Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-08 / 183. szám

19S1 AUGUSZTUS 8 m Ä-p h o a PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Meggyőző érvekkel lássa el népnevelői! a bogdásai pártiitkár — győzelmes lesz a begyűjtés Alikor megkérdeztük Fábos Pád bog­dásai tanácselnököt, hogy áll a köz­ség a begyűjtéssel, ezt válaszolta: ..Na­gyon gyengén haladunk előre.“ Fábos eívtársnak igaza van. Valóban csiga­lassúsággal halad előre Bogdásán a be­gyűjtés. A község az árpacscpléat ICO százalékig befejezte és az árpabe­adást csak 32 százalékban teljesí­tették. Az elcsépelt 1200 mázsa ke­nyérgabonából mindössze 330 má­zsát szállítottak a begyüjtőlielyre. ■ A hibák gyökereit nem nehéz megtalálni. Nem folyik harcos agitáció a békebe. gyüjtés sikeréért. A pártszervezet ellia- nyagolta ezt a fontos kérdést. Ifj. Fá­bos elvtárs, a párttitkár még csak egy­eseiben volt a cséplőgépnél. A népneve­lőket sem oktatta ki kellően, nem lát­ta el őket harcos, agiíációs érvekkel. Népnevelő-értekezlet csak vasárnap volt, ahol a begyűjtés kérdéséről tár­gyallak. A párttitkár elvtárs néhány ki­lométerre kint lakik a falutól. így a tanácselnök elvtársat bízta meg, hogy irányítsa ezt a munkát. Gondolva: .,A begyűjtés gyakorlati megvalósításáért egyébkén! is a tanács felelős. ‘ Á tanácselnök elvtárs —, akinek Ugyancsak Fábos Pál a neve, cl is megy minden nap a cséplőgéphez. El­beszélget a do1!gozó parasztokkal. El­mondja nekik, hogy vigyék be a feles­leg gabonájukat a géptől azonnal, a gyorsbeadók négyforintos prémiumot kapnak. Ezenkívül ha beadják a feles­leget az államnak, ezzel is a békéi erő­sítik. Ilyen általános nagy szavakkal agitál a tanácselnök elvtárs és a népne­velők is. — A cséplőgépnél nincsenek meg­szervezve a népnevelők , mondja a tanácselnök elvárs. -— Ott van Keserű Sándor DISZ-titkár, ö az ellenőr, ő végzi a felvilágosító munkát. Mikor megkérdezzük Keserű Sándort, milyen érvekkel szokott agitálni, csak a nép­nevelő.füzetet mutatja. — Ebből olvastam egyes szemponto­kat, ezt szoktam megmagyarázni —, válaszolja. — Elismételi a tanácselnök általános agitációs módszerét. Azt azonban nem magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy Bogdása villanyt kap az ötéves terv harmadik évében. Hogy az állam hogyan segíti a dolgozó parasztságot a felemelkedés ólján. Olt, a határmen­tén, a fasiszta Tito szomszédságában bőven akadnak szempontok, amiről beszélgethetnek a dolgozó parasztok­kal. Ha elmondanák azi, hogy egy pár kilométerre tőlük, a jugoszláv hatá­ron túl, hogyan „élnek“ a dolgozó pa­rasztok — mint ezt IMocskán teszik, a dolgozó parasztok jobban meg­értenék hogy miért kell erősíteni hazánkat, minden szem felesleges gabonával. Ez az érem egyik oldala. A hiányos­ságok másik ponlja az, hogy nem ma­gyarázlak meg a dolgozó parasztok­nak, hogy a beadás teljesítése törvény. A törvényt mi, dolgozók csináljuk, kötelessége mindenkinek teljesíteni Úgy a do!{^£Ó parasztnak, mini az ipari dolgozóknak kötelessége a terv- teljesítése. Nem magyarázták meg ázl sem, hogy aki cséplés után nyolc nap­pal nem teljesíti beadási kötelezett­ségét, annak öt százalékkal felemelik kötelezettségéi, beadásait. Aki 14 nap után nem teljesíti, annak 10 százalék­kal. Nem magyarázták meg, de nem is alkalmazták még Bogdásán. Pedig van­nak olyan dolgozó parasztok, akik nyolc napja elcsépeltek, de még nem teljesítették beadási kötelezettségükéi. Zsolcsók Mihály 12 holdas dolgozó paraszt például még egy szem árpát sem adott be. A tanácselnök azt mond­ja: „Elmegyek' hozzá és beszélgetek vele.“ Ez nagyon helevs, de már rég kelllett volna. A törvény Bogdásán is törvény. Ha nem foganatosítja a tanács a tör­vényt, ez a törvény semmibevételét je­lenti. „Sok szerződéses hízó van a fa­luban“ — mondja a tanácselnök, szűk. ség van az árpára. Ez helyes, de nem jelenti azt, hogy -törvényes kötelezettséget nem kell teljesíteni. A bogdásai pártszervezet javítsa meg az agitációs munkát. Olyan dolgozó parasztokat küld­jön felvilágosító munkára, mint Nagy Sándor, aki 100 százalékon feliii, Romonics József pedig 250 százalékban teljesítette beadási kö­telezettségét. A pártszervezet saját soraiban számol­ja fel a lazaságot, megalkuvást. Szá­molja fel a tanácsban is a megalkuvó széliemet és karöltve, induljanak harc­ra, a békebegvüjtés győzelméért. Har­cosabb agitációval, nagyobb eredmé­nyekkel segítsék a sellyei járást élre- törni a csiga-brigádból. Tóth József (7) elvtárs fejtési csapata teljesíti alkotmányi vállalását Ha valaki beszélgetni kezd a Fe- renc-aknaj bányászokkal és érdeklő­dik a múlt hónapban elért_106.31 szá­zalékos tervteljesítésük feiől. elmoso­lyodnak a porlepte bányászarcok és szerényen igy váíaszo.nak: „Az igaz, hogy szép eredményt értünk eí a muH hónapban, de értünk mi már el ennél szebbet is.“ Az elért eredmé­nyekről nem igen szeretnek beszél­ni inkább arról, hogy ebben a hónap- , ban, az alkotmány hónapjában, _ ho­gyan tudják felülmúlni még a júliusi tervtolj esi lésüket is. Ehhez a feltétel biztosítva van. Erről beszélnek a ver­senytáblára kiírt kiváló csapatteljesítmények, meg az, hogv a Ferenc aknai bányá­szok már az augusztus hónap első hetét jÄ 100.27 százalékra teljesítet­ték. Ez komoly lépés volt előre Fe- renc-aknán. Komoily azért, mert az akna csak a hónap vége felé szokott' bejutni a 100 százalékba. Ez az ered­mény a csapatok közt kialakult kivá­ló versenyszellemnek köszönhető. An. nak, hogy szinte ritka olyan nap, ami­kor ne kerülne egy újabb csapat ne­ve a büszke első helyre. Azelőtt a Liska-fejtés volt az e’.ső, a Liska- csapatot rövidesen lehagyta a Török­fejtés, most pedig a legnagyobb meg­lepetésre már több nap óta Tóth Jó­zsef (7) leflési csapata tartja szilár­dan az- első helyezést és úgylátszik nem is akarnak ebből engedni a csa­pat tagjai. Tóth József (7) fejtési csapata ed­dig is becsületesen megállta a helyét fi versenyben. De arra még nem ke­rült sor hogy ilyen kiváló eredmény, nyel — mint most e hó folyamán —, egyszer is magára hívta volna a köz­vélemény figyelmét Mindig a köze­pe® teljesítményű csapatok közt. lehe­tett találni, úgy 100—110 százalékos teljesítménnyel. A csapat elsején új fejtést kapott, negyedik színien a 20-as té’.eoen. Mikor a műszaki veze­tők tudtára adták a csapatnak, hogy flz újonnan meginduló fejtés az övék lesz, kissé elkeseredtek. ,,Hát olt még ágy sem boldogulunk az alkotmány tiszteletére tett vállalásunk teljesíté­sével, le fogunk maradni“ tették hozzá azok, akik jói ismerik a 20-as telepet. „Ha így állnánk