Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-29 / 200. szám
1951 AUGUSZTUS 29 W A P 1. O 8 PÁRJ ÉS PÁRTÉP11ÉS * A pisksi Első Oninysőg tszcs pártszervezete nem fegiaikezik a tszcs erősítésévé!, elkanyagalja a piiitikai nevelést A pUk6á ül. típusú Első Ormány, »ág tszcs-ben 30 család 480 hold főidőn gazdálkodik. A tagok részéről sokszor elhangzik a kívánság: „Milyen Jó lenne, ha az egész falu dolgozó parasztsága tszcs-tag volna." Ez azonban egyenlőre csak kívánság marad. Az üzemi pártszervezet elhanyagolja a tszcs fejlesztés kérdését, pedig közel 70 család dolgozik, mé egyénileg Piskón. Katona elvtárs, a csoport párttitkára, a termelő munkában kommunista példamutatással dolgozik. Katona elvtársnak azonban látni kellene, hogy ez egymagában nem elegendő, a politikai nevelőmunka a termelőmunkától elválaszthatatlan. „Nincs időm pártmunkát végezni, a tagokkal külön foglalkozni, mert rengeteg munka van. Sok a föld, mi viszont kevesen vagyunk" — mentegeti magát Katona elvtárs. Pedig ha rendszeresen foglalkozna a tagok politikád nevelésével, sokkel nagyobb eredményeket érne eL A pártszervezetnek 17 tagja van. Egyegy taggyűlésre ebből csak nyolc—kilenc elvtárs jelenik meg. A párttagok egy része becsületesen résrtvesz a munkában, a másik része azonban fegyelmezetlen. A pártszervezet vezetősége nem foglalkozik a pártépftés kérdéseivel. Január óta egy tagjelöltet sem vettek fel a Pártba. A pártmunka hiányossága a csoport minden munkáján meglátszik. Hatvanöt tagja van a csoportnak, aki munkaképes, de ebből csak 40 42 dolgozik rendszeresen. Itt látszik meg legjobban a politikai neveiőtnunka hiánya. Ha a párt- szervezet vezetősége a 17 párttag nevelésével rendszeresen foglalkozna, J a kommunisták pedig foglalkoznának a pártonkívüliek politikai nevelésével, az eredmények is nagyobbak lennének, így több ideje lenne Katona elvtársnak is. A pártkongresszus határozata kimondja, hogy döntő feladatunk a meglévő tsscs-k megszilárdítása, a tszcz-mozgalom kiszélesítése. Ebben a munkában kell élharcosoknak lenni a tszcs pártszervezeteknek. A szövetkezeti gazdálkodás mellett legékesebben a jó példa agitál. „A parasztság zöme csak a saját jó tapasztalata alapján, csak az általa ellenőrzött tapasztalatok alapján tér rá erre az útra" — mondotta Rákosi elvtárs. A pártszervezeteknek tehát gondoskodni kell arról, hogy a helyi , eredményeket számbavóve, feldolgozzák a konkrét érveket, mellyel a népnevetek népszerűsítik a csoportot é3 ismertetik a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Katona elvtárs azonban úgy tátja, hogy a „könyvelő dolga kiszámítani, mennyit keres egy tag, vagy miből mennyi a jövedelem?" A hibák ellenére is vannak szép eredmények a csoportban. Nyolc hold gyapotjuk olyan szép, hogy megye- szerte keresni kell a párját. Szépen fejlődő állatállományuk is bizonyítja a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Ezeket az eredményeket nem a könyvel önele, hanem Katpna elvtárs- nak'kellene kidolgoznia a vezetőséggel karöltve, hogy mennyi jövedelme lesz a csoportnak, a tagságnak. A kommunistáik a vezetőségválasztó taggyűlésen számonkénik, hogy egy év óta milyen eredményeket értek el, hogyan dolgozott a vezetőség, A piskói tszcs pártvezetőségének még van ideje, hogy kijavítsa munkájában a hiányosságokat. Mozgósítsák erre a munkára a csoport minden becsületes tagját, hisz saját érdekük, hogy megerősödjenek, Az eredményeikről ba elbeszélgetnek a dolgozó parasztsággal, hívják meg őket vendégségbe, mutassák meg eredményeiket, hogy a kívülállók saját szemükkel meggyőződhessenek róla. Ne szépítgessék a dolgot, mondják el a nehézségeket is, hogyan és milyen akadályokat küzdöttek le a kezdet óta. A tszcs megerősítése próbakő a pártvezetőség életében, mely megmutatja, hogy megfelelő, rátermett, párthű harcosok állnak-e * pártszervezet élén. Ha Katona elvtárs átérzá, hogy milyen felelőssége vain a tszcs megszilárdításában, ha mindenben kommunistához méltóan harool a mezőgazdaság szocialista átépítéséért, meg van rá a lehetőség, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésen ismét megválasszák vezetővé. Ne feledje el Katona elvtárs, hogy munkáját nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkíviili dolgozók is figyelemmel ’kisérik. Úgy végezze a munkáját, hogy méltó lehessen a legszebb, legmegtisztelőbb feladat végrehajtására: a tömegek vezetésére a pártszervezet élén. A tszcs megerősítését az ellenség elleni kíméletlen harc közben kell megvalósítani. Piskón, a fasiszta Tito- bandától két kilóméterre, az ellenség még dühödtebben támad szocialista építésünk ellen. A pártszervezet feladata, hogy leleplezve az ellenséget, megszilárdítsa a határmentén a dolgozók egységét, a szövetkezeti gazdálkodáson keresztül. Bűnös hanyagsággal rakják meg a vagonokat a beremendi és selypi cementgyárakban Ä Pécsi Útfenntartó Művek központi raktára MecsekaJlján van. Ebben az »ránylag kicsiny üzemrészben telkes munka folyik. Nemcsak « nyersanyagokat tárolják itt, hanem előre is zyártanak. Otven centiméter átmérőjű betoncsövek«:, kerék vetőket készít Bállá elvtárs és Kismarton Tibor. Napi teXjesflméniyük 200 százalék. Az előirányzott öt cső helyett tizet készítenek. Több munkás a kátrány! „fejt“, amelyből a pécsszabolcsi út és a többi burkodat készült A Gazda-mozgalom eredményei Ebbe a városszéli kis üzemrészbe is ■^jutott már a Gaz da-mozgalom híre. A dolgozók lelkesen hozzákezdtek a ■Megvalósításához. Az ötletekben nem volt hiáhy. PiníéT és Dorogházi elv- társak javaslatára azokat a 40—50 centiméter hosszú betonvasakat, melyeket a telepen azelőtt szétszórtak, összehordják. Eddig azért nem lehetett használni ereiket a vasakat!, mert rövidek vották, — most össz eh eresztik és újra felhasználják. Már eredmény is van. Több, mint két mázsa rövid betonvasat gyűjtörtek össze. Nemcsak a vusrudak újrafelhasználására fordítottak gondot, hanem a hulladékfát is figyelembe vették. Eddig szétszórva hevert az telep udvarán, vagy eltüzelték a fahuMadékot. A pénteki értekezlet ulán már itt is változás történt Közel egy köbméter fahulladékot gyűjtöttek össze, amiből ttelácskaláb és rtaüicska oldal készüli A központi raktárnál a legfontosabb feladat? az anyagok biztosítása, a város és megye területén folyó útépítésekhez, Nagymennyiségben használnák fel eemem'et a munkákhoz. A giL vánfai hídépítéshez, betoncsőhöz, ko- rékve'őhöz. íi'jelzőtáblához, a korlátok elkészítéséhez cementre ran szükség. A dolgozók megbecsülik ezt a fontos nyersanyagot vigyáznak, hogy egy deka se vesszen kárba. A széfszalcadt zsáboltbóll kihullott a cement Éppen ezért augusztus harmadikért tággal háborodtak fel, A Beremendi -em/om'igryárból új cemewtsÄitm-árny érkezett. 315 zs^i, „Portland" ce- en et jelzett a szál'ítóOevól, de leg. ^aigyobb meglepetésükre a vagonban -sa'v nehuny ép zsák cement volt. An- v°lt a szakadt zsákokból, a tudott cementből, p.melv a vagon pad- Ióján hevert. „A zsákok kilencven százaléka szakadt“ — állapították .a.,'tárakodásnál. „Talán a vagon padlójából kiálló szegek szakították ki a zsákokat“ i— vélekedett több munkás. Ez a vélemény — mint kéRÓbh kiderült, _ nem állta meg ahe-| ‘Y ét, mert a vagon kirakása után látták', hogy nem áffll ki abból egy szeg sem. A magyarázat: a Beremendi Cementgyárban lelkiismeretlenül, hanyagul rakták meg a vagont. A Pécsj Útfenntartó Művek levélben közölték ezt a Beromendi Cementgyár vezetőivel, akik válaszolni — úgylátszils — „elfelejtettek.“ A seiypi cementgyár vagonrakóinak mulasztása, Máír lassan feledésbe ment a be- nemendti ,.szállítás," Az útépítés zavartalanul folyt tovább. A7 alkotmány tiszteletére indult versenyben a- Pécsi Útfenntartó Művek országos viszonylatban elsők lettek. Jó munkájuk jutalmául elnyerték a vándor- zászlót. Az útfenntartó munkásai komplex-brigádot alakítottak. A szerződésük egyik pontja., hogy az útfenntartó dolgozói a háromórás kocslkirakást két órára csökkentik. így ís készültek fel a legutóbb érkezett cement kirakására. Azonban újból meglepetés érte őket... Hétfőn, amikor a selypl cementgyárból érkoztt cementet akarták kirakni, látták, hogy a zsákok r.agy- részóből kiömlött a cement. Fél napig tartott, míg felmerték. Az őszi csúcsforgalom idején, amikor minden vagonra a legnagyobb szükség van, a selypi cementgyár va- gonrakóimaik felelőtlen munkája óráidig visszaitiartort egv vagont, többlet- munik&t okozott az útfenntartó dolgozóinak. Emeli ért a száll ításko r két és fél mázsa cement szóródott el a vasúti sínek mentán. A beremendi és selypi cementművek dolgozói vizsgálják lei, kit terhel a gondatlan, hanyag munkáért a felelősség és büntessék meg azokat, akik ezt a felelőtlen munkát végezték, akik kárt okoztak népgazdaságunknak. Közel száz űj bányászt toboroztak eddig a pécsvidéki és a komSói bányákba Somogy megyében is eredményesen folyik a toborzás. A pécsi MESZ HA RT bányákhoz eddig 62-en, a komlói szénbányákhoz 33-an jelentkeztek. A népnevelők elmondották az érdeklődőknek, hogy ma már egész más a bá. nyászélet, mint a múltban volt, amikor sem a bányamunka megkönnyítéséről, sem a bányász biztonságáról nem gondoskodtok. Elmondották azt is, hogy az új bányászokat a bányaüzemek régi dolgozói szeretettel várják s megérkezésük után gondosan tanítják őket a bányamunka ismereteire. A népnevelők felvilágosító munkájának eredménye, ként a kaposvári és csurgói járásból húsz-húsz dolgozó jelentkezett s közülük többen már cl is utazlak munkahelyükre. Látiuk a naivíizsmi pzásiksis Előnyét Ml okozza Kossiitia-akia&u a lemaradást? Hozzászólások a Dunántúli Napló cikkéhez A Dunántúli Napló augusztus 19-i számában megjelent: „A komlói Kos- suth-aknán a laza munkafegyelem akadályozza a tervipljesítésí“ című cikk. A cikk nagy visszhangot váltott ki a 'komlói bányászok és műszaki vezetők kőiében. A cikkre elsőnek Gábor Balázs elviéire. üzemi sajtófelelős válaszolt, akinek cikkét az augusztus 24-i lap közölte. A Kos- suth-aiknával foglalkozó cikkhez, most több hozzászólás érkezett. Pozsgai Károly, Kossuth-aknai üzemvezető a következőket írja: ’ A laza munkafegyelemről „A komlói Kossuih-akna 1-es üzemrészének műszaki dolgozói örömmel fogadták a Dunántúli Napló két cikkét, amelyből az első a terv lemaradásról és a munkafegyelem lazaságáról, míg a második részben a műszaki hiányosságokról szólt. A cikke_ két szabad időnkben megvitattuk és mint alapvető hiányosságot, a munkafegyelem lazaságát jelöltük meg. Tervünkben mutatkozó lemaradás nagyrészben elkerülhető lett volna, ha az igazolatlan mulasztásokat legalább a telére csökkentjük le. Ez, — az átlagot számítva, — 35—40 műszakot jelentett volna naponta, amely a napi termelést mintegy 100 tonnával emelte volna. Ez mennyiség-lemaradásunk S0 százalékát teszi ki. Beleestünk abba a hibába, hogy siránkoztunk a müszakmulasziások miatt és mindössze két hónapja, hogy harcot indítottunk a műszakmulasztások megszüntetéséért. Ezen a téren eredményeink még nem nagyok, de így is beszélhetünk 12—15 százalékos javulásról. Ezt az eredményt felvilágosító munkával növelni tudjuk. A munkaiegyelem lazaságából, az új dolgozókkal való helytelen foglalkozásból ered az is, hogy a bányákhoz jött új dolgozók 80 százaléka máshova ment dolgozni. Nem tudjuk kiirtani magunkból a durva hangot, nem fordítottunk arra gondot, hogy az új munkásokkal foglalkozzunk, hogy megszerettessük velük a bányamunkát. Ha foglalkoztunk volna meglelelöen az új munkásokkal, akkor legalább 60 százalékuk megmaradt volna nálunk, nem mentek volna olyan helyre, ahol jobban törődnek velük. így a létszám emelkedésével a beruházási munkáknál is jobban tudtuk volna telepíteni a munkahelyeket és nem fordult volna elő, hogy egyegy súlyponti beruházásra más munkahelyekről hozzunk munkásokat. Mint alapvető hibát, mégis a munkafegyelem lazaságát kell látnunk1. Ezen a területen már elindultunk a javulás felé, de még sok a tennivalónk. POZSGA1 KAROLY". Nincs egyéni felelősség 'A’ bicrérdi Béke tármelőcsoport az elmúlt évben alakul1! meg. Helvenkél tag kezdte meg az új ételét, a boldog jövő építését. A megalakult új csoportot az ellenség éles szemmel figyelte, kiváncsiak voltak arra, hogy a tszcs meddig képes'működni. A csoport tagsága együtt dolgozott, nem tör! meg bennünket semmiféle aljas rágalom. Munkánk eredménye az teilt, hogy ma már nem kell attól tartani egyik csoporttagnak sem, hogy. nem lesz meg bőségesen a fejadagja, hogy nem fesz több a jövedelme, mint azelőtt. Jut bőven mindenkinek ruhára, cipőre, meg sok más egyébre. Az út, ami! meglelünk, nem volt könnyű —, de ma már mindannyian * V juk nmünk előnyét és helyességét. Amikor a Szovjetuniótól kapott burgonya megérkezeti hozzánk, az ellenség azt hireszteVo, hogy semmi nem lesz belőle, hiába vetjük el, itt más az éghajlat, nem fog megteremni. Ttácáfol- ‘‘unk az ellenség híresztelésére, soha ilyen hő cs minőségileg kiváló termés nem volt burgonyából, mint ami nálunk van kHálásban. Községünkben a még kívülálló dolgozó parasztok megláthatják azit, hogy milyen előnnyel jár a nagyüzemi gazdálkodás az egyénileg dolgozókkal szemben. Az eddig elért eredményeink még csak a kezdel, de már is nagyon biztatók a jövőre nézve. El Lehel képzelni, hogy ezu'tán milyen nagy lépéseket teszünk majd előre, most, amikor a Szovjetunióban kint' járt ‘ paraszt küldötteink tapasztalai art á i vcsz- sziik és azokat nálunk is alkalmazzuk. Marion Zslgmond levelező Biesérd. Pozsgaá Károly Üzemvezető levelével együtt érkezett Makkal Endre csillés levele. A következőiket írja: „Olvastam az újságban a kisternyei szénbányászok lelkes munkáját, amelyért a i terv túlteljesítéséért folytatnak. Olvastam a Dunántúli Napló cikkeit, amelyek a komlói lemaradással foglalfcozrtak. Közeledik szeptember 2, a bányászok' napja és azt látjuk, hogy a komlói bányaüzem a bányásznap tiszteletére tett vállalását csak részben tudja fteJjiesátend. Köztünk felvetődik a kérdés: A lemaradásért kit terhel a felelősség? Ezt a kérdést szeretném a ml meglátásunk szerint bővebben megtárgyalni. A terv teljesítés, nél mutatkozó lemaradás fő okai szerintem a laza mutrakafegyelem, a gyenge politikai feVilágosltó munka, az egyéni felelősség hiánya és a büno- kxatáJousaín kéziéit verseny. Nagy hiba nálunk, hogy az egyszemélyi felelősség igen kismértékben van, meg. Hibák esetén elmarad a feleiősség- revonás. Emiatt fordulhat elő olyan eset, hogy egy felelőtlen munkás 70 tele csillét huzat a drótévá Hítópályán és a nagy terheléssel elszakítja a kötelet és emiatt hosszabb ideig áll azon a munkaterületen a szállítás. Mikor a hiba elkövetőjét keresték, „nem találták", pedig a felelősség ezért elsősorban a szállítást vezetőt terheli Az, hogy a hiba megtörténte után nem tudták' megállapítani, ki a felelős, azt mutatja, hogy a szállítást vezetőség ellenőrzést nem gyakorol. Sok íkomely hiba történt már nálunk. De egyízben sem ült össze a társadalmi bíróság, hogy ítélkezzen a hiba elkövetője felett. A kettes csapatban dolgozik Kusz János, a komlói bánya és az ország egyik legjobb vájárja. Lelkesen küzd azért, hogy a széntermelés növekedjen, De az egyéni ■ fetelösségérzet gyengeségéből származó hibák akadályozzák ezt a törekvést, A kettes csapat valamennyi tagja felhívta az üzsmvezetőség' figyelmét, hogy rossz a kaparószalag. Ennek ellenére beszerelték, amely üzemzavarokat • •okozott és emiatt a kettes csapat So- mogyvár;-brigádja augusztus harma- dik hetében 89 százalékra tudta csak í teljesíteni tervelőirányzatát. Hasonló eset történt a 15-ös csapaton. Az üzemvezetőség vállalta, hogy időre beszerelik a 'kaparószalagot. A fejtáe beindulása után eltelt két hét és kaparószalag még mindig nem volt » fejtésben. Mi ez. ha nem az egyéni felelősség hiánya? Mi, komlói bányászok tudjuk, hogy milyen szép feladatokat tűzött elénk ötéves tervünk. Tudjuk, hogy mit vár tőlünk Dimapente’e és az ország. Éppen ezért harcot kell indítanunk, hogy most a bányásznapra való készülődésben lecsökkentsük, megszüntessük a hibákat, megnöveljük az egyéni felelősséget. Javasolom, hogy az üzemi szak- szervezet javítsa meg a nevel ómun- kát és keményen, járjon el a munka- fegyelem megbán tóival, a hibák okozóival szemben. így megjavul Kossuth-aknán a munka. Makkal Endre, csillés“ Egyetértünk azzal, ámit Mokkái Endre írt levelében. Tény az, hogy Kossuth-aknán nemcsak a laza mun- kafegyelem akadályozza a tervtelje- sítést, hanem olyan hibák Is, mint amilyeneket felvetett Makkai Endre. A leközölt levelekből eddig az derült ki, hogy a műszaki vezetés csaknem 100 százalékig az igazolatlan mulasztásoknak tudja be a tervlemaradást. Viszont Gábor elvtárs, Mokka! Endre csillés felveti azokat a hiányosságokat, amelyek az Igazolatlan mulasztások mellett hasonló gátjai a termelésnek. Kettősség mutatkozik « levelekben. Szerkesztőségünkbe érkezett Rudolf Mihály üzemvezető levele is, aki ugyancsak a munkafegyelem kérdését tárgyalja, míg König Andor aknás7 a műszaki vezetés hiányosságait írja meg. 'Az eddigi tapasztalat az, hogy nemcsak a munka, íegyelem, hanem a műszaki vezetés területén is vannak tennivalók Kos- sirth-aknán, hogy a bányásznap tiszteletére folyó versenyben javíthasson a komlói bányaüzem eddigi hiányos munkáján. Rudolf Mihály üzemvezető és König Andor aknász levelét a holnapi lapban közöljük. Két kiló risst kapnak a bányászok Vasárnap jelent mn£ a minisztertanács rendeleté a fizikai dolgozók ke. nyérfejadagjának és a termelésben helytálló bányászok szalonnádlétásá- nrfe felemeléséről. Ezeket a rendelkezéseket az egyre jobban kiszélesedő szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásunk, a jó termés tette lehetővé. Most újabb rendelet jelent meg. melynek alapján a földalatt dolgozó szén. é» ércbányászok és a külszíni fizikai dolgozók szeptember 15-ig két kilogramm rizsellátásban részesülnek. A rizs kiosztása még e héten megkezdődik, a bányaüzemeknél elkészített névjegyzék alapján. A KESZTYŰGYÁR! IFINAP A kesztyűgyári fiatalok az elmúlt héten egy napig átvették a gvár irányítását. Az „Ifi“ napon Dírinák Hona volt a vállalatvezető, de a többi fe'elös posztokon is az ifik irányítottak. Ezen a napon kiemelkedő teljesítmények születtek a gyárban. Véber Éva 186 százalékot, Sasvári Fri- gyesné 166 százalékot teljesített. Tóth Géza, Bischoff László, Gallai Katalin és a többiek is szép eredményeket értek el. Az eredményeik elérésében nagy segítségei nyújtottak a fiataloknak az „öreg" munkások is.
