyos emberek ülnek ki a barakkok elé. Egy kis híg levesbe, vagy feketekávéba száraz, fekete kenyeret, aprítanak. Ez c leggyakoribb eledelük. Egy.két csoport a piszoktól szinte felismerne le ti enre ko- pott kártyákat csapdos a gyalulatlau padokra. Mások a ködbe takarózott magus hegyek felé néznek s néha lei- csendül egy szomorú nála. De ilyenkor már fülelnek az UDBA besúgói. A nó­tát káromkodás, a Tito-banda átkozása szokta követni. Ezcrt figyel hál az UDBA. Az építkezéshez küldött, néhány tito. ista mérnök szállásán sokáig cg a vil­lany. Dorbézolnak, vagy azon törik a fejüket az UDBA vezetőivel egyetem­ben: hogyan kerítsék elő a hiányzó szakmunkásokat, akik nélkül mozdulni sem tudnak. Mostanában az a legnuz gyobS gondjuk, hogy robbanlóhal ta­láljanak: akik földalatti munkára van­nak kiképezve. Már voltak robbanták Viaszinán, de kél-három hónapon belül ők is megszöktek. Most névsor alapján keresik őket. De hiába. Pedig vannak robbanták. Nemrégiben a Morava völgyében is sokat beszéltek róluk. Nis közelében szakszerűen fel­robbantottak egy alagutat, másutt egy löszeres vonat előtt a síneket. Talán ők is dolgoztak már Viaszinán és visz- sza is térnek még, hogy igazi földalatti munkát végezzenek, s megakadályoz­zák, hogy a Morava Vize Titoék hadi. ütemeinek gépeit luijtso.

Next

/
Oldalképek
Tartalom