munkához az áj lejtésben, akkor biztos, hogy nem tudnánk teljesíteni vállalásunkat“ — biztatta őket Tóth elvtárs, akit úgy szeretnek a csapat tagjai, mint ha fiáját édesapjuk lenne. .,Nem siránkoz­va, hanem azzal a tudattal gyűrkő- zünk neki, hogy nemcsak teljesítjük, hanem lúl is szárnyaljuk azt, amit nagy ünnepeinkre, az alkot­mányra és a bányásznap tiszteletére válla1’tunk“. — „Mi is úgy szeret­nénk“ — válaszolták a csapatvezető elvtárs lelkesítő szavaira, szinte egy­hangúlag. Elsején és azóta is mindennap reg- geles műszakba^, nyolc óto. .után pár percre, már búgnak a réseiógépek a Tóth-fejtésben. Azért nyolc óra után, mert a termelők végzik a fabeadási és a biztosító munkát is. Ezt a mun­kát mintegy két óra alatt elvégzik és aztán délután kettőig egyfolytában döntik a vájárok a szenet. De volt már úgy is, hogy' negyed háromkor még mindig folyt a küzdelem a ma­gasabb termelés eléréséért. — „Az idő nem számít, elsőnek kell kikerülnünk az alkotmányi verseny- bő'." Ez a lelkes jelszó járja a Tóth- fejtést, már napok óta, aminek meg­van az eredménye. A 100—110 száza­lék már az első héten 145 százalék­ra emelkedett, és ígv a Tóth elvtárs fejtési csapata — messze maga mö­gött hagyva a Török- és a Liska- fejtésieket, —■ máris 127.5 százalékra teljesíti az alkotmányi vállalását. Tóth József (7) fejtési csapatának rákapcsolása — a vállalás túlszárnya­lásáért, — nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy az „öreg Ferenc-akna már az első héten elkerülte a 100 százalé­kot. Ez a nagyszerű eredmény 6ziíárd alapot ad a Ferenc-aknai bányászoknak ahhoz, hogy a hó végére messze túl­szárnyalhassák a júliusi szép ered­ményüket is. Azonban helyes lenne, ha azok a csapatok is- felismernék e nagy ünnepek közeledését, amelyek •eddig még nem teljesítik vállalásu­kat. Az idő sürget. Lang István csa­patvezető vájár! Csapatod 112 csilié, vei lemaradt. Igaz, hogv amikor a fel­ajánlásiakat tettétek, nem számítot­tatok a közbenjövő nehézségekre, de ha azt akarjátok — és biztos hogy akarjátok, — hogy aknátok nyerje e! a minisztertanács kitüntető ver­senyzászlaját, akkor nektek is sok­kal nagyobb gondot kell fordítani ar­ra, hogy még csak véletlenségbői sem következhessen be: szavak és tettek között különbség. Kövessétek a Tóth és a többi élenjáró lejtési csapatok példáját, segítsetek kivívni az „öreg“ Ferenc-akna büszkeségéi: az első he­lyezést az alkotmányi versenyben. Mészáros József brigádot alakított Kezd már feljönni a nap, amikor Mészáros József munkába indul. — Gondterhelt az arca, hisz olyan ke­vés napról.napra a teljesítménye, ki­csi a százaléka. Minél gyorsabban múlnak a napok, Mészáros elvtárs annál gondterheltebb. Nem is csoda, hisz felesége, alá a Dohánygyárban sztahánovista-jelölt, esténként érdek­lődik napi elvégzett munkájáról. Etek a beszélgetések ejtették gondolkodó­ba Mészáros elvlársat. Nem véletlen ez hisz nagyon gyenge volt a napi tci/esítményük. Fájt is neki, mikor felesége megkérdezte: " — Mennyi volt a teljesítményed ma? — Bizony, nagyon kevés, a mi ia~ vítómunhánk nűgyon eldarabolódik. — Dehogyis, csak dolgoznátok bri­gádban, mindjárt jobb volna. Jobb munkabeosztás, több együttdolgozás, az aztán igen, úgy lehet dolgozni. A kő már el volt dobva. „Brigád, — igen ez kellene.“ El is kezdett a javítóműhelyben jobban körülnézni, nyitott szemmel járni. Mészáros elv­társ nem bírta már a íe’esége szem- rehányó szavait, — Ugye a nőket mindig lebecsülté­tek, jobb munkásoknak tartottátok magatokat, de most te is beláthatod, hogy nagyon lemaradtál. Így beszélt többek között felesége, akinek igazat adott, hisz az már szta- hánovista-jeiöit és ő még mennyire hátul kullog. a* A „viharos napok“ után Mészáros elvtárs is megalakította a brigádot. Igen, a 73/5-ös szakipart termelő mű. helyben Petőli-brigád alakult lakatos javítókból. A régi módszer szerint túlte!jesítheietler) 119 százalékról a brigád 125 százalékra tett alkotmá­nyi íelajánlást. Mészáros e'vtárs bol­dogan járt már, hisz a heti százalék­kiértékelésnél a brigádja már elérte a 127 százalékot. Boldogan mesélte ot!hon feleségének, hogy az 5 példa, jukat követi a kovácsműhely 'is. ahol brigádot alakítottak cs az úl'agszáza­lék 125 volt, ma pedig már 150 szá­zaléknál tartanak, Mihályi Gáspár a kovácsműhely brigádvezelője szomo­rúan gondol arra a sok elmulasztott percre, amive! meghosszabbították ebédidejüket. Most jött csak rá, hogy a sok elmulasztott perccel hány érté­kes óra veszeti el ami több terme­lést és több íizetési jelentett volna. Szép eredmények ezek, de Mészá. ros elvtársnak mégsem kielégítő. Sze­retné, ha többi munkatársai is meg­értenék a brigádmunka jelentőségét, szeretné, ha a brigádban dolgozó Szekeres László Is jobban megértené feladata íontosságát. Szekeres László járna jól elsősorban, ha megfogadná a tapasztaltabb munkások tanácsait és nem hagyná „elmenni a íü'e mel­lett.“ Nagyot javulna ezzel a brigád­ban a kollektív szellem, eredménye­sebb lenne a munka. Elöbb-utóbb Sze­keres László is rádöbben úgy mint Mészáros elvtárs és Mihályi' Gáspár a hibára, de az a fontos, hogy in­kább előbb legyen, mint később. Eb­ben segítsenek neki dolgozó társai és az alkotmány ünnepét még szebb termeléssel ünnepelhetik. HERQET ILONA Szabadon éröltelet, szabadpiacon értékesítheti a lisztet, aki C-jegyre is ad be gabonát! A beadás túlteljesítése: hazafias kö. telezettség, minden hazáját, népét sze­relő dolgozó paraszt becsületbeli ügye. Ezért teljesí lile túl dolgozó paraszt­jaink közül oly sokezren a beadási kötelezettséget. Vannak azonban olya­nok is, akik „ráérnek" teljesíteni köte­lezettségüké!. A begyűjtési törvény ki­mondja, hogy azoknak a termelőknek a kötelezettségét, akik cséplés után nyolc nappal még nem viliék a hegyüjiőhelyre a gabonát, öt százalékkal, további hét nap után pedig újabb öt szá­zalékkal felemelik. Ha ezután sem teljesíti kötelezettségét, akkor a felemelt kötelezettség teljesí­tése mellett pénzbüntetést is keili fi­zetnie. A dolgozó nép érvényt szerez tör­vényének a törvénysértőkkel szem­ben. De a dolgozó nép állama sokféle kedvezményben részesíti azokat a dol­gozó parasztokat, akik túlteljesítik kö­telezettségüket. A többi között: a C-jegyre beadott gabona minden mázsája után 75 forintos vásárlási ntaiványt kapnak a dolgozó parasz­tok. Erre az utalványra megvásárolhatják a legkeresettebb iparcikkeket: kartont, flanelilt, bakancsot, zománcedényt, stb. A C-jegyre beadott gabona mázsája után, búzáért 20 forinttal többel, 80 forintot kap a termelő, az árpáért 70 forintot, a rozsért, zabért 60 forintot. E melleit' mázsánként megkapja a gyorsbeadási jutalmat — ezt meg­kapja az A és B jegyre beadott ga­bonáért is —, augusztus 20.ig má­zsánként 4 forintot. Államunk különösen a szabad őrléssel biztosit a kötelezettségüket túlteljesítő dolgozó parasztoknak nagy előnyöket, A begyűjtési törvény kimondja, hogy az az ölholdon aluli dolgozó paraszt, aki C-jegyre elad az államnak gabo­nát, — ha már egész községe teljesí­tette a beadását, akkor ugyanannyit, amennyit C.re beadót«, mcgöröltetliet szabadon, azt felhasználhatja, vagy a szabad piacon értékesítheti, eladhatja. Tehát ha egy ötboldas dolgozó paraszt elad C-jegyre. öt mázsa kenyérga­bonát az államnak, akkor ugyan­annyit szabadon megöröílethct, s az így megőröli' liszttel szabadon, tetszése szerint rendelkezhet, ötholdoű felüli dolgozó parasztok a beadott mennyiség felét őrőLtcihetik meg szabadon. Tehát ha egy tízholdas dolgozó paraszt elad az államnak C-jcgyrc tíz má­zsa kenyérgabonái, akkor öt má­zsát szabadon megerőltethet, s az. zal tetszés szerint rendelkezik felhasználja, vagy a szabad piacon eladja. Dolgozó parasztságunkat emellett számtalan kedvezmény, jutalom várja, ha hazafias kötelezettségét teljesíti, ha C-jegyre is ad el gabonát az államnak. A begyűjtési kötelezettséget legjobban túlteljesítő 100 dolgozó parasztot díj­mentesen üdülni viszi a nép állama, takarékbetétkönyvet kapnak többszáz forinttól, stb. Érdemes tehát túlteljesíteni a be­adási kötelezettséget! A C-jegyre való gabonabeadás olyan hazafias kötelezettség, melynek telje­sítője anyagilag jó! jár, megtalálja a számításál! Bóii Isíván bostai kulák gátolni akarta a kenyércsatát, de rajtavesztett A rendőrjárőr lassan rótta a tűző napon Bosta,utcáit. Egyszer a tizedes, másszor a szakaszvezető bajtárs eresz­kedett szóba egy-cgy dolgozóval, ér­deklődött: ,,Milyen a termés, hogy áll­nak a cséplcsscl, mi újság a faluban?“ így értek Bóli István kulák portája elé. A sark'igtárt kapun keresztül beláttak a bajtársak a kulák udvarára. Egy nő és egy férfi ült ott a porban és evett. — Mi lehet az, a szürkésfekele va­lami, amit olyan keservesen rág ez a két ember? — tűnődött a szakaszvezc- tö bajtárs és szinte örkcnytelenül be­kanyarodott az udvarra. — Mit esznek maguk? — kérdezte, de most már közelről tisztán látta, hogy kenyeret: földszürke, r&gacsos- belü, messziről is áporodott szagú ár­pakenyeret falatozott a két ember a kulák udvarán. — A pártiskolán mutattak nekünk ilyen kenyeret — súgta oda a szakasz­vezető bajtárs társának. — de azt Tito Jugoszláviájából hozták! A tizedes bajtárs odafordult a két falatozóhoz: Árvái Györgyhöz és Bics­kei Juliannához: — Honnan vették ezt a kenyerei? Miért ilyet, esznek? Hát nálunk aztán jut fehér kenyér a dolgozóknak elég! Árvái György aztán elmondta, ho­gyan jutottak a kulák udvarába, s ho­gyan került hozzájuk a romlott, fekete árpakenyér. # Árvái György és Bicskei Julianna Pécsett jártak még július elején. Ekkor találkoztak Bólinéval, aki még Bostá- ról ismerte őket. — Jöjjenek hozzánk dolgozni —- for­dult hozzájuk váratlanul a kulákasz- szony, — kapnak napi 20 forintot és velünk együtt esznek, azt amit mi, — Legalább nem aratnak, nem csé­pelnek majd az állami gazdaságban, nettünk pedig nem kell dolgoznunk, majd elvégzik helyettünk a munkát — gondolta Bőimé és hangosan ennyit mondott: — Kényelmes életük, jó so­ruk lesz nálunk... Hiszen tudják, jól bánunk mi azokkal, akik nálunk dol­goznak! Eívigyorogta magát, amikor arra gondolt, hogy nem olygn régen, falán egy — másfél évvel ezelőtt, rúgták ki egy fillér nélkül azt a cselédet, akinek a rossz szecskavágó levágta felkarját, s aki éveken át dolgozott a szerencsét­lenség előtt náluk látástól-vakglásig. A két ember engedett a rábeszélés­nek. Elmentek dolgozni a kulákhoz. a kulákházaspár pedig süttetle hasát a' nappal, miközben fclc-sírta a falut: — Két ilyen idős embernek, mint mi, mennyit kell dolgoznia ebben az or­szágban! fSem a kulák. sem a felesége nem haladták még túl a negyvenötödik életévet!) * M-t adjak az embereknek enni? -— kérdezte Bóli István anyja menyétől pár nappal ezelőtt, mikor az menni készült a városba. — Adjál nekik, amit akarsz, valami maradékot! —.mondta aj asszony. — Csak keveset! Kenyerei se adj nekik sokat! Annyij zabái ez a kél keny.^r- pusztitó, hogy alig győzzük! Adj nekik abból az árpalepényből, amit rt kutya, nak sütöttem, Jugoszláviában is ilvr-l esznek a rongyosok és még sem lesz semmi bajuk tőle! — Hát így íutott hozzánk a kenyér! — fejezte be Árvái György, aki hajnali ár— 5 órától este nyolcig robotolt a ku­taknál, aki a romlott árpalepényért, a kulák mézes-mázos ígérgetéseiért hagy­ta el a munkahelyét. — így jutottam én a kulákhoz. Hej, csak egyszer visz- szakerülhetnék az állami gazdasága! * — Miért adlak a munkásoknak ku­tyának való, ehetetlen kenyeret? — tette fel a kérdést a kihallgatást, vezető rendörbajtárs az öregasszonynak. — Nem volt más otthon... Mi is ezen élünk... Még nem őrőltettünk — hebegett az öreg Bóliné. De aztán. Ali­kor előkerüli a padlásról a két zsák liszt, n szobából a fehér kendőbe pó­lyáit hófehér kenyér, bevallotta: — A menvem mondta, jó lesz a lepény i$ nekik ... # Bólick rajtavesztettek, És rajtaveszít, nrndenk.i, aki — határainkon balul, vagy kívül —, azt akarja, arra törek­szik. hogy a mi dolgozóink a kulik sárkenyerét egyék! Gépállomásaink dolgozói vigyázzanak a nép vagyonára A bólyi gépállomás 55 százalékra! teljesítette eddig cséplúsi tervét. A csépiőbrigádolc legnagyobb része jól dolgozik, 14 gépük vasárnap is csé­pelt, azonban még mindig akad olyan traktoros is. aki nemtörődömségével tönkretette a cséplőgépet. Kurnme- András, volt kovácsmester, aki a gép­állomáson. mint traktoros do.gozott, az elmúlt bét. szombatján széjie'.ráza- íott egy 1100-as cséplőgépet. Nem ja­vította ki a kic hibát, így azokból mindig nagyobbak vúitak. végül oda­jutott, hogy a gépszekrény majdnem teljesen szétesett és óriási szemvesz, teséggel dolgozott.' Kummer, hogv lep­lezze bűnös mulasztását. arra hivatko­zik, hogy „azért ment tönkre a gép, mert magasabb dobíordutattal járatta.“ Ugyanakkor a cséplőmunkások bebi­zonyították, hogy amit a gépállomás tőgépésze jól beállított, azt ö távo­zása után visszaáll ltot la. Az elevátor rútlját, szintén összetörte, mert vigyá­zatlanul huzattá. Mivel súlyosan megkárosította a dolgozó népet, hétfőn eltávolították a gépállomásról és vizsgálatot indítót-, tak ellene

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom