Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-29 / 200. szám

1951 AUGUSZTUS 29 W A P 1. O 8 PÁRJ ÉS PÁRTÉP11ÉS * A pisksi Első Oninysőg tszcs pártszervezete nem fegiaikezik a tszcs erősítésévé!, elkanyagalja a piiitikai nevelést A pUk6á ül. típusú Első Ormány, »ág tszcs-ben 30 család 480 hold fői­dőn gazdálkodik. A tagok részéről sokszor elhangzik a kívánság: „Mi­lyen Jó lenne, ha az egész falu dol­gozó parasztsága tszcs-tag volna." Ez azonban egyenlőre csak kívánság marad. Az üzemi pártszervezet elha­nyagolja a tszcs fejlesztés kérdését, pedig közel 70 család dolgozik, mé egyénileg Piskón. Katona elvtárs, a csoport párttitkára, a termelő munkában kommunista példamutatással dolgozik. Katona elv­társnak azonban látni kellene, hogy ez egymagában nem elegendő, a po­litikai nevelőmunka a termelőmunká­tól elválaszthatatlan. „Nincs időm pártmunkát végezni, a tagokkal kü­lön foglalkozni, mert rengeteg munka van. Sok a föld, mi viszont kevesen vagyunk" — mentegeti magát Katona elvtárs. Pedig ha rendszeresen foglalkozna a tagok politikád nevelésével, sok­kel nagyobb eredményeket érne eL A pártszervezetnek 17 tagja van. Egyegy taggyűlésre ebből csak nyolc—kilenc elvtárs jelenik meg. A párttagok egy része becsületesen résrtvesz a munkában, a másik része azonban fegyelmezetlen. A pártszer­vezet vezetősége nem foglalkozik a pártépftés kérdéseivel. Január óta egy tagjelöltet sem vettek fel a Párt­ba. A pártmunka hiányossága a cso­port minden munkáján meglátszik. Hatvanöt tagja van a csoportnak, aki munkaképes, de ebből csak 40 42 dolgozik rendszeresen. Itt látszik meg legjobban a politi­kai neveiőtnunka hiánya. Ha a párt- szervezet vezetősége a 17 párttag ne­velésével rendszeresen foglalkozna, J a kommunisták pedig foglalkoznának a pártonkívüliek politikai nevelésé­vel, az eredmények is nagyobbak lennének, így több ideje lenne Kato­na elvtársnak is. A pártkongresszus határozata ki­mondja, hogy döntő feladatunk a meglévő tsscs-k megszilárdítása, a tszcz-mozgalom kiszélesítése. Eb­ben a munkában kell élharcosoknak lenni a tszcs pártszervezeteknek. A szövetkezeti gazdálkodás mellett legékesebben a jó példa agitál. „A parasztság zöme csak a saját jó ta­pasztalata alapján, csak az általa el­lenőrzött tapasztalatok alapján tér rá erre az útra" — mondotta Rákosi elvtárs. A pártszervezeteknek tehát gon­doskodni kell arról, hogy a helyi , eredményeket számbavóve, fel­dolgozzák a konkrét érveket, mellyel a népnevetek népszerűsí­tik a csoportot é3 ismertetik a szövetkezeti gazdál­kodás fölényét. Katona elvtárs azon­ban úgy tátja, hogy a „könyvelő dolga kiszámítani, mennyit keres egy tag, vagy miből mennyi a jövede­lem?" A hibák ellenére is vannak szép eredmények a csoportban. Nyolc hold gyapotjuk olyan szép, hogy megye- szerte keresni kell a párját. Szépen fejlődő állatállományuk is bizonyítja a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Ezeket az eredményeket nem a könyvel önele, hanem Katpna elvtárs- nak'kellene kidolgoznia a vezetőség­gel karöltve, hogy mennyi jövedelme lesz a csoportnak, a tagságnak. A kommunistáik a vezetőségválasz­tó taggyűlésen számonkénik, hogy egy év óta milyen eredményeket értek el, hogyan dolgozott a vezetőség, A pis­kói tszcs pártvezetőségének még van ideje, hogy kijavítsa munkájában a hiányosságokat. Mozgósítsák erre a munkára a csoport minden becsületes tagját, hisz saját érdekük, hogy meg­erősödjenek, Az eredményeikről ba elbeszélgetnek a dolgozó parasztság­gal, hívják meg őket vendégségbe, mutassák meg eredményeiket, hogy a kívülállók saját szemükkel meggyő­ződhessenek róla. Ne szépítgessék a dolgot, mondják el a nehézségeket is, hogyan és milyen akadályokat küz­döttek le a kezdet óta. A tszcs megerősítése próbakő a pártvezetőség életében, mely megmu­tatja, hogy megfelelő, rátermett, párthű harcosok állnak-e * pártszervezet élén. Ha Ka­tona elvtárs átérzá, hogy milyen fele­lőssége vain a tszcs megszilárdításá­ban, ha mindenben kommunistához méltóan harool a mezőgazdaság szo­cialista átépítéséért, meg van rá a lehetőség, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésen ismét megválasszák veze­tővé. Ne feledje el Katona elvtárs, hogy munkáját nemcsak a kom­munisták, hanem a pártonkíviili dolgozók is figyelemmel ’kisérik. Úgy végezze a munkáját, hogy méltó lehessen a legszebb, legmegtisztelőbb feladat végrehajtására: a tömegek vezetésére a pártszervezet élén. A tszcs megerősítését az ellenség elleni kíméletlen harc közben kell megvalósítani. Piskón, a fasiszta Tito- bandától két kilóméterre, az ellenség még dühödtebben támad szocialista építésünk ellen. A pártszervezet fel­adata, hogy leleplezve az ellenséget, megszilárdítsa a határmentén a dol­gozók egységét, a szövetkezeti gaz­dálkodáson keresztül. Bűnös hanyagsággal rakják meg a vagonokat a beremendi és selypi cementgyárakban Ä Pécsi Útfenntartó Művek központi raktára MecsekaJlján van. Ebben az »ránylag kicsiny üzemrészben telkes munka folyik. Nemcsak « nyersanya­gokat tárolják itt, hanem előre is zyártanak. Otven centiméter átmérőjű betoncsövek«:, kerék vetőket készít Bállá elvtárs és Kismarton Tibor. Na­pi teXjesflméniyük 200 százalék. Az előirányzott öt cső helyett tizet ké­szítenek. Több munkás a kátrány! „fejt“, amelyből a pécsszabolcsi út és a többi burkodat készült A Gazda-mozgalom eredményei Ebbe a városszéli kis üzemrészbe is ■^jutott már a Gaz da-mozgalom híre. A dolgozók lelkesen hozzákezdtek a ■Megvalósításához. Az ötletekben nem volt hiáhy. PiníéT és Dorogházi elv- társak javaslatára azokat a 40—50 centiméter hosszú betonvasakat, me­lyeket a telepen azelőtt szétszórtak, összehordják. Eddig azért nem lehe­tett használni ereiket a vasakat!, mert rövidek vották, — most össz eh eresz­tik és újra felhasználják. Már ered­mény is van. Több, mint két mázsa rövid betonvasat gyűjtörtek össze. Nemcsak a vusrudak újrafelhasználá­sára fordítottak gondot, hanem a hul­ladékfát is figyelembe vették. Eddig szétszórva hevert az telep udvarán, vagy eltüzelték a fahuMadékot. A pén­teki értekezlet ulán már itt is válto­zás történt Közel egy köbméter fa­hulladékot gyűjtöttek össze, amiből ttelácskaláb és rtaüicska oldal készüli A központi raktárnál a legfontosabb feladat? az anyagok biztosítása, a vá­ros és megye területén folyó útépíté­sekhez, Nagymennyiségben használ­nák fel eemem'et a munkákhoz. A giL vánfai hídépítéshez, betoncsőhöz, ko- rékve'őhöz. íi'jelzőtáblához, a korlá­tok elkészítéséhez cementre ran szük­ség. A dolgozók megbecsülik ezt a fontos nyersanyagot vigyáznak, hogy egy deka se vesszen kárba. A széfszalcadt zsáboltbóll kihullott a cement Éppen ezért augusztus harmadikért tággal háborodtak fel, A Beremendi -em/om'igryárból új cemewtsÄitm-árny érkezett. 315 zs^i, „Portland" ce- en et jelzett a szál'ítóOevól, de leg. ^aigyobb meglepetésükre a vagonban -sa'v nehuny ép zsák cement volt. An- v°lt a szakadt zsákokból, a tudott cementből, p.melv a vagon pad- Ióján hevert. „A zsákok kilencven százaléka szakadt“ — állapították .a.,'tárakodásnál. „Talán a vagon padlójából kiálló szegek szakították ki a zsákokat“ i— vélekedett több munkás. Ez a vélemény — mint ké­RÓbh kiderült, _ nem állta meg ahe-| ‘Y ét, mert a vagon kirakása után látták', hogy nem áffll ki abból egy szeg sem. A magyarázat: a Beremen­di Cementgyárban lelkiismeretlenül, hanyagul rakták meg a vagont. A Pécsj Útfenntartó Művek levélben közölték ezt a Beromendi Cement­gyár vezetőivel, akik válaszolni — úgylátszils — „elfelejtettek.“ A seiypi cementgyár vagonrakóinak mulasztása, Máír lassan feledésbe ment a be- nemendti ,.szállítás," Az útépítés za­vartalanul folyt tovább. A7 alkotmány tiszteletére indult versenyben a- Pé­csi Útfenntartó Művek országos vi­szonylatban elsők lettek. Jó munká­juk jutalmául elnyerték a vándor- zászlót. Az útfenntartó munkásai komplex-brigádot alakítottak. A szer­ződésük egyik pontja., hogy az út­fenntartó dolgozói a háromórás ko­cslkirakást két órára csökkentik. így ís készültek fel a legutóbb érkezett cement kirakására. Azonban újból meglepetés érte őket... Hétfőn, amikor a selypl cement­gyárból érkoztt cementet akarták ki­rakni, látták, hogy a zsákok r.agy- részóből kiömlött a cement. Fél napig tartott, míg felmerték. Az őszi csúcsforgalom idején, ami­kor minden vagonra a legnagyobb szükség van, a selypi cementgyár va- gonrakóimaik felelőtlen munkája órá­idig visszaitiartort egv vagont, többlet- munik&t okozott az útfenntartó dolgo­zóinak. Emeli ért a száll ításko r két és fél mázsa cement szóródott el a vasúti sínek mentán. A beremendi és selypi cementművek dolgozói vizs­gálják lei, kit terhel a gondatlan, ha­nyag munkáért a felelősség és bün­tessék meg azokat, akik ezt a felelőt­len munkát végezték, akik kárt okoz­tak népgazdaságunknak. Közel száz űj bányászt toboroztak eddig a pécsvidéki és a komSói bányákba Somogy megyében is eredményesen folyik a toborzás. A pécsi MESZ HA RT bányákhoz eddig 62-en, a komlói szén­bányákhoz 33-an jelentkeztek. A nép­nevelők elmondották az érdeklődők­nek, hogy ma már egész más a bá. nyászélet, mint a múltban volt, amikor sem a bányamunka megkönnyítéséről, sem a bányász biztonságáról nem gon­doskodtok. Elmondották azt is, hogy az új bányászokat a bányaüzemek ré­gi dolgozói szeretettel várják s megér­kezésük után gondosan tanítják őket a bányamunka ismereteire. A népnevelők felvilágosító munkájának eredménye, ként a kaposvári és csurgói járásból húsz-húsz dolgozó jelentkezett s közü­lük többen már cl is utazlak munka­helyükre. Látiuk a naivíizsmi pzásiksis Előnyét Ml okozza Kossiitia-akia&u a lemaradást? Hozzászólások a Dunántúli Napló cikkéhez A Dunántúli Napló augusztus 19-i számában megjelent: „A komlói Kos- suth-aknán a laza munkafegyelem akadályozza a tervipljesítésí“ című cikk. A cikk nagy visszhangot vál­tott ki a 'komlói bányászok és mű­szaki vezetők kőiében. A cikkre el­sőnek Gábor Balázs elviéire. üzemi sajtófelelős válaszolt, akinek cikkét az augusztus 24-i lap közölte. A Kos- suth-aiknával foglalkozó cikkhez, most több hozzászólás érkezett. Pozsgai Károly, Kossuth-aknai üzemvezető a következőket írja: ’ A laza munkafegyelemről „A komlói Kossuih-akna 1-es üzem­részének műszaki dolgozói örömmel fogadták a Dunántúli Napló két cik­két, amelyből az első a terv lema­radásról és a munkafegyelem lazasá­gáról, míg a második részben a mű­szaki hiányosságokról szólt. A cikke_ két szabad időnkben megvitattuk és mint alapvető hiányosságot, a mun­kafegyelem lazaságát jelöltük meg. Tervünkben mutatkozó lemaradás nagyrészben elkerülhető lett volna, ha az igazolatlan mulasztásokat leg­alább a telére csökkentjük le. Ez, — az átlagot számítva, — 35—40 műsza­kot jelentett volna naponta, amely a napi termelést mintegy 100 tonná­val emelte volna. Ez mennyiség-le­maradásunk S0 százalékát teszi ki. Beleestünk abba a hibába, hogy si­ránkoztunk a müszakmulasziások mi­att és mindössze két hónapja, hogy harcot indítottunk a műszakmulasztá­sok megszüntetéséért. Ezen a téren eredményeink még nem nagyok, de így is beszélhetünk 12—15 százalékos javulásról. Ezt az eredményt felvilá­gosító munkával növelni tudjuk. A munkaiegyelem lazaságából, az új dolgozókkal való helytelen foglal­kozásból ered az is, hogy a bányák­hoz jött új dolgozók 80 százaléka máshova ment dolgozni. Nem tudjuk kiirtani magunkból a durva hangot, nem fordítottunk arra gondot, hogy az új munkásokkal foglalkozzunk, hogy megszerettessük velük a bá­nyamunkát. Ha foglalkoztunk volna meglelelöen az új munkásokkal, ak­kor legalább 60 százalékuk megma­radt volna nálunk, nem mentek volna olyan helyre, ahol jobban törődnek velük. így a létszám emelkedésével a beruházási munkáknál is jobban tud­tuk volna telepíteni a munkahelyeket és nem fordult volna elő, hogy egy­egy súlyponti beruházásra más mun­kahelyekről hozzunk munkásokat. Mint alapvető hibát, mégis a mun­kafegyelem lazaságát kell látnunk1. Ezen a területen már elindultunk a javulás felé, de még sok a tenniva­lónk. POZSGA1 KAROLY". Nincs egyéni felelősség 'A’ bicrérdi Béke tármelőcsoport az elmúlt évben alakul1! meg. Helvenkél tag kezdte meg az új ételét, a boldog jövő építését. A megalakult új csopor­tot az ellenség éles szemmel figyelte, kiváncsiak voltak arra, hogy a tszcs meddig képes'működni. A csoport tag­sága együtt dolgozott, nem tör! meg bennünket semmiféle aljas rágalom. Munkánk eredménye az teilt, hogy ma már nem kell attól tartani egyik cso­porttagnak sem, hogy. nem lesz meg bőségesen a fejadagja, hogy nem fesz több a jövedelme, mint azelőtt. Jut bőven mindenkinek ruhára, cipőre, meg sok más egyébre. Az út, ami! meglelünk, nem volt könnyű —, de ma már mindannyian * V juk nmünk előnyét és helyességét. Amikor a Szovjetuniótól kapott burgo­nya megérkezeti hozzánk, az ellenség azt hireszteVo, hogy semmi nem lesz belőle, hiába vetjük el, itt más az ég­hajlat, nem fog megteremni. Ttácáfol- ‘‘unk az ellenség híresztelésére, soha ilyen hő cs minőségileg kiváló termés nem volt burgonyából, mint ami ná­lunk van kHálásban. Községünkben a még kívülálló dolgo­zó parasztok megláthatják azit, hogy milyen előnnyel jár a nagyüzemi gaz­dálkodás az egyénileg dolgozókkal szemben. Az eddig elért eredményeink még csak a kezdel, de már is nagyon biztatók a jövőre nézve. El Lehel kép­zelni, hogy ezu'tán milyen nagy lépé­seket teszünk majd előre, most, ami­kor a Szovjetunióban kint' járt ‘ pa­raszt küldötteink tapasztalai art á i vcsz- sziik és azokat nálunk is alkalmazzuk. Marion Zslgmond levelező Biesérd. Pozsgaá Károly Üzemvezető levelé­vel együtt érkezett Makkal Endre csillés levele. A következőiket írja: „Olvastam az újságban a kisternyei szénbányászok lelkes munkáját, ame­lyért a i terv túlteljesítéséért folytat­nak. Olvastam a Dunántúli Napló cik­keit, amelyek a komlói lemaradással foglalfcozrtak. Közeledik szeptember 2, a bányászok' napja és azt látjuk, hogy a komlói bányaüzem a bányász­nap tiszteletére tett vállalását csak részben tudja fteJjiesátend. Köztünk fel­vetődik a kérdés: A lemaradásért kit terhel a felelősség? Ezt a kérdést sze­retném a ml meglátásunk szerint bő­vebben megtárgyalni. A terv teljesítés, nél mutatkozó lemaradás fő okai sze­rintem a laza mutrakafegyelem, a gyen­ge politikai feVilágosltó munka, az egyéni felelősség hiánya és a büno- kxatáJousaín kéziéit verseny. Nagy hi­ba nálunk, hogy az egyszemélyi fele­lősség igen kismértékben van, meg. Hibák esetén elmarad a feleiősség- revonás. Emiatt fordulhat elő olyan eset, hogy egy felelőtlen munkás 70 tele csillét huzat a drótévá Hítópályán és a nagy terheléssel elszakítja a kö­telet és emiatt hosszabb ideig áll azon a munkaterületen a szállítás. Mikor a hiba elkövetőjét keresték, „nem találták", pedig a felelősség ezért elsősorban a szállítást vezetőt ter­heli Az, hogy a hiba megtörténte után nem tudták' megállapítani, ki a felelős, azt mutatja, hogy a szállítást vezetőség ellenőrzést nem gyakorol. Sok íkomely hiba történt már ná­lunk. De egyízben sem ült össze a társadalmi bíróság, hogy ítélkezzen a hiba elkövetője felett. A kettes csapatban dolgozik Kusz János, a komlói bánya és az ország egyik legjobb vájárja. Lelkesen küzd azért, hogy a széntermelés növeked­jen, De az egyéni ■ fetelösségérzet gyengeségéből származó hibák aka­dályozzák ezt a törekvést, A kettes csapat valamennyi tagja felhívta az üzsmvezetőség' figyelmét, hogy rossz a kaparószalag. Ennek ellenére be­szerelték, amely üzemzavarokat • •oko­zott és emiatt a kettes csapat So- mogyvár;-brigádja augusztus harma- dik hetében 89 százalékra tudta csak í teljesíteni tervelőirányzatát. Hasonló eset történt a 15-ös csapaton. Az üzemvezetőség vállalta, hogy időre beszerelik a 'kaparószalagot. A fejtáe beindulása után eltelt két hét és ka­parószalag még mindig nem volt » fejtésben. Mi ez. ha nem az egyéni felelősség hiánya? Mi, komlói bányászok tudjuk, hogy milyen szép feladatokat tűzött elénk ötéves tervünk. Tudjuk, hogy mit vár tőlünk Dimapente’e és az ország. Éppen ezért harcot kell indítanunk, hogy most a bányásznapra való ké­szülődésben lecsökkentsük, megszün­tessük a hibákat, megnöveljük az egyéni felelősséget. Javasolom, hogy az üzemi szak- szervezet javítsa meg a nevel ómun- kát és keményen, járjon el a munka- fegyelem megbán tóival, a hibák oko­zóival szemben. így megjavul Kos­suth-aknán a munka. Makkal Endre, csillés“ Egyetértünk azzal, ámit Mokkái Endre írt levelében. Tény az, hogy Kossuth-aknán nemcsak a laza mun- kafegyelem akadályozza a tervtelje- sítést, hanem olyan hibák Is, mint amilyeneket felvetett Makkai Endre. A leközölt levelekből eddig az de­rült ki, hogy a műszaki vezetés csak­nem 100 százalékig az igazolatlan mulasztásoknak tudja be a tervlema­radást. Viszont Gábor elvtárs, Mok­ka! Endre csillés felveti azokat a hiá­nyosságokat, amelyek az Igazolatlan mulasztások mellett hasonló gátjai a termelésnek. Kettősség mutatkozik « levelekben. Szerkesztőségünkbe ér­kezett Rudolf Mihály üzemvezető le­vele is, aki ugyancsak a munkafegye­lem kérdését tárgyalja, míg König An­dor aknás7 a műszaki vezetés hiá­nyosságait írja meg. 'Az eddigi ta­pasztalat az, hogy nemcsak a munka, íegyelem, hanem a műszaki vezetés területén is vannak tennivalók Kos- sirth-aknán, hogy a bányásznap tisz­teletére folyó versenyben javíthasson a komlói bányaüzem eddigi hiányos munkáján. Rudolf Mihály üzemvezető és König Andor aknász levelét a hol­napi lapban közöljük. Két kiló risst kapnak a bányászok Vasárnap jelent mn£ a miniszterta­nács rendeleté a fizikai dolgozók ke. nyérfejadagjának és a termelésben helytálló bányászok szalonnádlétásá- nrfe felemeléséről. Ezeket a rendelke­zéseket az egyre jobban kiszélesedő szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodá­sunk, a jó termés tette lehetővé. Most újabb rendelet jelent meg. melynek alapján a földalatt dolgozó szén. é» ércbányászok és a külszíni fizikai dol­gozók szeptember 15-ig két kilogramm rizsellátásban részesülnek. A rizs ki­osztása még e héten megkezdődik, a bányaüzemeknél elkészített névjegyzék alapján. A KESZTYŰGYÁR! IFINAP A kesztyűgyári fiatalok az elmúlt héten egy napig átvették a gvár irá­nyítását. Az „Ifi“ napon Dírinák Ho­na volt a vállalatvezető, de a többi fe'elös posztokon is az ifik irányítot­tak. Ezen a napon kiemelkedő telje­sítmények születtek a gyárban. Vé­ber Éva 186 százalékot, Sasvári Fri- gyesné 166 százalékot teljesített. Tóth Géza, Bischoff László, Gallai Katalin és a többiek is szép eredményeket értek el. Az eredményeik elérésében nagy segítségei nyújtottak a fiatalok­nak az „öreg" munkások is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom